Oldal: 14 / 29

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.13. 13:32
Szerző: lorenz
@Adrew Augustin Asyg (35893):

Kedves földim!
Már azon sem csodálkozom,hogy a matematikához és azon belül a valószínűségeloszláshoz-,számításhoz sem értesz.
Külön a te kedvedért én is feltettem egy kérdést Istennek,és ő azt válaszolta,hogy álruhás királylány vagyok.
Ez kissé gondolkodóba ejtett,pedig mindenben a te módszeredet követtem.
Megállapodtunk Istennel(ahogy te is),hogy ha fej jön ki ,akkor én királylány vagyok.
És tényleg!
Most cseréljem le a ruhatáramat vagy sem?
Néha súlyos döntések elé állít a Fennvaló.

Ne haragudj,hogy a humoros oldaláról közelítem meg az írásodat,de képtelen vagyok más szempontok szerint értelmezni.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.13. 14:04
Szerző: mimindannyian
A regényszerűen fogalmazó hozzászólót védendő: abból, hogy valakinek nem szól ékesen a Mindenható, abból nem következik, hogy mással ne tehetné. Talán csak az arra érdemesekkel áll szóba, s a keményszívűekkel maximum viccelődik.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.13. 14:10
Szerző: pounderstibbons
@mimindannyian (35903):
OFF
Mimindannyian, neked a trollkodásról leszokás hogy megy?
Jah, már látom, hogy rosszul. :P

/OFF Elnézést!

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.13. 14:41
Szerző: lorenz
@Adrew Augustin Asyg (35893):


"«Zsenge» „épp csak szárba szökkenő” elméletem tehát csak alig ötven éves."

Mennyi elvesztegetett idő egy illúzió kedvéért!

Én komolyan sajnállak!
Te úgy érezted 13 éves korodban,hogy megismertél egy csodát,és nem vetted észre,hogy ez a csoda szilárd falként állt mindvégig előtted,elzárva a kilátást sok más,megismerhető és megélhető varázslattól.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.13. 15:24
Szerző: vaskalapos
@Adrew Augustin Asyg (35893):
Elővettem az unokabátyámtól örökölt nehéz ezüstpénzt és feldobtam azzal a kérdéssel, hogy: „hajlandó vagy-e nekem válaszolni?” Szépen csendülve esett le a veranda cementjére. “Fej”. Szent István koronás feje nézett vissza rám, a mozaik közepéből.
- Hajlandó leszel–e apám helyett apám lenni és nekem tanácsokat adni a jövőben? – Tettem föl a második kérdést.
- Ismét Fej.
- Ez itt csak egy pénzdarab, amit most feldobtam. De ígérem, hogy bármikor feldobom majd, a kapott választ mindig úgy fogom kezelni, mintha Atyám, az Isten, a Világ Ura válaszolt volna, fejezte volna ki vele az akaratát, tehát bárki válaszolna is nekem ezen az úton, a véletlen, vagy egy kóbor szellem, amelyről nem igen tudok semmit, én akkor is, aszerint fogok cselekedni, amit ez a pénz “mond”. Legyen ez a Te felelősséged. Vállalod ezt?
- Megint csak fej…
Sokáig ültem szótlanul a teraszon, s anélkül hogy felvettem volna, szemléltem a pénz domborulatait. Hosszú hetekig nem mertem ezután az érmét újra a kezembe venni. Megéreztem, hogy kettős ez a felelősség! De már tudtam, hogy én is Isten fia vagyok…
Nem tudtad, hogy az igenlo valasz az iras lett volna? Te meg csupa fej-et dobtal. :-(

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.17. 08:10
Szerző: Adrew Augustin Asyg
@mimindannyian (35896):
Idézet: „Ez nem következik a gondolatmenetből, és egyébként másból se. Ez egy hitbéli feltételezés. Miből következne, hogy nem?” Abból hogy te (ti) úgy hiszitek, hogy „Tudat márpedig létrejöhetett az anyagból”, ez még nem egy logikus következtetés. Ez bizony hit a javából! Nincs ostobább, képtelenebb vallás a materializmusnál! Ahhoz, hogy az anyag „milliárd évekig könnyedén megmaradjon” szüksége van szegénynek a «természet» törvényeire. Erről beszéltem, amikor a Tudatot említettem, nem a ti (mi) kis nyúlfarknyi életünkről. Gondolkodom, tehát vagyok… ameddig vagyok. Úgy gondolom el a világot, ahogy én akarom. Erről beszéltem, ez arról szól…

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.17. 08:18
Szerző: Adrew Augustin Asyg
@pounderstibbons (35904):
Nem tudom segít e neked valamit az, hogy mindez 1961-ben történt. Ez 1964 augusztusáig kicsit több időt jelent. persze nem ez itt a lényeg...

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.17. 08:52
Szerző: Adrew Augustin Asyg
@lorenz (35906):
Tompa Mihályról mesélték a következő anekdotát: Egyszer nagyon megharagudott Jóska nevű szolgájára. Látva, hogy részegen alszik a helyett, hogy elintézte volna a rábízottakat, odaugrott hozzá és kidobta az első emeleti ablakon. Azután utána kiáltott: „nem ütlek meg Jóska, üsd meg te magadat!” (…) miért is utálnálak? Utáljátok ti eléggé saját magatokat!
Idézet: „Külön elemezhetném a minden egyes mondatodban jelen lévő tárgyi tévedést, és helytelen következtetést.” - Tedd már meg egyszer! De ne adj olyat a számba, amit nem mondtam!
Először is például: a2 + b2 = c2 - Ez benne van a tudatunkban, és nem függ egyikünk életétől sem. De ha egy ember sem létezne, akkor is igaz lenne, függetlenül attól, hogy ki, és mikor fedezte fel! Amint már fentebb is említettem, a természet törvényeit értettem a Tudat alatt!
Idézet: „Most az anyag helyhez és időhöz kötött, [vagy] mindenütt úgy viselkedik?” – Nem vagy, hanem és! Honnan tudja, hogy ugyanúgy kell viselkednie? Magyarázd már el az anyag működését tudat nélkül!

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.17. 09:02
Szerző: Adrew Augustin Asyg
@lorenz (35902):
Ne verd magad külön költségekbe. Fiúnak is, lánynak is egyformán ronda vagy! Keress magadnak valami mást. Se ilyet, se olyat!

