Frekvenciavesztés a csillagászatban

Asztrológia, ufók, földönkívüli élet
Balogh
Hozzászólások: 5
Csatlakozott: 2013.05.08. 19:05

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Balogh » 2013.05.21. 15:13

Az egész Világegyetem létezéséről, égi jeleiről és törvényeiről, első sorban a látható fény által szerzünk tudomást. Ami pedig a nagy távolságokból érkező fénynek a vörös szín felé történő eltolódását illeti, annak értelmezéséből szélsőséges vélemények adódnak a kezdet és a végtelenség tekintetében. Nem elég tehát ismernünk a fény fizikai tulajdonságait, ha nem ismerjük a hosszú útja során elszenvedett energiavesztésének mértékét, melynek következtében a hullámhossza megnő.

A fényről tudjuk, hogy energiát hordoz, mely a fényforrásból kilépve, fénykvantumokban (fotonok) terjed, légüres térben állandó sebességgel. Azt azonban senki sem tudja, hogy fényévenként mennyit veszít az energiájából. Ez a tulajdonsága laboratóriumi körülmények között nem állapítható meg, mértéke nem számítható ki, de mindezek ellenére, szerintem a jól megválasztott, széles spektrumban sugárzó csillagfényekből kimutatható lenne, sőt még a mértéke is.

Miért is volna állandó a fény energiája? Hiszen eddig semmi változatlan fizikai jelenséget nem talált a tudomány. Ha pedig bebizonyosodik a nagy távolságokból érkező hullámok megnyúlása, akkor az egész keletkezési elméletet felül kell írni. E körülmény tisztázása feltétlenül szükséges, hiszen ez a táguló Világegyetemről alkotott nézeteinket alapjaiban kérdőjelezi meg.

Amikor Hubble a tágulási elméletét megalkotta, ebből a kutatók arra következtettek, hogy ha tágul, akkor valamikor minden egyben volt. Egy letűnt világ maradványának látszott a forró „cseppecske” elmélete, amely állítólag felrobbant, és az első félórában létrehozta mind a 92 elemet.

Persze ez a felvetés nem csak azért hibás, mert az önmagát örökké megújító, kezdet nélküli, keleti világképre asszociál, hanem azért is, mert ezt rögtön a Teremtés, és egységes világegyetem eszméje ellen fordította, ami igen elhamarkodott lépés volt.

Hubble által észlelt vöröseltolódásból, annak idején nem csak az objektum távolodására kellett volna következtetni, hanem a fény energiavesztésére is, mivel a nagy távolságokból érkező fény, és elektromágneses hullámok is fáradnak, ezért a Doppler-elven felüli vöröseltolódást mutatnak.
Ez a hibásan megválasztott döntés vezette arra a kutatókat, hogy a Világegyetem gyorsulva tágul, bár nyilvánvaló, hogy ez ellentmond az egyetemes tömegvonzás törvényének és az ősrobbanás erejétől származtatott szétszóródás elméletének. Tehát melyik elméletet kövessük??

A saját csapdájában vergődő csillagászat ma is kétségbe esetten magyarázza a Világegyetem méretét, melyről viszont fogalma sincs, mert ha azt az objektumot látja, amelynek fénye 13-14 milliárd évvel ezelőtt indult el, ugyanennyi idő alatt az már k.b. 10 milliárd fényévvel tovább haladt.(!) Hubble tehát minden bizonnyal a fény frekvenciavesztését fedezte fel, és ez nem kevesebbet jelent, mint, hogy a Ve. nem is tágul!
A Doppler-effektus persze nem kérdőjelezhető meg, de ami nem távolodik, arra nem alkalmazható.

A Hubble-elmélet lineáris állandójában pedig az az állandó, hogy annak 170 és 15 km/mp x millió fényév értékét állandóan módosítgatni kellett. Mégis ezt használják a csillagászok, de csak a tejútrendszerünk környékének vizsgálatánál. A milliárd fényévek esetében a V = H x R képlettel számolva a távolodás sebességére a határsebességet meghaladó értéket kapnak, ezért nyilván értelmét vesztette az un. ”állandó”. Ezért jelenleg a vöröseltolódáshoz rendelik a távolságokat.

Általában a fény fáradásának okai között azt is figyelembe kellene venni, hogy minden sajátfényű objektumból gravitációs vöröseltolódással indul a fény, hát még a fekete lyukat tartalmazó galaxisokból?! Ha pedig a sokmilliárd éves útja során, fáradása következtében veszít a frekvenciájából, akkor vörösebb színt mutat.

Azt is tudjuk, hogy az amúgy sem üres terekben a korpuszkuláris részecskéken kívül rengeteg törmelék, por, gáz és egyéb anyag is van, mindezeken felül pedig a mindenütt jelenvaló óriási gravitációs hatások. Az ilyen közeg a fénysebességet is csökkenti.

Mindezek ez utóbbiak eddig is ismertek voltak, melyekhez járult az újabban felfedezett, mintegy 70%-ot kitevő rejtélyes sötét anyag, sőt ráadásul a minden képzeletet felülmúló, intergalaktikus „anyagháló” létezése! Ilyen körülmények között kizártnak tekinthető, hogy az információt hordozó hullámok nem fáradnának.

A Nagy Bumm- elméletet favorizáló csillagászat-tudomány minden elérhető eszközt felhasznál, hogy kimutathassa a Ve. és a semmi határát. A tervbe vett háromezer rádióteleszkópból építendő rendszer mellett már készül a LAT-nevű, olyan távcső, amely százbilliomod (10-14 –en) cm hullámhoszszúságon lesz képes feltérképezni az Univerzumot. Tehát a sugárzásnak olyan rövid tartományában, melyet már nem is kvantumos, hanem tisztán hullámrészecske hordoz.

Az uralkodó elit nagy „reménységében” – hátulütőként, egyre inkább az látszik kibontakozni, hogy e gigantikus eszközökkel saját csapdájába fog esni, mert a várakozásokkal éppen ellentétes értékeket mérhet, mégpedig ezeket:
Az óhajtott semmi határa ismét tovább megy, a gyorsuló tágulás mértéke pedig meghaladja a fény határsebességét, melyre már az antigravitáció sem elégsége válasz.

Akinek van füle a hallásra, hallja!

baloghkaroly@hotmail.com
0 x

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492
Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2013.05.21. 18:07

@Balogh (68782):
Általában a fény fáradásának okai között azt is figyelembe kellene venni, hogy minden sajátfényű objektumból gravitációs vöröseltolódással indul a fény, hát még a fekete lyukat tartalmazó galaxisokból?!
Ez szép!

Kedves barátom! A "gravitációs vöröseltolódás" az általános relativitáselmélet egyik következménye. (Nevesül, hogy a különböző helyen lévő megfigyelők időetalonja eltér a téridő görbülete miatt. Van egy másik ilyen is, de az nehezebben ellenőrizhető: a távolságetalonjuk is eltér.)
A táguló univerzum térideje ugyanúgy az általános relativitáselméletből következik, és a kozmológiai vöröseltolódás szintén egyenesen az általános relativitáselmélet következménye. A táguló univerzumban megnyúló hullámhosszú fénysugarakat PONTOSAN UGYANAZOK a képletek írják le, mint a gravitációs vöröseltolódás jelenségét.

