AntalVali.com

[Rétike]

@Popula(c)tion (18658):

Aranyom!
Imádlak, de igenhülye tetszik lenni!

Mit csodáxik kend?Vizsgaidőszak van...

Az átlagember eszik szénhidrátot (itt:cukrot), és zsírt is. A szénhidrát (itt:cukor) baromi gyorsan lebomlik (elég), a zsír meg lerakódik.

Ezt én nem vitattam... (a vastagbetűs kieg.tőlem)
Ugyanakkor:
1)lebomlik≠elég,hacsak nem a glikolízisre gondolunk,de annak meg semmi köze az emésztéshez,sebességét pedig egyedül az oxigén-ellátottság szabályozza,hipoxiában megnő.Az emésztésnél van értelme sebességről beszélni,de az nem égés,hanem hidrolízis.Különben is jó energia-ellátottság mellett nem fog elégni,hanem triglicerid formájában raktározódik.Ennek sincs köze sem az emésztéshez,sem a glikolízis sebességéhez.Lényeg a kérdést illetően ismét aláhúzva.
2)Nem minden zsír rakódik le,felhasználása lassúbb,mint a cukoré ez igaz,de ez nem zár ki semmi jót és nem is jelent feltétlenül rosszat,főleg ha azt veszem,hogy 1palmitinkából netto 129 ATP lesz,míg a kis csóró glukózból meg csak 36-38->általában véve.A zsír az izmok nagy szerelme,túl azon,hogy gyorsan meghalnánk hipoglikémiás kómában,ha az izmaink csak glukózt égetnének.

Az emberi (és minden állati) szervezet az éhezésre, koplalásra van "kitalálva", nem pedig a dőzsölésre. Vili? Illen eccerű!

Jó,hát erre van kitalálva a kalória fogalma,ez önmagában nem jelent feltétlenül hízást.
A dolog nem is olyan eccerű,látod?

[Popula(c)tion]

@Rétike (18664):
Mondom, hogy imádlak...!
A lényeg (leegyszerűsítve), hogy jobban viselnénk az éhezést, mint a jómódot. A zsír lerakódik, ha akarod, ha nem, slussz passz. A cukor (mindegy milyen...) meg a ráadás !!

[vaskalapos]

@Rétike (18651):

Meg nyírfacukor a másik neve,nem véletlenül.

a nyirfaban sincs xilit
abbol is csak a vegyeszek tudnak, kemiai atalakitassal xilitet kesziteni

semmi bajom a veszegyekkel

de az kiakaszt, hogy akik a szintetikus C-vitamint elutasitjak (pedig az elettanilag azonos, es kemialilag is azonos a termeszetben talalhatoval), ugyanazoknak van kepuk a mesterseges, kemiai xilitet ajanlani a termesztes es jol emesztheto szacharoz (repa/nad cukor) helyett.

Csak a kovetkezetesseget kerem szamon.

[Szilágyi András]

@vaskalapos (18666): Nem kémiai úton állítják elő, hanem fermentációval.

[verszemu]

@Rétike (18664):

A zsír az izmok nagy szerelme

Ezt elmagyarázná nekem, laikusnak valaki?


+ a xilites dologba fölöslegesen szóltam bele, sem tapasztalatom, sem elég ismeretem, maradok én is a méz ajánlásánál.

[Rétike]

@vaskalapos (18666):

Ja,ja.Egyetértünk.

[Rétike]

@Szilágyi András (18667):

Szerintem Vaskalapos arra utalt,hogy van egyszer egy hidrolízis,aztán egy redukció és ezek erőteljesen kémiai kifejezések,ha már szidják némelyek a kémiát.

[Rétike]

@verszemu (18668):

Én írtam...
Hol kezdjem?
Már egy indokot írtam is utána...
Most nézhetjük máshonnan is,de azon nincs mit ragozni,hogy az izmok előszeretettel élnek a zsírsavakkal inkább,mint a glukózzal.Vagyis:normál vércukorszintnél az inzulin az egyetlen,ami eldönti,hogy a cukor hova kerüljön és az agy prioritást élvez akképpen,hogy annak nem kell inzulin a cukor felvételéhez,tehát tojik rá,hogy van-e inzulin-elválasztás,avagy sem.Az izomnak van saját glukóz raktára,amúgy meg ha normál a vércukor,azon felül zsírt éget.Nyílván kell egy kis idő,mire beindul,addig éli a saját raktárait + egy kevés glukóz inzulin nélkül is bejut a sejtekbe valahogy.Azt ne kérdezd,hogy ez mennyi idő,mert nekem tanítottak már 15 percet is,meg 40-et is,ha arra kérsz tippeljek,szerintem is elég a 15perc,hogy beinduljon a zsírsavak felhasználása.
Továbbá:
-a zsírból sokkal több ATP-je lesz,mint glukózból
-Zsír formájában sokkal hatékonyabb az energiaraktározás,mint glikogén formájában.
-ekképpen könnyen belátható az is,hogy a májglikogén az agynak udvarol,ha arról van szó,hogy szinten tartja a vércukrot.Sőt adott esetben a glukoneogenezis is róla szól,nem az izmokról,azok inkább elszenvedői,szegények,hacsak valaki nem Atkinsezik...
Diéta ezért is nincs éhezés nélkül,itt nem a drasztikusat értem,de kissé nógatni a szervezetet két étkezés között nem árt,sporttal rásegíteni a legtutibb.Nyílván egy cukorbeteg lesz szíves ezen mondatot figyelmen kívül hagyni,nekik azért kissé bonyibb a téma és adott esetben veszélyesebb is.

[turmix]

@vaskalapos (18666):

Na jó, most már teljesen elment a xilittől a kedvem, azt hiszem visszaviszem, még nem bontottam ki.

[monolit]

@turmix (18672):

Juharszirup? Nincsen mesterségesen előállítva, csak besűrítve. És finom is! Igaz, vaskalapos? A répacukor előállítását nemrég láttam, elég elgondolkodtató a juharsziruphoz képest.

Van még egy természetes növényi édesítő az édesgyökéren kívül, a stevia.

http://www.stevia.shop.hu/?gclid=CPGE88 ... zAodkFtgtQ

Mindegyik másként édes, én élveztem a változatosságot

[turmix]

@monolit (18674):

A steviát már egyszer próbáltam ,de rémes az íze. Igazából nem is eszem sok cukrot, most már magam se értem miért kellett a xilit. Olyan jókat írtak róla, külföldi oldalakon se olvastam semmi negatívat. Akár még jó is lehetett volna. Végül is lehet ,hogy nem árt, de a cukorral / mézzel is jól elvagyok.

[verszemu]

@turmix (18672):

Na jó, most már teljesen elment a xilittől a kedvem, azt hiszem visszaviszem, még nem bontottam ki.

Nem tanulsz..
Bontsd ki, edd meg nyugodtan. Semmi bajod nem lesz tőle. Sosem egy csomag élelmiszertől jönnek a bajok (kivéve ha romlott, mérgezett). Utána még egy cigire is rágyújthatsz, ígérem tüdőrákot sem fogsz kapni egy száltól.
A szokások, a mértéktelenség a káros, sosem az a pár falat, amit egyszerre megeszel.

[verszemu]

@Rétike (18671):

De akkor miért nem zsírt esznek edzés előtt a testépítők, miért szénhidrátot?

[Rétike]

@turmix (18672):

Jajj,ne butáskodj már... Nincs vele semmi!Jájj...

[Rétike]

@verszemu (18677):

Aranyos kérdés.De amúgy ezt kérdezd meg tőlük.Ők sok olyat művelnek,amit én nem igazán látok be,vagy át,vagy akármi.Ők egy külön faj...

Testépítők...Mi meg testfogyasztók vagyunk...

[Rétike]

De nem inkább a proteinre hajtanak?Nem értek hozzájuk,csak kérdem...A szénhidrátot talán a biciklisták majmolják...Nem tudom.

[vaskalapos]

@Szilágyi András (18667):

Nem kémiai úton állítják elő, hanem fermentációval.

Nem fizikai, hanem kemiai folyamat eredmenyekent keletkezik a novenyi alapanyagbol xilit.
Kemiai reakciok jatszodnak le az eloallitasa soran.
Kemiai kotesek szakadnak fel es keletkeznek.

Hogy a (bio)kemikusok milyen katalizatort hasznalnak a kemiai reakciok gyorsitasara, az szakmai reszletkerdes (platinat, vizet, enzimet, vagy elo sejtek kivonatat, vagy sejteket), a lenyeg, hogy a fuben faban nincs xilit, nem lehet kivonni, tisztitani belole. Kemiai reakcio(k) kell(enek) ahhoz, hogy xilit keletkezzen.

Igy ertheto?