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.17. 09:31
Szerző: Várhegyi Márton
@Adrew Augustin Asyg (36108):

Szerintem az a te (egyik) bajod, hogy összekevered a filozófiát a tudománnyal.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.17. 11:23
Szerző: lorenz
@Adrew Augustin Asyg (36111):

Kerdesekre hajlando vagy valaszolni?
Magyarazd el a tudat mukodeset agysejtek nelkul,illetve anyag(szen,foszfor,kalcium stb) nelkul.
Bizonyits be,hogy letezik tudat a fentiek hianyaban is.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.17. 11:34
Szerző: lorenz
@Adrew Augustin Asyg (36110):

"Amint már fentebb is említettem, a természet törvényeit értettem a Tudat alatt! "
A logikad es a tudat klasszikus ertelemben vett jelentese szerint a termeszeti torvenyeknek tudniuk kell sajat magukrol,hogy termeszeti torvenyek.
Ezeken kivul kepeseknek kell lenniuk az informaciok felfogasara,ertelmezesere es ezek alapjan egyedi reakciok kialakitasara.
En nem tapasztaltam ilyen tulajdonsagat peldaul Pitagorasz tetelenek.
Mondjuk nem is szivtam abbol az anyagbol,amibol te.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.17. 11:34
Szerző: mimindannyian
@Adrew Augustin Asyg (36108):
„Tudat márpedig létrejöhetett az anyagból”, ez még nem egy logikus következtetés.
Miért ne lenne az? Amennyiben azt találjuk, hogy nem szükséges semmiféle különleges, anyagon túli behatásra, úgy arra kell jussunk, létrejöhetett abból. Ha szerinted nem, mutasd fel, hol van az a valami, ami kell(ett) hozzá. Amennyiben ilyet felmutatni nem tudsz, úgy logikus feltenni, hogy nem is kellett hozzá semmi más. A hited ott kezdődik, amikor nem tudod, ám mégis állítod.
Ahhoz, hogy az anyag „milliárd évekig könnyedén megmaradjon” szüksége van szegénynek a «természet» törvényeire.
Te sem vagy tehát tisztában, mi a természettudomány hatásköre, és, hogy az anyag szó alatt az efféle filozófiai értelemben benne vannak a természet törvényei is. Ha kicsit jobban megismered a fizikát, kiderül, kizárólag törvények vannak. Az anyag is csak azok egy megtapasztalása.
Úgy gondolom el a világot, ahogy én akarom. Erről beszéltem, ez arról szól…
Így igaz, és ha akarod, nagyon téves képet rajzolsz róla. Ami bizonyára a lelkednek kellemes, de ne számíts rá, hogy széles konszenzusra nem talál.
Először is például: a2 + b2 = c2 - Ez benne van a tudatunkban, és nem függ egyikünk életétől sem.
Ez kérlek, filozófia, és már a régi görögök is... De jelzem, ez is csak egy filozófiai megközelítés, nem az elfogadott kizárólagos. Vesd össze egy vetélytárssal, miszerint nincsen semmiféle ilyen nem anyagi létező, a létező entitásoknak vannak tulajdonságai, melyeket mi önkényes módon megnevezünk, önkényesen csoportosítgatunk, és véges beszűkült életünkben örökérvényű összefüggésekként bálványozunk.
Idézet: „Most az anyag helyhez és időhöz kötött, [vagy] mindenütt úgy viselkedik?” – Nem vagy, hanem és! Honnan tudja, hogy ugyanúgy kell viselkednie? Magyarázd már el az anyag működését tudat nélkül!
Amennyiben a magyarázó képességet a tudattal szinte összemosod, akkor nyilván kell minden magyarázathoz. Ám ekkor mentem felmerül, hogy bizonyára a gépeknek is van tudata, hiszen egymásnak milyen jól el tudnak magyarázni ismereteket: programok egyik gépből a másikba jutva amazt is ugyanolyan képességekkel látják el. Amennyiben viszont ezt elveted, akkor máris megkaptad a kért magyarázatodat tudat nélkül. Gép gépnek tudat nélkül magyaráz. És milyen hatékonyan! Ember nem képes annyi ismeretet befogadni egy pillanat alatt, mint gépek sokasága. Lealacsonyítottad tehát láthatólag a tudatot a materiális berendezések rideg sivatagába. Hogy tehetsz ilyet? :)

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.17. 11:38
Szerző: sötétvödör
A tudat és intelligencia fejlődését nyomon lehet követni az állatoknál is.
Minél több az agysejtjük annál intelligensebbek,pár állatfajnál pedig kezdetleges gondolkodási és tervezési képességet is kimutattak.
Tehát nem csak az ember kiváltsága az intelligencia.
Mi csak az evolúció újabb foka vagyunk,több agysejttel,mint bármelyik állat.
A gondolkodást is mindig anyagfeletti dolognak tekintik egyesek.
Miért ?
Mert tudod irányítani a gondolataidat ?
És ?
Próbáld meg agysejtek nélkül! Vagy próbáld meg,hogy bizonyos anyagokat megvonsz vagy túladagolsz!
Meg lesz a hatása a gondolkodásra is!

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.17. 11:55
Szerző: lorenz
Szerintem az intelligencia egy bizonyos szintjenek a meghaladasa szukseges a tudat kialakulasahoz.
Termeszetesen egy gep is lehet bizonyos ertelemben intelligens,hiszen kepes az informaciok felvetelere,feldolgozasara es valaszadasra,de hianyzik belole a bonyolultsag olyan foka,amely peldaul ahhoz szukseges,hogy ontudatra ebredjen.

Az eredeti problema megkozelitesen viszont ez sem valtoztat,hiszen a gep intelligenciaja, mukodese is anyag-es energiafuggo.
Egyesek meg mindig nem kepesek megerteni,hogy a mi univerzumunkban az anyag es az energia az alapja mindennek.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.17. 11:59
Szerző: sötétvödör
A másik dolog az,hogy az ember is az evolúció terméke,tehát annak az anyagfeletti dolognak meg kellene lennie a nyomainak az őseinkben is.
Olyan nincs,hogy az ember egyszercsak anyagfelettivé vált.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.17. 12:30
Szerző: lorenz
@sötétvödör (36119):

"A másik dolog az,hogy az ember is az evolúció terméke,tehát annak az anyagfeletti dolognak meg kellene lennie a nyomainak az őseinkben is."

Igy van,csak en ezt kiterjesztenem az egesz univerzumunkra terben es idoben,egeszen az Osrobbanasig.
14 milliard evvel ezelott a kvantumbizonytalansag az anyag javara dontott.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.17. 13:40
Szerző: mimindannyian
@sötétvödör (36119):
A másik dolog az,hogy az ember is az evolúció terméke,tehát annak az anyagfeletti dolognak meg kellene lennie a nyomainak az őseinkben is.
Olyan nincs,hogy az ember egyszercsak anyagfelettivé vált.
Már miért ne lehetne? Szerinted az vonzóbb hit, hogy egyszer csak "a kvantumbizonytalanság az anyag javára döntött" (sic!)?

