Oldal: 28 / 29

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.01.14. 10:52
Szerző: mimindannyian
@T.,Zs. (76373): Ilyen alapon istennek is léteznie kell (de még hányfélének!), hiszen sokatmondó az a tény, hogy évezredek óta egy központi kérdés, és a legnagyobb elmék foglalkoztak vele/velük.

Valójában arról van szó, hogy a nehezen megválaszolható, ám mégis fontosnak érzett kérdésekkel foglalkoznak sokan. Az, hogy csak anyag vagyunk, mely a sírban végzi, mindenféle érdemi folytatás nélkül, az az élő ember számára igen nehezen befogadható gondolat. Nem tudjuk elképzelni, milyen érzés az, ha "nem vagyunk". Ezért megszületik a lélek feltételezése, és mi más lenne a lélek, mint az a valami, aminek érzem magam "ott belül". Ha pedig a lélek tovább él, akkor máris nincs probléma azzal, hogy milyen az, ha nem vagyunk. Ma már ez a lélek fogalom tudományos igénnyel tudatként jön elő, de ugyanarról szól, az a valami, ami ott gondolkodik, ill. ennek örök életét firtatni már nem annyira sikk, csak renitens tudósok játszanak ilyen gondolatokkal.
Azt is nehéz feldolgozni sokaknak, hogy nem a szív az érzelmek központja, és továbbra is hisznek benne, hogy a szívtranszplantációval érzelmek, személyiségjegyek is átkerülnek a donorból. A tudattal kapcsolatban még nehezebb az álmaink feladása.

Semmi sem indokolja, hogy a tudat több lenne, mint agyi folyamatok. Mit vesztünk azzal, ha ezt elfogadjuk? Álmokat.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.01.14. 11:32
Szerző: T.,Zs.
@mimindannyian (76374):
"Valójában arról van szó, hogy a nehezen
megválaszolható, ám mégis fontosnak
érzett kérdésekkel foglalkoznak sokan."

Számos cikket elolvastam a Magyar Tudomány lapjain. Természetesen a cikkíró tudósok a monista felfogást képviselik, illetve részesítik előnyben, ám kivétel nélkűl elismerik, hogy az agy-tudat viszonylatában fennálló magyarázati szakadék kitöltése még nem sikerűlt. Sőt az egyik arra a következtetésre jutott, hogy ez olyan "titok" marad, amivel meg kell tanulnunk eggyüttélni.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.01.14. 11:45
Szerző: mimindannyian
@T.,Zs. (76375): Igen, elhiszem, hogy sokan erre jutnak, főleg a fizika/biológia irányából érkező tudósok. Szerintem ez arról szól, hogy az ő eszközeikkel nem tudják a kérdést kezelni, megválaszolni. A tudat, mint érzet nem mérhető, nem kutatható, anyagi formában nem kimutatható. Az érzések és benyomások megragadása a pszichológia berkeiből várható. És mi tagadás, szerintem kecsegtető a helyzet, az önmagáról képet alkotó emergens folyamat leírás teljes értékű, csak nehezen befogadható. Meg kell szokni az elképzelést, nem megy úgy, mint egy külső tény megismerése.

Valami olyasmi az ezzel kapcsolatos nehézség, mint amikor a keleti bölcsek a megvilágosodásról beszélnek, és képtelenek leírni mi ez, hogyan érjük el, csak azt ismételgetik, hogy ez van, és onnan nézve minden más.

Nehéz dolog az elmének önmagát, az önmagáról alkotott interpretációt átprogramozni, de nem lehetetlen. Tisztább, szárazabb érzés, ami eljön vele, tanúsíthatom. :)

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.01.14. 13:23
Szerző: szemet
@mimindannyian (76376):
az ő eszközeikkel nem tudják a kérdést kezelni, megválaszolni ... az önmagáról képet alkotó emergens folyamat leírás teljes értékű, csak nehezen befogadható
Teljes értékű? Ez érdekel!

Hol lehet róla többet megtudni?

Addig is míg elolvasom (remélem van valami jó forrás), esetleg válaszolsz pár kérdésre, hogy el tudjam helyezni:

pl. mit állít ez az elmélet arról ha agyat szimulálunk?

mit állít arról, ha mondjuk nem idegrendszeri szimulációval, hanem más alapon állítunk elő egy funkcionálisan azaz kívülről megfigyelhető oksági kapcsolatai alapján egy embertől megkülönböztethetetlen rendszert (gondolj pl valamiféle meggyőző Turing tesztre)

Azaz mi az emergencia feltétele? Az valamiféle anyagi, működési, szervezési feltétel ami jól definiált és ezért reprodukálható?

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.01.14. 13:57
Szerző: mimindannyian
@szemet (76378): Most nem tudok konkrét forrást mondani, sok apró cikkből szűrődött le ez bennem, én is csak rákeresni tudnék, azt meg te is tudsz :)
pl. mit állít ez az elmélet arról ha agyat szimulálunk?
Teljes értékűen lehet szimulálni.
mit állít arról, ha mondjuk nem idegrendszeri szimulációval, hanem más alapon állítunk elő egy funkcionálisan azaz kívülről megfigyelhető oksági kapcsolatai alapján egy embertől megkülönböztethetetlen rendszert (gondolj pl valamiféle meggyőző Turing tesztre)
Ugyanannyira fog átmenni a teszten, mint az ember.
Azaz mi az emergencia feltétele? Az valamiféle anyagi, működési, szervezési feltétel ami jól definiált és ezért reprodukálható?
Erre én még nem olvastam épkézláb választ. De szvsz. amint viszont ez megszületik, az agykutatás teljesen új irányt fog venni, inkább új agy fejlesztéséről fog szólni. És az se lepne meg, ha sokkal jobb/hatékonyabb/gyorsabb agyat lehetne mérnöki igyekezettek összerakni, mint amit az evolúció vakon kikínlódott :).

