Oldal: 1 / 2

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.14. 16:45
Szerző: pounderstibbons
Elég régen olvastam róla és azóta birizgálja a csőrömet, mert tényleg lehet, hogy jobban működne, mint a mostani rendszer(ráadásul a minimáljövedelem is bele van építve), én legalábbis nem találtam eddig fogást rajta azon kívül, hogy felmérhetetlenek lennének a bevezetési költségei, és nem tudni hogyan működne kölcsönhatásban más rendszerekkel.

Évente egyszer ki is lehet próbálni egy mini-közösségben:
http://liskaland.hu/liskaland/
A LisKaLand Liska Tibor gazdaságmechanikai koncepcióját próbálja ki. Mi is az elmélet? Nem szocializmus és nem kapitalizmus: mindkettő és egyik sem. A társadalom minden tagja számára biztosítja az alapvető megélhetést, ugyanakkor állítja, mindenre létezik piaci megoldás. Az egyén vállalkozói szabadságát helyezi a középpontba, szabad teret adva az önérvényesülésnek. Liska elveti a magántulajdon kapitalista formáját, a tulajdon monopóliumát, ám a szocialista állami tulajdont is. Javaslata a kapitalizmusban is hallatlan elképzelés, piacibb a szabadpiacnál: a tulajdont is verseny tárgyává kívánja tenni. Rendszerében nincs adózás, s végső soron mindent az üzemeltet, aki erre a leghatékonyabb módon képes. Idealista ábránd vagy korszakalkotó elmélet? Picit talán ez is, az is.

A modell fő elemei a személyes társadalmi tulajdon és a társadalmi örökség. Ezen fogalmak megértésén keresztül megérthető a tábori szabályok lényege is.
Személyes társadalmi tulajdon

Képzeljünk el egy árverést. (Aztán éljük is ágy, mert a tábor éppen így kezdődik.) Ezen az árverésen minden (illetve a táborban a csak a legtöbb) termelőeszköz magánkézbe, a játékosok kezébe kerül. Vállalkozásba kerülnek a mosdók, a kocsmák, a kaszinó, a mozi, a szállások, a büfék, a sportpályák, de lesznek nagykereskedések is, sőt: felparcellázzuk és a játékosok kezébe adjuk a tábor teljes területét is.

Itt következik a csavar. Az árverés győztesei nem feltétlenül tarthatják meg újonnan szerzett tulajdonukat a tábori életük végéig. Nem szerzik meg a tulajdon monopoljogát. Ha a vállalkozást annak aktuális értékén valaki hajlandó átvenni, a tulajdonos köteles azt átadni. Az aktuális értéket viszont az aktuális tulajdonos szabja meg! A vállalkozások értékét a bank folyamatosan nyilvántartja és közrebocsátja. Így lesz a tulajdon személyes és társadalmi is.
Használati díj

Mi korlátozza a valóságtól túlságosan elszakadt értékek bemondását, ha a tulajdonos maga állapítja meg a vételárat? Az egyik korlátozó tényező a használati díj. Mértéke a vállalkozás értékének 6%-a évente, azaz a tábori időszámítás szerint naponta. Ha tehát a tulajdonos meg akarja védeni magát a kivásárlástól, felemelheti vállalkozása értékét, ez a biztosíték azonban nincs ingyen: befizetési kötelezettsége is növekszik. Egy 30 000 öki (LisKaLandon öki a pénznem) értékű vállalkozásra 1800 ökit fizet naponta, ha viszont felemeli az értékét 40 000-re, a napi használati díj már 2400 öki lesz. A vállalkozás értékét olyan szinten kell tartania, hogy az eladás megérje neki. Fontos az alacsony használati díj, mert a vállalkozó így viszonylag olcsón (ám nem ingyen) tudja megvédeni vállalkozását, s ha bekövetkezik a tranzakció, az mindkét fél számára előnyös lesz.

Ez a megoldás, ha a valóságban működne, megspórolná a pénz- és időigényes, emellett gyakran nem is túlságosan hatékony adóellenőrzéseket is. A tulajdonosok maguk adják meg vállalkozásuk értékét, mely után a használati díj fizetendő, így szükségtelen a jövedelemellenőrzés (és értelmét veszti a jövedelmek eltitkolásának elterjedt gyakorlata is).
Licitdíj

A másik korlátozó tényező a licitdíj. Ez kezdetben 30%, azaz a már említett 30 000 ökiről 40 000 ökire való értékemelés esetében 10 000 X 0,3 = 3000 öki. Ez az összeg a vállalkozó kockáztatható hányadát csökkenti, ám nem veszik el teljes mértékben: a hagyatékszámlát növeli.
A licit a licitálóé

Liska modelljének egyik alapvetése; a licit összege mindig a licitálót illeti meg. Mit is jelent itt a licit? Azt az összeget, amennyivel felülértékeljük vállalkozásunkat. Ha a vállalkozó fellicitálja cége értékét (például 30 000-ről 40 000 ökire), de akad valaki, aki ezt az értéket is reálisnak tartja, s megveszi a vállalkozást (az aktuális értéken való eladási kötelezettség miatt ezt minden további nélkül meg is teheti), az eredeti tulajdonosnak máris a licit összegével megegyező (azaz 10 000 öki) tiszta haszna keletkezett! Ezt az értékkülönbözetet ő hozta létre, pusztán "bemondással", licitálással, s így az őt illeti. A tábor során ezt a képet némileg módosítja a licitdíj alkalmazása, nem válik a teljes licit felhasználható jövedelemmé, de a játékos összvagyonát, mércéjét így is ugyanúgy gyarapítja.

Természetesen lehetőség van visszlicitre is, azaz a vállalkozás értékének csökkentésére. Erre akkor lehet szükség, ha a vállalkozó túlértékelte vállalkozását, s ezt észreveszi: a befolyt jövedelmekből nem tudja kifizetni a használati díjat, esetleg a működési költségeket sem, vagy egyszerűen csak várakozásain alul marad tiszta profitja. Ha a csökkentett értéken valaki megveszi a vállalkozást, az így létrejött veszteség is a vállalkozót terheli.

A vállalkozónak így érdeke olyan utódot találni, aki nála hatékonyabban tudja működtetni a vállalkozást, azaz magasabb értéket is képes kitermelni. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy a termelőeszközök végső soron ahhoz kerüljenek, aki azokat önmaga, s így a modell szabályaiból következően a társadalom egésze számára is a lehető legjövedelmezőbben képes üzemeltetni.
Társadalmi örökség

A társadalmi örökséget mindenki születésekor, a tábor kezdetén kapja meg saját folyószámlájára. A modell ezen összeg és kamatai révén biztosítja az alapvető megélhetést a társadalom minden tagja számára.

Honnan is származik ez a társadalmi örökség? Ki fizetné és miből, ha a való életben is lenne ilyen? Ez az összeg azon pénzáramok diszkontált értéke egy főre vetítve, amit az állam az állampolgáraira költ egész életük során juttatások formájában. Liska Tibor szavaival élve, valamelyest feloldva a bonyolult megfogalmazást: "az állam-apuka adja ki a gyerekek jussát". Tehát:

Az állam nem ad ingyenes orvosi ellátást, gázártámogatást, ingyenes oktatást és nyugdíjat sem. Ehelyett mindezt egy összegben adja ki polgárainak, akik mindezen szolgáltatásokat piaci áron fizetik meg. Ez megoldást jelent a lassú és túlbürokratizált állami újraelosztás problémájára.

Liska a szociális hálót az állami gyámkodás megnyilvánulásának tartotta. Mindezzel együtt az ő rendszerében, szemben az ismert gyakorlatokkal, senki nem hal éhen. A társadalmi örökség nem kockáztatható részének kamatai mindenkor biztosítanak egy minimális felhasználható jövedelmet.
Kockáztatható és nem kockáztatható rész

A társadalmi örökség, két részre oszlik: egy kockáztatható és egy nem kockáztatható részre. A nem kockáztatható rész tulajdonképpen egy hosszú távú lekötés — olyannyira hosszú távú, hogy tulajdonosa soha nem nyúlhat hozzá. Kamatainak egy része a nem kockáztatható részt gyarapítja tovább, egy másik része viszont szabadon felhasználhatóvá válik. A kockáztatható rész már teljes egészében felhasználható, kamataival együtt.

A táborban alkalmazott módosítás, hogy a nem kockáztatható hányad két részre oszlik, örökségre és hagyatékra. Az örökség jelenti a "klasszikus", liskai nem kockáztatható hányadot, a hagyaték viszont a "következő generációkra" marad, összege nem kamatozik a tulajdonos számára.

Ha tehát valaki minden lehetséges pénzt felhasznál, jövedelme az egyre gyarapodó nem kockáztatható rész kamatai révén akkor is az egész játék során növekszik.

Dióhéjban ennyi a LisKaLand. A szabályok nem is olyan bonyolultak, mint ahogyan az elsőre tűnhet. Igyekeztünk mindenre gondolni, de persze minden évben finomítjuk a modellt az addigi tapasztalatok alapján. Minden szabályrészletnek oka van, amit igyekszünk világossá tenni. Szívesen válaszolunk bármilyen kérdésre a liskaland@ltsz.hu címen.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.18. 12:30
Szerző: Tuttisuu
@pounderstibbons (65995):
Első problémám a klasszikus magántulajdon megszűnésével van. (Elég régi igénye az emberiségnek.) Gondoljunk csak a "téeszesítésre". Emberi tragédiák sora, pedig a "nagyobb jó" érdekében ment végbe és végső soron gazdaságilag is életképesebb, mint az egyéni, nadrágszíjparcellás gazdálkodás.

A többi gondom a teljesség igénye nélkül:
Ha én teszem azt cipészként jól végzem a munkámat és piszok sok cipőt eladok, megvehetek praxist és onnantól kezdve orvos vagyok?

Bíróságok hogyan működnek? Ha megölök valakit, de nem vagyok hajlandó kifizetni a bírósági eljárást, akkor szabad vagyok?
Ki tartatja be a szabályokat?
Mi van a kartellel, monopóliumokkal?
Ha kapok egy parcellát, akkor azon szabadon vámolhatok? (Megveszem a cipőgyár előtti útszakaszt, vagy a bolt előttit, vagy a kórház előttit...)
Honnan is származik ez a társadalmi örökség? Ki fizetné és miből, ha a való életben is lenne ilyen? Ez az összeg azon pénzáramok diszkontált értéke egy főre vetítve, amit az állam az állampolgáraira költ egész életük során juttatások formájában. Liska Tibor szavaival élve, valamelyest feloldva a bonyolult megfogalmazást: "az állam-apuka adja ki a gyerekek jussát". Tehát:

Az állam nem ad ingyenes orvosi ellátást, gázártámogatást, ingyenes oktatást és nyugdíjat sem. Ehelyett mindezt egy összegben adja ki polgárainak, akik mindezen szolgáltatásokat piaci áron fizetik meg. Ez megoldást jelent a lassú és túlbürokratizált állami újraelosztás problémájára.
Ez nagyon szép, csak honnan akaszt le egy ilyen átalakulás esetén ilyen irdatlan összeget?
A társadalmi örökség nem kockáztatható részének kamatai mindenkor biztosítanak egy minimális felhasználható jövedelmet.
Ez mitől kamatozik?
Ha tehát valaki minden lehetséges pénzt felhasznál, jövedelme az egyre gyarapodó nem kockáztatható rész kamatai révén akkor is az egész játék során növekszik.
:?:

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.18. 13:47
Szerző: alagi
@Tuttisuu (66317):
Ha én teszem azt cipészként jól végzem a munkámat és piszok sok cipőt eladok, megvehetek praxist és onnantól kezdve orvos vagyok?
Nyilvan szabalyozva lenne hogy ki lehet orvos es ki nem, ugyhogy nezzuk inkabb ezt a kerdest:

Ha én teszem azt cipészként jól végzem a munkámat és piszok sok cipőt eladok, megvehetek praxist szoleszetet és onnantól kezdve orvos borasz vagyok?

