Mese a természetes élet-, étel-ről

[Vaszilov]

Hol volt, hol nem volt, valamikor régen, csaknem 100 évvel ezelőttig szerte a világon a pékek és az otthon kenyeret sütő háziasszonyok a következőképpen jártak el: Vettek néhány véka (búza, vagy rozs, vagy ízlés szerint kevert) lisztet, sóval, kelesztett élesztővel, feloldott kovásszal és langyos vízzel jól összekeverték, „dagasztották”, a kész tésztát ruhával kibélelt, lisztezett zsomborba tették kelni. Kelés után a zsombort ráfordították a hosszúnyelű nagy, vékony fa-lapátra és betolták a forró kemencébe. Így sült meg és készült a „mindennapi” kenyér.

Dehát változnak az idők, fejlődik az ipar, a sütőipar is, de még jobban a vegyipar!

Valószínűleg régen nem tudták az emberek mitől jó a kenyér? Nem így van manapság!
Nos, a jó kenyérben mindenekelőtt van emulgátor, mert ezt a dagasztógép igényli.
Van benne penészgomba, hogy puhítsa a tésztát;
van foszfát, hogy a pórusok méretét szabályozza;
van lioxigenéz, hogy kifakítsa a szeletelt kenyeret;
van festék, hogy például rozskinézetet adjon a világos lisztnek;
van keményítő, hogy beállítsa a tészta keménységét;
van aszkorbinsav, hogy gyorsítsa a kelést;
továbbá van benne barnító, hogy ropogósnak lássuk a serclit; és vannak benne aromaprekuzorok is, hogy étvágygerjesztő illatok terjengjenek a boltban.
A mi kenyerünk valójában enzimekkel, emulgátorokkal, műkovásszal, antioxidánsokkal, ciszteinekkel felturbózott szerves anyag, jó esetben átsütve, s mindennek az egészségügyi következményeit még soha senki se vizsgálta.
Ideírom az egyik pékipari kft. mazsolás kalácsának az összetételét: "Készült: búzaliszt, víz, mazsola, glutinliszt, amiláz, xilanáz, tejsavó, sütőipari színtenyészetek, kalácsfény, valamint - és ez a lényeg - kalácsízű aroma felhasználásával."
A teljes cikk: http://file1.npage.de/001876/61/html/alf46.html

[ennyi]

@Vaszilov (69337):
Viccelsz?

Nos, a jó kenyérben mindenekelőtt van emulgátor, mert ezt a dagasztógép igényli.

Van benne penészgomba, hogy puhítsa a tésztát;

van foszfát, hogy a pórusok méretét szabályozza;

van keményítő, hogy beállítsa a tészta keménységét;

van aszkorbinsav, hogy gyorsítsa a kelést;

Az itt idezett allitasok igazsagaban nagyon erosen ketelkedek.

Nincs benne peneszgomba.
A foszfat nem szabalyozza a porusmeretet
a kemenyito nem kemenyiti a tesztat
az aszkorbinsav nam gyorsitja a kelest...

Ideírom az egyik pékipari kft. mazsolás kalácsának az összetételét: "Készült: búzaliszt, víz, mazsola, glutinliszt, amiláz, xilanáz, tejsavó, sütőipari színtenyészetek, kalácsfény, valamint - és ez a lényeg - kalácsízű aroma felhasználásával."

Hol a foszfat, a kemenyito, a penesz, a kemenyito, az aszkorbinsav?

[Szilágyi András]

(3:00-tól idevág)

[Vaszilov]

@ennyi (69338):

Hol a foszfat, a kemenyito, a penesz, a kemenyito, az aszkorbinsav?

A mazsolás kalács és a kenyér két különböző termék.(mind formában, mind tartalomban!)

[ennyi]

@Vaszilov (69340):
Erdemi valaszod is lesz?

-kenyerben penesz?
-foszfat szabalyozta porusmeret?
-kemenyito ami kemenyiti a tesztat?
-aszkorbinsav gyorsitotta keles?

Itt van egy bolti feher kenyer ossze

ITALIAN (WHITE) BREAD Enriched wheat flour (wheat flour, barley malt, niacin, iron, thiamin mononitrate, riboflavin, folic acid), water, yeast, sugar, contains 2% or less of the following: soybean oil, wheat gluten, salt, dough conditioners (DATEM, sodium stearoyl lactylate, ascorbic acid, potassium iodate, azodicarbonamide), yeast nutrients (calcium carbonate, calcium sulfate, ammonium sulfate), wheat protein isolate, yeast extract, vitamin D2, natural flavor, enzymes.

[ennyi]

@Vaszilov (69337): Erdekes, hogy a Hocipoben szinte szorol szora azt irtak, amit te ide ideztel nekunk?

