Érdekes dolog ez az idő és a benne történő cselekvés.
Ha előttünk van beszélgetünk, vitatkozunk rajta, ki ki a saját habitusa szerint .
Van aki apróbb, már megtörtént dolgokat próbál összerakni, ennek érdekében, van aki nem meri vállalni a képzelő erőt, hozzá, van aki azt mondja hiszem ha látom.
Egyértelmű! Itt még bárki számára alakítható.
Amikor azt vesszük észre már mögöttünk van, akkor viszont már - tény - mert el múlt.
Egyértelmű: Már nem alakítható.
Szerintem ezen már nincs értelme vitatkozni. Ez mindig tény marad. Mindenki a habitusa szerint ha / komolyan érdekelte / a dolog levonja a tanulságot.
Az meg csak saját ” szíve joga ” hogy mit von le ebből. Ebbe egy másik ember nem szólhat bele.
Igyekeztem csak az eredményt konstatálni mert az tény, - most már -
Ebben az esetben mindenki csak saját magának tartozik elszámolással.
Igyekeztem még célzást sem tenni X. vagy Y hibájára, és nem tudom miből indultál ki. mikor ezt írtad
nem tőlem származnak ezek az idézetek.
Ilyet meg ne kérjél! Másnap már rájönnél ellentmondásba kerültél magaddal.én is kérek abból, amit szívtál. Komolyan.
Én állítom! mindenben az eredeti a legértékesebb.