@Szilágyi András (74994):
„Látom, folytatod a súlytalan blablázást. Miért? Tényleg nem veszed észre, hogy mennyire irrelevánsak az "érveléseid"?”
Miért van az, hogy amikor konkrét tényekről van szó, mindig előkerül nálad a súlytalanság? Ez valami űrhajós elhárító trükk?
„Hogyan lehetséges, hogy olyan országok vádoltak másokat emberi bőr felhasználásával, amelyekben ennek több évszázados hagyománya van?
Már a kérdés is hülyeség. Országok? Vádoltak? Hagyomány? Mi a frászról beszélsz?”
A szövetségesek vádolták a németeket. Miközben éppen a szövetséges országokban dívott az emberi bőrös és zsugorított fejes hóbort.
Nem Ilse Koch és az SS szokása volt zsugorított emberfejeket ajándékozgatni és ilyenekkel bábozni
(Beaver Valley Times, 1956. augusztus 28.)
(The Milwaukee Journal, 1931. július 15.)
és nem az ő Nr. 1 karácsonyi ajándékuk volt a zsugorított emberi fej
(Eugene Register-Guard, 1956. november 16.)
Nem Ilse Koch és az SS szokása volt évszázadok óta a különféle könyvek emberi bőrbe kötése.
(Milwaukee Journal Sentinel, 2006. április 9.)
(Sarasota Herald Tribune, 1978. szeptember 21.)
http://www.kephost.com/images4/2013/12/ ... 1g1hbc.jpg
(The Dispatch, 1957. január 1.)
(The Milwaukee Journal, 1940. február 9.)
(The Pittsburgh Press, 1928. november 16.)
(The Spartanburg Herald, 1924. augusztus 18.)
(The Victoria Advocate, 2006. január 11.)
Az amerikai függetlenségi háború idején egy néger bőréből készített notesz.
A skót William Burke bőréből készült könyvborító, rajta a kivégzésének dátumával.
De nem Ilse Koch és az SS viselt emberi bőrből készült cipőt
(The Milwaukee Journal, 1900. október 10.)
vagy használt emberi bőrből gyártott nyerget
(The Evening News, 1908. május 2.)
Sőt, nem Ilse Koch és az SS hirdette meg az ilyen Ausztráliában készített lámpák eladását sem.
Mint ahogyan nem ők a gyártói ennek az amerikai emberbőr lámpabúrának
kesztyűnek
női mellekből származó bőrövnek
vagy ezeknek az emberi csontból létrehozott evőeszközöknek és egyéb tárgyaknak sem.
Ilyen ez a hagyomány.
„A buchenwaldi „bőrökön” látható tetoválások motívumaik, kivitelezésük alapján kétséget kizáróan 19. századiak, azaz nem Buchenwaldból származnak.
Ökörség! Ez csak a te szubjektív benyomásod. Azért, mert találtál a neten pár képet, ne érezd már magad hirtelen tetoválástörténelem-szakértőnek!”
Az, hogy most a gép előtt olvasod a neked írt válaszom, pusztán csak a te szubjektív benyomásod lenne?
Nem kell tagadnod a valóságot, totál értelmetlen. A tetoválások láthatóan ugyanabban a stílusban, ergo azonos korszakban készültek. Nem szükséges szakértőnek lenni a felismeréséhez, csak kell két jó szem és elegendő mellé már egy átlagos felfogóképesség is.
„A képaláírás szerint 25 hetesen ül a lovon.
És akkor mi van? Az sok vagy kevés? Mihez képest?”
Ilse Kochnak sok.
„Ez is felhagyott tíz hetesen az ugratással.
Az ugratással igen, a lovaglással nem. Azt még a 6. hónapban is folytatta.”
A lóból él. Ilse meg nem abból élt. Ráadásul szegény még lovagolni sem tudott rendesen.
„Akkor viszont mi lehetett a német orvosi gyakorlat? Bizony, még inkább tiltó.
És akkor mi van? Az orvos sok embernek megtiltja azt is, hogy dohányozzon, oszt mégis dohányoznak.”
A terhes nők a nőgyógyászukra és nem a lovászfiúra szoktak hallgatni, főleg, ha táborparancsnok a férjük. Persze nem tudom, neked milyen tapasztalataid vannak.
De azért nagyon komoly lehet, amikor a terhes feleség bejelenti, hogy
- Szívem, ikreket várok!!
- Micsoda hír, anyukám!!! A jövő héten azonnal beíratlak egy fél éves bungee jumping tanfolyamra.
„1939 őszétől 1940 tavaszáig tudott több alkalommal lovagolni, azután a terhesség ismét közbeszólt, még mielőtt belejött volna.
Gondolom, te ott voltál mellette élete minden percében, és pontos listád van arról, mely napokon, hány órától hány óráig lovagolt. Biztos még azt is tudod, mikor ment a vécére.”
Valóban lehet tudni, mikor lovagolt, akár napközben. A vécére sem kellett követni hozzá. Elég elolvasni az életrajzát (Arthur Lee Smith: Der Fall Ilse Koch – Die Hexe von Buchenwald), de szerepel a peres irataiban is.
„Csak azt kérdezném meg, ki írta alá
Valószínűleg Waldemar Hoven - az aláírás az övére hasonlít.”
Jól kapisgálsz (vagy jól olvastad), valóban az ő szignóját akarták odabiggyeszteni. A rendes aláírása egyébként ez volt.
Ezt a valamit azonban biztosan nem ő írta alá. Dátumként 1942. május 7. van megadva. A szignón kívül az aláírásnál két megjelölése olvasható még az „aláírónak”, az állítólagos Hovennek. „Der SS-Standortarzt Weimar” és „SS-Hauptsturmführer d. R.”. Ebben az időpontban Hoven már rég a buchenwaldi tábor orvosa volt (azaz Lagerarzt, a pontos hivatalos megjelölése egyébként Hilfssanitätsoffizier),
http://www.kephost.com/images4/2013/12/ ... z1fkjh.jpg
míg a Standortarzt Weimar a weimari SS helyőrség orvosa volt. Azaz Hovennek tudathasadásos állapotba kellet kerülnie, hogy ilyen aláírást produkáljon. De miért is történt volna vele ilyen?
Ráadásul tudtommal csak 1942. júliusban léptették elő Hauptsturmführerré, amikor főorvossá nevezték ki, májusban még csak Obersturmführer volt.
„hol van az aláíróbélyegző lenyomata, az érkeztető bélyegző kitöltött lenyomata stb.
Ez egy memorandum a parancsról, nem kell rá ilyen-olyan bélyegző.”
Szóval úgy érted, hogy a titokzatos weimari orvos magának csinálta volna?
„És mikor lesz már valamiről eredeti példány bemutatva?
Elmész szépen a buchenwaldi múzeumba, ott van az eredeti.”
Ott sajna nincs ilyen. Ezt a gyenge kis képet egy 1960-as kiadású NDK-s bestsellerből vették (Walter Bartel: Buchenwald – Mahnung und Verpflichtung)