Vajon a Hocipo (Megyesi Gusztáv) el vissza a Te szerzoi jogoddal, vagy te plagizalsz Megyesi Gusztávtol?

http://www.hocipo.hu/index.php?option=c ... ew&id=2994

Valószínűleg régen nem tudták az emberek mitől jó a kenyér? Nem így van manapság! Nos, a jó kenyérben mindenekelőtt van emulgátor, mert ezt a dagasztógép igényli. Van benne penészgomba, hogy puhítsa a tésztát; van foszfát, hogy a pórusok méretét szabályozza; van lioxigenéz, hogy kifakítsa a szeletelt kenyeret; van festék, hogy például rozskinézetet adjon a világos lisztnek; van keményítő, hogy beállítsa a tészta keménységét; van aszkorbinsav, hogy gyorsítsa a kelést; továbbá van benne barnító, hogy ropogósnak lássuk a serclit; és vannak benne aromaprekuzorok is, hogy étvágygerjesztő illatok terjengjenek a boltban. A mi kenyerünk valójában enzimekkel, emulgátorokkal, műkovásszal, antioxidánsokkal, ciszteinekkel felturbózott szerves anyag, jó esetben átsütve, s mindennek az egészségügyi következményeit még soha senki se vizsgálta.
Ideírom az egyik pékipari kft. mazsolás kalácsának az összetételét: "Készült: búzaliszt, víz, mazsola, glutinliszt, amiláz, xilanáz, tejsavó, sütőipari színtenyészetek, kalácsfény, valamint - és ez a lényeg - kalácsízű aroma felhasználásával."

http://file1.npage.de/001876/61/html/alf46.html

Valószínűleg régen nem tudták az emberek mitől jó a kenyér? Nem így van manapság! Nos, a jó kenyérben mindenekelőtt van emulgátor, mert ezt a dagasztógép igényli. Van benne penészgomba, hogy puhítsa a tésztát; van foszfát, hogy a pórusok méretét szabályozza; van lioxigenéz, hogy kifakítsa a szeletelt kenyeret; van festék, hogy például rozskinézetet adjon a világos lisztnek; van keményítő, hogy beállítsa a tészta keménységét; van aszkorbinsav, hogy gyorsítsa a kelést; továbbá van benne barnító, hogy ropogósnak lássuk a serclit; és vannak benne aromaprekuzorok is, hogy étvágygerjesztő illatok terjengjenek a boltban. A mi kenyerünk valójában enzimekkel, emulgátorokkal, műkovásszal, antioxidánsokkal, ciszteinekkel felturbózott szerves anyag, jó esetben átsütve, s mindennek az egészségügyi következményeit még soha senki se vizsgálta.
Ideírom az egyik pékipari kft. mazsolás kalácsának az összetételét: "Készült: búzaliszt, víz, mazsola, glutinliszt, amiláz, xilanáz, tejsavó, sütőipari színtenyészetek, kalácsfény, valamint - és ez a lényeg - kalácsízű aroma felhasználásával."

[Vaszilov]

@ennyi (69342):
Bárhol, bármikor, bárkinél azonos szöveget találsz, mint ami az én cikkemben szerepel, akkor 100%-ig biztos lehetsz abban, sőt mérget is vehetsz rá, hogy én vagyok a szerző!

25100 Természetes étel? 1735

Az első szám a virtus sorszáma, a második az olvasók száma (2007 és 2011 között)
Én a cikket a virtuson 2007 augusztusában tettem közzé.
Megjegyzés: Ha valamelyik cikkemben idegen szöveget teszek közzé, akkor az vagy idézőjelben, vagy közölten színes és kövérített betűvel van kiemelve.

[ennyi]

@Vaszilov (69343): Koszonom.

Ha megtalalom a modjat, irok a Hociponek. Megyesi Gusztáv nyilvan jo penzert irta azt cikket amiben szo szerint a te irasodat, a te gondolataidat hasznalja fel.

Ilyenert meg egy alomfo is lemondasra kenyszerult.

[flygandeangel]

Erdekes, hogy a Hocipoben szinte szorol szora azt irtak, amit te ide ideztel nekunk?

Vajon a Hocipo (Megyesi Gusztáv) el vissza a Te szerzoi jogoddal, vagy te plagizalsz Megyesi Gusztávtol?

@ennyi (69342):
OFF
es mi van ha Vaszilov Herr Megyesi ?
/OFF Elnézést!

[mimindannyian]

@ennyi (69342): Hű, ez durva. És pofátlanul aláírja, hogy Megyesi Gusztáv.
De nem tudom, hogy tudná bármelyik fél is hitelt érdemlően bizonyítani, hogy övé az eredeti...

[ennyi]

@Vaszilov (69343):
Akkor talan az erdemi kritikakra is tudsz valaszolni?

Kivancsi lennek a "lioxigenéz" mibenletere is, az volt amire keresve csak a Hocipo es a Szkeptikus Forum jott be nalam talalatkent.

[Vaszilov]

@mimindannyian (69346): Igazad van!
De azért tájékoztatásul valamit a virtusról:
A virtus 2006-ban indult és néhány hónap múlva kezdtem irogatni. Megszűnt 2012 május 8-án. A cikkeket a virtus sorszámmal látta el, a legutolsó cikkem (Szemtől szembe) sorszáma: 110463
Tehát átlagban évente kb.18 000 cikk jelent meg a virtuson.
Adat-bankomban statisztikát vezettem elejétől végig, a látogatottságot félévenként jegyeztem fel. Összesen 399 cikkem volt érvényben a megszűnéskor, de előző hónapokban 47-t töröltem, vagy átalakítottam (11). Ennek az oldalnak (http://file1.npage.de/001876/61/html/alf100.html ) az utolsó táblázatában a második oszlop a virtus-sorszám, a negyedik az olvasók/megnyitások száma.
Ami a bizonyítást illetné, nem nagyon érdekel. Annak idején néhány virtus tag engedély kért az átvételre és én egyszerésmindenkorra leírtam, hogy nem tartok igényt kérelemre. Ez persze a virtus tagokra vonatkozott, arra nem gondoltam, hogy valaki saját szövegként közli.
Ha a virtus még létezne, természetesen a cikkek dátuma alapján nem lenne kétséges a szerző személye. Ez ma már mese habbal.
Egy (nem perdöntő) megjegyzésem azért lenne!
Ha valakinek stilisztikai érzéke, vagy ismerete van és más cikkemet is olvasott, annak egyszerű megállapítani a szerző azonosságát. Összehasonlításul példaként javaslom: http://file1.npage.de/001876/61/html/alf72.html

[mimindannyian]

A hócipő lecserélte az írást! Már csak nyomokban plágium.

