Annak ellenére, hogy nem ismerjük, és keveset tudunk mondani igencsak meglódult a fantáziád. A kitaláció szép dolog, és jó dolog, de ez alaptalanabb már nem is lehetne. Értem, hogy kvantumfizikát szereted, de előbb nézz után, hogy mi az a sötét anyag, mert ez elsősorban csillagászati kérdés. Kérlek ne ide handabandáz ilyeneket a részecskékről, mert bántja szemem - erre van már egy másik topic.Nyilván amit még nem ismerünk, arról keveset tudunk mondani. De ha az ismert részecskéknek lehet amorf szerkezete, akkor talán a sötét anyagnak is. Vagyis nem kizárt, hogy a sötét anyag egy része valami nem kvantált dolog, ami nem részecske. Igen, szerintem nem kizárt, hogy a sötét anyag egy része nem részecske formációt ölt, és azért sötét, mert mi elsősorban részecskéket tudunk detektálni. Ezt az általam felvett új axióma nem zárja ki.
OFFEgyszer fizika gyakorlaton
No, én meg attól, ha valaki összekeveri a sci-fi-kből felszedett "ismereteket" a tényleges tudással (Én mindig frászt kapok, ha egy fizikus a hatáskeresztmetszetről beszél.
)"Az egyész univerzumban tudják, hogy ez ostobaság." (c) K-PAX
Ezért kár volt Gábornak "Alternatív kvantumfizika" topikot nyitnia!a XX. századi kvantumfizikát összefüggéstelennek találom.
A végignézés, az még nem stúdium. Meg is kell érteni! És minden elolvasott dologból fel kell építeni a megfelelő fogalmakat, saját hibás elképzeléseinkben észrevenni a hibát, majd helyesbíteni, mielőtt kapásból véleményeket mondogatunk!....végignéztem egy egész előadás sorozatot (Stanford)
Természetesen, hisz kémia és fizika az lényegében egy és ugyanaz!Engem a kvarkok reakciói inkább mér a kémiára emlékeztetnek, nem pedig a fizikára.
Ezt meg honnan veszed!? Javasolnám elolvasni Kalmár László: Integrállevél című könyvecskéből (Gondolat, 1986) A matematikai egzaktság fejlődése a szemlélettől az axiomatikus módszerig c írást a 37-61 oldalakon. Persze az egész könyvet érdemes végigolvasni. További olvasnivaló: Fényes Imre: A fizika eredete, Az egzakt fogalmi gondolkodás kialakulása (Kossuth, 1980)Márpedig a kémia absztrakciós szintet ugrik a fizikához képest,
Nekem úgy tűnik, hogy nem elegendő a kvantumfizika könyveket a párna alá dugni, aztán elmenni bulizni. Legalább el kell aludni rajtuk.annak ellenére, hogy még csak 3 éve foglalkozok kvantumfizikával
Ez az egyetlen jó ötleted!Vagy inkább forduljak egyből pszichiáterhez?
Mi lenne akkor, ha a fotonok haladás közben energiát vesztenének és ezzel a frekvenciájuk közelítene a nullához és ha a gravitációs sugárzásként azon fotonok hatását érzékelnénk, amelyek más kölcsönhatást nem képesek kelteni a nagyon alacsony frekvenciájuk/energiájuk következtében?Ekkor a többi, nagyon-nagyon távoli, fénylőként nem látható univerzumtól csak a gravitációs hatások érhetnének el hozzánk.
A fotonok haladas kozben vesztenek energiat, ugy is hivjak ezt a jelenseget hogy voroseltolodas.
Ez komoly? En azt hittem, a vorosletolodas az egyfajta doppler effektus.
"1. Nyilvan kisugaroznak az elveszo energiat, feny, vagy mas elekromagneses hullam formajaban? Vagy csak ugy elvesztenek, mint a feledekeny ember a szemuveget?"
Minden csökkenő frekvenciájú jelsorozat relatív frekvenciája negatív, de a frekvencia csökkenés abszolút értelemben negatív értékűvé válásához az idő vagy a távolság tagnak kellene abszolút értelemben negatívvá válnia."2. Nem eleg az, hogy a frekvenciajuk kozlitse a nullat, el is kell erje azt, majd tovabbi vesztessel negativba fordul, "
"Tehat a gravitacio a feny-nyomas ellentete, a negavtiv frekvenciaju fotonok visszaverodesenek az eredmenye."
