Szkeptikus Fórum

@Gézoo (15730):

Gézoo írta: Vagy nem a sejtjeink jelölik meg és próbálják elpusztítani a behatolókat?

Végső soron minden immunfolyamat sejtekhez köthető, ahogyan minden életfolyamat is. Viszont elkülönítünk sejtes és humorális immunválaszt, de ebbe itt most tényleg nem mennék bele.

Gézoo írta: sajnos éppen ezért nem reagál az esetek többségében az immunrendszer a daganatokra.

Hogy a daganatok ellen miért nem mindig hatékony az immunválasz, annak számos oka lehet (van). De az előzőek (sejtek felelősek az immunválaszért) és eközött nincs ok-okozati összüfüggés.

Gézoo írta: A kémiai alapú rendszerben maguknak az adott kémiai anyagoknak a jelenléte a védelmi folyamat alapja.

Ilyenre számos ismert, bizonyított példa van: lizozim, defenzinek, surfactant, CRP (mint opszonin). De az antitestek is ide tartoznak, csak azok általában specifikusabbak az iméntieknél.

Gézoo írta: Különben sem a másodrendű kapcsolat lehetőségének nem létezéséről írtam.

OK, én nem tudtam, mit akarsz mondani, vagy hogy hogyan kapcsolódik ez a témához. (Most sem értem.)

Gézoo írta: Nos, igen.. túl általános, de igaz..

Itt a lényeg: "ebből az egyes esetekre nézve semmilyen konkrétumot nem tudunk mondani."

Gézoo írta: Nem feltétlenül, több esetben azonban amint mindkét, azonos típusú de eltérő korú sejt burkát felszakítjuk és összekeveredik a plazma, azonnal beindulnak például a hőképző reakciók.

Lehetséges ilyen. Te viszont úgy írtad, mint ha ez mindig igaz lenne. Általánosítasz, ami itt helytelen.

Gézoo írta: azonnal beindulnak például a hőképző reakciók

Miféle hőképző reakciók?

@vegyati (15731): Szóval.. Az arzeno baktériumok családjába tartozók fehérjéiben, dns-ében stb. több helyen a foszfor helyett arzén van. Nyilván tudod, hogy ha például egy ilyen bacit befalna egy amőba akkor azonnal feldobná a talpát. Az amőba. A baci az neem..

Egy-egy sejt az éppen úgy működik mint egy nagyon sok résztvevős pl. diazotálás. Csak az összetevők aránya, a nyomás a hőmérséklet stb. (És a jó Isten) fogja meghatározni, hogy éppen milyen reakciótermékek jönnek létre és az így létrejöttek milyen arányban és milyen irányú újabb reakciók résztvevői lesznek.
A sejtműködésben ez egy jól beszabályozott folyamat. Amint bármelyik komponens megváltozik, azonnal olyan reakció ágak mennek végbe amik a szélsőséges esetben az egész rendszer borulását okozzák.
Kb. erről szólt röviden.

"Hogyan lesz egy sejt "mérgező" egy másik számára?" Minden sejt valamilyen formában "kommunikál" a környezetével.
Ez persze úgy értendő, hogy a működése során létrehozott anyagok egy része különféle "csatornákon" jut át a szomszédos sejtekbe, de az ion eloszlás megváltozása az egyik sejten belül éppen úgy hat a környező sejtekre, mint például a hősugárzás nagysága.
Előbb emlegettem a plazmák összevegyítésével létrejövő hőtermelést. Ez a folyamat azokra a sejtekre is hasonló eredményű hatással van, amelyek távolibbak. Azaz effektíven nem érintettek sem a sérülésben, sem a kémiai anyagáramokban. Pusztán a szomszédjukban lévő sejtek hőhatása váltja ki a kamikáze reakciójukat.

Egyébként Szentgyörgyi Albert többek között azt kutatta, hogy hogyan hat az egyik sejten belüli Nátrium vándorlás a környező sejtekben lévő vegyületekre.
Nagyon érdekes jelenséget sikerült kimutatni(uk)a.. (nem egyedül dolgozott ezen.)
Egyetlen Nátrium ion képes több tucat sejt működését azzal megváltoztatni, hogy a "saját" sejtjén belül átvándorol az egyik helyről egy másik helyre.

@Várhegyi Márton (15732): "OK, én nem tudtam, mit akarsz mondani, vagy hogy hogyan kapcsolódik ez a témához. (Most sem értem.)" Ezek szerint rossz példának indult.. Hagyjuk. (:D ebből úgy sem jönnék ki két soros válasszal )
"Általánosítasz, ami itt helytelen." Oké, ne általánosítsak.. rendben.
A többivel egyetértek.

@Gézoo (15734):

Gézoo írta: ebből úgy sem jönnék ki két soros válasszal

Kíváncsi vagyok, mire gondolsz. Ha a korrekt indokláshoz nem tartod elégnek a "kétsoros" választ, írhatsz hosszabbat is. Ha az oxigénes vízhez kapcsolódik, akkor nem off a téma, így ide is írhatod; ha nem az oxigénes vízről van szó, akkor privát üzenetben.

@Várhegyi Márton (15735): Jajj te kis kíváncsi!
Arról kezdtem volna agyalogni, hogy ha létezne olyan molekula mai nincs.. akkor mi lehetne.. de rájöttem, hogy kár volt belekezdeni, mert még félreérheti olyan aki ettől úgy hiszi, hogy az oxigénezett vízben lehet ilyen, és ugye ha lehetne, akkor az ilyen "nem kimutatható" vegyület okozná a "jótékony" hatást..

@Gézoo (15724):

Gézoo írta: a hypo fajfüggetlen méreg.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy fajfüggetlenségről elvileg nincs értelme beszélni, ugyanis itt - kicsit nyakatekert, de pontos kifejezéssel élve - a toxicitás dózis- vagy koncentrációfüggésének fajfüggéséről (ill. pl. baktériumoknál törzsfüggéséről is) van szó ("sok lúd disznót győz"). A hypo (NaOCl) sem azonosan toxikus a különböző élőlényekből származó sejtekre (beleértve az egysejtűeket is). Pl. bizonyos protozoonokat megöl az ivóvíz klórozása, másokat nem (tehát előbbiek elpusztításához nagyobb dózis szükséges, mint utóbbiakéhoz).

Az eset hasonló ahhoz, amikor azt mondjuk, hogy bizonyos betegségeket környezeti, másokat meg genetikai tényezők váltanak ki:
A valóságban szinte minden környezeti ártalom okozta betegségnek van genetikai háttere (hajlam), és szinte mindegyik genetikai betegség kiakulásában szerepelnek környezeti hatások (van azért számos példa, ami tisztán genetikai). A 2 esetre való redukció (megöli - nem öli meg; környezeti tényező okozza - genetikai tényező okozza) mesterséges, és óvatosnak kell lenni, amikor az ember ilyen fölosztás "szellemében" érvel.

@Várhegyi Márton (15737): Így van. Egy látványosan szélsőséges példaként említettem a hypót.
És ha már a fajonként eltérő érzékenységet említetted és Fukushima is van.. sajnos.. akkor ennek kapcsán említve elképesztő az, hogy amíg az ember 2000 r dózis hatására perceken belül elveszti a látását 5000 r felett az életét is, a skorpiók többsége számára meg se kottyan ekkora dózis.
Ugyanakkor az ember megfürödhet például benzinben, semmi baja nem lesz, addig a skorpió már a benzin gőzétől elpusztul. / Bocs az off témáért..!

OFF
@Gézoo (15738):
A csótány is igen jól bírja az ionizáló sugarakat.
/OFF Elnézést!

@Várhegyi Márton (15739): A csótány is igen jól bírja az ionizáló sugarakat.

Igen, de ha hosszasan van kitéve nagy adag ionizáló sugárnak, akkor más már nem segít, csak a ZOXIGÉNES víz. Ezt onnan tudom, hogy egy csótány mondta nekem, hogy ez a víz mindenre jó........

@Gézoo (15738):

Ugyanakkor az ember megfürödhet például benzinben, semmi baja nem lesz

Ne probald ki.