[Szilágyi András]

@vaskalapos (18681):
Marhaság. Ezen az alapon akkor ne együnk növényeket, mert azokban is kémiai reakciók zajlanak.

[Popula(c)tion]

@Szilágyi András (18682):
(Marhaság,... marhaság,...persze, hogy marhaság, de ezt szajkózzák (mármint, hogy a kémiai, fizikai, "mesterséges" folyamatok feltétlenül ártalmasak volnának...) av-ék, Vaskalapos pedig éppen ezt a feltételezést ostorozza azzal, hogy bebizonyítja az általuk favorizált xilit legalább ugyanannyira "mesterséges" voltát. Érted?)

[verszemu]

@Rétike (18680):

Nem, a proteint edzés után lapátolják be. Edzés előtt energiára van szükségük, amit szénhidráttal biztosítanak, s nem zsírral. Pedig logikus lenne az alapján, amit mondasz (zsír = több energia, 15 perc alatt).

Mi az a palmtinka? Rákerestem, de google szerint pálinkát akartam írni. Szerk: ja megvan, félreolvastam plusz még becézgetted is.

[Rétike]

@verszemu (18694):

Jajj,hát én ehhez nem értek.De lehet,hogy az van,amit félig viccesen írtam?Én alapvetően fogyókúra egyszerű esetéről írtam,tehát inkább ha úgy tetszik,egy nőies megoldás arra vonatkozólag,hogy a testösszetételünket átrendezzük.De a melákok nem igazán hoznak lázba...

De ari vagy...Figyu,az palmitinsav akart lenni,csak lepuszipajtásoztam...
Egyébként az alkohol jelentős energiaforrás,csak ha abból akarnánk a fluelt,akkor masszív alkoholistáknak számítanánk,nem csak idiótnak,szóval növények + alkohol étrend kizárva!

[Várhegyi Márton]

@verszemu (18677):

1. A táplálékkal elfogyasztott zsír (triglicerid) nem használható föl közvetlenül, szemben a cukorral (azok közül is a szőlőcukor). Mindkettő a vérbe kerül ugyan a fölszívódás után (a zsírok előbb a nyirokkeringésbe, ennek bizonyos gyógyszerek esetében van jelentősége, így ugyanis kikerülik a májat), de előbbi ún. lipoprotein (azon belül is a chylomicron) formájában, amiből a zsírsavakat inkább a zsírsejtek veszik föl, nem az izmok.
(Az izmok által fölhasznált zsír, azaz zsírsavak a zsírszövetből származnak.)

2. Alacsony vércukorszint mellett az ember kedvetlenebb, bágyadtabb lehet, edzeni sincs kedve.

3. A zsírok fölhasználása anaerob vagy oxigénszegény körülmények között biokémiai okok miatt nem lehetséges (a zsírsavak nem erjednek), ill. jelentősen gátolt*, ellenben a szőlőcukor (és természetesen a glikogén is, mivel az szőlőcukorrá bomlik) le tud így bomlani (és tejsav keletkezik). Intenzív izommunka során az izom oxigénellátása relatíve csökkenhet, pláne igaz ez a statikus izommunkára (bodybuilding), amikor az izom-összehúzódás összenyomja az izom ereit, és így a vérellátás nagyon lecsökken.

4. Ha szénhidrátot fogyaszt az illető edzés előtt vagy alatt, akkor a vércukorszintje megemelkedik, edzés alatt ezt a cukrot is használja, és így az izom glikogénraktára (ami tulajdonképp szőlőcukorraktár) tovább tart. Másrészt így az izom és a máj glikogénraktárait is feltölti (a májglikogén föltöltése megakadályozza, hogy a vércukorszint edzés alatt nagyon lesüllyedjen). Ezek miatt tehát az izomglikogén (ami az izom számára legkönnyebben hozzáférhető tápanyag) később fogy el.

5. A zsírok lassítják a gyomorürülést, vagyis az étel tovább tartózkodik a gyomorban, lassabban szívódik föl, tele hassal pedig nem jó edzeni.

*Ha nem jut elég oxigén az izomsejtbe, akkor a NADH molekula nem tudja a hidrogént átadni az oxigénnek (így képződne a víz), mivel nincs elég oxigén, így a NADH fölhalmozódik a mirokondriumokban, és gátolja a zsírsav-oxidáció egyik enzimét.

[Szilágyi András]

@Popula(c)tion (18684): Te nem érted, de hát már hozzászoktam, hogy semmit sem értesz meg.

