Látjuk a jövőt

Pszí, jövőbelátás, telepátia, telekinézis
vaskalapos
Hozzászólások: 4606
Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: vaskalapos » 2010.11.19. 02:05

http://index.hu/tudomany/2010/11/18/latjuk_a_jovot/

Mit gondoltok, valoban latjuk, vagy a statisztikat, a valoszinuseget ertelmezik felre?
0 x

Avatar
Gábor
Hozzászólások: 2318
Csatlakozott: 2009.12.09. 19:37
Tartózkodási hely: Finnország

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Gábor » 2010.11.19. 11:17

@vaskalapos (7399):Lehet, vagy a következtetést keverik a látnoksággal. Én nem vagyok meggyőződve, hogy egy eseményt nem lehet olyan információmorzsákból összerakni (kb.: ekkora valószínűséggel) amiben látszólag nincs kapcsolat, vagy csak közvetett kapcsolat van... arról nem is beszélve, hogy minél többet tapasztalok a világból annál több eseményre vagyok képes előrejelzést/következtetést készíteni. Ami nem meglepő, mivel a törvényszerűségek közepette élünk, és nem káoszban. Hozzátenném: szerintem.

Szóval az én szerény véleménye szerint ez egy nagy 0.
0 x

Avatar
ndru
Hozzászólások: 79
Csatlakozott: 2010.10.16. 19:39

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: ndru » 2010.11.19. 12:41

Amíg nem replikálják többen is, addig nem hiszem, hogy önmagában túl sokat jelentene.
Eddig egy replikációról olvastam, az pedig sikertelen volt:

http://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm? ... id=1699970
0 x

texaspoker
Hozzászólások: 38
Csatlakozott: 2009.12.15. 20:53
Tartózkodási hely: Uganda

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: texaspoker » 2010.11.19. 13:23

Nem tudom hogy hol olvastam, vagy hallottam, de a jövőbelátásról mindig ez jut az eszembe:

Azt mondod, hogy látod a jövőt, tudod, mi fog történni és tudsz ellene tenni, akkor nem a jövőt látod. Mert akkor azt kellett volna látnod, hogy tettél ellene.

Pl. látod, hogy egy kocsi ráhajt majd a sínekre, átmegy rajta a vonat. Emberek halnak meg. Ezt tudván oda sietsz és időben megállítod a kocsit. Akkor nem azt kellett volna látnod, hogy időben megállítasz egy kocsit?

Vagy lehet ez is hibás, amit mondok...
0 x

Avatar
sajnos_kacat
Hozzászólások: 680
Csatlakozott: 2009.12.09. 21:43
Tartózkodási hely: Budapest

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: sajnos_kacat » 2010.11.19. 13:29

@texaspoker (7412):
nem, ha tenyleg letezne jovobelato kepesseg, akkor egyszerre kellene latnod mindket esetet: a kocsi rahajt a sinekre es elcsapja a vonat, illetve azt is, hogy idoben megallitod. ilyen Schroedinger macskaja szeruen. aztan amikor konkretan odaersz a helyszinre, a valoszinusegi hullamfuggveny osszeomlik, es a ket allapot kozul az egyikbe kerul a vilag.
0 x

vaskalapos
Hozzászólások: 4606
Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: vaskalapos » 2010.11.19. 14:33

Ha jol ertem a kiserletben nem biztosan lattak a jovot 9ennyit a cikk cimerol), hanem csak egy (elenyeszoen kicsivel) nagyobb gyakorisaggal tudtak valamit valaszoni (amit amugy is tudtak), akkor ha utana egy azzal kapcsolatos dolgot mutattak nekik.
Tehat a jovobeli esemeny csak egy nagyon gyenge segito hatasu volt, nem azt mondtak meg, mit fognak latni a jovoben.
Olyan gyenge, hogy annak alapjan nem is lehet megjosolni, mit fognak mutatni nekik.
Csak epp egy icipicit nott a gyakorisag.
Olyan mint a pszi kiserletek eseten.

Ha elfogadjuk, hogy teljesen korrekt volt a kiserlet, akkor sehonnan nem juthattak informaciohoz arrol, mit fognak nekik kesobb mutatni.

A kerdes az, es ez komolya kerdes: mit jelent az, hogy statisztikailag szignifikans a kulonbseg?
Azt jelenti-e, hogy valoban van osszefugges?
Vagy csak azt jelenti, hogy olyan veletlen esemenysort figyeltek meg, ami ritkan kovetkezik be?

Ha van ket teljesen veletlen sorozatom, osszehasonlitom oket, lehetseges-e, hogy statisztikailag szignifikans kulonbseget tudok szamolni koztuk?
0 x

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081
Csatlakozott: 2009.12.11. 17:47

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Popula(c)tion » 2010.11.19. 14:57

@texaspoker (7412):
Ezzel kapcsolatban van egy elgondolkoztató történet:
Valahol hatalmas erdőtűz tombolt, oltották tiszta erőből, légi, földi egységek, majd az üszkös erdőben találtak egy megégett búvárt. Kiderült, hogy az egyik közeli tóból szipkázta fel az oltóvízzel az egyik tűzoltó repülőgép.
( Vagy így volt, vagy nem.)
Igenám, de ha mondjuk forgatókönyvíró lennék, eléje biggyesztenék egy kunkort, miszerint:
Megjósolták neki, hogy ezen és ezen a napon meg fogsz égni. Az ürge tehát fogja magát és elmegy búvárkodni, gondolván, hogy a víz alatt megégni pont nem fog.....Hm? ;)
0 x

Avatar
pounderstibbons
*
*
Hozzászólások: 2662
Csatlakozott: 2010.05.25. 11:01

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: pounderstibbons » 2010.11.19. 15:28

0 x

Avatar
Dorka11
Hozzászólások: 775
Csatlakozott: 2009.12.09. 22:11
Tartózkodási hely: Dunakeszi

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Dorka11 » 2010.11.19. 16:03

@vaskalapos (7399):
Hawking szerint a világ kicsiben és nagyban is a rendezetlenség felé halad: egy asztalon álló bögre nagyfokú rendezettséget mutat, azonban ha leesik és széttörik, rendezetlenné válik.
Szerintem nagyon rossz példa. A bögre, az elkészítése előtt még rendezetlenebb volt. A fazekas tette rendezetté, de az összetörés után is nagyobb rendezettséget mutat, mint a kiindulási pontban. :roll:
0 x