Igen, megprobalkozhatsz vele, legfeljebb szar bort fogsz csinalni, es csodbe viszed a ceget, es masvalaki kivasarol. Ez tulajdonkeppen igy van a kapitalizmusban is, az a kulonbseg hogy nem kotelezhetsz senkit hogy adja el neked a boraszatat.
Bíróságok hogyan működnek? Ha megölök valakit, de nem vagyok hajlandó kifizetni a bírósági eljárást, akkor szabad vagyok?
Ugyanugy mint eddig. A birosagok es az ugyeszseg mukodeset az allam finanszirozza, ugyhogy elitelnenek, bortonbe kerulnel. A gyilkosoknak most sem kell megfizetni a birosagi targyalast. (csak a jo ugyvedet, de ha nem akarnak, akkor az allam ad nekik egyet ingyen)
Ki tartatja be a szabályokat?
Az allamilag finanszirozott rendorseg. (esetleg ezt is ki lehet adni alvallalkozonak, eros kontroll mellett, de ez nem feltetlenul resze a Liska-modellnek)
Mi van a kartellel, monopóliumokkal?
Ugyanaz mint most: van egy hatosag (allami finanszirozassal) ami figyel rajuk es nem engedi hogy kialakuljanak.
Ha kapok egy parcellát, akkor azon szabadon vámolhatok? (Megveszem a cipőgyár előtti útszakaszt, vagy a bolt előttit, vagy a kórház előttit...)
Ez most is igy van: Ha van egy maganteruleted, akkor azon nem vagy koteles atengedni senkit, vagy donthetsz ugy hogy vam fejeben atengeded oket. Autopalya epitesekor ugyebar problema szokott lenni hogy az utba eso telkeket az allam idoben felvasarolja. (Biztos van valami torveny erre, hogy pontosan hogy megy vagy mehet a kisajatitas). A cipogyar elotti utszakasz megvetelevel az a problema, hogy az allam nem fogja neked eladni, pont ugyanugy mint a mostani rendszerben.
Ez nagyon szép, csak honnan akaszt le egy ilyen átalakulás esetén ilyen irdatlan összeget?
Igen, a problema ezzel a rendszerrel szerintem is az, hogy belathatatlan mennyisegu penz es bonyodalom lenne a bevezetesekor. De a kialakult rendszerben ez nem feltetlenul problema, itt is van egy koltsegvetese az allamnak amit ki kell egyensulyozni.
Ez mitől kamatozik?
Miert ne kamatozna? A hitelezes ugyanugy mukodik ebben a rendszerben is mint a kapitalizmusban. (az allamnak van egy csomo bevetele ugye, mert az osszes termeloeszkozert berleti dij jar: ezekbol is lehet peldaul a kamatokat fizetni.)
Ha tehát valaki minden lehetséges pénzt felhasznál, jövedelme az egyre gyarapodó nem kockáztatható rész kamatai révén akkor is az egész játék során növekszik.
Kepzeld el ugy hogy van egy kivehetetlen penzosszeged a bankban, aminek a kamatainak a felet megkapod, masik fele a kivehetetlen osszeget gyarapitja.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.18. 13:54
Szerző: alagi
@pounderstibbons (65995):

A bevezeteshez megvalami eszembejutott:

Ha az allam felvasarol egy epuletet, akkor donthet ugy, hogy a Liska rendszer szerint adja berbe: azaz publikalva van hogy az eppen meglevo berlo mennyit ad havonta, es ha barki mas tobbet iger, akkor kotelezo kikoltozne hogy a tobbet igero bekoltozhessen.
Ugy emlekszem valamelyik budapesti keruletben van legalabb egy olyan epulet, amit ezen szabalyok alapjan adott ki az onkormanyzat. (Uzleti celu epuletrol van szo, nem lakasokrol)

Igy, aprankent is el lehetne kezdeni bevezetni ezt a rendszert, de biztos hogy lenne a bevezetes soran olyan pont, ahol hirtelen nagyon drasztikus valtozasokat kellene eszkozolni.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 14:33
Szerző: Oppala
Megveszek egy helyiséget, hogy pékséget nyissak. Befektetek lakberendezőbe, bútorokba, gépekbe. Alkalmazok öt embert. Jól megy a biznisz, tudom fizetni a 6%-ot. Egy utcával odébb egy másik péknek ez nem tetszik, azt terjeszti, hogy rossz az árum. Elmaradnak a vevők, nem tudom fizetni a használati díjat, el kell adnom neki bagóért a boltot. Nem csak a helyiséget kapta meg, de azt a hozzáadott értéket is, amit a befektetésem hozott létre. Ez igazságos? A másik kérdés a dolgozóké. Nekik nem kell adózniuk? Csak megkapják a bérüket, és kész?