A fizika nem svédasztal, hogy azt csipegetsz le róla, ami a fixa ideádnak megfelel! Ha elfogadod az általános relativitáselméletet (márpedig a gravitációs vöröseltolódás a része), akkor kutya kötelességed elfogadnod a szintén ugyanazokból a képletekből következő kozmológiai vöröseltolódást is.

Az meg megérne külön egy misét, hogy miképpen is eredményezne z=9 vöröseltolódást bármilyen gravitációs csomósodás. A fekete lyukakról például köztudott, hogy még a fény sem jön ki belőlük. De ez csak az eseményhorizont közvetlen közelében igaz. Egy fényévre a fekete lyuktól pont ugyanakkora gravitációja van, mint a hasonló tömegű előd-csillagának volt.
Azt is tudjuk, hogy az amúgy sem üres terekben a korpuszkuláris részecskéken kívül rengeteg törmelék, por, gáz és egyéb anyag is van, mindezeken felül pedig a mindenütt jelenvaló óriási gravitációs hatások.
Az univerzum jó közelítéssel ÜRES. Nincsen benne semmi. Az elképzelhető leghígabb cucc is sűrű szirupnak számít az univerzum ürességéhez képest.
Illetve pontosítok: az univerzum fotonokkal van tele (ha a "közönséges" anyagfajtákat nézzük). Minden egyes protonra többszázmillió foton jut. Csak egy baj van ezzel, a foton nem hat kölcsön a fotonnal, úgyhogy nem számít a fény terjedésének akadályozásában. (Ugyanez detto a sötét anyagra és a sötét energiára, azért nevezik "sötétnek" mert nem lépnek kölcsönhatásba a közönséges anyaggal.)

Kedves Balogh!
Te csak a téveszméid terjesztésére használod ezt a fórumot? Mert nem látszik, hogy hajlandó lennél tanulni is ahhoz a témához, amivel foglalkozni próbálsz. Nincs olyan, hogy "fényfáradás"! Fizikai tény, hogy nincs olyan fizikai kölcsönhatás bármilyen anyaggal, ami úgy csökkentené a fotonok energiáját, hogy a szállított képet ne tennék tönkre. Az anyaggal való bármilyen kölcsönhatás törvényszerűen rongálja a képet! Mi viszont ellátunk többmilliárd fényévre mindenféle képminőség-romlás nélkül.
0 x

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492
Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2013.05.21. 18:27

@Balogh (68782):
A Hubble-elmélet lineáris állandójában pedig az az állandó, hogy annak 170 és 15 km/mp x millió fényév értékét állandóan módosítgatni kellett. Mégis ezt használják a csillagászok, de csak a tejútrendszerünk környékének vizsgálatánál. A milliárd fényévek esetében a V = H x R képlettel számolva a távolodás sebességére a határsebességet meghaladó értéket kapnak, ezért nyilván értelmét vesztette az un. ”állandó”. Ezért jelenleg a vöröseltolódáshoz rendelik a távolságokat.
Tévedés!
A Hubble-állandó a TELJES UNIVERZUMRA ebben a pillanatban érvényes. A nagy távolságokra is. És a hozzáértőknek nem okoz problémát, hogy a V= H0*R "határsebességnél" nagyobb értéket ad ki. A hozzáértők nagyon is jól tudják, hogy a változó metrikájú téridőben GLOBÁLISAN NINCS határsebesség. A táguló univerzum pedig változó metrikának számít. Ha tehát a H0 fénysebességet tízszeresen meghaladó értéked ad ki, akkor ott egye a fene! A "tér tágulására" nincs határsebesség.

Egyébként ezt mutatják a kozmológiai vöröseltolódásértékek is! Azokat ugyanis a z nagyságában szokás megadni, ahol z=1 lenne a pontosan fénysebességhez tartozó doppler-effektus. Ezzel szemben a megfigyelések most valahol z=9 környékén járnak, mint a legtávolabbi objektumok. Mit is jelent ez? Lehet parasztvakítani, hogy a z>1 értékekre a relativisztikus-doppler képletet használjuk, és kijön egy fénysebesség-alatti távolodás érték. Ez azonban kutyagumit sem ér. A speciális relativitáselmélet csakis merev rudakból és órákból konstruált vonatkoztatási rendszerhez képest érvényes, az univerzumban viszont van gravitáció is, ami a téridő görbületét okozza és így LEHETETLEN olyan vonatkoztatási rendszert felvenni, amihez képest értelmezhetnénk a relativisztikus-doppler eredményét. Akkor meg minek "kozmetikázzuk" a dolgokat? Ilyen távolságok esetén a sebességnek sincs fizikai jelentése, nyugodtan állíthatjuk is azt, hogy a tér tágulása kilencszeres fénysebességgel sodorja tőlünk el a távoli galaxist. (Ami egyébként a téridő lokális részéhez képest nyugalomban van!) A galaxis pedig már régen a kozmológiai látóhatár mögé sodródott, a most elindított fénysugara soha sem fog elérni minket, mert most már kilencszeres fénysebességgel sodorja tőlünk a tértágulás.


A csillagászok és a kozmológusok egyébként azért a vöröseltolódás használják a munkájuk során, mert az egyértelmű és mérhető paraméter, független bármilyen univerzummodell összefüggéseitől. A vöröseltolódás függvényében bármely ilyen univerzummodell egyértelműen megadható. A távolság vagy az idő nem mérhető, a sebesség pedig a fentieknek megfelelően nem rendelkezik fizikai értelemmel ilyen méreteknél. A csillagászok MINDENHOL a vöröseltolódást használják, még a közeli objektumoknál is.
0 x

Mojjo
Hozzászólások: 296
Csatlakozott: 2012.11.30. 12:00

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Mojjo » 2013.05.21. 21:50

Csak én vettem észre, hogy Balogh kollegát igazából a lehető legkisebb mértékben sem érdekli, hogy ki mit gondol az ő irományairól, mint ahogyan szemlátomást az sem motiválja túlzottan, hogy akárcsak kicsit is megismerje azt a tudományágat, amiről írogat? Egyetlen gondolatra, kiigazításra, magyarázatra, semmire sem válaszolt egyik topicban sem, csak nyitja az újabbat, meg újabbat, ugyanolyan színvonalon...
0 x

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7917
Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
Tartózkodási hely: Szoboszló

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: mimindannyian » 2013.05.21. 22:06

@Mojjo (68810): És nem is viselkedik kivételesen. Botcsinálta tudósokkal tele a padlás, akik kiokoskodtak valami dilettáns marhaságot, és megpróbálják "eladni". Addig sajnos már nem terjed a tudós mivoltuk, hogy az érdemi kritikákkal kezdeni tudjanak valamit.
Mindenesetre alapot szolgáltatnak arra, hogy értékes kiigazítások lássanak napvilágot, ahogy azt itt Rigel műveli példamutatóan.
0 x

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492
Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2013.05.21. 22:58