[Vaszilov]

Kedves "ennyi", kikapcsolódásként egy régebbi téma.

A page sourceban meg el tudtam olvasni a V. kimoderalt valaszat, es belatom, teljesen felesleges volt dolgozni a kritikan. Falra borso.

Miért csalsz és akarod az olvasók széles táborát félrevezetni?
A következőkben megismétlem a törölt részeket. A színes mondatot most fűzöm hozzá!

forras?

Forrás: a 7 pont így sehol sem szerepel. Olvasmányaim alapján, valamint egykori hittanórára emlékezvén különböző felfogásokat, állításokat én "kötöttem csokorba"!
Megválaszoltam!

A biologus allatnak tekinti a foldigilisztat, a cserebogarat, a laposferget stb... -az emlos allatokra gondolsz, akkor azt ird.

Abból a téves feltételezésből indultam ki, hogyha az első fejezetet azzal kezdtem, hogy "mi a különbség az ember és egy emlősállat között", akkor az a továbbiakban is érvényes! Különösen, ha a szervek felsorolásánál a végtagok mozgatását is említem! (Hangsúlyozásul az "emlősállat"-ot most megvastagítottam)
Tehát, mivel nem láttad, hogy "emlős állatokról" van szó kedvedért megvastagítottam.

Milyen kulonleges berendezesre gondolsz?

A különleges berendezés alatt azt értettem ( most komplikált megoldásra változtattam), hogy fülzáró izmai vannak, ultrahangot tud kibocsátani speciális gégéjével (még az orrán is).
Megválaszoltam.

maradj kovetkezetesen az allatoknal, emlos allatoknal.

korrigáltam
Korrigáltam

Vagy a foldigilisztanal?

Mint írtam, emlős, vagy fejlettebb állatokról van és volt szó!
Ha emlős állatokról csevegek, nem lehet szó földigilisztáról!

Nem tudom, hogy milyen meghatarozasra gondolsz, idezd

Helyesbítettem, mert véletlenól kimaradt egy NEM.
Korrigáltam a szöveget!

A coli bakterium adaptiv mutacioi az intelligencia jelei? Ugye nem

Mint írtam vala, emlős, vagy fejlettebb állatokról van szó!
Ha emlős állatokról csevegek, nem lehet szó baktériumról!

Nem tudom, honnan vetted a tudat definiciojat, nekem uj es bizarr, en inkabb az ontudat, entudat fogalmaval foglakoznek.

Bármennyire is erőltetem agyamat nem tudok különbséget tenni tudat, öntudat és éntudat fogalmai között. Sem mennyiségi, sem minőségi viszonyban. Kioktatnál?
Itt viszont Te vagy adós válasszal!

Idézet:
Minden élõ állatnak, ha különbözõ fejlettségi fokon is, de van idegrendszere.
Nem igaz, lasd korabban.

A " különböző fejlettségi fok" a nulla fokon kezdődik!
Nincs mit hozzátennem.

Nem tudhatod, hogy az allat mit tesz tudatosan, es mi az automatizmus a viselkedeseben.

Ugyanúgy, mint az ember esetében. Nincs nagyon nagy különbség!
Nagyon világos , egyértelmű válasz!

Az egesz egyaltalan nem a fajdalomrol szol, hanem jelekrol.

Azokról a "jelekről", amelyek az agyban a fájdalom érzetét generálják kivetítve a jelet adó "sérült" idegvégződés helyére! (kiegészítés megtörtént!)
Tehát változtattam!
Úgy látszik nagyon felületesen olvastad el a választ, ha megállapításod szerint "feleslegesen" dolgoztál.

[Vaszilov]

@ennyi (69347):

Kivancsi lennek a "lioxigenéz" mibenletere is,

Én is!
Valószínű, hogy elírás történt, de 6 év múltán nem egyszerű a nyomozás. Már csak azért sem, mert pár éve bedöglött a komputerem és sok minden elveszett. (Fontosabb dolgok is) De azért fogok nyomozni, hogyan és honnan került elő ez a gyönyörű szó?

[ennyi]

@Vaszilov (69357): Ha jol ertem, hat eve irtal valamit, te sem emlekszel,mit irtal es miert irtad epp ugy, de most felteszed nekunk ide, hogy olvassuk?

Az erdemi kerdesekre nem tudsz es nem is akarsz valaszolni.

Ezt en szellemi kornyezetszennyezesnek tekintem, mar megbocsass.

[ennyi]

Kivancsi lennek a "lioxigenéz" mibenletere is,

Én is!
Valószínű, hogy elírás történt, de 6 év múltán nem egyszerű a nyomozás. Már csak azért sem, mert pár éve bedöglött a komputerem és sok minden elveszett. (Fontosabb dolgok is) De azért fogok nyomozni, hogyan és honnan került elő ez a gyönyörű szó?