[Szilágyi András]

@Rétike (18695): Az alkohol anyagcseréje speciális ebből a szempontból. Alkoholistáknál az energiatartalma nem hasznosul, hanem hőtermelésre fordítódik. Tehát nem híznak tőle, sőt, még fogyhatnak is a kemény ivás mellett. Elég sok csontsovány alkeszt lehet látni.

[verszemu]

@Rétike (18695):

palmitinkából

A zsír az izmok nagy szerelme

a májglikogén az agynak udvarol

De ari vagy

plusz sok-sok szmájli.

Úgy néz ki valaki nagyon szerelmetes hangulatban van.

Egyébként az alkohol jelentős energiaforrás,csak ha abból akarnánk a fluelt,akkor masszív alkoholistáknak számítanánk,nem csak idiótnak,szóval növények + alkohol étrend kizárva!

46 napos kúrához még elmegy. A pasas ennyi ideig élt vízen és sörön. http://www.youtube.com/watch?v=8DgreoHi ... re=related

@Várhegyi Márton (18696):

Köszönöm, így már tisztább.
A tesztoszteron.hu-n ennyit olvastam a témáról: "Az inzulin elősegíti a megevett zsírokból származó zsírsavak zsírsejtekbe épülését. Extrémen zsírszegény diétát követve a szervezetedben kevesebb lesz a szabad zsírsav, ami meggátolja a zsírosodás folyamatát, ha a kalória beviteled eléggé alacsony."

@Szilágyi András (18698):

Miért? Az alkoholisták ezek szerint alapjáraton lázasok? Vagy mi történik azzal a sok plusz hővel?

[Rétike]

@verszemu (18701):

OFF

/OFF Elnézést!

OFF
Úgy néz ki valaki nagyon szerelmetes hangulatban van.
/OFF Elnézést!

OFF

KEGYELEM!!!Ne égessé mán be...
/OFF Elnézést!

46 napos kúrához még elmegy. A pasas ennyi ideig élt vízen és sörön. http://www.youtube.com/watch?v=8DgreoHi ... re=related

Basszus...

[Rétike]

@Szilágyi András (18698):

Persze,mert nem esznek,csak isznak...

Jelentősen emeli a triglicerid szintet,ezt ne hagyd ki!

[Várhegyi Márton]

@Rétike (18711):

De tényleg viszonylag nagy a hőfelszabadulás (aránylag kevés ATP-képzésre hasznosítható szubsztrát keletkezik), és minél nagyobb az alkoholfogyasztás (minél nagyobb a plazmakoncentráció), annál nagyobb arányban keletkezik hő a lebontás során.

Az ecetsavig való lebontás 3 úton mehet végbe:

1. alkohol- és acetaldehid-dehidrogenáz;

2. mikroszomális enzimrendszer (CYP2E1);

3. peroxiszomális lebontás.

Acetaldehid, ill. végül ecetsav mindhárom esetben keletkezik, de csak az 1. esetben képződik olyan termék (az ecetsavon fölül), ami ATP-szintézisre használható (NADH).
(A 2. esetben NADPH fogy, és az említetteken kívül víz képződik, a hidrogénatomok "elvesznek"; a 3. esetben szintén képződik víz, a hidrogénatomok itt sem hasznosulnak).

De az is igaz, hogy az alkoholisták általában kevesebbet is esznek, ez részben az alkohol hatása (rosszullétek, gastritis), részben a szociális helyzet következménye.

Természetesen az elfogyasztott alkohol energiatartalmának csak egy része alakul hővé (úgy értve, hogy nem ATP szintetizálódik belőle).

[Várhegyi Márton]

@Szilágyi András (18698):

Akoholistáknál az energiatartalma nem hasznosul, hanem hőtermelésre fordítódik.

Nem az egész, csak egy része (de valóban nagyobb arányban keletkezik hő, mint más vegyületeknél).

[Szilágyi András]

@Várhegyi Márton (18715): Az alkoholistáknál átalakul az anyagcsere és az alkohol zöme a mikroszomális rendszeren keresztül bomlik le. Ezért a kalóriák alig hasznosulnak. A nem rendszeres ivóknál ez még nem így van.

[Várhegyi Márton]

@Szilágyi András (18717):

Az alkoholistáknál átalakul az anyagcsere és az alkohol zöme a mikroszomális rendszeren keresztül bomlik le. Ezért a kalóriák alig hasznosulnak. A nem rendszeres ivóknál ez még nem így van.

