Oldal: 1 / 11

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.28. 01:31
Szerző: Astrojan
Próbáljuk feléleszteni,

1. Olbers paradoxon butaság, nem világíthat a végtelen világegyetem (látható fényben) mert amint egyre távolabb tekintünk annál inkább átmegy a fény infravörösbe, aztán az UV is átmegy stb. Tehát nemcsak távolságnégyzettel csökken a fény intenzitása hanem a frekvencia is kimegy a láthatóból, ezért nem világít az égbolt, tehát nem bizonyít semmit.

2. Galaxisok vöröseltolódása fényfáradás következménye is lehet

3. Az elemek aránya, és térbeli eloszlása a Világegyetemben, hát még azt sem képesek realizálni a kozmológusok, hogy a sötét anyag egyszerűen H2, molekuláris hidrogén (ld. ESA IR űr-spektroszkópos vizsgálatok), ami jelentősen eltolja az elemek arányát (a hidrogén javára)

4. A csillagok, égitestek kora, a gömbhalmazok csillagtagjainak a kora igencsak súrolja a 13 Gévet, de nem is lehet a Világegyetem 13 G éves, minimum kétszer ennyinek kell lennie mivel tér nem létezik, ezért nem is fújódhat fel. Ha pedig nem fújódhatott fel akkor a robbanás helyéről a fénykibocsátás helyére el kellett jutniuk az objektumoknak (ez minimum 13 Gév), majd a kibocsátott fény mégmásik 13 Gév alatt ért ide hozzánk. Ez összesen min 26 Gév.
(A tér egy ember által kitalált fogalom, fizikailag nem létező dolog, ugyanúgy mint az egyenes, az sem létezik, mert egy absztrakció. A teret ezért nem lehet görbíteni, nyújtani, felfújni stb - úgy értem a tér nem csinál semmit mert nincs. A teret csak definiálni lehet). A Világegyetemet ANYAG építi fel, semmi más (= 4 elemi részecske).
Nembeszélve a csaknem 10-es vöröseltolódású nagyon távoli kvazárokról, amiknek már szinte semmi idejük nem marad a saját kialakulásukhoz (mert olyan távol vannak, s emiatt olyan korai Univerzumból származik a fényük)

5. Infravörös háttérsugárzás, nem biztos, hogy az ősrobbanás fénye, lehet más is

6. Világegyetem térben homogén, és izotrop, nagyléptékben esetleg

A bajok ellenére bízom benne, hogy volt Ősrobbanás, szerintem volt már sokszor, a világegyetem ciklusos, ld. hindu kozmológia is. Ha nem lenne ciklusos és már végtelen ideje létezne akkor a most működő folyamatok már a végére értek volna, a galaxisclusterek összecsapódtak volna, végtelen idő alatt a világ egyensúlyi állapotba került volna, szerintem.

Az ősrobbanást a sötét energia működteti (DVAG) ami a gravitációt is okozza (nyomó gravitációt természetesen)

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.28. 13:13
Szerző: cseppkő
Ami eddig ismert természeti állandó az a Planck állandó, a gravitációs állandó és a fény sebesség. Ha csak ez a három van, akkor a természetben három alapvető mennyiséget lehet képezni: egy alapvető hosszat, egy alapvető időt, s egy alapvető tömeget. Ebből lehet csinálni alapvető sürüséget. Vagy is a világegyetem alapvető kezdőfeltétele az, hogy egy adott pillanatban egy adott sürrüségű állapotból elindul.

De ahhoz hogy a jelenlegi világegyetemet elő lehessen állítani, egy korai energia termelő időszaknak kellett lennie. Viszont minden ilyennek kellett lennie egy kezdő állapota, 0 energia, amiből kirobbant a kezdet, szét feszíteni volt képes a nyugvó állapotot. A részecskefizika számos elmélettel rendelkezik, amely negatív nyomásokat s efféléket állított elő a világegyetemben, amiből már energia termelés keletkezhetett. De még úgy érezem, hogy nem igaz teljes mértékben, mivel nem találtam arra magyarázatot, hogy mi volt a kezdeti állapot és mi az ami, az egész világegyetemre vonatkoztatva, megmagyarázni képes a benne meglévő, változások szabályosságát. A szabályosság csak akkor keletkezik, ha fokozatosan épül fel valami azonos részekből, azonos okokból. Az energiáknak is kellett lennie egy 0 energia, kezdeti állapotának, Viszont ennek előfeltétele, a 0 mozgás, ezt viszont a Térben, csak a teljes hő-nélküliség teremti meg. amely a végtelenségig képes lehűlni a mozgásnélküliség állapotától egy szélsőséges határig magas zérus hidegre. Viszont az ilyen hideg szétrepeszteni képes egy idő után mindent ami már beindítani képes egy folyamatos mozgást-hőt-energiát-feszültséget--és a feszültséggel telített porszemeknek csomósodását.

A világegyetemet leírni, csak globálisan lehetséges. Az hogy kimondjuk volt egy nagy Bumm az csak egy rész feltételezés abból a mi ma van. De nem bizonyíték arra, hogy úgy igaz is, hisz ahhoz hogy igaz legyen a MA látott világunk --igaznak kell lennie a kezdetnek is. Mert a kezdet határozza meg a fejlődést és a jelen állapotokat is.

Ha bolygónkon nem keletkeztek volna sejtes életek, ha nem "csomósodtak" tömörültek volna, ma nem lenne szervek alkotta test. Ha nem szenvedett volna abszolút zérus hideget, akkor ma nem lenne két nagy energiája. szóval mindennek van egy alapja egy 0 pont amiből elindul és építkezik, fejlődik ----majd csak aztán robbannak nagy Bummal a világok

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.28. 13:40
Szerző: Szilaj Szőrmók
@cseppkő (3601):
"Minden változik, csak a Boltzmann-állandó."

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 00:27
Szerző: cseppkő
@Szilaj Szőrmók (3605): Azt hiszem ez a Boltzmann-állandó. amit említesz a testhő és mozgási energiájának összefüggése a makroszintből levezetve a mikró méretre, részecskékre.

Ezzel kapcsolatban vannak a saját következtetéseim is talán még a magam okoskodásában sem vagyok kibékülve azzal, hogy a hőmérsékletre alkalmaztam az Abszolút kifejezést, de semmi nem jutott eszembe egy végső nagy érték kifejezésére. De ha a Napunknak a belső hője mondjuk 15 millió C akkor mint mindennek, ennek is kellett valamikor ellentétének lenni mínuszban.

Ha viszont ekkora hideg létezett, akkor minden repedni képes millió és milliónyi részre ami beindíthatott egy nagy mozgást --ami örekre szólt mert közben felmelegedés történt épp a hihetetlen sebességtől--- a poszemek mozgásában--ütközésében feszültségek keletkezésével illetve felmelegedésével és így keletkezhettek a részecskék--majd mivel megszületett a tömegfeszültség (gravitációs erő)-- csomósodást idézett elő---lettek nagyobb és kisebb csomok--gázok tömörültek kevesebb földszerű anyaggal csillaggá, vagy épp földszerü elem bolygókká ---majd egy- egy vákuum lett a Térben amely (talán mint a földi levegő hőmérséklet különbségénél történik) Ez a vákuum begyűjtött mindent forgásával szívó hatásával.

15-16 milliárd éves lenne a kozmosz? Kizárt sokkal de sokkal öregebb. Ez a 15-16 milliárd idő az ,amit ma átfogni képes a tudomány gondolatilag a saját teóriáját követve---mondván számoljunk vissza és akkor zsugorodni fog a távolság. (Visszaszámolhatunk akár a kertemben is na de attól nem lesz kisebb a kapálni való)

Tágul a kozmosz? és ha netán a mi galaxisunk távolodik egy másiktól, mert arra van az útja? --ez olyasmi mint amikor kinézek a kocsimból és mellettem tova fut a táj---távolodnak tőlem a jegenyék és eltűntek! vagy nőt maga Térség és nem is a kocsim robogott előre?

Eleve miért tágulna ha van (és találtak) egy nagy tömegű látszatra valamilyen energia tömörülés--még nem biztosak benne a csillagászok mi az. ---azt gondolom egy nagy tömegű csak Fekete energia amihez a tartozó fehérenergia gigantikus udvarokat kanyarított---ezen száguldozunk mi és minden galaxis ---hasonlóan mint kicsiben a Nap körül.