Nehéz egy ilyen összetett rendszert kiteríteni az asztalra, és átlátni. Ha már a 3-test problémára is legyintünk, hogy iteratíve tudjuk modellezni, akkor az se kizárt, hogy itt sem lesz meg egy olyan áttörés, ami egy frappáns választ ad arra a kérdésre, hogy mikor válik egy számológép hozzánk hasonlóan viselkedni képes szerkezetté. És lehet, hogy a kérdés nem is lesz annyira lényeges, ha tudunk ilyet csinálni.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.01.14. 14:03
Szerző: szemet
@mimindannyian (76379):
Ok, de ez alapján miben más az amit te gondolsz, és a kb. legelterjedtebb elemefilozófiai nézet a funkcionalizmus?

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.01.14. 14:09
Szerző: Rigel
@mimindannyian (76379):
mimindannyian írta:Most nem tudok konkrét forrást mondani, sok apró cikkből szűrődött le ez bennem, én is csak rákeresni tudnék, azt meg te is tudsz :)
Daniel Dennett - Micsoda elmék

Bár a könyvet magát nem olvastam, csak a rá hivatkozásokból sejtem, hogy ebben részletesen ki van fejtve a dolog.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.01.14. 14:13
Szerző: mimindannyian
@szemet (76380):
Ok, de ez alapján miben más az amit te gondolsz, és a kb. legelterjedtebb elemefilozófiai nézet a funkcionalizmus?
Mondtam én, hogy más? Én csak a tudat misztikus, anyagon túli természetével vitatkoztam.


@Rigel, kösz, jó olvasgatást, ezt én sem olvastam.
http://konyv.uw.hu/daniel_dennett/micsodaelmek.htm

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.01.14. 14:28
Szerző: szemet
@Rigel (76381): Ok.Alapvetően ő is funkcionalista (annak is van mindenféle ága persze):
I am a sort of 'teleofunctionalist', of course, perhaps the original teleofunctionalist
http://www.scholarpedia.org/article/Teleofunctionalism

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.01.14. 18:18
Szerző: Popula(c)tion
@mimindannyian (76360):
Idézet:
Tehát egy bíróság csak akkor itélhet el egy embert a tetteiért, ha figyelmen kívűl hagyja a tudomány azon állítását, mely szerint csak az evolúció termékei vagyunk, és minden tulajdonságunk megmagyarázható fizikával és kémiával, ám ellenben feltételez "valamit" az emberben, ami felelősségre vonható.
...az embert a cselekedeti alapján ítéljük el. Ehhez nem kell semmit feltételezni a belső működéséről.
Ez nem így van. A magyar jogrendben is van olyasmi, hogy beszámíthatóság, büntetőjogi felelősség vagy mi a szösz, ami mérlegeli, hogy az elkövető milyen mértékben volt tisztában a cselekedete következményeivel ill. mennyire volt döntésképes állapotban stb....
(Pounderstibbons látott már valami jogi irományt közelebbről is, majd ő szakszerűbben is eligazít Téged, ha igényled. ;) ) Szóval igenis figyelembe vesznek a belső működésre vonatkozó dolgokat. Mondjuk nem úgy, mint ahogy Pezo gondolja, valami "lélek", hanem inkább mint a szabad akarat, a döntések felelőssége aspektusából.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.01.14. 18:35
Szerző: mimindannyian
@Popula(c)tion (76400): Persze, beszámíthatóság, kényszer hatására, vagy önvédelemből elkövetett cselekmények esetén. De ez csak azt jelenti, hogy azon cselekedetek szerint ítéljük el, amit átlagos körülmények között mutat. Az extrém körülmények felmentik, vagy megváltoztatják, enyhítik a retorziót. Az, hogy van-e szabad akarat, a bíróságon irreleváns.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.25. 22:08
Szerző: apóka
Teljes mértékben egyetértek a fórumon elhangzott véleménnyel, hogy a tudat az emberi agy (elme) tevékenységének a terméke.Ezt egy végtelenül egyszerű dolognak tartok, amit lehet komplikálni, de nem érdemes. Csaknem teljes bizonyossággal tudjuk azt is, hogy létezik egy felsőbb, egy transzcendentális tudat. Tudni illik, hogy aki nem hisz Istenben, még az is elismeri, hogy "valaminek lennie kell". Nos, hogy hogyan tudjuk összefüggésbe hozni az emberi tudatot ezzel a felső tudattal nézd meg a YOU TUBE-on Mede Géza Apóka-Lipszis cimű videóját (59 perc, hosszú, de tarts ki). Köszi.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.25. 22:27
Szerző: ennyi
@apóka (77372):
Csaknem teljes bizonyossággal tudjuk azt is, hogy létezik egy felsőbb, egy transzcendentális tudat. Tudni illik, hogy aki nem hisz Istenben, még az is elismeri, hogy "valaminek lennie kell".
Tenyleg?

Ne tessek komoly dolgokkal viccelodni.
Mi az a traszcendentalis tudat?