Avatar
sajnos_kacat
Hozzászólások: 680
Csatlakozott: 2009.12.09. 21:43
Tartózkodási hely: Budapest

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: sajnos_kacat » 2010.11.19. 16:36

@Dorka11 (7424):
zart rendszer entropiaja nem csokkenhet. ha jol emlekszem igy szol a termodinamika masodik fotetele.

egy bezart szobaban allo bogre entropiaja nem valtozik.
ha madzagra logatod, teszel ra egy idozitot, ami adott ido utan elvagja a madzagot, majd bezarod a szobat, akkor egy darabig allando, majd hirtelen megno a szoba entropiaja, aztan megint allando marad amig a takaritoneni meg nek erkezik.
ha beleveszed a fazekast is, akkor lenyegeben kivulrol viszel energiat a rendszerbe, tehat csokkenhetett a bogret alkoto anyag entropiaja, es az osszetores utan is meg lehet, hogy magasabb entropiaszinten van, mint a kiindulasi allapotaban, de ez az elrendezes mar nem teljesiti a "zart rendszer" feltetelt, igy az entropiaja akarmilyen iranyban valtozhat. Ha a naprendszert zart rendszernek tekinted (a valosagban persze nem az, de tegyuk fel) akkor a teljes naprendszer entropiaja osszessegeben novekedett akkor is, amikor a fazekas a bogret keszitette, es akkor is amikor osszetort.

Tehat az eredeti pelda jo volt, a tied viszont nem.
0 x

Avatar
Várhegyi Márton
*
*
Hozzászólások: 842
Csatlakozott: 2010.08.23. 16:30
Tartózkodási hely: Magyarország

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Várhegyi Márton » 2010.11.19. 17:06

@sajnos_kacat (7426):
sajnos_kacat írta: zart rendszer entropiaja nem csokkenhet.
Zárt rendszerre (a rendszer és a környezet között anyagáramlás nincs, hőáramlás van) ez nem igaz, csak elszigeteltre/izoláltra (sem anyag-, sem hőáramlás nincs a rendszer és környezete között).
sajnos_kacat írta: a jol emlekszem igy szol a termodinamika masodik fotetele.
A második főtételnek több megfogalmazása van (TD II), amikből következik az, hogy az izolált rendszer entrópiája minden folyamatban nő.

(Mellékesen jegyzem meg, hogy a törött és az egész bögre entrópiája gyakorlatilag azonos, de szemléltetésnek megteszi.)
0 x

Avatar
sajnos_kacat
Hozzászólások: 680
Csatlakozott: 2009.12.09. 21:43
Tartózkodási hely: Budapest

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: sajnos_kacat » 2010.11.20. 01:27

@Várhegyi Márton (7428):
Zárt rendszerre (a rendszer és a környezet között anyagáramlás nincs, hőáramlás van) ez nem igaz, csak elszigeteltre/izoláltra (sem anyag-, sem hőáramlás nincs a rendszer és környezete között).
gyakorlatilag erre gondoltam en is, csak te pontosabban fogalmaztad meg.
0 x

cseppkő
Hozzászólások: 396
Csatlakozott: 2009.12.11. 09:52

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: cseppkő » 2010.11.20. 12:14

@vaskalapos (7399): Elhihető amit a tudós állít, csak az a kérdés, hogy jó alanyokat választott-e a kísérletekre.

Hisz nem csupán a kísérleti alany agyi kombinatív képessége határozza meg jól vagy rosszul a jövő lehetséges alakulását, hanem meghatározza a kísérleti alany személyiségének tökéletes volta is. Nyilvánvaló, hogy mást fog jelezni egy pszichopata, megint mást a bigottan vallásos és megint mást, egy Eisensteini típus, s megint mást, szerény személyem. Vagy is attól is függ, miképp látja a világot összességében, miképp értelmezi. Einstein a Bumm-ban hitt, én azt mondom soha nem volt egyetlen nagy Bumm, csak sok-sok kicsi volt lehetséges.

Ezekből kiindulva a jövőt illetően, egy pár ember általi kísérletből, csak mese születhet.
0 x

cseppkő
Hozzászólások: 396
Csatlakozott: 2009.12.11. 09:52

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: cseppkő » 2010.11.20. 12:27

@Dorka11 (7424): Ebben hogy a világ a rendezetlenség felé halad Hawking-nek nincs igaza.

Ez afféle belső érzete" szegénynek.... A Minden egy állandó születés, fejlődés, változás, átalakulás és újrakezdés...

A bögre példa abszolut ilyen értelemben hibás, hisz egy inaktív létforma. A jövőt előre jelezni, csak a kombinatív tudat képes megérezni, logikailag a jelent érzékelve feldolgozni és kivetíteni a jövőnek mint, csak lehetséges, várható módozatait.
Mert hiába látom át azt hogy a bolygónk élhet 20 ezer évig, ha vagy az ember vagy egy aszteroida időközben, felrobbantja a jelzett jövő képet.
0 x

Avatar
Möbius
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2010.11.20. 21:52

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Möbius » 2010.11.20. 22:31

@cseppkő (7472):
"Ebben hogy a világ a rendezetlenség felé halad Hawking-nek nincs igaza."
Márpedig a termodinamika második főtétele kimondja, hogy zárt rendszerben az entrópia mindig növekszik. Ha van két szobád egy egybenyíló ajtóval, és az egyiket felfűtöd 20 fokra, míg a másikat lehűtöd 10-re, majd kinyitod az ajtót, és úgy hagyod egy ideig, a két szoba hőmérséklete bizonyos elteltével be fog állni 15 fokra. Ugyanez történik, ha forró, és hideg vizet öntesz össze: homogén állapot fog létrejönni, mivel az rendezetlenebb, mint amikor egymástól külön van választva a két, különböző hőmérsékletű szubsztancia. Ezt semmilyen körülmények között nem fogod tudni megcáfolni, borzasztóan alapvető dolog a fizikában, és rengeteg minden ezen az egy tételen múlik (többek közt az idő iránya is).
Természetesen ez nem feltétlenül valósul meg a világ részében. Egy növekvő embrió, vagy a földi élet is látszólag rácáfol erre. Azonban sokan nem veszik figyelembe, hogy a második főtétel csak a zárt rendszerekre vonatkozik; az embrió az anyjától, a bolygónk pedig a naptól kap energiát, így már nem tekinthető annak. Hosszútávon pedig mind mi, mind a bolygónk az entrópia növekedéséhez járulunk hozzá.
0 x