De valahol mindig egyensúly van, de ezen belül állandó a változás. Úgy hogy azt gondolom sok sok 100 milliárd évig él még a kozmoszunk. Ebben a milliőben márj sokkal nagyobb a lét-idő, mint nálunk, a Föld-lét vagy az emberi lét

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 01:01
Szerző: cseppkő
@Astrojan (3593): Azt írtad a tér nem létezik, csak definiálni lehet.

Csak részben van valószinüleg igazad amikor ezt írod, mert olyan nincs, hogy teljesen üres-tér--ez képtelenség lenne egy olyan térben, mint a kozmosz. Még a kezdetek kezdetén is ahogy én spekuláltam, --sem volt üres volt benne sok-sok por semmi por és hideg volt.

tehát akkor meg határozta a teret a hőmérséklete és a semmi por. Korunkra maguk az objektumok határozzák meg és geometriailag berajzolják a maguk gerjesztette energia pályájukkal illetve szórt sugárzásukkal, és maga s hőmérsékletükkel illetve ahol nincs meleg sugárzás ott maradt a hideg. Aztán még itt van az IDŐ is nagyon fontos teret meghatározó. Ha nincs idő nincs tér-feszültség se.

Itt a felszínen van Tér a szemünknek, amit kitült a levegő és az idő feszültsége. De ha kiléptem akkor ez a Tér megnött, mert nem volt anyag, csak feszültségek tömörülése és ez által végtelenné vált a tér és dimenzió nélkülivé. A bolygónk közepénél a magma előtt van egy üres tér, amiben nincs idő, nagyon gyenge sugárzás van, a felszínihez képest is. Ott érzékeltem azt amit Te mondasz, nincs TÉR --mert nem határozta meg semmi sem. Csak akkor érzékeltem, hogy egy térban vagyok amikor tekintetem a láva felé, vagy a magma felé fordult.

Vagy is, itt van egy olyan kérdés megint, amit megint megcáfolnék, miszerint azt mondja a csillagászat, hogy sok sok dimenzió van a kozmoszi Térben ---ez egy nagy tévedés! Nincs semmiféle dimenziója a térnek, sem geometriailag sem lent sem fent se kint se bent.

Dimenzió csak az anyagnak és az anyag felszínnek tulajdonsága. a gravitáció és az feszinre sugárzott erők rajzolják a dimenziót. A több csillagév távolságokban, nem lesz dimenzió---marad egy számítógépes, több dimenziós rajzos fikció

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 01:13
Szerző: Popula(c)tion
@Astrojan (3593):
Astrojan !
Jó, hogy itt vagy, de azért.....:
-Mi az, hogy "fény fáradás" ? (Mitől, hogyan, mennyire "fárad" a fény?)
-Miben létezik, mozog a világunk, ha nem TÉR-ben?
-NEM infravörös, hanem mikrohullámú a háttérsugárzás (vagy rosszul tudom? Mi a különbség?)
-Senki sem állította, hogy a világegyetem végtelen ideje létezne, sőt az a mai vélekedés, hogy 13,700 mrd. éves az univerzum.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 01:27
Szerző: Popula(c)tion
@cseppkő (3627):
Viktória !
VERSENYEZZÜNK !
Ki tud tovább hallgatni?
Én feláldozom magam, csak, hogy ne bla-blázz......
Vállalom, hogy addig nem szólalok meg, amíg Te sem.....
Benne vagy?

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 02:36
Szerző: Astrojan
@Popula(c)tion (3628): Köszi,

A fényfáradás nem az én elképzelésem, csak egy lehetőség. Nagyságrendekkel a mérhetőség alatt kell fáradnia a fénynek a kívánt vöröseltolódás előállításához, energiavesztést jelent szóródás nélkül, a fotonnal történne valami amit nem ismerünk. Ennek ellenére a fizikusok kizárják ezt a lehetőséget, mert ha ők valamit nem ismernek akkor az nincs.

A világunk NEM térben mozog mert tér nincs. Mozgó anyag van, az Univerzumot mozgó anyag alkotja és SEMMI más. A fogalmakat mi találjuk ki a leírás és a megértés érdekében, de ezek a fogalmak fizikailag NEM LÉTEZNEK. Nem létezik euklideszi tér és nem létezik Riemann tér sem, sem einsteini téridő. Tér nem keletkezett az Ősrobbanással, sem máskor. A térnek ezért nincs szerkezete, szövete és semmilyen tulajdonsága. A tér fogalmat mi rendeljük hozzá az anyaghoz, az anyagnak nincs szüksége térre a mozgásához. Egyszerűen mozog. Tér ezért nem fújódhat fel és nem görbülhet, mert tér nem létezik. Az általunk kitalált tér fogalom meg nem fog tágulni, sem görbülni (amúgy a DVAG gradiens látszik térgörbületnek).

A háttérsugárzás valóban mikrohullámú, de én a csillagok fényéről beszéltem, minél távolabbi csillagot vagy kvazárt szemlélsz annál vörösebb, tehát a színe átmegy IR-be s ezért a Hubble sem fogja látni az igentávoli objektumokat csak ha IR érzékeny teleszkópot lőnek fel (Webb, 2014 körül)

Az Ősrobbanást teszik 13.7 Gévre, de ez előszöris hibás (legalább kétszer ilyen régen kellett legyen) másrészt ez nem jelenti az anyagi világ életidejét, mert az anyag örök, a robbanás fekete lyukból történt és nem a relelm által sugallt végtelen sűrűségű pontból, a relelm egyszerűen hibás.

Az anyagot 4 féle elemi részecske építi fel (2 féle graviton és 2 féle elektromos töltésrészecske) ezek nem szűnnek meg és nem keletkeznek. A Világegyetem ciklusos.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 09:13
Szerző: Popula(c)tion
@Astrojan (3634):
Astrojan !
Érdekes, amit mondsz, de nekem nem áll össze koherens egésszé...
Még emlékszem a Hoyle-Narlikar elméletre, miszerint (ha jól rémlik?), a vörös eltolódás NEM tágulásból ered, hanem a gravitáció fénysebességgel terjedő (tehát nagy léptékben igen lassú...) hatásának következtében az elemi részecskék egyre több anyagról szereznek "tudomást", ezért az elektron pályák méret változása vörös eltolódást okoz a kibocsájtott fotonok hullámhosszában.........TEHÁT a világegyetem lehet állandó, örök (időtlen).......
Valami ilyesféle dologról beszélsz?
(Mondjuk TÉR náluk is volt..., sőt igen nagy, 1 atom/köbméter átlagosan!!!!)
Ez a 4 részecske dolog meg erősen emlékeztet Iszugyi (Szász Gyula) agymenésére, légyszíves igazold valamivel!

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 09:48
Szerző: Szilaj Szőrmók
@cseppkő (3625):
cseppkő írta: Azt hiszem ez a Boltzmann-állandó. amit említesz a testhő és mozgási energiájának összefüggése a makroszintből levezetve a mikró méretre, részecskékre.
Hát nem egészen...De hagyjuk inkább!
cseppkő írta: a Napunknak a belső hője mondjuk 15 millió C
Nem tudom, mennyi, de nem hő, hanem hőmérséklet.

A többihez meg inkább hozzá sem szólok, annyira érthetetlen, amit írsz.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 09:56
Szerző: Popula(c)tion
@Szilaj Szőrmók (3637):
Szilaj Szőrmók !
Ne akarj észérvekkel operálni Cseppkőnél, Ő az "érzések" embere ;) .
(Inkább olvass Iszugyit /a régi fórumon/, ha már ilyen mazochista vagy.....)

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 14:26
Szerző: cseppkő
@Szilaj Szőrmók (3637): irtad --cseppkő írta:a Napunknak a belső hője mondjuk 15 millió C
Nem tudom, mennyi, de nem hő, hanem hőmérséklet.