@Vaszilov (69357):

Azert ehhez "pofa" kell, hogy ide nyomsz elenk egy irast, aminek a tartalmaval nem vagy tisztaban, fogalmad sincs, hogy egyes szavak mit jelentenek benne es miert szerepelnek epp ott, ahol.

Ha szabadna kerni, csak olyan irast publikalj, amit ertesz, ahol ismered a szavak jelenteset, es az okot, amiert epp ott szerepelnek, ahol.
Ez igy baromira ciki szerintem.

[Vaszilov]

@ennyi (69361):

Nincs benne peneszgomba.
Erdemi valaszod is lesz?

A kedvedért kinyomoztam a penészgomba nevét:
Aspergillus oryzae
De ne ijedj meg, ha mosószerben is találkozol vele, nemcsak kenyérben!
(Bővebbet esetleg később.)

[ennyi]

@Vaszilov (69383):

A kedvedért kinyomoztam a penészgomba nevét:
Aspergillus oryzae
De ne ijedj meg, ha mosószerben is találkozol vele, nemcsak kenyérben!
(Bővebbet esetleg később.)

Tevedes. Sem a kenyerben, sem a mososzerben nincsen hozzadott peneszgomba (kiveve termeszetesen, ha megromlott, megpeneszedett)

Miert kell butasagokat terjeszteni?

[Sanya]

Az Aspergillus orizae egy élesztőgomba, amit ázsiában (többek között) a szója és a rízs fermentálásra használnak. A szakét is ezzel készítik.
Ettől annyira kell rettegni, mint a Saccharomyces cerevisiae-től, amit mi használunk élesztőnek, mindenhol kapható

[ennyi]

@Sanya (69385):

Senki nem retteg tole (Vaszikov es Hocipo kivetelevel, Vaszilov komolyan, a Hocipo meg viccelve), de ez nem valtoztat azon a tenyen, hogy sem a kenyerben, sem mososzerekben nem talalhato adelekkent.

En tudom, mit ert felre Vaszilov, de ez nem valtoztat azon a tenyen, hogy allitasa buta es teves propadanda.

Kb olyan, mintha azt allitana a kenyerben tragyas fold van - mert ugye buza ami kenyerbe kerul, az a tragyazott foldon novekszik. Nem ettol meg nincs tragyas fold a kenyerben.
Peneszgomba sincs.

[Sanya]

@ennyi (69386):

Egtértek; penészgombát nem használnak elelmiszer-adalékként, de még modószerbe se teszik. A kenyér úgyis megpenészedik magától, ugyanis a levegőben keringő spórék megfelelő körülmények között megtelepszenek a kenyéren -utólag.

[Szilágyi András]

@Sanya (69385): Az Aspergillus nem élesztőgomba, hanem penészgomba.

Az élesztőgombák egysejtű gombák, amelyeknek nincsenek gombafonalaik. A penészgombák többsejtűek és gombafonalaik vannak. Az Aspergillus az utóbbi csoportba tartozik.

[Vaszilov]

A cikkem a fogyasztó szemszögéből és stílusában iródott és nem tart igényt bió-kémiai folyamatok leírására / ismertetésére, mert arra nem vagyok illetékes.
Egyszer a pékhez, akinél naponta vásároltam szállítás érkezett és véletlenül megláttam a zsákokon a tartalomjegyzéket. Pár nappal később a pékmestertől érdeklődtem az összetétel iránt és volt szíves ideadni azt a tartalomjegyzéket. Ebből az apropóból keletkezett a cikkem.
A nyájas olvasót, az átlagembert nem igen érdeklik az enzymek, akár szénhidrát-bontó(amylas/amiláz), akár fehérje-bontó (proteas/proteináz) enzymekről van szó. Az sem nagyon izgathatja, hogy csak az amiláz enzymből 100-150 áll rendelkezésre a vegyipar által a sütőipar részére. Jobb, ha nem is tudja, mert döntő többségük génmanipulált. Az sem lenne nagyon megnyugtató olvasónk számára, ha tudná, hogy a aspergillus oryzae nevű penészgomba esetében eredeti és nem manipulált gombáról van szó.
Annak is örülhet a fogyasztó, hogy nem pékként dolgozik. Ugyanis szakértők szerint az amiláz egyértelműen allergiát okoz (pékasztma)! Németországban 1970-ben kereken 300 esetet jelentettek, 1991-től évente kereken 2000 megbetegedés történik.
Csak megemlítem, hogy az EU-ban 2015 végéig egy "közösségi listát" kell összeállítani. A jövőben csak e listán szereplő élelmiszerenzymeket szabad felhasználni.
A listán szereplés feltételei: az emberi egészségre ártalmatlannak (ehhez lenne hozzászólásom), technológilag feltétlen szükségesnek kell lenni és nem vezetheti félre a fogyasztót.

[ennyi]

@Vaszilov (69394):
Hulyenek nezed az atlagembert es tovabb butitod.

Szegyelld magad!