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 14:45
Szerző: mimindannyian
@Oppala (66504):
egy másik péknek ez nem tetszik, azt terjeszti, hogy rossz az árum.
...
el kell adnom neki bagóért a boltot. Nem csak a helyiséget kapta meg, de azt a hozzáadott értéket is, amit a befektetésem hozott létre. Ez igazságos?
Attól függ, mit tekintünk igazságosnak. Ez erősen kultúra és egyénfüggő fogalom.
Jelen társadalmi berendezkedésben azt mondhatod, hogy nem tisztességes, becsületsértő, és feljelentheted.
A másik kérdés a dolgozóké. Nekik nem kell adózniuk? Csak megkapják a bérüket, és kész?
Mikor, melyik rendszer szerint? Ha csak ÁFA van, akkor a bérük után senki sem adózik közvetlenül.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 14:46
Szerző: ennyi
@Oppala (66504):

Nem igazsagos. Az elet mar csak ilyen. Allandoan megy ilyen jellegu konkurenciaharc is.
Mellesleg azzal, hogy elterjesztette, hogy rossz az arud, a boltod erteket lecsokkenti, azaz a hozzaadott ertekedet elizelte.
Azert nem ilyen egyszeru ez, a vevok nem olyan hiszekenyek es butak, ha valoban jo az arud...

A dolgozoknak a vilag legtobb reszen (de nem mindenhol) jovedelemadot kell fizetniuk a jovedelmuk (munkaberuk) utan.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 14:47
Szerző: pounderstibbons
@Oppala (66504):
Megveszek egy helyiséget, hogy pékséget nyissak. Befektetek lakberendezőbe, bútorokba, gépekbe. Alkalmazok öt embert. Jól megy a biznisz, tudom fizetni a 6%-ot. Egy utcával odébb egy másik péknek ez nem tetszik, azt terjeszti, hogy rossz az árum. Elmaradnak a vevők, nem tudom fizetni a használati díjat, el kell adnom neki bagóért a boltot.
Ez nem a példád nem függ az ökonosztáttól rendszertől:
pl.
Megveszek egy helyiséget, hogy pékséget nyissak. Befektetek lakberendezőbe, bútorokba, gépekbe. Alkalmazok öt embert. Jól megy a biznisz, tudom fizetni a ~50%-os össz-adótömeget. Egy utcával odébb egy másik péknek ez nem tetszik, azt terjeszti, hogy rossz az árum. Elmaradnak a vevők, nem tudom fizetni a használati díjat, el kell adnom neki bagóért a boltot.

A rágalmazás-hírnévrontás elleni fellépésnek megvannak a megfelelő jogi útjai, az már esetleg jogos kérdés, hogy 6%-os adóból ki tud-e gazdálkodni az állam egy működőképes bírósági-rendőrségi szervezetet.
De még az is lehet, hogy a másik pékségnek lesz kínos, ha kiderül, hogy munka helyett/mellett rágalmazással is foglalkoznak.

Bérek adótartamáról bevallom lövésem sincs, de szerintem a Liska-féle rendszer kötelezően nem tartalmazza, de semmi sem tartja vissza az államot attól, hogy a licitdíj mellett bármilyen más adót is szedjen.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 14:52
Szerző: alagi
@Oppala (66504):
Megveszek egy helyiséget, hogy pékséget nyissak. Befektetek lakberendezőbe, bútorokba, gépekbe. Alkalmazok öt embert. Jól megy a biznisz, tudom fizetni a 6%-ot. Egy utcával odébb egy másik péknek ez nem tetszik, azt terjeszti, hogy rossz az árum. Elmaradnak a vevők, nem tudom fizetni a használati díjat, el kell adnom neki bagóért a boltot. Nem csak a helyiséget kapta meg, de azt a hozzáadott értéket is, amit a befektetésem hozott létre. Ez igazságos?
Ha valaki sikerrel elterjeszti a peksegedrol hogy rossz az aru, akkor csodbe mesz/ veszteseget termelsz, fuggetlenul attol hogy kapitalizmus van-e, Liska fele rendszer, vagy te egy allami pekseg vezetoje vagy a kommunizmusban (ami nem allamilag meghatarozott rendelesre dolgozik, hanem pl. az utcan arulja a kenyeret).
Ha tenyleg rossz az arud akkor ez igazsagos, ha hazudik akkor meg nem, pereld be ragalmazasert. :)
A másik kérdés a dolgozóké. Nekik nem kell adózniuk? Csak megkapják a bérüket, és kész?
Szerintem ez nem eszencialis resze a Liska rendszerenek, lehet igy is, ugy is, a lenyeg a termeloeszkozok tulajdonviszonyaival kapcsolatos dolgokban van.

@mimindannyian (66505):
@ennyi (66506):

Keveritek a topikokat, itt nem a csak AFA+alapjovedelmrol, vagy nem az eppen aktualis tarsadalmi berendezkedesrol van szo, hanem a Liska altal kitalalt rendszerrol, amirol az elso hozzaszolasban van szo.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 15:09
Szerző: Oppala
A lényeg az akart lenni, hogy ebben a rendszerben nem éri meg rövidtávon nem megtérülő, kockázatos beruházásba kezdeni. Ha néhány éven belül nem tudom kitermelni a befektetést, külső, vagy belső ok miatt, buktam az egészet. A mostani rendszernél legalább a helyiség tulajdonjoga az enyém marad, még ha a gépeket, bútorokat el is kell adjam. Se Áfa, se Szja nem lenne? Fizetnem kellene a műtétek, rendőrségi nyomozás, oktatás, tűzoltás, közvilágítás, úthasználat után is? Aki szegény, hogy fizeti ki ezeket?

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 15:15
Szerző: Oppala
Illetve a másik gondolat, hogy megéri a jól menő vállalkozásokat a konkurenciának tönkretenni, vagy likviditási zavart létrehozni.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 15:33
Szerző: pounderstibbons
@Oppala (66509):

Rövid távon nem megtérülő ÉS kockázatos lépést más rendszerbe se szokott jó ötletként működni.