@énkérdezek (15740):

Érdekes, hogy a magas szöveti oxigéntenzió éppen ellenkezőleg: növeli az érzékenységet az ionizáló sugárzásokkal szemben. Ennek megfelelően a daganatok sugárzérzékenysége is függ az oxigéntenziótól. A magyarázat az ún. indirekt ionizáció, amikor is az ionizáló sugarzást nem egy fontos biomolekula (fehérje, nukleinsav) abszorbeálja, hanem az oxigénmolekulák, és így erősen reaktív részecskék: szabad oxigéngyökök keletkeznek.

Ezzel nem azt mondtam, hogy az oxigénes víz fogyasztása is ezt eredményezi!

@vaskalapos (15741):

Igen, ez azért kissé túlzó volt Gézoo részéről.

@Szilágyi András (15653):
"A csapból kiengedett vízben pontosan ugyanannyi oxigén van." NAAAAAA!!!! üdv. osamuka

@Szilágyi András (15657):
"A belélegzett és a bélrendszerből felszívódó oxigén nem ugyanoda kerül. Előbbi a kis vérkörbe, utóbbi az enterohepatikus keringésbe. Tehát nem ugyanaz a hatás."
Na végre egy témába vágó, korrekt hozzászólás! üdv: osamuka

@pounderstibbons (15665):
"hülyézed azokat akik nem hisznek neked,"
1. nem hülyéztem le senkit.
2. az olyanokat, akik ismeret nélkül mondanak véleményt(ökörségeket) valamiről, Te minek neveznéd?
"nincsenek ilyen kutatási adatok,"
Ezek nem az én kutatási adataim, mert nem vagyok kutató, és senki nem hatalmazott fel, hogy közzé tegyem.
Nekem tapasztalataim vannak, de itt azokat csak anekdotának tartják!
üdv: osamuka

@Gézoo (15668):
"korrektebben kellene megvizsgálni és klinikai adatokkal igazolni."
Kedves Gézoo!
Mivel hozzászólásaidból ítélve a legkorrektebbnek látlak a fórumozók közül, és a tudásod is felettük áll, ezért amennyiben érdekel, és van rá időd, tudok biztosítani részedre, néhány(2-3) hétre 1 szifont patronokkal, hogy kipróbáld.
üdv: osamuka

@osamuka (15749):

Mivel hozzászólásaidból ítélve a legkorrektebbnek látlak a fórumozók közül, és a tudásod is felettük áll, ezért amennyiben érdekel, és van rá időd, tudok biztosítani részedre, néhány(2-3) hétre 1 szifont patronokkal, hogy kipróbáld.

Osamuka, Osamuka. Ezen a fórumon még senki nem nyalt ekkorát. Csak kibujt a szög a szütyőből.

@Gézoo (15733):

"Az arzeno baktériumok családjába tartozók fehérjéiben, dns-ében stb. több helyen a foszfor helyett arzén van. "
Max. az örökítőanyagukban lehet, de azért van még néhány kétely az eredményekkel kapcsolatban.
viewtopic.php?f=17&t=242

"Nyilván tudod, hogy ha például egy ilyen bacit befalna egy amőba akkor azonnal feldobná a talpát."
Nyilván te tudod, bizonyosan olvastál róla valamit.

"Egy-egy sejt az éppen úgy működik mint egy nagyon sok résztvevős pl. diazotálás."
Hát. A diazotáláshoz csak nagyjából salétromossav meg aromás amin kell. Esetleg ha Negishi-, Suzuki- esetleg Stille-kapcsolást vagy az Ullmann-Goldberg reakciót említed.

Okulásnak, hogy van valami más is: http://www.youtube.com/watch?v=B5n2lso0uAM&NR=1
üdv: osamuka

@Dorka11 (15750):
"senki nem nyalt ekkorát" Te az ujjaddal nyalsz, mikor ütöd a billentyűt?
üdv: osamuka

Dr Tóth József előadásának egy részlete:http://www.youtube.com/watch?v=Ipq9keZS ... re=related
üdv: osamuka

@Gézoo (15733):

Az arzeno baktériumok családjába tartozók fehérjéiben, dns-ében stb. több helyen a foszfor helyett arzén van. Nyilván tudod, hogy ha például egy ilyen bacit befalna egy amőba akkor azonnal feldobná a talpát. Az amőba. A baci az neem..

