AntalVali.com

[pounderstibbons]

@osamuka (28670):

Gondolom a relatív 100% páratartalmú levegőben meg szerinted nincs is levegő így megfulladsz benne. Ugye?

http://www.gork.hu/Kenyersutes/K_liszte ... sik%C3%A9r

[Várhegyi Márton]

@osamuka (28670):
A 28 % még szárazanyagra sem stimmelhet. A szárazanyag-tartalom 80-90 % körül van, ez alapján a minimális fehérjearány 22-25 % (nedves tömegre), ami irreálisan magas.

[vaskalapos]

@osamuka (28670):

Innen vettem az adatokat:
http://www.nal.usda.gov/fnic/foodcomp/c ... rch_new.pl

Wheat flour, white, all-purpose, enriched, bleached amit megneztem, 100g az alabbiakat tartalmazza.
sajnos a formatalas elvesz, ha atmasolom, de a mertekegyseget koveto elso szam a mennyige az adott komponensnek, a masodik a meresek szama a harmadik a standard hiba.

A 76.31g/100g-ot kerekitettem 80-ra
A 10.33g feherjet kerekitettem 10-re (A gliadin és a glutenin a búzaszemek fehérjetartalmának kb. 80%-át teszi ki.)
Mondanivalom lenyegen meg az sem valtoztat, ha 28% siker van a lisztben (A sikér átlagos összetétele: 75% gliadin és 25% glutenin), akkor is nagyon durva hazugsag (egy "szakerto" ilyet nem tevedhet), hogy "A fehérliszt ugyanis tömény, emészthetetlen glutén" (A glutén két fehérje, a gliadin és a glutenin keveréke).

Arrol nem is szoltam, hogy a teljes kiorlesu liszt alig kulonbozik a feherliszttol a feherjetartalmat tekintve.Par szzaleknyi korpa, rost az ami hianyzik a feher lisztbol a teljeshez kepest (ez nem lenyegtelen kulonbseg, sok ertekes anyag van benne, de a feherje mennisege, vagy aranya nem valtozik miatta jelentosen).


Water g 11.92 72 0.184
Energy kcal 364 0 0.000
Energy kJ 1523 0 0.000
Protein g 10.33 61 0.131
Total lipid (fat) g 0.98 29 0.038
Ash g 0.47 61 0.015
Carbohydrate, by difference g 76.31 0 0.000
Fiber, total dietary g 2.7 0 0.000
Sugars, total g 0.27 3 0.000
Minerals
Calcium, Ca mg 15 113 0.370
Iron, Fe mg 4.64 23 0.074
Magnesium, Mg mg 22 129 0.586
Phosphorus, P mg 108 47 2.395
Potassium, K mg 107 94 2.696
Sodium, Na mg 2 82 0.226
Zinc, Zn mg 0.70 136 0.020
Copper, Cu mg 0.144 49 0.006
Manganese, Mn mg 0.682 48 0.030
Selenium, Se mcg 33.9 46 3.192
Vitamins
Vitamin C, total ascorbic acid mg 0.0 0 0.000
Thiamin mg 0.785 36 0.015
Riboflavin mg 0.494 32 0.016
Niacin mg 5.904 19 0.123
Pantothenic acid mg 0.438 10 0.093
Vitamin B-6 mg 0.044 45 0.003
Folate, total mcg 183 9 5.778
Folic acid mcg 154 9 5.638
Folate, food mcg 29 9 1.441
Folate, DFE mcg_DFE 291 0 0.000
Choline, total mg 10.4 0 0.000
Betaine mg 70.3 2 0.000
Vitamin B-12 mcg 0.00 0 0.000
Vitamin B-12, added mcg 0.00 0 0.000
Vitamin A, RAE mcg_RAE 0 1 0.000
Retinol mcg 0 0 0.000
Carotene, beta mcg 0 1 0.000
Carotene, alpha mcg 0 1 0.000
Cryptoxanthin, beta mcg 0 1 0.000
Vitamin A, IU IU 0 1 0.000
Lycopene mcg 0 1 0.000
Lutein + zeaxanthin mcg 18 1 0.000
Vitamin E (alpha-tocopherol) mg 0.06 9 0.008
Vitamin E, added mg 0.00 0 0.000
Tocopherol, beta mg 0.07 9 0.012
Tocopherol, gamma mg 0.38 9 0.123
Tocopherol, delta mg 0.02 9 0.003
Vitamin D (D2 + D3) mcg 0.0 0 0.000
Vitamin D IU 0 0 0.000
Vitamin K (phylloquinone) mcg 0.3 1 0.000
Lipids
Fatty acids, total saturated g 0.155 0 0.000
4:0 g 0.000 0 0.000
6:0 g 0.000 0 0.000
8:0 g 0.000 0 0.000
10:0 g 0.000 0 0.000
12:0 g 0.000 0 0.000
14:0 g 0.000 0 0.000
16:0 g 0.148 10 0.000
18:0 g 0.007 10 0.000
Fatty acids, total monounsaturated g 0.087 0 0.000
16:1 undifferentiated g 0.000 0 0.000
18:1 undifferentiated g 0.087 10 0.000
20:1 g 0.000 0 0.000
22:1 undifferentiated g 0.000 0 0.000
Fatty acids, total polyunsaturated g 0.413 0 0.000
18:2 undifferentiated g 0.391 10 0.000
18:3 undifferentiated g 0.022 10 0.000
18:4 g 0.000 0 0.000
20:4 undifferentiated g 0.000 0 0.000
20:5 n-3 (EPA) g 0.000 0 0.000
22:5 n-3 (DPA) g 0.000 0 0.000
22:6 n-3 (DHA) g 0.000 0 0.000
Cholesterol mg 0 0 0.000
Amino acids
Tryptophan g 0.127 39 0.000
Threonine g 0.281 67 0.000
Isoleucine g 0.357 68 0.000
Leucine g 0.710 68 0.000
Lysine g 0.228 69 0.000
Methionine g 0.183 67 0.000
Cystine g 0.219 63 0.000
Phenylalanine g 0.520 58 0.000
Tyrosine g 0.312 56 0.000
Valine g 0.415 58 0.000
Arginine g 0.417 51 0.000
Histidine g 0.230 51 0.000
Alanine g 0.332 49 0.000
Aspartic acid g 0.435 49 0.000
Glutamic acid g 3.479 49 0.000
Glycine g 0.371 49 0.000
Proline g 1.198 49 0.000
Serine g 0.516 49 0.000