@mimindannyian (68811):
Az a szép a "működésükben", hogy milyen tisztán látszik a félműveltség és a logikai korlátoltság együttes káros hatása.
Balogh kartárs is a szösszeneteiben olyan dolgokat említ, amik arra utalnak, hogy legalábbis hallomásból tisztában van a speciális relativitáselmélettel. Például makacsul ragaszkodik a "határsebességhez". Pedig ha egy lánglelkű fizikaforradalmasítók vagyunk, akkor az a legegyszerűbb, ha eleve eldobjuk annak a "hülye Einsteinnek" ezt a nyilvánvalóan "ostoba kijelentését", hogy a fénysebesség nem léphető át. Már mér' ne tennénk? A fantáziánk hatalmas erő. Nem egy futóbolond osztja az észt a neten ennek megfelelő állásponttal.
De Balogh kartárs elismeri a határsebesség tényét, viszont amikor a speciális relativitáselméletet a maga teljes logikájával kéne használni, az már vagy nem megy neki, vagy pedig nem hajlandó végigmenni az úton, mert akkor a legtöbb téveszméjéről kiderülne, hogy hamis.
Ugyanezt emeltem ki a mostani agymenésében de az általános relativitáselmélet kapcsán. Amikor az átlagos fórumokoskodó a gravitációs vöröseltolódást vagy a fekete lyukakat emlegeti, akkor az azt mutatja, hogy hallomásból eljutottak már hozzá az általános relativitáselméletnek ezek a legismertebb következményei. Azonban az általános relativitáselméletnek sokkal több törvényszerű következménye van, ami egytől-egyig ugyanúgy igaz a fizikai valóságunkra, mint az a két-három dolog, ami a "bulvársajtóból" mindenkihez eljutott. Sajnos a felületes ismeret ilyenkor megbosszulja magát, az okoskodó a teljes elmélet néhány elemének használatával próbálja cáfolni az összes többi elemét. Ami viszont világosan megmutatja, hogy halvány lila gőze sincs arról, amiben okosnak próbálja feltüntetni magát.
0 x

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3584
Csatlakozott: 2012.07.25. 17:32

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Solaris » 2013.05.21. 23:01

@Balogh (68782): Nálad valami mánia, hogy csillagász - kozmológus - fizikus - felfedező - író polihisztornak képzeled magad?
0 x

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492
Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2013.05.22. 09:41

@Balogh (68782):
A fényről tudjuk, hogy energiát hordoz, mely a fényforrásból kilépve, fénykvantumokban (fotonok) terjed, légüres térben állandó sebességgel.
Tudjuk azt is, hogy az elektromos és a mágneses térerősségvektorok térbeli és időbeli periodikus változásának hullámzásaként terjed a fény. Na, most jól megkavartalak, mi?
Azt azonban senki sem tudja, hogy fényévenként mennyit veszít az energiájából.
Semmennyit.
És ehhez még nem is kell kvantumfizika, vagy relativitáselmélet. Egyenesen következik a Maxwell-egyenletekből. Azaz magától a fényhullám a nagy büdös semmiben nem veszít energiát. Lokális vonatkoztatási rendszerekben az energiamegmaradás egy megszeghetetlen törvény!
Ha pedig a foton (vagy a fényhullám) kölcsönhat az anyaggal, akkor abban a pillanatban teljes mértékben megsemmisül, majd valamivel később vagy a teljes energiájával, vagy megváltozott energiával újra kisugárzódik. Az itt a feneség, hogy semmi sem garantálja a frissen kisugárzódott új fotonnak, hogy végtelen tizedesjegynyi pontossággal az elnyelt foton pályáját kövesse. Na, erre vezethető vissza a különféle szóródás és diszperzió, ami idővel tönkreteszi a fotonok által szállított képet, ha azok anyaggal lépnek kölcsönhatásba. Egy hárommilis üveglapon átnézve gond nélkül felismerjük a kutyánkat. Egy egyméteresen keresztül már csak egy mozgó barna foltot látunk.
Ez a tulajdonsága laboratóriumi körülmények között nem állapítható meg, mértéke nem számítható ki,
Tévedés!
Kimutatható. Méghozzá azon keresztül, hogy a Maxwell egyenletek paramétereit nagyon pontos elektromágneses kísérletekkel megmérjük. Például a foton nulla nyugalmi tömegét sem úgy próbálják megmérni, hogy egy darab fotont ráraknak a mérlegre, hanem az elektromágneses paramétereket (permeábilitás, szuszceptibilitás stb.) megmérik. Nemnulla nyugalmi tömeg esetén ugyanis más alakúak a Maxwell-egyenletek, és ennek hatása kimérhető az elektromágneses kölcsönhatás viselkedésében. (Jelenleg fotontömeg esetén grammban tíz-a-mínusz-harmincvalahányadikon járnak, mint hibahatár, és ha van tömege, akkor annak ennél kisebbnek kell lennie.)
Ugyanezen az elven a fény energiavesztését is kísérletileg mérni lehet, mert ha létezne ilyen jelenség, akkor más alakú lenne az a hullámfüggvény, ami a Maxwell-egyenletekből levezethető.
Miért is volna állandó a fény energiája?
Energiamegmaradás? Mond neked ez a fogalom valamit?
Hiszen eddig semmi változatlan fizikai jelenséget nem talált a tudomány.
Az elemi részecskék esetén CSAKIS VÁLTOZATLAN fizikai értékeket talált a tudomány. Akár a tömegükről, akár a töltésük nagyságáról, akár a spinjük nagyságáról van szó, mind-mind szigorúan meghatározott fix érték.
Ha pedig bebizonyosodik a nagy távolságokból érkező hullámok megnyúlása, akkor az egész keletkezési elméletet felül kell írni.
Ez már régen bebizonyosodott. Úgy hívják, hogy kozmológiai vöröseltolódás és a téridő nagyléptékű metrikájának a megváltozása okozza az általános relativitáselmélet szerint.
E körülmény tisztázása feltétlenül szükséges, hiszen ez a táguló Világegyetemről alkotott nézeteinket alapjaiban kérdőjelezi meg.
Nem teszi.
Már Newton beleszaladt a gravitációelméletének a legnagyobb hibájába: a gravitáló testek rendszere nem lehet stabil. Vagy összezuhan, vagy szétszalad, de nem lehet örökkön-örökké állandó. Ugyanez megvan az általános relativitáselméletben is, és bármennyire is igyekezett Einstein eltüntetni, végül bebizonyosodott, hogy a gravitáló anyag rendszere tényleg nem stabil. Nevesül éppen szétszaladóban van.
Ami persze azt is jelenti, hogy egykoron össze volt gyűjtve egy helyre.
hogy ha tágul, akkor valamikor minden egyben volt. Egy letűnt világ maradványának látszott a forró „cseppecske” elmélete, amely állítólag felrobbant, és az első félórában létrehozta mind a 92 elemet.
Mondom, hogy tanulni kéne még egy kicsit ehhez, Balogh kartárs!
Az elsődleges nukleoszintézis során csak a hidrogén izozópjai, a hélium (és izotópjai) meg mutatóba egy kicsi lítium keletkezett. Csak ennyire volt idő, főleg azért, mert a szabad neutronok 15 perces felezési idővel protonokká bomlanak, de már a hőmérséklet és a sűrűség is kb. három perc alatt olyan alacsonyra esett, hogy a magreakciókra már többé nem volt esély. (Az atommagok nagy távolságban taszítják egymást a pozitív töltésük miatt, csak egymáshoz nagyon nagyon közel "éled fel" a magerő, ami összetapasztaná azokat. A közelhez pedig össze kell szorítani őket például nyomással.)
Még a kisiskolások is tudják, hogy az összes többi elemet a csillagok termelték ki, majd a szupernóvarobbanások terítették szét, hogy bolygók is létrejöhessenek. Ez a legelemibb ismeretterjesztő információ!
Hubble által észlelt vöröseltolódásból, annak idején nem csak az objektum távolodására kellett volna következtetni, hanem a fény energiavesztésére is, mivel a nagy távolságokból érkező fény, és elektromágneses hullámok is fáradnak,
Nem teszik. Lásd Maxwell-egyenletek.
De hogy milyen jó szívem van, megengedem neked, hogy megmutasd a
Kép
egyenletekből levezetett hullámegyenletben hol változik az elektromágneses hullám energiája az idővel.
Mindezek ez utóbbiak eddig is ismertek voltak, melyekhez járult az újabban felfedezett, mintegy 70%-ot kitevő rejtélyes sötét anyag, sőt ráadásul a minden képzeletet felülmúló, intergalaktikus „anyagháló” létezése! Ilyen körülmények között kizártnak tekinthető, hogy az információt hordozó hullámok nem fáradnának.
A sötét anyag meghatározó tulajdonsága, hogy "sötét". Nem látható. Se nem bocsájt ki fényt, se nem nyel el, egyáltalán: nem lép elektromágneses kölcsönhatásba. Úgyhogy a fotonok viselkedése szempontjából irreleváns.
Azt meg el sem tudom képzelni, hogy milyen csillagászati ismeret totális félreértéséből született ez az "intergalaktikus anyagháló" ostobaság.
A Nagy Bumm- elméletet favorizáló csillagászat-tudomány minden elérhető eszközt felhasznál, hogy kimutathassa a Ve. és a semmi határát.
Nem tesz ilyet. Főleg, mert a jelenlegi állás szerint a világegyetemet végtelen térfogatúnak tekintjük. Amúgy nincs olyan, hogy "semmi", így határa sem lehet a "valamivel".
A tervbe vett háromezer rádióteleszkópból építendő rendszer mellett már készül a LAT-nevű, olyan távcső, amely százbilliomod (10-14 –en) cm hullámhoszszúságon lesz képes feltérképezni az Univerzumot.
Megint valami "bulvárismeret" totális félreértelmezése.
Tehát a sugárzásnak olyan rövid tartományában, melyet már nem is kvantumos, hanem tisztán hullámrészecske hordoz.
Na, ez meg már tipikusan zavaros sületlenség.
Minden elektromágneses sugárzás (minden foton) kvantumos. Kivétel nélkül mindegyik. A leghosszabb kilométeres rádióhullámoktól a legkeményebb gammasugárzásig. A hullám-részecske kettősség a fotonnak (meg amúgy az összes többi részecskének) az alaptulajdonsága. Nincs olyan, hogy rövid hullámhosszaknál hullámrészecske, hosszúaknál meg nem az. Sőt éppen az a tapasztalat, hogy a nagyon rövid hullámhosszú fotonoknál (röntgen és gamma) sokkal könnyebb részecskeviselkedést tapasztalni, míg a nagyon hosszú hullámhosszú fotonoknál (rádió) pedig a hullámviselkedést könnyű kimutatni. Ha pedig ebből a tapasztalatból indulunk ki, akkor a 10^-14 cm-es hullámhosszak inkább tekinthetők részecskéknek, azaz adagoknak, vagyis kvantumosnak. Na, ezért zavaros Balogh kartárs zagyválása. Nem elég, hogy se füle se farka, de még a feje tetején is áll.
Az óhajtott semmi határa ismét tovább megy, a gyorsuló tágulás mértéke pedig meghaladja a fény határsebességét, melyre már az antigravitáció sem elégsége válasz.