1. mar ha igaz a hir, hogy valoban arzen van benne, es nem valami kiserleti, meresi hiba...

2. az a minimalis arzenmennyiseg ami benne van allitolag egy amobara miert lenne halalos?

Hozhattal volna jobb peldat: ha megeszel egy bolondgombat (pl gyilkos galocat), akkor megbetegszel, meghalsz.

@Gézoo (15733):

Ez persze úgy értendő, hogy a működése során létrehozott anyagok egy része különféle "csatornákon" jut át a szomszédos sejtekbe, de az ion eloszlás megváltozása az egyik sejten belül éppen úgy hat a környező sejtekre, mint például a hősugárzás nagysága.
Előbb emlegettem a plazmák összevegyítésével létrejövő hőtermelést. Ez a folyamat azokra a sejtekre is hasonló eredményű hatással van, amelyek távolibbak. Azaz effektíven nem érintettek sem a sérülésben, sem a kémiai anyagáramokban. Pusztán a szomszédjukban lévő sejtek hőhatása váltja ki a kamikáze reakciójukat.

Zagyvasag, mondja a biologus.

@vegyati (15751): A hangsúly a párhuzamosan lezajló-végbemehető reakciók sokféleségén volt. (Hogy miért éppen a diazotálást említettem? Mert a jó Isten tudja, hogy miért, de éppen ez jutott eszembe példaként.)
Egyébként teljesen igazad van, a kapcsolások a polimerizációk, de még akár a szimpla nitrálások is rengeteg mellékággal mehetnek végbe, a koncentrációk, hőmérsékletek, nyomások, "szennyezők" függvényében. Sőt, ahogy most írom, eszembe jutott a tegnapi korrepetálás ahol az enzim termelő gombák sokféleségéről és a kellemetlen termékek gyártását okozó mellékágakhoz vezető enzimeket gyártó gomba félék szaporodásának elnyomási lehetőségeiről volt szó.
A lényeg az, hogy a szerves reakciók még az olyan egyszerű esetekben is mint az említett "kommersz" reakciók, nagyon sok mellékág lehetőségével mennek végbe. A sejtekben zajló reakció sorozatok pedig ezeknél az emlegetetteknél még több káros mellékág megjelenését teszik lehetővé a paraméterek parányi megváltoztatása révén.
Így csak egy jól "behangolt" rendszer működik minden esetben azonos eredménnyel.
Ha felborítja ezt a "behangolást" valamilyen nem kívánatos koncentráció akkor "nagyon vad dolgok" történhetnek a sejtekben.

@vaskalapos (15759): 1+2=3 oké. Akkor neked szóljon a toxin gyártós példa.

@osamuka (15749): Nagyon megtisztelő a kedvességed, köszönöm szépen, bár nem érdemeltem ki.
Ami pedig a tudományos módszerekkel végzett ellenőrző kísérletek lefolytatását illeti: Igen, el kellene végezni, de.. Miután ez sok pénzbe kerülne, erősen kétlem, hogy akadna olyan vállalkozó "műintézmény" amelyik ebbe a mérésbe befektetne.
Úgy gondolom, hogy előbb valamilyen igazolható mérési elrendezést, mérési eredményeket kellene prezentálni arról, hogy egyáltalán bejut-e az oxigénes víz a gyomorba?
Ha bejut akkor a sós-savas telített oldat közegben történik-e bármi amit képes lenne megváltoztatni?
Harmadikként, ha lenne bárminemű változás, akkor ennek hatásmechanizmusát, és eredményét korrekten le kellene írni.
Ha ezek után megalapozottan állítani lehetne azt, hogy a víz oxigénezésével az egészségre pozitív hatást gyakorló markáns folyamat létezik, akkor talán rá lehetne venni intézményi vezetőket a költséges vizsgálati sorozatok elvégzésére.
Sajnos én most úgy látom, hogy erre a végeredményre nem sok, vagy pontosabban semennyi esély sincs.