[vaskalapos]

@vaskalapos (28696):

Lehetseges, hogya magyarorszagi lisztben legalabb 28% feherje kell legyem, az amerikaiban meg csak 10% van?

Lehetseges, hogy ez magyarazza a gluten intolerancia eltero gyakorisagat (mar ha elter a gyakorisag egyaltalan)?

Altalaban a buzat/lisztet annal ertekesebbnek, jobb minosegunek tartjak, minel tobb benne a feherje... kiveve antalvaliekat

[pounderstibbons]

Ahogy én értelmezem a linkem alapján, hogy a sikértartalom

Minél nagyobb a fehérjék aránya, annál jobb a búzaszem minősége. A búza fehérjéinek nagyobb része vízben nem oldódó fehérjékből áll. A vízben nem oldódó fehérjék (gliadin és glutenin) vízzel érintkezve a búzánál sikérfehérjét, vagy egyszerűen sikért alkotnak. (

Ha jól értem, akkor a vízben nem oldódó de azzal érintkező bizonyos fehérjék adják a sikértartalmat. Ez nyugodtan lehet a kenyérbúza/liszt 10% fehérjetartalmánakból a kenyér 28%-a szerintem.
http://www.gork.hu/Kenyersutes/K_liszte ... sik%C3%A9r

[vaskalapos]

@pounderstibbons (28698):

A link amit adtal megmagyarazza: "A lisztek legfontosabb összetevői a fehérjék. A búza 11-16%, a rozs 9-12% fehérjét tartalmaz."

Ez eleg jo osszhangban van az altalam talalt adattal (10.3%).

A 10-16 es 28% kozotti kulonbseg valoban szarmazhat a vizbol "A vízben nem oldódó fehérjék (gliadin és glutenin) vízzel érintkezve a búzánál sikérfehérjét, vagy egyszerűen sikért alkotnak."

"Minél nagyobb a fehérjék aránya, annál jobb a búzaszem minősége. "

ezzel szemben antalvali szerint annal rosszabb...

[osamuka]

@vaskalapos (28696):
Egy részlet az 1996-os agrofórumból:
"Ismert, hogy a minőség genetikailag meghatározott tulajdonság, melynek érvényre jutása a környezeti tényezőktől – beleértve a termesztési feltételeket is – függ. Jó minőségű termést ezért csak örökletesen jó minőségű búzafajtáktól várhatunk, azonban kedvezőtlen feltételek esetén ezek minősége sem alakul ki. Ez a megállapítás igaz a sikértartalomra és a sikér minőségre egyaránt. A piac többségében 28-30% nedvessikér tartalmat meghaladó és B1 farinográf értékű búzát keres. A minősített kenyérbúza fajták többsége a Bezosztaja 1 minőségtípusba tartozik és kedvező környezetben 30-34% sikértartalmú, B1-A2 farinográf értékű termés elérése képesek. A B1 farinográf érték nem szigorú követelmény, hiszen ebbe a csoportba tartozik a búza, ha a farinográf szám 55-70 közé esik. Egy jellemzően 70-es farinográf értékű fajta még akkor is a B1kategórián belül marad, ha kedvezőtlen feltételek hatására a minősége 20%-kal csökken, ugyanakkor a 32% sikértartalomból csupán mintegy 10% "veszteség" engedhető meg. Két lehetőségünk van, hogy a kívánt minőséget nagy biztonsággal elérjük: kedvező feltételeket biztosítunk a megfelelő mennyiség és minőség kifejlődéséhez, vagy olyan kimagasló minőségű fajtát választunk, amelyben van elég "minőségtartalék" a kedvezőtlen termesztési adottságok ellensúlyozásához. Mind a két feltétel együttes meglétekor számíthatunk javító minőségű termékre, amely elérése egyre nagyobb területen indokolt és lehetséges.

[vaskalapos]

@osamuka (28757):
Kulcsszo:
"28-30% nedvessikér"

[osamuka]

@vaskalapos (28761):
Amerikai lisztet magyarral összehasonlítani!!!

[pounderstibbons]

@osamuka (28776):

Már megint olyanba dumálsz bele, amiről gőzöd sincs.
Az még megvan, hogy a sikér az egy vízzel érintkező fehérjetípus, vagy már ez is magas neked?

Osamuka, ha szerinted a 30-34% sikértartalma azt jelenti a kenyérnél, hogy ennyi benne egy bizonyos fajta fehérjepáros, akkor mutass már egy ilyenről szóló kalóriatáblázatot, ahol a kenyér fehérjeszintje 30% felett van.

[KeretLenke]

Liszt utan egy kicsit noiesebb tema: Anionos intim betet

A forumon igy nyilatkoznak rola es hamarosan kaphato is lesz a boltban:

"2011, szeptember 30 - 07:48 — Betty
Anionos betét lesz..
Valóban az anionos betétről van szó, a szerelem-hold, a termékek fantázia neve.

Én 2 éve használom, és imádom. Sokkal nagyobb a nedvszívó képessége, mint bármely más puccos betétnek, a benne levő turmalin megakadályozza, hogy a bacik elszaporodjanak, így védelmet nyújt a fertőzésekkel szemben, és nincs kellemetlen szag.

Az intim betét ajánlható hüvelygombára, ill. a hüvely bármilyen fertőzése esetén. Felfázásoknál is azonnali segítséget biztosít, sőt aranyeres panaszokat is lehet vele enyhíteni.

Csuda jó cucc, és elvileg a bionom áruházban is kapható lesz. Én már nagyon várom."

http://antalvali.com/hirek/kis-hijan-be ... ment-62184

Itt a termek:
http://www.anion-sanitary-napkin.com/

Ezta dolgot Azsiaban meg a mehnyakrak megelozesere is ajanljak.

Kedves Tudosok, igaz vagy hamis? Mukodik vagy kamu? Draganak draga az biztos.

[lorenz]

@osamuka (28776):

"Amerikai lisztet magyarral összehasonlítani!!!"


Ők egy másik bolygón termesztenek búzát?
A 3.legnagyobb búzaexportőr nem ért a liszt készítéséhez?
A magyar liszt igazoltan a legjobb a világon?


Ja,elfelejtettem az örök kedvenc szlogeneteket:"Ha a Föld Isten kalapja,hazánk a bokréta rajta

[vaskalapos]

@osamuka (28776):

Amerikai lisztet magyarral összehasonlítani!!!

Keresedre a magyar adatok:

A búzaszem mint a búzaliszt nyers anyaga kémiai szempontból szerves és szervetlen részekből áll. A szerves részek nitrogént nem tartalmazó szénhidrátok és nitrogént tartalmazó albuminátok vagy fehérnye anyagok. A szénhidrátok közül vízben nem oldhatók: a keményítő, amely a búza súlyának 60-66%-át képezi, továbbá a cellulóz és zsír-olaj (leginkább a csirában). Vízben oldható szénhidrátok a dextrin, gummi és cukor. A szénhidrátok összege 70-75% s így a búzának legnagyobb része. Az albuminátok közül vizben oldhatók a sikér (Kleber), ellenben vizben oldhatók a fehérje (albumin) és a cerealin. A nitrogén tartalmu anyagok a búza súlyának mintegy 13-15%-a. Ezek az osszes feherjek egyutt, a siker ES az oldhato feherjek osszesesn 13-15%. Szervetlen részek az oldható és oldhatatlan ásványi sók, melyek a búza tökéletes elégetése után hamu alakban visszamaradnak, s amelyeknek mennyisége nagyon változó, középértékben mintegy 2%. A szervetlen részekhez tartozik végre a viz is, mely a búzának légszáraz állapotában mint 14%-a. Az ásványi sókban legtöbb a foszforsav, mely az egész hamunak Boussingault átlagos értéke szerint 47,71%-a, továbbá a káli 27%, magnézia 13,65%, mészföld 3,20%, nátron 5,18%, kovaföld 1,70%, vaséleg 0,4%, kénsav 0,52% és klór.

[vaskalapos]

@vaskalapos (28635):

A fehérliszt ugyanis tömény, emészthetetlen glutén.
Mellesleg régen csak kötő- és sűrítőanyagként használták a BL 55-ös lisztet, de sem kenyeret, sem tésztát, sem süteményt nem sütöttek belőle. A régiek úgy hívták a BL 55-öst, hogy nullásliszt, azaz nulla tápértékű, semmit érő.
a nullasliszt nevet a szita meretere utan kapta, nagyon finom szemcsezetut jelent, semmi koze a tapertekhez

Tevedtem, rosszul emlekeztem.

Itt a helyes valasz:

Ezeket a liszteket - amelyek korpatartalmukon kivül egyéb tulajdonságaikban is egymástól lényegesen különböznek - a malmok egységesen megállapított lisztnormáliák szerint azelőtt 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 81/2, 83/4, 9, újabb idő óta pedig 0, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, és 8 folyó számokkal számozva bocsátják a kereskedelembe. A 0-ás liszt a legtisztább, legfehérebb, a korpamentes liszt; az utána következő fajták mindinkább több-több korpával vannak tisztátalanítva s így 8-as liszt a legsötétebb, a legbarnább. A 0-3 sz. liszteket elsőrangu-, a 4, 5 sz. zsemlye-, a 6, 7 sz. kenyérlisztnek, a 8-as számut barnalisztnek is nevezik.

Mentől több a sikér, annál több a legértékesebb tápanyag, mentől jobb a sikér minősége, annál jobban kel a tészta, annál jobban lehet az megemészteni. A sikért alkotó részek mennyisége a búzaszem közepéből a korpahéjak felé nagyobbodik. A 0-ás liszt a búzaszem legközepéből eredő s korpahéjaktól mentes darából és dercéből készül, ellenben a következő liszteket a magfehérjének egymást kifelé követő rétegei szolgáltatják. Ennélfogva a 0-ás lisztben a sikér kevesebb, mint a többi lisztekben, amelyeken a sikér annál több, mintől távolabb vannak a sorozatban a 0-ás lisztől, tehát mentől sötétebbek.

http://www.kislexikon.hu/liszt_a.html

Tehat a nullas liszt nem a szemcsemeretre utal, hanem a buzeszem kozepebol szarmazo lisztet jelenti, amiben antalvalineni elkepzelesevel eppenseggel ellentetesen a mas lisztekhez kepest kevesebb gluten talalhato.

[solarboat]

.

[KeretLenke]

@solarboat (28936):

Koszi

Akkor ezek szerint megint szezonja lesz (vagy meg mindig van???), ezuttal AV-eknal rendelheti meg minden kedves erdeklodo

Ez jo, itt mindig kiderul, hogy mire nem dobtam ki penzt feleslegesen

[solarboat]

.

[Rétike]

A természetes - mesterséges témához színezékek esetén...

Természetes: Természetes alapanyagokból,szintetikus úton előállított (ja és kísérőanyag-mentes)
Természetes eredetű: Természetes alapanyagokból,de az élelmiszerekben (akár növényi,akár állati) természetes módon nem fordul elő (pl.a karamell tartozna üde...)
Mesterséges: Szintetikus úton előállított,az élelmiszerektől teljesen idegen szerkezetű anyagok

[vaskalapos]

@Rétike (30215):

Természetes: Természetes alapanyagokból,szintetikus úton előállított (ja és kísérőanyag-mentes)
Természetes eredetű: Természetes alapanyagokból,de az élelmiszerekben (akár növényi,akár állati) természetes módon nem fordul elő (pl.a karamell tartozna üde...)
Mesterséges: Szintetikus úton előállított,az élelmiszerektől teljesen idegen szerkezetű anyagok

Szerintem ez a megkulonboztetes csak erzelmi celokra valo, semmi ertelme.
Es a fenti hibas, teves is

termesztes: a termeszetben elofordul (itt azon lehet meg ertekezni, hogy abban a formaban elofordul-e, vagy megengedheto a kivonatolas, tisztitas, ha igen, mennyire?)

Pl a krumpli a termeszetben csak a fold alatt fordul elo, ha kiasod, plane megmosod, meghamozod, mar megvaltoztattad, ha megfozod, azzal kemiai valtozasokat is okozol benne (szintetikus?)

Természetes eredetű: ebbe a vilagon minden beletartozik ami nem tartozik az elso kategoriaba, mert termeszeten kivuli eredetu dolgok nincsenek. Peladaul a karamel az nagyon jo pelda egy sizntetikus vegyuletre, amit a haziasszony a konyhaban szintetizal (kovalens kemiai kotesek alakit ki es valtoztat meg egy termeszetbol izolalt anyagban, a kristalycukorban). Tipikus szerves kemiai szintezis.
A hus sutesenel keletkezo vegyuletek is kemiai szintezissel jonnek letre.

"Mesterséges: Szintetikus úton előállított,az élelmiszerektől teljesen idegen szerkezetű anyagok"

ez sem jo, mert ha a vegyesz aszkorbinsavat szintetizal a laborban, az ugye egyertelmuen szintetikus eredetu, de a szerkezete nem hogy nem idegen, hanem megkulonboztethetetnul azonos a novenyekbes es allatokban talalhato askorbinsavval (C-vitaminnal)

Lenyeg: a szintetikus vagy termesztes az eloallitas modjara jellemzo, es semmit nem mond az eloallitott anyagrol.

A karamel szintetikus, az amanitin (a gyilkos valoca merge), vagy a ricin (a ricimus gyilkos merge) termeszetes....

[Rétike]

@vaskalapos (30225):

Ajjajj...Na igen...Hát igen...Hm-hm...És ha csak a színezékekre nézem,úgy okés lehet?

Erről:

ha a vegyesz aszkorbinsavat szintetizal a laborban, az ugye egyertelmuen szintetikus eredetu, de a szerkezete nem hogy nem idegen, hanem megkulonboztethetetnul azonos a novenyekbes es allatokban talalhato askorbinsavval (C-vitaminnal)

Hol tudnék bővebben olvasni?

[vaskalapos]

@Rétike (30231):
Miben kulonboznek a szinezekek mas anyagoktol (csak annyiban, hogy fenyelnyelesuk a 400 es 800nm hullamhossz kozotti tartomanyba esik, es eleg intenziv, mas anyagok fenyelnyelese vagy nem ebbe a(z onkenyes, csak mert altalunk epp ez lathato, egy rovar mast lat) tartmanyba esik, vagy nem eleg intenziv.
Szoval szerintem ez a szinzekekre is igaz, epp te hoztal egy peldat: karamell. Barna szinzeknek hasznaljak. Termesztes antagbol keszul, szintezissel (megkulonboztessuk, hogy van-e vegyesz kepesitese a szintezist vegzonek, vagy haziasszonyi kepeitese van?).

ha a vegyesz aszkorbinsavat szintetizal a laborban, az ugye egyertelmuen szintetikus eredetu, de a szerkezete nem hogy nem idegen, hanem megkulonboztethetetnul azonos a novenyekben es allatokban talalhato askorbinsavval (C-vitaminnal)

Hol tudnék bővebben olvasni?

Szerves kemiai alapok...? Nem tudom, hogy erre kihegyezve mit ajanjak, egy kemjusnak ez teljsen nyilvanvalo.

Nezd meg ezt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Aszkorbinsav amit ott leirnak az L-aszkorbinsav, vagy "(R)-3,4-dihydroxy-5-((S)- 1,2-dihydroxyethyl)furan-2(5H)-one" nevu vegyuletrol, az fuggetlen attol, hogy ki mikor es hogyan allitotta azt elo. A csipkebogyo, a kecske es a vegyesz a laborban ugyanazt a vegyuletet kesziti el.
Ha 100% tisztasagban vizsgaljak, nem lehet eldonteni, hogy milyen eloleny es hogyan allitotta elo.
Ha nem teljesen tiszta, akkor a benne levo szennyezesek utalhatnak az eredetere, vagy az eloallitas modjara.

[vegyati]

@vaskalapos (30233):

A csipkebogyo, a kecske es a vegyesz a laborban ugyanazt a vegyuletet kesziti el.

Jó érvek.
Arról nem is beszélve, hogy a vegyész "természetes" glükózból indul ki a "mesterséges" aszkorbinsav előállítása során. Az is érdekes, hogy melyik lépéstől válik "mesterségessé" a "természetes" kiinduló anyag a AVisták szerint.

[Rétike]

Én is úgy tudom,hogy pont a C-vitamin az,aminél abszolút nincs különbség a természetesen előforduló,vagy a szintetizált molekula között.Mivel szakmabeli a két lélek,akik szerint nem így van,ezért sajnos a wikit nem dughatom az orruk alá,azért köszi.

Most elvonatkoztatva a C-vitamintól és kiterjesztve bármire a kérdést: én úgy hallottam(már nem tudom hol és kitől),hogy nem lehet minden természetben előforduló molekulát tökéletesen ugyanolyanra lemásolni.Ehhez mit szóltok például:

Valóban ellentmondásosak az információk a taurinnal kapcsolatban, nincs a hatásáról kellő adat. Állatkísérletek és epidemiológiai vizsgálatok alapján jelenleg úgy tűnik, több taurin fogyasztása (pl. halban bővelkedő diéta miatt), csökkenti az érelmeszesedés kockázatát és a vérnyomást. A szintetikus, mesterséges úton előállított taurinnal kapcsolatban azonban felmerültek aggályok, de nem találtam ezzel kapcsolatosan végzett konkrét kísérletet.

Én egyébként nagy energiaital-fogyasztó vagyok,noha tisztában vagyok azzal,hogy enyhén szólva:káros.A taurint egyenesen "imádom" benne,szóval...

Kis táptud. kitérő: én úgy tudom,hogy csak az anyatejben fordul elő,erre itt írja a halat.Most akkor ki téved?

Ja,forrás :
http://www.webbeteg.hu/cikkek/egeszsege ... -es-taurin

[vaskalapos]

@Rétike (30327):

Most elvonatkoztatva a C-vitamintól és kiterjesztve bármire a kérdést: én úgy hallottam(már nem tudom hol és kitől),hogy nem lehet minden természetben előforduló molekulát tökéletesen ugyanolyanra lemásolni.

Valoban vannak olyan termeszetben (elolenyebben) elofordulo molekulak amelyeket nem tudnak az emberek kemiai szintezissel eloallitani.
De akkor nem is mondjak azt, hogy eloallitottak, csak nem pontosan.
Pl. a B12 vitamint nagyon nehez szintetizalni.

Ilyen esetben nem valami hasonlot szintetizalnak, es elnevezik szintetikus B12-nek, nem. Ilyenkor bakteriumokkal termeltetik meg, azt izolaljak, tisztitjak, es abbol lesz a gyogyszer meg a tapkiegeszito.
Erdekesseg: a bakteriumtenyeszet, amit hasznalnak, nem mas, mint a Del-Pesti szennyviz! Komoly! Magyar szabadalom, a Richter Gedeon nevu gyogyszergyar kutatoinak eredmenye.

Szoval amit nem lehet szintetizalni, azt nem szintetizaljak, de akkor nem is mondjak, hogy azt szintetizaltak, csak pontatlanul.

Amire gondolhatsz, az, hogy olcsobb megoldas bizonyos szintezisek eseten nem kelloen kitisztitani a vegtermeket (a nagyon hasonlo moelkulakt nehez egymastol szetvalogatni), es ekkor a szintetikus keszitmenyben a szintezis mellektermekei is ott vannak.
Ugyanez persze igaz lehet a termeszetbol izolalt anyagok eseten is, ha nem tisztitjak kelloen, akkor mas anyagok szennyezik a termeket.
A szennyezesek masok a szintetikus es masok az elolenyekbol tisztitott termekek eseten.

[Rétike]

@vaskalapos (30380):

Ez nagyon jó.

Még kérdezek.Szerinted mi az alapja annak,hogy a mesterséges színezékek,édesítők allergizálhatnak?Mármint hol van a hangsúly?A molekulán,vagy a technológián,vagy mindkettőn?Most az egyéni adottságokat nem nézve.

De akkor nem is mondjak azt, hogy eloallitottak, csak nem pontosan.

Hát igen...Én is agyaltam már ezen,mert ugye tudjuk,hogy ha van két akármilyen molekulánk és csak egy picit is eltérnek,már jelentős különbséget adnak a tulajdonságaikra nézve,hát...általában véve,mert akad kivétel.Ha jól emlékszem a teofillin-koffein ilyen kivétel páros.Biztos van még más is,ezt nem tudom.

[vaskalapos]

@Rétike (30404):

Még kérdezek.Szerinted mi az alapja annak,hogy a mesterséges színezékek,édesítők allergizálhatnak?Mármint hol van a hangsúly?A molekulán,vagy a technológián,vagy mindkettőn?Most az egyéni adottságokat nem nézve.

Nem tudom.
Szamos kulonbozo anyag kepes allaergiat (immunvalaszt) kivaltani, ez nem fugg az eloallitas modjatol (izolaljak a termeszetbol, vagy kemiai uton keszitik, ugyanaz a molekula az augyaaz a molekula, szarmazastol fuggetlenul).

Van aki a "termeszetes" tej feherjere, vagy foldimogyorora vagy ilyen-olyan viragporra, macskaszorre, stb allergias... masok meg kemiai utol eloallitott vegyuletekre.

ha van két akármilyen molekulánk és csak egy picit is eltérnek,már jelentős különbséget adnak a tulajdonságaikra nézve

Jelentos kulonbseg lehet koztuk, de lehet nagyon hasonlo hatasuk is. A lenyeg: az egymastol eltero molekulak mas anyagok, mas nevvel, mas (kicst vagy nagyon mas) tulajdonsagokkal.
Ennek semmi koze az eloallitas modjahoz.

[Rétike]

@vaskalapos (30411):

Húha.Hát igen...Hm.Nem jó ez a definíció-központú kémia-oktatás...Én mindig teljesen hülyének érzem magam tőle. Jól van,köszi,ez így,ahogy írtad,tök logikus...Ez az egész konkrétan,bár úgyis kitalálható,élelmezéshigiénére kellene.A definíciók,amiket hoztam az indító hsz.ben,onnan vannak.Péntekre kell jóóóóól megjegyzeni... A mikrobis része azért baribb...

[vaskalapos]

@Rétike (30215):

Természetes: Természetes alapanyagokból,szintetikus úton előállított (ja és kísérőanyag-mentes)

Ez nem csak eliras? Tenyleg igy tanitjak?

[Rétike]

@vaskalapos (30421):

Nézem...
Kérlek szépen szó szerint:

Élelmiszer-színezékek:
Olyan természetes vagy mesterséges(Már itt ti jutottatok eszembe ) anyagok,amelyek önmagukban nem élemiszerek(akkor itt a karamell elvileg bukott is...),és amelyeket az élelmiszer előállítása folyamán alkalmaznak a végtermék színének javítása vagy kialakítása céljából.
Természetes színezékek: természetes alapanyagokból, szintetikus úton (!már itt gyűltek a kérdőjelek a fejem felett)előállított kíséranyagtól mentes
Természetes eredetű színezékek: állati,vagy növényi eredetű ez élelmiszerekben természetes úton nem fordulhat elő (pl.aktív szén)
Mesterséges színezékek: szintetikus úton előállíott,élelmiszerektől idegen szerkezetű anyagok,stabilak,teljesen íztelenek,szagtalanok,nagy színező képességűek,alapjában véve toxikológiailag veszélytelenek,de allergia szempontjából problémát jelenthetnek.

[vaskalapos]

@Rétike (30437):

Reszvetem, neked is, meg a tarsadalomnak is... ha ez a tananyag, akkor ott nagyopn nagy baj van.

Természetes színezékek: természetes alapanyagokból, szintetikus útonelőállított [ez sulyos tevedes, ertelemzavaro hiba] kíséranyagtól mentes [ez meg mellekes, es definialatlan, ha teszel hozza 1% porcukrot, attol ugyanugy szinezni fog, vagy ha nem homogenitasig tszititjak, csak egy kivonat, pl cekla-le]

Természetes eredetű színezékek: állati,vagy növényi eredetű ez [eddig OK] élelmiszerekben természetes úton nem fordulhat elő (pl.aktív szén) [innen zavaros: a cekla piros szine a ceklaban termesztes uton elofordul a fagylaltban nem, csak ha beleteszik]


Mesterséges színezékek: szintetikus úton előállíott, [eddig ertem] élelmiszerektől idegen szerkezetű anyagok [hulyeseg, mert nem meghatarozhato, mi az ami idegen es nem idegen szerkezetu, es ezzel kizarja a szintezissel eloallitott, de termeszetben is meghalalhato vegyuleteket], stabilak [hulyeseg, miert lenne stabilabb attol, hogy a mestersegesen keszuk?] ,teljesen íztelenek [hulyeseg, miert lenne izetlen] ,szagtalanok [miert lenne szagtalan?], nagy színező képességűek [lehetnek, de nem kotelezoen], alapjában véve toxikológiailag veszélytelenek [minden szinezek ilyen kell legyen], de allergia szempontjából problémát jelenthetnek [mint minden szinezek.