Ha nem tudod kitermelni a 6%-os adót akkor tényleg bukod a dolgot, de ugye 6%-os adókulcs kifejezetten minimális, a jelenlegi átlag 50% körülihez képest.
A mostani rendszernél legalább a helyiség tulajdonjoga az enyém marad, még ha a gépeket, bútorokat el is kell adjam.
Dehogy maradna a tiéd a tulajdonjog. Csődbe mész, a bevételed zérus, viszont az ingatan fenntartását valamiből fizetned kell, így tuti a mostani rendszerben is két kézzel kapkodnál egy vevő után, aki még ha bagóért is, de átveszi.
Mert vagy ér valamit az a helyiség és akkor a Liska féle rendszerben is tudod használni, sőt át is tudod adni felemelt licitdíjjal, vagy tényleg nem ér semmit és akkor jobb is ha megszabadulsz tőle.
Se Áfa, se Szja nem lenne?
Passz. Ezt nem érinti ez a modell.
Fizetnem kellene a műtétek, rendőrségi nyomozás, oktatás, tűzoltás, közvilágítás, úthasználat után is?
Mintha rendszeresen elsiklanál afelett, hogy ugyan itt kevesebb az állami szolgáltatás, de ugyanígy az állami elvonás is kevesebb, így mindenkinek több pénze marad, amiből futja magánszolgáltatókat keresni. Elég sok területen ez működni szokott(egészségügy, oktatás szerintem simán menne), ahol nem, ott marad az állam, és majd kitalálja, hogy milyen finanszírozással oldja meg.
De ez az érv csak akkor áll meg, ha látnánk olyan rendszert, amit az állam jobban tud működtetni mint a magánszektor. A bíróságra rendőrségre ez szerintem megállhat, az utakra és közvilágításra is, de azért nálunk az állam nagyon nem csak ezekkel foglalkozik, hanem tücsköt bogarat felvállal és messze nem úgy néz ki, mintha marhára hatékonyan csinálná.
Aki szegény, hogy fizeti ki ezeket?
AKi szegény az (minden rendszerben)a legszegényebb, de itt pl. mások termelő munkájából is kifolyóan járna mindenkinek egy eltékozolhatatlan vagyonész, így elméletileg senki nem hal éhen emiatt, sőt.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 15:36
Szerző: ennyi

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 15:41
Szerző: ennyi
@pounderstibbons (66511):
Ha nem tudod kitermelni a 6%-os adót akkor tényleg bukod a dolgot, de ugye 6%-os adókulcs kifejezetten minimális, a jelenlegi átlag 50% körülihez képest.
Egyaltalan nem az: most a haszon 50%-a az ado, ott meg a vallalkozas ertekenek 6%, azaz ha van egy vallalkozas, ami 6% profittal mukodik, akkor az ado a profit 100%-a.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 16:04
Szerző: pounderstibbons
@ennyi (66513):

Ez elég bonyolult, mert a mostani adórendszerben is van amit a tényleges haszon után fizetsz(TAO), és vannak fix összegek is(pl. munkabérjárulékok), de jogos a kritikád.

A vállalkozásod értékét viszont ebben a rendszerben te határozod meg, így az adód alapját is. Ha valamelyik évben rosszul ment a cég akkor kijelentheted, hogy szerinted csak 10.000 Ft-ot ér jelen állapotában a tulajdonodban lévő cucc, és befizetsz 600 Ft adót. Ha igazad van akkor vagy ennyivel megúsztad, vagy pedig valaki megveszi mondjuk 12.000-ért és nyertél ~2.000 forintot.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 16:50
Szerző: ennyi
@pounderstibbons (66514): A munkaberjarulekrol ugy tudtam, hogy nem fix osszeg az sem, hanem a munkaber adott szazaleke.

Ha azt mondod, 10 000 az erteke, akkor miert venne meg valaki 12 000-ert?

Meg ha annyiert venne is meg, azzal nem nyersz, hiszen te ertekelted le 10 000-re, annak ellenere hogy dragabban (mondjuk 20 000-ert) vetted.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 17:29
Szerző: alagi
@ennyi (66518):
A munkaberjarulekrol ugy tudtam, hogy nem fix osszeg az sem, hanem a munkaber adott szazaleke.

Ha azt mondod, 10 000 az erteke, akkor miert venne meg valaki 12 000-ert?

Meg ha annyiert venne is meg, azzal nem nyersz, hiszen te ertekelted le 10 000-re, annak ellenere hogy dragabban (mondjuk 20 000-ert) vetted
Miert nem olvasod el a bevezetot? ott ez szepen el van magyarazva.

Azert veszi meg valaki magasabb aron, mert ha valaki 10001-ftert venne meg a 12000-et ero vallalkozast akkor csak 5 percig lehetne az ove, utana megvenne valaki ertelmes 12000-ert. Azert erdemes a tenyleges arat bemondani mert annak a valahany szazalekat kell befizetni minden evben. Ha tul keveset mondasz egy nalad ertelmesebb megveszi toled, ha tul sokat akkor meg feleslegesen fizetsz tul sokat.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 17:38
Szerző: pounderstibbons
@ennyi (66518):

A munkabérjárulékok annyiban tényleg nem fixek, hogy általában igazodnak a kifizetett munkabérekhez, de abban az értelemben fixek, hogy akkor is fizeted őket, ha az általad futtatott vállalkozás egy huncut kanyit se hoz a konyhára.
Ha azt mondod, 10 000 az erteke, akkor miert venne meg valaki 12 000-ert?

Meg ha annyiert venne is meg, azzal nem nyersz, hiszen te ertekelted le 10 000-re, annak ellenere hogy dragabban (mondjuk 20 000-ert) vetted.
Árverést láttál már? Van egy kikiáltási ár. Nagyon ritka, hogy azon kelne el valami.

Hipotetikus példa:
Licitre kerül 10 db taxi, jelenlegi működtetőjük 8.000-re értékeli őket. Szerinted ennél többet érnek, így rálicitálsz 10000-ért.
4 évig megy a céged, évi 5000 tiszta haszonnal a részedre, ebből fizetsz a szinten tartott licit miatt 10000*0,06*4=2400 adót, marad 17.600 Ft tiszta hasznod, mert mind két évben 10.000 ért hirdeted meg licitálásra, és ennyiért senkit nem érdekel a dolog.
De az 5. évben a taxizási kedv alábbhagy, alig 3000-t keresel rajta egy év alatt, adózás után maradna 3400, ha megint 10.000-re értékeled.
Emiatt úgy gondolod, hogy inkább csak 5.000-re értékeled és máris felére csökkentetted az adódat. így 3700 marad a zsebedben.
Valaki azonban kifizetne érte 6.000-t, valaki más meg rálicitál 7.000-ért és utóbbi elviszi a 10 taxidat, de neked kifizet 7.000-t.

Így 10.000--el indultál, kerestél 17.600+3700+7.000 pénzt, azaz 5 év alatt megkerestél tisztán 18.300 pénzt.

Utána veszel a pénzedből 10 kishajót 15000-ért. Ezek azonban messze nem úgy teljesítenek, mint várnád, nincs velük haszon, viszont évente elviszik 1000 pénzedet a javításokkal és akkor még ott a 6%-os licitadó.

HA lecsökkented a vállalat értékét hamarabb szabadulhatsz ugyan, de nagyobb veszteséggel.

Előfordulhat, hogy 2 évig kitartasz az eredeti 15.000-s áron, de lehet, hogy a helyzet nem változik és senki nem akarja megvenni tőled 15.000-ért, de még 11.000-t se.
De 10.000-ért már találhatsz esetleg jelentkezőt, aki viszont örömest átveszi, mert van ötlete, hogyan tudná jobban kihasználni őket, és neked ez a 10.000 is nagyon meg fogja ez érni.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 17:51
Szerző: ennyi
@pounderstibbons (66524): Atirtad a szamokat, mikozbe en a valaszt szerkesztem?

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 17:52
Szerző: pounderstibbons
@ennyi (66526):

Bocsánat, sajnos igen. De most már nem teszem. :oops:

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 17:54
Szerző: ennyi
@alagi (66522):
Azert veszi meg valaki magasabb aron, mert ha valaki 10001-ftert venne meg a 12000-et ero vallalkozast akkor csak 5 percig lehetne az ove, utana megvenne valaki ertelmes 12000-ert.
Miert kezd el valaki 10 000-ert arusitani egy 12 000-et ero vallakozast?

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 17:57
Szerző: pounderstibbons
@ennyi (66529):

Mert kevesebb az adója, ha 10.000-t ír.

A rendszer arra ösztönöz, hogy a lehető legpontosabban add meg a licitárat.

Ha sok, akkor sok adót fizetsz, ha kevés, akkor olcsón kivásárolják a jólműködő üzleted.

Ha pont eltalálod, akkor nem fizetsz sok adót és maradhatsz a cég működéséhez szükséges eszközök birtokában.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 17:58
Szerző: pounderstibbons
@ennyi (66529):

Miért árul valaki a vaterán 4.000.000 ért egy kocsit, ha van aki 4.100.000-t is megadna érte?

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 18:00
Szerző: ennyi
@pounderstibbons (66528):
Aprosag: a jovedelmedbol meg kell elj, elelmiszerre, ruhara, orvosra, biztositasra, lakasra baratnore stb kell koltened... nem biztos, hogy megmarad 15k uj befektetesre.
Persze, de ez a jelenlegi rendszerre is igaz, itt meg még van egy fix jövedelmed is a vállalkozásból befolyó mellé.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 18:03
Szerző: ennyi
@pounderstibbons (66530):
Mert kevesebb az adója, ha 10.000-t ír.

A rendszer arra ösztönöz, hogy a lehető legpontosabban add meg a licitárat.
Peldadban 2k-val tevedtel... :) tul alacsonyra tetted az arat

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 18:05
Szerző: ennyi
Az a bajom, hogy iszonyuan bizonytalan, instabil rendszer lenne ez az elkepzelt vilag.

Soha nem tudnad, holnap is a tied-e meg a vallakozasod. Ezert nem erne meg hosszutavon tervezni benne.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 18:08
Szerző: pounderstibbons
@ennyi (66534):

A licit nem naponta van hanem mondjuk évente.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 18:13
Szerző: ennyi
@pounderstibbons (66535): OK, akkor csak egy evre tervezhetsz elore. Olyan beruhazast, ami egy even tul terul meg, nem erdemes elkezdeni.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 18:16
Szerző: mimindannyian
@pounderstibbons (66535): ki kellene próbálni, hogy kijöjjenek a gyengéi
Nem megildható ez kis elszigetelt közösségekben? De? Már meg is történt?

Ez az évenkénti licit pl. magával hozhatja azt, amit a politika produkál 4 éves periódusokban. A licit előtt fel van futtatva az érték, utána meg áll parlagon.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 19:27
Szerző: Oppala
Ha most becsődöl a pékségem, eladhatom a gépeket, bútorokat, és csinálhatok angol turkálót, nem megy rá az üzlethelyiségem, senkinek sem vagyok köteles olcsón eladni. A nálam dolgozó alkalmazott minden pénzét a legújabb mobilokra költi. Mivel az új iPhone-ját nyomogatva megy át a zebrán, elcsapják. Miből fizeti a műtéteket? Még a telefonját se tudja eladni, mert ripityára tört.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 19:42
Szerző: mimindannyian
@Oppala (66540): Kölcsön kér a nagyobb fiától, aki jó pénzeket akaszt le kaszinókban, és amúgy is kapcsolata van az alvilággal.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.20. 20:07
Szerző: pounderstibbons
@mimindannyian (66537):

Itt lehet olvasni az Ökonosztáttal kapcsolatos kísérletekről:
http://liskatibor.uw.hu/pub/download/20 ... icle44.pdf

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 00:56
Szerző: alagi
@Oppala (66540):
Ha most becsődöl a pékségem, eladhatom a gépeket, bútorokat, és csinálhatok angol turkálót, nem megy rá az üzlethelyiségem, senkinek sem vagyok köteles olcsón eladni.
Olcson a Liska fele rendszerben sem lennel koteles eladni, hanem legalabb annyiert, amennyit szerinted er. Ha masvalalki szerint tobbet er, akkor o bebizonyithatja. Pont ez a Liska rendszer elonye.
A nálam dolgozó alkalmazott minden pénzét a legújabb mobilokra költi. Mivel az új iPhone-ját nyomogatva megy át a zebrán, elcsapják. Miből fizeti a műtéteket?
A tarsadalombiztosatasabol, vagy az "alapjovedelmebol". (amit itt tarsadalmi oroksegnek hivnak.)