Mondok egy ennél sokkal "fontosabb" vizes példát! A természetes vizek bár parányi arányban, de deutériumot, triciumot is tartalmaznak "nehézvizek" formájában. Sőt, a mélyebb rétegekből származók radon tartalmától folyamatosan kattog a GM cső.
Norvégiában többet, nálunk az ország különféle részein, különböző mértékben kevesebbet, de minden vízben van nehézvíz is, radon is és más mérgek is.
Az már ismert, hogy a nehézvíz vagy a radon élettani hatása olyan amivel elősegíti a tumoros megbetegedéseket. Mégsem teszünk ellene semmit sem. Pedig ez országos, sőt világ méretű probléma.
De miért nem? Talán azért nem, mert a sokkal rákkeltőbb arzén is ott van, de sokkal nagyobb károsító arányban a ivóvizeink közel felében olyan koncentrációban ami már az EU-s határértékeket is meghaladva már igazoltan egészségkárosító.
Sajnos az arzénnel sem tudunk mit kezdeni komoly beruházások nélkül, akkor vélhető, hogy a többi, kevésbé pusztító komponenssel még kisebb eséllyel fognak foglalkozni.

Pedig ha valamire, akkor ezen mérgek kivonási technológiáinak fejlesztésére kellene erőforrásokat fordítani, de mint tudjuk ez eddig sem és nagyon úgy néz ki, hogy a jövőben sem nagyon fog megtörténni.

Akkor belátható, hogy a kérdéses oxigénezés, kérdésesebb bejutásával, és csak a jó Isten tudja, hogy mennyire nagyon még kérdésesebb hatásával komoly intézmények nem nagyon fognak foglalkozni.
Befektetők pedig legfeljebb az igazolatlan reklámozásba és a terjesztésén való nyerészkedésbe fognak befektetni.
(Félig úgy is mondhatjuk, hogy ellenérdekeltek egy valós vizsgálat tekintetében.)

Ami pedig a benne hívőket illeti.. Nos, a Lourdes-i vízből a koli baciktól sokféle gennykeltő és mindenféle hajmeresztően fertőző baci, gombát mutattak ki.
Ennek ellenére a zarándokok többsége nem betegszik meg a víztől, (vagy legalább is nem tudunk róla), sőt sokak vakon hisznek abban, hogy a "megmagyarázhatatlan gyógyulásukat" éppen azon víz "szent ereje" okozta.

@vaskalapos (15760):

Idézet Gezootol:

Ez persze úgy értendő, hogy a működése során létrehozott anyagok egy része különféle "csatornákon" jut át a szomszédos sejtekbe, de az ion eloszlás megváltozása az egyik sejten belül éppen úgy hat a környező sejtekre, mint például a hősugárzás nagysága.
Előbb emlegettem a plazmák összevegyítésével létrejövő hőtermelést. Ez a folyamat azokra a sejtekre is hasonló eredményű hatással van, amelyek távolibbak. Azaz effektíven nem érintettek sem a sérülésben, sem a kémiai anyagáramokban. Pusztán a szomszédjukban lévő sejtek hőhatása váltja ki a kamikáze reakciójukat.

Vaskalapos:

Zagyvasag, mondja a biologus.

Egyetertek, mondja a masik biologus. (Ha en is hozza fogok szolni a relativitas elmelethez, es a tobbedfaju perpetum mobile-khez is, akkor en is kb. ennyire hozzaertonek fogok bionyulni.)
Az ilyen magyarazatokbol szuletnek a kis biorezonancia mero keszulekek leirasai is.

@Gézoo (15733):

"Egyetlen Nátrium ion képes több tucat sejt működését azzal megváltoztatni, hogy a "saját" sejtjén belül átvándorol az egyik helyről egy másik helyre."

Ez állati érdekes lenne. A patch clamp technikát ismerem. Valamikor a 1900-as évek második felében fejlesztették ki. Ezzel egyetlen ioncsatornát is meg tudnak megfigyelni egy sejt felszínén. Nagyon fejlett módszer, de fényévekre van attól amit te említettél, ráadásul Szent-Györgyi aktív kutatói korában. Egyetlen Na⁺ ion egy sejten belül elmozdul (ezt a külső vizsgáló észleli?) ennek hatására (!) több tucat sejt a működését (pontosan mit is?) megváltoztatja. Felismerik az ok-okozati összefüggést az állítólagos Na⁺ ion vándorlás és adott sejtcsoportok "működési" változása között?
Nagyon szívesen megismerném ezt a technikát, esetleg valami irodalmat tudsz adni?