Ez tudod szőrszálhasogatás...

régen dolgoztam egy orvossal az intenzíven, egyébként szerettem őt és jó fej volt --de neki is volt olyan oldala, hogy ha nem értett azonnal valamit, csodálkozott, megdöbbent -- majd inkább tovább rohant. --De tudod azért el-el gondolkodtam azon, hogy akkor miért küldte még is a beteget el olyan vizsgálatra is, amit én ajánlottam Neki? Vagy miért állította le a transzfúziót, amikor azt mondtam, nem fogadja be a beteg a vért, fájdalmai vannak az agyhalott komásnak? Ha nem értek valamit, akkor kérdezni kellene, még akkor is ha abszurd dolgot hallok.... én legalábbis ilyen vagyok.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 14:44
Szerző: Szilaj Szőrmók
@cseppkő (3650):
cseppkő írta: Ez tudod szőrszálhasogatás...
Ez nem szőrszálhasogatás, a "hő" és a "hőmérséklet" nagyon nem ugyanaz (dS = dQrev/T, itt sem mindegy, ráadásul mind a hő, mind a hőmérséklet szerepel a képletben). Óriásit tévedsz, ha kevered, márpedig szemmel láthatólag (a hozzászólásaid alapján) kevered őket.
cseppkő írta: de neki is volt olyan oldala, hogy ha nem értett azonnal valamit, csodálkozott, megdöbbent
Csodálkozás, megdöbbenés nálam is van, csak amíg nem használod rosszul a fizikai fogalmait, addig ezen aligha van mit furcsállani.
cseppkő írta: Ha nem értek valamit, akkor kérdezni kellene, még akkor is ha abszurd dolgot hallok.... én legalábbis ilyen vagyok.
Hasonlóképp vagyok én is, de a gond az, hogy a te hozzászólásaid alapján:
1. nem tudok kérdezni;
2. kedvem sincs kérdezni, mert már kaptam elég "magyarázatot" tőled...

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 14:55
Szerző: fairi
@cseppkő (3650):

Ez tudod szőrszálhasogatás...
szokás szerint tévedsz,de cseppkőtől nem vártam mást....
hő, hőmennyiség: Az energiaváltozás egyik formája. Két test között közvetlenül (munkavégzés, impulzusátadás nélkül) történő energiaátadás. Mértékegység: juole

A hőmérséklet az anyagok egyik fizikai jellemzője, állapothatározó. Változása szorosan összefügg az anyag más makroszkopikus tulajdonságainak változásával. E jellemzőt az ember elsősorban tapintás útján, a hőérzettel észleli, másodsorban hőmérő segítségével. Mértékegység: K vagy °C

Ez nem szőrszálhasogatás! két teljesen más jelentésű fogalom.

lehet ezoterikusok orrba-szájba használnak mindenféle fogalmat hasonlóan hozzád,aki igazán nem érti mit jelent..
Ám ezeknek a szavaknak van definíciója,van jelentése,és nem lehet kényed-kedved szerint ekvivalensnek gondolni...

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 14:58
Szerző: ge3lan
@Astrojan (3634):
A robbanás fekete lyukból történt?
És hogy került minden a mai helyére? Odament aztán megállt és ottmarad, nem távolodnak tovább egymástól a galaxisok?

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 15:01
Szerző: Szilaj Szőrmók
@fairi (3653):
Így igaz :)

Annyival egészíteném ki, hogy az impulzusátadás hiánya kicsit félrevezető, ugyanis a hőáramlás során változik a részecskék impulzusa.
(Hiszen a részecskék haladó mozgásának mozgási energiája és ebből kifolyólag az impulzus is hőmérsékletfüggő.)

Az persze igaz, hogy makroszkopikusan nincs impulzusátadás.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 15:05
Szerző: fairi
@Popula(c)tion (3639):

cseppkőtől már csak iszugyi volt zavarosabb, semmilyen észérvet nem volt hajlandó meghallgatni...
szerencsére ő be volt zárva kis topicjábanés ott osztotta az észt..
cseppkő minden topicba osztja,és el lehet ezerszer mondani hol téved,finoman, durván, sértőn, kedvesen sehogy se érti,csak ossza tovább...kritizálja a vallásokat,közben pont ugyanúgy kinyilatkoztatja csodás elméleteit amiknek se füle se farka... ha bármi állítást is tesz ami leellenőrizhető,akkor gyakran kiderül vhol óriásit tévedés van...

külön állatfaj, még csak ID_EGEN hányzik,és teljes lenne minden :D

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 15:08
Szerző: fairi
@Szilaj Szőrmók (3655):
Az persze igaz, hogy makroszkopikusan nincs impulzusátadás.
makroszkopikusan értetem a dolgokat..
lehet bonyolítani a dolgokat,de cseppkő még így se fogja megérteni, azt borítékolom...

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.29. 19:42
Szerző: Popula(c)tion
@Astrojan (3634):
Astrojan !
Légyszíves vázold fel ontológiailag a világképedet!
(Mi van, mi nincs, miért és hogyan hatnak egymásra a dolgok, keletkezett-e bármi is, ha igen, mikor és hogyan?.....stb...stb....)
Koherens elméletet szeretnék!
(Már említettem a Hoyle-Narlikar elméletet, mi róla a véleményed?)
(Drake formula ?)

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.30. 01:10
Szerző: Astrojan
@Popula(c)tion (3635): A HN elképzelés nekem vadidegen, az enyém nem ilyen.

Sz.Gyula elképzelése az elemi részecskékről más, csak a 4 (négyes szám) ugyanaz benne. Neki különböző méretű gravitációs töltései vannak, nekem egyforma méretűek és egymást kiegészítőek. Hasonlóan az elektromos töltésrészecskékhez amik szintén egyforma nagyságúak/méretűek de ellentétesek, egymás hatását semlegesítik.

Az igazolás egy kicsit túlzott elvárás annak fényében, hogy sem a kvarkok, sem a gluonok, sem Higgs bozonok létezését eddig nem igazolták, nem igazolták eddig a TÉR létezését sem pedig a relelm erre épül. Nem igazolták eddig a bránok, húrok vagy a dimenziók létezését, nem igazolták eddig, hogy a fekete lyuk elpárologhat pedig erre az elbizakodott ostobaságra épül az LHC, ugyanis ha Hawking téved (biztosan téved) akkor az LHC-ben esetlegesen keletkező fekete lyuk nem párolog el, ami elég nagy balfékség lenne. Szerencsére fekete lyuk az LHC-ben nem keletkezhet.

Szóval elképzeléseim vannak, viszont
1, remek anyagmodellt lehet összeállítani a 4 elemi részecskéből (nézd meg az atommagmodell-t), logikus fotonmodell-t lehet vele készíteni, méghozzá olyat amit már évezredek óta ismernek a földlakók csak elfelejtették hogy mit jelent de a szimbólumát őrzik, a yin-yang szimbólum az anyagi világ kulcsa !!
2. Magyarázatot ad a részecskék (elektron, proton, foton, graviton stb) spinjére
3. Magyarázatot ad a tömeg előugrására tömeggel nem rendelkező elemi részecskékből.
4. A fotonmodell megmagyarázza mitől alakulhat ki lézerfény (kristályos fény!), magyarázatot ad a foton részecske-hullám kettősségére.
5. Választ ad arra a kérdésre, hogy miért nem található antianyag a Világegyetemben.
6. Valójában egyesíti a gravitációt a megfigyelhető anyagi világgal azáltal, hogy a gravitonok résztvesznek az anyag felépítésében.
7. Megmagyarázza, hogy HOGYAN működik a gravitáció (nyomó gravitáció), magyarázatot ad a gravitáció eredetére (a relelm erre nem képes)
8. A modell határt tud szabni a fekete lyukak középpontjában uralkodó nyomásnak amely NEM tart és NEM nő a végtelenbe. A relelm erre nem képes.

És nem utolsósorban elméleti lehetőséget biztosít csillagközi utazáshoz, mivel a gravitáció terjedési sebessége c2 (pontosabban 300 000 c) !!

Kb. ezeket tudja nyújtani, viszont a gravitonokat KÖZVETLENÜL nehéz kimutatni. A hatásuk viszont mérhető.

Az atommagmodell lap alján találsz hivatkozásokat, vita és fórumhozzászólásokat, abból sokmindent megérthetsz.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.30. 07:37
Szerző: Popula(c)tion
@Astrojan (3667):
Astrojan !
Szóval hol is élünk?
Hogyan keletkezett a világ és mi módon működik? (Szerinted?)
(Egyébként köszi a linkeket, sok érdekesség van bennük......!)