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.25. 23:04
Szerző: Rigel
@apóka (77372):
apóka írta:Csaknem teljes bizonyossággal tudjuk azt is, hogy létezik egy felsőbb, egy transzcendentális tudat.
Ki az a "mi", akik tudják? Netalán ez csak királyi többes, mivelhogy én például nem tudok erről.
Amúgy, ha már így szóba került, akkor honnan tudják, akik tudják?
apóka írta:Tudni illik, hogy aki nem hisz Istenben, még az is elismeri, hogy "valaminek lennie kell".
Ööööö... nem.
Én például nem hiszek semmiféle istenben, és soha nem éreztem semmiféle késztetést elismerni, hogy "valaminek lennie kell". Nem kell lennie. Gyönyörűen elműködik ez az egész nélküle is.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 02:04
Szerző: Popula(c)tion
@apóka (77372):
Jujjj!
Mivel mazochista vagyok, megnéztem az ajánlott audio-vizuális remeket.(https://www.youtube.com/watch?v=eVQhHeCKldo ) Köszönöm szépen. (Inkább a csemegéknél lenne a helye...) Le-nyű-gö-ző. Most már legalább tudom, hogy mivel fogok visszavágni az összes olyan áltudományos és ezós okostojásnak, aki érvelés gyanánt you tube videót rak be: "Neeem nem kispofám, majd, ha kellő figyelemmel végigsenyveded szegény, buta Mede Géza bácsit, akkor talán én is hajlandó leszek belenézni a te hülye videóidba" mondom majd kaján vigyorral, tenyereim dörzsölve. (Bár így kitolásnak kicsit rövid, jobb lenne valami 10+ órás változat, de ne legyünk telhetetlenek.) Szerintem ebből még egy fasza kis mém is kikerekedhet, mondjuk pl. olyasmi, mint a "Mede Géza a tudományok Uhrin Benedeke" vagy "Nem vagy te Mede Géza, tudsz ennél jobban is (érvelni, gondolkodni stb.)."

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 10:15
Szerző: Haibane
@Popula(c)tion (77375):

Erre a videóra csak annyit tudok mondani, hogy jaj

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 10:38
Szerző: mimindannyian
@Haibane (77376): én visszaaludtam tőle

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 11:39
Szerző: apóka
Csak gúnyolódjatok!

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 12:41
Szerző: Popula(c)tion
@apóka (77378):
A topik címéhez igazodva, felhívom figyelmed a tudat egy olyan sajátságára, amit pl. a videóban szereplő Mede úr tökéletesen illusztrál:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Dunning%E2 ... hat%C3%A1s
A Dunning–Kruger hatás az a jelenség, amikor minél kevesebbet tud valaki egy adott dologról, annál inkább úgy érzi, hogy többet tud más, nála jártasabb embereknél.
Sosem késő tanulni.
(Nem tudni nem szégyen. Nem is törekedni a tudásra az már igen.)

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 18:50
Szerző: Solaris
@Popula(c)tion (77379): Ezt talán hozzá kellett volna venned:
Dunning és Kruger 2000-ben Ig Nobel-díjat kapott a munkásságáért.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ignobel-d%C3%ADj

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 19:00
Szerző: Solaris
@Popula(c)tion (77375):
Mivel mazochista vagyok, megnéztem az ajánlott audio-vizuális remeket.
Gratulálok! 3,5 perc elég volt a videóból, hogy idézett állításodat bizonyítva lássam. Ez nem vitaanyag, hanem az elkövető könyvének reklámozása. Kész borzalom, rafinált elmekínzás.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 19:05
Szerző: Solaris
@Haibane (77376):

Transzformáljuk a véleményed és a kettős betűt vegyük egynek a magyar abc szerint:
jaj
raj
rak
vak
szak
szar

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 19:14
Szerző: Popula(c)tion
@Solaris (77380):
Ezt talán hozzá kellett volna venned:
Sőt, talán az egész szócikket is bemásolhattam volna a link helyett, de én azt a részt idéztem be, amelyiket leginkább jellemzőnek tartom Mede úr agymenésére...

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 19:23
Szerző: Solaris
@Popula(c)tion (77383): Első körben jó is van így, kulturáltan véleményezted az "audiovizuális remekművet", ám az általánosítás alátámasztásával baj van, amit bátorkodtam jelezni.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 19:39
Szerző: Popula(c)tion

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 19:45
Szerző: apóka
Popula(c)tion azt irja, hogy tanuljak még és úgy szólaljak meg.
Mit tanuljak? Hol hibádzik az elméletem? Igaz, hogy nem tudom folyékonyan a Lorenz-elméletet, nem ismerem a Srödinger hullámegyenlet ismeretlenjeit, vagy a DNS kettős spirálját. Egy átfogó elméletet próbáltam megalkotni a filozófia módszereivel, amely feleletet adhat a mikrovilág és a túlvilág rejtélyeire. Állitom, hogy egy ilyen elméletet nem lehet megalkotni úgy, ha elveszünk a téma részleteiben.
A hozzászólásom és a videóm által kiváltott reakciók nagativak voltak a számomra. Miért?
1. Nagy valószinűséggel szlovákiai falusi palóc származásom rányomta bélyegét az előadásról alkotott első véleményre, ezért a fórumozók nem tudták elmélyültebben követni a témát.
2. A fórumozók többsége tudós ember, akiknek az egyszerű érvelés furcsa, szokatlan.
Az első okon lehet javitani úgy, ha újból megnézed a videót. De a jobb módszer az, ha beszerzed a könyvet, és azt olvasod el.
A másik okhoz csak annyit szeretnék hozzátenni, látom, hogy a fórumosok intellektuálisan magas fokon állnak. Nem tudok viszont mást mondani, csak azt, hogy soha ne becsüljetek le senkit. Különben az történik, amiről popula(c)tion ir, hogy magatokat magasztaljátok fel. A mikrovilág fizikája (kvantummechanika) ugyanis olyan téma, ahol ma senki nem mond olyan igazságot, ami holnap is érvényes lesz. Félreértés ne essék, tisztelet és becsület a tudós embereknek. Biztosan kemény munkát végeznek. De ne nézzenek le másokat. Az igazi tudósok ezt soha nem tették. Forditva, mindig harcolniuk kellett az elméletük igazáért. Emlithetem itt Hugh Everettet, vagy a magyarok közül Vigner Jenőt (csoportelmélet, stb) is.
Ahogy fent irtam, ha érvelésem valahol hibádzik, szivesen veszem a véleményeteket.
Solaris, nem viszed túlzásba a mocskolódást?
Tisztelettel Mede Géza