Akinek van füle a hallásra, hallja!
Halleluja!
Elértük a legostobább szekták eszmei zavarosságának a szintjét a prédikáció végére. Dicsérjük az Urat!
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2013.05.22. 12:57

@Rigel (68820):
Azaz magától a fényhullám a nagy büdös semmiben nem veszít energiát.
Az ordog ugyvedjekent megkerdezem, hogy a voroseltolodas nem energiavesztes-e? ;-)
Kerdesem felig komoly.

Ugye a voros szinu feny (foton) energiaja kisebb, mint a kek szinu?
0 x

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7917
Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
Tartózkodási hely: Szoboszló

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: mimindannyian » 2013.05.22. 14:35

@ennyi (68822):
Az ordog ugyvedjekent megkerdezem, hogy a voroseltolodas nem energiavesztes-e?
Különböző vonatkoztatási rendszerek között átlépve nem igaz az energiamegmaradás, már a legszimplább mindennapi példában sem, gondolj csak a mozgási energiában szereplő sebességre.
0 x

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492
Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2013.05.22. 14:38

@ennyi (68822):
Az ordog ugyvedjekent megkerdezem, hogy a voroseltolodas nem energiavesztes-e? ;-)
Kerdesem felig komoly.
A kérdés kiváló! És teljesen komoly. Mert ugyanis rávilágít egy másik dologra, ami egyáltalán nem köztudott az általános relativitáselméletről. GLOBÁLISAN az általános relativitáselméletben nem érvényes az energiamegmaradás! (Ha figyelmesen elolvasod a korábbi hozzászólást, precízen mindig megemlítettem, hogy "lokálisan" energiamegmaradás.)

A kozmológiai vöröseltolódás esetén tényleg veszít az energiájából az úton lévő foton mert a "tértágulás" széthúzza a hullámhosszát. Ezt egy hozzánk rögzített lokális(!) vonatkoztatási rendszerben úgy is értelmezhetnénk, hogy a különbözet energia huss, eltűnt a nagy semmiben. Azonban itt is felmerül az a probléma, ami a sebességek esetén már szóba került. A táguló univerzumban nem lehet olyan méretű merev vonatkoztatási rendszert felvenni, ami a foton indulási pillanatát és távoli helyét és az érkezésének pillanatát és minket itt tartalmazhatna. (Téridőről van szó, így a vonatkoztatási rendszernek időben is van "széle", sőt esetünkben az időbeli kiterjedés fontosabb, mint a térbeli.) Ilyen vonatkoztatási rendszer hiányában pedig semmit sem mondhatunk a foton indulási energiájáról a mi ITTENI-MOSTANI lokális vonatkoztatási rendszerünkhöz mérve, csakis az érkezési energia tartozik hozzánk. Természetesen a spektrumvonalak alapján mondhatunk energiaértéket az OTTANI-INDULÁSKORI lokális vonatkoztatási rendszerhez viszonyítva, azonban hogy ezt a számértéket átszámíthassuk a mi itt és most vonatkoztatási rendszerünkbe, ahhoz a görbült téridőt leíró általános relativitáselmélet képleteit kell használni. Ha pedig használjuk, akkor a képletekből az jön ki, hogy az ott-és-akkor mért energiaérték pont annyival nagyobb az itt-és-most értékektől, amennyi a kozmológiai vöröseltolódás.