Azt állítani valamiről, hogy az mindennek az alapja, az mindig egyfajta vallás. Árgyélus kolléga a tudatot helyezi egy ilyen központi helyre, mások az anyagot, megint mások Istent. Ezek hitrendszerek. Mindegyiknek megvan a maga bája. Szerencsére mi, szkeptikusok nem ilyen hitek bűvkörében dagonyázunk.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.18. 11:27
Szerző: Adrew Augustin Asyg
@lorenz (36120):
„az ember legnagyobb ellensége saját maga.”
Hogy mennyire igaz ez a megállapítás, meggyőződhettem róla, amikor visszalapoztam a Szkeptikus Fórum „fizika” címszavához és elolvastam Lorenz újabb hozzászólását. Már jelenséggé kezd válni az, hogy azt bírálja, ami írásomban nem az én megállapításom, vagy azt, ami nyilvánvalóan igaz.
Idézet tőle: „A posztulátumokat és axiómákat meglehetősen önkényesen kezeled. Fogalmad sincs a kettő közti különbségről.” - mindezt azután teszi, hogy előzőleg részletesen kifejtettem a különbséget a két fogalom között úgy, ahogy az Euklidesz „Elemek” című tankönyvéből kiviláglik. A könyv írója definíciókat, axiómákat és posztulátumokat használ a nélkül, hogy meghatározza mi is az egyik vagy a másik. Hogy miért nem teszi? Talán azért, mert Hippokratész, jó száz évvel azelőtt már írt egy ilyen című könyvet? Vagy tán azért, mert úgy gondolta, hogy ez a szövegből úgyis kiolvasható? Ezek után azt is megmutattam, hogy például az általam használt esetben, nem találunk igazi különbséget. Nem azért, mert én ezt írtam, de nyugodtan állíthatjuk, hogy mára a különbség a két fogalom között gyakorlatilag elhalványult, megszűnt. A Kleine Enzyklopädie der Matematik” mely 1971-ben jelent meg és igen gyorsan, (1975-ig) franciára, és angol nyelvre is lefordították, ugyanazon az oldalon hol posztulátumnak, hol axiómának nevezi az euklideszi ötödiket, pedig amint megmutattam, az ötödik axióma a görög tudósnál a „részről és az egészről” szól! Az is kérdéses ugyebár, hogy melyik is az, az ötödik, hiszen számos ekvivalens állítás létezik, amit posztulálhatunk. (Például a Bolyai Farkasé: „bármely három nem egyvonalú pont meghatároz egy kört”.)
Nem én voltam az tehát, aki itt lejáratta magát. Viszont még furcsábbnak tartom azt, hogy a többi hozzászóló, fejbólintó Jánosként ugyanazt szajkózza, és nem figyelmezteti barátját ezekre, a nyilvánvaló hibákra. (A szövegükből, és az egymásnak küldött vigyorgó ábrákból legalábbis ez úgy tűnik.) Pontosan ezért gondoltam a Fórumon való további részvételem felfüggesztését. Hogy miért gondoltam meg magam? Mert akadt néhány olyan hozzászóló is, aki érdeklődött. De amint látom, ez a troll- bagázs ezeket rendre elijeszti.
Tehát: egy „élmény volt” megismerni a korlátoltság ekkora mélységét. Ezzel elköszöntem. Viszont azt sem értem, hogy szerintetek, az, az ember, aki elköszön tőletek meghal? Egy szóval sem jelentettem ezt ki, én tőletek köszöntem el, nem az egész Fórumtól. Vagy ti vagytok maga a fórum? Jó lenne, ha ezt a moderátorok is megerősítenék, mert akkor tényleg viszlát Szkeptikusok!

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.18. 12:02
Szerző: stark
@sötétvödör (36116):
A gondolkodást is mindig anyagfeletti dolognak tekintik egyesek.
Miért ?
Mert tudod irányítani a gondolataidat ?
És ?
Próbáld meg agysejtek nélkül! Vagy próbáld meg,hogy bizonyos anyagokat megvonsz vagy túladagolsz!
Meg lesz a hatása a gondolkodásra is!
Jajj, istenem, ezt mennyiszer elismételtük Pezónak is, de aztán jött a nem, meg az azért is, meg a súlyos besértődés...

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.18. 13:46
Szerző: lorenz
@Adrew Augustin Asyg (36158):

Ne haragudj,hogy most mar kisse erdesebb stilusban fogalmazok,de a valaszaid alapjan most mar ki kell jelentsem,hogy egy felmuvelt,tanulatlan,fellengzosen es lenezoen fogalmazo,iroi ambciokkal rendelkezo am ehhez tehetsegtelen emberke vagy,aki annyira biztos a dolgaban,hogy meg a wikin sem nez utana az axioma es posztulatum eltero jelentestartalmanak.

Igazan nem mondhatod,hogy nem probaltam higgadt es nyugodt parbeszedben felhivni a figyelmedet az ervelesedben levo hibakra,de te mindig a gorog bolcsekkel jossz,es a felvetett kerdesekre is szelektiven reagalsz.

Hogy ki a korlatolt,talan ne feszegessuk.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.18. 14:55
Szerző: Adrew Augustin Asyg
@lorenz (36120):
idézet: ”A logikád es a tudat klasszikus ertelemben vett jelentese szerint a termeszeti torvenyeknek tudniuk kell sajat magukrol, hogy termeszeti torvenyek. Ezeken kivul kepeseknek kell lenniuk az informaciok felfogasara, ertelmezesere es ezek alapjan egyedi reakciok kialakitasara. En nem tapasztaltam ilyen tulajdonsagat peldaul Pitagorasz tetelenek.”

