Mekkora a Világegyetem? Minden új közlés ellenére, ezt senki sem tudja!
Hubble is, aki a Ve. tágulását fedezte fel, mely minden ebből eredő észlelés a tévedések sarokköve lett, mert szerintem ő csak a fény fáradásának vöröseltolódását észlelte, de tévesen, vagy szándékosan, a Galaxisok távolodása mellett tette le a voksot.
Mivel a MÉRÉSEK szerint a nagyléptékű geometriája nagyon-nagyon jó közelítéssel sík
In summary, there is no evidence from Planck for any departure from a spatially flat geometry. The results of Eqs. (68a) and (68b) suggest that our Universe is spatially flat to an accuracy of
better than a percent.
Csak azért kérdezem, mert nem olyan rég olvastam egy kapcsolódó könyvet, és az (emlékeim szerint) nem említett ilyesmit.
2. Méretek. Egy táguló univerzumban az objektumok tőlünk vett távolságát többféleképpen meg lehet adni.
..változik a téridő metrikája, azaz konyhanyelven tágul az univerzum.
..hogy a fenébe lehet egy kvazár huszonötmilliárd fényévnyire tőlünk?
Te hogyan magyaráznád azt, ha egy szép háromszögnek hol több, hol kevesebb lenne a szögeinek összege, mint 180 fok, s ráadásul mindezt úgy mutatná fel, hogy az anyagszerkezetében semmiféle változás nem történik, nem reped, nem torzul, nem ébrednek benne feszültségek? Hogyan lehetséges ez a te, világról alkotott képedben?Az Univerzum létezik, tehát tágulhat, nem konyhanyelven. Téridő meg nem létezik, ezért nincs neki metrikája sem és ha nincs neki akkor az nem is változhat.
Téridő meg nem létezik, ezért nincs neki metrikája sem
Ha egy kvazár huszonötmilliárd fényévnyire van (pillanatnyilag) tőlünk, akkor (legalább) 2 eset lehetséges,
1, a Világegyetem kora nem lehet 13.7 Gév
2, a fénysebességnél gyorsabban távolodott
Mindkettő bajos, legalábbis a fizikus/kozmológusok számára.
a téridő létezik és kölcsönhatásban áll az anyaggal.
Kitérő válasz, nem ez a lényeg, hanem az, hogy bármiképp is szerkesztik meg az adott világ lakói, változhatnak a szögei, mindenféle deformáció nélkül. Vajon miért? Mi az, ami más a gömbi háromszögben, mint a sík euklidesziben? A metrika, a tér. Ennyi. Általános iskolás szinten belátható, hogy nincs igazad.mindahány: ha egy szép (pl gömbi) "háromszögnek" hol több, hol kevesebb a szögeinek összege, mint 180 fok akkor az NEM háromszög.
pvcpadlo írta:A probléma gyökere, ha jól értem ismét az az évszázadok óta folyó vita_ kissé rejtettebben_ hogy Isten teremtette a világot vagy sem. Az aktuális, tudományos tézis, mely szerint az ősrobbanás okozta a világmindenség keletkezését mintha új lehetőséget csillantana föl a vallásos világnézet hirdetői számára, ámde a tudományos magyarázatok Giordano Bruno óta, már sok verziót kidolgoztak, nem nehéz megjósolni ez sem az utolsó. Ezért talán nem kéne eme csillagászati probléma mögé rejteni a talán mindenkit érdeklő kérdést hogyan is keletkezett a világmindenség ?
Miért gondolod, hogy van egy hogyanja a keletkezésnek? Lehet, hogy nem is keletkezett, van és kész.pvcpadlo írta: Ezért talán nem kéne eme csillagászati probléma mögé rejteni a talán mindenkit érdeklő kérdést hogyan is keletkezett a világmindenség ?
mimindannyian írta:Miért gondolod, hogy van egy hogyanja a keletkezésnek? Lehet, hogy nem is keletkezett, van és kész.
mimindannyian írta:Ha fekete lyukban vagyunk, akkor hogyan keletkezett az az univerzum amiben ez a fekete lyuk van? stb...
pvcpadlo írta:A probléma gyökere, ha jól értem ismét az az évszázadok óta folyó vita_ kissé rejtettebben_ hogy Isten teremtette a világot vagy sem.
pvcpadlo írta:Ezért talán nem kéne eme csillagászati probléma mögé rejteni a talán mindenkit érdeklő kérdést hogyan is keletkezett a világmindenség ?