@Gézoo (15733):

Na, most már aztán én is hozzászólok ehhez, ki ne maradjak a sorból.

Gézoo írta: Előbb emlegettem a plazmák összevegyítésével létrejövő hőtermelést. Ez a folyamat azokra a sejtekre is hasonló eredményű hatással van, amelyek távolibbak. Azaz effektíven nem érintettek sem a sérülésben, sem a kémiai anyagáramokban. Pusztán a szomszédjukban lévő sejtek hőhatása váltja ki a kamikáze reakciójukat.

Már rékérdeztem ezekre a hőképző reakciókra, de nem reagáltál. Részleteznéd őket? Mert, úgy tűnik, egyelőre egyikünk sem hallott ilyenről.

Gézoo írta: Egyetlen Nátrium ion képes több tucat sejt működését azzal megváltoztatni, hogy a "saját" sejtjén belül átvándorol az egyik helyről egy másik helyre.

Ezt is fejtsd ki, légy szíves! Ki mérte ezt ki? Hogyan lehet egyetlen nátriumiont követni? Mitől vándorol ez az egy nátriumion?

@vegyati (15765):

Igen, az en altanos tudasomat is nagyban emelne, ha Gezoo prezentalna azt a par cikket, ami alapjan ezeket allitja.

A Patch Clamp egyik tovabb fejlesztett valtozata, a dinamikus clap, ahol pl. idegsejteken a membran potencial dinamikus valtozasat nyomon tudjak kovetni a kutatok, ekozben kulonfele konduktanciakat (ezzel receptorokat) es mintazatokat tudnak szimulalni. Hogy 1 db ion mozgasat valaha is kimutattak volna???
Erdekes, hogy a Na-ot irod, mert olyanrol mar hallottam, hogy Ca imaging, de ott is tobb Ca mozog a sejten belul, nem egy db.

@Orcas (15768):

A kalciumionok "láthatóvá tehetőek" olyan festékkel, ami kalciumionnal való kötésben fluoreszkál (vagy más hullámhosszú fényt emittál kalciumionnal, mint anélkül). Ezzel követhetőek igen gyors koncentrációváltozások (oszcillációk, fluktuációk).

@Orcas (15768):

Még egyedi fehérjéket is nagyon nehéz "látni", hát még apró ionokat (?).

@Gézoo (15761):

"A lényeg az, hogy a szerves reakciók még az olyan egyszerű esetekben is mint az említett "kommersz" reakciók, nagyon sok mellékág lehetőségével mennek végbe. "

Az általam említett reakciók nem "kommerszek" és nem mennek végbe "sok mellékág lehetőségével", bármit is jelentsen ezen kifejezésed. Amúgy a kinetikus ill. termodinamikus kontroll jól magyarázza melyik reakció játszódik le és miért az játszódik le, ha egy kiindulási állapotból több paralel reakció is elindulhat.

"Ha felborítja ezt a "behangolást" valamilyen nem kívánatos koncentráció akkor "nagyon vad dolgok" történhetnek a sejtekben."

Ezért van a sejtekben elképesztően hatékony és sokféle hibajavító mechanizmus, hogy olyan egyszerűen ne történhessenek "vad dolgok" a sejtekben.

@Gézoo (15763):

"Az már ismert, hogy a nehézvíz vagy a radon élettani hatása olyan amivel elősegíti a tumoros megbetegedéseket."

A radonról hallottam. A deutérium? A vizek természetes (igen kis mértékű) deutériumtartalma bizonyítottan tumort okoz? Mit lehetne ellene tenni? Desztvizet igyunk?