Süketek és vakok párbeszéde…
Olyasmit adsz a számba, amit soha nem mondtam, (meg olyat is, amit soha nem szívtam.)
El sem olvastad az eredeti szövegemet, ez már világos. Amikor Leibniz monádjairól beszéltem a harmadik «M» posztulátum kapcsán, akkor mutattam rá, hogy kénytelen volt bevezetni a “mindenható monádot” aki “egyezteti a monádok képzeteit”. Gorgiászról ott még nem beszéltem, ezért kihagytam a szövegből azt, ami az eredeti előadásomban benne volt. (Ha ezt a hiányosságot tártad volna fel, megköszönöm. Tehát ami kimaradt: „Ha következetesek akarunk maradni ahhoz, amit már eddig elfogadtunk, ki kell zárjuk Leibniz kijelentéséből azt, hogy a „monádok saját fejlődésük ős-okai”, (tehát többek között azt is, hogy öntudatuk van), hisz Gorgiásztól elfogadtuk, hogy csak egyetlen egy határtalan Létező létezik. (Leibniz mentségére szóljon az, hogy később, a többi monádot „alvó monádnak” nevezte…)
Itt már beszéltem Gorgiászról, most nem ismétlem meg a kedvedért. E hiányosság ellenére az benne van a szövegben: "a természet törvényei „elkülönültek, és soha nem keverednek egymással”(M3) Ebből (már ebből is!) következik, hogy nem tudnak saját magukról, nem képesek információk felfogására. Jellegük mégis tudati. Erről később a „következményekben” írok: - „Kezdetben teremté Isten az eget és a földet”.[1 Móz. 1.1] Mindenki abból dolgozik, amije van! A Teremtő az «anyagot» úgy hozta létre, hogy a kivonta magát a «Világból»! De nem csak úgy történt meg ez a kivonás, hogy egy központból egy «Nagy Bumm» során lassan kifelé távozott a tudat, hanem úgy is, hogy a tér részekre (kvantumokra) oszlott, egyenletes elosztásban létrejött számtalan tudatmentes pont.” Nos, az «ég» teremtéséről az „esszenciában” nem sokat írtam. Az mtacikk2-5 fájlokban (melyből az esszencia készült «részleges», és «teljes» tudatról beszélek. A „G.I”. -ben azt írtam, hogy a Teremtő a tudatot a világból kivonta, majd óvatosan visszaadagolta, hogy működhessen… (Önmaghoz viszonytva, hogy itt az ellentmondás?)
Egyébként… bemutattam, hogy tudok én is heccelődni és gúnyolódni. De nem szívesen teszem, mert ez időpocsékolás. Barátok, haverek között sok minden megengedett, de bár váradinak mondod magad, nem tudom ki vagy, e-mail címedet sem ismerem. Amúgy, ahogy mondtam, Süketek és vakok párbeszéde ez…
Amit a "Wikin" olvashatunk az axiómákról, nem mond ellent annak amint elmondtam, csak több a feltételezés, kevesebb a konkrétum. Kérdezz már meg egy semleges felet! Magadat lásd a nekem mutatott tükörképben!

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.18. 15:39
Szerző: Adrew Augustin Asyg
@Várhegyi Márton (36112):
Idézet: „Szerintem az a te (egyik) bajod, hogy összekevered a filozófiát a tudománnyal.
A filozófusok tehát nem tudósok? Mondd azt Maxwellnek, Plancknak, Einsteinnek, Heisenbergnek hogy ne filozofáljanak! (…) Mert ugyanis a tudomány a mai szemlélet szerint: a "megismételhető, bizonyos körülmények között előidézhető, többször megfigyelhető jelenségeket vizsgálja. Olyan kérdéseket, hogy: Mi végre vagyunk a Földön? Miért halunk meg? Nem lehet feltenni a Tudománynak, ezek nem tudományos kérdések"… (Az idézet Csányi Vilmos etológustól való.) „Maga a tény, hogy egy kérdés megfogalmazható, még nem teszi jogossá vagy értelmessé... Nincs jogunk föltételezni, hogy választ érdemel kérdésünk, ha azt kérdezzük: miért van egy vándorkő, a balszerencse, a Mount Everest, a Világegyetem... Nem minden kérdés helyénvaló... Ma már csak a tudományos analfabéták teszik ezt”.. (Richard Dawkinstól idéztem.)
Nézzük meg ezt az állítást az «M» posztulátumainak fényében. (Ezekről a fórum Fizika címszava alatt írtam először. Azóta itt is megemlítettem.)
Először is: A természetben minden esemény egyszeri és megismételhetetlen. Több száz körülmény változik két, úgymond azonos fizikai (vagy egyéb) kísérlet megismétlése között. „Soha nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba” Az idő és a hely megváltozik, mert a Föld már továbbhaladt égi pályáján, más pozícióban található a többi bolygóhoz, a Naphoz, és a Galaxis csillagaihoz képest, de változhatott a légnyomás, a hőmérséklet és így tovább). A kísérlet mégis elvégezhető és a következtetésünk helyes, hiszen a megismerés (működés) posztulátumai szerint a jelenségek állandók, elkülöníthetők, és soha nem keverednek! Ezért, és csakis ezért vagyok képes többször is vizsgálni ugyanazt a jelenséget!
Ha egy jelenséget képesek vagyunk észlelni, kapcsolatot létesíthetünk vele a második posztulátum szerint. Ha ez valóban megtörtént, akkor a jelenségnek megbízhatóan állandónak is kell lennie, tehát megismételhető, tanulmányozható! Csak meg kell találnunk a módot az elkülönítésére! Lehet, hogy az, amit egyszer sikerült megfigyelni, egy természetes úton más hatások miatt lelassult jelenség, vagy valamelyik ellenhatás akkor éppen szünetelt, amikor (egyszer) megtapasztaltuk. Csak el kell vágnunk a gordiuszi csomót, meg kell találjuk az ellenhatás ellentétét, hogy felszabadulhasson az, amit éppen keresünk. Ha tudjuk, hogy erre van módunk, meg is fogjuk találni! De ehhez tudnunk kell a módszerről, ismernünk kell a megismerés posztulátumait! Kimondhatjuk: A tudomány szerepe igenis az, hogy minden feltett kérdésre megoldást találjon!
A ti bajotok pedig az is, hogy összekeveritek a demokráciát a tudománnyal, (lásd [mimindannyian] fura érvelését a tudat megjelenéséről. (neki nem szólsz be?) Ne keverjük ide az ártatlanság vélelmét, mondván, hogy bizonyítsa be az, aki cáfolni akarja.
Az igazság bizony nem demokratikus fogalom!

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.18. 15:51
Szerző: Gábor
@Adrew Augustin Asyg (36178): A filozófusok nem fizikusok, de tudósok, csak teljesen más módszer szerint dolgoznak. Mint ahogy a lakatos is mesterember, meg az asztalos is. Einstein és a többiek amikor fizikát alkottak nem filozofáltak, persze ehhez nem csak a szólásmondásaikat kellene ismerni a netről, hanem a konkrétan a publikációjukat. Ismered? Nagyon jó a Csányi idézeted, csak nem érted. A filozófiában nem lehet megfigyeléseket, vagy kísérleteket végezni. Továbbá elsiklott a figyelmed afelett, hogy valami csak megfigyeltető de kísérletileg nem tesztelhető, az is tudomány. Két esemény igenis megismételhető, ezért tudsz számítógépen ilyen hülyeséget írni, ha nem lenne megismételhető akkor nem tudnál erre a fórumra írni, mert nem működne a számítógéped...
Kimondhatjuk: A tudomány szerepe igenis az, hogy minden feltett kérdésre megoldást találjon!
Kimondhatod, de attól még nem lesz igaz, mert kimondod.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.18. 16:00
Szerző: Gábor
@Adrew Augustin Asyg (36178):
Először is: A természetben minden esemény egyszeri és megismételhetetlen. Több száz körülmény változik két, úgymond azonos fizikai (vagy egyéb) kísérlet megismétlése között. „Soha nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba” Az idő és a hely megváltozik, mert a Föld már továbbhaladt égi pályáján, más pozícióban található a többi bolygóhoz, a Naphoz, és a Galaxis csillagaihoz képest, de változhatott a légnyomás, a hőmérséklet és így tovább). A kísérlet mégis elvégezhető és a következtetésünk helyes, hiszen a megismerés (működés) posztulátumai szerint a jelenségek állandók, elkülöníthetők, és soha nem keverednek! Ezért, és csakis ezért vagyok képes többször is vizsgálni ugyanazt a jelenséget!
Egy esemény bekövetekzése nem függ több száz előfeltételtől. Példa: ha van egy elektromotorom az akkor is működni fog ha, Szingapúrban esik, ha Nap máshol jár éppen a Galaxisban, vagy ha este van, vagy ha nappal. Lol

