@István (73437): Csak te meg azt értsd meg,
Mint ahogy a pénzfeldobásnál, nem tudják pontosan meghatározni, hogy hányadik dobásra bizonyítható, az a bizonyos 50%50%. Azt tudják, ha a dobás szám a végtelen fele tart, egyre valószínűbb ez az arány. De soha nem lesz tutti.
Ergó nem lehet bizonyíték.
Bocsi, de úgy látom, lilád sincs a matematikához, amin egyáltalán nem csodálkozom, ha te valóban "repair" vagy más néven.
ad 1) Elméletileg pontosan meghatározható egy szabályos, vagy akár szabálytalan - cinkelt - érmével végzett, n számú dobásból álló sorozat minden lehetséges eloszlása. Ehhez elegendő ismerni pld. a "fej" valószínűségét.
ad 2) Mindig előre megadható akár a "fej", akár az "írás" várható értéke és szórása
ad 3) Soha nem adható meg előre, hogy egy konkrét dobás sorozatnál mi lesz az eredmény.
ad 4) Egy végrehajtott kísérletből nem a "fej", vagy az "írás" valószínűségét kapjuk, hanem az abszolút, illetve a relatív gyakoriságukat.
ad 5) A gyakoriságnak csak annyi köze van a valószínűséghez, hogy adott esemény relatív gyakorisága az esemény valószínűsége körül ingadozik ismételt kísérletek esetén és ez az ingadozás csökken, ha elég nagyszámú dobásból álló kísérletet, vagy kísérletsorozatot végzünk.
ad 6) Pontosan megadható, hogy adott szignifikanciaszinten, adott valószínűség mellett hányszor kell az érmével dobni, hogy a kapott relatív gyakoriság kellően pontosan - előre megadott hibával - elérje az elméleti értéket. Ha a szignifikanciaszint pld. 0,05, a kívánt valószínűség 0,9, akkor ehhez kb. 225 dobásra van szükség.
ad 7) A 3) és 4) pontból következik, hogy szabályos érmével végrehajtott n számú kísérlet eredményét csak a 6) szerint lehet megfogalmazni, illetve értékelni.
ad 8) Az érmedobálás eredménye a kísérletező számára azt igazolja, hogy a binomiális eloszlás alkalmazható az érmedobálás kísérletre. Matematikus erre nem szorul rá, mert definiálja a binomiális eloszlást, s ebből az eloszlás minden tulajdonsága elméleti úton levezethető. A "Mi a matematika?" topikban kifejtettem, hogy mi a matematika és hogyan függ össze a fizikai valósággal. Ott megtalálod, ha érdekel, s remélem, igen, s azt is, hogy felfogod, ámbár utóbbiban erősen kételkedem.
ad 9) Incubus és a SzT közösen megtervezett és végrehajtott kísérlete teljesen korrekt, s azt igazolja, hogy Incubus semmi olyasmit nem lát, amit a nem auralátók nem látnak, azaz közvetve igazolja, hogy az aura, amit itt szorgalmasan csócsáltok, nem létezik, nem több, mint képzelgés, az idegrendszer, vagy a látókéreg, stb. orvosi hibája. Incubus nem látott, hanem találgatott vak tyúk is talál szemet alapon. Állítom, hogy bárkivel, bármikor megismételt kísérlet sem hoz más eredményt.
ad 10) A sárkánycsontnak jó rég írtam, hogy mivel teli van a világ auralátókkal, hát fogjanak össze és ők maguk találjanak ki egy, vagy több kísérletet, amivel az az aura létezése igazolható, mert hitre itt nem adunk, én legalább is nem. Sárkánycsont azóta is hallgat, illetve jár a szája, de nem sok értelmes jön ki belőle
Köszi ... így már dereng mi a pálya... 