Rigel írta:pvcpadlo írta:A probléma gyökere, ha jól értem ismét az az évszázadok óta folyó vita_ kissé rejtettebben_ hogy Isten teremtette a világot vagy sem.
Nem, nem ez a probléma gyökere.
A probléma gyökere, hogy az emberi gondolkodásmódnak vannak "bedrótozott" logikai paneljei, amelyeket a legtöbb ember nem tud figyelmen kívül hagyni. Általában ezeknek a moduloknak az összességét "józan paraszti észnek" szoktuk titulálni. Ebben a gyűjteményben szerepel többek között az ok és okozat szigorú kapcsolata valamint erre alapulva, hogy dolgokat csak valami "készítő ok" hozhat létre, egyenes analógiaként az emberi tevékenység alkotómunkájával. Nem véletlen, hogy még az élővilág által kifejlesztett precíz funkcionalitás létrejöttének módját sem vették észre évszázadokig a legnagyobb gondolkodók, egészen Darwin zseniális meglátásáig.
Az, hogy egyesek istent vagy isteneket feltételeznek az élőlények, a bolygónk vagy az univerzum készítőjének, az az evolúció által belénk égetett "józan paraszti ész" egyik hibája. Az evolúció ugyanis az idegrendszerünket és a gondolkodásmódunkat nem precíz, hibamentes, tökéletesre készítette, hanem gyors és hatékonyra, hogy éles helyzetekben is megóvja az egyedet legalább addig, amíg a genetikai anyagát át nem adja az utódokba. Van bennünk egy modul, amelyik azzal foglalkozik, hogy ha ismeretlen dologgal, történéssel, viselkedéssel találkozik, akkor a SAJÁT VISELKEDÉSÜNK analógiájaként próbálja ezt értelmezni. Mert ugyanis a saját viselkedésünket sokkal jobban ismerjük (illetve az agyunk ismerni véli), mint az idegen dolgot, így az ismerthez méri az idegrendszer az ismeretlent. Ez sokkal gyorsabb metódus, mintha alapos vizsgálattal és analitikus elemzéssel valóban megismerné az adott ismeretlen dolgot. Ez mutatkozik meg kezdve Arisztotelész leeső kövétől (amelyik azért esik lefelé, mert a helyére akar kerülni), Paley óráján keresztül, ami ugyebár olyan funkcionális és összetett, hogy csakis egy készítő csinálhatta, egészen a teremtő istenig (vagy istenekig), mert hiszen az egész világ csak úgy nem jöhetett létre, a szavannán is minden új dolog valami régebbiből származik...pvcpadlo írta:Ezért talán nem kéne eme csillagászati probléma mögé rejteni a talán mindenkit érdeklő kérdést hogyan is keletkezett a világmindenség ?
Hát pedig kell.
Azt, hogy a belátható univerzum(rész) hogyan jött létre, azt a csillagászat-kozmológia-fizika hatásköre megismerni. Esetleg ezen megismerés során kiderülhetnek olyan logikus folyományok is, amelyek valószínű magyarázatot adhatnak az egész miskulancia eredetére, egy nagyobb rendszerbe való beágyazottságára meg ilyesmikre, de mivel ezek falszifikálhatatlan elképzelések lesznek, a tudománynak nem ezek az elsődleges céljai. A tudományos kutatás az univerzum látható része létrejöttének folyamatára, a "hogyanra" vonatkozik. Ez a látható rész ugyanis létezik, vannak paraméterei és van története, ergo: megfelelő vizsgálati módszerekkel igaz válaszokat lehet kapni a "hogyan" kérdésekre.
A tudomány a "miért" kérdést viszont nem vizsgálja, azt meghagyja a teológusoknak, filozófusoknak és az egyéb szellemi szélhámosoknak. Egyrészt, egyáltalán nem biztosítja semmi, hogy egy "miért" kérdésre létezik válasz, másrészt pedig aki megválaszol egy "miért" kérdést, soha nem lehet biztos benne, hogy a válasza igaz vagy hamis.