Ez igaz, ezért írtam (@Várhegyi Márton (18714)), hogy:

"(minél nagyobb a plazmakoncentráció), annál nagyobb arányban keletkezik hő a lebontás során."

Minekutána az 1. lebontási út gyorsan (alacsony koncentrációnál) telítődik, kicsi a kapacitása, az enzimek pedig nem indukálhatóak, szemben a 2. úttal, ahol az enzimek affinitása a szubsztrátokhoz ugyan kisebb, de nagyobb a kapacitásuk, magasabb plazmakoncentráció mellett nő az aktivitásuk, és elég erősen indukálhatóak (lásd: gyógyszerhatás fokozása vagy csökkentése).

De természetesen az említett metabolikus utak csak ecetsavig bontják az alkoholt, onnan (pontosabban: az acetyl-CoA-tól) a megszokott módon történik a lebontás (ecetsav ^{acetát-tiokináz}> acetyl-CoA). A fokozott energiaveszteség csak a lebontás első felét érinti (OK, még az iménti reakció is energiaigényes, két ATP szükséges az aktiváláshoz), de egyébként valóban számottevő.

[vaskalapos]

@Szilágyi András (18682):

Marhaság. Ezen az alapon akkor ne együnk növényeket, mert azokban is kémiai reakciók zajlanak.

Nagyon jol latod, marhasag.
Nem az en marhasgom, hanem antalvalieke, es masoke, akik a szerint a mesterseges az rossz (a szintetikus az az ordogtol valo gyilkos mereg), a termeszetes meg mind artalmatlan es hasznos.

En nem latok elvi kulonbseget, hogy egy bakterium, vagy egy szerves vegyesz iranyitja a kemiai reakciot.

[vegyati]

@vaskalapos (18723):

"En nem latok elvi kulonbseget, hogy egy bakterium, vagy egy szerves vegyesz iranyitja a kemiai reakciot."

OFF
Gyakran én sem látom a különbséget, önironikusan be kell hogy valljam.
/OFF Elnézést!

[Popula(c)tion]

@vaskalapos (18723):
Vaskalapos!
Akkor ugye mégsem volt marhaság amit írtam?:
@Szilágyi András (18682):
Marhaság,... marhaság,...persze, hogy marhaság, de ezt szajkózzák (mármint, hogy a kémiai, fizikai, "mesterséges" folyamatok feltétlenül ártalmasak volnának...) av-ék, Vaskalapos pedig éppen ezt a feltételezést ostorozza azzal, hogy bebizonyítja az általuk favorizált xilit legalább ugyanannyira "mesterséges" voltát. Érted?

[Szilágyi András]

@vaskalapos (18723):
Miért, szerinted az antalvalisok nem esznek joghurtot vagy kefirt? Dehogynem. Pedig ugye ezeket is mikrobák állítják elő. Ahogy a xilitet is. Tehát hibás érvelést használtál velük szemben. A xilitet biokonverzióval állítják elő. Ez nekik oké, élőlény termeli.

[Rétike]

@Szilágyi András (18727):

Tényleg?Mit tudunk róluk ezügyben?Hiszen nem kevesen vannak,akik szerint a tej felnőttnek nem való és a sajt pedig rohadt tej...Ők?

[Szilágyi András]

@Rétike (18728): Ők szeretik.

[Rétike]

Na kérem...Akkor írom...
1.Vannak ugyebár a szív,no meg az oxidatív típusú vázizmok.Bennük a zsírsav- és ketontest oxidáció folyik,kisebb mértékben aerob glikolízis is szerepet kap,melyhez a cukor a vérből van számukra,minthogy nincs glikogénraktáruk.
2.Vannak ugyebár a glikolítikus anyagcseréjű izmok,energiaforrásuk az anaerob glikolízis.Ezt jobbára saját glikogénraktáruk biztosítja,ugyanis a vérből nem lenne elegendő számukra a gyors munkavégzéshez.
Való igaz az,hogy rövid ideig tartó erőteljes izommunkában a zsírsav-felhasználás drasztikusan lecsökken, a szénhidrát-fogyasztás drasztikusan megugrik.
De ugye senki nem gondolja komolyan,hogy majd egy maratonista cukorból fut le 42km-t...Köszönöm.
Rendszeresen sportolóknál az izom sajátságos adaptációja figyelhető meg.A gyors glikolítikus rostok átalakulnak gyors oxidatív-glikolítikus rostokká.Plusz nyílván bekövetkezik megfelelő keringési adaptáció is a zsírsav-fogyasztása ezáltal elég jelentős tud lenni és nem,nem cukorból teljesítik a 42km-t.Ellenvetés?