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.31. 02:25
Szerző: Astrojan
@Popula(c)tion (3668):
Szóval hol is élünk?
A Föld nevű bolygón a Virgo clusterhez tartozó Tejút nevű galaxisban :P
Hogyan keletkezett a világ..
Anyag nem keletkezett mert mindigis volt, anyag a 4 elemi részecske. Ezek kombinációja adja az általunk közönséges anyagnak tartott részecskéket, foton, proton, elektron, neutron, atom, molekula stb. Ősrobbanás párti vagyok, fekete lyuk robban fel, a Világegyetem ciklusos. A gravitáció NEM vonzóerő ezért a tágulást NEM a vonzás fogja megállítani. Az összeomlás hirtelen és váratlanul következik be, a sebessége c2. Ebben nincs szerepe a Világegyetem tömegének, az összeomlás ettől független, tehát nem érdemes számolgatni a Világegyetem össztömegét.
..és mi módon működik? (Szerinted?)
A hajtóerő a graviton - energiarészecske, sebessége c2. Ez működteti a részecskéket és a fény fotonokat, ezek mind örökmozgók, a mozgás a graviton tulajdonsága. Az elektromos töltésrészecskék ha (holo)gravitonhoz tapadnak akkor a graviton lelassul, sebessége c lesz, mert az maga lesz a fény. A fénysebesség nem állandó csak homogén gravitációs térben amit a Földön vízszintes irányban mérhetünk (ettől eltérő irányban sosem mérték, a Föld felé esve a fény sebessége nagyobb mint c, ld. Pound és Rebka)

A gravitonok (= DVAG) irdatlan nyomás alatt tartják az anyagot, a testünk ezt nem érzi, mert nem a test felszínét nyomja a DVAG hanem az összes atom összes részecskéjét, a gravitonok áthatolóképessége nagyon nagy. A graviton különleges részecske, NEM úgy viselkedik ahogy a megszokott részecskéktől elvárható, ezért nehéz előrejelzést tenni a viselkedéséről, de NEM fékezi a Földet (mérhetően).

Ha a DVAG nyomóerő egy irányból valamilyen oknál fogva csökken, akkor a másik irányból ható gravitonok akár iszonyatos gyorsulást okozhatnak, ez a csillagközi űrutazás jövője (a gyorsulást NEM érezzük mert a gyorsulást szabadesésként éljük meg)

Mégegyszer hangsúlyoznám, hogy NEM a térben utazunk hanem a csillagok között, mert tér nincs, csillagok viszont vannak...

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.31. 03:38
Szerző: ge3lan
@Astrojan (3688):
Ha találsz egy galaxist aminek a vöröseltolódása mondjuk 5, akkor az nálad mit jelent?
Milyen messze van, mekkora a sebessége, mennyi idős lehet?

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.31. 09:22
Szerző: Szilaj Szőrmók
@Astrojan (3688):
Astrojan írta: a Föld felé esve a fény sebessége nagyobb mint c
És ez az inhomogenitásnak köszönhető, vagy egyszerűen csak a gravitációnak (utóbbi esetben tehát akkor is nagyobb lenne a Föld felé eső fény sebessége, mint c, ha valami csoda folytán a gravitációs térerősség nem változna a Földtől való távolsággal)?
Astrojan írta: A fénysebesség nem állandó csak homogén gravitációs térben amit a Földön vízszintes irányban mérhetünk
Én a következőt nem értem:
Mivel a Föld kvázi gömb, a gravitációstérerősség-vonalak sugáriányúak, így szükségszerű, hogy a vízszintes valójában nem egyenes, hanem görbe (követve a Föld görbületét), a gravitációs térerősség kizárólag e görbület mentén homogén.
Hogyan mérték akkor a fény sebességét homogén gravitációs térben?

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.31. 16:58
Szerző: Astrojan
@Szilaj Szőrmók (3692):
Az inhomogenitásnak köszönhető ami ez esetben azonos a DVAG gradienssel, a Föld irányában változik, ez maga a gravitáció. Vízszintes irányban alig változik, a forgótükrös fénysebességmérések kis távolságon belül történnek, ezért a gömbi eltérés nem jelentős. De itt nagy jelentősége van a forgástengely függőlegességének, a forgástengely kis eltérése már nagy zavart okoz (arról nembeszélve, hogy a vízszintes a Földön gömbfelszínt jelent..)

3703, A DVAG ( = sötét energia) a tömegektől távol normálisan homogén eloszlású, minden irányban mozgó gravitonokból áll. Ha ebbe a homogén tengerbe egy tömeget teszel akkor ez a tömeg egy kicsit kiszűr belőle, ezáltal a tömegből kifelé tartó gravitonáram egy kicsit kevesebb lesz mint a befelé tartó gravitonáram. Ez a gradiens oka. A két ellentétes irányba ható erők különbsége a gravitációs erő. A tömegtől távolodva a gradiens csökken, mert az erők különbsége csökken.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.05.31. 17:27
Szerző: Szilaj Szőrmók
@Astrojan (3701):
Astrojan írta: Az inhomogenitásnak köszönhető ami ez esetben azonos a DVAG gradienssel, a Föld irányában változik, ez maga a gravitáció.
Én a gravitációs térerősség (E ≈ g*mFöld/r2) inhomogenitására gondoltam, azt hittem, ez egyértelmű.

Nem teljesen értem:
Most akkor a DVAG-gradiens okozza a gravitációként ismert erőhatást, vagy a DVAG-gradiens gradiense (tehát az, hogy a DVAG-gradiens nem homogén eloszlású)?

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.02. 10:25
Szerző: nandoriotto
Astrojannak csodálatos logikája van. Állításaival, érveléseivel úgy 80%-ban egyet is értek.

1. Olbers paradoxon butaság, nem világíthat a végtelen világegyetem (látható fényben) mert amint egyre távolabb tekintünk annál inkább átmegy a fény infravörösbe, aztán az UV is átmegy stb. Tehát nemcsak távolságnégyzettel csökken a fény intenzitása hanem a frekvencia is kimegy a láthatóból, ezért nem világít az égbolt, tehát nem bizonyít semmit.

Az Olbers-paradoxon valóban egy féloldalasan tálalt dolog. Az alapfeltételek komoly tisztázására, egyértelműsítésére van szükség, utána lehet következetesen logikázni. Van olyan könyv, amelyik azt állítja: amennyiben a Világegyetem végtelen és stacionárius, egyenletesen kitöltjük csillagokkal, akkor az égboltnak a Nap fényességével kell világítania. Viszonyt olvastam olyat is egy könyvben, hogy a térben végtelen energiamennyiség volna jelen.
Ugyanis az Olbers-paradoxon látens módon feltételezi a csillagok végtelen idejű sugárzását, kihagyva azok fejlődését. Ez benne a "trükk", amit a szakemberek is figyelmen kívül hagynak.

2. Galaxisok vöröseltolódása fényfáradás következménye is lehet

Ezt az álláspontot képviselem teljes határozottsággal.

3. Az elemek aránya, és térbeli eloszlása a Világegyetemben, hát még azt sem képesek realizálni a kozmológusok, hogy a sötét anyag egyszerűen H2, molekuláris hidrogén (ld. ESA IR űr-spektroszkópos vizsgálatok), ami jelentősen eltolja az elemek arányát (a hidrogén javára)

Valóban, a sötét anyag egyrészt a hidrogén, de vannak nagytömegű, nagysűrűségű égitestek is, amelyeket még nem fedeztek föl.

