Szerintem meg fontos megjegyezni, hogy minden jogod megvan ehhez a véleményedhez, de objektíve nem lehet összehasonlítani a tömeggyilkosságokat egymással. Szerintem például mindkettő rossz, nem tudnék dönteni ebben a kérdésben.Szerintem a Sztálini diktatúra sokkal rosszabb, mert Ő a saját népének millióit is a halálba kényszerített.
Hogyan definiálod a diktatúrát? Szerintem a vallás nagyon nem az.Ez így igaz ahogy írod! Maximálisan egyetértek. A legnagyobb diktatúra a vallás!!
Örülök, hogy ezt mondod. Az eddigiekből nem ez jött le.A koncentrációs táborba zárás nincs összefüggésben ezzel.
És ez mit bizonyít?Több nem zsidó volt táborban, mint zsidó.
Szerintem ez a mondat nem értelmes, gondold át újra.A zsidóságuk bizonyos korlátozó jogszabályok megalkotásával van összefüggésben.
Az a sok, ami már nem elviselhető a teherhordó, a társadalom többségét kitevő államalkotó nemzetnek.
Ezt nem tudom mire vélni. Az Ótestamentum erkölcsi szempontból véleményem szerint enyhén szólva elavult.Én az Ótestamentumtól ismerem ezt az attitűdöt. Előtte nem tudom, milyen óvodai események zajlottak.
nagyon nagy tévedésben vagy és pont emiatt vesztette is el hitler a háborúját. A keleti fronton döntő hibát vétett, mikor Sztálingrádot megtámadta, pedig ha egy kicsit engedékenyebb és bölcsebb lett volna, megfogadta volna Paulus tanácsát és megkerülték volna a Kaukázust fontos olajmezőket is bezsebelve, ami után lehet tényleg elfoglalták volna a fél világot, legalábbis én kb.70% értékeltem volna az esélyüket abban az esetben. Az hogy ez nem történt meg, a diktatúra óriási hátrányára derült fény. Ahol egy személy irányít mindent, ott előbb utóbb döntő tévedésekre kerül sor. A TÉVEDHETETLENSÉG mítosza, amelynek legfontosabb következménye a 3 hatalmi ág egy kézbe összpontosulásával járt, ledőlt.A diktatúra önmagában nem rejt negatív jelentéstartalmat. Diktatúra van egy átlag családban, munkahelyen, iskolában, sportklubban stb. Szinte bárhol, ahol hierarchikus rend működik. Az ókor legnépszerűbb politikusai türannoszok voltak.
Én vigyázok, és nem mondtam, hogy a demokráciában ne lenne elnyomás. Nyilván az sem tökéletes rendszer, minek utána tökéletes rendszer nincs.Vigyázz a definíciókkal. Mit is jelent vajon a diktatúra? Az ún. demokráciákban is van elnyomás, kizsákmányolás, jogfosztás, a tapasztalatok szerint még inkább, mint az átlag diktatúrákban
De a családfő normális esetben meghallgatja a többiek véleményét, és ez alapján dönt. És ez már nem diktatúra, legalábbis a bennem élő szubjektív definíció szerint.De. A diktatúrákban sem a diktátor dönti el, hogy milyen tv-t vegyél. A család életének legfontosabb kérdéseiben -a mindennapokra lebontva- a családfő dönt (de legalábbis a szülők).
Volt, nem is egy. Mindegyik kikérte a véleményemet minden kérdésben, amiről döntött. Az pedig tény, hogy a munkáltatók manapság (több okból is) igyekszenek jó munkakörülményeket biztosítani a munkavállalóknak, egyre inkább eltolódva a diktatorikus vezetéstől. Két elég erős indokot is hoztam erre, te viszont csak szajkózod a magadét....Ha van vagy volt főnököd, akkor tudod, miről van szó. De ez nem probléma egy munkahelyen, hiszen a hierarchiában felfelé elvileg a felelősség is nő. Így lefelé aztán pedig a követelmény.
Nem tudok történelmi példát arra, hogy demokráciából anarchia lett volna valaha. Szerintem nincs is ilyen összefüggés, anarchia lehet bármiből.Gondolom, iskolába jártál, csak legfeljebb már régebben és így már csupán a szépre emlékezel. Az edzésen vagy sporteseményen is érdekes lenne az anarchia (túlzásba vitt demokrácia).
