Oldal: 4 / 19

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 11:30
Szerző: mimindannyian
@lorenz (40673): Hogy nem véletlen, hanem több. És ha több, akkor érdekes, hogy mi a kölcsönhatás. Akkor is érdekes, ha mai tudásunkkal megmagyarázható a hatás (pl kísérleti hiba), vagy ha nem.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 11:46
Szerző: Áramlat
@Szilágyi András (40670):
> Elképesztő, hogy több száz hozzászólás után
> nem voltál képes felfogni még az alapkísérletet sem.
> Ezért nem érdemes veletek még csak szóba sem állni a témáról!!!

ez alapján lehet következtetni, hogy a többi témához is hasonló a hozzáállás ... ( CAM , orvosi kutatások, )
én mint a tudományos holisztikus álláspont önként felkent hirdetője - állíthatom !

szerintem kellene egy FAQ-t írni -és azt belinkelni ...

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 12:16
Szerző: mimindannyian
@Áramlat (40675):
szerintem kellene egy FAQ-t írni -és azt belinkelni ...
Aki nem kérdez, hanem saját téveszméiből indul ki, azon nem segít semmiféle tananyag. De azért írhatsz FAQ-t. :)

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 16:47
Szerző: Máté
Helló mindenki! Már régóta olvasom a fórumot, de ez a vita most annyira felidegesített, hogy regisztráltam. No, vágjunk bele:
Szilágyi Andrástól és mimindannyiantól szeretném kérdezni hogy hány darab lábbal rendelkeznek? (nem vicc!)

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 17:09
Szerző: Caspi
@Szilágyi András (40648):
Az LHC-t is minek építették, mekkora pénzkidobás! Ugyan mi haszna a Higgs-bozonnak? Sok hülye elméleti fizikus! Ugye?
1. A haszon sokféle lehet, és nem mindegyik nyílvánul meg közvetlen pénzben
2. Remélem nem akarod azt állítani, hogy az LHC és a para-pszí kutatás egy szinten mozog (ebben az esetben elég ordas logikai baki összemosni őket)

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 17:10
Szerző: mimindannyian
@Máté (40679): Attól függ, mit nevezel lábnak, és a rendelkezés mikéntje sem mindegy. A feleség lábával vajon rendelkezek-e, vagy az általam papírból kivágott százlábú mennyit nyom a latban? (nem vicc!)

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 17:26
Szerző: mimindannyian
@Caspi (40680):
1. A haszon sokféle lehet, és nem mindegyik nyílvánul meg közvetlen pénzben
Ugye, ugye. Ez a pszi kutatásokra is igaz.
2. Remélem nem akarod azt állítani, hogy az LHC és a para-pszí kutatás egy szinten mozog (ebben az esetben elég ordas logikai baki összemosni őket)
1) Hogy mi van egy szinten, az a szint definíciójától függ. Ha te például a már lobogtatott megtérülési rátát tartod elsőrendű besorolási szempontnak, még akkor sem egyértelmű, hogy melyikből mikor jön valaha pénz vissza.
2) Nem mozognak egy szinten, már csak a költségvetésüket megnézve is igaz ez. Csóri kutatók kapnak egy vastag falú szobára zsetont. Szemben mondjuk LHC: 660 millió dollár, Vietnámi háború: 133 milliárd dollár.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 17:35
Szerző: Máté
@mimindannyian (40681):

Honnan tudod hogy függ a definíciótól? Mi van ha lehetetlen konzisztens módon definiálni a lábat úgy hogy ne legyen legalább végtelen sok lábad? És ha meg is egyezünk a láb definíciójában milyen módon szeretnéd összeszámolni őket? Mi van ha egyes lábaid csak akkor léteznek ha nem figyeled meg őket?

Akartam még valamit írni csak elfelejtettem. De nem baj, ez már így is elég nagy hülyeség.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 17:38
Szerző: Máté
Biztos hogy annyira magas szinten van a "valódi szkepticizmus" ha még csak nem is tartod magad szigorúan a szabályaihoz, de már így sem tudsz válaszolni egy olyan kérdésre amiért általános iskolában buktatnak?

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 17:51
Szerző: Caspi
@mimindannyian (40650):

Racionális alapon: Ha X munkaórát ráfordítás és viszonylag kis hibahatár mellett ki lett mutatva, hogy valószínűleg nincsen ilyen jelenség, emellett nincsen olyan elv, érv, ami szerint létezhet, akkor az jó eséllyel zsákutca és további kutatási időt, pénzt beleölni értelmetlen (ami az irracionális döntési lehetőség).

Ha figyelmesen olvasod a hozzászólásokat, akkor láthatod, hogy többeknél a racionális és szkeptikus szemlélet erősen összekapcsolódik, pl.:
- Gábornál: [url]viewtopic.php?p=40387#p40387[/url]
- Lorenznél: [url]viewtopic.php?p=40570#p40570[/url]
A magyarázat pedig egyszerű, ha összenézed a fórumnyitó bejegyzéssel:
[url]viewtopic.php?p=40142#p40142[/url]
Ha ebben a "valódi szkeptikus" ismérvei alapján egyszerűen nem tudsz lezárni egy értelmetlen kutatási irányt, vagy egyáltalán azt mondani, hogy a homeopátia úgy ahogy van egy rakás értelmetlen blabla.
Más nevében nyilatkozni nem szeretnék, de nekem úgy tűnt, hogy ez zavarta annyira Vaskalapost is.

Hja, kérem, akkor kutassuk az örökmozgót, a bölcsek kövét, a sárkányokat, a láthatatlan rózsaszín egyszarvúakat, Atlantiszt, Eldorádót, a homeopátiát, az inkák kincsét, a hüttyögető ugrafutót, az UFO-kat, Hermész mágiáját, a homunculust és végtelen sok egyéb témát, mert mindegyiket lehet tudományos alapon is kutatni.
Tehát válaszként, igen, bármit feltehetünk, csak nincsen értelme.

Tegyék. És?

Minden racionális szemlélettel is rendelekező ember ilyen, de az állításod ellenére, ettől az ezósoknak még nem lesz automatikusan igazuk.

LOL
Valamit nem félreértesz. A kiinduló hozzászólás alapján én önként kategorizáltam magam pszeudoszkeptikusnak, mert nekem az lenne a szégyen, ha úgy gondolkodnék mint a bejegyzés szerinti "valódi szkeptikus".

Ha arra vagy kíváncsi, hogy mit gondolok, ne próbáld elmondani. Főleg azért, mert nettó hülyeség, amit leírtál.

Ha valami nem értesz, egyszerűbb ha kérdezel.

vö.: szkepticizmus.
Ha gondot okoz, szerzek neked értelmező kéziszótárt.

LOL

Miért, szerinted a személyeskedés a megoldás?
Attól tartok, nagyon más kultúrkörben szocializálódtunk...

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 17:56
Szerző: mimindannyian
@Caspi (40685): Sajnos funkcionális analfabétákkal nem tudok érdemi párbeszédet folytatni. E hibámat nyíltan felvállalom. Segítség: javítsd ki a hozzászólásodat, mert hemzseg a logikai hibáktól.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 18:02
Szerző: Caspi
@mimindannyian (40682):
1. A haszon sokféle lehet, és nem mindegyik nyílvánul meg közvetlen pénzben
Ugye, ugye. Ez a pszi kutatásokra is igaz.
Ha így értelmezed, akkor ez fokozottan igaz a homeopátiára is. De ettől sem a para-pszí, sem a homeopátia nem lesz értelmes kutatási irány.
Nem mozognak egy szinten, már csak a költségvetésüket megnézve is igaz ez. Csóri kutatók kapnak egy vastag falú szobára zsetont. Szemben mondjuk LHC: 660 millió dollár, Vietnámi háború: 133 milliárd dollár.
Az igazi különbség az, hogy a fizikusok előtte már igen sokat letettek az asztalra (előzetes kutatások, kidolgozott elméletek, amiket meg lehet támasztani, vagy el lehet vetni az újabb kutatások alapján), szemben a zsetonnal játszadozó csóri kutatókkal.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 18:07
Szerző: Caspi
@mimindannyian (40686):
Sajnos funkcionális analfabétákkal nem tudok érdemi párbeszédet folytatni.
Ha nem ismersz egy kifejezést, légy szíves használj értelmező kéziszótárt.
Nagyon irritáló, amikor még a személyeskedni is csak erős logikai bakival vagy képes. :?
E hibámat nyíltan felvállalom.
Nyugodtan, engem nem zavar.
Segítség: javítsd ki a hozzászólásodat, mert hemzseg a logikai hibáktól.
Segítség: "A hiba az Ön készülékében van"

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 18:10
Szerző: Caspi
@Máté (40683):
Mi van ha lehetetlen konzisztens módon definiálni a lábat úgy hogy ne legyen legalább végtelen sok lábad?
Sajnos sehogy, ha felteszed, hogy létezhet olyan láb, ami a jelenlegi vizsgálati módszerekkel kimutathatatlan.
Mi van ha egyes lábaid csak akkor léteznek ha nem figyeled meg őket?
Jogos.
A virtuális lábakról nem is beszélve...
Akartam még valamit írni csak elfelejtettem
Ha eszedbe jut, légy szíves írd le, mert kíváncsi lennék rá.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 19:54
Szerző: mimindannyian
@Máté (40683):
Honnan tudod hogy függ a definíciótól?
Nem függ, meghatározza.
Mi van ha lehetetlen konzisztens módon definiálni a lábat úgy hogy ne legyen legalább végtelen sok lábad?
Előfordulhat. A hétköznapi fogalmaink egzakt definíciója gyakorta nehézségekbe ütközik, mert nem egy kevés elemből épülő fogalomrendszerre vezethetők vissza, hanem az használatának megannyi körülménye kapcsolódik hozzá, azok együttese definiálja.
És ha meg is egyezünk a láb definíciójában milyen módon szeretnéd összeszámolni őket?
Én nem szeretném, te szeretnéd. Például tízesével, hogy hamarabb végezzünk.
Mi van ha egyes lábaid csak akkor léteznek ha nem figyeled meg őket?
Azok akkor szerfelett furcsa lábak.
Akartam még valamit írni csak elfelejtettem. De nem baj, ez már így is elég nagy hülyeség.
Egyetértünk. Térj a lényegre.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 20:43
Szerző: Caspi
@mimindannyian (40691):
Előfordulhat. A hétköznapi fogalmaink egzakt definíciója gyakorta nehézségekbe ütközik, mert nem egy kevés elemből épülő fogalomrendszerre vezethetők vissza, hanem az használatának megannyi körülménye kapcsolódik hozzá, azok együttese definiálja.
Ha a láb neked fogalom, akkor vajon minek tekinted a lábszagot?
Azok akkor szerfelett furcsa lábak.
Pont annyira furcsák, mint a homeopátia és a para-pszí képességek.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 21:31
Szerző: mimindannyian
@Caspi (40692):
Ha a láb neked fogalom, akkor vajon minek tekinted a lábszagot?
Fogalomnak. Minden fogalom, a fogalmak részhalmazát képezik az élőlények és tárgyak is. Még ezt sem tudod?
Pont annyira furcsák, mint a homeopátia és a para-pszí képességek.
Pont annyira? Nem egy kicsit kevésbé, vagy egy kicsit jobban? Bizonyítsd be!

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 21:35
Szerző: lorenz
@mimindannyian (40691):

Nagyon úgy néz ki, hogy a saját fegyveredet fordították ellened.
A filozófiai megközelítéseknek sajnos az a mellékhatása, hogy a racionális világ alapfogalmait is képesek kikezdeni.
Ha visszaemlékszel régebbi beszélgetéseinkre, valami olyasmit mondtam, hogy elismerem a filozófiai értelmezés illetékességét bizonyos területeken.
Véleményem szerint a mostani nem az.
Egy jelenség vagy létezik, megismételhető, leírható és magyarázható vagy sem.
A kísérletre visszatérve, azt mondanám, hogy a véletlentől való eltérésnek is lehet valószínűsége, ahhoz hasonlóan, ahogy a fej vagy írás játéknál sem törvényszerű a 10 dobásból 5 fej és 5 írás.
Ha kellően nagyszámú 10-es dobássorozatot veszel, akár olyan is előfordulhat, hogy 10 fej jön ki egymás után az egyik sorozatban.
Ez is az átlagtól való szignifikáns eltérés, de attól még ugyanúgy véletlen.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 21:49
Szerző: mimindannyian
@lorenz (40694):
Nagyon úgy néz ki, hogy a saját fegyveredet fordították ellened.
Fegyver? Ellenem? Miről beszélsz? Ez eddig sziesztának is gyenge volt :).
A filozófiai megközelítéseknek sajnos az a mellékhatása, hogy a racionális világ alapfogalmait is képesek kikezdeni.
Fordítva ülsz a lovon. A filozófiai megközelítés lebutítása vezet el a hétköznapi megközelítés zavaros vizeihez. A racionális világ egy idea. Sokféleképp definiálható, te az egyik alakjára azt hiszed, hogy az az igazság.
Ha visszaemlékszel régebbi beszélgetéseinkre, valami olyasmit mondtam, hogy elismerem a filozófiai értelmezés illetékességét bizonyos területeken.
Véleményem szerint a mostani nem az.
Abszurd amit mondasz. A filozófia mindenek felett áll, így ha már az sem illetékes, akkor semmi :).
Egy jelenség vagy létezik, megismételhető, leírható és magyarázható vagy sem.
Többé-kevésbé :).
A kísérletere visszatérve, azt mondanám, hogy a véletlentől való eltérésnek is lehet valószínűsége, valahogy úgy, mint a fej vagy írás játéknál is nem törvényszerű a 10 dobásból 5 fej és 5 írás.
Ha kellően nagyszámú 10-es dobássorozatot veszel, akár olyan is előfordulhat, hogy 10 fej jön ki egymás után.
Ez is az átlagtól való szignifikáns eltérés, de attól még ugyanúgy véletlen.
Statisztika, valószínűségszámítás. Mond ez valamit? A matematikusok nem ma jöttek ám le a fáról. Mondhatod persze, hogy az eddigi sokezer vizsgálat véletlen éppen eltért az egyenletes eloszlás várható értékétől, ám ennek a valószínűsége sokkal kisebb, mint az, hogy a megfigyelt eltérést valós hatás okozta. Ekkor tehát a szemléleteddel totálisan szembemész: egy jóval kisebb valségű eseményt ölelsz a kebledre, a valószínűbb helyett, csakhogy védd a világnézeted. Mi ez a megveszekedett zártság? Miért félsz feltenni, hogy a tapasztalt eltérésnek valós oka van? A tényeket nem letagadni kell, hanem kutatni és megmagyarázni.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 22:17
Szerző: lorenz
@mimindannyian (40695):

"Fordítva ülsz a lovon. A filozófiai megközelítés lebutítása vezet el a hétköznapi megközelítés zavaros vizeihez. A racionális világ egy idea. Sokféleképp definiálható, te az egyik alakjára azt hiszed, hogy az az igazság."

Fordítva ülsz a lovon.A racionális megközelítés lebutítása vagy hiánya vezet el a filozófia zavaros vizeire.
A filozófiai világ egy idea.Sokféle irányzata, tézise van, és te azt hiszed, hogy ezeken keresztül jutsz el az igazságig.


Egyébként lebecsülöd a véletlent.Mindenben inkább hatást és összefüggést keresel.
Hát mutasd ki a hatást és döngölj földbe minket a megkerülhetetlen bizonyítékokkal.
Tényleg nem lehet egyértelműbb igazolásokat találni a jelenségre?
Ebbe az irányba kellene már elindulni.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 22:51
Szerző: mimindannyian
@lorenz (40696): A szájkaratét ha befejezted, és a témához érdemben hozzá tudsz szólni, jelentkezz.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.10. 23:52
Szerző: lorenz
@mimindannyian (40698):

"A szájkaratét ha befejezted, és a témához érdemben hozzá tudsz szólni, jelentkezz."

De hisz ezt a riposztot tőled láttam először!
Azt hittem frappáns lesz, ha egy általad alkalmazott érveléstechnikával válaszolok.
Látom vérkomolyan veszed a parapszichológiát.
Ez estben elnézést és fordítsuk komolyra.

Tehát egyezzünk meg abban, hogy lehet a dolog mögött valami, amiben ugyan nem lehetünk egész biztosak és fogalmunk sincs hogyan működik.
Van valami ötleted, hogyan lehetne ennél nagyobb bizonyosságot szerezni?
Egyáltalán beéred ennyivel vagy szeretnéd te is egyértelműen igazolni?

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 00:29
Szerző: Máté
@mimindannyian (40691):
Térj a lényegre.
Azt hittem egyértelmű mit akarok. Nem is értem miért nyúlt 4 oldal hosszúra ez a topik. Teljesen értjük hogy az hogy egy kísérlet kimenetele akár százmilliószor egymás után ugyanaz, nem jelenti azt hogy százmillió plusz egyedszerre is az lesz. Tehát igazad van mikor azt mondod hogy soha semmiben nem lehetünk egészen biztosak. Ugyanakkor neked is meg kell értened, nem szeretem ha azzal vádolnak hogy képmutató vagyok aki szándékosan nem tartja magát a tudományos módszertanhoz ha a rövidtávú érdeke azt kívánja, csak azért mert mondjuk szerintem a nem falszifikálható dolgok nem is léteznek. Vagy azért mert -urambocsá- egy tudományos vitában ragaszkodom ahhoz (esetleg bizonyítás nélkül) hogy márpedig egy tipikus embernek 2 lába van.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 00:44
Szerző: Szilágyi András
Van egy találós kérdésem.

Tegyük fel, hogy van egy esemény, amiről úgy gondoljuk, hogy a bekövetkezésének a valószínűsége minden egyes próbánál 1/4.

De egyesek azt állítják, hogy valójában az esemény valószínűsége 1/3. Ennek ellenőrzésére szeretnénk tesztelni azt az alternatív hipotézist, hogy tényleges valószínűség nem 1/4, hanem annál nagyobb.
Ezért azt csináljuk, hogy végzünk 40 próbát, majd teszteljük, hogy 0,05 szinten el lehet-e utasítani a nullhipotézist (ehhez az kell, hogy a 40-ből legalább 16-szor következzen be az esemény).

De egy kísérlettel nem érjük be. 12 darab ilyen 40-es próbasorozatot végzünk, és azt tapasztaljuk, hogy 3 esetben szignifikáns lett az eredmény, 9 esetben viszont nem.

Mi a helyes következtetés? Nyilvánvaló, hogy a kísérletek nagy többsége negatív eredményt hozott. Azt a 3 esetet, amikor pozitív eredmény jött ki, tekinthetjük-e a véletlen játékának, és kimondhatjuk-e, hogy a kísérletek szerint nincs bizonyíték arra, hogy az esemény valószínűsége nagyobb lenne 1/4-nél? Kimondhatjuk-e továbbá, hogy ennek alapján nincs is értelme tovább folytatni a kísérletezést, hiszen bár 3 esetben volt pozitív eredmény, ez nyilvánvalóan nem reprodukálható?

És ha a 12 kísérlet közül egy sem lesz szignifikáns? Akkor kimondhatjuk-e a fentieket?

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 07:34
Szerző: Caspi
@Szilágyi András (40701):
Tegyük fel, hogy van egy esemény, amiről úgy gondoljuk, hogy a bekövetkezésének a valószínűsége minden egyes próbánál 1/4.
De egyesek azt állítják, hogy valójában az esemény valószínűsége 1/3. Ennek ellenőrzésére szeretnénk tesztelni azt az alternatív hipotézist, hogy tényleges valószínűség nem 1/4, hanem annál nagyobb.
Ebben az esetben lehet, hogy helyesebb, ha azt mondjuk, hogy tegyük fel létezik a jelenség, illetve tegyük fel, hogy nem.
Ezért azt csináljuk, hogy végzünk 40 próbát, majd teszteljük, hogy 0,05 szinten el lehet-e utasítani a nullhipotézist (ehhez az kell, hogy a 40-ből legalább 16-szor következzen be az esemény).
Légy szíves, ha lehet magyarázd egy kicsit egyszerűbben, illetve ebben az esetben specifikusabban. (Például, ha azt tűzöm ki kísérletként, hogy 40 alkalommal dobok fel pénzérmét egy paraván mögött, akkkor várhatóan hány alkalommal fogja a távolbalátó/jövőbelátó/telepítikus kísérleti alany megmondani, hogy melyik felére esett?)
Mi a helyes következtetés? Nyilvánvaló, hogy a kísérletek nagy többsége negatív eredményt hozott. Azt a 3 esetet, amikor pozitív eredmény jött ki, tekinthetjük-e a véletlen játékának, és kimondhatjuk-e, hogy a kísérletek szerint nincs bizonyíték arra, hogy az esemény valószínűsége nagyobb lenne 1/4-nél? Kimondhatjuk-e továbbá, hogy ennek alapján nincs is értelme tovább folytatni a kísérletezést, hiszen bár 3 esetben volt pozitív eredmény, ez nyilvánvalóan nem reprodukálható?
Ha általánosságokban beszélünk, légy szíves írd le a hallgatólagos előfeltételeket is, pl.:
- Feltételezzük, hogy az elején megadott valószínűségek a kísérlethez és a feltételezett jelenséghez illeszkedve lettek kiválasztva (pl.: pénzérme dobálásnál a találat valószínűségét nem tesszük 1/3-1/4 közé)
- Feltételezzük, hogy sem a kísérleti elrendezésben, sem pedig a lebonyolításban soha nem volt mérési pontatlanságot okozó hiba

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 10:32
Szerző: Gábor
Az higgs-bozonról jut eszembe...

A Higgs-bozonak van egy matematikailag kidolgozott háttere és nem mond ellent annak a világképnek amit megismertünk, sőt a Standard Modell jósolja meg! Parpszih.-t mi jósólta meg?

A parpszih. - javítson ki András ha tévedek - hatása a távolsággal nem csökken, nem lehet leárnyékolni, és lényegében nincs kimutatható hatása. Lehet, hogy tévedek de ez a felvetés egyetlen más elméletbe sem illeszthető, nem jósolja meg sem az agykutatás, sem a biológia, sem a fiziológia - lényegében semmilyen elméleti alapja nincs! Ez egy felvetés ami lóg a levegőben! Tévedek? A normál pszichológia is küzd a tudománnyal, rengeteg ága van (egyetemen tanítják) aminek köze sincs a tudományhoz, holisztikus meg mindenféle nyakatekert megközelítés is létezik a pszihére. Ez számomra sokat mond. (András ha tévedek, és válaszolni szeretnél nekem, kérlek normálisan válaszolj, vagy ha nincs kedved linket is elfogadok, de nagyon szépen kérlek ne személyeskedj mert bizonyítékokkal meggyőzhető vagyok - köszi.)

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 11:30
Szerző: mimindannyian
@Szilágyi András (40701):
Mi a helyes következtetés? Nyilvánvaló, hogy a kísérletek nagy többsége negatív eredményt hozott. Azt a 3 esetet, amikor pozitív eredmény jött ki, tekinthetjük-e a véletlen játékának, és kimondhatjuk-e, hogy a kísérletek szerint nincs bizonyíték arra, hogy az esemény valószínűsége nagyobb lenne 1/4-nél? Kimondhatjuk-e továbbá, hogy ennek alapján nincs is értelme tovább folytatni a kísérletezést, hiszen bár 3 esetben volt pozitív eredmény, ez nyilvánvalóan nem reprodukálható?

És ha a 12 kísérlet közül egy sem lesz szignifikáns? Akkor kimondhatjuk-e a fentieket?
Ha ennyire hasonlítanak a kísérletsorozatok akkor kár is mindegyikre szignifikanciát számolni, egy sorozatként tekinthetünk őket és az összes próbára vonatkoztatva számolunk szignifikanciát, nem? Emiatt az, hogy 3 pozitív eredmény volt 12-ből, még nem sokat mond. Az sem kizárt, hogy átcsoportosíthatók lennének az egyes események a 12 sorozat között úgy, hogy mind szignifikáns eredménnyel záruljon - azaz zárulhatott volna egész más narratívával is a 12 sorozat.
Ha a 12-ből egy sem szignifikáns p=0.05 mellett, az nekem azt mondaná, hogy az sem kizárt, hogy p=0.06 mellett már mind az, vagy legalábbis a fenti esethez hasonlóan több azzá válik.

De lehet, hogy ez a naiv okoskodás teljesen félrevisz, úgyhogy a metaanalízisben jártas választ szívesen meghallgatnám.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 11:50
Szerző: mimindannyian
@Gábor (40708):
A Higgs-bozonak van egy matematikailag kidolgozott háttere és nem mond ellent annak a világképnek amit megismertünk, sőt a Standard Modell jósolja meg! Parpszih.-t mi jósólata meg?
Ha a standard modell tud jósolni, akkor a pszí jelenségek máris alá vannak támasztva :). Viccet félretéve az LHC úgy jött csak a képbe, hogy egyesek a jól belátható megtérülés függvényében szeretnének egy-egy kutatási területet komolyan venni.

A jóslást illetően viszont egy egészen más kérdéskörben vagyunk. Kutatni érdemes, ami ugyan nyitott kérdés, de az elméleteink előrejelzik, azaz a kutatás eredménye lényeges hatással lenne a jelen modelljeinkre. Ugyanakkor nem csak modellekből következnek állítások, melyeket érdemes kutatni, hanem emberek is tesznek kijelentéseket. Eképpen viszont észrevehetjük, hogy a pl. a Higgs és a pszi vagy bármelyik áltudományos hablaty között annyi a különbség, hogy kik hozakodtak elő egy állítással. Egy markáns faktor ebben a dimenzióban az érdekeltség. A homeo készítmények forgalmazóinak nem érdeke kutatni, ők nem a hatásból élnek ugyanis, hanem a hatás meglétéről alkotott hitből. A Higgs egészen más, nem igazán van érdekeltsége benne bárkinek, esetleg fizikusoknak hízhat a mája, ha megtalálják, de azért ez elég evidens, mi több, elvárható motiváció. A pszi viszont kevert terület. A piaci mutatványos szintén a hitből él, nem a valós hatásból, hiszen bűvészként is ugyanazt tudná produkálni. De van a tudományos vonzat, ami viszont nem megélhetési áltudomány, hanem kutatható hatás. Sőt, ha igazolódna, az a higgsnél is sokkal több megtérüléssel kecsegtetne.
A normál pszichológia is küzd a tudománnyal,
Küzd??? Prímán használja a tudományos megközelítés diktálta kísérletezést.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 12:18
Szerző: Gábor
@mimindannyian (40712):
Eképpen viszont észrevehetjük, hogy a pl. a Higgs és a pszi vagy bármelyik áltudományos hablaty között annyi a különbség, hogy kik hozakodtak elő egy állítással.
Éppen erről beszéltem, hogy nem ez a különbség, csak hát a grafománia ugye...
Küzd??? Prímán használja a tudományos megközelítés diktálta kísérletezést.
Jó kérdés, hogy van-e egyáltalán konszenzus bármiben is a pszichológián belül. Egyértelmű-e mi a tudat, vagy pszihé, ego, drive - vagy a kísérletek ennek kiderítésére szolgálnak? A pszichológia nem természettudomány, annak ellenére, hogy használja annak módszerét, pl.: a kísérletezést.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 12:35
Szerző: mimindannyian
@Gábor (40713):
Eképpen viszont észrevehetjük, hogy a pl. a Higgs és a pszi vagy bármelyik áltudományos hablaty között annyi a különbség, hogy kik hozakodtak elő egy állítással.
Éppen erről beszéltem, hogy nem ez a különbség, csak hát a grafománia ugye...
Éppen ezt fejtegettem, hogy valójában de, ennyi a különbség, csakhát funkcionális analfabétizmus, ugye... A higgset előhozták fizikusok, akik alkottak egy elméletet, és az elmélet azt mondatja velük, tehát a fizikusokkal, hogy léteznie kellene egy ilyen és ilyen részecskének. Itt tehát a fizikusok állítanak valamit, amott meg mások. Az részletkérdés, hogy ezen állításukhoz előbb visszavonultak gondolkozni, vagy kapásból rávágták. Ezoterikusok őrültek is képesek évekig számolni a csillagjegyeket, és mondani valamit abból, akkor az meggyőzőbb, mintha csak kiböfögi a marhaságait?
Jó kérdés, hogy van-e egyáltalán konszenzus bármiben is a pszichológián belül.
Elég rossz kérdés, mert csak a tájékozatlanságodról árulkodik. Szerinted a pszichológia is áltudomány?
Egyértelmű-e mi a tudat, vagy pszihé, ego, drive - vagy a kísérletek ennek kiderítésére szolgálnak?
Ez csak egy cseppnyi része a pszichológiának, ami azért jut eszedbe, mert kereszttűzben van. Ez olyan, mintha azt mondanám, a fizika egy nagy zagyvaság, csak keresik a részecskéket, leáll a gyorsítójuk, aztán nem tudnak semmit, csak ott vannak az területek, mint mechanika, hőtan, aztán egyik szerint rezegnek a testek, másik szerint meg erő hatására elmozdulnak, tiszta ellentmondásos katyvasz. Ha nem értesz a pszichológiához, akkor jobb, ha nem nyilatkozol róla, bölcsebb maradsz.
A pszichológia nem természettudomány, annak ellenére, hogy használja annak módszerét, pl.: a kísérletezést.
Ha a bonyolult rendszerek tanulmányozását kizárod a természettudomány fogalomköréből, akkor nem. Úgyhogy azt javaslom, kapcsolj rá, és minden fizikus húzzon bele, hogy a fizika magába olvassza a biológiát és a pszichológiát. És akkor majd természettudomány lesz. Amíg nem, addig az a természettudósok sara :).

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 12:43
Szerző: Gábor
@mimindannyian (40716):
Elég rossz kérdés, mert csak a tájékozatlanságodról árulkodik. Szerinted a pszichológia is áltudomány?
Wiki szerint:

"A társadalomtudományokat bölcsészeti területeket közös megjelöléssel humán tudományoknak nevezik, szembeállítva az élő- és élettelen természettudományokkal és azok alkalmazott ágaival a reál tudományokkal. A kifejezetten az emberrel magával, mint biológiai és társadalmi lénnyel foglalkozó alap- és alkalmazott tudományok e két nagy szféra határán vannak (fizikai és kulturális antropológia, pszichológia, humánetológia, orvostudomány)."

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 12:47
Szerző: Szilágyi András
@Caspi (40706): Szerintem minden lényeges információt leírtam.
Ha már pénzérméről írsz, mondj inkább 2 pénzérmét, akkor legalább tényleg 1/4 az esélye, hogy valaki eltalálja, mit dobsz.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 12:52
Szerző: Szilágyi András
@Gábor (40708):
Parpszih.-t mi jósólta meg?
Az emberi tapasztalat, a személyes beszámolók, élmények.
A parpszih. - javítson ki András ha tévedek - hatása a távolsággal nem csökken, nem lehet leárnyékolni,
Ezt egyesek vélelmezik, de erre nincsenek megbízható adatok.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 13:56
Szerző: alagi
@Szilágyi András (40719):
Az emberi tapasztalat, a személyes beszámolók, élmények.
Pont mint a homeopatia, asztrologia, vagy moksa elixir, vagy hologramos karkoto.
De egy kísérlettel nem érjük be. 12 darab ilyen 40-es próbasorozatot végzünk, és azt tapasztaljuk, hogy 3 esetben szignifikáns lett az eredmény, 9 esetben viszont nem.

Mi a helyes következtetés? Nyilvánvaló, hogy a kísérletek nagy többsége negatív eredményt hozott. Azt a 3 esetet, amikor pozitív eredmény jött ki, tekinthetjük-e a véletlen játékának, és kimondhatjuk-e, hogy a kísérletek szerint nincs bizonyíték arra, hogy az esemény valószínűsége nagyobb lenne 1/4-nél? Kimondhatjuk-e továbbá, hogy ennek alapján nincs is értelme tovább folytatni a kísérletezést, hiszen bár 3 esetben volt pozitív eredmény, ez nyilvánvalóan nem reprodukálható?

És ha a 12 kísérlet közül egy sem lesz szignifikáns? Akkor kimondhatjuk-e a fentieket?

Nem mondhatjuk ki hogy "biztos hogy a valoszinuseg nagyobb 1/4-nel" vagy azt hogy "biztos hogy nem kulonbozik". Valoszinusegi allitasokat lehet tenni.

Ha 0.05-os szignafikancia szintet hasznalsz, az azt jelenti, hogy ha a valoszinuseg tenyleg 1/4, akkor is 20 kiserletbol egyben szignifikans elterest fogsz talalni.
Ebben a hipotetikus esetben 12-bol haromban talaltal elterest, tehat (ha minden zavaro tenyezo kizarunk, azaz nincs fiok hatas es semmilyen hiba es adatszivargas nem volt a kiserletben) nagy valoszinuseggel kulonbozik a tesztelt valoszinuseg 1/4-tol.
Tehat vagy a nullhipotezis igaz es akkor van egy 0.017 valoszinusegu esemenyunk (nem tul valoszinu, de azert annyira nem is meglepo), vagy a valoszinuseg kulonbozik 1/4-tol, vagypedig elfelejtettuk a fiokhatast, vagy pedig elb*sztuk a kiserletet. Ezek a lehetosegek.
De egy kísérlettel nem érjük be.
Masreszt erdemes lenne a kiserleteket osszesiteni, ezzel a reszekre bontassal csak feleslegesen bonyolitod az eleted. Ezzel csak magad amitod, mert egy kiserlet 12*40 probaval az ugyanannyit er mint 12 kiserlet 40 probaval. Csak a metaanalizisben jobban mutat, ha 12 kiserletnek allitod be. Ennyi erovel 480 egyelemu kiserletnek is nevezhetnenk.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 14:31
Szerző: Szilágyi András
@alagi (40721):
Pont mint a homeopatia, asztrologia, vagy moksa elixir, vagy hologramos karkoto.
Értem, tehát akkor szerinted ami emberi tapasztalaton alapul, az mindenképpen baromság, és hülyeség kutatni.
Ilyenek pl.: gyógynövények hatása, gombaszakértés, álmok jellegzetességei, tanulási módszerek, stb.
Ezzel csak magad amitod, mert egy kiserlet 12*40 probaval az ugyanannyit er mint 12 kiserlet 40 probaval.
Tekintsd úgy, hogy 12 külön ember végezte, és 12 külön cikkben publikálta!

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 14:48
Szerző: Máté
Kép

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 14:50
Szerző: alagi
@Szilágyi András (40722):
Értem, tehát akkor szerinted ami emberi tapasztalaton alapul, az mindenképpen baromság, és hülyeség kutatni.
Pont forditva.
Abbol hogy "emberi tapasztalaton" alapul semmi nem kovetkezik, lehet orbitalis baromsag is, vagy ertelmes dolog.
Tekintsd úgy, hogy 12 külön ember végezte, és 12 külön cikkben publikálta!
A lenyegen nem valtoztat, csak nehezebb nyomon kovetkni hogy ki milyen jol szurte ki a szisztematikus hibakat. (es hany kiserletet vegzett el mig vegre kijott egy amit "erdemes" volt publikalni, es hanyat tett el a fiokba.)

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 14:54
Szerző: Szilágyi András
@Máté (40723):
Tőled is várom a választ a találós kérdésre.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 14:58
Szerző: Gábor
@Szilágyi András (40722):

Az is tapasztalat, hogy én soha nem tapasztaltam a parapszichológia hatását (és nem is ismerek olyat).

Lexikon szerint a tapasztalat jelentése:
Az embernek a külvilágra való gyakorlati ráhatása alapján felhalmozódott ismeretek összessége, e ráhatás észleleti, gondolati eredménye, a külvilág érzéki tükröződése, mely másodlagos az objektív realitáshoz képest. A tapasztalat nagyon sokféle szintű lehet, az ösztönöstől a tudományos tapasztalatig. A tapasztalat alapján tárulnak föl a dolgok, jelenségek összefüggései, törvényszerűségei, alakulnak ki a célszerű cselekvési módok és eszközök. A tapasztalat nagyon fontos szerepet játszik a tudományos haladásban, az elmélet és a gyakorlat fejlesztésében.
Szerintem arra gondolnak, hogy többféle tapasztalat van, és parapszichológia nem objektív tapasztalat szerintük. Emberek milliói nem tapasztalják. Persze lehet mondani, hogy biztos nem érzékenyek rá, de azt már nem tudod megmondani miért nem vagyok érzékeny rá, más meg miért érzékenyebb, így szerintem ez kimeríti az ad hoc hipotézis fogalmát. Nem?

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 15:05
Szerző: Szilágyi András
@Gábor (40726): Épp elegen tapasztalják ahhoz, hogy érdemes legyen kutatni az okát.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 15:07
Szerző: Máté
@Szilágyi András (40725):
Egyszer már megválaszoltam a kérdésed előtti hsz-ben, meg most az xkcd képsorral. A te felfogásod szerint ha jól értem semmiből nem következik semmi. És ez elméletileg igaz is. Ha elvégzünk Graham-szám darab kísérletet azonos kimenetellel, a következő végtelen darab kísérletnél akkor is kaphatunk eltérő eredményt. Csakhogy ez nem vezet sehova. Ezért a hozzám hasonló földi halandók, akiknek nincs idejük végtelen kísérlet elvégzésre, a mindennapi döntéseiket valószínűségi alapon hozzák meg. Pl. reggel elindulok a hév felé, és nem arra várok hogy odateleportálódjak az egyetemre (pedig talán ez is lehetséges). Sőt néha még olyan dolgokra is vetemedek, hogy azt mondom: "nem fogok odateleportálódni az egyetemre", holott ezt nem tudhatom "biztosan".

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 15:09
Szerző: Szilágyi András
@Máté (40728):
Én egy teljesen kvantitatív kérdést tettem fel, nem általános okoskodást kérek válaszként.
Persze ha teljesen járatlan vagy a statisztikában, akkor elismerem, nem könnyű válaszolni.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 15:17
Szerző: Máté
@Szilágyi András (40729):
Mi a helyes következtetés? Nyilvánvaló, hogy a kísérletek nagy többsége negatív eredményt hozott. Azt a 3 esetet, amikor pozitív eredmény jött ki, tekinthetjük-e a véletlen játékának, és kimondhatjuk-e, hogy a kísérletek szerint nincs bizonyíték arra, hogy az esemény valószínűsége nagyobb lenne 1/4-nél? Kimondhatjuk-e továbbá, hogy ennek alapján nincs is értelme tovább folytatni a kísérletezést, hiszen bár 3 esetben volt pozitív eredmény, ez nyilvánvalóan nem reprodukálható?

És ha a 12 kísérlet közül egy sem lesz szignifikáns? Akkor kimondhatjuk-e a fentieket?
Ez mitől kvantitatív?

szerk.: tényleg nagyon szeretnélek lenyűgözni titeket emberfeletti statisztikai ismereteimmel, de ezen mit kéne kiszámolnom, vagy bebizonyítanom?

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 15:24
Szerző: Szilágyi András
@Máté (40730):
Akkor mondhatsz ki valamit, ha elég biztos vagy benne, vagyis ha elég kicsi a valószínűsége, hogy tévedsz.
A példából ezt ki lehet számolni.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 15:24
Szerző: Caspi
@Szilágyi András (40718):
Szerintem minden lényeges információt leírtam.
Ezt nem tudom eldönteni, mivel nem határoztuk meg, hogy minre is szolgál a találós-kérdésed.
Ha már pénzérméről írsz, mondj inkább 2 pénzérmét, akkor legalább tényleg 1/4 az esélye, hogy valaki eltalálja, mit dobsz.
Nekem mindegy, legyen 2 pénzérme, habár szerintem ezzel csak feleslegesen bonyolítjuk a kérdést.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 15:28
Szerző: Máté
@Szilágyi András (40731):
Ebben egyetértünk. Örülök hogy nem én vagyok itt az egyetlen pszeudoszkeptikus.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 15:35
Szerző: Gábor
@Szilágyi András (40727): Tehát a parapszichológia létezése ezek szerint már tény? Vagyis már az okát kutatják, és nem a létezését akarják bebizonyítani, jól értelek?

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 15:48
Szerző: Szilágyi András
@Gábor (40735): A parapszichológia egy tudományág. Természetesen létezik.
Az embereknek vannak para-élményei, pl. telepatikus élmények, megérzések, stb. Ezek az élmények, tapasztalatok is léteznek. Ezeknek az okát kutatja a parapszichológia.

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 18:02
Szerző: Orcas
@Szilágyi András (40727):
Épp elegen tapasztalják ahhoz, hogy érdemes legyen kutatni az okát.
Mint a testbol valo kilepes, aminek azert van fiziolgias agyi elteres a hattereben???

Pszeudoszkepticizmus

Elküldve: 2012.02.11. 18:03
Szerző: Orcas
@Szilágyi András (40736):
Az embereknek vannak para-élményei, pl. telepatikus élmények, megérzések, stb. Ezek az élmények, tapasztalatok is léteznek. Ezeknek az okát kutatja a parapszichológia.
Déjà vu (French pronunciation: [deʒa vy] ( listen), literally "already seen") is the experience of feeling sure that one has already witnessed or experienced a current situation, even though the exact circumstances of the prior encounter are uncertain and were perhaps imagined. The term was coined by a French psychic researcher, Émile Boirac (1851–1917) in his book L'Avenir des sciences psychiques ("The Future of Psychic Sciences"), which expanded upon an essay he wrote while an undergraduate. The experience of déjà vu is usually accompanied by a compelling sense of familiarity, and also a sense of "eeriness", "strangeness", "weirdness", or what Sigmund Freud calls "the uncanny". The "previous" experience is most frequently attributed to a dream, although in some cases there is a firm sense that the experience has genuinely happened in the past.[1]
http://en.wikipedia.org/wiki/D%C3%A9j%C3%A0_vu