4. A csillagok, égitestek kora, a gömbhalmazok csillagtagjainak a kora igencsak súrolja a 13 Gévet, de nem is lehet a Világegyetem 13 G éves, minimum kétszer ennyinek kell lennie mivel tér nem létezik, ezért nem is fújódhat fel. Ha pedig nem fújódhatott fel akkor a robbanás helyéről a fénykibocsátás helyére el kellett jutniuk az objektumoknak (ez minimum 13 Gév), majd a kibocsátott fény mégmásik 13 Gév alatt ért ide hozzánk. Ez összesen min 26 Gév.
(A tér egy ember által kitalált fogalom, fizikailag nem létező dolog, ugyanúgy mint az egyenes, az sem létezik, mert egy absztrakció. A teret ezért nem lehet görbíteni, nyújtani, felfújni stb - úgy értem a tér nem csinál semmit mert nincs. A teret csak definiálni lehet). A Világegyetemet ANYAG építi fel, semmi más (= 4 elemi részecske).
Nembeszélve a csaknem 10-es vöröseltolódású nagyon távoli kvazárokról, amiknek már szinte semmi idejük nem marad a saját kialakulásukhoz (mert olyan távol vannak, s emiatt olyan korai Univerzumból származik a fényük)

A csillagok kora nemhogy súrolja a a 13 Gévet, de állítom, sok esetben sokszorosan felül is múlja. Azt a problémát, amit Astrojan említ, hogy "a Világegyetem 13 G éves, minimum kétszer ennyinek kell lennie", valóban fönnállna, de ezt a Big-Bang elmélet "a tér tágulásának" megmagyarázhatatlan hipotézisével kikerüli. Egyébként az említett dilemmát elemzem "A MINDENSÉG ÜZENETE" c. könyvemben, ahol a távolságképletet is fölírtam.

5. Infravörös háttérsugárzás, nem biztos, hogy az ősrobbanás fénye, lehet más is

Az Ősrobbanás fénye végképp nem lehet, mert ilyen esemény nem is volt. Ennyi marad az Olbers-paradoxonból, (többnyire) a csillagok energiájából - a fényfáradás és egyéb effektusok után. Az érdekes, hogy egyértelműen kijelöl egy és csak egy vonatkoztatási rendszert a Világegyetemben.
Ezek szerint mégsem egyenértékű a természet számára minden vonatkoztatási rendszer - ahogy azt a relativitáselmélet állítja.
Ennek a vonatkoztatási rendszernek igenis kitüntetett szerepe van, amelyet jelenleg a tudósok még nem képesek megfelelően látni, és amely rendszer egyéb vizsgálatok során is kitüntetett jelleggel megjelenik.

6. Világegyetem térben homogén, és izotrop, nagyléptékben esetleg

Egyetértek

"A bajok ellenére bízom benne, hogy volt Ősrobbanás, szerintem volt már sokszor, a világegyetem ciklusos, ld. hindu kozmológia is. Ha nem lenne ciklusos és már végtelen ideje létezne akkor a most működő folyamatok már a végére értek volna, a galaxisclusterek összecsapódtak volna, végtelen idő alatt a világ egyensúlyi állapotba került volna, szerintem.

Az ősrobbanást a sötét energia működteti (DVAG) ami a gravitációt is okozza (nyomó gravitációt természetesen)"

Alapvető hibának tartom, hogy Astrojan ragaszkodik az Ősrobbanás elméletéhez "a bajok ellenére". Ha egy ház össze akar dőlni, egy bizonyos határ után már nem érdemes foglalkozni a megmentésével. Újat kell építeni.

Új kozmológiai elmélet kell. Valóban, ahogy Astrojan mondja: "ciklusos" és kozmológiai mértékben stacionárius

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.02. 13:19
Szerző: ge3lan
Miért fáj nektek ennyire az Olbers-paradoxon?
Abban az időben amikor ezt megfogalmazták még nem ismerték a csillagok működését és a vöröseltolódást sem.

Az Olbers-paradoxon egy érv volt a végtelen öreg és változatlan Univerzum ellen. Úgy látom ezt nem értitek. Ez nem egy ma használatos érv valami ellen, hanem régen volt az a régi világmodell ellen.

Így utólag persze könnyű okosnak lenni, de többszáz éve senki sem gondolta, hogy csillagok születnek, felrobbannak, galaxisok több 100 km/s sebességgel mozognak stb.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.02. 18:37
Szerző: cseppkő
@Astrojan (3667):

1. Azt írod, nem igazolták a Tér létezését, igazad van, de nem is lehet igazolni a Teret, mert az adott, és végtelen. Létezését az objektumok illetve energiák határozzák meg.

2. Írod továbbá, az ember elfelejtette az ó-kori kínai filozófiákat, amelynek egyik tétele a yin és yang. Részbe igazad van –de az inkább az egymásnak ellentétes energiákról szól--- atomok, a tömeg a különböző energiák meghatározásához ez ma már kevés lenne.

Nagyon okos filozófia volt, a természet megértéséhez és a testi életenergiákhoz valamikor….
De tudod, még a testi energiákat sem határozta meg jól, mert oda ahová helyezte a testen mind kettőt, csak Yin –nek nevezhető energia minőség van…

3. Abban igazad van, hogy az anyagi világ tulajdonképpen két egymásnak ellentétes energiából épül fel.

Az egyik a fehér energia, test-nélküli, tömeg nélküli. (lézer fénnyé képes válni, több összeállt energia szálként)
A másik energia testes, fekete-energia, tömege van- de csak Anti-anyag. Csak ez az energia ad magyarázatot a tömegre és ez ad részben, magyarázatot a gravitációra

4. Anti-anyagnak kell lennie a kozmoszban, mint tömeg, mint meghatározó energia. De magát az objektumokat is felépítő atomi részecske, mint már írtam Fekete-energia. Valamint minden érett bolygónak egyik nagy energiája. És minden csillagnak, így Napunknak is, gravitációs hullámát rajzolja meg, aminek fogságában” száguldanak a bolygók

5. A kozmoszi Fekete lyukak, Tér-vákuumok, tölcsér erővel.

Hawking szerint a sugárzási visszacsatolás miatt minden használható méretűre kitágított féreglyuk összeomlik, tehát ezek alkalmatlanok a tényleges utazásra. Különböző helyeken, különböző sebességekkel folyik, és ez a kulcsa a jövőbe való utazásnak" - tette hozzá, felidézve Albert Einstein 100 évvel ezelőtti felvetését, miszerint lehetnek olyan helyek a térben, ahol az idő lelassul, míg más területeken felgyorsul; ez Hawking szerint teljes egészében helytálló.

S bár pimaszság tőlem, de az, hogy az Idő-be, előre vagy múltba menjünk, az egy nonszensz gondolat. Ha nincs nagy összenyomó erő egy Tér-vákuumban, csak szívó ereje van, akkor szinte idő nélkül átjuthatnak rajta. –ha maga a sebesség nem roppantja össze az űrhajót és vele az emberi testet. De ez mit sem változtat a két végpont jelen idején vagy időnélküliségén

Olyasmi ez, mint a fénysebesség megközelítésének álma. Azt gondolom, hogy fizikai törvénye van annak, mekkora sebességet bírna ki egy jármű illetve az élet. Még egy energia szálak alkotta formáció is összelapul a nagy sebességtől.

Attól tartok az IDŐ –vel még problémák lesznek.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.03. 02:41
Szerző: Astrojan
@nandoriotto (3744):
Astrojannak csodálatos logikája van. Állításaival, érveléseivel úgy 80%-ban egyet is értek.
Ó, köszönöm szépen, de engedd meg, hogy a maradék 18%-ot alkalomadtán megmagyarázzam :P

Nem gondolom, hogy az Ősrobbanás ház össze akarna dőlni, főképp azért mert nincs helyette jobb. Ha nem lennének időnként ősrobbanások akkor az Univerzum végtelen életideje alatt a ma észlelhető változások már mind végtelen idővel ezelőtt lezajlottak volna. A galaxis clusterek már mind összeestek/összeolvadtak volna, a hidrogén már rég elfogyott volna a csillagokban és a vason kívül legfeljebb egy kis rozsda tarkítaná a galaxist amit nem Tejútnak hívnánk (mi, acélkák) hanem Vasútnak. Talán néhány gyémántcsillag még kószálhatna a vasút mellett..

A trükk jó, csak az a baj, hogy azok a (kisebb) csillagok amelyek NEM szupernovaként végzik azok akár végtelen ideig is világíthatnak. A fehér törpékről ugyan a mai tudomány azt tartja, hogy lassan kihűlnek, de ez nem igaz, mert NEM HŰLNEK KI !!! A DVAG elnyelésével szereznek energiát amellyel kiegyensúlyozhatják a hőleadásukat. Nem is találnak 3400 Kelvinnél hidegebb fehér törpét.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.03. 17:38
Szerző: ge3lan
@nandoriotto (3744):
Miért akarod valamilyen ismeretlen fényfáradás mechanizmussal magyarázni a vöröseltolódást?
Ráadásul az idődilatációt figyelmen kívül hagyod, mivel azt nem tudja megmagyarázni a fényfáradás.
Ez jó hozzáállás lenne?