[Rétike]

@Rétike (18735):

Éééés jelentem alássan ezennel megszületett a megoldás!
Ezen adaptáció ugyanis igen-igen kedvezőtlenül érinti mindazokat,akik az izomtömeg növelését tűzték ki célul,mert akár szeretnék,akár nem,ehhez feltétlenül szükségük van az inzulinra.Csakhogy normál vércukorra,nincs szekréció (bolus),mozgás hatására pedig inzulin-ellenes hatások érvényesülnek.Nyílván,hogy szénhidrát fogyasztása megemeli az inzulin-szintet,jöhet akár az inzulin-ellenes hatás is,sőt ez külön jó,mert a végére,mármint az edzés végére marad a lényeg:az imádott aminosavak.Így mire a nyomott inzulinszint rendesen dolgozhat,ott van egy rakás aminosav is!Vagyis nem engedik adaptálódni ilyen módon az izmukat.Emiatt is van az,hogy nem tud többet futni egyszerre,mint mondjuk én. És ez könnyen lemérhető annál,akinek még nem kötött a mozgása...
Aki elégedetlen,ilyenkor őrül meg(azt gondolom szószerint) és nyomat még egy kis exogen inzulint is...Nem kommentálom!

Már akartam írni korábban is.MOST leírom:nem érdemes testépítőktől tanulni.Nem úgy áll a zagyuk!

[vaskalapos]

@Szilágyi András (18727):

A xilitet biokonverzióval állítják elő. Ez nekik oké, élőlény termeli.

Biztos???
A repacukor nekik nem OK, mert az ember kipucolja repabol.

kivancsi lennek a repacukor (AV szerint nem OK) es a xilit (AV szerint OK) elollaitasanak osszehasonlitasara.

Lennel oylan kedves, hogy reszletezed, hogy szerinted hogyan keszul a kukoricsacsutkabol/ nyirfahejbol a xilit? En meg melle rakom a cukor gyartasat, es megnezzuk kovetkezetes-e AV es csapata, vagy csak te kotozkodsz velem?

Addig fenntartom a velemenyam, hogy mind eloallitasat, mind az emberi szervezetben torteno hasznositasat tekintve a repacukor "termesztesebb" (olvasd: kevesebbmesterseges lepest tartalmaz), mint a xilit.

[Szilágyi András]

@vaskalapos (18738): Fölösleges. Nem azért ajánlják a xilitet, mert az természetesebb, mint a répacukor, hanem mert kb. ugyanannyira édes, miközben kevesebb az energiatartalma és jóval alacsonyabb a glikémiás indexe. Egyébiránt pedig előfordul gyümölcsökben, zöldségekben is, bár iparilag nem ezekből állítják elő.

Amúgy meg alapvetően egyikre sincs szükség a táplálkozáshoz.

[pounderstibbons]

@Szilágyi András (18739):


Van ahol pont az előállításának a módja miatt van nemtermészetesként feltüntetve(egy rakat kamutermék mellett)
http://mandalakucko.hu/index.php?option ... Itemid=101 :

Nyírfacukor – Xilit (xylitol)

A kettő ugyanaz! A xilitet először az 1920-as években nyírfanedvből vonták ki, de megtalálható számos növényben és az emberi testben is. Ma iparilag szinte kizárólag kukoricacsutkából vonják ki, nyírfát sehol sem használnak.

Szervezetünkben nem viselkedik cukorként, csak lassan bomlik le, vércukrot csak alig emeli meg. Energia tartalma alacsony, a cukorhoz képest kb. 50%. A stevia-hoz hasonlóan antibakteriális és gombaölő hatása van. Ízében és felhasználásában ez hasonlít legjobban a cukorhoz. Édesítő ereje megegyezik a cukoréval. Mindenben (a kelt tésztákat kivéve) ugyanúgy használható, mint a cukor. Mellékíze nincs, de egy enyhe hűsítő (ánizsos) íz érezhető.

Hátránya, hogy drága, ezért felhasználása nagy mennyiségben nem gazdaságos. A természetben tömény, kristályos, por állagú xilit nem fordul elő, ezért gyártásakor különböző erjesztéses és vegyi eljárásokat alkalmaznak. Nem igazán nevezhető természetesnek.

Valiéknál többféle indok van mellette, néha a "természetesség" is.

Szia Vali!