Avatar
Möbius
Hozzászólások: 3
Csatlakozott: 2010.11.20. 21:52

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Möbius » 2010.11.20. 22:49

(Egyébként nem a Parapszichológia kategóriában lenne ennek a témának a helye? Végtére is ott szerepel a jövőbelátás a témák között.)
0 x

Avatar
Várhegyi Márton
*
*
Hozzászólások: 842
Csatlakozott: 2010.08.23. 16:30
Tartózkodási hely: Magyarország

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Várhegyi Márton » 2010.11.21. 10:39

@Möbius (7504):
Möbius írta: Márpedig a termodinamika második főtétele kimondja, hogy zárt rendszerben az entrópia mindig növekszik.
Ez nem zárt, hanem elszigetelt/izolált rendszerekre igaz.
Annyival egészíteném ki, hogy állításod egyensúly esetére nem igaz. Pl. ha egy tökéletesen hőszigetelt tartályba hideg és meleg vizet öntesz, akkor az entrópia a keveredés során nőni fog, de amint a konstans hőmérséklet kialakult, a rendszer entrópiájának maximuma van, és tovább nem fog nőni.
0 x

Szilágyi András
*
*
Hozzászólások: 6467
Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
Tartózkodási hely: Budapest

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Szilágyi András » 2010.11.21. 12:33

@Várhegyi Márton (7522): A szóhasználaton nem érdemes lovagolni, sok termodinamika tankönyv zárt rendszer alatt az izolált rendszert érti.
0 x

Avatar
Várhegyi Márton
*
*
Hozzászólások: 842
Csatlakozott: 2010.08.23. 16:30
Tartózkodási hely: Magyarország

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Várhegyi Márton » 2010.11.21. 12:56

@Szilágyi András (7524):

Köszönöm, András, hogy szóltál. De akkor hogyan különítik el a nyílt rendszert (lehetséges anyag- és hőáramlás a környezet és a rendszer között) a (nem-izolált) zárttól (csak hőáramlás lehetséges)?

Mindazonáltal úgy gondolom, ha egy dolgot különbözőképpen nevezünk, az minden bizonnyal szót érdemel, különben félreértésekre adhat okot.
0 x

cseppkő
Hozzászólások: 396
Csatlakozott: 2009.12.11. 09:52

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: cseppkő » 2010.11.21. 22:12

@Möbius (7504): Elég furcsa megállapítás az, amit leírtál. Számomra az jelenti a rendezetlenséget, amikor az egyik létező a másik megszüntetése által létezik.

A hideg és meleg szoba levegő kiegyenlítődése, illetve hideg és meleg viznek a mkiegyenlítődése az a természet egyensúlyra való törekvését tükrözi, zárt rendszeren belül.

De a másik két példádra is elmondható, hogy egy zárt rendszer bizonyos fokig. A magzati állapot tulajdonképpen, egy zárt rendszer --hisz amennyi energiát, táplálékot ad át az anya, annyival növekszik a magzat. De hasonló értelemben fizikailag zárt rendszer a Nap és Föld kapcsolata is, hisz amennyi energiát kisugárzik a Nap, először is azzal tartja fogva a földet, mert ha nem sugározná ki gravitációs erejét akkor a bolygónk kiszakadna és mit tudni merre rohangálna az űrben. DE az is lehet, hogy a földi kisugárzások megszűnte felborítaná a Naprendszer jelenlegi egyensúlyát ami épp ez által egy zárt rendszer saját törvényeivel. De a Nap sugárözönével, a földi életet táplálja,(mint az anya a magzatát) amely fejlődik és szaporodik.

Hawking - a világ a rendezetlenség felé halad -- Haladhat igaz, de csak addig, ameddig el nem jut egy olyan pontra, amelytől már csak a kiegyenlítődés felé képes haladni. vagy megsemmisítik egymást a jelenlevő létezők. Most teljesen mindegy, hogy milyen minőségű lesz az egyensúlyi állapot.

A rendezetlenség fogalma eleve feltételezi a különböző nagyságú és minőségű erőket, amely csak oda vezethet, hogy elpusztítják egymást, vagy egyensúly keletkezik,egymást kiegészítve, v. átalakítva
0 x

cseppkő
Hozzászólások: 396
Csatlakozott: 2009.12.11. 09:52

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: cseppkő » 2010.11.21. 23:12

Az, hogy emberi fajunk a rendezetlenség felé halad... nem, inkább a deviáns ember, életstílus és minőség felé. Aminek csak két következménye lehet. Vagy észhez tér az intelligensebb réteg, és nem csinál még nagyobb majmot a tömegemberből, mint valamikor a vallások tették és élni engedi, munkát, kenyeret, élhetőbb életet biztosítva számára, vagy nem teszi és keresztet vethet a maga portájára abban a pillanatban, ahogy a tömegember soraiból, a világon több helyen, vezéregyéniségek fognak felnőni.

Akkor nem lesz elég sem a majmoknak való sóder, sem a vallási maszlag, úgy fogják elsöpörni sorban a világon mindenhol az intelligens, módosabb réteget. Vagy egy durva agresszív világ fog születni, minden erkölcs és törvény nélkül, vagy valóban egy igazságos és emberséges, mértékkel élők világa, ahol mindenki egyforma lesz akár pék akár professzor, mindenki azt fogja tanulni és végezni amihez valóban tehetsége van. Akkor nem lesz szüksége az embereknek illúziókra, vallások meséire mert maga az élet válhat paradicsomivá... akkor pedig minek keresni azt, ami valójában soha nem volt igaz, mert csak egyetlen élet van és egyetlen paradicsom az, ami itt van a bolygónk felszínén... csak hát nincs tisztességesen elosztva, az pedig erkölcstelen, ami szintén erkölcstelenséget szül.

Minden attól függ hogyan és kiket nevelnek fel a nagyjaink a jövőben. Olyan személyiségeket akik mindent képesek elpusztítani vagy olyanokat, akik valóban igazságos életet teremtenek... Egy biztos, a technika az informatika a televízió de az egyes ember szellemi fejlődésével együtt jár az Emberré válás, és a jövőgenerációk már nem lesznek szolgalelkek, sem alázatosak, még akkor sem, ha a vallások véresre kaparják magukat hogy belesulykolják a tömegemberbe az alázatot és engedelmességet--Az én generációm esetleg zömmel, a gyerekeim generációja még megetethető, de az unokáim generációja már nem fog bevenni minden maszlagot --hacsak nem csorgatja bele az ostoba család-

Minél többet tud az ember, annál inkább válhat igazán Emberré...aligha hiszem, hogy az unokáim korosztálya belenyugszik a minimális éhbérbe, amiért ma, a legtöbb ember dolgozik....Ilyen értelemben, valóban rendezetlenséget mutat korunk világa.
0 x

Disznoka
Hozzászólások: 5
Csatlakozott: 2010.12.04. 16:46

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Disznoka » 2010.12.04. 17:15

Üdv mindenkinek. A szkeptikus fórumon rengeteget olvasgattam már, de ez lesz az első hozzászólásom.