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 20:15
Szerző: ennyi
@apóka (77387):
Igaz, hogy nem tudom folyékonyan a Lorenz-elméletet, nem ismerem a Srödinger hullámegyenlet ismeretlenjeit, vagy a DNS kettős spirálját. Egy átfogó elméletet próbáltam megalkotni a filozófia módszereivel, amely feleletet adhat a mikrovilág és a túlvilág rejtélyeire. Állitom, hogy egy ilyen elméletet nem lehet megalkotni úgy, ha elveszünk a téma részleteiben.
Nem kell elveszni a reszletekben, de illene tisztaban lenni veluk.
A fórumozók többsége tudós ember, akiknek az egyszerű érvelés furcsa, szokatlan.
Minel egyszerubb egy erv annal jobb. Nem ez a problema.
Nos, hogy hogyan tudjuk összefüggésbe hozni az emberi tudatot ezzel a felső tudattal nézd meg a YOU TUBE-on Mede Géza Apóka-Lipszis cimű videóját (59 perc, hosszú, de tarts ki). Köszi.
Inkabb ird le az osszefolglalasat, hogy lassuk, erdemes-e idot szanni ra.

Az elobbi kiindulasod hamis, es nem reagaltal a kritikakra.
Csaknem teljes bizonyossággal tudjuk azt is, hogy létezik egy felsőbb, egy transzcendentális tudat.

nem tudjuk, semmifele bizonyossag nincs ra.
Egyaltalan mi az a transzcendentalis tudat?
Tudni illik, hogy aki nem hisz Istenben, még az is elismeri, hogy "valaminek lennie kell".
Nem ismeri el. Mar ha a "valami" alatt istenszeruseget, transzcendecialis valamit ertesz.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 20:35
Szerző: Solaris
@apóka (77387):
Solaris, nem viszed túlzásba a mocskolódást?
Miről beszélsz? Idéznéd?

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 20:53
Szerző: Solaris
@apóka (77387):
1. Nagy valószinűséggel szlovákiai falusi palóc származásom rányomta bélyegét az előadásról alkotott első véleményre, ...

... Az első okon lehet javitani úgy, ha újból megnézed a videót. De a jobb módszer az, ha beszerzed a könyvet, és azt olvasod el.
Megbocsáss, a tájszólásod szerintem nem zavar senkit, úgyhogy ne a kiejtésedben keresd a negatív vélemények okát. A videó nézhetetlen, borzalom és emberkínzás arra biztatni az embertársaidat, hogy nézzék meg, s főbenjáró vétek az újra megnézésre ösztönözni. Keveset láttam a videódból, mint írtam, maximum 3,5 percet. Ez is elég volt eldönteni, hogy tudománytalan hablattyal van dolgunk, amit olyan személy hordott össze, aki nem ért a témához. Kár volt a papírért, amire a könyvet nyomtatták és kár a tárhelyért, ahol a videót tárolják.

Kevés dolgot utálok jobban, mint amikor valaki hosszú videókkal kívánja elrabolni az időmet! Amit ott egy óra alatt kifejtesz, seperc alatt elolvasom, már ha elolvasom és nem dobom ki az egészet a szemétbe egy oldal után. Szerintem nem tesz jót e mentális egészségnek, ha itt reklámozod a könyved.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.26. 21:00
Szerző: Popula(c)tion
@apóka (77387):
1. Nagy valószinűséggel szlovákiai falusi palóc származásom rányomta bélyegét az előadásról alkotott első véleményre...
Én pl. mindig élvezettel hallgattam Teller Ede "ízes"(?) magyaros akcentusát is, és semmit nem vont le az érvelése, okfejtése értékéből. Nekem még kifejezetten imponálna is palócosan hallani valami furfangos filozófiai fejtegetést. (Ám a videódban nem találtam ilyesmit.)
De igaza van ennyinek, kár videókra pazarolni az időt, írd le inkább az elméleted kiindulási alapjait. (Már most szólok, hogy az "amint fent, úgy lent" az kevés lesz.)

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 08:32
Szerző: apóka
Ennyinek:

Elnézésedet kérem, hogy nem válaszoltam a kritikákra. Azok alapján átfogalmazom a bevezetőmet.
Elméletem egy része abból indul ki, hogy létezik egy transzcendentáli tudat. A transzcendentális tudat ebben az értelemben vagy azonos a felső (kozmikus) tudattal, vagy annak a része (Maharishi Mahesh Yogi). Ide sorolhatjuk Istent is, vagy pedig az akása mezőt, stb. Nagyon sok ember főleg a szeretteik halála kapcsán tapasztal meg megmagyarázhatatlan dolgokat, aminek eredményeképpen azt vallják, hogy ott fönt lennie kell "valaminek". A parapszichológia tudománya igy összegzi a felső "valamiről" alkotott véleményét:
- mintha egy nagyteljesitményű számitógép lenne ott fönt, amely kérésünkre kiszolgál bennünket.
Elméletem arra keresi a választ, hogy lehet-e ez a "valami" egy tőlünk nagyobb világban élő ember agyának a terméke. Természetesen tudomásul veszem, vannak, akik elutasitják, hogy ott fönt van "valami". Nyilvánvaló számomra, hogy nekik az elméletem ide vágó része nem mond semmit.