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.18. 16:09
Szerző: stark
@Adrew Augustin Asyg (36178):

Na, eddig ebben a vitában csak szemlélő voltam, de most engedtessék meg, hogy megszólaljak.
Először is, nagyon sokat segítenél magadon, és eljövendő írói karriereden - vajon udvarias ideírni, hogy "szarkazmus"? - ha megtanulnád rendesen tördelni a szövegedet, ahogy sokan mások - gyakorlatilag az írástudatlan Osamukán kívül mindenki - ebben a fórumban.

Ugyanis ha végre képes lennél külön gondolatokat külön bekezdésekkel, esetleg sorközzel ellátva szöveggé szervezni, akkor kevésbé hasonlítana a mondanivalód valami olyasmire, ami a sorozatgyilkosok a cellájukban firkálnak egy jegyzettömbre, magukba motyogva, és esetleg úgy is nézne ki a szöveged, mintha konyítanál is valamit az íráshoz.

Na, a másik az ez a nagyon gyenge pontja az érvelésednek:
A filozófusok tehát nem tudósok? Mondd azt Maxwellnek, Plancknak, Einsteinnek, Heisenbergnek hogy ne filozofáljanak! (…) Mert ugyanis a tudomány a mai szemlélet szerint: a "megismételhető, bizonyos körülmények között előidézhető, többször megfigyelhető jelenségeket vizsgálja. Olyan kérdéseket, hogy: Mi végre vagyunk a Földön? Miért halunk meg? Nem lehet feltenni a Tudománynak, ezek nem tudományos kérdések"… (Az idézet Csányi Vilmos etológustól való.) „Maga a tény, hogy egy kérdés megfogalmazható, még nem teszi jogossá vagy értelmessé... Nincs jogunk föltételezni, hogy választ érdemel kérdésünk, ha azt kérdezzük: miért van egy vándorkő, a balszerencse, a Mount Everest, a Világegyetem... Nem minden kérdés helyénvaló... Ma már csak a tudományos analfabéták teszik ezt”.. (Richard Dawkinstól idéztem.)
Na, hát idézeteket így salátaként összehányni nélkülöz mindenféle írói igényességet. De hunyjuk szemet efelett, és térjünk rá a logikai hibára, amit elkövetsz, nevezetesen, hogy tekintélyre hivatkozol. Attól még, hogy egy állatok viselkedését kutató tudós filozofálgat az életről, az univerzumról, és mindenről, attól még nem jelenti azt, hogy akármi értelmessel előrukkol. Arról nem is beszélve, hogy a fenti négy matematikus és fizikus nem elsősorban filozófus, mind tudósok, mellékállásban filozofálgatva. Néha nagy hülyeségeket is mondtak filozofálgatás közben...

Attól függetlenül, hogy Dawkins meme teóriája nagyon érdekes.

A végtelen szóáradatod továbbra sem tudja feledtetni a tényt, hogy a Nagy Teremtő, és a tudata, az bizony továbbra is agy bizonyítatlan állítás, amit te a saját fejedben felépítettél, és te el is hiszed magadnak.
Azon ne döbbenj meg, hogy más spekuláció helyett inkább szeretne a megismerhető tényekhez ragaszkodni.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.18. 19:56
Szerző: mimindannyian
@Adrew Augustin Asyg (36178):
A tudomány szerepe igenis az, hogy minden feltett kérdésre megoldást találjon!
Ez univerzálisan nem kimondható. Valaminek a feladata/célja/szerepe/küldetése/hivatása mindig egy ember szülte önkényes cél. A tudomány a világ megismerésének egy jól rendszerezett metódusa. Így önmagában a tudománynak nincs semmiféle célja. Egy eljárás, amit vagy követ valaki, vagy nem. Ha követ, akkor a követőnek már lehetnek céljai. Mondhatja például, hogy azért közelít tudományosan egy jelenség megértéséhez, mert számos példából látta, ez az a módszer, mely a legjobb eredménnyel, legkevesebb tévúttal kecsegtet. Vagy mert ez olyan menő a baráti körében. Ezáltal célt határoz meg, a pl. világ megismerését (a legközvetlenebb, tudománnyal gyakorta rokonított cél), vagy a haveri népszerűségi növelését.

Te mondhatod, hogy a te célod kérdések megválaszolása. És ez ráadásul őszintén is hangzik, mert ez egy gyakori emberi vágy. Mindazonáltal ez nem a tudomány objektív célja.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.18. 23:06
Szerző: pounderstibbons
@Adrew Augustin Asyg (36178):
„Soha nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba”
Kivéve igazán nagy hideg esetén igen...
(T. Pratchett)