Nagyon izgalmas ez a téma! Nem, mintha a többi nem érdekelne, de ez különösen foglakoztat, főleg azóta, hogy megnéztem a Mátrix c. scifi-t. Van benne egy jelenet, egy párbeszéd. Az orákulum cukorkával kínálja a főhőst, aki azt kérdezi tőle:

Mondd, hogy dönthetek én, ha te már tudod, elfogadom-e, vagy sem?

És ebbe a kérdésbe bizony bele van foglalva ennek a topiknak ez eredendő kérdése. Ha nem tűnik első hallásra érthetőnek, kifejteném részletesebben:

A materialista tudomány mai állása szerint minden anyag minden elemi részecskéje a fizika törvényeinek engedelmeskedik, bármilyen folyamatban vesz is éppen részt. Ez lehet hőcsere, sugárzás, vegyi kémhatás, vagy bármi más. A lényeg az, hogy állítólag nincs semmiféle olyan ismert külső tényező, ami ezeket a törvényszerűségeket képes lenne felülírni. Ha az emberi elme, vagy agy (ahogy tetszik) anyagát is elfogadjuk az anyagi világ egy részének, akkor sajnos be kell látnunk, hogy a mi döntéseink is biokémiai folyamatok megkerülhetetlen és felülírhatatlan következményei - vagyis akár belátjuk, akár nem, de egy determinisztikus történés szereplői vagyunk azon illúzióban élve, hogy befolyásunk van az anyagi világ történéseire. A jövő kiszámíthatatlansága ennek értelmében tehát nem más, mint az emberi elme, illetve az általa megalkotott technikai berendezések korlátainak következménye. Amíg egy billiárdjátékos átlátja az asztalon lévő golyók helyzetét és megtervezheti a kívülálló számára előre nem látható következményét egy lökésnek, addig a teljes univerzumra vonatkoztatva az emberi elme által felfoghatatlan mennyiségű információt kellene feldolgozni ahhoz, hogy akár egy egyetlen másodperccel későbbi állapotát lássuk az általunk érzékelt világnak. Más szavakkal: fogjuk fel a világot egy iszonyatos méretű, három dimenziós billiárdasztalnak, amelyen éppen nincs statikus állapot, hanem egy lökés utáni történést látunk. A golyók pillanatnyi helyzetébe és mozgásába a fizika törvényei szerint már bele van kódolva az egy másodperccel, perccel, órával, héttel stb. későbbi állapot is, ez azonban sajnos sem emberi aggyal, sem technikai eszközzel fel nem dolgozható mennyiségű információ formájában létezik. És akkor itt születik meg a jövő kifürkészhetetlenségének és a véletlennek a fogalma, amely az emberi elme képességének és számára a világegyetem méretének, összetettségének felfoghatatlansága közötti szakadék leírására hivatott.

Nem tudom, mennyire érthető, amit írtam - a szakemberektől előre is elnézést kérek az esetleges pongyolaságokért.

Üdv!

Disznóka
0 x

Nsolt
Hozzászólások: 276
Csatlakozott: 2009.12.09. 19:26

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Nsolt » 2010.12.04. 19:42

@Disznoka (8003):
Mai tudásunk szerint létezik valódi véletlen esemény pl. nem tudjuk megmondani egy radioaktív atommag mikor bomlik el.
Szerintem számodra érdekes olvasmány lenne (volt?) E. Szabó László: A nyitott jövő problémája c. könyve.
http://phil.elte.hu/leszabo/nyitott/ism.html
0 x

ge3lan
Hozzászólások: 415
Csatlakozott: 2009.12.22. 23:48

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: ge3lan » 2010.12.04. 19:59

@Nsolt (8008):
Ehh én is ezt akartam linkelni
0 x

Disznoka
Hozzászólások: 5
Csatlakozott: 2010.12.04. 16:46

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Disznoka » 2010.12.05. 08:26

@Nsolt (8008):

Köszönöm a linket, feltétlenül elolvasom. Erre a mondatra azért reflektálnék:

"Mai tudásunk szerint létezik valódi véletlen esemény pl. nem tudjuk megmondani egy radioaktív atommag mikor bomlik el. "

Az, hogy nem tudjuk megmondani, számomra nem egyenlő azzal, hogy nincs ok-okozati összefüggés egy eddig ismeretlen hatás és a maghasadás között. Éppen ez a lényege a véletlen fogalmának: lehet, hogy valójában azon események bekövetkezésének leírására alkotta meg az elme, amelyeket már képtelen előre látni.
0 x

Avatar
énkérdezek
Hozzászólások: 505
Csatlakozott: 2010.02.03. 13:53
Tartózkodási hely: Hungary

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: énkérdezek » 2010.12.05. 09:19

@Disznoka (8012): Ne haragudj, de én nem értelek. Mi köze van a maghasadásnak a véletlenekhez? Mert, hogy véletlenül megbotlasz és elesel, mert nem figyeltél a lábad elé....az rendben, de most mi van???
0 x

Avatar
pounderstibbons
*
*
Hozzászólások: 2662
Csatlakozott: 2010.05.25. 11:01

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: pounderstibbons » 2010.12.05. 09:45

@énkérdezek (8014):

Amennyire én értem, Disznoka azt kérdezi, hogy nem lehetséges-e egy eddig ismeretlen erő létezése az univerzumban ami pl. a véletlenszerűnek tűnő időközökben feleződő anyagok hasadását szabályozza.

Én passzolok, de vannak itt nálam okosabbak.
0 x

Avatar
Caspi
Hozzászólások: 860
Csatlakozott: 2009.12.09. 18:31

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Caspi » 2010.12.05. 10:16

@Disznoka (8003):
A materialista tudomány mai állása szerint minden anyag minden elemi részecskéje a fizika törvényeinek engedelmeskedik, bármilyen folyamatban vesz is éppen részt.
Inkább maradjunk a természeti törvényeknél, amit a tudományágak, mint a fizika megpróbálnak minél pontosabban leírni. De igen, a természettudomány tényleg úgy működik, hogy feltételezzük a jelenségek mögött megismerhető és leírható természeti törvények vannak, ahol a leírhatóság követelménye, hogy adott kísérletet elvégezve az elméletnek megfelelő eredményt kapjuk.
Ha jobban belegondolsz ez a technikai civilizáció alapjai is. Mindig feltételezed, hogy a természeti törvények, ami alapján az autó, telefon, repülő, számítégp, stb. készült, ma is és holnap is úgy fog működni, mint tegnap. (eltekintve a meghibásodásoktól, annak ellenére, hogy azok is természeti törvényeket követnek)
Ha az emberi elme, vagy agy (ahogy tetszik) anyagát is elfogadjuk az anyagi világ egy részének, akkor sajnos be kell látnunk, hogy a mi döntéseink is biokémiai folyamatok megkerülhetetlen és felülírhatatlan következményei - vagyis akár belátjuk, akár nem, de egy determinisztikus történés szereplői vagyunk azon illúzióban élve, hogy befolyásunk van az anyagi világ történéseire.
Ez elég mechanisztikus szemlélet.
Amennyire tudom, elég sok természeti folyamat nem determinisztikus, hanem kaotikus. És ha minden igaz, az emberi gondolkodásba" is be van van építve" a véletlenszerűség. Ha nem így lenne, akkor elég sok játék automatikusan értelmét veszítené, mint a sakk, a go, a dáma, a malom, stb.
Amíg egy billiárdjátékos átlátja az asztalon lévő golyók helyzetét és megtervezheti a kívülálló számára előre nem látható következményét egy lökésnek, addig a teljes univerzumra vonatkoztatva az emberi elme által felfoghatatlan mennyiségű információt kellene feldolgozni ahhoz, hogy akár egy egyetlen másodperccel későbbi állapotát lássuk az általunk érzékelt világnak.
Óvatosan használd a hasonlatokat. A világ nem tisztán determinisztikus, ezért jobban passzolna hozzá hasonaltként mondjuk a rulett, vagy a lottó sorsolás, mint távoli hasonlat. Ha megnézed, ezek a szerncsejátékok csak azért működőképesek, mert van belekeverve véletlenszerű, elméletileg is megjósolhatatlan elem, például mikor dobja be a krupié a golyót, illetve emelik ki a nyerőszámokat tartalmazó golyót a tartályból.

Egyébként lehet, hogy jobb válaszokat kapsz, ha kérdésként fogalmazod meg azt, ami érdekel.
0 x

Disznoka
Hozzászólások: 5
Csatlakozott: 2010.12.04. 16:46

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Disznoka » 2010.12.05. 13:41

@énkérdezek (8014):

Olvasd el a poszt előtörténetét, abban van összefüggés a radioaktív atomok és a véletlen között. Erre válaszoltam.
0 x

Disznoka
Hozzászólások: 5
Csatlakozott: 2010.12.04. 16:46

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Disznoka » 2010.12.05. 13:55

@Caspi (8017):

A billiárdot épp azért hoztam hasonlatnak, mert az a játékos által viszonylag átfogható méretű rendszer - ennél fogva egy laikus szerencsének látja azt, amit a játékos előre "látott". Tehát nem "véletlenek" történnek, hanem a golyók engedelmeskednek a fizika törvényeinek.

De hogy kérésednek eleget téve inkább kérdezzek: nem lehet, hogy a kaotikus működés is valójában az emberi elme által alkotott fogalom, miszerint a történések SZÁMÁRA felfoghatatlanok?

A szerencsejátékok kapcsán pont erre céloznék: azt nevezzük szerencsének és véletlennek, amit képtelenek vagyunk előre látni. De honnan tudhatnánk, hogy pld. a golyó eldobásának pillanatában valóban több lehetséges helyre is kerülhet a golyó, vagy pedig pontosan csak egy helyre, a sok apró, de egyértelmű hatásnak engedelmeskedve - de az emberi elme számára kiszámíthatatlanul? Mi lehet az a körülmény, ami többesélyessé tehetné golyó útját?
0 x

Nsolt
Hozzászólások: 276
Csatlakozott: 2009.12.09. 19:26

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Nsolt » 2010.12.05. 15:55

@Disznoka (8035):
Ez a kérdés a legnagyobb tudósokat is foglalkoztatta. Tárgyalásához komoly matematikai és fizikai előismeret szükséges, amivel én sajnos nem rendelkezem. Persze, ismeretterjesztő irodalmat lehet róla olvasni, mint pl. a korábban említett „A nyitott jövő problémája” mely az alábbi linken digitális formában is elérhető. Ezekből azért kialakíthatunk magunknak egy képet, de azt érdemes szem előtt tartani, hogy egy-egy szemléltető magyarázat nem azonos magával az elmélettel.
http://phil.elte.hu/leszabo/nyitott/nyitott_web_hu.pdf
További irodalom kereséséhez a következő kulcsszavak jól jöhetnek: „no-go” tétel, EPR-paradoxon, Bell-egyenlőtlenség
0 x

Avatar
Caspi
Hozzászólások: 860
Csatlakozott: 2009.12.09. 18:31

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Caspi » 2010.12.07. 17:02

@Disznoka (8035):
De hogy kérésednek eleget téve inkább kérdezzek: nem lehet, hogy a kaotikus működés is valójában az emberi elme által alkotott fogalom, miszerint a történések SZÁMÁRA felfoghatatlanok?
Ez egy tipikusan rossz kérdés itt.
A tudomány azzal foglalakozik, ami megismerhető. A "felfoghatatlan" és "megismerhetetlen" dolgok a filozófia és a hit tárgykörébe tartoznak.
Szerintem nézz utána a kaotikus rendszereknek, jellemzőiknek és a káoszelméletnek, mielőtt a filozófia irányába indulsz el egy kérdéssel.
A szerencsejátékok kapcsán pont erre céloznék: azt nevezzük szerencsének és véletlennek, amit képtelenek vagyunk előre látni.
Igen. Képtelenek vagyunk előre látni, hogy a rendszer adott időpontban milyen állapotba kerül.
De honnan tudhatnánk, hogy pld. a golyó eldobásának pillanatában valóban több lehetséges helyre is kerülhet a golyó, vagy pedig pontosan csak egy helyre, a sok apró, de egyértelmű hatásnak engedelmeskedve - de az emberi elme számára kiszámíthatatlanul?
Rossz irányban gondolkodsz, mivel itt a véletlen elem pont a golyó eldobásának a pillanata. Az eldobástól számítva már tényleg csak fizika és számítási kapacitás kérdése.
Mi lehet az a körülmény, ami többesélyessé tehetné golyó útját?
Az, hogy a krupié mikor dönt úgy, hogy eldobja a golyót.
Ha szegény krupié agyát ki tudnánk cserélni egy szuperszámítógépre, ami valós időben képes követni a rulettkerék forgását és pontosan meghatározott pályán és erővel lenne képes bedobni a golyót, akkor máris nem szerencsejáték lenne. De természetesen ott egy ember van korlátozottabb képességekkel és a beépített véletlen-generátorával.
0 x

Avatar
pounderstibbons
*
*
Hozzászólások: 2662
Csatlakozott: 2010.05.25. 11:01

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: pounderstibbons » 2010.12.07. 17:15

@Caspi (8147):
Ha szegény krupié agyát ki tudnánk cserélni egy szuperszámítógépre, ami valós időben képes követni a rulettkerék forgását és pontosan meghatározott pályán és erővel lenne képes bedobni a golyót, akkor máris nem szerencsejáték lenne. De természetesen ott egy ember van korlátozottabb képességekkel és a beépített véletlen-generátorával.
Sőt, még egy szuperszámítógép se kell hozzá:
http://index.hu/bulvar/robina_hood/

"A banda tagjai egy mobiltelefonba rejtett lézerszkennerrel figyelték a rulett kerekét. A telefon egy mikroszámítógépre továbbította az adatokat, ami kiszámolta, hova eshet a golyó. A gép visszaküldte a számot a telefonra, amit a hármas aztán megjátszott. A rulett szabályai szerint a kerék harmadik teljes átfordulásáig játszhatóak meg a tétek.

A háromtagú banda az első este százezer, a második este egymilliókétszázezer fontot nyert. A kaszinó ki is fizette a nyereményt - háromszázezer fontot készpénzben, a többit csekken -, ám a biztonsági kamerákkal készült felvételek újranézése után feljelentést tett a rendőrségen."
0 x

Avatar
kisvidra
Hozzászólások: 55
Csatlakozott: 2010.12.06. 15:38
Tartózkodási hely: Németország

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: kisvidra » 2010.12.08. 14:07

@Möbius (7504):

...a világ zárt rendszerek félé törekszik, azokból áll, mert ott van nyugalomban, és minden ilyen zárt rendszer megbontása idővel egy újabb zárt rendszer létrejöttét eredményezi...
0 x

cseppkő
Hozzászólások: 396
Csatlakozott: 2009.12.11. 09:52

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: cseppkő » 2010.12.21. 14:31

Az, hogy mit nevezzünk véletlennek az szerintem relatív. Hisz bármi váratlan, előre nem várt dolog történik, az nem jelenti azt, hogy véletlen, még a megbotlásunk sem véletlen, mert annak oka volt, hogy bekövetkezett, csupán mi nem ismertük ezeket a számunkra észrevétlen okokat. A természetben sem lehetnek véletlen események, csupán nem ismert okok lehetnek, aminek szintén meg volt a maga törvényszerűsége.

Vagy is ha ismernénk minden véletlennek az okát és minden eseménynek az irányát akkor matematikailag kimutatható lehetne, hogy miképp fog alakulni a jövő.
0 x

Avatar
Xmes
Hozzászólások: 159
Csatlakozott: 2010.11.15. 18:38
Tartózkodási hely: Valahol egy Föld nevű bolygón eldugva

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Xmes » 2010.12.30. 20:46

@kisvidra (8192):
...a világ zárt rendszerek félé törekszik
Akkor biztos ezért tágul egyre gyorsabban, és biztos ezért nem omlik össze egy szép nagy feketelikká (ami mivel benne van a teljes téridő, önmagába zárt).
0 x

cseppkő
Hozzászólások: 396
Csatlakozott: 2009.12.11. 09:52

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: cseppkő » 2011.01.03. 00:59

Ahogy végig olvastalak benneteket azt hiszem az a probléma hogy nem jól lett feltéve a kérdés.

Minel, kinek a jövőjét láthatjuk előre? Mert jövője lehet egy univerzumnak jövője lehet bolygónknak, vagy egy játéknak, jövője lehet az életnek az anyagnak, egy busznak amit épp most helyeztek forgalomba.

szóval ezért beszéltek el egymás mellett, mert mindegyikőtök másra gondol. Nem mindegy mire gondolunk, minek a jövőjét vetíthetjük előre, sorsszerűen vagy törvények formájában..
0 x

cseppkő
Hozzászólások: 396
Csatlakozott: 2009.12.11. 09:52

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: cseppkő » 2011.01.18. 20:36

@Disznoka (8035): Azt kérdezted --Mi lehet az a körülmény, ami többesélyessé tehetné golyó útját? -- egy hatalmas rúgás éri a golyót, akkor se elé, se mögé nem tudunk számolni. S ezzel elkezdődik tulajdonképpen a golyó önálló élete.

De azt gondolom nem egy golyónak vagy a részecskéknek a jövőjét, akartátok meghatározni.

Azt gondolom ha már kifutottatok a mindenbe" hogy a mindenség is így kezdődött egy hatalmas roppanással, mint amikor valamit szétfeszítenek az erők -mint a befagyott Balaton jegét, egy belső roppanás.

Véletleneket csak a játékok hozhatnak létre. mert a valóságban se mikró sem makró, se gigantikus méret szinten nem léteznek véletlenek.

Véletlenül az ember léphet, mondhat valamit rosszul de még annak is valahol oka van, vagy mert siet vagy mert fáradt, vagy ideges, vagy bepityókázott.

De a természet nem gondolkodik, nem lépked csak kizárólag működik folyamatosan, megállás nélkül valamilyen belső és külső törvénynek, erőknek engedelmeskedve.

Ha az ember nem úgy él, ahogy a testének törvényei a körülötte világ törvényei előírják akkor annak következményei lesz mindenkoron, mert felülírni nem szabad ezeket a törvényeket csak azért mert ÉN Ember vagyok...az ember csak egy semmi porszem a természet törvényeihez képest --ezt már eljátszották régen is a materialisták
0 x

zsolt68
Hozzászólások: 442
Csatlakozott: 2011.01.22. 23:34
Tartózkodási hely: Budapest

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: zsolt68 » 2011.01.23. 00:44

@vaskalapos (7399):

Szerintem nem a statisztikával van gond.
A cikkben nem írnak le bizonyos részleteket. Úgy mint:
- az utólag felvillantott szavakat egy gép vagy egy ember döntötte el;
- a döntést már korábban meghozták, vagy csak a vizsgált személy reakciója után?

Én ezt a kísérletet nem merném egyértelműen a jövőbelátás bizonyítékának tekinteni, még ha ún. duplán vak kísérletről is van szó. Talán csak telepátia. Vagy a vizsgált személy megérezte (a már korábban eldöntött tényt), hogy neki mit fognak mutatni; vagy a kutató megérezte a vizsgált személy reakcióját.

A félreértések elkerülése végett: nem azt mondom, hogy ez így van. De mint lehetőséget nem kellene kizárni, hogy jövőbelátás helyett a távolbalátást vizsgálták.
0 x

zsolt68
Hozzászólások: 442
Csatlakozott: 2011.01.22. 23:34
Tartózkodási hely: Budapest

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: zsolt68 » 2011.01.23. 00:57

@texaspoker (7412):

Nemrég az asztrológiáról vélekedtem hasonlóan.
Valaki meg akart győzni, hogy
1. meg van írva a sorsunk a csillagokban;
2. aki megnézi a horoszkópját, az tehet ellene.

De akkor az is meg van írva, hogy nem hisz benne. ;)

Tulajdonképpen ebben a témában három világkép ütközik.
A szabad akarat, az eleve elrendelés, és persze a véletlen. Mindegyiknek megvannak a hívei: isten szabad akaratot adott; newton-i fizika; kvantumfizika.
Mellesleg ha a szabad akarat nem igaz, akkor a büntetőjognak sincs semmi értelme. ;)
0 x

zsolt68
Hozzászólások: 442
Csatlakozott: 2011.01.22. 23:34
Tartózkodási hely: Budapest

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: zsolt68 » 2011.01.23. 01:04

@sajnos_kacat (7414):

A hullámfüggvény összeomlása más szavakkal: megsemmisül az univerzum. ;)
Azaz a multiverzumnak egy része. (Vagy inkább egy marad a sokból.)

A jövőbelátás (kvantumfizikai szemlélettel) inkább azt a szelekciós képességet kellene jelentse, hogy a sok összeomló multiverzum közül azt az univerzumot látod meg, amelyik számodra majd valóság lesz. Viszont - a tudomány jelenlegi állása szerint - ezt a véletlen dönti el, nem határozható meg előre, kiszámítani is csak a sok kísérlet várható értékét lehet.
Persze azt nem mondanám, hogy a fizika már minden kérdésre tudja a választ.
0 x

zsolt68
Hozzászólások: 442
Csatlakozott: 2011.01.22. 23:34
Tartózkodási hely: Budapest

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: zsolt68 » 2011.01.23. 01:47

@pounderstibbons (8015):

Nos, én úgy tanultam, hogy a véletlen a vizsgált jelenségen kívül álló, és annak lényegéhez nem tartozik. (Vagy valami ilyesmi.)

Egy eddig ismeretlen erő létezését nem merném kizárni. Ugyan ki merné azt állítani, hogy már mindent tudunk (amit tudni lehet)? Én arra a következtetésre jutottam, hogy a világnak létezhet olyan része, amelyet egyáltalán nem is érzékelhetünk (aztán tanultabb kollégáim felvilágosítottak, hogy ezt már jóval előttem kitalálták). Nem azért, mert a kvantumfizikának ez egy axiómája. Nem összekeverendő.
A kvantumfizika azt mondja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet tudni, és ezt nevezi véletlennek. De ez számomra elég ködös. Az a bajom vele, hogy nem alkot egységes logikai rendszert. Lépten-nyomon el kell hinni valami meglepő kísérleti eredményt (ez még nem baj), ami a többiből nem következik, sőt ellentmond nekik.
Na ekkor jön képbe az ismeretlen erő, amivel meg lehet magyarázni. Amivel egységes rendszerbe foglalható a kvantumfizika minden hajmeresztő kísérleti eredménye. Egyesek ezt tagadják, és makacs módon ragaszkodnak ahhoz az elképzeléshez, hogy még egy részecske bomlásának az eredménye sem mondható meg. Ez nagyjából évszázados vita (habár Schrödinger macskája ilyen értelemben nem kavntummechanikai rendszer, mert kicsi a csatolás a hullámfüggvények között). Márpedig ha ezt a vitát lassan száz éve nem sikerült eldönteni, akkor az axiómákkal van gond - szerintem. Tehát én új axiómákat keresek. És inkább elfogadom egy eddig ismeretlen fizikai hatás létezését, mint a teljes véletlent.
Mondok egy példát: a részecskéket tárgyaknak tekintjük. De ha abból indulok ki, hogy a részecske inkább egy esemény, akkor sok megmagyarázhatatlan dolog hirtelen a helyére kerül, és logikus rendszerré kezd összeállni.
0 x

zsolt68
Hozzászólások: 442
Csatlakozott: 2011.01.22. 23:34
Tartózkodási hely: Budapest

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: zsolt68 » 2011.01.23. 02:38

@vaskalapos (7399):

Majdnem elfelejtettem, a cikk végén volt még a deja vu élményről szó.

Namármost az agyunk nem egyszerűen egy logikai hálózat, hanem egyben vegyi üzem is. Tulajdonképpen minden sejtünk egy bonyolult vegyi gyár. Az (elektromos) ingerület vezetésen kívül ott vannak a hormonok, eznimek. Szóval az endokrin rendszer, a belső elválasztású mirigyek.
Ezt nem hagyhatjuk figyelmen kívül.
Pl. ha valaki kávét iszik, attól felébred; és a különböző halucinogén anyagoknak is van hatásuk a tudatunkra. Mondjuk úgy, hogy különféle hangulatokat és érzelmeket képesek kiváltani.
Ez akár feltételes reflexként is működhet. Bizonyos élethelyzet (pl. stressz) bizonyos vegyi anyagok termelődését váltja ki. És viszont.
Ebből következik számomra, hogy itt inkább a hamis deja vu élményre gyanakodnék.
Valamilyen oknál fogva felszabadulnak bizonyos vegyi anyagok a szervezetünkben, és azok kiváltják a nekik megfelelő hangulatot. Ha ez egy idegen helyen történik, és a nosztalgia hangulata tör ránk éppen, akkor azt gondoljuk, hogy "már jártam itt". Pedig ez lehet a belső elválasztású mirigyek téves működésének eredménye is. Szóval én nem merném egyértelműen azt mondani, hogy már jártam ott (előző életemben), mert ez lehet kémiai eredetű illúzió is.
0 x

Avatar
Orcas
Hozzászólások: 1027
Csatlakozott: 2009.12.09. 21:07
Tartózkodási hely: Az Operencián túl

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Orcas » 2011.01.23. 04:06

@zsolt68 (10733):
Azt tanultam a deja vu-rol, hogy akkor kovetkezik be, amikor kb. 60%-os atfedes van egy regebbi elmeny es a jelen elmeny megtapasztalasa kozott, mely a deja vu erzetet kelti.

Wiki szerint:
"it is an anomaly of memory, giving the impression that an experience is "being recalled."
http://en.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9j%C3%A0_vu
0 x

zsolt68
Hozzászólások: 442
Csatlakozott: 2011.01.22. 23:34
Tartózkodási hely: Budapest

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: zsolt68 » 2011.01.23. 04:34

@Orcas (10740):
"Azt tanultam a deja vu-rol, hogy akkor kovetkezik be, amikor kb. 60%-os atfedes van egy regebbi elmeny es a jelen elmeny megtapasztalasa kozott, mely a deja vu erzetet kelti."
Vagy ha beadnak valamilyen tudatmódosító szert. ;)
Ahogy általában a szerek (állítólag) kiváltanak valamilyen hangulatot.
Szóval szerintem nem feltétlenül kell semmiféle átfedés.

Ez persze csak egy ötlet/feltételezés. Nem vagyok biokémikus.
0 x

Avatar
Orcas
Hozzászólások: 1027
Csatlakozott: 2009.12.09. 21:07
Tartózkodási hely: Az Operencián túl

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Orcas » 2011.01.23. 04:39

@zsolt68 (10746):
A wiki idezetbol lathato hogy igazabol meg nem tudni mi okozza a deja vu-t.
Igy en sem fogom tudni neked megmondani. Es en sem vagyok biokemikus.
0 x

zsolt68
Hozzászólások: 442
Csatlakozott: 2011.01.22. 23:34
Tartózkodási hely: Budapest

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: zsolt68 » 2011.01.23. 05:02

@Orcas (10747):

Na most beleolvastam (mert általában többet írok, mint olvasok).
Szóval...
Pharmacology
It has been reported that certain drugs increase the chances of déjà vu occurring in the user. Some pharmaceutical drugs, when taken together, have also been implicated in the cause of déjà vu.
Már megint feltaláltam a spanyolviaszt.
0 x

Avatar
Orcas
Hozzászólások: 1027
Csatlakozott: 2009.12.09. 21:07
Tartózkodási hely: Az Operencián túl

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: Orcas » 2011.01.23. 05:07

@zsolt68 (10752):

Most mit mondjak, igazad van! :D
0 x

Avatar
OktondiJóska
Hozzászólások: 428
Csatlakozott: 2010.07.07. 05:31

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: OktondiJóska » 2011.01.30. 03:10

Nekem elég gyarkan van de ja vu érzésem. Észrevettem hogy leginkább akkor történik meg, ha az adott szituációban túl sok a hasonló szekvencia egy korábban átélt élethelyzettel, és a sok egyezző pont miatt, a tudatom megpróbálja kitalálni hogy mi lesz a következő egyezző pont. Pl ülök egy széken, hallom hogy kint esik az eső, ránézek a tévére, ott hiradó megy, stb. - Aztán 1 év múlva, ülök a köcsiban, esik az eső kint, nézem a gps-t, a rádióban meg szólnak a hírek, stb... (ergo ismerős lehet ez a szituáció, úgy hogy a korábban történt hasonló cselekményre nem is emlékszünk már) Ahhoz hasonló a dolog, amikor az agy, egy korábban "elraktározott gondolat szekvencia" által próbálja újra felismerni az adott szituációt. Szóval kissé olyan, mintha a tudat, így próbálna megoldást találni az adott élethelyzetre, hogy összeveti egy hasonló, korábban lezajlott eseménnyel.
Hasonló ez a jelenség ahhoz is, mikor éjszaka járkálunk egy erdőben, és ott a sötétben mindenféle ijesztő, vagy emberi alakot látunk (valójában pedig csak fa, vagy bokor van ott), mert a tudatunk próbál ismerős alakzatokat felismerni ha ismeretlen dolgokat lát.
de mondhatnám a Rorschach-tesztet is:

Kép

OFF
Én anno pl csináltam pár olyan grafikát, hogy össze-vissza firkáltam a papirt, utána pedig berajzoltam azokat az alakzatokat rajta, amiket felismertem a "káoszban". Végül egy komplett kép lett belőle.
/OFF Elnézést!
0 x

zsolt68
Hozzászólások: 442
Csatlakozott: 2011.01.22. 23:34
Tartózkodási hely: Budapest

Látjuk a jövőt

Hozzászólás Szerző: zsolt68 » 2011.02.09. 13:34

@OktondiJóska (11389):
OktondiJóska írta:esik az eső kint
A monoton zajoknak (vagy fényeknek) hipnotikus hatásuk van/lehet.

Régebben úgy gondolták, hogy hipnózissal vissza lehet vinni az embert a múltjába, hogy emlékezzen rég elfeledett dolgokra. Újabb kutatások állítólag bebizonyították, hogy ez egyáltalán nincs így. Aki a hipnózisra hajlamos, az inkább engedelmeskedik a terapeuta elvárásainak, és kitalál valami történetet, de az nem a saját múltja.
Na kíváncsi lennék, hogy ezt hogyan bizonyították be.
Talán valaki régen lejegyzett egy eseményt a vizsgált személlyel kapcsolatban, aztán évtizedekkel később megkérték, hogy emlékezzen vissza. (Lehetséges, de elég macerás. Hosszú ideig kell várni.)
A másik ötletem (mert nekem majdnem mindenre van ötletem), hogy különböző kísérletvezetők és különböző vizsgálati alanyok vettek részt a kísérletben, aztán csere és megint csere. Végül összevetették az eredményeket, és szerintem a koreláció nagyobb volt a kísérletvezető személyével (akinek az elvárásai szerint "emlékezett" az alany). Én így csinálnám ezt az ellenőrző kísérletet.
(De én csak porcukrozni szoktam.) ;)
0 x

Válasz küldése