Hmm, ez nagyon érdekes. A napszél hatásáról már hallottam, amikor a fény a megfogható anyagot (fermionokat) nyomja. Na de az univerzum főként vákuum. Ezek szerint a teret is tudják nyomni a fotonok? Mi ez, talán valami Frame Drag?alagi írta:A kozmologiaban ugy lehet ezt elkepzelni, hogy a fotonok "nyomjak" a vilagegyetemet, es amikor az tagul, akkor energiat vesztenek.
Ezek szerint a teret is tudják nyomni a fotonok?
mert nem az anyag mozog, hanem a tér keletkezik.
Ha maga a tér változik meg, akkor nem csak a galaxisok közti távolság növekszik, hanem maguk a galaxisok mérete is (csak az a galaxisközi távokhoz képest pontszerű)?
Ez így nekem egészen logikusnak tűnne, a tér szerkezete változik, de a térben mozognak a galaxisok. A közeliek egymásra ható gravitációja ellensúlyozza a hatást, azok nem távolodnak el egymástól lényegesen, de a távoliak igen, így aztán csoportokba rendeződnek szépen. Rendben van ez így, vagy valamit nagyon félreértettem?
Ha ez igaz (igaz?), akkor ebből nekem az jön le, hogy a távolságok alfa=L/3 tágulási együtthatóval tágulnak folyamatosan, és amíg a gravitációs hullám megteszi az r távolságot,
akár galaxisokon belül, tehát elvileg a galaxisok maguk is tágulnak.
Ja, tényleg utána kéne számolnom, az alfa amit mondtam, hülyeség, el kéne osztani c-vel, vagy valami, mert a képlet elsumákolja a dolog időfüggését, csak a "végállapottal" számol, amikor a gravitációs hullám "odaért".
Olyan implikációi is vannak a dolognak, hogy ha két galaxis közt a távolság elegendően nagy, akkor soha nem fog az egyikből a másikba átérni a fény, mert a távolság köztük gyorsabb ütemben nő.
Tényleg számolni kéne... Csak azt sem tudom, jó-e az az egyenlet...
De ahogy én látom, a tágulás tényleg nem függ a tömegektől, nem teljesen értem, hogy miért probléma ez
Na, itt akkor elvesztettem a fonalat, ezt érzem ellentmondani annak az állításodnak, hogy a sötét energia energiasűrűsége konstans.
De akkor nem fárasztom magam a megoldásával...
Ha már így bemutatkozásnál tartunk, szkeptikusnak tartom magam, és nem kell félni, nem akarom megreformálni a kozmológiát és Nobel-díjakat osztogatni magamnak, csak megérteni szeretném a dolgot.
Halmaz, vagy csoport, (esetleg van még a szuperhalmaz kifejezés is) de a klaszter-t így írva is magyar név.a galaxisok nem tagulnak, sot a galaxis klaszterek sem (nemtom ennek van-e rendes magyar neve) viszont a galaxis klaszterek tavolodnak egymastol.
????Olyanról is szó volt hogy a sötét anyag? a másik dimenzióban anyagkényt van jelen.
Na látod ez egy Nobel-díjas kérdés. Sötét anyagnál arról van szó dióhéjban, hogy a galaxisok (forgása alapján mért) tömege, és a látható anyag tömege (fényessége) között különbség van. Vagyis a galaxisokban több anyag van, mint amit látunk - vagy nem... (innen a sötét jelző). Ezt később sok egyéb helyen, módszerrel is kimutatták. De, hogy konkrétan mi ez, az nem lehet tudni. Ez nem egy újdonság a csillagászatban, de hogy miért misztifikálják, azt nem tudom, talán mert sötét jelzője van.Amúgy mi a sötét anyag és sötét energia?
A Nap az átlagos tömegű csillagoknál nehezebb és nagyobb égitest. Néhány elgondolás alapján felmerült, hogy talán van egy halvány, távoli társa is, de ennek nem sikerült a nyomára akadni, és egyre kevesebben tartják valószínűnek, hogy kettős csillag a Napunk.
Ez teljesen hülyeség, vagy valóban ilyen tág a kettőscsillag fogalmi kerete, hogy olyan messzi társcsillag is társnak minősül, hogy eleddig se nem vettük észre, se a Nap imbolygásából nem tudtuk kimutatni?
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég