@ennyi (69435): Engem (mint feltetelezett tenoristat) nem ved az altalad leirt keplet.
Véd, hiszen 1) a "számlaszámod" alapján nem lehet megtalálni, 2) segít, mert megteremti a lehetőségét a neked való biztonságos adakozásra.
Ha nem tudom, kik tamogatnak, akkor lehet, hogy epp ellenukre cselekszem. A tamogato szereti tudatni, hogy o fizet, es ezert mit var ellenszolgaltataskent.
Ezt máshogy is meg lehet szervezni, mintsem a konkrét tranzakciót szerződésbe foglaljuk, és garanciát kérünk mellé. Például egyetértek a terrorista csoport céljaival, és megbízom bennük annyira, hogy örömmel utalok nekik. Ha van elég pénzem, nem kell komolyabb garancia, csak majd nem utalok többet, ha nem tetszik a tevékenységük.
Ha en nevtelen senkiktol kapok penzt, akkor nem vagyok lekotelezve senkinek... azt teszek, amit akarok... akkor miert adnanak penzt?
Névtelen adományozás most is van, számtalan segélyszervezet kap így pénzt. Persze kinyomozható, hogy kitől jött, de jellemzően nincs erre való törekvés. A magyarországi 2x1%-os adó rendelkezés is ilyen. Működik a dolog, elég sok szervezet kap így pénzeket. A lekötelezettség pusztán annyi, hogy ha eltérnek a vállalt céltól, akkor legközelebb nem kapnak.
Mi tobb, kapok penzt ismeretlen forrasbol, es valaki mas, nem aki a penzt valoban utalta, szol, hogy o ezt-meg-azt szeretne, azert utalt nekem tamogatast... azaz igy a tamogatas elcsalhato, mas celra iranyithato, mint amire szantak.
Elég valószínűtlen konstelláció, hogy valaki szándékosan anonimizálva küld pénzt, majd szól, hogy ő volt, és ezt várja cserébe. Ha tudatni akarja, hogy ő volt, az a legegyszerűbb, akkor úgy utalná, hogy a fogadó egyértelműen be tudja azonosítani kitől jött. Ha nem így tesz, s a tettei és szavai között furcsa ellentét van, akkor kár hinni neki.
Tul bonyolult az okfejtes?
Nem, csak hibás
.