Javaslom, ne menjünk vissza ebbe a zsákutcába. Már többször kiderült, ezen a terepen nem győzzük meg egymást.Elég őszintének tűnnek. A második mondatodat köszönöm, elmentettem. Akkor most mi lesz a holokauszttal?
Igen rossz mindkettő, de biztosan nem tudsz dönteni? Mit mondasz az 50 év kommunizmusról, ami kiterjedt a fél Európára?Szerintem például mindkettő rossz, nem tudnék dönteni ebben a kérdésben.
A diktatúra olyan politikai rendszer, ahol az állami főhatalom (a kormányzati hatalom) forrása nem a népakarat.Hogyan definiálod a diktatúrát? Szerintem a vallás nagyon nem az.
ez rossz definíció. Ez a demokráciával szemben elhelyezkedő szemüvegen értelmezhető, de vannak még a világon más, élhető, működő és más megítélési sorba helyezhető rendszerek: királyság, teokrácia ilyen rendszerek.A diktatúra olyan politikai rendszer, ahol az állami főhatalom (a kormányzati hatalom) forrása nem a népakarat.
Tényleg nem tudok. Szerintem nincs erre egy mérce, és teljesen etikátlan dolog mondjuk azt mondani, hogy aki 15 embert ölt meg az 1,5-szer olyan rossz, mint aki tízet. Egyszerűen van egy szint, ami alatt már ugyanolyan rosszak a dolgok, és nem lehet az egyiket jobbnak-rosszabbnak nevezni, hisz ugyanolyan romlottak, ugyanúgy bármit megtennének, csak másra volt lehetőségük.Igen rossz mindkettő, de biztosan nem tudsz dönteni? Mit mondasz az 50 év kommunizmusról, ami kiterjedt a fél Európára?
Látod, politikai rendszer- A vallás mióta politikai rendszer?A diktatúra olyan politikai rendszer, ahol az állami főhatalom (a kormányzati hatalom) forrása nem a népakarat.
A vallások nem szoktak szembe helyezkedni az állammal általánosságban, akkor sem, ha esetenként van rá példa.A diktatúra valamely személynek vagy csoportnak az állam törvényeit figyelmen kívül hagyó, erőszakszervezetekre támaszkodó, kivételes törvényekkel szentesített korlátlan hatalma.
Egyrészt az, hogy mi volt a középkorban, jelenleg talán mellékes, csak egy eseti példa. Nem tartozik hozzá a vallás definíciójához.A vallás a középkorban pontosan ezt tette.
Valamikor igen, valamikor meg nem.A pápa szinte a világ ura volt sok királlyal szemben.
Pff, ez aztán a nagy hatalom....A mai világban is tapasztalható a hatalma:Pl.hittanoktatás az iskolákban.
Szeretnélek felhomályosítani, hogy a világon soha, sehol, egyetlen percig nem volt kommunizmus, ellenben volt egy szocializmusnak nevezett rendszer, ami nem a fél Európára terjedt ki, hanem Ázsia nagy részére is, cirka a Föld egyharmadára. Amit szocializmusnak neveztek, az gyakorlatilag államkapitalizmus volt, bár így nem pontos a megfogalmazás, de a lényeg benne van. A szocializmus minden államban másként működött, bár azonos elvekből indult ki. A kommunizmus egy jövőbeli állapot, amit a szocialista államok el akartak érni. A marxista filozófiában világosan elkülönül a két fogalom, s nem véletlenül. Még ma is vannak önmagukat szocialistaként meghatározó államok, Kuba, Vietnam, Kína, Észak - Korea és Chávez alatt Venezuela is.Mit mondasz az 50 év kommunizmusról, ami kiterjedt a fél Európára?
Ezt kene most is csinalni, ugye?A választásokat megnyerték. A támogatottságuk évről évre nőtt (ahogy bizonyítottak a társadalom felé). Az elsöprő többség támogatta a céljaikat. Az eszme nemzeti volt és szocialista. Ez találkozott a nemzet, a társadalom akaratával. Az egyénekre lebontott igazság nem mindig azonos a tömegek igazságával. Természetesen lehet azt mondani, hogy X és Y nem szolgált rá semmilyen hátrányos megkülönböztetésre, deportálásra, ami nyilván igaz is. Azonban egy társadalmi probléma kezelése, egy általános igény kielégítése radikális módon vált szükségszerűvé, azaz nem volt lehetőség egyenként mindenki helyzetét megvizsgálni (ami persze igazságtalanságokat is szült).
Igy van. A zsidokat korlatozni kell. Kulonosen akkor, amikor egy társadalmi probléma kezelése, egy általános igény kielégítése radikális módon vált szükségszerűvé.Az őket korlátozó jogszabályok az egyenes következményei zsidóságuknak, nem az esetleges táborba kerülésük.
Ha ez így is van, az attól még ugyanolyan rossz.A táborokat nem a zsidók miatt hozták létre és nem valami speciálisan a számukra fenntartott helyek voltak.
Senki nem szolgált rá, ezt kéne megérteni. Az emberi jogok sárban tiprásához senkinek, semmilyen körülmények között nincs joga.Természetesen lehet azt mondani, hogy X és Y nem szolgált rá semmilyen hátrányos megkülönböztetésre, deportálásra, ami nyilván igaz is.
Te azt mondod, nem volt lehetőség. Szerintem meg szándék nem volt.Azonban egy társadalmi probléma kezelése, egy általános igény kielégítése radikális módon vált szükségszerűvé, azaz nem volt lehetőség egyenként mindenki helyzetét megvizsgálni (ami persze igazságtalanságokat is szült).
Ezek szerint beszélgetésünk ezen részében nem sikerült megértened a mondandómat. Én azt mondom, mindegy, mit csináltak a zsidók, ez nem teszi sem jogossá, sem elfogadhatóvá azt, amit a németek csináltak. Erre természetesen nem válasz az, hogy újra felemlegeted, mit műveltek a zsidók. Sőt.A zsidó attitűdre gondoltam. Idegen népek megtámadása permanens módon, egy kicsi mészárlás, egy kicsi népirtás, egy kicsi fosztogatás stb.
És íme eljutottunk oda, hogy már nem tudod palástolni rasszizmusodat, kibújt a szög a zsákból. Lehullt az álarcod. Itt kéne visszavonulnod talán....Az őket korlátozó jogszabályok az egyenes következményei zsidóságuknak, nem az esetleges táborba kerülésük.
Az nagy baj. Egyrészt azért, mert a te tapasztalataiddal vitában más, értelmes embereket nem tudsz meggyőzni, mivel ők nem tudják azokat ellenőrizni. Másrészt pedig azért, mert az emberi egy rengeteg módon képes becsapni magát akkor is, ha te erről nem tudsz. Olvass egy kis pszichológiát, kezdd mondjuk a gondolkodási sémáknál, heurisztikáknál, és az emlékezéssel kapcsolatos kísérletekkel.A legjobban ezekben bízom.
És mitől lenne jobb, ha diktatúrát játszanátok?Kérdés, hogy mely egyéneknek. Gondold el, hogy egy cellában 10 visszaeső bűnözővel demokráciát játszotok.
Igen, de diktatúrában ennek nincs jelentősébe, míg egy igazi demokráciában véleményeddel befolyásolni tudod a döntéshozót.Diktatúrában is meghallgathatnak. Lehet, hogy a diktatúra a demokrácia kifinomultabb formája, legalább cirkuszt szolgáltatva?
Meggyőzhetsz egy tanulmánnyal, ami bemutatja, mi az átlag.A nagy átlag nem ez.
De ettől még mindenki szeretne minél jobban dolgozó, és minél hűségesebb alkalmazottakat. Elolvastad, amit linkeltem egyébként? Ott le van írva egy csomó ehhez kapcsolódó kutatás, hivatkozásokkal. Ezzel szemben áll a te véleményed, alátámasztás nélkül.A munkaerő piacon (bizonyos kivételektől eltekintve) túlkínálat van.
Az előbb még azt mondtad, az iskolában diktatúra van. Szóval akkor ez esetben diktatúrából lesz anarchia, nem?Nem is történelmi példára kell gondolnod, hanem arra, amikor pl. az iskolában az osztálynak döntenie kellett valamiben. És akkor kitört az anarchia.
Elég baj, hogy viccet csinálsz belőle a helyett, hogy elgondolkodnál rajta. 5-nél egy kicsivel nagyobb megvetés jár, mint az eddigi.5-nél jár valami üzemanyag kupon vagy efféle ajándék?
Ezt tényleg komolyan gondolod?Az érintetteknek nyilván. Persze azt is tudni kell, hogy sokan nem bánták a táborba kerülést, ugyanis azzal számoltak (végül is joggal), hogy onnan könnyebben tudnak majd külföldre (esetleg Palesztinába) távozni. A háború után ezek a táborok DP táborokként működtek tovább és akadt, aki két-három évig is ottmaradt, míg eljött a számára kedvező lehetőség a kivándorlásra.
Nem, ez a felvilágosodás alapeszményein alapuló jogértelmezés.Ez így demagógia, hogy egy klasszikust idézzek.
Ha volt is ilyen, az sem bizonyít semmit. Nem mindegy, miért, milyen körülmények közt küldték el őket.Lehetőség nem volt valójában. Ha szándék nem lett volna, akkor nem került volna sor olyan lépésekre, mint pl. 36 zsidó egyidejű szabadon engedésére Auschwitzból, amire Goebbels 1943. március 6-i parancsa alapján került sor.
Sajnos igazad lehet. de attól még, hogy a politikai gyakorlatban ismeretlen, elvárható lenne ezen elv alkalmazása. És én itt most elméleti síkon akarlak téged meggyőzni arról, hogy függetlenül attól, ami a gyakorlatban történt, ez egyszerűen erkölcsileg nem elfogadható.Persze, csak a politikában ez egy ismeretlen elv és érv.
Nem egyoldalúak az elvárásaim. Ugyanúgy elítélek egy zsidót, ha fajgyűlölő, mint egy németet.Egyoldalú elvárásokat azonban nem etikus és célszerű felállítani.
Nahat, nem mondod!A holokauszthoz gyakran kapcsolják a horogkeresztet (szvasztikát). Ez a jelkép világszerte hódított az ősidőktől kezdve és napjainkban is megtalálható mindenütt, szinte a legképtelenebb, leghihetetlenebb helyeken is.
Hagyd mar a hulyeseget.De az egyiktől mégis elvitatod az önvédelem jogát.
Soha, semmilyen korulmenyek kozott nem az. Aljas es elitelendo dolog.Ha a körülmények normálisak, akkor nem.És szerinted normális dolog származási alapon valakikre törvényt szabni, ember?
Megjelölnéd, hogy ez hol történt?Én nem elfogadhatónak vagy nem elfogadhatónak tartom az eseményeket, hanem az okokra vagyok kíváncsi. Az erkölcsi ítélet is csak akkor lehet objektív, ha tudod, mi, miért történt. Tudod, volt egy anya, aki megölte a tíz év körüli gyermekét. Úgy, hogy a fürdőkádba ültette, vizet engedett rá, majd a bekapcsolt hajszárítót a vízbe ejtette. Ha eddig ismered a történetet, akkor azt mondod, kínhalált érdemel. A bíróság felmentette. Ugyanis a gyerek gyógyíthatatlan beteg volt, elviselhetetlen fájdalmai voltak és ő kérte meg az anyját, hogy vessen véget szenvedéseinek, még a módját is együtt beszélték meg. Ez egy szélsőséges példa, de rámutat, hogy nem lehet megalapozottan ítélkezni, ha nem vagy birtokában minden lényeges ismeretnek.
A valóság ezzel szemben:Tudod, volt egy anya, aki megölte a tíz év körüli gyermekét. Úgy, hogy a fürdőkádba ültette, vizet engedett rá, majd a bekapcsolt hajszárítót a vízbe ejtette. Ha eddig ismered a történetet, akkor azt mondod, kínhalált érdemel. A bíróság felmentette.
1993. szeptember 30-án B. Györgyi a fürdőkádjukban vízbe fojtotta 11 éves gyermekét. Első fokon két év szabadságvesztésre ítélték, a végrehajtást három évre felfüggesztve, másodfokon úgy döntöttek, a büntetést le kell ülnie. Végül a köztársasági elnöktől kegyelmet kapott.
