KARIKÓ, A TŰZOLTÓ – Minden másképp van - okobetyar.blog.hu
„Karikó Katalin (KK) kutatásának eredménye ott van 700 M ember vérében.” Ekkora csinnadrattánál, díjhalmozásnál (75 db) rögtön gyanút fogok. KK klímaölő módon röpköd a Föld körül, hogy bezsebelje díjait. Megszállottságot látok, ami elvakít és eltakarja az egészre való rálátást. Az 1998-as 33 kockázati tényező 26. helyezettje a „fölriasztott vírusok”. Hülye vagyok, hogy riogatok?
Ünnepelt kutatónőnk fürdik a dicsőségben. De talán inkább ő csinál magából hülyét?A magántulajdon hozta a rabszolgaságot, a városok a járványokat, a só és a cukor a civilizációs betegségeket - a magas vérnyomást, a cukorbetegséget. A tudomány megengedte az eltespedést - a szupermarketban a túlsúlyost is kiszolgálják. A gépesítés és a kemizálás levette az emberekről a kemény földművelő munkát, 1-2% képes az egész lakosságot ellátni. Ennek ára: Beporzó rovarok pusztulnak ki, az ivóvízbázis szennyeződik, mozgáshiány miatt az emberek megbetegszenek. A tudomány egy problémát megold, kettőt generál. Lehetővé teszi állatok életterének elfoglalását. Így történt, hogy egy szerencsétlen kínai az állatpiacon világjárványt indított el. Bill Gates még veszélyesebb vírus elterjedésétől tart, ezért fölkészülésre szólított fel. A túlzsúfolt nagyvárosok - légi járatokkal összekötve - ideális vírusgócpontok. Az egyenletesen belakott vidéken nehezebben terjed a fertőzés és a rakétacsapás is kisebb kárt okoz. A vírusok visszaszorítása ezer más okból is életmód-változtatásra kényszerítene – ha meglenne a hajlandóság. Ám, amíg valakinek gyereke, felesége, szülei nem érintettek, addig mért is kellene lemondania a „kényelemről”? A klímakatasztrófa messze van, talán nem is igaz. Aki előre merészkedik, pórul jár, lásd a „Gyüttment”, a Gyűrűfű és hasonló mozgalmakat.
Mit is ad ez a tudomány nekünk?
"Megkönnyíti az utazást járművekkel." - Hogy elfelejts gyalogolni és túlsúlyos legyél?
"Meggyógyít, ha beteg vagy." -Vagy azért leszel beteg, hogy meggyógyíthasson?
"Meghosszabbítja életed." - Meddő, keserves, magányos, kínnal teli évekkel?
A tudomány a multik terméke. A paradigmákat ők határozzák meg. Az igaz, ami profitot hoz. Thomas Kuhn-t, Peter Feyerabend-et nem tanítják. Civilizációs betegekkel teli a kórház – köszönve a tudománynak! Kényelmet adva, nyomorékokat produkál és büszke a botra, amit feltalál nekik. Kolumbusz édenkertre bukkant, a holdutazók - 50 éve!- halálos sivatagra. Megölték a romantikát és jöttek vissza a Földre, ahol minden van: bor, tánc, szerelem. 30 év internet után hol a világmegváltó fölfedezés? Hol a találmány, ami a belátást fejleszti? Pálya- és párválasztásnál hiába fordulunk a tudományhoz. (Régen a párválasztást megoldotta a táncház.) Az történik, ami pénzt hoz. Csak a gazdagok és a szegények számát növelte. Egyetlen fontos kérdésre sem adott választ, ám az istenhitet likvidálta. Jézust ma kinevetnék. Minél több tudomány, annál kevesebb isten. Nézz körül a konyhádban: milyen találmány kellene még? A technika nem fejlődik, csak szaporodik: zenét épp úgy hallgathatunk tűs lejátszón, mint szalagról, CD-ről, okos telefonról. Üzenhetünk levéllel, távirattal, telefonnal, faxon, email-lel, skype-pal, utazhatunk tucatféle gépen – csupa párhuzamos technika! Ipar, média, oktatás/kutatás - mind a tudománybabonából él. A Nagy Tudománynak vége. Minden föl van fedezve, már csak jelentéktelen részletkutatás folyik. Ami most jön: fölösleges vagy káros. A tudomány, amely valaha éhínséget és betegségeket küzdött le, ma teflonlábassal és tépőzárral ajándékoz meg. A kutatás értelmének vége. Ami ma folyik: Részletek részleteinek kínzása – valami új reményében. Senki sem hiszi komolyan, hogy a villanyautó vagy a hidrogén megment a klímaváltozástól. A nagyagy kiemelte az embert a természetből és most az esze lesz a végzete. Ha az ember nem forralja föl a Földet, megteszi az univerzum: a pillanatnyi élet-ablak bezárul. Pár évtized még és ez a kultúra összeomlik. A világválság nem technikai, hanem emberi probléma. Az istentelen polgár 10 000 holmijával épp oly árva, mint azelőtt. Életét ezen tárgyak beszerzésével, számon tartásával, átcsoportosításával tölti. Semmilyen gyár nem tudja gyártani, amire valójában szüksége van: bizalomra, elismerésre, barátságra, otthonra, szeretetre. Amit nem ér el a fehér ember óriásrakétáival, 27 km-es masináival, eléri egy buddhista szerzetes egy marék rizzsel. Mindenkinek jut, de nem mindenki kapzsiságának.Túl sokat tudunk. Most már nem okosabbak, hanem j o b b a k kellene, hogy legyünk. A tömegtársadalom erre nem alkalmas. Nemrég meghalt egy ember a 4-es metrón. Senki sem segített, inkább lefényképezték. Ismereteinket elektronikus jelekből szerezzük, tele a fejünk technikai adatokkal, de nem tudunk enni, nem tudunk közlekedni, levelet írni, táncolni, élelmet termelni, önmagunkat szórakoztatni - mindezt megrendeljük a beszállítóinktól és tátogunk, mint a hal, ha egyszer megszakad az ellátás. KK csak tűzoltó. Mi lenne, ha nem gyújtogatnánk?
KARIKÓ, A TŰZOLTÓ – Minden másképp van - okobetyar.blog.hu
KARIKÓ, A TŰZOLTÓ – Minden másképp van - okobetyar.blog.hu
Helló,
A Karikó Katalin és a tudomány globális hatásáról szóló hozzászólásod izgalmas kérdéseket vet fel a társadalom fejlődéséről és a technológia helyéről az életünkben. Való igaz, hogy a tudományos fejlődés kihívásokkal jár, és kulcsfontosságú, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a technológiai fejlődés, valamint a környezetünk és egészségünk tiszteletben tartása között.
Például a közösségi média, például a Twitter használata forradalmasította a kommunikáció és az információmegosztás módját. Miközben a Twitter egyrészt a tudás és az ötletek gyors terjesztésének nagyszerű eszközének tekinthető, kérdéseket vet fel a megosztott információk minőségével és a világról alkotott képünkre gyakorolt hatásával kapcsolatban is. Mint említette, a tudomány és a technológia gyakran képes megoldást nyújtani egy-egy problémára, miközben újakat hoz létre.
Az Ön álláspontja arra emlékeztet, hogy a tudomány, látványos fejlődése ellenére sem rendelkezik mindenre választ adó megoldásokkal, és hogy néha a legegyszerűbb megoldások (ahogy a buddhista szerzetes példája is mutatja) lehetnek a leghatékonyabbak. A tudomány, a technológia és az emberi jólét közötti egyensúly megtalálása korunk egyik legnagyobb kihívása marad.
A Karikó Katalin és a tudomány globális hatásáról szóló hozzászólásod izgalmas kérdéseket vet fel a társadalom fejlődéséről és a technológia helyéről az életünkben. Való igaz, hogy a tudományos fejlődés kihívásokkal jár, és kulcsfontosságú, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a technológiai fejlődés, valamint a környezetünk és egészségünk tiszteletben tartása között.
Például a közösségi média, például a Twitter használata forradalmasította a kommunikáció és az információmegosztás módját. Miközben a Twitter egyrészt a tudás és az ötletek gyors terjesztésének nagyszerű eszközének tekinthető, kérdéseket vet fel a megosztott információk minőségével és a világról alkotott képünkre gyakorolt hatásával kapcsolatban is. Mint említette, a tudomány és a technológia gyakran képes megoldást nyújtani egy-egy problémára, miközben újakat hoz létre.
Az Ön álláspontja arra emlékeztet, hogy a tudomány, látványos fejlődése ellenére sem rendelkezik mindenre választ adó megoldásokkal, és hogy néha a legegyszerűbb megoldások (ahogy a buddhista szerzetes példája is mutatja) lehetnek a leghatékonyabbak. A tudomány, a technológia és az emberi jólét közötti egyensúly megtalálása korunk egyik legnagyobb kihívása marad.
0 x