@Szilágyi András (15726):

OFF
Alapvetően nem az a kérdés,hogy jellemző-e vagy sem(mit jelent a jellemző...),hanem hogy mit jelent a hiánybetegség,és hogy túlsúlyos egyén lehet-e mégis "alultáplált".Igen, lehet.Nem muszáj nekem elhinned,csak akkor kérlek,hogy olvass magad utána.Egyébként hoztam neked valamit szíves áttekintésre:
http://www.who.int/vmnis/iodine/status/ ... e_2007.pdf

http://www.who.int/vmnis/iodine/status/ ... _color.pdf

Ha akarod keresek statisztikát calciumra is.Most kicsit időhiányos vagyok,emiatt is reagáltam csak most.Nekem nem mindegy a kérdés,bár tudom ez itt picit off,de nekem ez bizony profilba vágó téma.Szeretem is,természetesen.Meg tévedhetek is,bár itt most nem tartom valószínűnek,de ha akarod:hallgatlak!
/OFF Elnézést!

@Gézoo (15730):

Vagy nem a sejtjeink jelölik meg és próbálják elpusztítani a behatolókat? sajnos éppen ezért nem reagál az esetek többségében az immunrendszer a daganatokra.

Ne haragudj,de...Ez kiakasztó...Tudod te,tisztában vagy te azzal,hogy csupán egyetlen nap alatt mennyi daganatos sejt keletkezik egy egészséges szervezetben és pusztul el a hatékony immunvédelemnek köszönhetően???Nem értelek!!!Ha nem immunsejtek,akkor majd talán mondjuk pl. a bélhámsejt hivatott a tumor elleni harcra?Felismeri,hogy "jé a szomszéd tumoros sejt lett!"És jól meghamikázza?Vagy mi?Tényleg nem értem!

A burjánzás pontos okát pedig nem itt és most fogjuk megfejteni,ezt valahogy érzem...

@vegyati (15731):

OFF
Jó.Látom nem vagyok egyedül...
/OFF Elnézést!

@osamuka (15747):

Osamuka!Ha te tudnád,hogy mi az az enterohepatikus körforgás,akkor most nem vigyorognál ennyire!!!:)

Igazából neked most hevesen tiltakoznod kéne...

@Várhegyi Márton (15767):

Már rékérdeztem ezekre a hőképző reakciókra, de nem reagáltál. Részleteznéd őket? Mert, úgy tűnik, egyelőre egyikünk sem hallott ilyenről.

Hát de most gondold végig...Két citoplazma összefolyik...Hát...Ki kéne írni az élettan-laborokra,hogy tűz és robbanásveszély?Mert?Mi van bennük?

@Rétike (15780):
Tudod mi az a pozitív gondolkodás? Az, hogy egy válaszban meglásd az értelmet, abban benne volt:" máshol hat"
Ez a lényeg, mivel Te csak a rosszat veszed észre,ezért vagy ellenség, ezért vagy tiltó listán! Egyébként, még soha, semmilyen fórumon nem tettem tiltó listára senkit, de itt már kiérdemeltétek egy páran! üdv: osamuka

@osamuka (15783):

Felőlem...Nem kifejezetten a kétszépszemedért reflektálok rád...
(amúgy ez felér egy kitüntetéssel... )

@Rétike (15788):
Ne a kitüntetésre, a máshol hat-ra koncentrálj! üdv: osamuka

@Gézoo (15763):
"sok pénzbe kerülne, "
Egy egyszerű, egy napos hegymászással lehet tesztelni. Viszel magaddal egy palackot, +1 liter vizet, patront, és mászás közben, amikor úgy érzed elfogyott az erőd, iszol 2-3-szor fél decit, 10 percenként. Utána folytathatod.
Estére megváltozik a véleményed a hegymászásról, és az oxigénes vízről is! Persze ez csak a szifonossal működik!
A teszt után viszont lehet gondolkozni, hogy ez mi volt! üdv: osamuka

@vegyati (15765): [url] "Nagyon szívesen megismerném ezt a technikát, esetleg valami irodalmat tudsz adni?" - Sajnos nem. Kerestem kinket, de eddig nem találtam. Meg kellene keresni azt a fimet amelyik Szentgyörgyi Albertnek a 70-es évek vége a 80-as évek legeleje táján az ELTE-n tartott előadásáról készült. Ott a technika neve, a kutató intézet neve is elhangzott, és a módszerről is beszélt.