Olvastam az "Édesen szép az élet" című cikket. Korábban én nem hallottam a xilitről csak a sztíviáról. Érdekelne a véleményed a xilites rágógumiról. Én a gyermekeimet amennyire lehet lebeszélem a rágózásról tudván, hogy aszpartammal édesítik, de nehéz kordában tartani Őket amikor minden fiatal rágózik a társaságukban.
Kérdezném: Vegyek vagy ne?

Köszi a válaszod: Andi

2008, december 9 - 16:55 - Antal Vali
A Xilit még aránylag elfogadható.
Inkább, mint az aszpartam. Bár én semmilyen mesterségest nem pártolok, tudod!

2008, december 12 - 19:20 - Viki (nem ellenőrzött)
megint xilit

Sziasztok!
Egyre többet hallani a xilitről, én eddig azt hallottam, hogy természetes édesítő, akárcsak a stevia. Az alábbi írást találtam róla.
Látom, hogy Vali mesterségesnek titulálja. Akkor most mi van?
Viki

"Xilit: Hogyan készül pontosan?

A xylose-t természetes fermentálással (erjesztéssel) nyerik a kukorica rostjának kivonatából. Nem magából a kukoricaszemből készül, és nem tartalmaz kukorica fehérjét vagy más allergén anyagokat a kukoricából.
A Xylosweet gyártási folyamata során minden lépésnél szigorú minőségellenőrzésen esik át. Első lépés a kukoricacsutkák tisztítása. Ezután a kukoricacsutkából először almasav segíségével xylan-t nyernek ki. A xylan-ból egy baktériumktériumkultúra segítségével nyernek xylose-t. Egy másik baktériumkultúra alakítja a xylose-t xilitté. Az így nyert xilitet szárítják, és őrlik.
A xilit, mint természetes anyag, előfordul a málnában, eperben, szilvában, kukoricában, endíviában és a gombákban. Az emberi testben a glukóz lebontása közben keletkezi napi 10-15 g mennyiségben.
A xilit egy 5 szénatomból álló cukoralkohol, más néven polyol (C5H12O5), ami előállítható több természetes növényből, mint például a nyírfakéreg vagy a Xylosweet esetében a kukorica csutkája. Az így kapott xilit azonos a természetben előfordulóval."


2008, december 12 - 19:42 - Antal Vali
Ha figyelmesen olvasol,
én nem a xilitet tituláltam mesterségesnek, de lehet, hogy félreérthető volt...

Meglehet...

Máshol kifejezetten ez Vali kedvence:

A Xilit

A többi, a piacon megjelent, vagy megjelenni szándékozó édesítőszert pedig alig ismeri a világ. Érdekes, hogy amikor megírtam az Aszpartám-dossziét, hosszú ideig nem szerepelt rajta a Xilit (E967) nevű anyag, mert túlságosan is az aszpartámra koncentráltam. Pedig ha van valami, ami igazi alternatívát jelent, akkor a Xilit az! A Xilit kétszer édesebb, mint a cukor, cukor ízű, utóíze nincs. Megjelenésében is a cukorra emlékeztet, bár csak por formájában kapható, kristályos formában nem, mivel az anyag nem kristályosodik. A Xilit egy valóban természetes anyag, szemben az aszpartámmal, és még az egészségre is pozitív hatást gyakorol. Ellene hat a fogszuvasodásnak, sőt segít újból felépíteni a fogzománcot, gátolja az arcüreg- és mandulagyulladást és hasonlók. A cukornál 40%-kal kevesebb kalóriát és 75%-kal kevesebb szénhidrátot tartalmaz, a glikémiás indexe pedig csupán 7! Meggyőződésem, hogy ez a jövő édesítőszere. Annak ellenére azonban, hogy a Xilit egy már 1891 óta ismert anyag, és a 70-es évek óta ismertek annak egészségvédő hatásai, mégis aszpartámmal van tele minden élelmiszerünk, a Xilitet kifejezetten keresni kell.