Az elméletem rövid ismertetőjét elkészitem és felteszem a fórumra.
Tisztelettel Mede Géza.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 08:43
Szerző: apóka
Solarisnak:

A 77381 és az ezzel szoros összefüggésben levő 77382-es számú hozzászólásodat mocskolódásnak tartom.
És hát megnézni egy egyórás videófelvételből 3,5 percet szived joga. De 3,5 perc alapján kialakitani, de főleg leirni olyan "markáns" véleményt, ahogy ezt teszed, ez enyhén szólva nem erkölcsös.

Ne értsen félre senki, nem azt kérem én, hogy adjatok jó véleményt az elméletemről, hanem azt, hogy egymást tartsuk tiszteletben.
Tisztelettel Mede Géza.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 08:50
Szerző: Popula(c)tion
@apóka (77396):
A parapszichológia tudománya igy összegzi a felső "valamiről" alkotott véleményét:
- mintha egy nagyteljesitményű számitógép lenne ott fönt, amely kérésünkre kiszolgál bennünket.
(Kiemelés tőlem.)
Az idézetedben jelzettekkel gondom van. Hol nézhetném meg azon tudományos kísérleteket, ahol olyan eredmények jöttek ki, mintha...?
Mi az az akása mező?

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 09:41
Szerző: Rigel
@apóka (77397):
apóka írta:De 3,5 perc alapján kialakitani, de főleg leirni olyan "markáns" véleményt, ahogy ezt teszed,
Hehehehe... :P
Én egyetlen másodpercet sem néztem meg, mégis "markáns" véleményt tudtam alkotni. Pusztán abból, ahogy a felvezető hozzászólásodban több bizonyítatlan valamint hibás kijelentésből kiindulva próbáltál következtetéseket levonni. Ez olyan jelzés, amivel már előre eldönthető, hogy egy dologgal érdemes-e érdemben foglalkozni, vagy pedig pusztán csak a drága idő pazarlása.

Elárulom: az utóbbi.

Van a Murphy-törvénykönyvében egy mély igazság: Működésképtelen elképzelése mindenkinek van. Nekem napjában néha tíz is összejön, de el tudom képzelni annak a helyzetét, akinek csak havonta egy ötlete van: szegény azt hiszi, hogy feltalálta a spanyolviaszt, pedig dehogy.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 13:53
Szerző: ennyi
@apóka (77396):
Elméletem egy része abból indul ki, hogy létezik egy transzcendentáli tudat.
Kiindulasod alaptalan, teves, hamis. Hamis kiindulasbol csak tovabbi teves eszmekhez juthatsz.

Hogy pozitivat is irjak: Szerezd meg Jack Chalker: Midnight at the Well of Souls cimu konvet, az pontosan erre a gondolatra epul, nagyon elvezetes olvasmany. Es tovabbi 5-6 folytatasa is ezt jarja korul.

Egy tavoli bolygon a tudosok egy idegen civilizacio hatszogletu nyomait talajak me. A felfedezo Markov-rol Markovianoknak nevezik ezt a civilizaciot. A Markovianok epitettek egy szuperszamitogepet (bolygom meretu), mely tudataban tartja az egesz vilagot, es o hatarozza meg a fizikai, kemiai, stb torvenyeket (akar helyileg kulonbozo modokon).
A regeny fohose Nathan Brazil, egy ember (urhajos kapitany), aki halhatatlanul/orokeletuen bolyong az urben, es a vegere igen meglepo dolog derul ki rola, de nem akarom leloni a poent.

Melegen ajanlom, elvezni fogod, es talan talasz benne olyan gondolatokat, amiket beepithetsz az elkepzelesedbe.
A parapszichológia tudománya igy összegzi a felső "valamiről" alkotott véleményét:
- mintha egy nagyteljesitményű számitógép lenne ott fönt, amely kérésünkre kiszolgál bennünket.
Nem, valamivel osszekeverd, hol olvastal ilyet?
A parapszichologia tudomanya azt mondja, hogy bizonyos emberi tudattal kapcsolatos jelensegekben a veletlenszeruen varhato esemeny-gyakorisagtol nagyon kicsi, de statisztikailag szignifikans elteresek vannak.
Nem tetlez fel sem okot sem hatasmechanizmust, probalja bizonyitani a jelenseg letezeset.

Talan az ezoterival kevered, az tetelez fel ilyeneket, mintha szuperszamitogep?

