Oldal: 3 / 5

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 10:45
Szerző: zsolt68
@Popula(c)tion (12162):
Popula(c)tion írta:Megengeded, ó nagyuram?
Hogy merészeled El Supremo-t leurazni!? :lol:

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 11:03
Szerző: Popula(c)tion
@Gábor (12163):
Gábor!
Nem tudom (és nem is fontos), hogy hol a határ, nem az a lényeg, hanem, hogy foglalkozni kellene vele, tanítani az iskolákban, mert az eljövendő nemzedékek mindennapjaiba nagyon is beépül (ma még "csak" köldökzsinór vér /őssejtek/ megőrzése...), szó szerint mindent (humán genom program) meghatározhat a jövőről kialakított kép.
Bocs a "nagyuram"-ért, de elég lekezelő (túlságosan kategorikus?) tudsz lenni. (Bár legtöbbször tényleg igazad van. ;) )

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 11:39
Szerző: zsolt68
@Popula(c)tion (12168):
Nomen est Omen!
A gyerek nevét a szüleitől kapja, és a szülei nevelik, tehát a viselkedést is azoktól tanulja.
Ergo ezennel posztulálom a (meg)határozottsági elvet. Az emberek viselkedése és neve között összefüggés van. (Persze ez kultúrafüggő is, pl. határon túli magyarokra nem ugyanaz vonatkozik, mint a határon belüliekre.)
A magam részéről a Gábor és Ferenc nevűeket általában nehezen kezelhetőnek találtam. Vagyis az én karakteremmel nehéz összeegyeztetni az ilyen névre keresztelt személyeket.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 11:47
Szerző: Popula(c)tion
@zsolt68 (12172):
Zsolt!
"Az emberek viselkedése és neve között összefüggés van."
Jó kis marhaság, de azért ugye tudod, hogy nem ez a LÉNYEG?
(Egyébként meg Gábort szeretem, a nevétől függetlenül.)

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 13:00
Szerző: zsolt68
@Popula(c)tion (12173):
Nem azt mondtam, hogy rossz ember. Csak én az ilyen nevűekkel nehezen jutok közös nevezőre. Nem kompatibilis a hullámfüggvényünk, nem vagyunk azonos hullámhosszon.
Az is lehet, hogy az általam tapasztalt szabály másokra nem vonatkozik (én vagyok elvarázsolt csodabogár). Majd készítek valami felmérést...

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 13:29
Szerző: Popula(c)tion
@zsolt68 (12179):
Zsolt!
Ugye ez csak egy (rossz) vicc?
A névadás annnyira esetleges, ráadásul minden névnek van legalább nyócvannyóc eredete, magyarázata (a hangzásról, meg ízlésről már nem is szólva...), nehogymááá bármit is jelentsen!!
(Gábort mááppedig szeretem!)
És igen, Te vagy a csodabogár ;) .

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 13:39
Szerző: zsolt68
@Popula(c)tion (12184):
Popula(c)tion írta:Ugye ez csak egy (rossz) vicc?
Legalább annyi alapja van, mint a vízenjárásnak, a parapszichológiának vagy az ezotériának. ;)
(Vagyis itt van a helye ezen a fórumon.) A horoszkópot majdnem kihagytam. :lol:
Popula(c)tion írta:A névadás annnyira esetleges, ráadásul minden névnek van legalább nyócvannyóc eredete, magyarázata, nehogymááá bármit is jelentsen!!
Ugyan már, a nevek eredetével melyik szülő van tisztában? Vagy talán mindenki olyan művelt, mint a Vágó?
Nem, a nevek eredete annyit sem számit ebből a szempontból, mint a csillagok állása.
Viszont a kultúra, a környezet.
Hogyan tudnád megindokolni például azt, hogy neked milyen színek vagy dallamok tetszenek?
OFF

/OFF Elnézést!
Popula(c)tion írta:OFF
Te vagy a csodabogár.
/OFF Elnézést!
OFF

Hát, nincsenek különleges képességeim, nem tudok vízen járni. És a jövőt is csak nagyon ritkán látom előre (ami akár véletlen is lehet). Viszont: észreveszek olyan összefüggéseket, ami mások figyelmét elkerüli; ellenben nem veszek észre olyanokat, ami mások egyből kiszúrnak.

/OFF Elnézést!

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 13:50
Szerző: Popula(c)tion
@zsolt68 (12187):
Zsolt!
"Hogyan tudnád megindokolni például azt, hogy neked milyen színek vagy dallamok tetszenek?"
Miért is kellene megindokolnom ezeket? Tán csak nem a nevem miatt?
(Legtöbbször azt se tudom, mik azok....)

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 13:54
Szerző: zsolt68
@Popula(c)tion (12188):
Popula(c)tion írta:Miért is kellene megindokolnom ezeket? Tán csak nem a nevem miatt?
1. Nem kell megindokolnod. (Költői kérdés volt.)
2. Szerinted csak azok a szabályok működnek, amiket ismersz és meg tudsz magyarázni?
És mi volt, mielőtt Newton felsimerte volna az általános tömegvonzás törvényét?

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 13:57
Szerző: Popula(c)tion
@zsolt68 (12189):
Az, hogy mit tudsz, nem befolyásolja azt, hogy mi van.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 14:06
Szerző: zsolt68
@Popula(c)tion (12191):
Popula(c)tion írta:Az, hogy mit tudsz, nem befolyásolja azt, hogy mi van.
Ez a materialista megközelítés.
Vagy mégsem?
Egyrészt: "A lét határozza meg a tudatot."
Másrészt: Macska ügyben egy sereg fizikus kifejtette, hogy ha az egyikük kinyitja a dobozt és megnézi, de erről egy másikuk mit sem tud, akkor különböző eredményt kaphatnak.
Harmadrészt (vagy inkább 2.5): Hallottál már a kvantum radír kísérletről?
http://www.idokep.hu/hirek/quantum-rada ... ice-eraser
Kép

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 14:28
Szerző: Popula(c)tion
@zsolt68 (12193):
Jajjj mennymááá!
Ennyire ne nézz dilettánsnak, ez ócska trükk, nincs kiterjesztése......, ha lenne is, akkor is csak egy (végtelenül) materiális alapigazságra világítottál rá :D .

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 17:46
Szerző: bozon
@Popula(c)tion (12150):

A linkelt írásomban szó szerint ott van: "a lét végső soron információkból áll". Ha ezt olvastad és ebből neked nem következett, hogy nálam az Összes Információ nem valami merőben új entitás, hanem az (egész) lét sf. kitalált új © neve, akkor elnézést kérek. Akkor egy alapvető logikai bakim már nyilvánvalóvá vált, ha nem is feltétlenül az írásom témáján belül.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 18:38
Szerző: Popula(c)tion
@bozon (12205):
Bozon!
Még mindig nem érted, hogy mit nem értek.
"a lét végső soron információkból áll". Ha mondjuk el is fogadnám az állítást, abból még nem következik, hogy bárhol, bármi módon tárolva lenne, megőrződne ez az információ. (Főleg szükségszerűen pláne nem).

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 19:29
Szerző: zsolt68
@Popula(c)tion (12184):
Popula(c)tion írta:Te vagy a csodabogár
Éppen a termodinamikát tanultuk a középiskolában. Apám sokat ivott akkoriban. Nekem meg idegkimerülés miatt arzént írt fel az orvos.
Na egyik nap apám szomorúan jött haza. Azt mondta, hogy nem győz temetésre járni, mert hullanak a 42 éves kollégái, volt osztálytársai, ismerősei, iskolai padtára stb. Én erre (kissé cinikus módon) posztuláltam a termodinamika -1. főtételét, amit az apám tiszteletére az Apám Megmaradási Törvényének neveztem el. Azt mondtam neki, hogy ne aggódjon, túl fogja élni. Mert amíg él, jobban növeli maga körül az entrópiát, mintha atomokra hullana szét.
Igazam lett, túlélte a 42-t. Idén lesz 69 éves.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 19:29
Szerző: Gábor
@zsolt68 (12164):
Nem kétlem, hogy létező részecskék. Csupán az a véleményem, hogy ez a "periódusos rendszer" így nem jó. Mengyelejev sem nyitott új oszlopot a szén izotópjainak, sem pedig a gerjesztett állapotú atomoknak vagy az ionoknak.
Már ne haragudj, ez egy érv akar lenni? Az izotópoknak semmi köze az elemi részecskékhez. Kímélj meg a homolog hasonlataidtól, kérlek, és vagy érdemben válaszolj, vagy hallgass.
Továbbá a kvarkokat még nem sikerült szabad részecskeként megfigyelni. (Ez is az LHC céljai között szerepel. Szerintem nem fog sikerülni, mert ilyen értelemben a kvarkok nem elemi részecskék, csupán egy részecske elválaszthatatlan részei.)
Szerintem te sQGP-re gondolsz, és nem a szabad kvarkokra, mert azt nem lehet. Nem mindegy. Amúgy ezt - amire hibásan hivatkozol - már máshol kimutatták, előbb - bocs. Azért azt magyarázd már el, hogy ha egy elmélet szerint valami csak kötött formában létezik, és ezt kísérletileg is igazolták akkor miért hibás az egész? Mert hiszem ha látom? A levegőt sem látod.
A neutrínó tömege egyelőre nem ismert (felső becslés persze van), így ezzel nem tudtam számolni.
De ismert, kísérletileg megmért. Lehet direkt mérést is végezni ez pontatlanabb, mint a neutrínóoszcillációs mérés, lehet elméletileg úton is következtetni, illetve ki is lehet számolni. Érdekes a különböző módszerek eredményei egybevágnak. Biztos ők a hülyék. (A felső becslés következtetésből jön, nem a mérésből.)

Linkelni meg én is tudod a Higgs-bozonról, elárulod végre nekünk mi az a Higgs-bozon és miért feltétezik a létezését? Vagyis mi köze a mutatott táblázatnak a Higgs-bozonhoz? (Ha lehet kérnem, neutrínó, izotóp, bomlási idők, és egyéb agyzsibbasztás nélkül, köszönöm.)

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 19:44
Szerző: zsolt68
@Gábor (12234):
Gábor írta:ha egy elmélet szerint valami csak kötött formában létezik, és ezt kísérletileg is igazolták akkor miért hibás az egész? Mert hiszem ha látom?
Hmm, ezt már elméletileg igazolták? Nem tudtam. Persze nem hinném, hogy van olyan ember, aki az egészet átlátja. A polihisztorok kora lejárt, manapság a kutatócsoport a divat. Szóval bocsáttassék meg nekem, hogy nem ismerem a részecskefizika összes eredményét.
Másrészt ha igazolták, akkor a LHC miért akarja kimutatni? A neten található szemétben több olyan cikket és nyilatkozatot találtam, hogy szabad kvarkokat keresnek. (És ez miért az én bűnöm?)
Harmadrészt pedig: tudjuk, hogy eddig nem sikerült szabad kvarkokat létrehozni (és éppen most közölted, hogy az elméletek egyike is ezt mondja). Miért baj az, hogy az én számításaimból is ez jön ki? (Talán azért, mert én jóval egyszerűbb módon számolok? Feltesszük, hogy a hullámfüggvényből kiszámolhatók a kvantumszámok, és hogy az operátorok ortogonálisak. Ebből meg az jön ki, hogy a kvantumszámok egész és félegész számok lehetnek. Ha lenne imaginárius fénysebesség, aminél nullává válik a tömeg, akkor lennének negyed kvantumszámok is.)

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 19:59
Szerző: zsolt68
@Gábor (12234):
Gábor írta:De ismert, kísérletileg megmért. Lehet direkt mérést is végezni ez pontatlanabb, mint a neutrínóoszcillációs mérés
http://hu.wikipedia.org/wiki/Neutr%C3%A ... T.C3.B6meg
a neutrínó tömegére m(\nu_{\tau}\,) < 3,5 MeV, m({\nu}_\mu\,) < 270 keV, m(\nu_e\,) < 9 eV értékek adódnak
Elnézést, hogy én a neten csak szeméthez jutok hozzá.
2010. júniusi számítások szerint, amelyek a galaxisok csoportosulását vették alapul, a neutrínó tömege 0,28 elektronvoltra – egy hidrogénatom egymilliárdod részére – adódik.
Könyörgöm, de melyik? Mind egyforma?
Kép
Egyébként meg ezen az ábrán is felső becslés szerepel (ami mellesleg nem egyezik a szövegben szereplő számokkal).
Gábor írta:Vagyis mi köze a mutatott táblázatnak a Higgs-bozonhoz?
Nem tudom. Elárulod végre? Vagy ostobán kell meghalnom?

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 20:04
Szerző: bozon
@Popula(c)tion (12212):

Ebben a körben az első kétkedő kérdésed a szerinted új és más újak közé sorolandó entitásnak minősülő Összes Információra, s e név nagy kezdőbetűinek okára vonatkozott. Miután közöltem, hogy a magyarázat ott van a linkelt szövegben, a név és entitásproblémát ejted, s visszatérsz egy korábbi kör már megválaszolt kétkedésére. Biztosan túl rövid volt az előző válaszom. Visszalépésem előtt rögzítem az ismét kétségbe vont, magam blöffölt Memórium számára (hadd teljen), hogy reakciódból nem szívatás, hanem az következik szükségszerűen, hogy megértetted az Összes Információ név használatának okát s azt, hogy ez név nem új entitást jelöl.

Elégedetten visszatérve a megismételt kételyre, hosszan felhívom a figyelmedet arra, hogy mindazt, amit én a világunk általam feltételezett Memóriumába vizionálok bele, minden gondolkodási irányzat szükségképpen elgondolja valami transzcendensbe: semmibe, enyészetbe, atyaúristeni memóriába stb. Én transzcendenciaképtelen, antinihilista naturalistaként helyesebbnek láttam a világunkban (a Fizikumban) elhelyezni minden időkvantum minden eseményét egy olyan spájzban, amibe majd Heisenbergi olvasójeggyel szabad bejárásunk lesz, ha megnövünk. Én miért nem minősíthetem szükségszerűnek a valahová való elhelyezést, ha mindenki más annak tartja, csak máshová? Úgy gondolom, hogy legfeljebb a helyem minősülhet helytelennek, de nem a valamilyen hely szükségszerűsége. Szerinted hova kerültek pl. a tíz évvel ezelőtti hajnali szell ő információi (keletkezés, hang és egyéb hatás, elcsendesedés)?

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 20:09
Szerző: Gábor
@zsolt68 (12235):
Hmm, ezt már elméletileg igazolták? Nem tudtam. Persze nem hinném, hogy van olyan ember, aki az egészet átlátja. A polihisztorok kora lejárt, manapság a kutatócsoport a divat.
Ezért vannak szakok az egyetemen. Utána szakosodások. Tanulás nélkül valóban nem fog menni, a neten nem lehet megtanulni 5+3 év tananyagát, kísérletét, és legfontosabbat a tudományos gondolkozást - amit valaki vagy elsajátít vagy nem.
Másrészt ha igazolták, akkor a LHC miért akarja kimutatni? A neten található szemétben több olyan cikket és nyilatkozatot találtam, hogy szabad kvarkokat keresnek. (És ez miért az én bűnöm?)
Ennek több oka is van. Egyrészt az LHC még mindig egy kalibrációs időszakban van, másrészt sQGP nem ismerjük jól, ezért tanulmányozzák sok helyen, így a legfejlettebb ilyen műszerezettségű helyen is mint ami az LHC-ban. Tudod, a tudomány a megismerésről szól, nem arról ki mit tud előállítani.
Miért baj az, hogy az én számításaimból is ez jön ki? (Talán azért, mert én jóval egyszerűbb módon számolok? Feltesszük, hogy a hullámfüggvényből kiszámolhatók a kvantumszámok, és hogy az operátorok ortogonálisak. Ebből meg az jön ki, hogy a kvantumszámok egész és félegész számok lehetnek. Ha lenne imaginárius fénysebesség, aminél nullává válik a tömeg, akkor lennének negyed kvantumszámok is.)
Mond, valóban jól látom, hogy nem látok számokat, és számításokat csak hasonlatokat??? Ugye csak rossz a szemem?
Nem tudom. Elárulod végre? Vagy ostobán kell meghalnom?
Ha nem tudod akkor miért, vagy milyen alapon írsz ilyeneket: "Továbbá nekem is van egy elgondolásom, amely szerint a Higgs-bozon felesleges. Az elektron és a foton eltérő tulajdonságainak összehasonlításából arra a következtetésre jutottam, hogy a kvantumfizikát a relativitáselméletből kellene levezetni. (Mellesleg nem értem, hogy miféle közegellenállás az, ami a sebességet korlátozza, de nem fékezi.)"??? Ha nem tudok valamit kitalálhatok bármit rá? (Ha válasz őszinte: Nem!, akkor leírom amit tudok.)
Könyörgöm, de melyik? Mind egyforma?
Na látod, ezt nem tudom. Hf. nézz utána, keresd meg a neten! Én is megkeresem és megbeszéljük.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.07. 20:14
Szerző: zsolt68
@Popula(c)tion (12212):
Popula(c)tion írta:abból még nem következik, hogy bárhol, bármi módon tárolva lenne
Egész véletlenül nemrég láttam.
What is Time (9 perc)

(Bocsánat, eltévesztettem. Ez egy 5 részből álló sorozat. Szóval valamelyikben egy könyvet lapozgat, az vonatkozik ide. Hamrosan lecserélem a linket a megfelelőre.)
Nem találom, pedig tegnap még megvolt. (Biztos Gábor negatív hullámai miatt törlődött. ;) )
Szóval azt állítja, hogy az idő is egy dimenzió, amiben "fénysebességgel" száguldunk előre. Aztán lapozgat egy könyvet, és azt magyarázza, hogy a múlt és a jövő létezik, mint a könyv lapjai.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.08. 04:41
Szerző: zsolt68
@Gábor (12238):
Gábor írta:Ezért vannak szakok az egyetemen. Utána szakosodások.

És te milyen szakon tanultál fizikát? Meterológus, vagy talán retorika? :geek:
Gábor írta:valóban jól látom, hogy nem látok számokat, és számításokat?
Esetleg nálatok a tananyag megakadt az összeadás és a kivonás után?
Függvényanalízisről hallottál már?

Ha azt mondom sin(x), képes vagy ezt elképzelni? Vagy számszerűen meg kell adnom pontról pontra? Ha azt mondom, hogy az értelmezési tartománya a végtelenig tart, akkor a végtelenig meg is kell adnom a függvény értékeit? Ha azt mondom, hogy periódikus, képes vagy ezt belátni anélkül, hogy végtelen sok függvényértéket számszerűen megadnék; vagy esetleg arra gyanakszol, hogy egy lóugrással a végtelen előtt aperiodikussá válik?
Hogyan tudjuk belátni ezeket a tulajdonságokat? A forgó vektorok vetülete nyilván csak metafóra és agyzsibbasztás.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.08. 04:54
Szerző: Popula(c)tion
@zsolt68 (12239):
Ne keresgélj, nekem elég, ha a saját véleményedet a saját szavaiddal ecseteled.
(Még egyszer: mi indokolja az "Összes Információ" bevezetését? Bocsi, ez Bozonnak ment, csak nem olvasok elég figyelmesen.....)

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.08. 04:59
Szerző: Popula(c)tion
@zsolt68 (12271):
Zsolt!
Húú,,, banyek!!!
Rossz emberbe kötöttél bele, Gábor éppen az, aki ebben jó. Keress másvalakin fogást, vagy Gáboron másfélét, mert ez nem fog menni ;) .

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.08. 05:51
Szerző: zsolt68
@Popula(c)tion (12273):
Nem baj. Úgy tekintem, hogy az én esetemben is beéred a saját véleményemmel. ;)

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.08. 06:08
Szerző: zsolt68
@Popula(c)tion (12274):
1. Nem én kötöttem bele, hanem pont fordítva. (Lapozz vissza, ha nem hiszed.)
2. Nem akarok mindenáron fogást találni rajta (én ugyanis nem retorika szakot végeztem). Ha nem érti (nem akarja érteni), az legyen az ő baja.
Tulajdonképpen megértem az agresszivitását. Éppen most csúszik ki a lába alól az a világkép, amit állítólag 15 éven keresztül tanult. (Nem érti, hogy miért nem akarok megtanulni egy idejemúlt-ecskedő dolgot.)
Meg azt is értem, hogy minden szakma kényes arra, ha kívülről beleugatnak. Úgy tűnik, hogy az orvosok és a fizikusok különösen érzékenyek az ilyesmire.

Végső soron még akár haszos is lehet, hogy a konkrét számításokat erőlteti. Ha nem állok nagyon ellen, még a végén összejöhet egy PhD is, "oszt" akkor az első olyan leszek, aki már a XXII. századi kvantumfizikából dokrotál. (Csak még azt nem tudom, hogy Gábort konzulensnek vagy opponensnek kérjem fel.)
:lol:

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.08. 06:13
Szerző: zsolt68
@Popula(c)tion (12273):
Popula(c)tion írta:Bocsi, ez Bozonnak ment
No ha már kétszer belejavítottál, akár az eredeti tévedést is korrigálhattad volna.
Nyíl felfelé, aztán a @ utáni halandzsa átír.

Bocs, de az ilyenekben meg én vagyok jó. (c) Lt.Columbo ;)

Valahogy így:
@Gábor (12238):
(De azért előbb kipróbáljuk.)

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.08. 11:35
Szerző: zsolt68
@Popula(c)tion (12274):
Popula(c)tion írta:Rossz emberbe kötöttél bele, Gábor éppen az, aki ebben jó.
Nem rossz ember a Gábor. Néha kicsit magamra emlékeztet. Én sem szeretem, hogy a sánták miatt csak lassan tud menetelni a század. (Ez egy metafora volt.)
Továbbá nem várhatom el tőle, hogy helyettem megírja azt a fizikakönyvet, amit nekem kell megírnom. És mivel az a könyv még nincs megírva, miből tanulhatnánk meg, hogy mit kellene leírni benne? Ez egy időparadoxon.
"Amitől jobb esetben csak a mi galaxisunk semmisül meg. Nehéz ügy." (c) BttF ;)

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.08. 14:24
Szerző: Gábor
@zsolt68 (12281): Először is, bennünk semmi közös nincs, ezt határozottan kikérem magamnak! A személyeskedésed meg hidegen hagy, és csak magadat járatod le. Persze, nehéz ügy vagyok, mert kérdéseket teszek fel neked, amire a válasz eddig az volt - idézlek -: "nem tudom"! "Persze!" - (és ezt Finnül mondtam neked, a sok sértegetésért cserébe). Ezek után talán nem az Én tudásomat kellene mérlegelni, ha Te egy olyan kérdésre sem tudsz válaszolni, amiben éppen kételkedsz! Az ugye rendjén van? Cserébe viszont nagyon szép költői képeket kapunk tőled. Ez is valami, csak nem fizika.
Esetleg nálatok a tananyag megakadt az összeadás és a kivonás után? Függvényanalízisről hallottál már? Ha azt mondom sin(x), képes vagy ezt elképzelni? Vagy számszerűen meg kell adnom pontról pontra? Ha azt mondom, hogy az értelmezési tartománya a végtelenig tart, akkor a végtelenig meg is kell adnom a függvény értékeit? Ha azt mondom, hogy periódikus, képes vagy ezt belátni anélkül, hogy végtelen sok függvényértéket számszerűen megadnék; vagy esetleg arra gyanakszol, hogy egy lóugrással a végtelen előtt aperiodikussá válik? Hogyan tudjuk belátni ezeket a tulajdonságokat? A forgó vektorok vetülete nyilván csak metafóra és agyzsibbasztás.
Még mindig nem látok számítást, csak kérkedés. (Mellesleg ez rizsa.)
Tulajdonképpen megértem az agresszivitását. Éppen most csúszik ki a lába alól az a világkép, amit állítólag 15 éven keresztül tanult. (Nem érti, hogy miért nem akarok megtanulni egy idejemúlt-ecskedő dolgot.)Meg azt is értem, hogy minden szakma kényes arra, ha kívülről beleugatnak. Úgy tűnik, hogy az orvosok és a fizikusok különösen érzékenyek az ilyesmire.
Viccelsz? Nagyon hozzátettél azzal, hogy, az írod "Nem tudom. Elárulod végre? Vagy ostobán kell meghalnom?", vagy "A neutrínó tömege egyelőre nem ismert (felső becslés persze van), így ezzel nem tudtam számolni.", illetve "Továbbá a kvarkokat még nem sikerült szabad részecskeként megfigyelni. (Ez is az LHC céljai között szerepel. Szerintem nem fog sikerülni, mert ilyen értelemben a kvarkok nem elemi részecskék, csupán egy részecske elválaszthatatlan részei.)"?
Végső soron még akár haszos is lehet, hogy a konkrét számításokat erőlteti. Ha nem állok nagyon ellen, még a végén összejöhet egy PhD is, "oszt" akkor az első olyan leszek, aki már a XXII. századi kvantumfizikából dokrotál. (Csak még azt nem tudom, hogy Gábort konzulensnek vagy opponensnek kérjem fel.)
Két féle "tudomány" van. Az egyik az ismerterjesztő tudomány, ami hasonlatokat gyárt, matemaitikai analízist mellőzi, és úgy álltában féligazságokat tartalmaz. És van a másik tudomány ami mér, kisérletet végez, definiál. Az előbbibe belefutottál, az utóbbi még nem láttad, így nem tudod mi a kettő között a különbség. Pl.: amikor azt hallod, hogy a Föld gömb alakú, az ismertterjesztő, amikor azt, hogy EGM96 geoid alakú akkor, valódi tudományt. De még fogok írni ilyeneket.
(Nem érti, hogy miért nem akarok megtanulni egy idejemúlt-ecskedő dolgot.)
Honnan tudod valamiről, hogy rossz, idejét múlt ha nem ismered? Megmondom: sehonnan. Ezt hívják előítéletnek, amihez ha ragaszkodsz akkor válik dogmává. Egyébként jeleztem már, kvantumfizikát nem tanultam, csillagászathoz értek. Ott el is véreztél.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.08. 17:41
Szerző: bozon
@zsolt68 (12239):

Ráértem. Megvan mind az öt rész:
http://www.youtube.com/watch?v=ADiNk_3Lr1o http://www.youtube.com/results?search_q ... +Time&aq=f
http://www.youtube.com/watch?v=4nsRyrwBvkY
http://www.youtube.com/watch?v=7YiVsDWQ ... re=related
http://www.youtube.com/watch?v=xr_Ql6DH ... re=related

Szimpatikus fiatalos kivitelezés. A könyvhasonlat nálam módosul: minden új lap egyetlen pontján s végtelenül kicsit változik (minden más copy-paste), nem mi lapozunk, robogunk az időben, hanem lapok maguktól fordulnak-frissülnek-archiválódnak a Memóriumban a Planck-idő töredéke alatt, mi meg csak pislogunk a helyünkön. Nagyjából, hasonlati szinten, ez a kezdettelen anyagi lét (Fizikum) idejének a folyamat-leírásos fizikai definíciója nálam

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.08. 18:01
Szerző: ge3lan
@Gábor (12302):
OFF
Ezek szerint igaz, hogy a persze jelent valamit finnül :lol:
/OFF Elnézést!

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.08. 18:18
Szerző: bozon
@bozon (12335):

Kritika előtt: tudom, mondják korlátlan elvi hatállyal, hogy a Planck-időnél rövidebb időtartamok eseményeit értelmetlen összehasonlítani, de ettől még a Planck-idő nem időkvantum. Nekem az utóbbi az irányadó - azzal a lapos kiegészítéssel, hogy ha egy rendszer egyetlen végtelen kis részének "van ideje", akkor van összehasonlításra alkalmas ideje az egész rendszer minden végtelen kis részének.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.08. 19:53
Szerző: bozon
@Popula(c)tion (12273):

A kérdésed kissé csavaros ugyan, de mivel talán már megértetted, hogy az Összes Információ nem valamiféle új entitás, hanem egy közismert entitás, nevezetesen a lét neve nálam, csak a névadás okára tudom értelmezni az érdeklődésedet. Az Összes Információ névügyében már írtam indokolást viewtopic.php?p=12130#p12130, most elszórakoztatlak egy kis kiegészítéssel: Nálad se elégedtek meg az illetékesek azzal a neveddel, hogy lény. Adtak egy egyedi nevet, ami már egyes tulajdonságaidat is kb. tartalmazza (származás,náció, nem). A porta kutyája mindig, macskája is sokszor nevet kap. Te egyébként tőlem a Jól Kérdező "aka" nevet kaptad, mert tudok válaszolni a kérdéseidre.

A lét sokkal több információt kezel, mint egy földi halandó és sokkal hatékonyabb, tulajdonsága is összehasonlíthatatlanul több. Nálam az intelligencia foka a megfelelően kezelt információmennyiségtől függ. Szerintem a hihetetlenül nagy számmal jelölendő IQ és EQ sem zárja ki a személyiséget, a nemiséget, és az információ-anyag ekvivalencia érvényesülését. Mindez nyilvánvalóvá tette számomra, hogy a létünknek nevet illik adni. Ezt kívánja a tisztességes értelem. Így lett ő Összes Információ, ami majdnem telitalálat. A származásra nem kellet utalnom, mivel kezdettelen, mint a Fizikum. A nemét ugyan megemlítem a blogomban, de a nevébe nem tudtam kifejezetten beleszőni. Bízom abban, hogy a munkahelyi traccspartik, falusi kispadok tapasztalatai alapján mindenki tudja, hogy milyen nemű lehet az, aki az összes információ birtokában van.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.09. 10:38
Szerző: zsolt68
@Gábor (12302):
Gábor írta:Honnan tudod valamiről, hogy rossz, idejét múlt ha nem ismered?
Akkor süket vezet némát? ;)
Meg kellene tanulnom valami hihetetlen bonyolultat, hogy hozzátehessek. Csak akkor foganák el a véleményemet, ha az általuk kijelölt úton haladnék, és ezzel egyben a módszerük rabjává is válnék. Ezt hívják csapdának, amibe a jólnevelt társadalom jelentős része belesétál (nem először a történelem folyamán).

Elkezdtem olvasgatni néhány évvel ezelőtt a részecskefizikát. Aztán rájöttem, hogy túl bonyolult, és hogy esélyem sincs ezt a szövevényt átlátni. Ezért megpróbáltam új úton elindulni. "Je reperas a zero."
Valószínűleg az ismeretterjesztők nem a legpontosabb információforrások. De azért a fontosabb sarokpontok nagyjából a helyükön vannak. Ha a részleteket illetően ködösítenek is. Van egy rakás ellentmondás, amit nem lehet feloldani matematikailag, sem logikailag: hinni kell.
Megpróbáltam új axiómák alapján kiindulni, hogy egy ellentmondás-mentes rendszert építsek fel. Talán nem sikerült pontosan megfogalmazni. De esetleg valaki megpróbálhatja követni a gondolatmenetemet.
A jelenlegi világkép egyik alapja, hogy az anyag alapvető építőkövei az elemi részecskék, amelyek a teremtő által rájuk aggatott fundamentális tulajdonságokkal rendelkeznek. Csakhogy a mozgási energiából is lehet tömeget (anyagot, részecskéket) létrehozni. Ez kísérleti tény. Elemi részecskékből is lehet más elemi részecskéket csinálni. Tehét ezek nem lehetnek a világ alapvető építőkövei. Nagyon sajnálom, de új axióma kell. (Hogyan lehet ezt képlettel vagy számokkal leírni?)
A másik tapasztalat, hogy az anyag tulajdonságait a szerkezete határozza meg. Ha megváltoztatom a szerkezetét, megváltoznak a tulajdonságai (részben erről szól a technológia). Ha pedig megváltoztak a tulajdonságai, akkor amögött mindig szerkezeti változást találunk. Ezer példát mondhatnék, de ellenpéldát egyet sem tudok. Kivéve a gyevi bíró és az elemi részecskék. Mert a tudomány hiszi, hogy az elemi részcskéknek nincs szerkezetük.
Azt elfogadom, hogy az elektronnak nincs olyan szerkezete, amit eddig ismerünk, amit feltételezhetünk. Szabadjára kell tehát engedni a fantáziámat, hogy valami eddig ismeretlen szerkezetet feltételezzek. Nincs benne mini naprendszer, sem pedig kvarkok. Sőt, tömeg kvantum sincs. Eloszthatod bármely két különböző elemi részecske tömegét, és borzasztó törtszámokat fogsz kapni. Tehát a részecskék periódusos rendszere nem is hasonlít Mengyelejev táblázatára (az egyik kvantumból veszünk egyet, kettőt, hármat stb., a másikat pedig bizonyos arányban kell keverni). Ez a gondolatmenet oda vezet, hogy véget ért a kvantáltság. Ha az elemi részecskéknél mélyebbre akarunk ásni az anyag szerkezetében, akkor vissza kell térni a folytonos függvényekhez.
"Nem vagyok én okos, csak kíváncsi. Ha kérdéseket teszel fel a természetnek, előbb-utóbb megkapod a választ." (A.E.)

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.09. 10:55
Szerző: zsolt68
@bozon (12335):
bozon írta:Szimpatikus fiatalos kivitelezés.
Egy újabb Carl Sagan, csak még nála is lendületesebb.
Ráadásul nem csak azt mondja el, hogy mit tud. Azt is elmondja, hogy még mit nem tud. Szembeállít véleményeket és ellenvéleményeket. (Persze az érvek jóval kulturáltabban csapnak össze, mint mondjuk Newton korában. És akkor még nem is beszéltem Galilei koráról.)

Úgy látom, hogy többen is feltették ezt a sorozatot. A másikat is megnéztem, de a könyv hasonlat abból is hiányzik (szerintem helyenként meg van vágva). Pedig határozottan emlékszem, hogy láttam.
A múlt és a jövő ugyanúgy létezik, mint a jelen; mint ennek a könyvnek a lapjai. Nem csak az a lap létezik, mit éppen olvasunk.
Aztán később hozzáteszi, hogy Einstein relativitáselmélete a klasszikus fizikán alapul. Nem veszi figyelembe a kvantumfizikát. És bemutat egy másik elgondolást, hogy a jövő folyamatosan alakul ki, szemcsénként.

Egyébként érdemes megnézni ezt a részt az univerzum keletkezéséről:
http://www.youtube.com/watch?v=4nsRyrwBvkY
Én megdöbbentem. A húrelmélet azt mondja, hogy párhuzamos világok vannak, és a nagy bada-bumm nem a világ kezdete volt, csak két világ összeütközött. Ha ez igaz, akkor ilyesmi bármikor bekövetkezhet, akár holnap is.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.09. 12:42
Szerző: zsolt68
@Gábor (12238):
Gábor írta:Hf. nézz utána, keresd meg a neten!
http://en.wikipedia.org/wiki/Particle_p ... _particles
All particles and their interactions observed to date can almost be described entirely by a quantum field theory called the Standard Model. The Standard Model has 17 species of elementary particles: 12 fermions or 24 if distinguishing antiparticles, 4 vector bosons (5 with antiparticles), and 1 scalar boson.
Kép
A 12 fermion megvan. Mindegyikhez tartozik antirészecske, úgy lesz 24.
A 4 vektor bozon is megvan a táblázatban. Ezek közül háromnak az antirészecskéje önmaga, az ötödik tehát a W antirészecskéje (amit közös cellába raktak).
A skalár bozon nem szerepel a táblázatban.
http://en.wikipedia.org/wiki/Scalar_boson
It refers to the particular transformation properties under Lorentz transformation. Boson means that it has an integer valued Spin, the scalar fixes this value to 0.
The most famous example of a scalar boson in the Standard Model of Elementary particle physics is the Higgs boson, which is the only elementary particle which has not yet been experimentally measured (October 2010).
Nos, én nem látok Higgs-bozont a táblázatban. (Egyáltalán milyen betűvel jelölik?)
Many mesons are scalar bosons.
Sajnos a mezonok (a tudomány mai állása szerint) összetett részecskék.
Bár számomra ez kérdéses. Egyrészt azért, mert a kvarkok csak kötött állapotban léteznek (jelenlegi tudásunk szerint). (Lásd még: aggregáció és kompozíció.) Másrészt a spin összegzési szabály miatt, ami sajnos csak erős kvantummechnaikai csatolás esetén működik (egy atom esetében nincs elég erős csatolás, vagyis egy ion nem válik bozonná).
Kétséges tehát, hogy a skalár mezonokat valóban összetett részecskéknek tekintsük, illetve hogy a kvarkokat valóban elemi részcskéknek tekintsük. (Recseg-ropog a régi modell a saját súlya alatt.)