De voltak alternatív vélemények:

Varga Nikoletta
Betty és a xilit
Szia Betty!
a xilitről én is csak a Turku Egyetem finn tudósai által végzett kísérletről olvastam, Dr. Makinen vezetésével.
igazából fogalmam sincs, hogy ebből mi igaz és mi nem
az én gondolkodás módom szerint: hiába természetes anyagokból kivont valami, akkor is valamilyen kémiai folyamaton végig kellett mennie, hogy úgy nézzen ki, ahogy.
mindig azt szoktam csinálni, hogy gondolatban végigjárom az adott élelmiszer/élelem útját, hogy hogyan található a természetben és mi van a kezemben/asztalomon. ha úgy ítélem meg, hogy teljesen más a két dolog (minimális hasonlóság sincs), akkor azzal fenntartással bánok... természetesen ez nem jelenti azt, hogy ez a termék nem lenne jó. a finomított cukornál mindenképp előnyösebb tulajdonságokkal bír. ill. ha cukorbeteg lennék nagy valószínűleg ezt választanám édesítőszernek, vagy a sztíviát vagy az édesgyökeret (Succus Liquiritiae) - porrá őrölve ill. szirup formájában. bár az utóbbinak van mellékíze, amivel meg kell barátkozni, ha ezt választjuk.
én viszont továbbra is maradok hű a bio mézhez
MVNiki

[monolit]

@Várhegyi Márton (18714):

De az is igaz, hogy az alkoholisták általában kevesebbet is esznek, ez részben az alkohol hatása (rosszullétek, gastritis), részben a szociális helyzet következménye.

Fenéket! Akkor nem fér annyi alkohol a gyomrukba ha még esznek is

[Rétike]

@monolit (18746):

És szigorúan állva isznak,mert úgy több fér!
(ezt tőlük tudom!)

[aszparágusz]

@Szilágyi András (18732):


A tejet nem szeretik.

http://antalvali.com/mo_mergezo_italunk_a_tej

[verszemu]

@Rétike (18737):

Természetesen egy élsportolótól sem érdemes tanulni, már ha az egészségünk fontos a számunkra. Szerencsére vannak olyan testépítők, akiknek nem csak az izomtömeg számít, ezért rendszeresen nyújtanak és kardióznak is. Nyilván sosem lesznek akkorák, mint a többi godzilla, de legalább a testük "emberi" marad.
Csupán azért hoztam fel, mert a "izom láv zsír" felvetésedkor botor módon azt hittem, hogy szerinted az edzés előtt legurított lenmagolaj is van olyan hasznos energia szempontjából, mint például a rizs. Márton világosított fel, hogy azért ez nem így működik.

Off, de régi vesszőparipám, hogy erőművé alakítanám a konditermeket, ne vesszen kárba az a sok energia, ha egy terem csak egy utcát ellátna izommunkával megtermelt árammal, már sokkal több értelme lenne a mázsák emelgetésének.

[Várhegyi Márton]

@Rétike (18735):

Igen, az meg a másik, hogy a különböző rostok glikolítikus és oxidatív kapacitása eltér. Hangsúlyozom, hogy rost, tehát ez általában nem igaz az egész izomra, ugyanis jellemzően mindenféle rostok megtalálhatóak az izmokban, de lehet egyik vagy másik túlsúlya (pl. "antigravitáció" izmok inkább oxidatív rostokat tartalmaznak). És nem csak kétféle rosttípus van, hanem folyamatos az átmenet (általában 3-félét különítenek el: gyors, glikolítikus; lassú, oxidatív; kettő közötti). Ez az arány megfelelő edzéssel befolyásolható.

A gyors glikolítikus rostok átalakulnak gyors oxidatív-glikolítikus rostokká.

Vagy fordítva.

De ugye senki nem gondolja komolyan,hogy majd egy maratonista cukorból fut le 42km-t...Köszönöm.

Ilyet itt senki nem mondott.

[Várhegyi Márton]

@Rétike (18737):

Csakhogy normál vércukorra,nincs szekréció (bolus),mozgás hatására pedig inzulin-ellenes hatások érvényesülnek.

Az fontos, hogy az edzés előtti szénhidrátfogyasztás mérsékli az edzés alatti fehérjeveszteséget, de az izom nem az edzés alatt épül. (Ha erre gondoltál volna.)

Így mire a nyomott inzulinszint rendesen dolgozhat,ott van egy rakás aminosav is!Vagyis nem engedik adaptálódni ilyen módon az izmukat.Emiatt is van az,hogy nem tud többet futni egyszerre,mint mondjuk én.

Bocsánat, de ebből nem sokat értek. A nyomott inzulint még értem, de az adaptációt és hogy milyen aminosavakról beszélsz, azt már nem.

[Rétike]

@aszparágusz (18752):

[Rétike]

@verszemu (18753):

Nem rossz,csak az már közmunkának minősül...Súlyos jogi kérdéseket vet fel,de egyébként:miért is ne...