Elvileg működhet. Kb. olyan helyzetben vagy, mintha egy kockajáték klubba bemennél, ahol egy kockát már 10 éve használnak, eddig úgy viselkedett, ahogy egy kockához illik, és de bejelented, hogy lehet vele 7-est dobni. Elvileg lehet. És az ilyen kókány-fizikusok, mint te pont ilyen elméleti lehetőségekben reménykednek: ők majd találnak egy kiskaput a természetben, amit még nem fedett fel a milliárdnyi részecskefizikai kísérlet, és bár nem illik bele egy elméletbe se, majd most azok mind megdőlnek. Elvileg lehet. Gyakorlatilag sokkal nagyobb az esély rá, hogy sorozatban ötös lóttókat nyersz több héten át folyamatosan.Morcos írta:mimindannyian írta:Miért gondolod, hogy van egy hogyanja a keletkezésnek? Lehet, hogy nem is keletkezett, van és kész.
Tehát akkor az én generátorom többletenergiája is van és kész.![]()
Ahogy Rigel rámutatott, persze, hogy nem véletlen. A gondolkodásunk működéséből következik. A meg nem értett dolgokat is biztos valaki csinálta és irányítja. Az olyan óriási dolgokat, mint Föld, bolygók, univerzum nyilván egy ezeknél hatalmasabb teremtő kellett csinálja, és ezt elnevezték istennek. Isten nem odafenn/odakint van, hanem a fejünkben, a gondolkodásunk produktuma, ha úgy tetszik hibája.Morcos írta:Azért az nem véletlen, hogy minden nép hitt és hisz valamiféle felettes hatalomban, egyszerűen azért mert belénk van kódolva a létezése. Mindegy hogy miben látja a valóságát, szobrokban, a napban vagy holdban, netán Jézusnak vagy Allahnak hívja.
És milyen jól teszi! Képzelj el egy olyan tudományt, ami bizonyítűs nélkül deklarálná, hogy valami van vagy nincs. Mondjuk azt mondaná, hogy Morcos egyetlen találmánya sem fog működni. Ennél a valódi tudomány sokkal bölcsebb, pusztán bizonyítékot kér, és máris a létező dolgok, létező mechanizmusok közé sorolja.A tudomány nem tudja bizonyítani a létezését vagy nemlétezését, ezért inkább nem hisz semmiben.
Tévedés! Bárki hoz bizonyítékot isten létére, az onnantól tudományos tény lesz, és lőttek az ateizmusnak.A tudomány hordozta magában az ateizmust, a meterialista világnézetet.
Nem, nem létezhet. Amit tudományosan nem tudunk (soha) bizonyítani, az számunkra nincs.De attól, hogy a tudomány még nem tudja bizonyítani, létezhet.
Morcos írta:Azért az nem véletlen, hogy minden nép hitt és hisz valamiféle felettes hatalomban, egyszerűen azért mert belénk van kódolva a létezése.
Rigel írta:Hozzászólás forrása A dolog az intelligencia kialakulásakor kezdődött
Rigel írta:Hozzászólás forrása Evolúciós értelemben nagyon is hasznos volt az, amikor az emberős utódokban kialakult a "tekintélytisztelet" ösztöne. Azaz, mindenféle vita vagy kételkedés nélkül elfogadják, elhiszik a tapasztaltabb felnőtt egyedek (általában a szülők) felől érkező információt, ugyanis éles helyzetekben nagyon is hasznos egy-egy információnál, hogy a tekintély által megtámogatott "megfellebbezhetetlen" információ lerövidíti azt az utat, amit egyébként a felfogás-megismerés-megemésztés-megértés folyamat igényelne.
Az ösztön kialakulásához nem is kell intelligencia.jottaanyi írta:Hozzászólás forrása Nem tudom elhinni hogy a tekintélytisztelet így alakult ki, kb. az intelligencia fejlődése nyomán
mimindannyian írta:Hozzászólás forrása Ha a csörtetés tudományának leutánzását már intelligens megnyilvánulásnak tekinted, akkor természetesen az embernél sokkal régebbiek a kezdetek.
mimindannyian írta:Hozzászólás forrása Ha azonban az a "szembefordulást" tekinted az intelligencia kulcsának, ...
mimindannyian írta:Hozzászólás forrása Az ösztön kialakulásához nem is kell intelligencia.
jottaanyi írta:A hozzászólásom lényege épp ez, hogy nem tekintem intelligens megnyilvánulásnak sem az ösztönöket (pl.: együtt csörtetést) sem a tekintélytiszteletet, és hogy ezeknek nem látom az előzményeit összefüggeni az intelligenciával.