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 19:10
Szerző: apóka
Miről is szól tulajdonképpen világunknak egy bizonyos módon való elrendezéséről szóló elméletem? Nos, vegyük át röviden.
A tőlünk kissebb és a tőlünk nagyobb világokban nagyon sok rejtély mutatkozik. Ilyenek a mikrovilágban tapasztalt kvantumrejtélyek, amelyekre a jelen időszakban nincs kielégítő magyarázat. A tudósok a mai napig elfogadják azt a magyarázatot, hogy erre a világra a kvantummechanika tételei érvényesek, amelyeket a tudósok a múlt század húszas éveiben alakítottak ki (Heisenberg, Schrödinger, Dirac, Vigner Jenő), és ami nem azonos a mi világunkról kialakított newtoni (einsteini) fizikával. Az azóta eltelt majdnem száz év alatti tudományos fejlődés nagymértékben bizonyította ennek az elméletnek az életképességét (tranzisztorok, GPS, stb.). Mindamellett ma is nagyon sok tudós írja vagy egyenesen, vagy a sorok között, hogy ez a különbözőség tarthatatlan, hiszen tulajdonképpen egy és ugyanazon világról van szó. Einsteinnek is ez volt a véleménye. Ez a „vagy-vagy“ állapot nem tetszett neki, azt mondta, hogy „Isten nem vet kockát“. Negyven évig dolgozott azon, hogy bizonyítsa az igazát, de nem sikerült neki. Továbbra sincs kielégítő magyarázat a kvantumugrásokra, arra, hogy a részecske ugyanabban a pillanatban lehet itt is és ott is. Sok egyéb furcsaság mellett a mikrovilágot figyelve úgy érezzük, mintha káprázna a szemünk.
Milyen rejtélyekkel találkozunk a tőlünk nagyobb világokban? Egyszerűen fogalmazva ezek a „túlvilág“ rejtélyei. A halál utáni élet, jóslás, csodák, szentek. Nos, ezekkel az emberiség ősidők óta foglalkozik. Minden korban volt egy túlvilági lény, aki a dolgainkat irányította. Zsidó-keresztény világunkban ezt zömmel Istennek tulajdonítjuk. Mindemellett nagyon sokan mondják ki azt a véleményüket, hogy „ő ebben nem hisz!“ Nem hisz, viszont, ha a problémát mélyebben analizáljuk, akkor ők is elismerik: „valaminek lenni kell“. Nos a könyvem arra próbál magyarázatot adni, hogy mi is ez a „valami“, ami a dolgainkat intézi.
A rejtélyek megoldásában egy egyszerű megoldást követek. Gondolatban lekissebbedünk a mikrovilág szintjére úgy, hogy a körülöttünk lévő világ változatlan marad. A tudósoknak az a véleménye, hogy ott lekissebbedve egy különleges, furcsa, rettenetes világban találjuk magunkat. Az én véleményem viszont, hogy oda lekissebbedve nagy valószínűséggel egy ugyanolyan világban találjuk magunkat, mint amilyet itt, idefent hagytunk. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha elfogadjuk, hogy a mikrovilágban egészen más dimenzió uralkodik. Amennyiben elfogadjuk azt az ősi tételt, hogy az ember a központ és a világát mindíg önmagához méri, akkor megértjük azt is, hogy ott lent, abban a világban, más lesz a méter, de más lesz a szekundum is (idő). Mennyivel más? Nos annyival, amennyiszer oda lekissebbedtünk. Ha például milliószor kissebbedünk le, milliószor lesz kissebb a méter és a másodperc. Gyorsabban zajlik az élet. Ha így fogadjuk el a mikrovilágot, akkor nagy valószínűséggel, átszámolással ott is ugyanazokat a fizikai és matematikai tételeket lehet alkalmazni a történésekre, mint a mi világunkban. Tehát a mikrovilág rejtélyei megoldódhatnak.
Ugyanez érvényes akkor is, ha kinagyobbodunk a tőlünk nagyobb világokba, csak fordítva. Itt is más dimenziókat kapunk a nagyobbodásunk függvényében. Itt is más lesz a méter (nagyobb) és más lesz a szekundum (lassúbb lesz az idő).

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 19:11
Szerző: apóka
Most pedig a fent leírtak fényében képzeljük el, hogy testünk, az emberi test, egy világ. Ebben a világban nagy valószínűséggel sok kissebb világ létezik. Agyunk felügyeletet gyakorol az itteni élet fölött, óvja, védi azt. Ugyanez érvényes a tőlünk nagyobb világ "emberére” is. Az ő agya nekünk és világunknak szolgál. Ő a mi Istenünk! Hatáskörében felügyeletet gyakorol felettünk, óvja, félti világát és véd bennünket.
Amennyiben elfogadjuk a világok ilyen elrendezését, fogadjuk el azt is, hogy kapcsolat létezik agyunk és a fölöttünk lévő agy között amelynek a hatáskörébe tartozunk. Tegyük fel a kérdést, lehet-e a fönti agy az a trancendentális tudat, amelynek a „túlvilág” rejtélyeit tulajdonítjuk? Nos, nagy valószínűséggel, igen. Hiszen az agy (elme) tevékenységének a produktuma a tudat. A parapszichológia tudománya így összegzi a „túlvilág” rejtélyeinek megoldásáról folytatott kutatómunkát:
„mintha egy nagy teljesítményű számítógép lenne ott fönt, amely kérésünkre rendszeresen kiszolgál bennünket.”
Tudomány. De miért tételezzük fel, hogy ott egy szervetlen anyagból készült számítógép van? Nem egyszerűbb feltételezni egy esetlegesen létező szerves agyat, annak produktumával, egy létező tudattal együtt?
Így érthetővé válik a halál utáni élet. A leadott információk alapján a rólunk kialakult képzet ugyanis a mi halálunk után még tovább létezik a felső agyban. Érthetővé válik a jóslás, a telepátia, a birtoklás rejtélye is. Nagy valószínűséggel a megjelenítés, materializálás folyamatát is ez a felső agy produkálja, bizonyára egyfajta sajátos energia segítségével, amit még nem ismerünk. A kísértetekről van szó, a Mária-jelenésekről, amelyek bizonyítottan léteznek, csak létezésüket megmagyarázni nem tudjuk.
Nem vitatom azt, hogy érvelésemre nincsen bizonyiték. Lekissebbedni és kinagyobbodni nem tudunk, csak gondolatban. A könyvemben viszont irok arról is, hogy talán létezik kisebbedés és nagyobbodás a természetben. A fekete lyukakra gondolok egyfelől, és az atomrobbanásra, mint nagyobbodási folyamatra másfelől. A fekete lyukak az eseményhorizonton túl már veszitenek a tömegükből (Hawking), és a semmibe vesznek. Mellékesen szólva sok tudós itt véli megmagyarázni a sötét anyag rejtélyes voltát, eredetét. Az atomrobbantás és az ősrobbanás közé pedig véleményem szerint párhuzamot vonhatunk. Ha sikerülne modellezni az atomrobbanást vonatkoztatva a körülötte levő fékező közegektől, talán megtudjuk jósolni a világunk jövőjét is.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 19:50
Szerző: Haibane
@apóka (77407):

érvelésed röviden ennyi:

Ma nem értjük a fizikát tehát isten.