Valójában a kozmológiai vöröseltolódás annak az eredménye, hogy időben és térben különböző helyen lévő lokális vonatkoztatási rendszerek energiamérései az áltrel alapján törvényszerűen eltérőek. Azaz két vonatkoztatási rendszer közötti transzformációról van szó. (Ugyanez van a gravitációs vöröseltolódásnál is, ott a két vonatkoztatási rendszer "gravitációs potenciálja" tér el.)

Az előbb említettem, hogy a kozmológiai vöröseltolódásnál fontosabb a vonatkoztatási rendszerek időbeli szeparációja, mint a térbeli. Ez azért van így, mert az univerzum tere globálisan síkgeometriájú, így pedig ha az időtől eltekintünk, és csak térbeli vonatkoztatási rendszert vennénk fel, akkor a helyi apró gravitációs torzulásokat figyelmen kívül hagyva végül is lehetne "merev rudakból" egy vonatkoztatási rendszert építeni a távoli galaxisig. De ezt a rendszer csak abban az egy pillanatban létezhetne! A következő pillanatban egy másik méretű, de szintén megépíthető vonatkoztatási rendszer kellene. Ezt a gondolatmenetet követve megérthető, hogy a táguló (de egyébként térbelileg sík) univerzumban a két vonatkoztatási rendszer között a legfontosabb eltérés, hogy időben messzebb vannak egymástól, mint hogy az elhanyagolható lenne. Ezt az időbeli eltérést kell kitranszformálni akkor, amikor például az itt-és-most mért fotonenergiából ki szeretnénk számolni az ott-és-akkori fotonenergiát.
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2013.05.22. 15:56

@Rigel (68827):
(Ha figyelmesen elolvasod a korábbi hozzászólást, precízen mindig megemlítettem, hogy "lokálisan" energiamegmaradás.)
Lattam, de nem ertettem, mit jelent.
0 x

Balogh
Hozzászólások: 5
Csatlakozott: 2013.05.08. 19:05

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Balogh » 2013.05.23. 09:45

Mire kellett volna válaszolnom?
Hisz egyetlen érdemi hozzászólást sem kaptam. Kaptam ellenben ateista szirénhangokat, amelyek terjesztése ellen én emeltem fel a szavamat.

A vitatkozók örömmel fogadják a világ legnagyobb hazugságait? hogy tér, ok és idő nélkül, minden fizikai alapot mellőzve, előugrott a semmiből, egy végtelen forró, de nullaméretű parány?? Hát így is jó??

Én is tanultam felsőfokú matematikát, és tudom, hogyan születtek Hartle és Hawking tanításai, mely szerint a világegyetemnek nincs kezdete, mert az idő térré válik, hangsúlyozva, hogy ez nem jelenti ugyanakkor azt, hogy végtelenül öreg volna. (Barrow)

Én 88 évesen tudom, és meggondolásra ajánlom, hogy:
A halált senki el nem kerülheti, de mindenki túléli. A Krisztus hitéből valók boldog örömmel, a nagy többség szomorú, sivár bánattal, a hitetlenek gyötrelemmel, Isten ellenségei pedig rettenetes kínokkal. Ne bízzék tehát önmagában kevélyen senki.
0 x

Mojjo
Hozzászólások: 296
Csatlakozott: 2012.11.30. 12:00

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Mojjo » 2013.05.23. 09:59

@Balogh (68852):

Hűbasszus :shock:
Így gondolom, akár csak minimális racionális gondolkodásra, meg a neked írt válaszok átgondolására felesleges is, hogy bárki kérjen. Tulajdonképpen nincs is rá szükség, elég ha még pár hasonló topicot indítasz, és a többi jelenlévőnek nem fogy el a türelme, mert igencsak sokat tanulhatunk - na nem a zagyvaságaidból, hanem pl. Rigel válaszaiból. Szóval köszönjük, csak így tovább. ;)
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6520
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2013.05.23. 11:24

@Balogh (68852):
Számos érdemi hozzászólást kaptál, illene őket elolvasni és megfontolni, nem csak a magadét hajtogatni.
hogy tér, ok és idő nélkül, minden fizikai alapot mellőzve, előugrott a semmiből, egy végtelen forró, de nullaméretű parány??
A fizika ilyet nem állít, ez csupán egy laikus félreértés.
A fizika annyit állít, hogy az ősrobbanáskor a világegyetem rendkívül sűrű és forró állapotban volt.
Ez nem a semmiből ugrott elő, és nem volt nulla méretű sem. Amennyiben a világegyetem ma végtelen, akkor az ősrobbanáskor is végtelen volt, és az ősrobbanás mindenhol egyszerre történt. Amikor arról beszélnek, hogy a világegyetem egyetlen pontból indult ki, az nem a teljes világegyetemre, hanem annak az általunk ma megfigyelhető részére vonatkozik, a pont pedig nem matematikai pont, csupán rendkívül kis méretű rész.
Az ősrobbanás előzményeit és okát nem ismerjük, de ez nem jelenti azt, hogy a semmiből és ok nélkül történt volna - vannak modellek erre is, ez az ún. pre-Big-Bang kozmológia.
0 x

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492
Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2013.05.23. 17:48

@Balogh (68852):
Kaptam ellenben ateista szirénhangokat, amelyek terjesztése ellen én emeltem fel a szavamat.
Ez megint szép! Egy "szkeptikus fórumon" a más szemére hányni az ateizmusát. Tudod barátom, az ateista miben különbözik a katolikustól? Az istenek közül eggyel több darabban nem hisz.
A vitatkozók örömmel fogadják a világ legnagyobb hazugságait?
Ööööö... és ki mondja, hogy hazugság? Te? Miért kéne a te véleményedet elfogadnom, mondjuk Richard Feynman véleményével szemben? Vagy Steven Weinberg véleményével szemben, ha már a Nobel-díjasoknál maradunk.

Van egy vezérelvem: nem kell mesterszakácsnak lennem, hogy megmondjam egy ételről, hogy ehetetlen. Viszont én tisztában vagyok a képességeimmel, így pedig soha nem állítom magamról, hogy lefőzöm a mesterszakácsokat! Kedves barátom, a te főztöd selejt...
hogy tér, ok és idő nélkül, minden fizikai alapot mellőzve, előugrott a semmiből, egy végtelen forró, de nullaméretű parány??
Miért ne?
Bár ami igaz az igaz. Ezeknél a dolgoknál már a kvantumfizikát is figyelembe kell venni. Abból pedig következik néhány dolog:

- nem lehet nulla méretű, mert a Planck-hossznál kisebb távolságoknak jelen tudásunk szerint nincs fizikai értelme (a fizikai alapja a Heisenberg-féle határozatlansági reláció)

- nem lehet végtelenül sűrű, és forró mert ezek az értékek a t=0,00000000000000000.... pillanathoz tartoznának, de a Planck-időnél kisebb időtartamoknak nincs fizikai értelme (Heisenberg megint), úgyhogy a történetet csakis a Planck-idős univerzumig követhetjük visszafelé. Ahogy Timothy Ferris frappánsan megfogalmazta: a kvantumbizonytalanság miatt egy Planck-időnél fiatalabb univerzum nem különböztethető meg önmaga hiányától.