Mostani gyongyszemed:

az amiláz enzymből 100-150 áll rendelkezésre a vegyipar által a sütőipar részére. Jobb, ha nem is tudja, mert döntő többségük génmanipulált szervezet.

az amilaz enzim nem genmanimpulat szervezet (egyaltalan nem szervezet)

Tovabbra sem ismered be, hogy NINCSEN Aspergillus orizae gomba a kenyerben, miert olyan nehez belatnod, hogy tevedtel?
Benezted az osszetevok listajat, es most makacsul ragaszkodsz a tevedesedhez.

OK, hogy teged nem erdekel, de miert kell butitani az olvasoidat?

[Szilágyi András]

@Vaszilov (69394):
A pékek belélegzik a szállongó lisztet, vele együtt az amilázt. Erre lehetnek allergiásak.
A már megsült kenyeret nem lélegezzük be, és abban a hő hatására az amiláz már elvesztette az aktivitását.

[Vaszilov]

@ennyi (69395): szervezet=élő-szervezet

[Vaszilov]

@Szilágyi András (69396): "Nach Aussagen des Chemischen Untersuchungsamts Stuttgart kann mit Sicherheit davon ausgegangen werden, dass die allergene Wirkung der Amylasen durch den Backprozess nicht vollständig zerstört wird."
A stuttgarti kémiai ellenőrző hivatal jelentése szerint biztosra lehet venni, hogy az amiláz allergiás hatása a sütéssel nem semmisül meg teljesen.

[ennyi]

@Vaszilov (69397): Az amilaz nem elo-szervezet.

Az amilaz az egy molekula. Jo nagy molekula, de akkor is semmi tobb, mint kovalens kotesekkel osszekapcsolt atomok tomege.
Az elo szervezet, elo leny az egeszen mas.

[ennyi]

@Vaszilov (69398): "A stuttgarti kémiai ellenőrző hivatal jelentése szerint biztosra lehet venni, hogy az amiláz allergiás hatása a sütéssel nem semmisül meg teljesen."

Vaszilov irasa szerint a kenyerben peneszgomba van, mint osszetevo.

Nem kell minden hulyeseget elhinni, amit a weben olvasol.

Ha citalnad az adatokat, hogy a sutes utan hogyan allergizal a kenyerben az amilaz, akkor lehet, hogy komolyan vennelek.

Ha citalnad, hogy ki, hol, melyik kenyerbe tesz peneszgombat osszetevokent, lehet, hogykomolyan vennelek.

Vagy mindket esetben kiderulne, hogy tevedesben vagy, vagy a hulye olvasok kedveert szandekosan hazudsz.

[Vaszilov]

@ennyi (69400): Lehetséges, hogy kissé átirom az első részt!

[ennyi]

@Vaszilov (69401): orommel olvasom, koszonom

tudod az adalekok nem ordogtol valok
ha nem ismerted volna, akkor Gunda Tamas irasait ajanlom meleg figyelmedbe adalekanyagok temakoreben:

http://www.gunda.hu/e_num/ kulonos tekintettel a "Megjegyzések, kiegészítések, gondolatok, tévhitek" fejezetre

[Vaszilov]

@ennyi (69402):

kulonos tekintettel a "Megjegyzések, kiegészítések, gondolatok, tévhitek" fejezetre

Mint látom Gunda professzor úr cikkét állandóan fejleszti, kiegészíti. Alig lehet ráismerni az első, eredeti változatra.
Ezt onnan tudom, hogy cikke megjelenésekor Kb. 2006,vagy 2007-ben kivételnélkül minden adalékanyaghoz azt a megjegyzést írta, hogy "ártalmatlan"!
Dr. Gunda Tamás az adalékanyagokról írt cikke kapcsán levelet írtam a professzor úrnak, aki volt szíves azonnal és kimerítően válaszolni.
Az a tény "gerjesztett" be, hogy minden adalékanyagot "ártalmatlannak" nevezett ki.

Részlet a levelemből:
......"Ha Ön a cikkét computerrel írta, természetesen csak egyszer kellett leírnia "ártalmatlan" és az E-listáknál egyszerűen kopírozni lehetett. Még egyszerűb lett volna egy sort írni : E-100-tól E-1203-ig ártalmatlan.
Itt nyugaton is vannak (szerencsére nem többségben), akik kritikátlanul beveszik (és megeszik) a vegyiipar által terjesztett mesét (és az un.élelmiszereket).

Egy példa az Ön tárgyilagosságára: az E-320 és az E-321 antioxidáns teljesen "ártalmatlan". Egyéb irodalomban azt olvasom : mesterségesen előállított antioxidáns és konzerválószer, feltétlen kerülni kell különösen asztmásoknak és allergiásoknak. Még kozmetikai szerekben is kerülendő!