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.19. 00:58
Szerző: Adrew Augustin Asyg
@Gábor (36180):
Figyelj csak finnországi Gábor! Hideg van arra felé?
Azt mondod: „Egy esemény bekövetkezése nem függ több száz előfeltételtől. Példa: ha van egy elektromotorom az akkor is működni fog ha, Szingapúrban esik, ha (a) Nap máshol jár éppen a Galaxisban, vagy ha este van, vagy ha nappal.” Ez ugye evidens? Szerintem is! (Érdemes lenne egy kicsit olvasnod Szent Ágostontól, de nem a netről! Ő az, aki rámutat, hogy a legnagyobb csodák az életben mind evidensek, ezért nem vesszük őket figyelembe…)
A tizenharmadik oldalon az evidenciákról beszéltem. Adtam néhány példát, és elmondtam, hogy érdemes mögéjük is gondolni. Mert: "látni, amit mindenki lát, és gondolni, amit senki sem gondol…" (Szent-Györgyi professzor mottója) –csak úgy lehet, ha járatlan utakon indulsz el. No, ezt az idézetet például a internetről vettem. De felhívom a figyelmedet, hogy nem vagyunk egy generáció, és nem származunk ugyanonnan. Nekünk a hatvanas évek végéig még tévénk sem volt. Unalmamban tehát olvastam. [lorenz] azért kritizál, mert nem vagyok hajlandó elolvasni a neten, amit az axiómákról írnak, hanem holmi régi szövegek alapján, a görög filozófusok (tudósok) véleménye szerint formálok véleményt. Hát bizony ez a gyakoribb az én esetemben. Nos, a megismerés három posztulátuma evidencia. A tudósok ezért nem is veszik figyelembe, pedig bizony kellene. Valójában erről szólt „Az a másik fizika” című írásom, amivel először jelentkeztem a Fórumon. Illetve, inkább a világ működésének alapfeltételeiről, amivé ezek a posztulátumok avanzsáltak az én beteges tudatomban. (Ja, bocs, ezt már nem te, ezt Stark állítja.) Az „Esszencia” nevű fájl, amit feltettem a netre, valóban kicsit tömörített. De nem akarok végtelen szóáradatot, hogy Stark barátunk Az U.K. ból, nehogy megkritizáljon. A megismerés három posztulátuma igenis alapfeltétele a megismerésnek, az első a megbízható állandóság, a második a kapcsolatosság (folyamatosság, összekapcsolhatóság összeadhatóság) posztulátuma. A harmadik az, hogy a természet törvényeinek hatásai elkülöníthetők, illetve soha nem keverednek egymással. Itt nincs hely arra, hogy mindezt bemutassam. Le van írva, elkűldhetem.) Newton, Galilei, Lebniz (…) stb. mind használja ezt a gondolkodást a nélkül, hogy a megismerés feltételeiként is posztulálná. Nem jól teszik, mert hibákra vezet!
Egy esemény bekövetkezése nem függ több száz előfeltételtől. De miért? No ez az! erről beszéltem és pont ezt nem vetted figyelembe.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.19. 07:41
Szerző: Adrew Augustin Asyg
@pounderstibbons (36199):
Semleges viccelődésed arra indít, hogy rajtad keresztül üzenjek a többieknek. Remélem nem zavar?
Rengeteg információt közöltem veletek a testetlen (örök) tudattal kapcsolatban, (szerintem többet is, mint kellene), de ti lábbal tapostátok. Le is köpdöstetek, de ez nem számít, mert visszaköpködtem.
Szerintetek nem értek a valószínűség számításhoz (sem). 1961-ben barkobáztam ki apám hazajövetelét. Csak a minimális kérdést tettem fel, hetet. A valószínűség 1/128. Ebből az következik, hogy minden 128-ik ember istenhívő? Na ne legyünk ilyen primitívek. Nos, a személyes Isten jelenlétét nem a valószínűség számítás adja, hanem az, amikor megérzed a te akaratodnak feszülő akaratot. A G.I. –ban több példát is adok erre saját életemből, eseteket, amikor azt mondtam, „hisz úgyis csak egy pénzt dobtam fel, mit számít az?” Bizony kíméletlenül megkeresi rajtad. (A zsidók is hasonló módon kommunikáltak, majd elrejtették a tórát a templom egyik oszlopába. „Nincs meg, nem kell figyelembe venni”!)
Elmondom például azt a legelsőt, amikor elkérezkedtem a szüleimtől egy kirándulásra. Apám (már otthon volt) elengedett, anyám nem!
«Megkérdeztem az Istent».- A válasz, nem!
- Miért is kérdeztem meg? Hiszen apám már elengedett! - Feltettem neki egy újabb, igen ravasz kérdést. («Tudtam», hogy igazam van!): - Bűnt követek el azzal, ha elmegyek?
– Nem.
Számolhatnánk itt is valószínűséget, mert mi van, ha igent mond, de értelmetlen. Elmentem, és ami történt, nem velem történt meg, hanem a barátommal. A „mese” nem érdekes, de az én lelkiismeretem égett, Inkább hallgassátok meg Jungot: „Isten az a szó, amelyen mindazt értem, ami tudatosan tervezett utamat erőszakosan és kíméletlenül keresztezi, ...Személyes Istenről beszélek, főként, ha ama hatalom a lelkiismeret alakjában lép elém, mint valami vox Dei (Isten hangja), amellyel akár beszélgethetek, sőt vitatkozhatok is.
“A vallási szimbólumok származási helye nem a fej, hanem valami más, talán a szív, mindenesetre valami pszichikus mélyréteg, ami nemigen hasonlít a tudatra, (arra a bizonyos emberöltőnyi tudatra) mely mindig csak felszín. Ezért van a vallási szimbólumoknak kimondottan, «kinyilatkoztatás jellegük», (sugallat!) rendszerint a tudattalan lelki tevékenység spontán termékei. Bárminek hamarabb nevezhetők, mint kieszeltnek (...) Megfigyelhetünk valódi és igazi vallási szimbólumok önkéntelen jelentkezését egyes individuumoknál, (...) azok idegenszerű virágokként nőnek ki a tudattalanból, miközben a tudat csak zavartan álldogál...” De nem fogok itt nektek egy egész könyvet idézgetni. (Már korábban, a másik témában is megtettem.)
C.G. Jung > Gondolatok a vallásról és a kereszténységről.< (Von Religion und Christentum. Walter Verlag 1987) Kossuth kiadó Budapest 2000 (Persze, Jung is egy hülye volt, mint én. Maradjatok meg a vallásotokban!)

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.19. 14:12
Szerző: Gábor
@Adrew Augustin Asyg (36203): Érdemes lenne kevesebb Szent Ágostont olvasnod, aki szerint a nők nem emberek ("Mulieres homines non sunt" - Szent Ágoston). Üdvözlöm az édesanyádat! Az hagyján, hogy a 60-évek évek végén még tévétek se volt, de ahogy látom iskola se nagyon volt. Dobálózol a szavakkal, összefüggéstelenül idézgetsz, és értelmetlen mondatokat kreálsz.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.19. 19:52
Szerző: lorenz
@Adrew Augustin Asyg (36174):

Szintiszta halandzsa,amit irsz.Osszeollozol innen-onnan mindenfele idezetet,szovegkornyezetukbol kiragadott mondatokat es a bolcsek neve moge bujva teszel kinyilatkoztatasokat,amiket az egegyadta vilagon semmi sem tamaszt ala.

"1.1] Mindenki abból dolgozik, amije van! A Teremtő az «anyagot» úgy hozta létre, hogy a kivonta magát a «Világból»! De nem csak úgy történt meg ez a kivonás, hogy egy központból egy «Nagy Bumm» során lassan kifelé távozott a tudat, hanem úgy is, hogy a tér részekre (kvantumokra) oszlott, egyenletes elosztásban létrejött számtalan tudatmentes pont.” Nos, az «ég» teremtéséről az „esszenciában” nem sokat írtam. Az mtacikk2-5 fájlokban (melyből az esszencia készült «részleges», és «teljes» tudatról beszélek. A „G.I”. -ben azt írtam, hogy a Teremtő a tudatot a világból kivonta, majd óvatosan visszaadagolta, hogy működhessen… (Önmaghoz viszonytva, hogy itt az ellentmondás?) "

Kerdeseim a kovetkezoek:
-Ki a Teremto,honnan szarmazik,ot ki teremtette?
-Ha o hozta letre az anyagot,o mibol van?
-Hogyan "vonta ki" magat a vilagbol es miert?
-Ha kivonta utana miert adagolta vissza?
-Miert nem hagyta meg eloszor?
-Ki volt a magyartanarod es mi baja volt?