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.03. 20:45
Szerző: Dagi Omega
@Astrojan (3634):
A fényfáradás nem az én elképzelésem, csak egy lehetőség. Nagyságrendekkel a mérhetőség alatt kell fáradnia a fénynek a kívánt vöröseltolódás előállításához, energiavesztést jelent szóródás nélkül, a fotonnal történne valami amit nem ismerünk. Ennek ellenére a fizikusok kizárják ezt a lehetőséget, mert ha ők valamit nem ismernek akkor az nincs.
ez csodalatosan demagog erv volt:
a fizikusok kizárják ezt a lehetőséget, mert ha ők valamit nem ismernek akkor az nincs
ezzel szemben
- a fizikusok es ugy altalaban a tudomanyos megismeres nem zar ki semmilyen lehetoseget
- ha valamit nem ismerunk abbol nem kovetkezik hogy az nem letezik
viszont
- logikai hiba azt gondolni, hogy ha a 'nem igaz, hogyha valamit nem ismerunk az nem letezik' allitas igaz abbol kovetkezne hogy 'ha valamit nem ismerunk az letezik' - ami az idezet implicit ertelme

ezt tudatosan ervkent hasznalni demagogia
nem tudatosan ervkent hasznalni ostobasag
ha nem erv volt akkor pedig minek irtad oda

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.03. 20:57
Szerző: Szilaj Szőrmók
Astrojan! Válaszolnál erre? @Szilaj Szőrmók (3703):

Ne haragudj, hogy így siettetlek, de nagyon kíváncsi vagyok már :)

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.03. 22:11
Szerző: ge3lan
@Szilaj Szőrmók (3792):
Elvileg válaszolt rá az eggyel fölötte lévőben.

Mondjuk azt is jó lenne megtudni, hogyan került Astrojan mindezen tudás birtokába.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.03. 22:18
Szerző: ge3lan
@Dagi Omega (3791):
Azért is vicces az az érv, mivel pont fizikus (csillagász) vetette fel a fényfáradást először, nem pedig pék vagy balett táncos.
Aztán az idő múltával tarthatatlanná vált ez az elképzelés.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.04. 12:31
Szerző: nandoriotto
Astrojan írta:@nandoriotto (3744):
Astrojannak csodálatos logikája van. Állításaival, érveléseivel úgy 80%-ban egyet is értek.
Ó, köszönöm szépen, de engedd meg, hogy a maradék 18%-ot alkalomadtán megmagyarázzam :P

Nem gondolom, hogy az Ősrobbanás ház össze akarna dőlni, főképp azért mert nincs helyette jobb. Ha nem lennének időnként ősrobbanások akkor az Univerzum végtelen életideje alatt a ma észlelhető változások már mind végtelen idővel ezelőtt lezajlottak volna. A galaxis clusterek már mind összeestek/összeolvadtak volna, a hidrogén már rég elfogyott volna a csillagokban és a vason kívül legfeljebb egy kis rozsda tarkítaná a galaxist amit nem Tejútnak hívnánk (mi, acélkák) hanem Vasútnak. Talán néhány gyémántcsillag még kószálhatna a vasút mellett..

A trükk jó, csak az a baj, hogy azok a (kisebb) csillagok amelyek NEM szupernovaként végzik azok akár végtelen ideig is világíthatnak. A fehér törpékről ugyan a mai tudomány azt tartja, hogy lassan kihűlnek, de ez nem igaz, mert NEM HŰLNEK KI !!! A DVAG elnyelésével szereznek energiát amellyel kiegyensúlyozhatják a hőleadásukat. Nem is találnak 3400 Kelvinnél hidegebb fehér törpét.
És mi van a maradék 2%-al???
A tréfát félretéve... Én meg biztos vagyok abban, hogy az "Ősrobbanás ház" (inkább összetákolt kalyiba) össze fog dőlni. Amint az új űrtávcső használatba kerül, olyan mérési eredmények birtokába kerülünk, amelyek ezt az eszetlen ostobaságot a szégyenpadra helyezik.
Alkalomadtán föl tudnék sorolni néhány ilyen várható eredményt, mint ahogy 1989-ben azt is "megjósoltam", hogy a nagy vöröseltolódású szupernóvák távolabb lesznek a vártnál. Az én elméletem nem szorult foltozásra, mint az Ősrobbanás elmélete, amely nagy csinnadrattával bevezette a gyorsulva tágulás ködbe vesző fogalmát. Kedves Astrojan, mondj le az Ősrobbanásnak csúfolt elméletről! Minél hamarabb teszed, annál előbbre jutsz.

Egyébként az itt leírtak is tartalmaznak logikai bukfenceket... Ha sok ilyened van, akkor a 80% nem följebb fog menni, hanem lejjebb. Egyébként minden elismerésem!

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.04. 13:02
Szerző: nandoriotto
@ge3lan (3796):

"Azért is vicces az az érv, mivel pont fizikus (csillagász) vetette fel a fényfáradást először, nem pedig pék vagy balett táncos.
Aztán az idő múltával tarthatatlanná vált ez az elképzelés."

Ez így nem igaz! A "fényfáradás" elmélete soha nem is lett kidolgozva igazán! Nem tarthatatlan lett, hanem félretett!
A legteljesebb eddig, úgy látszik, az általam kidolgozott fényfáradásos elmélet, csak a legkisebb fáradtságot sem veszi senki, hogy megértse, kövesse annak logikáját... Viszont az is igaz, hogy nem tankönyv stílusában készült!

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.04. 13:05
Szerző: Dagi Omega
@Astrojan (3593):

teljesen laikuskent pusztan racionalisan gondolkodva kerdezem
...mivel tér nem létezik... (A tér egy ember által kitalált fogalom, fizikailag nem létező dolog, ... A Világegyetemet ANYAG építi fel, semmi más (= 4 elemi részecske).
a te fogalomrendszeredben mi van az elemi reszecskek kozott? ter nincs mert az nem letezik.
akkor 'semmi' van kozottuk?
az ugye nem lehet valasz hogy 'nincs semmi kozottuk' mert tapasztalati teny hogy nem ernek ossze, az elemi reszecskek surusege nem konstans maximalis a vilagegyetemben.
ezek alapjan az egyetlen lehetseges valasz az, hogy 'semmi' van kozottuk - tehat a 'semmi' az van? jobban van mint mondjuk a ter?
:shock:

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.04. 13:21
Szerző: nandoriotto
@Dagi Omega (3813):

Kössz, Dagi Omega! Helyettem írtad. Szerintem tér Astrojannál is van, csak ő azt "semmi"be veszi. Csupán kifejezésmód kérdése! Véleményem szerint... Attól függetlenül, jócskán megvan a tudása...

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.04. 13:42
Szerző: ge3lan
@nandoriotto (3812):
A fényfáradás elmélet hogyan magyarázza a kékeltolódástokat és az idődilatációt?

