@tamáskodó (68700):
Kedves Tuttisuu!
Ha ez nem nagy kérés, az én esetemben is mellőzd a felesleges felütést!
Elnézést, ha rosszul emlékeztem, de úgy rémlett, mintha a jég bombázásában is kételkedtél volna. De ha nem, akkor bocs mégegyszer.
Na most akkor a te módszeredet használva mondhatnám, hogy innentől semmi sem igaz amit írsz. De én ezt nem sütöm rád, inkább végignézem, hogy mit ügyködtél.
A Deutsche Wochenschau általam hivatkozott felvételein csak 1945. január eleji képeket láthatsz.
Csak akkorit? Mert?
A narrátor említi, hogy januári reggelt láthatunk...
Ja, hogy a filmben mondják? Képzeld én is hallottam, sőt ki is írták az elején. Ez neked ennyi? Azt mondja, hogy az és te már el is hiszed? Ennyire kis naiv lennél?
…ugyanakkor a január 18. nem a felvétel készítésének időpontja, hanem a híradó felvétel vetítésének kezdő dátuma.
Örülök, hogy ezzel te is tisztában vagy!
A felvételek jóval korábban készültek, de mivel éppen a folyójelenetnél hangzik el a januári időpont, ezért a hónap adott.
Azt mondják a propagandafilmbe, akkor az úgy is igaz szerinted? Ezek szerint 1939 őszén a finnek támadtak a békés szovjetekre Karéliában? Te ezt ezek szerint biztosan elhiszed, hiszen filmen mondták, sőt újság is írta! Én nem lennék ilyen kis hiszékeny a helyedben!
Valóban lehetne akár a Nílus is a filmen, azonban kimondottan a Dunát emlegetik.
Lehet, hogy a te alternatív valóságodban a Nílusnál gyakran szokott befagyni és ilyenkor a partját ellepik a német egyenruhás egyedek, de felénk ez ritkán esik meg… No megint, "mert azt mondja a bácsi a TV-ben".
"Honnan tudod, hogy nem korábbi felvételeket használtak fel újra?"
Ennyire talán nem ismétli magát a történelem. De kételkedjünk mindenben, nem ellenzem.
Úgy gondolod, hogy máskor nem voltak jegesek a folyók? Vagy csak nem rögzíthettek ilyet máskor a német filmesek? Azért ennél többet vártam tőled!
Újra csak:
-Honnan tudod, hogy a Dunát látod? Honnan tudod, hogy nem a Narva, vagy a Visztula, vagy bármely másik folyó?
-Honnan tudod, hogy nem korábbi felvételeket használtak fel újra?
-Esetleg (kettesért) milyen jelekből tudnád megállapítani, hogy tényleg az van e a filmen, amit mondanak?
Hová tűnt itt belőled az a nagy kételkedő?
Figyeld a vizet a videóban: 4:36 és 4:49 vagy 5:57-nél. Nem tűnik fel semmi?
Hogy a jéggel kapcsolatos problémáidnak a végére járjunk, légy szíves olvasd el ezt az 1945. január 19-i hadinapló bejegyzést. Január 18-ról 19-re virradó éjszaka az oroszok a befagyott Dunán keresztül intéztek támadást a margitszigeti védők ellen. A jég 70-90 cm vastag és feltörése légi bombázást igényelne, bár korábbról tudjuk, hogy az se nagyon szokott segíteni.
http://vmek.oszk.hu/02200/02235/html/iratok-4.htm#t158
Ember már vagy negyedszer jössz elő ezzel az általam is ismert forrással. Olvasd szépen vissza, hogy miket írtam! Nem szégyen az!
Másrészt mit is mond az a forrás? Nézd meg jól, fog az menni: „
...a már 70-90 cm-re befagyott Duna-ág felrobbantásához...” no most több probléma is van, de te úgy látszik nem vetted észre:
-70-90 cm minden bizonnyal becsült érték,
-a Duna itt két ágra szakad (kisebb a víztömeg, mint máshol),
-a nevezett Duna szakasz a két ág közül a keskenyebb,
-a folyó kanyarulatának „belső” ívéről beszélünk, ahol a folyás lassabb,
-ezt a szakaszt északról az épülő (de félbehagyott) Árpád híd, délről az ekkor már felrobbantott Margit híd keretezi.
Gondolod, hogy itt nem tudnak feltorlódni a jégtáblák? (Ha egyáltalán az eredeti megállapítás valós volt.)
Ne félj, nem hiszem az! Ne feledd, én nem vagyok olyan kis hiszékeny, mint te!
Frászt. Ez a forrásod:
„
Csütörtök-vasárnap -16, -17 Celsius-fokos éjszakai fagyok várhatók a Duna mentén, és napközben sem lesz melegebb -5, -6 foknál.”
„
Az alsóbb szakaszokon a Duna vízfelületének 60-70 százalékát fedik jelenleg jégtáblák, amelyeknek a vastagsága ebben a hidegben átlagban egy centiméterrel nő naponta. Amennyiben a jégtáblákból összeáll a jég, a vízügyi szakemberek folyamatosan figyelik majd a torlódásokat.”
Tehát -16/17 éjszakai és -5/6 fok nappali hőmérséklet esetén nő az újság szerint ennyit naponta a jég vastagsága. Ezt sajnos megint elrontottad!
70 cm-es jégből is könnyen kiszámolhatod, hogy két hónapba is beletelhet, amíg kialakul.
Akkor a te logikád szerint, ha 1945. január 19-én 70cm vastag a jég, akkor 1945. január 3-án a jégpáncélnak (napi 1 cm növekedéssel számolva ugye) 54cm körüli, azonos év január 9-edikén pedig 60cm vastagnak kellett lennie. Ez jó:
"
A Budapestre elindított újabb motoros hajó személyzetének magukat átverekedő tagjai jelentik: a motoros hajó I.3-án Esztergomtól 5 km-re K-re az északi parton zátonyra futott és az elg. tüzérség felgyújtotta." (lsd.: te forrásod 112. bejegyzése).
Vagy egy másik:
„
Január 9-én a Győrből induló 40 tonnás motoros hajónak, fedélzetén orosz SS-önkéntesekkel, sikerült észrevétlenül átjutnia a szovjet ostromzáron, és 17 kilométerre megközelítenie a Belvárost, ahonnan a rakomány egy részét csónakokon szállították be.” (UNGVÁRY KRISZTIÁN: …és a vég • A VÖRÖS HADSEREG OFFENZÍVÁJA • Magyarország, 1944. szeptember–1945. április In: Rubicon, 11. évfolyam 2000/5.)
Én azonban kevesebb időt számolok, mert a folyón kialakult jég teherbírását az állóvíz jegének 80 %-ában adják meg…
…ezért úgy kalkulálok, hogy december 10 körül már nem lehetett a parton embereket a folyóba lőni. Mert ugye olyan sztorit te sem hallottál, hogy esetleg a folyó közepén történt volna hasonló. Gondolj csak a bronzcipők elhelyezkedésére.
No igen, megint csak azok a fantazmagóriáid. Szerinted december 10. körül már a Duna széle be volt fagyva. „Úgy kalkulálok” helyett (ex has) mondjuk inkább támaszkodnál forrásokra!
Tessék itt vannak az azt megelőző hőmérsékleti adatok:
1944-11-10 3.3 5.4 3.0 11.4 1 0.0
1944-11-11 3.5 5.9 1.6 . 5.0
1944-11-12 3.3 5.3 2.2 0.0 4 0.7
1944-11-13 3.3 5.9 -0.1 . 4.1
1944-11-14 3.2 5.1 2.4 5.5 1 0.0
1944-11-15 3.7 8.0 1.2 14.0 1 0.0
1944-11-16 5.5 10.5 2.2 . 7.2
1944-11-17 3.9 7.0 2.6 0.0 1 5.3
1944-11-18 1.3 3.3 -1.5 . 0.0
1944-11-19 -0.7 1.8 -1.9 0.0 0 0.0
1944-11-20 1.3 2.4 -1.2 0.2 1 0.0
1944-11-21 6.1 8.8 2.1 3.9 1 0.0
1944-11-22 4.1 8.4 2.0 . 8.1
1944-11-23 3.2 4.3 0.4 16.8 4 0.0
1944-11-24 2.0 3.4 0.9 1.3 4 0.0
1944-11-25 4.7 5.7 2.3 8.8 1 0.0
1944-11-26 7.8 9.2 5.3 0.1 1 0.1
1944-11-27 5.9 7.2 5.6 1.8 1 0.0
1944-11-28 6.5 8.1 5.0 . 0.5
1944-11-29 5.5 6.1 4.3 0.8 1 0.0
1944-11-30 5.6 6.7 4.7 0.4 1 0.0
1944-12-01 4.3 5.7 3.3 . 0.0
1944-12-02 4.3 5.0 3.2 . 0.0
1944-12-03 4.0 5.3 3.0 1.5 1 0.0
1944-12-04 3.2 5.4 0.6 4.6 4 0.0
1944-12-05 3.1 5.8 1.9 . 0.3
1944-12-06 0.9 2.8 0.2 1.5 4 0.0
1944-12-07 2.1 3.0 0.4 0.3 1 0.0
1944-12-08 8.2 10.4 2.9 5.7 1 0.0
1944-12-09 5.5 10.0 3.4 0.4 1 0.0
1944-12-10 3.7 5.4 2.6 7.7 1 0.0
Dátum, napi közép, napi max, napi minimum, csapadék (mm), csapadék fajtája, napos órák.
Innen: (
http://owww.met.hu/eghajlat/eghajlati_a ... Index2.htm )
Szóval a te elméleted szerint december 10-edikére már fagyott a Duna. Elég érdekes, hogy szerinted be tud fagyni tartós hideg nélkül. Az előtte levő egy teljes hónapban a napi átlag egyetlen egy nap fordult csak mínuszba, de akkor sem érte el a -1C-ot.
A másik a jég hízása. Ahhoz, hogy naponta 1cm a növekedés az általad hozott cikkben -5 és -17C közötti hőmérséklettartományra vonatkozott. Volt ilyen hideg? Nem volt.
No de lehet, hogy csoda történt? Abban az évben szart a Duna a fizikára?
A vízügyi adatok szerint nem:
http://www.hydroinfo.hu/vituki/archivum/bp1944.htm
1944. október, november, december végig jégmentes.
http://www.hydroinfo.hu/vituki/archivum/bp1945.htm
1945. január 2-án jelenik meg a zajló jég először. Mindez csupán január 26-án változik meg, ekkor jeleznek álló jeget.
Gondolom erre jön ez:
Ennek egyébként nincs köze a Dunába lövéshez, mert azt nem a beállt jég zárja ki, hanem már a partmenti fagyás.
Milyen szerencse, hogy a part menti jég jelölésére külön kódot használnak/tak és bizony e szerint a vizsgált időszakban nem volt ilyen. 1944. október, november, december teljesen jégmentes és mint fentebb írtam
zajló jég van jelölve a szóba jöhető januári időszakban, nem pedig
parti jég.
ftp://152.66.121.2/Vizrajzi%20evkonyvek ... k/info.htm
Tudod, ha azzal jöttél volna, hogy a part menti harcok időszakából bizonytalanok az adatok - vagy hiányosak - azt gond nélkül elhinném neked, de hogy november végétől ne tűnt volna fel senkinek, hogy jég van a part mentén, vagy a folyóban (főleg úgy, hogy nappal akár 10C
o is lehet) az már csak a te alternatív világodban lehet érthető.
Azt pedig most már te is tudod, hogy a fagyás a part mentén, a folyó szélén kezdődik.
Ejjnye, megint nem figyelsz! Ki is linkelet ezt neked még tavaly? Pont én. Viszont megint nem sikerült jól megjegyezned, mert lassú folyású szakaszokról volt szó.
Másrészt most miért tűnt el nálad a fenékjég? Megtaláltad a mérettartományát?
Ungváry Krisztián szerint pedig állítólagosan a Dunába lövésekről 1944.november végéről léteznek az első dokumentumok. Azaz elvileg két hét állt volna rendelkezésre a nagy lövöldözésre.
Hivatkozni ugye fáj?
Hozzáteszem, a vízben úszó hullahegyek eléggé feltűnőek lettek volna és a folyó aldóbb szakaszain mindenképpen fennakadtak volna vagy egy jégtáblához fagytak volna.
Láttad te már valaha a Dunát? Kicsi volt? Akkor biztosan becsaptak, nem csodálnám, amilyen kis hiszékeny vagy!
És láttál te már ilyen képet: Dunába lőtt ember?
Láttál te más olyan fényképet, hogy GULAG foglyot csak úgy összevernek vagy lelőnek az őrök? Akkor nem is történhetett ilyen? Segítek: de igen.
Most már kifejtheted, miért írtam hülyeséget.
Válogass az alkalmakból kedvedre!
Személy szerint nekem ez a te marhára tudományos módszertanod az, ami a legjobban tetszik! Egy hibásan idézett és környezetéből kiragadott félmondatból két-három mai bulvárhír segítségével komplett számításokat végzel, és abból következtetéseket vonsz le, megtámogatod egy kis saját fantáziával, ez után mellé csapsz minimális kritika nélkül egy propagandafilm-részletet és meg vagy magaddal elégedve, hogy milyen fasza munkát végeztél. Hát nem. Közlöm, hogy egy ilyet normális helyen (egyetem) még valami no name szemináriumi házidolgozat címén is úgy csesznének ki veled együtt, hogy csak úgy zörögne.