Namost ez hibás. Persze te hihetsz ebben, de akkor ez már egyfajta vallás, melyet itt felesleges tárgyalni.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 20:21
Szerző: apóka
Popula(c)tionnak és Ennyinek:

Az akása mezőt és a transzcendentális tudatot az érvelésemben azért használom, mert mint tudat részlegesen mindkettő lefedi az emberi tudatot is, de a világegyetem tudatát is (mint azt a risik állitják a Védákban D. Chopra szerint). Könyvemben igyekszem kimutatni, hogy ugyanilyen összeköttetés létezhet agyunk és a felsőbb emberi agy között. Nagy valószinűséggel ezek is lefedik egymás tevékenységét.

Miért fogalmaz a parapszichológia mint tudomány sejtelmesen (mintha...)?
Ennyi a hozzászólásában maga is elismeri, hogy a parapszichológia tudománya "próbál" bizonyitani jelenségeket. Erről van szó! A parapszichológia tudománya jellegénél fogva olyan helyzetben van, hogy bizonyitani nem tud, csak próbál. Azt is tudjuk, hogy az adófizetők időnként számonkérik a tudósokon az eredményeket. Ilyen vonatkozásban igenis mondhatnak a parapszichológusok ollyat, amit a tudóstársadalom többsége megkérdőjelez.
Ezt közvetett bizonyitéknak szánom a parapszichológusok érvelésének a megvilágitására, de természetesen a gondolat eredetijét előkeresem, csak ez egy kis időt igényel.

Haibane nek:
Bocsáss meg, én csak egy parapszichológiai fórumon próbálok filozofálni egy esetleg létező felső tudatról (is).

Tisztelettel, Mede Géza.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 20:25
Szerző: ennyi
@apóka (77408):
Most pedig a fent leírtak fényében képzeljük el, hogy testünk, az emberi test, egy világ.
nem az.
Ebben a világban nagy valószínűséggel sok kissebb világ létezik.

mi a valoszusege, hogyan szamolod?
szerintem nincs benne sok kisebb vilag, egyetlen sincs benne
Agyunk felügyeletet gyakorol az itteni élet fölött, óvja, védi azt.
nem, resze az elo lenynek
Ugyanez érvényes a tőlünk nagyobb világ "emberére” is. Az ő agya nekünk és világunknak szolgál. Ő a mi Istenünk!
nem, isten a felhoben csucsul, es gonosz dolgokat muvel kiszmithatatlanul mindenhatosagatol eltelve
Hatáskörében felügyeletet gyakorol felettünk, óvja, félti világát és véd bennünket.
Amennyiben elfogadjuk a világok ilyen elrendezését,
nem fogadjuk el
fogadjuk el azt is, hogy kapcsolat létezik agyunk és a fölöttünk lévő agy között amelynek a hatáskörébe tartozunk.
nem fogadjuk el, miert fogadnank?
nincs is folottunk levo agy - kiveve ha egymasra maszuk ;-)
Tegyük fel a kérdést, lehet-e a fönti agy az a trancendentális tudat, amelynek a „túlvilág” rejtélyeit tulajdonítjuk? Nos, nagy valószínűséggel, igen.
Nagy biztonsaggal nem.
Te hogyan szamolod a valoszinuseget, szamszeruen mennyi az szerinted?

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 21:04
Szerző: Solaris
@apóka (77397): Nos, rászántam magam és ma többet is megnéztem a videódból, mint 3,5 perc. Különösen az az épületes baromság ragadott meg, hogy szerinted az atomrobbanás - hagyományos atomfegyvert emlegettél - fél napig tart, s ezt analógnak tekinted az ősrobbanással. A videód alapján még azokat az egyszerű dolgokat sem értetted meg, amikről Hawking ír az Idő rövid története c. munkájában, ami nem több népszerű tudományos ismeretterjesztő könyvnél. Előadásodban kapkodsz ide - oda, se eleje, se vége, se füle, se farka. Épületes ostobaság az egész. Bekukkantottam még ide is - oda is, s elolvastam a mai termést, mármint amit itt beszélgettél a nálam sokkal türelmesebb és udvariasabb fórumtársakkal. Még a honlapodat is felkerestem és olvasgattam tőled. Az a véleményem, hogy a kutyaszar ezüstpapírba csomagolva is kutyaszar marad. Neked fogalmad sincs arról, amit ismerni vélsz és másoknak szeretnéd megmagyarázni. Mit is mondott Švejkre, a derék katonára az ezredorvos? "Der Brave idiot." Nos, nálad sem látszik több, mint a tudatlanok bátorsága. Akár meg is sértődhetsz, de megszoktam már, hogy kertelés nélkül kimondjam a véleményem. A záptojást sem kell órákig vizsgálni, hogy rájöjj, ehetetlen. A munkád egy záptojás.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 21:28
Szerző: apóka
Solarisnak:

Azt hitterm Solaris, hogy végre leteszed a bunkót, de sajnos tévedtem. Neked nemcsak a kezedben maradt meg a bunkó, hanem a fejedben is.