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.04. 16:47
Szerző: nandoriotto
ge3lan írta:@nandoriotto (3812):
A fényfáradás elmélet hogyan magyarázza a kékeltolódástokat és az idődilatációt?
Kedves ge3lan... Volt már ennél jobb kérdésed is - amit Astrojanhoz intéztél -, amelyet, ha nem haragszol majd én (is) megválaszolok.
Örülök, hogy ennyire érdekel ez a jelenség, amely független a Doppler-effektustól, ami a kékeltolódást okozza. A fényfáradás csak(!!!) vöröseltolódást képes előidézni, míg a Doppler-effektus mind a kettőt. Ha a fényforrás közeledik, akkor kékeltolódás, ha távolodik, vöröseltolódás következik be. A fényfáradás effektusa kifejezetten a távolság exponenciális függvénye, és csak - ismétlem! - vöröseltolódást képes okozni. Olyan "halovány" effektus, mint a gravitáció, szerepe igazán csak kozmikus méretekben mutatkozik meg. Szinte bizonyos, hogy a két jelenség kapcsolatban van egymással, mert a Hubble- és a gravitációs-állandó azonos matematikai környezetben is megjelenik.
A jelenség nem Lorentz-invariáns, így ellentmond a relativitáselméletnek. Ellentmond, mert kitüntet egy vonatkoztatási rendszert - ugyanazt, amelyet a kozmikus háttérsugárzás. A kitüntetett vonatkoztatási rendszerhez képest mozgó minden rendszerben a fény felezési ideje lehet kisebb, nagyobb és ugyanannyi, mivel azokban irányfüggő!
Itt iszonyatos összefüggések vannak, amit még töredékesen is alig látunk. Csekély információval, kevés tényanyaggal kell kapaszkodókat találnunk, elméletet fölépítenünk.
Behozod ide a "kékeltolódás" mellé az "idődilatációt" is...
Ezek egymástól - első megközelítésben - független jelenségek.
Úgy tudod megérteni a lényeget, ha többször elolvasod a téma cikkeit és elmélkedsz rajta.
Hidd el, itt senki nem akarja bántani Olberst, a maga paradoxonjáért, mert (természetesen) a maga idejében nem rendelkezett annyi információval, mint mi. A magam részéről azt kifogásolom, hogy napjaink irodalma leragadt egy régi álláspontnál és nem hívják föl a figyelmet a "paradoxon" paradoxonjára, ezzel félrevezetik a tudását növelni akaró olvasót. Ez ellen viszont tiltakoznom kell - vagy neked mindegy, hogy mennyire igazat olvasol?

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.04. 17:09
Szerző: ge3lan
@nandoriotto (3823):
Ha látsz egy z=1 vöröseltolódású objektumot, akkor mekkora részét teszi ennek ki a fényfáradás és mekkorát a valódi mozgása?

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.04. 17:16
Szerző: nandoriotto
@ge3lan (3689):

"Ha találsz egy galaxist aminek a vöröseltolódása mondjuk 5, akkor az nálad mit jelent?"

Amennyiben z=5, ez azt jelenti, hogy az érzékelt fotonok hullámhossza a kisugárzott állapothoz képest hatszorosára nyúlt, energiája hatodára csökkent.

"Milyen messze van, mekkora a sebessége, mennyi idős lehet?"

Az én távolságképletem alapján számolva ennek a galaxisnak a távolsága (hozzávetőlegesen) r = 26 milliárd fényév. Ami azt jelenti, hogy erről a galaxisról hozzávetőlegesen 26 milliárd évvel ezelőtt indult el a fény.
(Láthatod, hogy ez az idő majdnem kétszerese a ma elfogadott 13,7 milliárd évnek!) Azt is érzékelheted, hogy nálunk nincs időbeli és távolsági korlát. Elméletünk filozófiája antagonisztikusan ellentétes az Ősrobbanás elmélet ideológiájával.

Elméletem szerint, ennek a galaxisnak maximum úgy 1000 km/s lehet a sebessége. Hogy mennyi idős lehet? Most vagy a kisugárzás állapotában? A kisugárzás állapotában lehetett 15-20 milliárd éves, de akár 50 is. Mivel a galaxisok idősebb képződmények, mint ahogy ma azt a csillagászok következetlenül állítják.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.04. 17:28
Szerző: nandoriotto
@ge3lan (3826):

"Ha látsz egy z=1 vöröseltolódású objektumot, akkor mekkora részét teszi ennek ki a fényfáradás és mekkorát a valódi mozgása?"

Megbecsülhetően maximum(!) úgy fél százalékát. A tényleges érték megállapításához tudnunk kell, hogy hozzánk viszonyítva ez a galaxis távolodik, közeledik, áll vagy közel merőlegesen mozog.
Láthatod, hogy z=1-nél a sajátmozgás már nem játszik különösebb szerepet a vöröseltolódásban.
Amennyiben a galaxis távolodik, csekély mértékben növeli a fényfáradásból eredő vöröseltolódás mértékét, ha közeledik, akkor elenyésző mértékben csökkenti. Amennyiben hozzánk képest áll vagy közel merőlegesen mozog, akkor gyakorlatilag nem változik a fényfáradásból eredő vöröseltolódás mértéke. Az a helyzet, hogy a Hubble-állandó bizonytalansága még mindig 10% körüli, még ha egyesek mást is állítanak. A bizonytalanság java részét ez a pontatlanság hozza be.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.04. 18:29
Szerző: ge3lan
@nandoriotto (3827):
Az én távolságképletem alapján számolva ennek a galaxisnak a távolsága (hozzávetőlegesen) r = 26 milliárd fényév.
Kb ugyanennyi jön ki a távolságra az áltrel szerint is.

Ha nem a vöröseltolódásból, akkor honnan tudod, hogy egy galaxis mozog-e és merre?

Hol olvastál az Olbers-paradoxonról és nem értettél vele egyet?

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.04. 22:39
Szerző: nandoriotto
[quote="ge3lan"]@nandoriotto (3827):
Az én távolságképletem alapján számolva ennek a galaxisnak a távolsága (hozzávetőlegesen) r = 26 milliárd fényév.
Kb ugyanennyi jön ki a távolságra az áltrel szerint is.

Nem baj, ha kételkedem? Kérek egy irodalom-megjelölést

Ha nem a vöröseltolódásból, akkor honnan tudod, hogy egy galaxis mozog-e és merre?

Statisztikai alapon, egy galaxishalmazban elhelyezkedő galaxisok színképvonalainak összehasonlításából... Általában egy galaxishalmaznak van egy nagy tömeggel bíró központi galaxisa. A saját-mozgás meghatározása ugyancsak nem tartozik az egyszerű feladatok közzé - még Tejútrendszerünk csillagainak esetében sem.

Hol olvastál az Olbers-paradoxonról és nem értettél vele egyet?

Sok könyvben találkozhatsz vele. Én csak egyet említenék: MITTON: Bevezetés a csillagászatba (Gondolat - 1991), 188. oldal!
Nem írnám le az oldal nagy részét, de azért idézek belőle:
"A XVIII. század végén két csillagász egymástól függetlenül ismerte fel az éjszakai ég sötétségének alapvető fontosságát: a német Heinrich Olbers (1758-1840) és a svájci Jean Philippe Loys de Cheseaux (1730-1789)"
Megjegyzésem: a tudománytörténészek igazságtalansága, mint sokszor, itt is megnyilvánul! Hányan hallottak a franciáról? Ide tartozik, hogy Penziast és Wilsont is megelőzte egy francia talán fiatal egyetemista, aki már 1956 körül fölfedezte a kozmikus háttérsugárzást... Erről ki hallott? Az előzőek Nobel-díjat kaptak, az utóbbit meg sem említik! Mért előzte meg a korát? Minek az a nagy sietség? Einstein mellett mindenki mellőzött lett, rá nem volt jellemző, hogy bárkire hivatkozzon. Ennek ellenére Lorentz neve kitörölhetetlen maradt, Poincarenak is maradt egy lerágott csont. Az E=mcc világhírű képletet is fölírta Einstein előtt egy olasz fizikus, akit abban az évben öltek meg, amikor a nagy tudós átvette a Nobel-díjat. Vannak még nevek, amelyeket nem lehet elhallgatni, de most hagyjuk. Lehetne ezt sokkal igazságosabban is tenni. Említsük már meg Bolyai János nevét, aki Gauss torkában lett gombóc, az oroszok pedig Lobacsevkijre hivatkozva szerették volna elérni nagy matematikusunk háttérbe szorítását.
Térjünk vissza az Olbers-paradoxonra! Néhány sorral lejjebb folytatom az idézetet, amiből kiderül, hogy mi az a következetlenség, ami az elégedetlenséget indukálja bennem:
"Van tehát egy paradoxonunk. Egyenletes, statikus, végtelen Világegyetemben az éjszakai égboltnak ragyogó fényesnek kellene lennie. Ez az Olbers-Cheseaux-paradoxon (legtöbb író elhanyagolja szegény Cheseaux-t, így gyakran egyszerűen Olbers-paradoxon néven emlegetik). E megállapításból az következik, hogy egyik feltevésünk hibás. A Világegyetem a valóságban vagy nem végtelen vagy nem statikus. Döbbenetes, hogy ilyen mély következtetés vonható le egy műszert sem igénylő, hétköznapi megfigyelésből."