- és végül egy újabb ismeret (hátha valaki még nem döbbent volna rá): a kvantum-folyamatoknak nincs közvetlen kiváltó oka úgy, ahogy azt a makroszkópikus testek dolgai során megszoktuk. Éppen emiatt csak statisztikailag ragadhatók meg és írhatók le (de úgy meg kiváló pontossággal). Egyetlen instabil uránatom konkrét elbomlásának nincs kiváltó oka, ami szigorú ok-okozati hatással azt eredményezi, hogy a szóban forgó atom éppen szerda délelőtt 10:34-kor bomlott el. Nincs ilyen hatás, amire rámutathatnánk, hogy az okozta! Innen már csak egy lépés elfogadni, hogy a kvantumfizika eseményei más rendszer szerint vannak oksági kapcsolatban, és például a vákuumfluktuációk során hogy a tér egy adott pontján pár pillanatra megjelent egy elektron-pozitron pár, annak az az "oka", hogy nemnulla a valószínűsége ennek az eseménynek.
Ha az univerzum egy "nagyranőtt" vákuumfluktuáció, akkor nincs kiváltó oka, csakis az, hogy nemnulla az esélye, hogy megesik az ilyesmi. A kvantumfizika már csak ilyen furcsa dolog.
A halált senki el nem kerülheti, de mindenki túléli. A Krisztus hitéből valók boldog örömmel, a nagy többség szomorú, sivár bánattal, a hitetlenek gyötrelemmel, Isten ellenségei pedig rettenetes kínokkal. Ne bízzék tehát önmagában kevélyen senki.
És ezt tudod bizonyítani?
Tudod, "szkeptikus fórumon" vagyunk. Csak úgy bemondásra nem fogadja senki sem el a dolgokat. Vagy bizonyítás kell, vagy ha Karl Popper elveit követi a delikvens, akkor falszifikációs próba. Minimum egy falszifikálható dolog kéne, hogy komolyan vegyünk ilyen "nagy horderejű" kijelentéseket. Az üres handabandázás a szószéken esetlen elég, itt viszont sovány. Lehet hogy más az intellektuális közeg? Nem tudom...
0 x

Balogh
Hozzászólások: 5
Csatlakozott: 2013.05.08. 19:05

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Balogh » 2013.05.24. 15:16

@Rigel (68852):


Monológodra csak néhány megjegyzést teszek:

Hawking mondta, nem én:
„Az ősrobbanás pillanatában a világegyetemet (ti. az őskáosz-parányt) nulla méretűnek, tehát végtelen forrónak tekintjük.”
„Elég bizonyosak vagyunk benne, hogy a valóságnak megfelelő képünk van a történtekről, legalábbis a Nagy Bumm utáni elő másodpercig visszamenőleg.”
Ezekkel szemben Te azt állítod, hogy „nem lehet nulla méretű, és nem lehet végtelenül sűrű, és forró.”
Ízlések és pofonok példája ez, részemről mindkettő megvetendő.

Álláspontjaink alapjában van eltérés. Én nem hajlok semmi féle filozófiára, amely nem Krisztusi volna. Veled ellentétben én is hivatkozhatnék Istenhívő nagy emberekre, de inkább a Bibliából mutatok be néhány bizonyítékot:

Bibliai igazságok
Köztudott, hogy a qumráni tekercsek közül előkerült Ézsaiás (Izajás/Jesája) próféta teljes könyve az eredeti-nek csak másolata, amely azt hitelesíti. Ehhez járul nyomatékul, hogy ez az írás az eredetiben, a másolatban és a ma használatos Bibliában egységesen 66 részből áll, így a tartalma sem különbözhet jelentősen.
Megjegyzem, hogy a bibliai szövegeket ezen kívül sok, egyéb részlet is hitelesíti, mégpedig általánosan, vala-mennyi próféta és emlékíró munkájára kiterjesztve a következő képpen:

II. Ptolemáiosz egyiptomi király Kr.e. II. században hetven bölcset hozatott Jeruzsálemből azzal a megbízatás-sal, hogy fordítsák le a zsidó bibliát görög nyelvre. Bizonyára Ő nagy fontosságot tulajdonított a zsidó Biblia kincseinek mindenki számára való hozzáférhetőségéhez. Ezt az elvégzett munkát nevezték Septuagintának a 70 bölcsre utalva. Ez a görög szöveg lett aztán az Ó-szövetség alapja a későbbi latin Vulgatának, melyet Jeromos atya készített a IV. században, majd pedig az 1590-ben megjelent Károlyi-féle magyar nyelven írott Vizsolyi bibliának is. Az Új-szövetség pedig eleve görög nyelven íródott.

Szemelvények a Károlyi Biblia alapján
Ézsaiás így prófétált a leendő Czírus perzsa királyról legalább 100 évvel előbb, mielőtt az megszületett volna:
„Ki Czírusnak ezt mondja: Pásztorom! ki véghez viszi minden akaratomat, és ezt mondja Jeruzsálemnek: Megépíttessék! és a templomnak: Alapja vettessék! Így szól az Úr felkentjéhez, Czírushoz, kinek jobb kezét megfogám, hogy meghódoltassak előtte népeket, és a királyok derekának övét megoldjam, ő előtte megnyissam az ajtókat, és a kapuk be ne zároltassanak; Én támasztottam őt fel igazságban, és minden útait egyengetem, ő építi meg városomat, és foglyaimat elbocsátja, nem pénzért, sem ajándékért, szóla a seregek Ura!” (Ésa 44,28; 45,1.13.)
Ez a prófécia beteljesedett történelmi tény, melyről Ezsdrás próféta számolt be. E szerint Czírus miután legyőzte a médek hatalmas birodalmát, és elfoglalta Babilont, 538-ban szabadon engedett minden zsidó foglyot, akiket Nabokodonozor hurcolt el 587-ben, sőt azokat is, elengedte, akiket 722-be hurcoltak el az asszírok. Czírus tehát maradéktalanul visszaadott minden templomi kincset, sőt még felügyelőket is állított a Jeruzsálemi Templom felépítésének biztosítására.

Ézsaiásról tudjuk, hogy 772-től 696-ig prófétált. (ld. Ésa 1,1). Ha feltételezzük, hogy ez a prófécia 700-ban keletkezett, Círus pedig 600-ban született, akkor is ő már 62 éves volt 538-ban. Tehát, a prófécia minden valószínűség szerint több mint 100 évvel korábban keletkezett.