Ja és még valami...
http://en.wikipedia.org/wiki/Particle_p ... _particles
However, most particle physicists believe that it (=Standard Model) is an incomplete description of nature, and that a more fundamental theory awaits discovery. In recent years, measurements of neutrino mass have provided the first experimental deviations from the Standard Model.
Maradt még egy megválaszolatlan kérdés a táblázattal kapcsolatban.
http://en.wikipedia.org/wiki/Resonance_ ... physics%29
Bizonyos rövid élettartamú részecskéket ún. rezonanciáknak neveznek.
Szerintem a müon és a tau lepton is ide sorolandó (az elektron magasabb energiájú átmeneti állapotai), ahogy a nekik megfelelő neutrínók is (bár erről kevés adat áll rendelkezésemre). Tehát a véleményem szerint ezek nem önálló elemi részecskék, vagyis az említett táblázat második és harmadik oszlopa csaupán egy inkonzisztens ábrázolás eredménye.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.09. 16:05
Szerző: Gábor
@zsolt68 (12357): A tudomány nem ma kezdőzött, és nem egy ember munkája. De Te úgy csinálsz mintha nem lenne a világról irdatlan mennyiségű tudásunk, hanem valahogy úgy képzeled mintha most jöttünk volna ki a barlangól, és csak most kezdtünk volna rácsodálkozni a világra! Nos, ez nem igaz! De ezt nem kell elhinni nekem, sőt ne h-i-g-y nekem! Nézz utána, és próbáld megérteni az alapokat - ha nem értesz valamit abban tudunk segíteni neked, de helyetted megtanulni senki nem tudja. A nem tudásra hivatkozni, nem csak tudománytalan, és mellesleg logikai hiba, hanem komoly önismereti hiány is. Mi a baj úgy általában azzal amit írsz? Az, hogy értelmezhetetlen. Persze lehet, sőt biztosan jelenet neked valamit, de amikor rákérdezek, hogy ugyan mond már el mi az (mondjuk a Higgs-bozon) kiderül, hogy nem tudod, csak használod a szót vagyis egy érzés volt, és nem értése a dolognak. Addig nem tudunk veled semmilyen formában vitázni amíg nem értjük amit leírsz, de ahhoz előbb magadnak kellene érteni amit leírsz. És lehet engem sértegetni, de ettől okosabb nem leszel.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.09. 17:59
Szerző: zsolt68
@Gábor (12405):
Egyik kolléga felesége elkészítette a horoszkópomat. Állítólag 2013-ban jelentős változás lesz az életemben. Mint csillagásznak mi a véleményed erről?
(Szerintem 2011-ben lesz jelentős változás: vagy csoda történik, vagy meghalok. Viszont 2011-re semmi jelentőset nem mond a horoszkóp. Talán csak nem elég pontosan írták fel a születésem idejét a kórházban.)

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.09. 18:06
Szerző: Gábor
@zsolt68 (12416): Most ez, hogy jön ez ide? Asztrológiáról csillagászat topicban hozzászólok. OMG! :cry:

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.09. 18:20
Szerző: zsolt68
@Gábor (12420):
Csak gondoltam, hogy megemlítem. Tudod, úgy néz ki, hogy van egy eléggé objektív időkorlátom.
Vagy inkább higgyek a horoszkópnak, hogy két év múlva még történik valami az életemben?

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.09. 18:27
Szerző: Gábor
@zsolt68 (12426): Ne higgy neki, mert humbug! Persze, hogy fog történni veled 2 év múlva valami. Ehhez nem kell asztrológus. Mindenkivel történik valami, a kérdés ugye az, hogy mit tekintesz történésnek...
eléggé objektív időkorlátom.
Az meg mi a frász?

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.09. 18:36
Szerző: zsolt68
@Gábor (12427):
Gábor írta:Persze, hogy fog történni veled 2 év múlva valami.
Pl. egy árokásó gép kifordítja a csontjaimat a földből. Ha 2011-ben nem lesz csoda (de azt a horoszkóp nem jelzi), akkor 2013-ban már csak valami ilyesmire számíthatok.
Gábor írta:Ne higgy neki, mert humbug!
Persze hogy nem hiszek. A jelentős változásra vagy az idén kerül sor, vagy az idén (sic).
De te miért vagy benne olyan biztos, hogy humbug? Talán mindent tudsz a horoszkópról?

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.09. 22:11
Szerző: Gábor
@zsolt68 (12431): Teljesen összefüggéstelen ami írsz. Ásó, markoló, kapa ... horoszkóp, Higgs-bozon, meg neutrínó, meg objektív időkorlát, igaz ? Ha valami tudatmódosító szert szedsz azt most hagyd abba, mert csak árt neked!

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.09. 22:53
Szerző: bozon
@zsolt68 (12358):

Nem kedvelem különösebben a hasonló klipeket, mert még nálam is jobban egyszerűsítenek. Ráadásul elvből kétlem a keletkezést az Univerzumunk esetében (akármiből, akárhogy). Vége jóslását pedig valószínűség számítás nélkül is szépen szólva vénasszonyos önborzongtatásnak tartom. Csak a megmaradásunkra való készülésnek látom értelmét annak tudatában is, hogy mindig lesznek körülöttünk nálunk hatalmasabb természeti erők. A szaporodó húrok, multiverzumok hidegen hagynak, kb. úgy vagyok vele, mint Churchill a statisztikával: csak azt rendszert hiszem el jóízűen, amelyiket én szerkesztettem. Nálam minden egy húron pendül. Türelmesen kivárom a rejtett változók és a Bell-egyenlőtlenségek körüli vita hiteles eldőltét, összevetem John Gribbin és társai, valamint Eftichios Bitsakis és társai tolmácsolásait, aztán eldöntöm, higgyek-e újat. Nekem még nem szóltak...

