@tamáskodó (59038):
Halmos Sándor -aki a Debreceni Zsidó Hitközség elnöke volt és jelenleg is az ORZSE docense- írt egy tanulmányt, amiben szerepel a Klein névre vonatkozó felmérés…
Szóval a te nyilasod zsidóságára még mindig annyi a „bizonyíték”, hogy sok Klein nevű zsidó volt. Gratulálok!
Te normális vagy? Az az érved a Holokauszt ellen, hogy a debreceni zsidók fele túlélte? Az nem tűnik fel, hogy a másik fele meg nem?
1437-ben még nem létezett a statisztika tudománya, a népesség nagysága tekintetében marad a becslés. Az, hogy ezt eltérően adják meg az egyes kutatók, nem azt jelenti, hogy nem volt lakosság, hanem azt, hogy fogalmuk sincs, mennyi volt, csak totóznak. Az, hogy a holokauszt számokkal is totóznak, nem azt jelenti, hogy nem létezett a zsidóság, csak annyit, hogy a holodogma fabatkát sem ér.
Látom a félrebeszélés az megy.
A 150.000 zsidó katona a Wehrmachtban, SS-ben stb. nem a kuruc.info, barikad.hu és még nem tudom milyen kedvencetek találmánya, hanem holodogma kompatibilis kutató által publikált eredmény, amit senki sem vitatott eddig. Esetleg te lehetsz az első. Azért még két német nyelvű cikket is hozok neked erről.
http://oe1.orf.at/artikel/205907
http://www.stern.de/politik/geschichte/ ... 14034.html
El is olvasod amiket belinkelsz? Csak mert mind a kettőben „Halb-” illetve „Vierteljuden” címmel kategorizált illetőkről beszélnek (és az SS-ről szó sincs, végig a Wehrmachtról van szó) és közel sem "Judékról".
Nach der Einführung der Wehrpflicht 1935 wurden "Halb- und "Vierteljuden" in die Wehrmacht aufgenommen. Sie durften aber keine Vorgesetzte werden. 1940 ordnete Hitler jedoch an, alle "Halbjuden" aus der Armee zu entlassen. Mit diesem Schritt wollte er verhindern, dass durch ihren Dienst an der Front ihre jüdische Verwandten Vergünstigungen erhielten. 1944, als Deutschland jeden Mann brauchte, wurden sie teilweise wieder rekrutiert. Die Hälfte aller Verluste - sowohl in der Wehrmacht als auch in der Zivilbevölkerung - entstand zwischen dem Juli 1944 und dem Ende des Krieges.
(
http://oe1.orf.at/artikel/205907, 2012.12.8. 12.03)
150.000 fecske az egyhez, de különösen a dogmához képest egy kicsit már sok, nem gondolod?
Milye egyről beszélsz? A 17,7 milliós német haderőről volt szó. + lsd: feljebb.
Zsidó lehet valaki a zsidó vallás szerint vagy a törvények szerint és lehet genetikai értelemben is. Volt olyan akit a zsidó vallás nem tekintett zsidónak, bár az egykori törvények igen és fordítva, van akit a törvény nem tekintett zsidónak, de a vallás igen.
Kevered a szart rendesen. A hatóságok tettek arra, hogy a zsidók kit tekintenek zsidónak.
Nem tudsz olyan konkrét, hivatalosan dokumentált adatot bemutatni, amely nyilasok általi Dunába lövést igazolna.
Mit tekintesz egyáltalán annak? Mit fogadnál el?
A dogma szerint is csak november végén fogtak ki először olyan hullát, amelyen lőtt seb volt. De azt, hogy ki lőtte volna le, senki sem tudja megmondani.
Melyik november? Hogy jön ide a november? Ha 1944. novemberről beszélsz, az nem 1944. október 16. és 1945. februrár között van? Egyébként a forrás megint nem akaródzott megjelenni?
Miután az 5 perces rövidfilmhez tartozó tájékoztató tartalmazza, hogy a jelenet 1945-ben játszódik, ezért elég nehéz elképzelni a decemberi időpontot, hacsak legújabb kutatásaid szerint 1945 decemberében nem volt még mindig nyilas uralom Budapesten.
Erről a filmről beszélsz?
http://www.youtube.com/watch?feature=pl ... KpznsxZews
Mert én ennek a megjegyzés rovatában ennyit látok: „Director: Andras Salamon”
A ’45 tele meg tényleg nem pontos meghatározás, de nem is egy elsődleges forrásról beszélünk.
Tudnod kell, hogy egy folyón az ún. álló jég nem keddről szerdára virradóra alakul ki, hanem hetek alatt.
Nem kellenek hozzá hetek, de tényleg nem gyakori, hogy pár óra alatt befagyna a Duna.
Addig zajló jég helyezkedik el a víz felszínén, ami egyébként szintén lehet alkalmas közlekedésre,…
Mi?
…azonban arra, hogy agyonlőtt emberek átfúrják magukat rajta, nem.
Mi?
Léket, gondolom még sosem láttál, de még csak nem is hallottál róla. +*
Különben meg: „Január 9-én a Győrből induló 40 tonnás motoros hajónak, fedélzetén orosz SS-önkéntesekkel, sikerült észrevétlenül átjutnia a szovjet ostromzáron, és 17 kilométerre megközelítenie a Belvárost, ahonnan a rakomány egy részét csónakokon szállították be.” (UNGVÁRY KRISZTIÁN: …és a vég • A VÖRÖS HADSEREG OFFENZÍVÁJA • Magyarország, 1944. szeptember–1945. április In: Rubicon, 11. évfolyam 2000/5.) Szóval január első felében még simán hajózható volt a Duna.
A páncélosokra azt írtam csupán, hogy manővereztek, de egyébként a gyalogsági támadást támogatva átkelést is végrehajtottak.
No én konkrétan ennek a forrását kértem tőled, nem annak, hogy gyalogosan támadtak, ez utóbbi nem túl meglepő.
Ezek között is van "cuki", ahol a szerző neve sincs odaírva...
Ez áll benne:
„IX. SS-hegyi hdt.: Az ellenségnek a Margitsziget birtokba vételéért a sziget északi részéről és kelet felől a Duna jegén keresztül intézett támadásait felfogtuk és elreteszeltük. Az ellentámadás jelenleg is folyik. A többi szakaszon szórványos av., tü.- és gpu-zavarótüzön kívül nyugodtan telt el az éjszaka.” Ebben te hol találtad meg a harckocsikat?
*: Majd a 171-es bejegyzésben:
„A Dunán - néhány jégmentes helytől eltekintve - zárt jégtakaró van.” No de mindegy, nem a Duna vízrajzának története a topic témája.
Lásd még a témát:
Veress D. Csaba: Magyarország hadikrónikája 1944-1945 (882. o., 895. o.)
Ungváry Krisztián: Budapest ostroma (143-145. o.)
Köszönöm, ismertem már ezeket a műveket, de sajnos itthon nincs belőlük példányom.
Ha az én állításaimat fogadnád el, a helyes útra lépnél.
Mint egy szektás.
Egyik megbízhatóbbnak tűnik, mint a másik… no de azért nekiállok.
És akinek ez nem volt elég, annak elárulom, hogy még az American Jewish Yearbook-ban is az alábbi adatok szerepelnek:
43. kötet (1941-42) - a világ zsidó népességének lélekszáma közvetlenül a 2. vh kezdete előtt 15.687.612 fő.
50. kötet (1948-49) - a világ zsidó népességének lélekszáma közvetlenül a 2. vh után 11.373.500 fő.
-Mert a világháború 1941-ben kezdődött? Vagy a németországi náci rezsim?
Mennyi is a különbség? 4.300.000? Akkor most mi van a 6 millióval és a többi verzióval? Várom a ti 6 milliós forrásaitokat.
Most akkor 4,3 millió, vagy 100.000? Először eldönthetnéd, hogy mi mellett érvelsz…
Másrészt 4,3 millió szerinted nem számít?!? Fél magyarországnyi emberről beszélünk!
A végére hagytam egy kis sajtószemlét, hogy a "nagy számok" mögé is lássatok.
Az Uj Élet (a zsidóság lapja) ilyet mert írni a címlapján 1945. december 11-én (!): "Deportáltak tömegei sínylődnek még mindig táborokban."
A 8. oldalon pedig arról tudósít, hogy a Dózsa György úti körzetben egy rendezvényen Dr. Mandel Miklós körzeti rabbi céltudatos munkára hívta fel a kultúrtermet zsúfolásigmegtöltő hívőket.
A Reggel 1945. április 16-i számának 3. oldalán az olvasható, hogy gyászünnepség keretében elbúcsúztak a gettó összesen 2298 zsidó halottjától.
A 4. oldalon felhívják a lakosság figyelmét arra, hogy támogassák a deportációból ezrével hazatérőket és a házbizalmik gondoskodjanak ideiglenes elhelyezésükről. (Vesd össze a fenti, jóval későbbi decemberi cikkel.)
A 6. oldalon felhívják a figyelmet, hogy senki ne jelentessen meg a sajtóban fiktív áldozati névsorokat, mert már elég volt ebből.
A Haladás 1945. október 1-i számának 8. oldalán is érdekes cikk található. Ebben a híres Vaszilij Groszmann (a Vörös Hadsereg zsidó komiszárja és haditudósítója) által a moszkvai Internationale Literaturban megjelentetett cikket idézik, amely a szemtanú hitelességével az alábbiakról tudósít:
"A Moszkvában megjelenő Internationale Literatur című irodalmi folyóirat Vassili Grossmann nagy riportját közli a treblinkai pokolról, erről a borzalmas emlékű lengyelországi haláltáborról, amelyben az elmúlt öt év alatt hivatásszerű pontossággal és őrjöngő szadizmussal pusztították el ártatlan emberek százezreit ...Treblinka mögött messze elmaradtak még Maidanek, Auschwitz, Mauthausen is."
A Szabadság 1945. november 21-i száma arról tudósí a 3. oldalon, hogy Tildy Zoltán rádióbeszédében a kormány feladatai közül elsőnek és legfontosabbnak a deportáltak hazaszállítását tekinti. (Erre egyébként ún. hazahozatali kormánybiztost neveztek ki Millok Sándor személyében.)
Mindezekből mi a tanulság? Azt leszámítva, hogy tamáskodó tudja, van olyan, hogy forráskritika de alkalmazni nem szokta.
Azért ne legyünk szőrösszívűek, jegyezzük meg, nem kis előrelépés, hogy legalább már próbálkozol a forrásokkal!