Ennél sokkal korábbi a 4300 év előtti prófécia, mely a zsidók 400 éves szolgaságát és kivonulását jelentette meg, annak bekövetkezése előtt 600 évvel.(1Móz 15,13). Krisztus eljöveteléről pedig Mózes idejében szólt a prófécia. (4Móz 24,17; 5Móz 18,15).

További hitelesítések találhatók a Föld természeti jelenségeiről és a „mélységek színén felvetett kerekségről”, melyet Jób 38,4-7; 1Krón 16,30; Péld 8,27 stb.-ben olvashatunk, lapos földkorongról pedig egyszer sem.

„Körbe-körbe siet a szél, és a maga keringéséhez visszatér a szél. Minden folyóvíz siet a tengerbe; mindaz-által a tenger mégis meg nem telik: akármicsoda helyre a folyóvizek siessenek, ugyanazon helyre térnek vissza.” (Préd 1,6-7).

Kicsoda tudhatta volna háromezer évvel ezelőtt, hogy a Föld gömbölyű és rajta állandó körforgásban van a szél és a víz?? Ezeket a világi tudomány kb. 1400 évvel később fedezte fel.(!) Továbbá, ugyancsak háromezer éves ez a kijelentés is:
„Régente fundáltad a földet, s az egek is a te kezednek munkája. Azok elvesznek, de te megmaradsz; mindazok elavulnak, mint a ruha; mint az öltözetet, elváltoztatod azokat, és elváltoznak. De te ugyanaz vagy, és a te esztendeid el nem fogynak.” (Zsolt 102,26-28).

Nincs száz éve annak, hogy a tudomány felfedezte a csillagok átváltozási folyamatát! Mitől olyan magabiztos tehát a „felvilágosodottnak” nevezett tudomány? Hiszen még az anyag mibenlétét, de még az első életcsírát sem tudja bizonyítani, és nem is sejti, hogy ezek a fizika törvényi felett állnak, mint az értelem.
Eszelősen ragaszkodnak a hasból vett Nagy Bumm-elmélet szamárságaihoz, a követőik vesztére.
0 x

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081
Csatlakozott: 2009.12.11. 17:47

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Popula(c)tion » 2013.05.24. 16:12

@Balogh (68885):
Jujj! :facepalm: :oops: :o :(
OFF
Gumiszobát neki!
/OFF Elnézést!
0 x

ennyi
Hozzászólások: 3849
Csatlakozott: 2011.02.01. 00:01

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: ennyi » 2013.05.24. 16:13

@Balogh (68885):

1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.
3. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.
4. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.
5. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.
6. És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza a vizeket a vizektől.
7. Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn.
8. És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap.
9. És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn.
10. És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó.
11. Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge fűvet, maghozó fűvet, gyümölcsfát, a mely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, a melyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn.
12. Hajta tehát a föld gyenge fűvet, maghozó fűvet az ő neme szerint, és gyümölcstermő fát, a melynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó.
13. És lőn este és lőn reggel, harmadik nap.
14. És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek.
15. És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre. És úgy lőn.
16. Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék nappal és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csillagokat.
17. És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre;
18. És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválaszszák a világosságot a setétségtől. És látá Isten, hogy jó.
19. És lőn este és lőn reggel, negyedik nap.
20. És monda Isten: Pezsdűljenek a vizek élő állatok nyüzsgésétől; és madarak repdessenek a föld felett, az ég mennyezetének színén.
21. És teremté Isten a nagy vízi állatokat, és mindazokat a csúszó-mászó állatokat, a melyek nyüzsögnek a vizekben az ő nemök szerint, és mindenféle szárnyas repdesőt az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó.
22. És megáldá azokat Isten, mondván: Szaporodjatok, és sokasodjatok, és töltsétek be a tenger vizeit; a madár is sokasodjék a földön.
23. És lőn este és lőn reggel, ötödik nap.
24. Azután monda az Isten: Hozzon a föld élő állatokat nemök szerint: barmokat, csúszó-mászó állatokat és szárazföldi vadakat nemök szerint. És úgy lőn.
25. Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint, a barmokat nemök szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokat nemök szerint. És látá Isten, hogy jó.
26. És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
27. Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket.
28. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
29. És monda Isten: Ímé néktek adok minden maghozó fűvet az egész föld színén, és minden fát, a melyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.
30. A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, a melyekben élő lélek van, a zöld fűveket adom eledelűl. És úgy lőn.
31. És látá Isten, hogy minden a mit teremtett vala, ímé igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap.
1. És elvégezteték az ég és a föld, és azoknak minden serege.
2. Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, a melyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, a melyet alkotott vala.
3. És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten.
4. Ez az égnek és a földnek eredete, a mikor teremtettek. Mikor az Úr Isten a földet és az eget teremté,
5. Még semmiféle mezei növény sem vala a földön, s még semmiféle mezei fű sem hajtott ki, mert az Úr Isten még nem bocsátott vala esőt a földre; és ember sem vala, ki a földet mívelje;
6. Azonban pára szállott vala fel a földről, és megnedvesíté a föld egész színét.
7. És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké.
8. És ültete az Úr Isten egy kertet Édenben, napkelet felől, és abba helyezteté az embert, a kit formált vala.
9. És nevele az Úr Isten a földből mindenféle fát, tekintetre kedvest és eledelre jót, az élet fáját is, a kertnek közepette, és a jó és gonosz tudásának fáját.
10. Folyóvíz jő vala pedig ki Édenből a kert megöntözésére; és onnét elágazik és négy főágra szakad vala.
11. Az elsőnek neve Pison, ez az, a mely megkerüli Havilah egész földét, a hol az arany terem.
12. És annak a földnek aranya igen jó; ott van a Bdelliom és az Onix-kő.
13. A második folyóvíz neve pedig Gihon; ez az, a mely megkerüli az egész Khús földét.
14. És a harmadik folyóvíz neve Hiddekel; ez az, a mely Assiria hosszában foly. A negyedik folyóvíz pedig az Eufrátes.
15. És vevé az Úr Isten az embert, és helyezteté őt az Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt.
16. És parancsola az Úr Isten az embernek, mondván: A kert minden fájáról bátran egyél.
17. De a jó és gonosz tudásának fájáról, arról ne egyél; mert a mely napon ejéndel arról, bizony meghalsz.
18. És monda az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni; szerzek néki segítő társat, hozzá illőt.
19. És formált vala az Úr Isten a földből mindenféle mezei vadat, és mindenféle égi madarat, és elvivé az emberhez, hogy lássa, minek nevezze azokat; mert a mely nevet adott az ember az élő állatnak, az annak neve.
20. És nevet ada az ember minden baromnak, az ég madarainak, és minden mezei vadnak; de az embernek hozzá illő segítő társat nem talált vala.
21. Bocsáta tehát az Úr Isten mély álmot az emberre, és ez elaluvék. Akkor kivőn egyet annak oldalbordái közűl, és hússal tölté be annak helyét.
22. És alkotá az Úr Isten azt az oldalbordát, a melyet kivett vala az emberből, asszonynyá, és vivé az emberhez.
23. És monda az ember: Ez már csontomból való csont, és testemből való test: ez asszonyembernek neveztessék, mert emberből vétetett.
24. Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté.
25. Valának pedig mindketten mezítelenek, az ember és az ő felesége, és nem szégyenlik vala.
0 x