Az aromákkal kapcsolatban: a nagyobb haszon érdekében a vegyiipar mindinkább eltávolodik a természetes alapanyagoktól. Pl.: vanillia (régen guajacol, v. eugenol alapanyagból), újabban - és azt Ön jobban tudja - a papirgyártásból származó szulfitlugban lévő lignint átalakítják, és a toluol és butanol oldószerek kiválasztása után itt az Ön által "természetazonos-"nak nevezett vanillia-aroma."
***
A válaszból:"........Azt hiszem, olyan véleménye van rólam, hogy én is az ipar szemszögéből írtam az egészet. Higgye el, nem, eredetileg gyógyszervegyész vagyok, semmi közöm az élelmiszeriparhoz. Egész egyszerűen felmérgesített, hogy az újságban és az interneten annyi szamárságot írkálnak, ezért elhatároztam, hogy megpróbálom egy kicsit a helyére tenni a dolgokat (bár eléggé szélmalom harc, azt hiszem). Amit az emberek nem ismernek, attól tartanak, ez régi dolog. Az európai ember, ha az élelmiszerben emulgálószerként "karragént" talál, a háta borsózik, hogy mi lehet az, pedig Japán táján ezt és hasonlókat az ősidőktől használnak.
Befejezésül még egy gondolat ahhoz, ami az elején szerepelt, vagyis hogy " a tudományos kutatókat valaki fizeti és a tudósnak kutyakötelessége a kenyéradójának érdekét szolgálni." Elismerem, hogy van ilyen, sőt le is lehet fizetni egy kutatót. A bökkenő ott van, hogy nem lehet mindenkit mindenütt a világon lefizetni. Az élelmiszeradalékokat, gyógyszereket stb. bevezetés előtt minden országban több helyen vizsgálnak. Gondolja, hogy mindenki egyformán befolyásolható? Százból 1-2 lehet, de közel se mindenki.
Minden eredménynek, akár pozitiv, akár negatív, bárhol a világon
megismélhetőnek kell lennie, meg is ismétlik, ezen pedig a csalások
elvéreznek.
Tisztelettel és üdvözlettel
Gunda Tamás"

[ennyi]

@Vaszilov (69405): Gunda Tamas weboldala nagysagrendekkel hitelesebb, mint a Vaszilov fele.

[Vaszilov]

@ennyi (69406): !

[ennyi]

@Vaszilov (69405):

Az a tény "gerjesztett" be, hogy minden adalékanyagot "ártalmatlannak" nevezett ki.

Amelyik bizonyitottan artalmas, azt nem engedelyezik.

a nagyobb haszon érdekében a vegyiipar mindinkább eltávolodik a természetes alapanyagoktól. Pl.: vanillia (régen guajacol, v. eugenol alapanyagból), újabban - és azt Ön jobban tudja - a papirgyártásból származó szulfitlugban lévő lignint átalakítják, és a toluol és butanol oldószerek kiválasztása után itt az Ön által "természetazonos-"nak nevezett vanillia-aroma."

Vagy azert, mert nem lehet annyi vanilia novenyt termeszteni.
Ugye a buza vagy a brokkoli sem termesztes, az is nemesitett, es erlelt istallotragyabol allitjak elo oket. Tehenszart eszel! Borzalom.

E320 es 321

Még kozmetikai szerekben is kerülendő!

Elelmiszeradalek. Megenni, nem rakenni!
Ha nem mondta volna senki, most szolok, hogy a finom friss reszelt tormat ne kend erzekeny borodre... de elvezettel fogyaszthatod a fott marhahus vagy sonka mellett.


Neked mi a kifogasod az E320 es 321 ellen?

Es neked is: ! sot: !!

[Vaszilov]

@ennyi (69414):

es erlelt istallotragyabol allitjak elo oket. Tehenszart eszel! Borzalom.

Ezen a színvonalon nem társalgok.
http://file1.npage.de/001876/61/html/alf40.html

[mimindannyian]

@Vaszilov (69420): Eddig is ezen színvonal alatt voltál a társalgás tekintetében, és eddig sem ment.

[Vaszilov]

@mimindannyian (69421): Naaa, ne mondd!

[ennyi]

@Vaszilov (69420):

Manapság a készlételek felében és az összes italokban gyümölcscukor van, aminek nagyipari előállítása génmanipulált kukoricából készül. (Nem véletlen, hogy az egyéni parasztok a libát és disznót kukoricával hízlalták.)

Na ezt magyarazd el, kerlek.
Mi a kapcsolat a keszetelek es italok gyumolcscukor tartalma es diszno vagy libahizlalas kuloricaval kozott?

Tudod, a kukoricaban kemenyito van, aminek a lebontasa a nyalban (is) talalhato (altalad) rettegett amilaz nevu enzim altal tortenik, a lebontas termeke, most kapaszkodj meg: glukoz. Nem fruktoz!

[Vaszilov]

@ennyi (69414):

Neked mi a kifogasod az E320 es 321 ellen?

