@borzaszt (81289):
Az éter esetében azt lehet vizsgálni, hogy nem lehet kimutatni. Ha ki lehet, akkor új elmélet után kell nézni.
Szerintem az "éter"-re való hivatkozás irreleváns, valamint egy triviális kifejezés. De vizsgáljuk meg az "étert":
Éter(Fizika)
Az éter egy, a XIX. században bevezetett hipotetikus közeg, amiben az elektromágneses hullámok terjednek. Ez a feltételezés abból a megfigyelésből adódott, hogy minden hullámnak szüksége van valamilyen közvetítő közegre (ilyen például a hang esetében a levegő). Az akkori fizikusok az étert szorosan az abszolút térhez kapcsolták. Úgy gondolták, hogy az éter az egész teret kitölti, és ahhoz viszonyítható az abszolút sebesség, és az abszolút időt. Az éter fogalmát a speciális relativitáselmélet meghaladta.
A fénysebességből meg lehetett határozni az éter rugalmassági modulusát. Eszerint az éter egy hihetetlenül 'kemény' közeg,
másrészt a bolygók szemmel láthatólag zavartalanul mozognak benne. Az éter elmélete a nehézségek ellenére is sokáig fenntartotta magát.
Az éterelmélet végleges bukását végül három kísérlet három különböző módon értelmezendő eredménye okozta:
-a Michelson–Morley-kísérlet szerint a Föld magával ragadja az éter egy részét, vagyis a Földnek az éterhez viszonyított -sebessége nulla
-a csillagok aberrációja szerint a Föld mozog az éterhez képest
-az Hippolyte Fizeau által végzett kísérletek – a fénysebesség meghatározása folyó vízben – szerint a mozgó közeg csak részben viszi magával az étert
Albert Einstein munkája a speciális relativitásról végül teljesen elveti az étert, és vele együtt az abszolút tér fogalmát is.
Éter(kémia)
Az éterek olyan szerves vegyületek, melyek molekuláiban található olyan oxigénatom, mely két szénatomot (szénhidrogéncsoportot) köt össze. A köznapi nyelvben éternek nevezzük a dietil-étert.
A nyílt láncú éterek lehetnek szimmetrikusak vagy vegyesek aszerint, hogy az oxigénatomhoz kapcsolódó két csoport azonos vagy különböző. Az éterek elnevezése az oxigénatomhoz kapcsolódó szénhidrogéncsoportok nevéből és az éter szóból tevődik össze. A két szénhidrogéncsoport nevét abc-rendben kell felsorolni az "-éter" szó előtt (pl. dimetil-éter, etil-vinil-éter... stb.).
Molekulaszerkezet
Az oxigénatom tetraéderes vegyértékelektronpár elrendeződésével jól beleillik a szénláncba, nem befolyásolja jelentősen alakját. Az éterekben lévő C-O kötések polárisak, és emiatt az egész molekula kismértékben poláris (dipólusos).
Másrészről: A világéter, mely az emberi gondolkodás ködös kezdeteitől fogva élte az eszmei lények életét,, 1905-ben halt meg, amikor Albert Einstein „Zur Elektrodynamik bewegter Körper” c. értekezésében először mondta ki rá a halálos szentenciát.
Parmenidesszel az élükön, azt állították, hogy csak a lét van és lehet, a semmi azonban nincs és nem lehet. (Amiben első pillantásra mindenki igazat fog adni nekik, sőt sejtem, hogy sokan többé-kevésbé tudatosan, aszerint, hogy még mennyi respektussal viseltetnek a filozófia iránt, azt fogják gondolni magukban, hogy ez, enyhén mondva, üres és nagyképű tautologia. Ámde -— vigyázat.
A filozófiában éppen az a különös és nehéz, hogy a szavaknak egészen sajátságos, a köznapitól eltérő értelmi súlyuk van.Helyesebben szólva: milyen faja, módja a valaminek? Mert íme: a valami-semmi ellentét nem szakadék, hanem skála-oktáv, melyet a létformák intervallumai töltenek ki). Az Eleaiakkal szemben Demokritos, az ó-kor Einsteinje, merészen kimondja: nemcsak a lét van, hanem a semmi is van, a teli mellett az űr, az atomok mellett az üres, igazán üres tér.
Továbbá:Nem létezik a testektől független, ezeket elvileg megelőző tér. A teremtés nem történhetett úgy, hogy a testeknek előbb a helyük volt meg, amelyet aztán elfoglaltak, hanem a tér az anyaggal együtt született meg, mint annak puszta függvénye, tartozéka. Az anyag ad a térnek létet és formát. Az anyagból kiáradó erők határozzák meg a tér struktúráját, helyesebben szólva, a térstruktúra nem egyéb, mint a testek közt ható erők szemléleti képe. Röviden úgy fejezhetjük ki ezt, az általános relativitás elméletében posztulált tényállást, ha azt mondjuk, hogy a valóságos tér — erőtér. Ebben a szóban „erőtér” ki van fejezve, hogy a puszta geometriai tér csak elvont eszme, a valóságos tér ellenben erőmezőny, melynek csak annyiban van geometriai struktúrája, amennyiben az erők maguk kiformálják és hogy ez az erőtér nem önmagában nyugvó valóság, hanem az anyag kisugárzása, tartozéka. Ez az anyagot burkoló erőtér foglalja el immár a világéter helyét.
A kitalált történeteknek van értelmük. Ha szerinted nincs, akkor soha többé ne nézz például filmet.
Ez valamilyen szinten igaz és van mentális tartalma, de ez függ az adott műtől, filmtől, stb. Viszont a szórakoztató filmeket nem vehetjük(kivéve a tudományos dokumentumfilm) konzisztens tartalmúaknak, tehát a megfelelő következtetést kell levonnunk! Valamint a kitalált vallási történetek apriori tulajdonsággal rendelkeznek.