Mojjo
Hozzászólások: 296
Csatlakozott: 2012.11.30. 12:00

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Mojjo » 2013.05.24. 16:42

@Balogh (68885):
Én csak egy dolgot nem értek, kedves Balogh. Miért próbálsz úgy tenni, mintha bármiféle fizikai/tudományos érveid lennének? Az általad nyitott három topicban leírt zagyvaságok helyett miért nem vállaltad nyílt sisakkal, tisztán, hogy "gyerekek, nagyon egyszerű, az ősrobbanás, meg az egész kozmológia egy nagy hülyeség, mert (szerintem) a biblia mást állít." Ennyi. Látod, a tudományosság álruhájában tetszelgő írásaidra érkezett teljesen tényszerű kiigazításokra nem reagálsz. Kijavított tárgyi tévedésekre, semmire. Ha érdekelne a tudomány álláspontja, és valóban azt akarnád megcáfolni, akkor megfontolnád ezeket, utánajárnál. Oké, most a fene tudja mennyiből egyetlen felvetésre írtál valamit. Egyetlen egyre. A többi tucatnyira?
Persze, nem kötelező a tudomány állításairól beszélgetni, és a tárgyi tévedéseken elgondolkozni. Lehet a bibliát is idézgetni. De akkor miért nem vállalod ezt? Miért próbálsz álruhába bújni?
0 x

Avatar
Solaris
Hozzászólások: 3584
Csatlakozott: 2012.07.25. 17:32

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Solaris » 2013.05.24. 16:51

@ennyi (68889): Most feladtad a leckét Baloghnak a két teremtéstörténettel? Szerintem nem érdekli őt semmi, csak amit maga vet képernyőre. Egy öreg ember - a saját írása szerint -, aki szerintem csak hittérítést kíván folytatni, s minden igazát a Bibliából veszi. Ilyen embert nem győzöl meg semmiről.
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6520
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2013.05.24. 17:21

@Balogh (68885):
Hawking mondta, nem én:
„Az ősrobbanás pillanatában a világegyetemet (ti. az őskáosz-parányt) nulla méretűnek, tehát végtelen forrónak tekintjük.”
Hawking ezt nem mondta, hanem írta Az idő rövid története c. könyvében (persze az "őskáosz-parány" kifejezés nélkül). A könyv ezen részében éppen egy bizonyos fajta modellt magyarázott el - a könyv további része ennek a modellnek a meghaladásáról, pontosításáról szól. Talán tovább kellett volna olvasni.
Bibliai igazságok
Szeretném megkérdezni, hogy egy csillagászati témában tulajdonképpen mit keresnek a bibliai idézetek és az ehhez kapcsolódó fejtegetések. Kérlek, ezeket mellőzd, nem ide valók. Itt tudományról beszélünk.
0 x

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492
Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2013.05.24. 21:26

@Balogh (68885):
Hawking mondta, nem én:
„Az ősrobbanás pillanatában a világegyetemet (ti. az őskáosz-parányt) nulla méretűnek, tehát végtelen forrónak tekintjük.”
„Elég bizonyosak vagyunk benne, hogy a valóságnak megfelelő képünk van a történtekről, legalábbis a Nagy Bumm utáni elő másodpercig visszamenőleg.”
Ezekkel szemben Te azt állítod, hogy „nem lehet nulla méretű, és nem lehet végtelenül sűrű, és forró.”
Akkor a szövegértésben kihívásokkal küzdőknek kiemelem a legfontosabb részeket:

Az ősrobbanás pillanatában a világegyetemet (ti. az őskáosz-parányt) nulla méretűnek, tehát végtelen forrónak tekintjük.

Azaz hipotetikusan feltételezzük a nulla időpontot, és úgy tekintünk a dolgokra, hogy ebben a pillanatban az extrapoláció végtelen mennyiségeket ad. (Mellékesen nulla kiterjedésű pontrészecskék esetében még a kutyaközönséges newtoni gravitációelmélet is végtelen vonzóerőt ad ki. Úgyhogy a dolog nem nagy kunszt.)

Elég bizonyosak vagyunk benne, hogy a valóságnak megfelelő képünk van a történtekről, legalábbis a Nagy Bumm utáni első másodpercig visszamenőleg.

Azaz a történetet nem tudtuk visszavezetni a nulla pillanatig, csak valami rövid időtartammal azutánig követhető a fizikai ismeretek alapján a dolog. Hawking csak egy dolgot nem tisztázott, méghozzá azt amit én írtam: esetleg fizikailag lehetetlen a nulla pillanatig visszakövetni a történetet, mert a kvantumbizonytalanság megakadályozza. Amúgy is nehezen emészthető a kozmológia a korlátolt intellektusoknak, meg tudom érteni Stephen Hawkingot, hogy egy népszerű ismeretterjesztő könyvnek szánt munkában nem ment mélyebbre a dolgok kibontásában. Akit érdekel, az amúgy is utánaolvas és tanul a témáról. Tudom javasolni Brian Greene könyveit. A Bibliával ellentétben, azok TUDOMÁNYOS művek.
0 x

Avatar
Rigel
Hozzászólások: 1492
Csatlakozott: 2013.05.15. 10:49

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: Rigel » 2013.05.24. 21:39

@Balogh (68885):
Bibliai igazságok
Kedves barátom!
Az "igazságaid" csak szabadon csűrhető-csavarható mondatok egy bronzkorból ránkmaradt szövegben. Hidd el, ugyanilyen utólagos belemagyarázással és értelmezéssel én a Popol Vuh-ból, a Mahabharata-ból, vagy Lao-Ce tanításaiból is kihozhatom a modern tudományos eredményeket, hogy lám a régi NEM KERESZTÉNY vallások kinyilatkoztatási az igazak.

De ez az egész nem érne kutyagumit se. Egy homályosan megfogalmazott szövegbe mindent és annak ellenkezőjét is bele lehet magyarázni. (Ebből milyen jó egzisztenciát teremtett magának Nostradamus!) Ezzel szemben az

F = G*M1*M2/R²

megfellebbezhetetlen igazság. Ezt csak egyféle módon lehet értelmezni. Ez a különbség a tudomány és a mindenféle "kinyilatkoztatások" között.
Ja meg az, hogy "kinyilatkoztatásból" tizenkettő egy tucat, minden futóbolond szektának van saját. Tudományból viszont csak egyetlen egy közös van a Földön.
0 x

Avatar
mimindannyian
*
*
Hozzászólások: 7917
Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
Tartózkodási hely: Szoboszló

Frekvenciavesztés a csillagászatban

Hozzászólás Szerző: mimindannyian » 2013.05.24. 23:50

Rigel írta: Akkor a szövegértésben kihívásokkal küzdőknek kiemelem a legfontosabb részeket:

Az ősrobbanás pillanatában a világegyetemet (ti. az őskáosz-parányt) nulla méretűnek, tehát végtelen forrónak tekintjük.
Hojj, de szép leütés!! A fontos részletek. Ott a pont, de még mekkora! :)
0 x

Válasz küldése