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 03:59
Szerző: ennyi
@pounderstibbons (66542): Nagyon bizarr.

Pusztan azzal lehet jovedelemre szert tenni, hogy licitalsz valaki mas vallakozasara!

Ha jol ertem, hogy mukodik:

Van egy 100 penzt ero vallakozasom. 100 penznyi ertek utan adozok.
Te azt mondod, hogy megert 200 penzt.
En azt mondom, nekem is meger annyit, nem adom, akkortol
1. 200 penz ertek utan adozok (ez meg OK)
2. a jovedelem felet ezutan oda kell adjam neked, en csak 100 penz jovedelmet kapom, a masik 100 resz jovedelme a Tied, de en adozok 200 resz utan.

Ebben a rendszerben en kivaloan megelnek abbol, hogy 100 kulonbozo jol meno vallalkozasra licitalnek, kb 10%-kal magasabb aron (annyiert ugysem adjak), es akkortol 100 vallakozas jovedelmenek 10%-a az enyem!

Azaz munka nelkul eletem vegeig 10 teljes vallakozasnyi jovedelmem van.

Tetszik a rendszer.
Szoljatok ha valahol bevezetik, megyek ingyenelni.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 10:04
Szerző: alagi
@ennyi (66550):

Igen, mikor ezt a rendszert bevezetik, nyilvan a bizarr, ingyenelest lehetove verziot valasztanak, holott meg neked is eszedbe jutott hogy mi lenne ugyanennek a nem bizarr, ingyenelest lehetove nem tevo verzioja. (mellesleg ez szerepel a leirasban is)

Nagyon bizarr.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 12:18
Szerző: ennyi
@alagi (66555): A leirt teherautos kiserletben az altalam leirt valtozatot hasznaltak.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 16:11
Szerző: alagi
@ennyi (66561):

Ok, bocs, mostmar elolvastam en is (elsore azt hittem a bevezeto kommentrol van szo.)

Akkor hadd adjak egy masik valaszt (az elsot meg hagyd figyelmen kivul):

Ket eset lehetseges:
1. Az altalad licitalt vallalkozas tenyleg ki tudja gazdalkodni a plusz 10%-ekot, ekkor megerdemled hogy kapsz egy kis penzt, mert az eredeti tulajdonos berlo el akarta titkolni az adott termeloeszkoz valos erteket, es igy "eloskodott a tarsadalmon".
2. Az altalad licitalt vallalkozas mar igy is epp nullszaldos vagy veszteseges, ekkor az eddigi berlo orommel lepasszolja neked, te pedig a vesztesegbol meg a plusz 10% adot is kifizeteted, plusz az eredeti berlo licitjeert jaro kamatot is. Ha vallalod a kockazatot, nyugodtan licitalgass 100 vallalkozasra, aztan majd lesz valami. (pl. az hogy 50 veszteseges ceget kell vezetned, es a masik 50 cegtol meg kapsz par fillert a szemfulessegedert cserebe.)

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 17:32
Szerző: ennyi
@alagi (66596):
1. Az altalad licitalt vallalkozas tenyleg ki tudja gazdalkodni a plusz 10%-ekot, ekkor megerdemled hogy kapsz egy kis penzt, mert az eredeti tulajdonos berlo el akarta titkolni az adott termeloeszkoz valos erteket, es igy "eloskodott a tarsadalmon".
Mi a valos ertek? Mekkora haszonra jogosult az eredeti berlo?
Ha ez nincs meghatarozva, akkor kaosz.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 17:58
Szerző: alagi
@ennyi (66612):
Mi a valos ertek? Mekkora haszonra jogosult az eredeti berlo?
Ha ez nincs meghatarozva, akkor kaosz.
Mi a valos ertek? Mennyit er egy kilo kenyer? mennyit er egy kilo arany? mennyit er egy uj suzuki miutan Esztergomban legordul a gyartoszalagrol?
Ha ez nincs meghatarozva akkor kaosz..........

ja, nem, a piac magatol meghatarozza az arat. Te is pont ezen szabalyozo mechanizmus resze vagy azzal hogy licitalgatsz, es vagy sokat nyersz vagy belebuksz a megkapott vallalkozasba.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 18:22
Szerző: ennyi
@alagi (66622): Hat ez az. Nincs valos ertek (Marxnal meg volt).

Ebben a modellben a valos ertek attol fuggoen valtzik, hogy az aktualis berlo mekkora jovedelemmel elegszik meg.
Minel kevesebb jovedelemmel, annal nagyobb a "valos ertek".

Es ettol nagyon nem tetszik amit irtal
berlo el akarta titkolni az adott termeloeszkoz valos erteket, es igy "eloskodott a tarsadalmon"
.

Nem. A berlo nagyobb jovedelemhanyadot akart megtartani maganak, a jovedelem kisebb hanyadat akarta adokent befizetni.

Ez a modell nagyon durva modon versenyezteti a tagokat, hogy a jovedelem minel nagyobb szazalekat fizessek be adonak, kulonban elveszthetik a termeloeszkozt.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 18:33
Szerző: alagi
@ennyi (66626):

Ez pont ugyanigy van a kapitalizmusban is, ami ugyebar a legrosszabb rendszer, kiveve az osszes tobbit amit eddig kiprobaltunk.
Ebben a modellben a valos ertek attol fuggoen valtzik, hogy az aktualis berlo mekkora jovedelemmel elegszik meg.
Minel kevesebb jovedelemmel, annal nagyobb a "valos ertek".

Nem. A berlo nagyobb jovedelemhanyadot akart megtartani maganak, a jovedelem kisebb hanyadat akarta adokent befizetni.

Ez a modell nagyon durva modon versenyezteti a tagokat, hogy a jovedelem minel nagyobb szazalekat fizessek be adonak, kulonban elveszthetik a termeloeszkozt.


A valos ertek attol fuggoen valtozik hogy a piacon mennyiert lehet az adott dolgot eladni. Minnel tobbert, annal nagyobb a "valos ertek"

Az elado nagyobb hasznot akart maganak, es ezert nagy aron kinalta eladasra a portekajat.

Ez a modell nagyon durva modon versenyezteti a tagokat, hogy a vetelarat minnelmagasabba tornasszak, a beszerzesi arat minnel alacsonyabbra,
kulonben kevesebb hasznuk vagy veszteseguk lehet.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 19:13
Szerző: ennyi
@alagi (66628): Nem, a kapitalizmusban elore megszabott merteku ado van (amig a torvenyhozas nem valtoztat rajta), es az mindenkire egyforman vonatkozik, a szomszedom nem tudja felemelni az adomat egy licittel.

Ertek nincs, ar van. Amennyiert el lehet adni, az az ara.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 19:22
Szerző: Question
@ennyi (66636):
Ertek nincs, ar van. Amennyiert el lehet adni, az az ara.
Persze, ezért nem használja soha senki az ár-érték arány fogalmát.

Ja várj, használják.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 19:24
Szerző: ennyi
@Question (66637): Mi az ertek?

Tenyleg, kivancsi lennek ra.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 19:28
Szerző: Question
@ennyi (66639):
Az érték egy relatív dolog. Ha számmal akarod reprezentálni, akkor az érték (számodra) a maximum, amennyit hajlandó vagy fizetni az adott tárgyért vagy szolgáltatásért.
Az ár ellenben egy adott vásárlás esetén egy fix szám.
Akkor veszel meg valamit, ha számodra legalább akkora értéket képvisel, mint amennyibe kerül.

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 19:30
Szerző: Question

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 19:35
Szerző: mimindannyian
@Question (66637):
Persze, ezért nem használja soha senki az ár-érték arány fogalmát.

Ja várj, használják.
Speciel egy közgázos ismerősöm mindig kiakad, ha valaki ezt mondja, mert ez egy értelmetlen arány, az értéke mindig egy. :)
Az csak hab a tortán, hogy az ár-érték arány hallatán arra gondolnánk, hogy ár/értékről van szó, ami annál jobb, minél nagyobb. Közben pont nem...

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 19:41
Szerző: Question
@mimindannyian (66643):
Már miért lenne mindig egy?
Olvasd el a linkeket.

Kép

Szerk.:
Az csak hab a tortán, hogy az ár-érték arány hallatán arra gondolnánk, hogy ár/értékről van szó, ami annál jobb, minél nagyobb. Közben pont nem...
ez meg maximum a hibás alapszemléletből adódik, de szerintem alapjáraton sem lep ez meg senkit aki belegondol picit

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 19:56
Szerző: mimindannyian
@Question (66644): Az ár-érték arány egy hétköznapi, pongyola fogalom, kb annyit jelent, hogy "szerintem kedvező árú". De pont azért, mivel nincs jól definiálva a jelentése, ki-ki értheti ahogy akarja. Pl. úgy, hogy az az érték, amennyi az ára. Vagy mondhatja az is, mint egy fizikus ismerős, hogy ő nem ár-érték arány szerint szokott választani, mert akkor mindig csak sz*rt venne, hiszen annak bár kicsi az értéke, de gyakorlatilag ingyen kaphat belőle nagyon sokat, tehát nagyon jó az ár érték aránya. :)

Alternatív gazdasági elméletek: Ökonosztát

Elküldve: 2013.03.21. 20:03
Szerző: alagi
@ennyi (66636):
Nem, a kapitalizmusban elore megszabott merteku ado van (amig a torvenyhozas nem valtoztat rajta), es az mindenkire egyforman vonatkozik, a szomszedom nem tudja felemelni az adomat egy licittel.
Pont ugyanugy mint a Liska fele rendszerben, a leirasokban mar adott szazelekokkal is lehet talalkozni. Ez a szazalek mindenkire egyforman vonatkozik, akar te vezeted a ceget, akar a szomszedod.
A kapitalista rendszerben is megteheted, hogy ha szerinted valaki tul olcson arulja a protekajat, akkor megveszed, es eladod dragabban. Ez a "licit" ebben a rendszerben. Ebbol van aki meg is tud elni, a te hozzaszolasod alapjan ez az ingyeneles kapitalista megfeleleloje. Igy elmondva ugyanugy pofonegyszerunek tunik az ingyeneles, mint ahogy pofonegyszerunek tunik a vallalatok erteket fellicitalni. Mind a ket rendszerben van ugye problema a licittel: nem biztos hogy sikerul a dolgot dragabban eladni, nem biztos hogy nem soznak a nyakunkba egy veszteseges ceget.

Ertek nincs, ar van. Amennyiert el lehet adni, az az ara.
Akkor te most a kommunizmus mellett ervelsz, mondja meg egy bizottsag mindenrol hogy mi az ara es erteke (akarmi is legyen a kulonbseg)?