@Várhegyi Márton (15767): Feltételezem, hogy csak tesztelsz. Orvostan hallgatóként bizonyára tanultad a részleteit. A többiek számára az első link http://hu.wikipedia.org/wiki/Programozo ... hal%C3%A1l a folyamat leírásáról.
"Ezt is fejtsd ki, légy szíves! Ki mérte ezt ki? Hogyan lehet egyetlen nátriumiont követni? Mitől vándorol ez az egy nátriumion?" - Mint VegyAti-nak, neked is azt tudom mondani, hogy Szentgyörgyi Albert életének 1967-86 közötti részében végezte ezeket az egyébként a rákkutatás részeként végzett méréseket.

@vegyati (15773):

"Az általam említett reakciók nem "kommerszek" és nem mennek végbe "sok mellékág lehetőségével", bármit is jelentsen ezen kifejezésed. Amúgy a kinetikus ill. termodinamikus kontroll jól magyarázza melyik reakció játszódik le és miért az játszódik le, ha egy kiindulási állapotból több paralel reakció is elindulhat."

Már ne is haragudj, de.. Például egy fehérje szintézishez viszonyítva ezek szokványos kommersz reakciók.
A másik pedig, ( a nanotechnológiás atomi méretű manipulátorokat leszámítva, ) a reakcióterekben a helyi koncentráció, hőmérséklet, nyomásfrontok messze nem szabályozhatók olyan pontossággal, hogy kizárhatnánk a melléktermékek képződését.
A megfogalmazásoddal azt a látszatot keltetted, mintha nem lenne szükség az elválasztó-tisztító folyamatokra. Holott ezek fontos részei minden szerves gyártási folyamatnak.

"Ezért van a sejtekben elképesztően hatékony és sokféle hibajavító mechanizmus, hogy olyan egyszerűen ne történhessenek "vad dolgok" a sejtekben."

Nos, erről az a vicc jut eszembe amikor a turista hat nyelven próbálkozott mégsem kapott választ a parasztemberektől, amire az egyik megjegyezte:
-Látod komám, azé csak kéne nyelveket tanulnunk..
- Minek? Ez vagy hatot is tudott oszt mire ment vele?

Mert ugye azt mindannyian tudjuk, hogy a javító mechanizmusok a működésükhöz szükséges anyagok hiányában nem mennek végbe.

@vegyati (15775): Nos, ha desztillálni nem is, de valahogy csak csökkenteni kellene a veszélyét. De mint említettem, ezzel ráérünk majd akkor foglalkozni, ha az eü. határérték feletti arzént, a mangánt, stb. kivontuk az ivóvizeinkből.

@Rétike (15778):

"Ne haragudj,de...Ez kiakasztó...Tudod te,tisztában vagy te azzal,hogy csupán egyetlen nap alatt mennyi daganatos sejt keletkezik egy egészséges szervezetben és pusztul el a hatékony immunvédelemnek köszönhetően???Nem értelek!!!Ha nem immunsejtek,akkor majd talán mondjuk pl. "

Nos, nem haragszom,.. szóval a "tumor sejtek" többsége bőséggel gyártja azt a fehérjét ami a szervezetünk specifikus immun azonosítója, így akármilyen meglepő számodra, de a saját immunrendszerünk meg sem kóstolja a daganatokat.
Éppen ezért említettem a kémiai immun folyamatokat, amelyek nem "ellenőrzik" az azonosító fehérje létét. Ez az a folyamat ami azokat a sejteket elpusztítja amiket emlegettél.
Végül egy tanács: Ha nem ismered, akkor a kiakadás előtt érdeklődj.. ismerd meg. Hasznosabb módszer.

@Várhegyi Márton (15400):
A koleszterin szemlélet átalakulása:http://vimeo.com/8217492
A májra vonatkozó kérdésedre, röviden a válasz: a benne levő vér oxigén szintjét emeli 8%-ról max. 43%-ra.
Nem én mértem ki, velem csak a mért értéket közölték, utána néztem, másoknak is ez jött ki! Még Angliában is! üdv: osamuka

@Rétike (15778):
Na ez a hozzászólásod minősít! No comment! üdv: osamuka