Első válasz
Nekem??? Az ég világon semmi, nem is ismerem őkelmét!
Második válasz
Dr. Gunda professzor úr szerint a E300-tól E385-ig bezárólag tartozó csoport minden tagja "ártalmatlan"!
Mindössze az történt, hogy más szakértői véleményre is kiváncsi voltam a tárgyilagosság kedvéért nyomoztam. Lásd: http://file1.npage.de/001876/61/html/alf45.html#sm11
Most a kedvedért tovább nyomozva e két jeles (E320,E321) antioxidánsról az idézett szöveget kiegészíthetném a következőkkel:
Gyermek/bébi-élelmiszerekben tilos felhasználni antioxidánst, mert fulladásos halálhoz vezethet (Methämoglobinämie).
Hosszúidejű állat-kísérleteknél (egér) gyomor- és máj- rákot idézett elő.
Az E320 mesterséges antioxidáló szer, kémiailag a fenollal rokon, amely sterilizáló és fa-konzerváló vegyület. Az USA-ban korlátozottan engedélyezett, Ausztriában tiltott. A zsírszövetbe beépül, biológiailag alig lebontható, allergiát okoz. Kísérletek szerint nagyobb mennyiségben a gyomor és a bél sejtjeiben öröklődő változást okoz.
A kérdésem az, hogy kinek lehet hinni? Kinek füződik nagyobb anyagi érdeke ahhoz, amit állít?
Harmadik válasz
Természetesen tudom, hogy az aktív "termelő" életben a társadalmi kényszer dominál, magam sem voltam kivétel. Egy millió földi halandóból esetleg egy képes arra, hogy azt figyelmen kívül hagyja.
Egy érdekes eset. Egy (svájci) ismerősöm, aki a nyolcvanas évek közepén ment nyugdíjba, mondta nekem, hogy hátralévő életében ökológiai gazdálkodással fog foglalkozni, hogy részben "helyrehozza azokat a károkat, amelyet 1950 és 1980 között okozott tevékenységével a természetnek!" Hogy mit csinált azelőtt? Komplett vegyi üzemeket, vagy kisebb-nagyobb vegyi berendezéseket adott el a világ minden táján (Magyarországon is.). Öregségire lelkiismeret-furdalása lett. Én nem adtam el, (csak!)célgépek/automata berendezések tervezésével foglalkoztam, amelyek az Antarktisz kivételével minden kontinensen található.
Negyedik válasz
Minimális bió-kémiai ismeretekkel, de némi logikával átlag-ember is beláthatja, hogy több, mint 10 000 db a természetben nem szabadon előforduló, hanem ipar által előállított vegyszer ( gyógyszer, műtrágya, peszticid, élelmiszer adalék stb..) mind a természetben, mind az élőlényekben valahol változást, az egyensúly- felborulást kell, hogy okozzon. Nem véletlen az u.n. "civilizációs" és egyéb betegségek megjelenése, terjedése és szaporodása, különösen a fejlett ipari államokban.
Tévedés ne essék, sem a a biológusokat, sem a vegyészeket nem tarton "rosszabb", vagy "kártékonyabb" embereknek, mint bármi más foglalkozást űzőt, hiszen mindenki a társadalmi "gépezet" része, "fogaskerék, tengely, vagy csavar" formájában/értelmében.
Ötödik válasz
Egy ma élő európai ember kereken kb. naponta 100 olyan vegyületet visz emésztő szervébe, ami 150 évvel ezelőtt nem is létezett, azaz az akkori ember mentesült emez élvezettől. Mégha elhinnénk is azt a hazúgságot, hogy mindez ártalmatlan, a vesének ezt a mennyiséget ki kell választania és eltávolítania a szervezetből (éveken keresztül folyamatosan). Tehát nem csoda, hogy a vesével kapcsolatos betegségek (vese elégtelenség stb.) száma és gyakorisága állandóan nő, az átültetésekről nem is beszélve. Az is igaz, hogy az átültetések újabb pozitív hatást gyakorol a vegyipar bevételére, hiszen a páciensnek napi 15-20 tablettát kell szednie élete végéig. A szervezet immunitását csökkenteni kell, nehogy kivesse az idegen részt. A gyengített immunitás által esetleges másirányú fertőzés a gyógyszeripar számára újabb kereseti forrás.
Hatodik válasz helyett nyugtalanító kérdés
Ha nemcsak arról van szó, hogy a vegy- gyógyszer-ipar évtizedek óta állandóan fokozódó profitot zsebel be, hanem ellenértékként a gyógyszerek számát és a termelés mennyiségét is növeli, akkor mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha évente több tonnával növekszik a felhasznált tabletták tömege, akkor egészségesebbek az emberek?Ugye a buta logika szerint, ha az élelmiszeradalékok ártalmatlanok és ha a gyógyszerek a betegségek ellen hatásosak, akkor mindig kevesebb gyógyszerre lenne szükség, az emberiség mindig egészségesebb lenne?

[Vaszilov]

@ennyi (69414):

Ugye a buza vagy a brokkoli sem termesztes, az is nemesitett,

Úgy van, ahogy mondád!
A "nemesítéssel" az eredeti tulajdonságokat célszerűen, (például nagyobb hozam, ellenállás-fokozás érdekében) megváltoztatva, bizonyos egyéb tulajdonságok is megváltoztak. Például enzym-hiánnyal "küszködik" a nemesített búza. Először malátaliszttel egyenlítették ki a hiányt, de a haszon növelése érdekében más utat kellett keresni. Ekkor jön a képbe az a bizonyos penészgomba, aminek segítségével a nagyon olcsó mesterséges enzym előállítható. Manapság majdnem az összes búzalisztet mesterséges enzymmal dúsítják. Kivéve a házi használatra szántat.

[ennyi]

@Vaszilov (69467):

Például enzym-hiánnyal "küszködik" a nemesített búza.

Nem igaz.

Először malátaliszttel egyenlítették ki a hiányt, de a haszon növelése érdekében más utat kellett keresni.

Tudod, mi a malata es miert alkalmazzak?
Nem.
Kerdes: ha enzimpotlasra, honnan lesz benne enzim?
A malata nem mas, mint a buzaszem, amit vizbe aztatnak par napra.

Ekkor jön a képbe az a bizonyos penészgomba, aminek segítségével a nagyon olcsó mesterséges enzym előállítható.

magyarul: enzim, nem enzym, ha kerhetem.

Manapság majdnem az összes búzalisztet mesterséges enzymmal dúsítják. Kivéve a házi használatra szántat.

1. enzimmel, nem enzymmal
2. nem dusitjak, es ezgy felreertes, nem tudom miert gondolod igy

[ennyi]

@Vaszilov (69463):

kémiailag a fenollal rokon, amely sterilizáló és fa-konzerváló vegyület

A konyhaso kemialag a klorgazzal rokon, ami gyilkos harci gazkent szerepelt az elso vilaghaboruban.

Cikked tobbi resze is kb ilyen hiteles, nem is erdemes tetelesen elemeznem.

[Solaris]

@Vaszilov (69467):

Manapság majdnem az összes búzalisztet mesterséges enzymmal dúsítják.

Ekkora blődlit! Menj már be egy malomba és kérd meg az ügyeletes főmolnárt, hogy vigyen végig a gabonatárolótól a liszt csomagolóig és jól nyisd ki a szemed! Utána jöhet egy pékség tanulmányozása. Minek kell neked hülyeségeket írnod?

[Vaszilov]

@ennyi (69473):

Cikked tobbi resze is kb ilyen hiteles, nem is erdemes tetelesen elemeznem.

Ha "cikked" alatt a tegnapi hsz-emet érted, akkor valószínűleg nincs ellenérved és egyszerűbb a megfutamodás olcsó kifogással.

A malata nem mas, mint a buzaszem

Érdekes, én úgy tudtam, hogy árpa!

2. nem dusitjak, es ezgy felreertes

Hozzákeverik, csak én finoman akartam magam kifejezni.

[Vaszilov]

@Solaris (69475):

Menj már be egy malomba

Veled ellentétben én valóban voltam malomban, méghozzá úgy, hogy félévet ott dolgoztam érettségi után 18 éves koromban. Töviről-hegyire ismerem az egész technológiát.(Az akkori főmolnár már régen meghalt!)
Viszont én javaslom neked, hogy személyesen kísérd el a lisztet azon az úton, amíg az őrlőgépből a keverő hombárba, onnan zsákba, azután valahova valamilyen nagykereskedelmi raktárba, azután "kiszerelve " új zsákban a pékségbe jut. Ne feledkezzél meg a tartalomjegyzék elolvasásáról.
Minek kell neked hülyeségeket írnod?

[Sanya]

@Vaszilov (69463):

Ha nemcsak arról van szó, hogy a vegy- gyógyszer-ipar évtizedek óta állandóan fokozódó profitot zsebel be, hanem ellenértékként a gyógyszerek számát és a termelés mennyiségét is növeli, akkor mit jelent ez a gyakorlatban?
Ha évente több tonnával növekszik a felhasznált tabletták tömege, akkor egészségesebbek az emberek?Ugye a buta logika szerint, ha az élelmiszeradalékok ártalmatlanok és ha a gyógyszerek a betegségek ellen hatásosátáját ak, akkor mindig kevesebb gyógyszerre lenne szükség, az emberiség mindig egészségesebb lenne?

Nem baj, ha valaki teljesen laikus és tudatlan a gyógyszeripar és az egészségügy területén, de akkor illene némi alázattal nyilatkozni. Persze lehet így is, de akkor ostobaságok sülnek ki a dologból, mint az idézett esetben is.

A gyógyszeripar profitjára lehet irigykedni, de szabad a pálya: lehet csatlakozni! Csak kell előtte egy kicsit tanulni, aztán dolgozni. Nehezebb mint a irogatni össze-vissza, de legalább nem kínozza az embert az irigység

Egyébként a gyógyszerforgalmat nem tonnákban mérik, és nem is a tabletták tömegében , hanem az aktív hatóanyag tartalomban, aminek különböző mértékegységei vannak. Ebbe itt nem érdemes belemenni, a fogadókészség limitált volta miatt.
Viszont az új hatóanyagok megjelenése nagyon limitált, mindössze néhány tucat évenként. (egy új, használható gyógyszer fejlesztési költsége 1 milliárd dolár)

A felhasznált gyógyszerek mennyisége még mindig nagyon alacsony sajnos. Nem ártana figyelembe venni pl. Ázsiát és Afrikát, ahol a pl. a malária prevenciója és kezelése nem megoldott. Ott azt a kort meg se érik az emberek, hogy magas vérnyomásuk, vagy prosztata tumorjuk legyen. Ha majd megérik, és egészségesebbek lesznek, akkor majd még több gyógyszer kell, hogy az időskori beteggégüket kezelhessük.

[ennyi]

@Vaszilov (69481):

Ha "cikked" alatt a tegnapi hsz-emet érted, akkor valószínűleg nincs ellenérved és egyszerűbb a megfutamodás olcsó kifogással.

OK, te kerted.
Megkapod mindjart, csak elobb erre reagalok.

A malata nem mas, mint a buzaszem
Érdekes, én úgy tudtam, hogy árpa!

Barmillyen gabonaszem, amit csiraztatsz.
Amugy az arpa is nemesitett ezert szerinted az is :enzYm"-hianyos kene legyen, nem?

Idézet:
2. nem dusitjak, es ezgy felreertes
Hozzákeverik, csak én finoman akartam magam kifejezni.

Nem keverik hozza.

[ennyi]

@Vaszilov (69482):

eled ellentétben én valóban voltam malomban, méghozzá úgy, hogy félévet ott dolgoztam érettségi után 18 éves koromban.

Reg volt, osszekevered, felreerted... nem dusitjak, nem keverik a lisztet sem malataval, sem peneszgombaval, sem enzYmmel.