Léteznek földönkívüliek - állítja Stephen Hawking
Elküldve: 2013.08.01. 21:44
@Astrojan (70464): Megnéztem Béni Péter varázslatát. Ne haragudj, nem több képletzsonglőrködésnél. Ekvivalens átalakításokkal bármilyen kifejezés tetszőleges alakra hozható. Ugyanazt az eredményt adja, mint a Newton törvény - ekvivalens vele - és nagy hátránya, hogy a képletben előforduló mennyiségek egyike sem mérhető és nem is szemléletes. A formula nem zárja ki, hogy F bármilyen nagy értéket felvegyen és semmit sem mond a fekete lyukakról.
Az, hogy a DVAG nem testek felszínét nyomja, hanem az elektronokat és a protonokat, ugyanaz, hogy a newtoni gravitáció is az elektronokra és a protonokra hat. Atomi méretekben egyénként sem beszélhetünk arról, hogy egy testnek bármiféle felszínnek értelmezett jellemzője lenne.
Az a világnézeted, hogy csak graviton A és B, valamint elektron és proton alkotja a világot, minden alapot nélkülöz, mint az is, hogy nincsen tér, stb. Bocs, de ezek agymenések.
Ha a gravitáció nem vonzó, hanem nyomó, akkor ezt kísérlettel el lehetne dönteni. Mérhetők pld. egy deformálható test alakváltozásai és kimutatható lenne, hogy pld. az egyenszilárdságú függőleges oszlop alakja éppen ellentétes, mint amit a newtoni tömegvonzással kiszámolhatunk. (Ha tévedek, akkor nyilván rosszul értelmezem, amiket a weblapodon írtál.)
Ami a téregyenleteket illeti, azok tenzoregyenletként viszonylag egyszerű alakúak, de kifejtve bonyolult parciális differenciálegyenletek, amelyeknek az általános megoldása a mai napig nem ismeretes, s az is elképzelhető, hogy nem is állítható elő zárt alakban. (Tudomásom szerint utóbbit még nem bizonyították.)
Az, hogy a DVAG nem testek felszínét nyomja, hanem az elektronokat és a protonokat, ugyanaz, hogy a newtoni gravitáció is az elektronokra és a protonokra hat. Atomi méretekben egyénként sem beszélhetünk arról, hogy egy testnek bármiféle felszínnek értelmezett jellemzője lenne.
Az a világnézeted, hogy csak graviton A és B, valamint elektron és proton alkotja a világot, minden alapot nélkülöz, mint az is, hogy nincsen tér, stb. Bocs, de ezek agymenések.
Ha a gravitáció nem vonzó, hanem nyomó, akkor ezt kísérlettel el lehetne dönteni. Mérhetők pld. egy deformálható test alakváltozásai és kimutatható lenne, hogy pld. az egyenszilárdságú függőleges oszlop alakja éppen ellentétes, mint amit a newtoni tömegvonzással kiszámolhatunk. (Ha tévedek, akkor nyilván rosszul értelmezem, amiket a weblapodon írtál.)
Ami a téregyenleteket illeti, azok tenzoregyenletként viszonylag egyszerű alakúak, de kifejtve bonyolult parciális differenciálegyenletek, amelyeknek az általános megoldása a mai napig nem ismeretes, s az is elképzelhető, hogy nem is állítható elő zárt alakban. (Tudomásom szerint utóbbit még nem bizonyították.)