A "döbbenettel" azonban várjunk, mert itt félre vagyunk vezetve. Legyen a Világegyetem végtelen és statikus. Viszont térjünk ki a Világegyetem anyagi sűrűségére, amiben már benne van a csillagok tömege is. Ez hozzávetőlegesen 10 a minusz 30.-on gramm/ köbcentiméter. Alakítsuk át teljes egészében energiává ezt a tömeget, és tegyük föl, hogy ekkor mennyi lenne a Világegyetem hőmérséklete? (Tehát nem lenne nyugalmi tömeggel bíró anyagunk, mert már minden szétsugárzódott!) Kiszámolható, hogy hozzávetőlegesen 75 Kelvin fok, ami olyan mínusz 200 C° körül van. Hol van ez a Nap felszínének hőmérsékletétől? Akkor hol van a hiba? Ahol előzőleg leírtam! Viszont, ha csak a fúziós energiával számolunk, ami az előzőnek csupán szűk egy százaléka, akkor a Világegyetem hőmérséklete csupán 7,2 °K lenne, ami már izgatóan közel van a 2,73 °K-hez. A magam részéről inkább itt döbbennék meg!
Tehát vigyázzunk, mielőtt bármit kidobnánk az ablakon!!! Ne dobjuk ki a Világegyetem végtelen és statikus jellegét, és ne dobjuk ki a fényfáradást sem, mert lehet, hogy végzetes hibát követünk el.
Ugyanilyen hiba a Világegyetem tágulásának tényként való közvetítése az Olvasók felé. A tágulást még senki nem figyelte meg, csak a kozmikus vöröseltolódás jelenségét. A "tágulás" mind a mai napig csak egy hipotézis! Ehhez még felelősségem teljes tudatában hozzáteszem: egy téves hipotézis.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.05. 01:37
Szerző: Astrojan
@nandoriotto (3810): Jó, tegyük félre a tréfát. Én azt szeretném, ha most nem a fényfáradás kimutathatóságával, Dopplerrel, zévöröseltolódással és esenegy szupernóvákkal foglalkoznánk, hanem nézzük meg mi van akkor ha neked van igazad, jó?

Tehát, nem volt ősrobbanás, ez esetben miért nem fogyott már el a hidrogén? Milyen folyamat képes lenullázni a Világegyetem állapotát amely ismét hidrogén (elemi proton) állapotba hozza az Univerzumot ? (az Ősrobbanás képes erre)

Hangsúlyozom mégegyszer, a hidrogén héliummá való átalakulására végtelen, tehát VÉGTELEN idő állt már rendelkezésre, miért nem fogyott el ???? Miért van Tejút és miért nem Vasút ??

A galaxisok ütközőpályán vannak, az Androméda is nekünk jön úgy látszik, sok a megfigyelhető galaxis pár és triplet vagy itt van a Stephan quintet. A galaxisok clusterekbe rendeződnek (pl. Virgo cluster) és összeolvadnak, pl. Virgo A, Centaur A.

Ha végtelen idő, hangsúlyoznám VÉGTELEN idő állt már a rendelkezésükre, akkor miért nem olvadt már össze MIND ??

Ja, és nálam nincs tér. Próbáld megérteni.


3860, a bizonyos speciális körülmények között lévő hidrogén miért nem fogyott már el ? (gyk. a csillagokban lévő). Igen, a fény elfárad, a vörös fény kisebb energiájú mint a fehér, meglep ? Nincs tér, mert az egy Riemann, meg egy Minkowski meg egy Euklidesz nevű ember találmánya, mi találtuk fel a teret, a téridőt meg Einstein találta ki, nehéz ezt felfogni ?

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.05. 01:58
Szerző: vaskalapos
A feny elfarad? Egyre gyengebb lesz?

Nincs ter?

"Hangsúlyozom mégegyszer, a hidrogén héliummá való átalakulására végtelen, tehát VÉGTELEN idő állt már rendelkezésre, miért nem fogyott el ????"

A hidrogen nem alakul at spontan heliumma, vegtelen ido alatt sem. Miert alakulna?
Csak bizonyos specialis korulmenyek kozott.

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.05. 12:34
Szerző: Szilaj Szőrmók
@Astrojan (3701):
Szia, Astrojan!

Köszönöm. Akkor a további kérdéseim:
Astrojan írta: A DVAG ( = sötét energia) a tömegektől távol normálisan homogén eloszlású
Akkor jól értelmezem, hogy a DVAG-t nem a tömegek hozzák létre? (Szemben a gravitációs törvénnyel, mely szerint a gravitációt a tömegek okozzák.)
Astrojan írta: minden irányban mozgó gravitonokból áll
A "minden irányan mozgó"-t úgy kell elképzelni, mint egy belső egyensúlyban lévő gázrendszert, amiben a részecskék haladó mozgásának vektori összege zérus, tehát nincs nettó anyagáramlás? Azaz a gravitonoknak összességükben nincs kitüntetett mozgási irányuk?

Ősrobbanás

Elküldve: 2010.06.05. 14:39
Szerző: nandoriotto
[quote="Astrojan"]@nandoriotto (3810): Jó, tegyük félre a tréfát. Én azt szeretném, ha most nem a fényfáradás kimutathatóságával, Dopplerrel, zévöröseltolódással és esenegy szupernóvákkal foglalkoznánk, hanem nézzük meg mi van akkor ha neked van igazad, jó?

Tehát, nem volt ősrobbanás, ez esetben miért nem fogyott már el a hidrogén? Milyen folyamat képes lenullázni a Világegyetem állapotát amely ismét hidrogén (elemi proton) állapotba hozza az Univerzumot ? (az Ősrobbanás képes erre)

Hangsúlyozom mégegyszer, a hidrogén héliummá való átalakulására végtelen, tehát VÉGTELEN idő állt már rendelkezésre, miért nem fogyott el ???? Miért van Tejút és miért nem Vasút ??

A galaxisok ütközőpályán vannak, az Androméda is nekünk jön úgy látszik, sok a megfigyelhető galaxis pár és triplet vagy itt van a Stephan quintet. A galaxisok clusterekbe rendeződnek (pl. Virgo cluster) és összeolvadnak, pl. Virgo A, Centaur A.

Ha végtelen idő, hangsúlyoznám VÉGTELEN idő állt már a rendelkezésükre, akkor miért nem olvadt már össze MIND ??

Ja, és nálam nincs tér. Próbáld megérteni.
-----------------------

Szimpátiámat irányodban évekkel ezelőtt a Silvertooth-kísérletre vonatkozó egyoldalas olvasatod vívta ki. Aki erre a kietlen vidékre elvetődik, és ilyen tartalmat közvetít, az már nem lehet akárki...

Neked van egy nagyon kemény logikai struktúrád, amiért komoly tiszteletet érdemelsz! Viszont hidd el, hogy vagyunk így néhányan. Nekem nincs szükségem négy elemi részecskére, nekem elég EGY is... Negyven év alatt elképesztő mélységig jutottam vele.

Nagyon halk kérésem lenne irányodba, hogy legalább azt a kevés mennyiségű anyagot tanulmányozd át kellő figyelemmel, ami a honlapunkon (Newcosmology) található. A "kapcsolódó munkák" alatt találsz egy elég bő anyagot a "Gömb és Fény" című könyvemből. Először azt olvasd át. Felesleges leírnom mindig ugyanazt, ráadásul pár sorba sűrítve. Ha te már feleannyira fogsz érteni bizonyos területeken, mint én Téged ugyanazon a területeken, akkor jelentőset fogunk lépni előre. Felesleges körbevenni mondanivalódat piros szóágyukkal, amelyekkel elriasztasz sokakat, mert ezzel azt fejezed ki számomra is, hogy ehhez ne nyúljatok, mert ezt ha törik-szakad, megvédem. Sok mindent nem tudsz megvédeni. Ha Te úgy is érzed, nem fogod tudni elfogadtatni.
Én holnap megyek ki repülővel Németországba robotolni a Holland határ mellé, egy ideig nem lesz módom élvezni a társaságotokat. Ezért elnézést is kérek.
Minden jót mindenkinek!!!