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.19. 19:57
Szerző: sötétvödör
@lorenz (36251):

Ezekből jó pár kérdés kitárgyaltunk a lezárt istenes topikban,ne kezdjük elölről,tudjuk hová jutunk...

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.19. 20:00
Szerző: lorenz
@Adrew Augustin Asyg (36174):

Szintiszta halandzsa,amit irsz.Osszeollozol innen-onnan mindenfele idezetet,szovegkornyezetukbol kiragadott mondatokat es a bolcsek neve moge bujva teszel kinyilatkoztatasokat,amiket az egegyadta vilagon semmi sem tamaszt ala.

"1.1] Mindenki abból dolgozik, amije van! A Teremtő az «anyagot» úgy hozta létre, hogy a kivonta magát a «Világból»! De nem csak úgy történt meg ez a kivonás, hogy egy központból egy «Nagy Bumm» során lassan kifelé távozott a tudat, hanem úgy is, hogy a tér részekre (kvantumokra) oszlott, egyenletes elosztásban létrejött számtalan tudatmentes pont.” Nos, az «ég» teremtéséről az „esszenciában” nem sokat írtam. Az mtacikk2-5 fájlokban (melyből az esszencia készült «részleges», és «teljes» tudatról beszélek. A „G.I”. -ben azt írtam, hogy a Teremtő a tudatot a világból kivonta, majd óvatosan visszaadagolta, hogy működhessen… (Önmaghoz viszonytva, hogy itt az ellentmondás?) "

Kerdeseim a kovetkezoek:
-Ki a Teremto,honnan szarmazik,ot ki teremtette?
-Ha o hozta letre az anyagot,o mibol van?
-Hogyan "vonta ki" magat a vilagbol es miert?
-Ha kivonta, utana miert adagolta vissza?
-Miert nem hagyta meg eloszor?
-Ki volt a magyartanarod es mi baja volt?

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.19. 20:01
Szerző: lorenz
Bocs,ketszer ment a komment.
Varadon vacakol a net.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.19. 20:04
Szerző: sötétvödör
De persze a szkeptikusok nevezik dogmahivőknek...holott egyesek nem tudnak elszakadni attól ami abban a bizonyos könyvben le van írva...

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.19. 20:10
Szerző: lorenz
@Adrew Augustin Asyg (36174):

"bár váradinak mondod magad, nem tudom ki vagy,"

Ugyanezt en is elmondhatnam rolad.
Mire vagy kivancsi?
Elmondhatom,hol vegeztem az iskolaimat,ha akarod, de nincs jelentosege.
Meg az is lehet,hogy ismerjuk egymast.
En peldaul nagyon sokat fociztam annak idejen Magyarorszag mostani legismertebb magusaval.Igazan szep karriert csinalt.
Akkoriban egesz normalisnak tunt.
Veled mi tortent?Hogyan sikerult teljesen elhagynod a realitast?

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.21. 16:30
Szerző: SZZ00392
@Gábor (36218):
Érdemes lenne kevesebb Szent Ágostont olvasnod, aki szerint a nők nem emberek ("Mulieres homines non sunt" - Szent Ágoston)
Figyelmedbe ajánlom eme linket: http://www.augustinus.it/latino/index.htm. Itt kikeresheted fenn említett idézeted. Találsz ott rengeteg könyvet, levelet és beszédet Szent Ágoston-tól, de ilyen mondatot, hogy „Mulieres homines non sunt” nem fogsz ott találni.

Egyébként ez mástól ered.

Te miből idéztél? EZÓ-s oldalról? - http://www.hoxa.hu/?p1=naplo&p2=57226&p4=13
vagy Müllertől? - http://www.life.hu/sztarszerzok/2011010 ... er-ti.html

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.21. 22:47
Szerző: Pezo
@stark (36164):
''Jajj, istenem, ezt mennyiszer
elismételtük Pezónak is, de aztán jött a
nem, meg az azért is, meg a súlyos
besértődés''

Csinján a valótlan állitásokkal!
Én nem szoktam besértődni,mivel nincs miért.
Nálam nem ''vérre megy'' a vita,mint itt némelyek hinni szeretnék. Lazán szórakozok azon,hogy lesajnáltok a ''tudatlanságomért''.
Mint egy példámban emlitettem,győzzetek meg egy színvakot arról,hogy az emberi szem képes bizonyos fényhullámokat színként érzékelni. Ok,ez még sikerűlhet. De úgy elmagyarázni a szineket,hogy a színvak önmagában VIZUALIZÁLNI is tudja,az lehetetlen! Tehát:
Ami a színvaknak a szín,az a szkeptikusoknak a lélek. Ergó,TÉNY,hogy léteznek olyan dolgok,melyek léteznek,mégis elmagyarázhatatlanok. Miért? Mert nincs szinonimájuk. Pl. az értelmező szótár mit ir? ''Kék: olyan színű,mint az ég.'' (Larousse Enciklopédikus Szótár). Szegény szinvak cseszheti,nem sokra megy ezzel! :mrgreen:

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.21. 23:11
Szerző: pounderstibbons
@Pezo (36437):

Jééé, Pezónak valaki küldött ékezeteket! Grat.
Kár, hogy helyesírás-ellenőrzőt még mindig nem kaptál...

Ha ilyen tökéletesen emlékszel, bizonyára az is rémlik, hogy egyes színvak majmokat képesek voltak génterápiával színek látására képessé tenni.
Ha ez embereknél is beválik, kereshetsz új metaforát...

A kék szín se elmagyarázhatatlan egy színvaknak, különben a színvakok-színtévesztők milliói vernék az asztalt, hogy miért nem vezethetnek, ha egyszer olyan szín nincs is, amit állítólag nem látnak.
Ha a lélek olyan lenne mint a szín, szimpla technikai eszközzel ki lehetne mutatni a létezését, és nem csak feltételeznénk, hogy létezik miközben minden próbálkozás a bizonyítására eddig kudarcba fulladt.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.21. 23:30
Szerző: Pezo
@pounderstibbons (36440):
Markáns szösszeneted világosan mutatja,hogy célod nem az érdembeli hozzászólás volt.
Ne próbáld félremagyarázni azt,amit nem lehet.
Amit irtam,az világos és lényegét tekintve helytálló. Ebből kifolyólag következik,hogy e zsenge reagálásod elhamarkodott is volt, és az olvasottak meg nem értésének iskolapéldája kritériumának tesz eleget.
Javaslom a kriticizmusra specializálódot mentalitásodnak a kreativitás irányába való kondicionálását.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.21. 23:42
Szerző: mimindannyian
@pounderstibbons (36440):
A kék szín se elmagyarázhatatlan egy színvaknak, különben a színvakok-színtévesztők milliói vernék az asztalt, hogy miért nem vezethetnek, ha egyszer olyan szín nincs is, amit állítólag nem látnak.
Ha a lélek olyan lenne mint a szín, szimpla technikai eszközzel ki lehetne mutatni a létezését, és nem csak feltételeznénk, hogy létezik miközben minden próbálkozás a bizonyítására eddig kudarcba fulladt.
Tökéletes érvek. Kép
Pezo írta: Lazán szórakozok azon,hogy lesajnáltok a ''tudatlanságomért''.
Annyira lazán, hogy engem ki kellett szűrnöd, annyira bántottak az évek. :o

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.21. 23:59
Szerző: Pezo
@mimindannyian (36443):
''Tökéletes érvek.''