Rigel írta:Hozzászólás forrása Mellékesen pedig: az intelligencia nem más, mint elképesztő mennyiségű kifinomult ösztön együttműködő rendszere. (Lásd: nyelvi ösztön.)...
Rigel írta:Hozzászólás forrása Az ösztön és az intelligencia nem egymás ellentéte,...
Rigel írta:Hozzászólás forrása hanem az utóbbi az előbbiekre ráépülő magasabb szint.
Rigel írta:Hozzászólás forrása Azt hiszem, nem tudtad teljes mélységéig megérteni a mondandóm lényegét.
Nem tanítják az állatok repülni, vadászni stb az utódaikat? De.Rigel írta:Hozzászólás forrása Az egyik a felnőtt egyedek aktív tanító-ösztöne (aminek gyakorlatilag nincs nyoma az állatvilágban)
A kis állat talán felesel? Nem.Rigel írta:Hozzászólás forrása másik pedig a szóban forgó tekintélytisztelet-ösztön, hogy a fiatal egyed a felnőttektől érkező ismereteket lehetőség szerint kritika és vitatkozás nélkül elfogadja
Ösztön: "A viselkedés genetikailag programozott, a tanulás által kevéssé módosítható eleme illetve indítéka.". Az intelligencia nem genetikailag programozott, maximum az intelligencia képessége az. Nincs akkora genetikai eltérés ember és más emlős között, ami arra mutatna, hogy az előbbinél sokkal több ösztön lenne.Rigel írta:Hozzászólás forrása : az intelligencia nem más, mint elképesztő mennyiségű kifinomult ösztön együttműködő rendszere
mimindannyian írta:Hozzászólás forrásaNem tanítják az állatok repülni, vadászni stb az utódaikat? De.Rigel írta:Hozzászólás forrása Az egyik a felnőtt egyedek aktív tanító-ösztöne (aminek gyakorlatilag nincs nyoma az állatvilágban)
mimindannyian írta:A kis állat talán felesel? Nem.Rigel írta:Hozzászólás forrása másik pedig a szóban forgó tekintélytisztelet-ösztön, hogy a fiatal egyed a felnőttektől érkező ismereteket lehetőség szerint kritika és vitatkozás nélkül elfogadja
mimindannyian írta:Ösztön: "A viselkedés genetikailag programozott, a tanulás által kevéssé módosítható eleme illetve indítéka.".
mimindannyian írta:akkor ennek ellenére a tanulás ösztönével érvelsz, ami bennünk emberekben megvan, s bár az állatokéban is, de az övéké "nem aktív".
Elírtam, kár ezen fennakadni. Helyettesítsd be a szövegembe a tanítást.Rigel írta:Hozzászólás forrása Bocs, de én a tanítás ösztönéről beszélek.
A különbség óriási! Remélem te is belátod...
mimindannyian írta:Ha adott egy lény, én-, sőt öntudattal, aminek által tehát a hozzá hasonló másik lények működéset a saját magáéval modellezi, gyakorlatilag kézzelfoghatóan adott a lehetőség, hogy együttműködésre lépjen vele/velük, ez pedig már hozza magával azt, hogy kommunikálni igyekszik és az ismereteit átadni, tanítani.
Egyre nagyobb hülyeségeket beszélsz. 1) ha kihagytam volna, az nem nagy baki, egyszerű hiányosság, amire rá lehet kérdezni,Rigel írta:Hozzászólás forrása Hehehe...
Belecsúsztál egy hatalmas bakiba. Az érvelésedből hiányzik a legfontosabb dolog, hogy MIÉRT igyekezne bárki is a felvázolt esetben az ismeretek átadására?
Az együttműködés nem jelenti, hogy igazat ad át, pusztán annyit jelent, hogy a másiknak is szerepet szán a terveiben. Hogy ezt megtévesztéssel, vagy szín tiszta információközléssel igyekszik elérni, részletkérdés.Rigel írta:Hozzászólás forrása Több kutatás is azt valószínűsíti, hogy a fajtársak közötti kommunikáció elsősorban a megtévesztésre szolgál, tehát abból, hogy valaki kommunikál, nem következik szögegyenesen, hogy az igazat akarja átadni
Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég