GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem?

Kérdéses termékek, gyanús reklámok, versenyhivatali, fogyasztóvédelmi döntések
Avatar
pounderstibbons
*
*
Hozzászólások: 2662

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (4110)

HozzászólásSzerző: pounderstibbons » 2010.06.17. 09:05

GMO növények hazai korlátozásával-tiltásával kapcsolatban jelenlegi ismereteim szerint egy biztosan ülő érv van, miszerint Mo. GMO-mentes státuszának elvesztése szűkítené a piacot a hazai termékek számára.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy van valós ökológiai-egészségügyi veszély, vagy akár már most is jelentkező kár a GMO termékek használatával kapcsolatosan, ami a korábban használt nem GMO növények kapcsán nem merült fel.

Hangsúlyozom, hogy ez a jelenlegi eléggé szűkös ismereteim miatt is lehet. Akinek van érve a témában, nyugodtan vágja hozzám. (Hajrá Neofin! ;) )

Avatar
Orcas
Hozzászólások: 1027
Tartózkodási hely: Az Operencián túl

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (4148)

HozzászólásSzerző: Orcas » 2010.06.23. 06:36

@pounderstibbons (4110):

"szűkítené a piacot a hazai termékek számára. "
Ez azt jelenti, hogy Mo-on nem tudna ertekesiteni a termekeket?
(Egy csomo kukoricat exportalunk...)

Avatar
pounderstibbons
*
*
Hozzászólások: 2662

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (4149)

HozzászólásSzerző: pounderstibbons » 2010.06.23. 08:49

"szűkítené a piacot a hazai termékek számára. "
Ez azt jelenti, hogy Mo-on nem tudna ertekesiteni a termekeket?
(Egy csomo kukoricat exportalunk...)


Úgy értettem, hogy a hazai termelésű termékek exportját nyilvánvalóan rontaná olyan országokba, ahol található GMO ellenes jogi szabályozás, vagy a fogyasztók véleménye szerint veszélyes a GMO.

De mindezek nem jelentik azt, hogy TÉNYLEG veszélyes lenne. Ebbe a topicba olyan tudományos érveket vártam, amelyek alátámasztják a GMO-val szembeni jogi szankciókat illetve a fogyasztók ellenérzését, a gazdaság-politikai előnyök és új technikákkal szembeni általános ellenérzésen túl.

Neofin egy ideje nem túl aktív, de ha nem találok mást akkor áthozom a szkeptikus.blog -ról az általa felkutatott kutatásokat, amik szerintem majdnem annyira gyöngék, mint amiket pl. az asztrológiáról szoktak találni.

A jogi szabályozásra meg kb. azt az analógiát tudnám mondani, hogy sokan (termelők, sötétzöldek, tanulatlan fogyasztó és környezetvédők, általuk heccelt aggódó polgárok és a fentiek szavazatára számító politikusok) nagyon félnek olyan GMO termékektől amik betörnének az EU piacra és olcsóbbak-jobbak lennének, mint amit a jelenlegei EU-s mezőgazdaság előállít, emiatt hoztak egy lehetetlen szabályozást a GMO termékek távoltartására, aminek alapján tényleg nem lehet GMO növényeket termelni, mert azok "beszennyezik" a nem GMO növényeket, és onnantól már nem lehet azokat GMO mentesként csomagolni.

Persze a másik oldalon a GMO-t gyártó gigacégek tolják a pénzt a nekik kedvenc politikusokba, de attól mert minda a két oldalon vannak elfogultak, lehetne tudományosan vitatkozni a kérdésről.

Ugyanakkor azt nem látom bizonyítottnak, hogy:
-A jelenleg nálunk nem, de máshol engedélyezett GMO termékek esetében racionálisan meg lehet indokolni (protekcionista gazdaságpolitikát nem értve racionalitás alatt) minden esetben, hogy miért tartjuk őket távol a magyar piactól,
-Az GMO-k jelentette "beszennyezés" (genetikai sodródás) veszélyesebbé tenné a nem GMO termékek fogyasztását
- GMO-k más módon hátrányosabban érintenék a környezetet, mint a GMO-mentes növények termesztése.

Az, hogy a nem GMO növények esetében is történik a GMO-knak felrótt genetikai sodródás az nem érdekli a tiltás támogatóit, ahogy az sem, hogy egy szimpla keresztezésnél is több gén vándorol át, mint egy kifejezetten célzott genetikai módosításnál.
Ez elővigyázatosság elvének ebben az esetben egy nagyfokú és túlzott alkalmazását látom, de továbbra is nyitva hagyom a lehetőséget, hogy az ellenoldalról meggyőzzenek.

Csak küldenék már az érveket. :)

Avatar
vegyati
Hozzászólások: 575

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (4732)

HozzászólásSzerző: vegyati » 2010.07.13. 15:48

A GMO nem csak növénytermesztésről szól, ha jól tudom. Mit szól egy GMO ellenző egy ilyen eredményhez:

Essential genes from Arctic bacteria used to construct stable, temperature-sensitive bacterial vaccines; Barry N. Duplantisa et al.; PNAS; Published online before print July 12, 2010

Az extrém hideg sarki vizekben élő baktérium (Colwellia psycherythraea) tökéletesen alkalmazkodott a zord életkörülményekhez, annak árán, hogy a "normál" körülmények között elpusztul. Ennek a baktériumnak a génjeit vitték át veszélyes, patogén baktériumokba (Francisella tularensis, Salmonella enterica, and Mycobacterium smegmatis) amik így "megszerezték" a hőérzékenységet. Ezeket a fajokat befecskendezve egerekbe, patkányokba egy ideig éltek, kiváltották az immunválaszt, majd elpusztultak. Nagyszerű stratégia, hogy vakcinákat állítsunk elő ily módon. Egy GMO-ellenes ezt az eljárást és célt is elítéli? Vélemény?

"All bacteria share a set of evolutionarily conserved essential genes
that encode products that are required for viability. The great
diversity of environments that bacteria inhabit, including environments
at extreme temperatures, place adaptive pressure on essential
genes. We sought to use this evolutionary diversity of essential
genes to engineer bacterial pathogens to be stably temperaturesensitive,
and thus useful as live vaccines.We isolated essential genes
from bacteria found in the Arctic and substituted them for their
counterparts into pathogens of mammals. We found that substitution
of nine different essential genes from psychrophilic (coldloving)
bacteria into mammalian pathogenic bacteria resulted in
strains that died below their normal-temperature growth limits."


However, the technology described in this work
may have applications in other areas, and the type of psychrophilic
essential gene used could be tailored to a particular need.
Inactivation of a DNA repair enzyme, like DNA ligase, results in
bacterial cells that are quickly and irreversibly inactivated. When
grown in large bioreactors, such strains could be easily killed
at temperatures that would not damage antigenic molecules that
might make up the components of a killed whole-cell or subunit
vaccine.

Avatar
pounderstibbons
*
*
Hozzászólások: 2662

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (4734)

HozzászólásSzerző: pounderstibbons » 2010.07.13. 18:01

@vegyati (4732):

Gondolom ez meg azért lesz veszélyes, mert a kiszabaduló-génsodródó hidegtűrő baktériumok megfertőzik a jegesmedvéket és az eszkimókat...

Avatar
vegyati
Hozzászólások: 575

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (4739)

HozzászólásSzerző: vegyati » 2010.07.14. 07:10

@pounderstibbons (4734):

"kiszabaduló-génsodródó hidegtűrő baktériumok megfertőzik a jegesmedvéket és az eszkimókat..."

Legfeljebb a fagyott medvékben és eszkimókban élnének, számukra az emberi testhőmérséklet a pokol tüze.

arth_ur
*
*
Hozzászólások: 3

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (6073)

HozzászólásSzerző: arth_ur » 2010.09.22. 13:14

"Mo. GMO-mentes státuszának elvesztése szűkítené a piacot a hazai termékek számára"

Ez is csak egy sikeresen sulykolt, közhelyes lózung, csúsztató leegyszerűsítésre alapozva.
Nem szűkítené a piacot, viszont a GMO-mentesnek elvárt cuccok exportját drágítaná. Ugyanis innentől kezdve csak elvégzett tesztek alapján állíthatnának ki egy magyar terményről (jelenleg csak kukoricáról) igazolást, hogy GMO-mentes. Ma viszont "definíció szerint" GMO-mentes minden, ami itthon terem, tehát csak formalitás megkérni az igazolást erről, ha a vevő ragaszkodik hozzá.
Tehát végeredményben azok számára "szűkítené a piacot", akik nem vállalnák a terményeik bevizsgálási költségeit az igazoláshoz...

Avatar
pounderstibbons
*
*
Hozzászólások: 2662

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (6074)

HozzászólásSzerző: pounderstibbons » 2010.09.22. 13:33

@arth_ur (6073):

"Ez is csak egy sikeresen sulykolt, közhelyes lózung, csúsztató leegyszerűsítésre alapozva. "


De legalább a többivel ellentétben igaz. :)

Ha ki kell fizetni a bevizsgálás költségét, akkor azt be kell építeni a termék árába.
Az meg szűkíti a piacot.

Ha pedig megbukik a termék esetleg a bevizsgáláson (amire most még nincs sok esély, de ha a GMO terjed, akkor azért lesz), akkor meg pláne bukta lesz a dologból.
Már amíg a közvélekedés szerint a GM-elt alapanyagokból készült ételek egészségtelenek.

arth_ur
*
*
Hozzászólások: 3

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (6203)

HozzászólásSzerző: arth_ur » 2010.09.27. 14:13

@pounderstibbons (6074):

Félig igaz.
El kell hallgatni hozzá, hogy el akarod spórolni a bizonyítás költségét, hogy be akarod betonozni a tiltásból származó helyzeti előnyödet, és olyasmiért akarsz extra hasznot, amiért nem tettél semmit.

Attól függ, honnan nézed: a termék árába nem kellene beépíteni, lehetne mérsékelni a hasznot is. Ha lenne...
De a növénytermelők zöme már eleve elavult módszerekkel, elavult gépparkkal, szétaprózott kisbirtokokon termel, ami miatt alig van haszna. Ez az igazi gond. Ezért nem bír el egy pár tízezer Ft-os vizsgálatot, kb. 1,5 tonna kukorica árát. Egy 100 hektáron termelő gazdának a 7-800 tonnából már gond nélkül futná erre, ha csak 1%-kal magasabb árat kapta az igazolt cuccért, már érdemes lenne megcsináltatnia. De aki 10 hektár alatt kínlódik, annak aránytalanul nagy kiadás, sose jön vissza még ezen a hisztériával felkorbácsolt piacon sem.

A közvélekedésben meg az a jó, hogy közben simán jön be az engedélyezett GMO szója és kukorica, és esszük őket.

Avatar
monolit
Hozzászólások: 357

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (6204)

HozzászólásSzerző: monolit » 2010.09.27. 21:00

@vegyati (4732):

Egy GMO-ellenes ezt az eljárást és célt is elítéli? Vélemény?


Ez ellenőrizhetőbb mintha a szelek szárnyára bízzuk a polleneket. Tele a padlás a sok jóindulatú emberi tévedéssel amit nem lehet visszacsinálni.

Valószínűleg alkalmazkodni fog a mikróba az új helyzethez újra. Viszont akkor nem biztos hogy megtudjuk állítani.

Csak óvatosan, nem kell kapkodni. Az őssejtekbe kellene inkább több energiát fektetni nemde?

Avatar
vegyati
Hozzászólások: 575

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (6205)

HozzászólásSzerző: vegyati » 2010.09.27. 21:08

@monolit (6204):

"Valószínűleg alkalmazkodni fog a mikróba az új helyzethez újra. Viszont akkor nem biztos hogy megtudjuk állítani."

Évmilliók alatti evolúcióban kialakult ez az extrém hidegtűrő tulajdonság, majd most hipp-hopp visszaalakul, nem?

Avatar
monolit
Hozzászólások: 357

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (6206)

HozzászólásSzerző: monolit » 2010.09.27. 21:16

@vegyati (6205):

Évmilliók alatti evolúcióban kialakult ez az extrém hidegtűrő tulajdonság, majd most hipp-hopp visszaalakul, nem?


Kérdezzük meg az eszkimókat ;) Ők tudják melyik a gyorsabb folyamat.

arth_ur
*
*
Hozzászólások: 3

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (6217)

HozzászólásSzerző: arth_ur » 2010.09.29. 08:15

@vegyati (6205):

Akár hipp-hopp vissza is alakulhat. A hírből fingunk sincs arról, hogyan vitték be azt a hidegtűrést fokozó gént.

Ha plusszban vitték be az összes korábbi gén mellé (azaz funkciónyeréses mutánst hoztak létre), akkor a gén egyszerű elromlásával, szinte bármilyen mutációval tönkremehet a gén, és visszaáll az eredeti állapota a bacinak. Persze akkor sem lesz belőle Frankenstein-baci, úgy fog élni, mint az eredeti, csak egy kis funkció nélküli többlet DNS-t is hordozni fog (ami amúgy is hétköznapi változás baktériuméknál), tehát veszélybők sem jelent mást, többet, mint az eredeti.

Ha gént cseréltek, azaz egy 20-40 fok közötti élethez szükséges gént kiszedték, és betették ezt a hidegbeli életet lehetővé tevő másik gént, akkor viszont tényleg kellhetnek az újabb évmilliók (vagy százmilliók) egy eredetihez hasonlóvá való visszaalakuláshoz. Hogy az alatt mi fog történni, az előre nyilván nem látható (és nekem "kedvem sincs" kivárni), de nem látok okot arra, hogy miért jelentene bármivel is nagyobb kockázatot, mint a most létező normál kórokozó bármilyen spontán módosulása.



SzZoli
Hozzászólások: 35

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (12285)

HozzászólásSzerző: SzZoli » 2011.02.08. 12:53

Na, most azon ritka esetek egyike van, amikor az én általában kétkedő hozzáállásom ellenére azt mondom, jobban nézzük meg ezt a témát.
Egyrészt, első megközelítésben, logikusan szemlélve, egy élőlény csak azért, mert GMO, nem lehetne ártalmas. De történt ennek bizonyítására egy kísérlet: GMO illetve "normál" krumplit etettek egerekkel. A GMO-s csoportban a fiatalok elmaradtak a fejlődésben.

Nem árt minél több vizsgálattal utánanézni, okozhat-e ez a technika hasonló problémát.

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (12287)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.02.08. 13:16

@SzZoli (12285):
Zoli !
"egy élőlény csak azért, mert GMO, nem lehetne ártalmas."
Így van, de a GMO-ban benne van az emberi akarat, a szándék, ami törvényszerűen maga után vonja azt is, hogy mindennek ára van :
-GMO-val olyan baciknak a génjét is beviszik, amik ( egyébként, "természetes úton" persze soha sem épülhetnének be) "kártevők" elleni mérgeket termelnek. Persze, persze, ha nagyon akarom értem én, hogy ezzel kevesebb rovarölő szert kell bevetni, meg, hogy az úgysem abban a részében van a növénynek, amit megeszek, meg még ha ott lenne is, akkor se hatna rám, sőt, ha mégis, akkor direkt jó....bla-bla-bla.....
-GMO tendencia az is, hogy a "haszonnövény" génjeit úgy módosítják, hogy az kevésbé legyen érzékeny a gyomirtókra. Ezért tehát a "normális" (gyomirtó szer) mennyiség többszörösét szórhatják (és szórják is) ki az ültetvényre, ami persze, persze elbomlik, meg egyébként sem káros, nem halmozódik fel a talajban, a vizekben, de, ha mégis, akkor......lásd előző formula.
Az, hogy ezek mellett még íze, illata sincs nekik (legalábbis nem ez a fő csapásirány), az már csak egy huszadlagos kérdés.
Besenyő Pista bácsi a térfogat levesről: "Igaz, hogy nem finom, de legalább jó sok."

ennyi
Hozzászólások: 3849

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (12293)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2011.02.08. 13:51

@SzZoli (12285):

Na, most azon ritka esetek egyike van, amikor az én általában kétkedő hozzáállásom ellenére azt mondom, jobban nézzük meg ezt a témát.
Egyrészt, első megközelítésben, logikusan szemlélve, egy élőlény csak azért, mert vadon elő, természetes, manipulálatlan, nem lehetne ártalmas. De történt ennek bizonyítására egy kísérlet: vadon elő, természetes, manipulálatlan illetve "normál" nemesített, manipulált, termesztett gombát etettek egerekkel. A vadon elő, természetes, manipulálatlan csoportban a fiatalok elmaradtak a fejlődésben.Harmadnapra feldobták a tappancsot.

Nem árt minél több vizsgálattal utánanézni, okozhatja-e ezt a technika, arrol van szo, hogy vannak mérgező és ehető gombák?

ennyi
Hozzászólások: 3849

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (12294)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2011.02.08. 13:57

@Popula(c)tion (12287):

"egy élőlény csak azért, mert nemesített, nem lehetne ártalmas."
Így van, de a nemesítésben benne van az emberi akarat, a szándék, ami törvényszerűen maga után vonja azt is, hogy mindennek ára van :
-a növénynemesítő olyan géneket is szelektál, amik (egyébként, "természetes úton" persze soha sem szelektálódnának) "kártevők" elleni mérgeket termelnek. Persze, persze, ha nagyon akarom értem én, hogy ezzel kevesebb rovarölő, gombaölő szert kell bevetni, meg, hogy az úgysem abban a részében van a növénynek, amit megeszek, meg még ha ott lenne is, akkor se hatna rám, sőt, ha mégis, akkor direkt jó....bla-bla-bla.....
-nemesítési tendencia az is, hogy a "haszonnövény"-t úgy szelektálják, hogy az kevésbé legyen érzékeny a gyomirtókra. Ezért tehát a "normális" (gyomirtó szer) mennyiség többszörösét szórhatják (és szórják is) ki az ültetvényre, ami persze, persze elbomlik, meg egyébként sem káros, nem halmozódik fel a talajban, a vizekben, de, ha mégis, akkor......lásd előző formula.
Az, hogy ezek mellett még íze, illata sincs a nemesített gyümölcsöknek (legalábbis nem ez a fő csapásirány), az már csak egy huszadlagos kérdés.

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (12296)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.02.08. 14:05

@ennyi (12293):
"Senki" sem örül annak, ha megeszik.
A gombák "tudnak" valamit.
A GMO meg emberi beavatkozás.
Ezért emberi felelősség ezzel élni. Igen, van létjogosultsága a GMO-nak, de nem a gazdasági érdekek mentén fog érvényesülni a felelősségteljes magatartás, nem a gazdasági szereplőknek kellene ítéletet mondani, hanem a politikának(?). Meg pl. nekünk?

ennyi
Hozzászólások: 3849

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (12297)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2011.02.08. 14:11

@Popula(c)tion (12296):
A növénytermesztés, állattenyésztés, nemesítés meg emberi beavatkozás.
Ezért emberi felelősség ezzel élni. Igen, van létjogosultsága a növénytermesztésnek, állattenyésztésnek, de nem a gazdasági érdekek mentén fog érvényesülni a felelősségteljes magatartás, nem a gazdasági szereplőknek kellene ítéletet mondani, hanem a politikának(?). Meg pl. nekünk?

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (12298)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.02.08. 14:13

@ennyi (12294):
Nyíííhahaha!
Ennyi!
Tényleg egyenlőségjelet tehetünk a nemesítés és a GMO közé?
Félre ne érts, a GMO-ra szükség van, lehet jó dolog, egyetértünk, de azért ne dugjuk már homokba a fejünk, ugye Te is látsz veszélyeket benne?!?!

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (12299)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.02.08. 14:15

@ennyi (12297):
Valóban, az atomenergia is jó dolog (lehet), de azért volt Hirosima, volt Nagaszaki ugye!?!?

ennyi
Hozzászólások: 3849

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (12303)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2011.02.08. 14:38

@Popula(c)tion (12299):
Valóban, a szénenergia is jó dolog (lehet), de azért volt szmogriado, volt higanyszennyzés ugye!?!?

ennyi
Hozzászólások: 3849

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (12305)

HozzászólásSzerző: ennyi » 2011.02.08. 14:41

@Popula(c)tion (12298): Mindkettő emberi beavatkozás, mindkettő az élőlények örökletes megváltoztatását végzi, azonos céllal.

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (12309)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.02.08. 14:53

@ennyi (12305):
Tantóbácsííí.., azért még szabad félnem? (Az emberi kapzsiságtól, szűklátókörűségtől, stb.?)

Popula(c)tion
Hozzászólások: 2081

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (12317)

HozzászólásSzerző: Popula(c)tion » 2011.02.08. 15:28

Félreértés ne essék, nem a technológiával van bajom, hanem az emberi hülyeséggel.
(Macska a mikróba, szárítási célzattal.... ;) .... A konyhakés is lehet veszélyes, mégsem akarnám betiltani. De azért tudjuk ugye, hogy néhány embert leszúrnak vele "hirtelen felindulásból"...hm?.. :o )

Rétike
Hozzászólások: 1151

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (13771)

HozzászólásSzerző: Rétike » 2011.03.03. 18:14

Hát...végigolvastam és nem lettem okosabb...
Ezt ma küldték a postámra,nem mond semmit,nem értek hozzá:
(valaki?)

Csontos Erika:
GM-game A "Pusztai-botrány" hullámverései a nemzetközi és a magyar sajtóvisszhang tükrében
"Biztosítottak bennünket afelől, hogy egészen biztonságos."
Pusztai Árpád
Az alábbiakban részletek olvashatóak Csontos Erika összeállításából, amely a 2000 folyóirat 2011. februári-márciusi számában jelenik meg. A lap már az újságárusoknál van. Vegye meg, amíg még kapható! Vannak, akik nem szeretnék, hogy olvasható legyen!

Jelen írásban egy géntechnológiai úton módosított (GM) burgonyával kapcsolatos eset, az úgynevezett "Pusztai-ügy" különböző olvasatait szeretném szembesíteni egymással. Amikor összeállításom címét és alcímét "teszteltem" bölcsész és közgazdász végzettségű barátaim körében, kiderült, hogy a "Pusztai-botrányról" eladdig - egyetlen kivétellel - senki sem hallott. Mondanom sem kell, hogy fél évvel ezelőttig én se. Sőt, volt, aki azt sem tudta, hogy minek a rövidítése a GM (génmanipulált; genetikailag módosított; géntechnológiai úton módosított).
Az események váza - ami felkeltette az érdeklődésemet - a következő. Pusztai Árpád a Skóciában élő 68 éves biokémikus, aki a lektinek biológiai hatásának felfedezője, és világelsőnek számít a lektinkutatásban, 1998. augusztus 10-én a Granada TV World in Action című esti műsorában néhány mondat (egész pontosan 150 másodperc) erejéig utalt munkacsoportjának kutatási eredményeire. Eszerint a hóvirág hagymájából vett lektin génekkel a levéltetvekkel szemben ellenállóbbá tett GM-burgonya kórosan befolyásolta a kísérleti patkányok és belső szerveik növekedését, valamint immunrendszerük működését. Kifejezte aggodalmát, hogy nem kellő mélységben tesztelik a GM-élelmiszereket, és hozzátette, hogy nem tisztességes dolog kísérleti nyulat csinálni az állampolgárokból.
Két nappal a tévériport után Pusztai Árpád akadémikust - aki korábbi vizsgálatai kapcsán a géntechnológia elkötelezett és lelkes hívének mutatkozott - felfüggesztik állásából, számítógépét, adatait elkobozzák, hosszú időre hallgatásra kötelezik, miközben lejárató sajtókampány indul ellene; ugyanakkor a kutatási témát leállítják, a 23 fős kutatócsoportot szélnek eresztik. Szerződését nem hosszabbítják meg. A médiahajcihő és a hatalmas tudománypolitikai ellenszél dacára Pusztai, valamint patológus munkatársa, Stanley Ewen közösen írt tanulmányát egy bő év múlva (1999. október 16-án) sikerült közölni a patinás orvosi folyóiratban, a Lancetben.
Persze ugyanezt a történetet úgy is el lehet mesélni, hogy egy idős kutató összekevert két kísérletet, és félretájékoztatta a közvéleményt. Vagy: a kísérleti terv eleve pocsék volt, így a belőle levont következtetések is tévesek. Vagy: a kelet- európai disszidens felrúgva az elemi szakmai etikát, publikálás előtt kiszivárogtatott eredményeivel feleslegesen borzolta a kedélyeket. Szöget ütött a fejembe: vajon mekkora hibákat követhetett el ez a világhírű tudós, közel negyven év tapasztalatával a háta mögött?
[ ... ]
Egyik barátom, akinek röviden meséltem Pusztaiék kálváriájáról, tréfásan ugyan, de összeesküvés-elméletek terjesztésével gyanúsított meg. Ez volt az a pont, amikor elhatároztam, hogy a nyilvánosság elé tárom, amit összegyűjtöttem, hiszen a Pusztaiügy újra és újra felbukkan a GM-élelmiszerek megkérdőjelezett biztonságosságával kapcsolatos sajtóvitákban vagy a nagyközönségnek írt könyvekben is - egymástól homlokegyenest eltérő tálalásban.
[...]
150 másodperc, amely megváltoztatta a GM-vitát
[...]
E ponton nem árt tisztázni, hogy mit is mondott pontosan Pusztai Árpád 1998. augusztus 10-én azon a bizonyos hétfő estén, a World in Action adásában, mert általában csak a kísérleti nyulas metaforát szokás idézni tőle. Andrew Rowell tényfeltáró könyvében majdnem az első szótól az utolsóig közli Pusztai mondatait:
"Biztosítottak bennünket afelől, hogy egészen biztonságos. Folyamatosan fogyaszthatjuk. Folyamatosan fogyasztanunk kell. Nincs ismeretes káros hatása. A területen dolgozó tudósként azonban úgy gondolom, hogy nagyon nem korrekt dolog embertársainkat kísérleti nyulakként kezelni. A kísérleti nyulaknak a kísérleti laboratóriumokban a helyük. Pusztainak azt mondták, hogy ne menjen bele a kísérlet részleteibe, annyit azonban elmondott egyetlen, a későbbi viták középpontjába kerülő mondatában, hogy "[a GM-burgonya] hatására a növekedésben kis mértékű visszamaradást tapasztaltunk, illetve azt, hogy befolyásolta az immunrendszert is. Az egyik genetikailag módosított burgonya 110 nap után azt eredményezte, hogy a patkányok gyengébb immunválaszt produkáltak." Majd így folytatta:
"Ha volna választásom, bizonyosan nem ennék ilyen élelmiszert mindaddig, amíg nincsenek ahhoz fogható kísérleti eredmények, mint amilyeneket mi biztosítottunk a genetikailag módosított burgonyánk esetében. Hiszek benne, hogy ez a technológia a javunkat fogja szolgálni. És ha a genetikailag módosított élelmiszerek biztonságosnak bizonyulnak, akkor valóban nagy szolgálatot tettünk embertársainknak. Őszintén hiszek ebben, és éppen ez az egyik oka annak, hogy a szabályozás és a normák szigorítását követelem" (Rowell, 2003: 86).
"Félremódosított tájékoztatás"
Pusztai a Tv-ben a Rowett Kutatóintézet igazgatójának engedélyével szerepelt (1998. aug. 10.). Az igazgató másnap [aznap, lásd Rowell, 2003: 86 - CSE] még felhívta Pusztaiékat és gratulált a sikeres szerepléshez, harmadnap viszont felfüggesztette Pusztait állásából és felmentette nemzetközi kötelezettségei alól. No comment. Pusztaitól elvették az összes kísérleti jegyzőkönyvet és a kiszámított adatokat. A korábban nyílt, ún. akadémiai témát titkosnak minősítették. Megtiltották Pusztainak, hogy szóba álljon húszfős kutatócsoportjának tagjaival, a GMO kutatási program automatikusan megszűnt. Azt is megtiltották Pusztainak, hogy bárkinek is nyilatkozzon GMO-ügyben. [A GM- burgonya ügyében - CSE.] Felhívták figyelmét az általa aláírt, könyvvastagságú szerződés egyik oldalára, miszerint joguk van a tiltásra, és ha nem tartja be, akkor beperlik. Pusztai egy ilyen pert megnyerhetett volna, de közben anyagilag tönkremegy, ezért nem mert szóba állni a lakásához özönlő újságírókkal. Pusztait tehát úgy hallgattatták el, hogy bármit lehetett mondani róla, nem védhette meg magát. A vezető tudományos lapok, így a Nature és a Science folyóiratok, valamint a napilapok olyan információt szereztek, hogy Pusztai el sem végezte a szóban forgó kísérleteket (Nature, 1998, 394: 714), illetve hogy egy toxikus lektinnel dolgozott. Mindezek mélyen beleivódtak a világ tudományos közösségének gondolkodásába, különösen azokéba, akik épp ezt kívánták hinni - írja Baintner Károly 1999 szeptemberében, "A genetikai módosítás és a félremódosított tájékoztatás" című cikkében a Biokémiában. Az interjúra a Monsanto [amerikai székhelyű, multinacionális géntechnológiai vállalat] szóvivője már másnap reagált a televízióban. Azt állította, hogy Pusztaiék a ConA - egy ismerten mérgező - lektin génjével, és nem a hóvirág (GNA) lektin génnel dolgoztak. "Ha ciánt keverünk a vermutba, és azt tapasztaljuk, hogy ez nem tesz jót az egészségünknek, akkor ebből nem azt szűrjük le, hogy minden koktél ártalmas és be kell tiltani" - humorizált Pusztaiék rovására Robert May, a kormány egyik tudományos tanácsadója, a Royal Society akkori elnöke is (Robin. 2007: 207). Az, hogy a ConA gént "hírbe hozták" Pusztaiék kutatásával kapcsolatosan, nem lehet tudni, hogy miért, de a Rowett igazgatója, Philip James is megerősítette, és ez további félreértelmezéseket eredményezett a sajtóban (Darvas, 1999a; Rowell, 2003). Marie- Monicque Robin írja Monsanto-könyvében, hogy a Le Monde is átvette az információt: "Dr. Pusztai összekevert két kísérletet."
[...]
"Megalapozatlan félelemkeltés"
Dudits Dénes géntechnológus 1999 júniusában így foglal állást a Biokémiában, "A géntechnológia szerepvállalása a növénytermesztésben: a Pusztai-botrány üzenete" című, "Optimizmus és hitvallás" alcímű cikkében:
A Pusztai Árpád által elindított kampány azért tekinthető kifejezetten félrevezetőnek és károsnak, mert egy korai fázisban félbeszakadt kísérletet ragad ki példaként, és figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy kísérletei egyetlen láncszemet jelenthetnek egy közel évtizedes fejlesztési folyamatban. [...] Pusztai Árpád jelentése, illetve a terjedelmes irodalom a Rowett Kutató Intézet honlapján belül megtalálható. Különösen aggasztó a média torzító, felfokozó hatása. Igen nagy a kutató felelőssége, hogy ne adjon tápot megalapozatlan félelemkeltésre. A magyar lakosság - köszönhetően a kiemelt figyelemnek - félreinformálása olyan jól sikerült, hogy az emberek nem mertek zöldséget vásárolni. Mindez azért, mert egy fejlesztési projekt kezdetén problémák jelentkeztek.
Pusztainak a vitára írt összefoglaló válasza éppen egy évvel később, 2000 júniusában jelent meg, ebben olvashatók az alábbiak:
"A GM-párti tudósok állandóan csepülik a napi sajtót, mert ezek, mint állítják, szenzációhajhászásuk miatt mindent meghamisítanak. Kétségtelenül ebben van valami igazság. Sajnos a Biokémiában és a Magyar Tu dományban megjelent cikkek is jó példáját adják annak, hogy a tárgyi tévedések, félremagyarázások, túlzások, rosszindulatú és kiragadott idézetek használata nem csak a zugsajtó privilégiuma. Vegyük példaként Dudits Dénes akadémikus cikkét a Biokémiában. Az ember azt gondolná, és joggal, hogy ha egy elismert és magas pozíciójú tudós véleményt nyilvánít egy ilyen fontos és a szakmájába vágó problémával kapcsolatban, előzőleg részletesen elolvassa a művet, amit kritizálni akar, elemzi az adatokat, felméri az azokból eredő következtetések helyességét, és ezután mondja el véleményét. Ezzel szemben mi történt? Dudits akadémikus a Biokémiában írott cikkében ugyan hivatkozott a Rowett Kutatóintézet honlapjában közölt adatainkra, de miután ezek elolvasására nyilván nem tudott elég időt szakítani, többségüket félreidézte. Csak néhány példát ragadok ki. Nem indítottam el semmiféle kampányt, sem a GM-élelmiszerek ellen, sem mellettük.
Egy tv-program 150 másodpercében a nem tesztelt, de már közforgalomban lévő GM-élelmiszerek esetleges veszélyességével kapcsolatos aggályaimról beszéltem az angol közönségnek, és ezt teljesen jogosan tettem, miután a Rowett Kutatóintézetben folyó kísérleteket az angol adófizetők finanszírozták, és hasonló, a biotechnológiai vállalatoktól független, kísérletsorozat nem létezett, és még ma sem létezik. Dudits akadémikus szerint én figyelmen kívül hagytam, hogy ezek a "korai fázisban félbeszakadt kísérletek [...] egyetlen láncszemet jelenthetnek egy közel évtizedes fejlesztési folyamatban". Sajnos cikkében idézett irodalmi hivatkozásai ezt nem erősítették meg, pedig a magam részéről szívesen vettem volna, ha ennek a láncszemnek legalább egyik-másik kimagasló példáját közölte volna, mert tudomásom szerint ezt az évtizedes fejlesztési folyamatot csak egy nem független (a Monsanto kutatói által írott) cikk jelzi. [...] Dudits akadémikus nyilvánvalóan nem érti a különbséget, amit az angol fogyasztóközönség kiválóan érzett: a Rowettben a biotechnológiai vállalatoktól függetlenül folytatott kutatómunka és a biotechnológiai vállalatok tudósainak kutatása között a lényeges különbség az volt, hogy nekünk nem fűződött semmi érdekünk ahhoz, hogy GM- burgonyáink különböznek-e a konvencionális burgonyától vagy sem. A mi munkánk hitele 40 év tapasztalatain és 280 - nemzetközi tudományos folyóiratokban közölt - cikken alapult, és ami a legfontosabb, mi nem csupán függetlenek voltunk, de az angol közönség is annak látott bennünket (Pusztai, 2000).
A teljes cikk a 2000 című folyóirat már megjelent 2011 február-márciusi számában olvasható.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (13775)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.03. 18:46

@Rétike (13771):

Szendi Gabor levelezolistajarol kaptad?

Sokan es sokat elemeztek mar az esetet, a Szepktikusok lapjain is olvashatsz rola.
http://regihonlap.szkeptikus.hu/forum/g ... t_novenyek
http://szkeptikus.blog.hu/2010/06/12/sz ... nemesitett


Vajon mert melegitik fel ujra ezt a regi es sokszor megtargyalt ugyet?
Pusztai hitelessegnek megitelesehezlvasd el peldaul ezt a tanulmanyat.
http://mek.niif.hu/03200/03216/html/index.htm#31

Latni fogod, hogy szisztematikusan torzitja az adatokat.

Talaltam benne egy erdekes allitast, szakmai hivatkozassal:

"Egy hasonló esetben, amikor a tőkehal génnel módosított GM-paradicsom allergiát kiváltó tulajdonságait vizsgálták, már nem voltunk ilyen szerencsések. A tőkehalra allergiás betegek vére a GM-paradicsomra is allergiás reakcióval válaszolt (27)."

Mivel ez meglepo allitas volt szamomra, megneztem a hivatkozast:
Hazards of unintentional/intentional introduction of allergens into foods
C. Bindslev-Jensen, L. K. Poulsen
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1 ... 2521.x/pdf

nem talaltam meg a paradicsomot a cikkben... :-)


Fenntartasokkal kezeld amit Pusztai ir, nezz utana fuggetlen forrasbol.

A Pusztai fele kiserleti eredmenyekre valo hivatkozast olvasol, nezd meg a konkret kiserletet, es ertekeld ki magad az atadtokat, mert ugy tunik, hogy tul/felre-ertelmezi a sajat adatait.
Azt is nezd meg, mekkora elemszamu mintabol von le kovetkeztetest, es azt is, mi az osszehasonlitasi alap, a kontroll csoport.

Rétike
Hozzászólások: 1151

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (13828)

HozzászólásSzerző: Rétike » 2011.03.03. 22:17

@vaskalapos (13775):

Hm...Köszönöm.Ezek sok szempontból is hasznos információk voltak.

Nem tudom,hogy időről időre dolgok miért lángolnak fel.Egy biztos,hogy nem kis fejfájás menteni ami menthető...Emberek így is alig esznek elég növényt és akkor még ijesztgetik is őket... :?

Ja...nem...SAJNOS NEM SZENDITŐL KAPTAM,bárcsak...Akkor nem aggódnék az én diplomám értékéért...csoporttársam van így befertőzve...Mint attól félek a legtöbb szakmabelim is...Ez borzasztó.Nekem ki fog hinni?Én leszek a rossz szaki??? :cry:

Köszönöm még egyszer.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (13830)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.03. 23:04

@Rétike (13828):
Ne neked higgyenek, hanem a tenyeknek, kiserleti eredmenyeknek.

Rétike
Hozzászólások: 1151

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (13831)

HozzászólásSzerző: Rétike » 2011.03.03. 23:19

@vaskalapos (13830):

Hát ja...csak az túl "szűklátókörű"...Most erre mit lehet mondani?Megkaptam,hogy nem leszek jó szakember,mert csak a tudományos tények érdekelnek.Mindezt egy szakmabelitől...

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (13832)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.03.03. 23:35

@Rétike (13831): Beszelgessetek a rozsaszinu lathatatlan spagettiszornyrol.... azt sem lehet adatokkal, megfigyelesekkel alatamasztani.

Avatar
pounderstibbons
*
*
Hozzászólások: 2662

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (13838)

HozzászólásSzerző: pounderstibbons » 2011.03.04. 09:27

@Rétike (13831):

Az a baj, hogy nem látod eléggé holisztikusan a problémát.
Ha csak a tudományos tények lennének fontosak, akkor miből élne meg a csoporttársad és a "naturopaták"?
Szerintem teljesen figyelmen kívül hagyod ezt a nagyon fontos kérdést...;)


Rétike
Hozzászólások: 1151

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (13847)

HozzászólásSzerző: Rétike » 2011.03.04. 13:11

@pounderstibbons (13838):

Teljesen! :)

(én megtehetem...havi 80ezerre és rohadt sok túlórára készülök... :roll: De legalább van hivatástudatom,lelkiismeretem és egy rakás más is,ami segít a hülyeség-rezisztenciában... ;) )

Avatar
Dorka11
Hozzászólások: 775
Tartózkodási hely: Dunakeszi

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (13859)

HozzászólásSzerző: Dorka11 » 2011.03.04. 16:15

@pounderstibbons (13838):
Ha csak a tudományos tények lennének fontosak, akkor miből élne meg a csoporttársad és a "naturopaták"?

WOW! Ez szép volt! Gratula... :mrgreen:

Áramlat
Hozzászólások: 754

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (27512)

HozzászólásSzerző: Áramlat » 2011.09.21. 12:28

index-en
GMO: az alkotmány dönt a tudósok helyett
http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/09/21/gmo/

"Dudits Dénes az Indexnek azt mondta, el szeretnék érni, hogy a GMO-kat tiltó, tudománytalan passzus kikerüljön az alaptörvényből, fontolgatják, hogy a jogi szakvélemény birtokában milyen lépéseket tehetnek."


vaskalapos
Hozzászólások: 4606

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (27527)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.09.21. 14:34

@Áramlat (27512): "Az egyes GMO-k egészségre való veszélyességének kérdése egyértelműen tudományos kérdés, márpedig éppen tíz cikkel korábban mondja ki az alaptörvény, hogy a tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, a tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak”

lorenz
Hozzászólások: 3115
Tartózkodási hely: Budapest-Nagyvárad

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (27532)

HozzászólásSzerző: lorenz » 2011.09.21. 15:39

@arth_ur (6203):

Teljesen egyetértek.
A GMO hisztéria csak az egyik aspektusa a hazai mezőgazdaság problémájának.

Egyébként tudja valaki, miért nulla toleranciát alkalmaz Mo.a génmanipulált növényekkel kapcsolatban?
Indokolt ez a szigorúság ,miközben a szomszédos országok jóval megengedőbbek ezen a téren?

Áramlat
Hozzászólások: 754

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (27538)

HozzászólásSzerző: Áramlat » 2011.09.21. 16:04

Anyaméhben is mérgez a GMO?
http://weborvos.hu/lapszemle/anyamehben_is_mergez_gmo/181306/

Kilencvenhárom százaléka GMO-méreganyaggal fertőzött a még meg sem született babáknak - közölte egy tanulmány alapján a NaturalNews.com nevű portál. A lap szerint Kanadában leleplezték azt a hamis állítást, miszerint bizonyos fajta genetikai növényvédő szerek (amelyeket maguk a genetikailag módosított növények termelnek) nem kerülnek be az emberi szervezetbe a táplálkozás során.

A québeci Sherbrook Egyetemi Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának kutatói bebizonyították, hogy a genetikailag módosított kukorica és más termények úgynevezett Bt-méreganyaga kétséget kizáróan a véráramban köt ki. Ezt a mérget a tesztelt várandós anyák kilencvenhárom százalékának vérében megtalálták.

A Reproductive Toxicology című lapban közzétett tanulmány elmagyarázza, írja a NaturalNews.com, hogy a Bt-méreganyag nem csupán közvetlenül a genetikailag módosított termék elfogyasztásával lép be az emberi szervezetbe, hanem úgy is, ha olyan húst, tejet és tojást fogyasztunk, amelyek olyan állattól származnak, amelyeknek csupán a takarmánya tartalmazott GMO-t. A vizsgálaton átesett várandós anyák nyolcvan százalékánál a babák köldökzsinórvérében is kimutatták a Bt-mérget, a nem várandósak hatvankilenc százalékánál szintén megtalálták ezt.

A biotechnológiai ipar által megrendelt tanulmányok ezzel ellentétben éveken át azt hangoztatták, hogy bármely, az ételben megmaradó genetikailag módosított anyag lebomlik az emésztőrendszerben. Most, miután napvilágra került, hogy az ilyenfajta állítások egyszerűen kitalációk, számos szerveződés sürgeti a kormányokat, hogy vegyék ki a GMO-kat az élelmiszerláncból. Pete Piley, a GMO-ellenes szervezetek szövetségének tagja szerint a legmegrázóbb felfedezés az, hogy a Bt-fehérjék túlélték az emberi emésztőrendszert, és bekerültek a véráramba. Ez ugyanis olyan jelenség, amiről azt állították, hogy nem lehetséges.

A szabályalkotóknak sürgősen át kell gondolniuk véleményüket, az EU-nak pedig olyan oltalmi cikkelyt kell a rendeletei mellé illesztenie, ami megelőzi a Bt-méreganyagot tartalmazó, genetikailag módosított termények további termesztését vagy importálását állati takarmány vagy étel számára mindaddig, amíg teljesen ki nem értékelik az egészségre gyakorolt hatását -tette hozzá az aktivista.


---------------------
OGY - Fenntartható fejlődés bizottsága: egyetértés a GMO mentességben
http://www.webradio.hu/index.php?option=content&task=view&id=246978

------


+ az evolúció mindig nyer ...

Szuperbogár fejlődött ki a génmódosított kukoricában
http://www.mr1-kossuth.hu/hirek/tudomany-110910/szuperbogar-fejlodott-ki-a-genmodositott-kukoricaban.html

Magyarországot nem fenyegeti a GMO-kukoricát is túlélő szuperbogár
http://www.origo.hu/itthon/20110910-kifejlodott-a-gmokukoricat-is-tulelo-szuperbogar-videkfejlesztesi-miniszterium.html

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (27541)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.09.21. 16:19

@Áramlat (27538):
a Bt-méreganyag nem csupán közvetlenül a genetikailag módosított termék elfogyasztásával lép be az emberi szervezetbe, hanem úgy is, ha olyan húst, tejet és tojást fogyasztunk, amelyek olyan állattól származnak, amelyeknek csupán a takarmánya tartalmazott GMO-t


igen, homeopatias higitasban ;-)

Anyaméhben is mérgez a GMO?


Ott sem mergez. A B.th. toxin emberre artalmatlan, ha akarod megeszek egy kiskanallal belole.

A B.th. nem az egyetlen genetikai modositas, a GM jelentos resze nem toxinok beepitese.

Szuperbogár fejlődött ki a génmódosított kukoricában


Semmiszuper nincs benne, egyszeruen rezisztens. Ha nem az adott GM novenyt termeszted, amire rezisztens, akkor szamodra antimatematikus: nem oszt, nem szoroz.
Orulnod kene neki. Ha elterjed a rezisztens kartevo, akkor azt a GM novenyt nem fogjak termeszteni.

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (27542)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.09.21. 16:25

@Áramlat (27538):
A québeci Sherbrook Egyetemi Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztályának kutatói bebizonyították, hogy a genetikailag módosított kukorica és más termények úgynevezett Bt-méreganyaga kétséget kizáróan a véráramban köt ki.


Mind minden taplalek. Ebben sem kulonbozik a tobbi taplalektol.

Avatar
sötétvödör
Hozzászólások: 1422
Tartózkodási hely: Death Star

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (27543)

HozzászólásSzerző: sötétvödör » 2011.09.21. 16:26

Sehol sem irtad,hogy bármilyen élettani hatása lett volna,csak azt,hogy kimutatták,hogy ott van.
Az hívjuk mérgezésnek,ha egy vegyi anyagnak káros hatásai vannak a szervezetre.
Ilyenről nem írtál.

Hogy működik az evolúció ? Mi ebben az újdonság ?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (27544)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.09.21. 16:42

@sötétvödör (27543): Azert, mert nincs elettani hatasa az emlosokre.
Az a jo benne, hogy a Bt toxin csak a lepkek hernyoit mergezi, azokat is csak akkor ha megeszik. Mas elolenyekre nem hat.
Az altalam ismert legszelektivebb novenyvedoszer.
Lepkehernyot megoli, de a bogarkakat, mehecskeket, felnott lepket, beket, gyikot, halat, madarat, emlost nem bant... ennel kornyezetbaratabb novenyvedoszert nem tudok elkepzelni.
1920 ota hasznalja a mezogazdasag!
Es ha beepitik a haszonnovenybe, akkor nem kell kulon fermentalni-szallitani-permetezni: ezzel rengeteg fosszilis tuzeloanyagot, energiat, es kapcsolatos kornyezetkarositast lehet megsporolni.

"Spores and crystalline insecticidal proteins produced by B. thuringiensis have been used to control insect pests since the 1920s. They are now used as specific insecticides under trade names such as Dipel and Thuricide. Because of their specificity, these pesticides are regarded as environmentally friendly, with little or no effect on humans, wildlife, pollinators, and most other beneficial insects."

http://en.wikipedia.org/wiki/Bacillus_thuringiensis

Áramlat
Hozzászólások: 754

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (27547)

HozzászólásSzerző: Áramlat » 2011.09.21. 17:01

@vaskalapos (27544):

>Lepkehernyot megoli, de a bogarkakat, mehecskeket, felnott lepket, beket, gyikot, halat, madarat, emlost nem bant...


embrió békát ? , embrió halat ? embrió madarat ? embrió emlőst ?
abban viszont igazad van, hogy nem öli meg ... csak fejlődési rendellenességet okoz.

„Genotoxic evaluation of different δ-endotoxins from Bacillus
thuringiensis on zebrafish adults and development in early life stages”
http://www.sciencedirect.com/science/ar ... 180800332X

"In the embryo-larval study, all tested δ-endotoxins showed embryo toxicity and developmental delay after exposure to the concentrations of 25, 50, 100 and 150 mg/L for 96-h. However, each toxin presented a different pattern of toxic response suggesting that a specific approach should be taken into account to its toxicological evaluations."


ezért érdekes ez:
"A vizsgálaton átesett várandós anyák nyolcvan százalékánál a babák köldökzsinórvérében is kimutatták a Bt-mérget, a nem várandósak hatvankilenc százalékánál szintén megtalálták ezt."

Áramlat
Hozzászólások: 754

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (27548)

HozzászólásSzerző: Áramlat » 2011.09.21. 17:06

@vaskalapos (27544):

>"Es ha beepitik a haszonnovenybe, akkor nem kell kulon
> fermentalni-szallitani-permetezni: ezzel rengeteg fosszilis
> tuzeloanyagot, energiat, es kapcsolatos kornyezetkarositast lehet megsporolni."

a probléma akkor van, hogyha minden sejtje mérget termel. és most ez a helyzet ...

"Heszky László, a Szent István Egyetem Genetika és Növénynemesítés Tanszékének vezetője szerint a fő problémát az okozza, hogy az elterjedt módosítás a növény egészét érinti, holott a például a kukoricamoly ellen elég, ha csak a szár, a bogár ellen pedig, ha csak a gyökér génállománya módosul. A biztonságos megoldás így az lenne, ha az emberi fogyasztásra szánt részeket nem is érintené a módszer." ( indexes cikkből )

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (27557)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.09.21. 17:38

@Áramlat (27548):
a probléma akkor van, hogyha minden sejtje mérget termel. és most ez a helyzet ...



mi a problema akkor?

milyen mereg az amit termel, mire mergezo, es mire nem mergezo?

vaskalapos
Hozzászólások: 4606

GMO szabályozás: óvatosság elve vagy piacvédelem? (27558)

HozzászólásSzerző: vaskalapos » 2011.09.21. 17:41

@Áramlat (27547):
"In the embryo-larval study, all tested δ-endotoxins showed embryo toxicity and developmental delay after exposure to the concentrations of 25, 50, 100 and 150 mg/L for 96-h. However, each toxin presented a different pattern of toxic response suggesting that a specific approach should be taken into account to its toxicological evaluations."



mar megbeszeltuk, hogy itt orult mennyisegekkel kiserleteztek

ez aranyaiban olyan, mintha 100g/liter konyhaso oldatot hasznalsz es megdoglik a halacska... a skonyhaso halalos meteg, kiabasz, tiltsuk be


Vissza: “Fogyasztóvédelem”

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég