Példának okáért a művészetet is a megismerés eszközének lehet tekinteni.Kerdezem en: ha a tudomány a megismerésünknek csak az egyik lehetséges eszköze, mik a tobbi eszkozok?
Egyébként kérlek fejtsd ki bővebben, miért nincs igaza. És ez szólhat mindenkinek is tulajdonképpen: miért is bizonyos, hogy a tudomány az egyetlen helyes eszköze a megismerésnek?Experience of the mysterious. Art provides a way to experience one's self in relation to the universe. This experience may often come unmotivated, as one appreciates art, music or poetry.
"The most beautiful thing we can experience is the mysterious. It is the source of all true art and science." -Albert Einstein[28]
Kifejtened?Példának okáért a művészetet is a megismerés eszközének lehet tekinteni.
Kimaradt egy fontos fogalom, az objektivitásra való törekvés. Mert igaz, hogy a "művészeten keresztül önmaga megismerésére" is sor kerülhet, de ilyen alapon bármilyen tett a világ megismerésének eszköze. Ha megkérem a szomszédot, hogy kalapáccsal verje a kezem, akkor is megismerem önmagamat és a világot is jobban. Nagyszerű! Ám amint számba veszem, hogy mekkora ütéseket mért rám, hány ujjam tört el, onnantól tudományos a szemléletem. Ha nem teszek ilyet, akkor puszta szubjektív érzések gyűjtéséről van szó, mely mint mondom, bármilyen tevékenység során megadatik.Igen, hozzátenném még, hogy az alkotó a művészeten keresztül önmaga megismerésére is törekedhet.
De ilyen alapon minek ehhez művészet?? Csőszerelő józsi szennyes ruháját nézegetve is megismerkedhetek egy ember szubjektív világával, ami része a mi világunknak.A művészet egyéni érzések, gondolatok kifejezésére törekszik, így egy alkotó munkáját megismerve, az ő gondolatvilágában elmélyülve a befogadó is tanulhat valamit az alkotó saját, szubjektív világáról, ami pedig része a mi világunknak.
Ez erősen blabla szöveg, hogy a művészet utat kínál az egyén és az univerzum kapcsolatának megélésére. Ilyen zöldségeket a drogosok tudnának sokkalta nagyobb hangerővel a zászlajukra tűzni. Na, a tudatmódosító szerekkel aztán rohadtul megismerheted a kozmosszal való kapcsolatodat. Persze... Még mit nem. A művészeti alkotások érzelmi reakciókat váltanak ki, és mivel nem nyers racionális lények vagyunk, ezen érzelmi ingerek sokszor hatnak a racionális megismerési képességeinkre is. Ebből erősen túlzó, de kétségkívül hangzatos duma oda jutni, hogy a művészet a világ megismerésének egy útja. Nem, maximum egy olykor hasznos eszköz, mint a szemüveg, vagy a kávé.Egyébként kérlek fejtsd ki bővebben, miért nincs igaza.Experience of the mysterious. Art provides a way to experience one's self in relation to the universe. This experience may often come unmotivated, as one appreciates art, music or poetry.
"The most beautiful thing we can experience is the mysterious. It is the source of all true art and science." -Albert Einstein[28]
Fordított a gondolatmenet. Ha összeszeded, hogy miképp ismerhetjük meg a világot lehetőleg objektívan (gy.k. itt: másnak is értékelhető formába önthető módon): megfigyelés, modellalkotás, számszerűsítés, verifikálás, tattara-tattara..., majd ezen irányelveket követed, akkor máris tudományos eszközökkel ismered meg a világot.És ez szólhat mindenkinek is tulajdonképpen: miért is bizonyos, hogy a tudomány az egyetlen helyes eszköze a megismerésnek?
A valóság visszatükrözésének egyik alapvető módja. A művészet a képzeleten keresztül, érzékileg megragadható formában ábrázolja a valóságot. A művészi megismerés útja kétirányú: a valóságtól az érzeten és képzeten keresztül eljutni a fogalomhoz; és vissza: a fogalomból a képzeten és érzeten keresztül a valósághoz. Az első képzetfajta a fogalmat megelőzően, a második képzetfajta pedig a fogalmat követően jön létre. A művészi megismerés ennek a két különböző képzetnek, a naiv és a tudatos képzetnek összekapcsolódása. Így a művészi megismerés belsőleg ugyanolyan összetett lehet, mint a tudományos megismerés.
SolarisRégies értelemben tudománynak, filozófiának vagy bölcseletnek nevezték a megismerő tevékenységek minden formáját, így a szűkebb (mai értelemben vett tudományágakon kívül) a művészeteket, a világnézeti gondolkodást, vallásos és mitológiai tanokat, szakmai tapasztalatokat, technikai ismereteket, megfigyeléseket, elmélkedéseket. A megismerés útjainak tekintették többek között a rációt, emóciót, intuíciót, meditációt és az imát is.
Mai fogalomhasználatunkban a tudomány ennél jóval szűkebben értelmezett. Mint tevékenység csak azokat a megismerési formákat jelenti, amelyeket meghatározott módon tudományos módszertan alapján végeznek.
Kód: Egész kijelölése
A megismerés útjainak tekintették többek között ... a meditációt és az imát is.Másrészt de, azzal cáfoltam, hogy ilyen alapon minden tett a világ megismeréséhez segít hozzá, ha kalapáccsal vered a kezed, az is. Akkorhát miért emeljük ki e tekintetben a művészetet? Az a fajta szubjektív világmegismerés, ami által te a művészeteket valid világmegismerésnek szeretnéd betudni, lehetetlenül tág.De azt szerintem nem cáfolta senki, hogy megismerési forma lenne.
Pedig, ha a művészet és a szubjektív élmények általi világmegismerést szeretnéd reklámozni, akkor az utóbbit is bátran előhozhattad volna, ugyebárad 3) Azt tettem, amikor John D. Barrow könyvét ajánlottam és nem a Káma Szutrát.
.Örülök, hogy sikerült megtalálni az idézet támadható részét. Mondjuk én voltam a hülye, hogy túl sokat kivastagítottam belőle. Amit érvnek szántam a mellett, hogy van többféle mód a megismerésre, az ez a része:Egyrészt csatlakozok ennyi véleményéhez, az a letűnt definíció.....
Ami ugye azt implikálja, hogy a wiki szerint is vannak más lehetőségek a megismerésre.Mint tevékenység csak azokat a megismerési formákat jelenti
Nem látom, hogy ez miért akkora probléma. Én teljesen reálisnak látom, hogy minden, amit teszek, sőt minden, ami velem történik, árnyalja az én világról alkotott szubjektív képemet, vagyis a világ pontosabb, részletesebb megismeréséhez vezet.Másrészt de, azzal cáfoltam, hogy ilyen alapon minden tett a világ megismeréséhez segít hozzá, ha kalapáccsal vered a kezed, az is.
Pusztán mert ez jutott aktuálisan eszembe. Az egész onnan indult, hogy felkértek, mondjak más lehetőséget a megismerésre.Akkorhát miért emeljük ki e tekintetben a művészetet?
Ismét nem értem, hogy ez miért probléma.Igen, tág fogalom, nem pontos, el is ismerem. De attól még jogos megismerésnek nevezni.Az a fajta szubjektív világmegismerés, ami által te a művészeteket valid világmegismerésnek szeretnéd betudni, lehetetlenül tág.
És ez miért nem megismerés? Új gondolataid, érzéseid születnek általa, tekinthetjük akkor úgy, hogy új gondolatokat, érzéseket ismertél meg, nem?Ismereteket kapunk általa, az alkotók gondolatait, és az érzelmi világunkról is valamifélét
Persze ezt is lehet tudományosan elemezni. Nem állítom, hogy ne lehetne. De egy versről vagy festményről alkotott szubjektív képet, érzetet és annak hatásait nem pótolhatják a hatásmechanizmusok puszta leírásai. A tudomány a hatásmechanizmusokat írja le, a szubjektív megismerés pedig azt, ahogyan ezt az emberek megélik.Ám, ha az érzelmeket komolyabban elemezzük, nem elégszünk meg az "ez tetszett" jellegű benyomásleírással, akkor rögvest kikötünk a pszichológiánál, melyről, mint már megvitattuk, tudományos módszer.
Továbbra is mondom, az egész pszichológiát eszem ágában sem állt megkérdőjelezniNo, de amennyire megkérdőjelezted anno a pszichológia tudományos jellegét, ill. vetetted fel, hogy pl. a pszichoanalízis kérdéses lábakon áll, úgy ez sokszorta inkább kimondható a művészetekről, ahol még a szándék sincs meg rá, hogy hasznosítható tudást szerezzünk a világról és magunkról.
De ez mellékes most.En megismeres alatt informacioszerzest ertek.Új gondolataid, érzéseid születnek általa, tekinthetjük akkor úgy, hogy új gondolatokat, érzéseket ismertél meg, nem?
Egy dialógusban azért ennél olvasmányosabb tárgyalásra számít az ember.Ezzel én is egyet tudok érteni. A különbség köztünk ott van, hogy szerintem szubjektív dolgoknak is van információtartalma, például érzéseknek, gondolatoknak.En megismeres alatt informacioszerzest ertek.
Értem, mi a problémád, és a nézeteltérés gyökerét tekintve is igazad lehet. Csak szeretném ehhez az analógiához hozzátenni, hogy bár az autóversenyzők a profik, ezt nem vitatja senki, mégis vannak, akik rajonganak a TrabantértCsak ez olyan, hogy egy autóversenyző azt nevezi autónak, amibe max. 2-en férnek el, és max 3 másodperc alatt van százon; s amikor elkezdik neki magyarázni, hogy dehát a kétütemű trabant is autó, akkor bambán néz, hogy miről van szó?? És végülis igen, annak is van 4 kereke és motorja, az is valami olyasmi dolog, téllleg!
Szerintem is fontos része, de nem a megismerési hozadéka miatt. Ahogy már az elején írtam, érző lények vagyunk, akikre sokkalta inkább hatnak az érzelmek, benyomások, primer ingerek, mintsem az absztrakt tudomány útvesztői. Emiatt fontos a művészet, mely ezen érzésekből sző csillámló fonatot.Szóval értem, hogy a te megítélésed szerint a művészi megismerés a tudományos megismeréshez képest gyengécske, de attól még megismerés, és fontos része az életnek. Szerintem.
A megismerést a fentebbi értelemben használva szerintem amiatt is fontos. Nem csak emiatt persze.Szerintem is fontos része, de nem a megismerési hozadéka miatt.
Nem próbálom őket egy szintre magasztalni, sajnálom, ha ez jött le. Szerintem felesleges őket összehasonlítani, tök más a lényegük.Számomra kissé önellentmondásosnak hat, amikor valaki a művészetet próbálja a tudományokkal egy szintre magasztalni, így a világ megismerése és meghódítása terén. Mintha emögött az a rejtett fájdalma húzódna meg, hogy "igen, igen a tudomány a frankó, dehát ez a szegény művészet, annyira szeretem, ez is ér annyit!" - és ez hibás gondolatmenet, mert az "ér annyi" lehet, hogy igaz, de nem ugyanazon "szolgáltatása" miatt ér annyit.
Akkor jó. Csak arról volt szó, hogy nem a tudomány az egyetlen út, lássuk a többit - így persze, hogy mellérendelő viszonynak tűnt a felvetés. De ezek szerint nem annak szánatott, s akkor egyetértünk.Nem próbálom őket egy szintre magasztalni, sajnálom, ha ez jött le. Szerintem felesleges őket összehasonlítani, tök más a lényegük.
En meg ezt a fajta osszehasonlitast is a dolgok keveresenek erzem.Egyébként meg jobban szeretem a tudományt, úgyhogy itt bukik az egész.
Physics is the most fundamental and all-inclusive of the sciences, and has
had a profound effect on all scientific development. In fact, physics is the present-
day equivalent of what used to be called natural philosophy, from which most of
our modern sciences arose. Students of many fields find themselves studying
physics because of the basic role it plays in all phenomena. In this chapter we
shall try to explain what the fundamental problems in the other sciences are,
but of course it is impossible in so small a space really to deal with the complex,
subtle, beautiful matters in these other fields. Lack of space also prevents our
discussing the relation of physics to engineering, industry, society, and war, or
even the most remarkable relationship between mathematics and physics. (Mathe-
matics is not a science from our point of view, in the sense that it is not a natural
science. The test of its validity is not experiment.) We must, incidentally, make it
clear from the beginning that if a thing is not a science, it is not necessarily bad.
For example, love is not a science. So, if something is said not to be a science,
it does not mean that there is something wrong with it; it just means that it is not
a science.
Nem, nem illeszthető, pld. a hiperbolikus geometriában.