Nem tisztelettel Mede Géza.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 21:41
Szerző: Solaris
@apóka (77415): A többiek udvarias formában ugyanazt mondják, amit én, de mint látom, nem érted, ellenben amit írtam, azt felfogtad, s ez így van jól. Téged és a hozzád hasonlókat - teremtek az interneten, mint eső után a bolondgomba - nem lehet meggyőzni semmiről. Minél több ellenvetést kaptok, annál inkább hisztek a saját, lila ködben fogant elképzelésetekben. A munkád arra sem érdemes, hogy alapos, részletes kritikát írjon róla olyan valaki, aki csakugyan ért is hozzá. A részéről elfecsérelt idő lenne minden perc, amit ezzel a munkával töltene. Miért nem a szakmádban próbálsz érvényesülni egy zseniális tervvel?

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 22:09
Szerző: Popula(c)tion
@Solaris (77416):
Most meg én szólok. ;)
Ez egy nyilvános fórum, nem a privát levelezésed, tehát sokan olvashatják. Erre is gondolj íráskor úgy, mintha egy kívülálló laikusnak (is) címeznéd a mondandód. Meggyőzi vajon, ha annyi az érvelésed, hogy butaság az egész, kár vele foglalkozni, slussz-passz? (Ha nincs türelmed, ne olvasd el, vagy ne szólj hozzá!)

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 22:19
Szerző: Haibane
@apóka (77411):

"egy esetleg létező felső tudatról (is). "

De ennyi erővel egy esetleg létező láthatatlan rozmárorrú pónilóról is lehet értekezni, nem? Vagy esetleg van valami bizonyítékod?

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.27. 22:44
Szerző: apóka
Ennyinek (és mindenkinek):

Hozzászólásod (köszönöm a humorodat) rádöbbentett arra a tényre, hogy tulajdonképpen a szkeptikusak fórumán vagyok, ahol elméletem - hát - alapvetően hibádzik. Én a parapszichológia, tudat témába jelentkeztem be azzal a céllal, hogy megismertessem az elméletemet, és megtudjam egy hozáértő társaság véleményét (ne értsen félre senki, tudok vonatkoztatni Solaris véleményétől). Megtudtam. Köszönöm szépen.
Tovább rabolni a fórumozók idejét nem szeretném. Akiknek nagy " borzalmat" okoztam, kérem, hogy szánjanak rá időt, és nézzék meg újra a videót, és hát olvassák el a könyvet.

A fórumozóknak kivánok eredményes, hatékony fórumozást és sok szép élményt.

Tisztelettel Mede Géza.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.28. 16:55
Szerző: Solaris
@Popula(c)tion (77417): Igen, ez valóban nyílt fórum, s remélem, hogy sokan olvassák. Ti komolyan veszitek ezt az embert, s azt képzelitek, hogy meggyőzhető. Hát nem, ez a fajta nem győzhető meg semmiről. Pontosan olyan meddő, mintha hitvitát folytatnának az egyházfők, hogy melyik az igaz hit, a római pápáé, a moszkvai pátriárkáé, az izraeli főrabbié, vagy a teheráni ajatollah gondolja jól. Ahelyett, hogy a fejéhez kapna és mélyen elgondolkodna, hogy mit is tanult anno, ahol a diplomáját - ha van neki - kiadták, lám, lelépéskor is a mihaszna videóját és könyvét ajánlgatja olvasásra. Én senkinek nem ajánlom sem a videó megtekintését, sem a könyv elolvasását, mert ha eddig nem tudott valamit az olvasó/néző a világ és a tudomány dolgairól, azután sem fog tudni semmit, csak az ideje megy el vele. A tudatról, mint olyanról, vagyis a topik témájáról ennek az embernek nincs semmi értelmes és hiteles mondanivalója, s a fizikáról, amit belekever a zagyvalékába szintén nincs. Ennek belátásához elég pár perc a videójából és beleolvasni valamelyik itteni hozzászólásába. Aki az első egy percben nem tudja a hallgatóságát megfogni a mondanivalójával, a legjobban azt teszi, ha szépen és azonnal elköszön és csendben kioson az előadóból. Remélem, hogy Mede úr is azt cselekedte az imént.
Egyébként megfontolom amit írtál, hogy ne rontsam el a szórakozásotokat, mert amint láthatod, nem szokásom minden témába beleszólni, s akár itt is beérhettem volna azzal, hogy lapozok, mondván, hülyével nem érdemes vitatkozni, mert a végén összetévesztenek vele. Nem is neki írtam, hanem neked, mert az a fránya Dunning–Kruger effektus és az érte kapott Ig Nobel díj nem hagyott békén, de szegénykém sértésnek vette, hogy annak minősítettem a munkáját, ami.
Szóval, hogy idézzelek: "Jóvanna"

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.28. 18:05
Szerző: Question
@Solaris (77423):
Aki az első egy percben nem tudja a hallgatóságát megfogni a mondanivalójával, a legjobban azt teszi, ha szépen és azonnal elköszön és csendben kioson az előadóból.
Te már 2012.07.25. óta nem tudsz megfogni. Akkor most elköszönsz? :D

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.28. 19:44
Szerző: Solaris
@Question (77424): Te vagy a hallgatóság? Ha igen, akkor benned van a hiba, lépj le te. :) Oopsz, ez itt nem előadó terem, hanem fórum. Ha nem tetszik, amit írok, akkor görgess barátom.

PS: Ha megfognálak, sírnál.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2014.02.28. 21:35
Szerző: Question
@Solaris (77427):
Akkor ha nem tetszik, amit az áltudósok írnak, görgess tovább a nagypofájú, igénytelen, trágár beszólogatás helyett.