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.10. 07:05
Szerző: zsolt68
@Gábor (12470):
Nem ismerem a csillagképeket. Sem a nevüket, sem azt, hogy az égen hol vannak. Továbbá nem doktoráltam sem asztrológiából, sem pedig asztronómiából. Mégis az a véleményem, hogy a horoszkóp ostobaság.
Azt viszont tudom, hogy a legközelebbi csillag kb. 4 fényévnyire van. A többségük pedig száz vagy ezer fényévnél is messzebb. Ugyan milyen hatása lehetne az életemre? Sem a fényerejük, sem pedig a gravitációs hatásuk nem olyan jelentős, hogy annak szerepe legyen.
Persze ez szubjektív vélemény. Talán el kellene olvasnom minden asztrológiával foglalkozó könyvet ahhoz, hogy ilyen véleményt merjek kialakítani? Szerintem nem.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.10. 09:04
Szerző: zsolt68
@bozon (12472):
bozon írta:Türelmesen kivárom a rejtett változók és a Bell-egyenlőtlenségek körüli vita hiteles eldőltét
Jaj, a Bell-egyenlőtlenség. 8-)

A kvantumfizika egyik alap tétele, hogy a spin egyszerre csak egy irányból mérhető. Ha másik irányból is meg akarjuk mérni, akkor egy másik (független) mérésre van szükség. A matematikai apparátus is ehhez alkalmazkodik, különben nem lehetne használni. Ezek után van annak értelme, hogy egyszerre minden irányú vetületét kiszámoljuk?
Tegyük fel, hogy a spin Z irányban áll, vagyis 100% up (0% down). Ha X irányban számolunk, akkor 50-50%, Y irányban szintén. Az már összesen 300% lesz.
Nyilván feltételes valószínűségekkel sem számolhatunk, mert ahhoz legalább két irányból kellene egyszerre számolni (vagy mérni), és erre a spin nem alkalmas. (Úgy is mondhatnánk, hogy egy nem-euklidészi-hilbert-térben a háromszög egyenlőtlenség általában nem teljesül.)

OFF
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kett%C5%91 ... 91_%C3%B6t
/OFF Elnézést!
OFF
Három vándor betér egy fogadóba. Fejenként 10 tallért fizetnek a szállásért. Egy idő után a fogadósnak eszébe jut, hogy három személynek már 25 tallérért jár a szoba. Ezert az inassal visszaküld 5 tallért. Az inas azonban úgy gondolkodik, hogy a vendégeknek ez úgyis talált pénz, elég, ha mindenki kap egy-egy tallért, és akkor kettőt zsebre tehet. Tehát: vegül is minden vendég fizetett 9-9 tallért, meg kettőt zsebre tett az inas. Ez 3 * 9 + 2 = 29 tallér. Hová lett a harmincadik tallér?
/OFF Elnézést!

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.10. 09:44
Szerző: pounderstibbons
@zsolt68 (12483):

OFF
Ó az ilyeneket szeretem.
A három vándornak csak 25-öt kellett fizetni (tehát fejenként 8,3333-at fizettek), 3 feleslegesen megfizetett tallér visszakerült hozzájuk, 2 meg maradt a sunyi inasnál.
Az pont 30.

/OFF Elnézést!

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.10. 12:10
Szerző: Gábor
@zsolt68 (12478):
Azt viszont tudom, hogy a legközelebbi csillag kb. 4 fényévnyire van.
Rosszul tudod, a legközelebbi csillag átlag 149 millió km van (8 fényperc), és Napnak hívják.
Persze ez szubjektív vélemény. Talán el kellene olvasnom minden asztrológiával foglalkozó könyvet ahhoz, hogy ilyen véleményt merjek kialakítani? Szerintem nem.
Őrülök ha valamiben egyetértünk. Az asztrológia sem módszerével vagy "tudásmennyiségével" nem hasonlítható össze a fizikával, csillagászattal, kvantumfizikával - vagyis a tudománnyal. Természetesen a jelenlegi tudásoddal is tudsz egy véleményt mondani. Az más kérdés, hogy ez nem feltétlenül van így a valódi tudomány területén, ahol is a tudás nem pár ezer éve meghaladott butaságok gyűjteménye.

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.10. 12:21
Szerző: zsolt68
@Gábor (12500):
Gábor írta:Rosszul tudod, a legközelebbi csillag átlag 149 millió km van (8 fényperc), és Napnak hívják.
Huh, az égbolt legfényesebb csillagáról teljesen megfeledkeztem. :shock:
Márpedig a napnak elég jelentős hatása van a bolygón található életre. Energiát ad a növényeknek, napszúrást lehet kapni stb.
Szóval akkor a horoszkóphoz elegendő a nap állását figyelembe venni. Azt viszont szükséges is.
Hopp! De mihez képest?
Szóval ha a nap állását vesszük, akkor viszonyítási alapnak mégis kellenek a csillagok. Ha nem is az összes, csak mondjuk három, ami kifeszít egy (célszerűen ortogonális) koordináta-rendszert.
(Tisztára mint a Csillagkapu. Ott is kell három viszonyítási pont, meg a kiindulás helye.)

Mi a LÉNYEG?

Elküldve: 2011.02.10. 12:35
Szerző: Gábor
@zsolt68 (12502):
Szóval akkor a horoszkóphoz elegendő a nap állását figyelembe venni. Azt viszont szükséges is.
Hopp! De mihez képest?
A csillagképekhez. Az más kérdés, hogy hol kezdődik egy csillagkép, és hol végződik. Erre tucatnál is több ad-hoc "számítás" van, és mindegyiknek más, különböző eredménye van. De a Nap természettudományosan igazolt hatása, független a csillagképekhez képesti elhelyezkedésétől (a távolságtól, és bolygónk tengelyének dőlésszögétől már nem, pl.: évszakok.). Mire akarsz kilyukadni?