Csak az a baj,hogy semmi közük az aktuális mondanivalómhoz. Idézem önmagam:
''úgy elmagyarázni a
szineket,hogy a színvak önmagában
VIZUALIZÁLNI is tudja,az lehetetlen!''

Ez tény. És ez a lényeg is.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.22. 00:03
Szerző: Pezo
@mimindannyian (36443):
''Annyira lazán, hogy engem ki kellett
szűrnöd, annyira bántottak az évek.''

Évek?? Ja,érvek!
Nem az érvek bántottak,hanem az ellenszenves stílusod. :mrgreen:

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.22. 00:30
Szerző: mimindannyian
@Pezo (36444):
Ez tény. És ez a lényeg is.
Egymagad maradtál ezzel a véleményeddel. Viszlát!

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.22. 09:16
Szerző: pounderstibbons
@Pezo (36444):
''úgy elmagyarázni a
szineket,hogy a színvak önmagában
VIZUALIZÁLNI is tudja,az lehetetlen!''
És mit ezt kérjük számon a lélekkel kapcsolatosan? Hogy tudjuk vizualizálni?

Nem. Azt szeretnénk, ha valaki mutatna egy ellenőrizhető jelenséget, ami a lehető legkevesebb feltételezéssel a "lélek" definíciójának (ami mi is?) magyarázható.

Ahogy a kék színt nem látó személyt is meggyőz a kék szín létezéséről/észlelhetőségéről, ha az emberiség többsége vele szemben következetesen meg tud különböztetni két, számára mondjuk ugyanolyan zöldnek ható papírt.
Ráadásul a kezébe lehet adni egy technikai eszközt, amivel már ő is képes erre.
Ráadásul a színérzékelés hibája magában az emberi testben is kimutatható, valamint könnyedén belátható, hogy as színskála egy adott szakaszának a megkülönböztetése egy másik szakaszától milyen hibák miatt jöhet létre.
Ez szerinted teljesen olyan, mint a soha senkiáltal ellenőrizhetően nem igazolt, definíciójában se egységes lélek vitatása?

Szívesen vitatkoznék a korábbi válaszomra nekem írt kommenteddel is,
Markáns szösszeneted világosan mutatja,hogy célod nem az érdembeli hozzászólás volt.
Ne próbáld félremagyarázni azt,amit nem lehet.
Amit irtam,az világos és lényegét tekintve helytálló. Ebből kifolyólag következik,hogy e zsenge reagálásod elhamarkodott is volt, és az olvasottak meg nem értésének iskolapéldája kritériumának tesz eleget.
Javaslom a kriticizmusra specializálódot mentalitásodnak a kreativitás irányába való kondicionálását.
de sajnos csupán alaptalan minősítésekből áll. És szerinted én nem reagálok érdemben...

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.22. 23:44
Szerző: lorenz
Azt hittem a színeket és a hangokat már kitárgyaltuk.

Pezo!

Az az érv volt már,hogy az ultrahangokat sem hallom, és az uv sugarat sem látom,mégis bizonyítható a létezésük?

Nagyon uncsi már ez a lélekdolog.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.23. 00:04
Szerző: Popula(c)tion
@Pezo (36444):
''úgy elmagyarázni a
szineket,hogy a színvak önmagában
VIZUALIZÁLNI is tudja,az lehetetlen!''

Ez tény. És ez a lényeg is.
Tévedés. NEM kell a megértéshez "vizualizálni" (bármi legyen is az?), és főleg nem ez a lényeg.
Áltudományosék elterjedt szalmabáb érvelése, miszerint a szkeptikusok csak azt lennének hajlandók elfogadni, amit "látnak" (jobb esetben, ami "kézzelfogható"). Nem, ez nem így van, bármilyen szignifikáns, megismételhető hatás elegendő az elfogadáshoz.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.23. 16:54
Szerző: pounderstibbons
@SZZ00392 (36376):

Érdekes, ahogy a google-t elnézem ez is egy magyar találmány, mint Szolzsenyicin mondata a kommunistákról. A németek még ismerik a latin mondást, de nem tudtam rájönni, hogy ők kinek tulajdonítják.

Viszont a Szt. Ágostonos oldalon nem tudok keresni, de lehet hogy én vagy a böngészőm béna.

Mit tudunk eddig a tudatról?

Elküldve: 2011.12.26. 19:37
Szerző: Pezo
@lorenz (36482):
''és az uv
sugarat sem látom,mégis bizonyítható
a létezésük?''

Igy van, de nem tudod az uv sugarakat színhatásként elképzelni. (mondjuk,ha pl. egy poszméh lennél,akkor tudnád vizualizálni is)
De nem ez a lényeg. Az a lényeg,hogy vannak dolgok,melyekre nincs megfelelő definiciónk. Pl. te el tudsz képzelni egy endorfin molekulát úgy,ahogy a valóságban kinéz? Nem.
El tudod képzelni a végtelen teret? Nem. Stb...
A lelket definiálni szinte lehetetlen. Tudtommal még nem létezik olyan műszer,amivel bármely paraméterét detektálni lehetne. De ez nem jelenti azt,hogy nem is létezik. Sőt, joggal feltételezhető,hogy létezik.
Az nyilvánvaló (már akinek) ,hogy az anyag önmagában képtelen öntudatot manifesztálni.
A testünket alkotó atomok életünk során az anyagcsere révén mind kicserélődnek legalább tizszer. Mégis halálunkig azt érezzük,hogy mindvégig azonosak vagyunk önmagunkkal. Azaz az önazonosságtudatunk nem változik.
Aztán van egy kérdés,amit jó lenne nem félremagyarázni:
Miért te vagy te? Miérnem én vagyok te? Miértnem te vagy én? Mi szabja meg egy testben azt,hogy valaki önmagaként élje meg? Mértnem másvalaki éli meg önazonosságaként azt a testet,ami te vagy?