Ha ez a szakemberek tananyaga, akkor nem csoda, hogy ekkora a sotetseg es zurzavar a fejekben...

[solarboat]

.

[vaskalapos]

@solarboat (30439): Azert igy nagyon maskepp hangzik am! Koszi a linket.
Valaki ugy zanzasitotta ezt a tanumanyt, hogy azertelme megvaltozott...

Az élelmiszer-színezékek olyan természetes vagy mesterséges anyagok, keverékek vagy
készítmények, amelyek önmagukban nem élelmiszerek, és amelyeket az élelmiszer előállítása
folyamán alkalmaznak a végtermék színének javítása vagy kialakítása céljából. Lehetnek
természetesek, természetes eredetűek vagy mesterségesek.
A természetes színezékek az élelmiszerekben természetes tartalomként jelenlevő
színezőanyagok, amelyeket arra alkalmas (az adott színezőanyagban gazdag) élelmiszerekből, ill.
élelmiszer-nyersanyagokból vonnak ki vagy szintetikus úton, esetleg biotechnológiai eljárással
állítanak elő. A természetes alapanyagból való gyártás esetén a kísérő anyagoktól mentes, tiszta
színezékek előállítása igen költséges, ezért a jó minőségű természetes színezékek általában igen
drágák, sokszor nem elég stabilak, a szokásosnál kíméletesebb gyártástechnológiát igényelnek. A
koncentrátum formájában forgalmazott kivonatok valamivel olcsóbbak, de tartalmazzák a
kiindulási nyersanyag jellegzetes ízét, illatát adó egyéb kísérő anyagokat is, ami behatárolhatja
felhasználási területüket.
A természetes eredetű színezékek olyan anyagok, amelyeket állati vagy növényi eredetű
nyersanyagokból állítanak elő, jóllehet az élelmiszerekben ebben a formában természetes módon
nem fordulhatnak elő. Legjellegzetesebb képviselőjük a növényi eredetű aktív szén és a karamell.
A mesterséges színezékek szintetikus úton előállított, az élelmiszerektől idegen
szerkezetű anyagok. Technológiai szempontból nagy előnyük a természetes színezőanyagokkal
szemben, hogy sokkal stabilabbak, teljesen íztelenek és szagtalanok, színezőképességük
lényegesen nagyobb, és megfelelő keverékek alkalmazásával a legkülönfélébb színárnyalatok
állíthatók elő belőlük. További előnyük, hogy olcsóbbak, és az élelmiszeripari technológiai
folyamatoknak ellenállóbbak.
A fogyasztóknak a mesterséges színezékektől való általános idegenkedése és félelme
toxikológiai szempontból nem indokolt, hiszen az engedélyezett mesterséges színezékek
megfelelően megvizsgált és a szokásos felhasználás körülményei között veszélytelen anyagok,
azonban sokan érzékenyek lehetnek rájuk (allergia).
Az engedélyezett élelmiszer színezékek toxikológiai szempontból nem tekinthetők
azonosnak. Jól tükrözik ezt megengedhető napi beviteli értékek, amelyek széles határok közzött
változnak. A rendkívül alacsony, 0,1 0,5 mg/ttkg/nap ADI értékkel rendelkező eritrozin, Vörös
2 G és amarant csak bizonyos, általában nagyon kis mennyiségben fogyasztott élelmiszerekhez
használható. A 4 mg/ttkg/nap-nál kisebb ADI értékű színezékek koncentrációját a nagy
mennyiségben és főleg kisgyerekek által fogyasztott élelmiszerekben (üdítőitalok, szörpök,
fagylaltok, sütemények, édességek stb.) szigorúbban korlátozzák annak érdekében, hogy az
összes élelmiszerrel elfogyasztott mennyiségük biztosan ne haladja meg a megengedhető szintet.

[vaskalapos]

@Rétike (30437): Ugyanabban a jegyzetben nekem jobban tetszik az aromaanyagok csoportositasa:

A természetes aromaanyagokat emberi fogyasztásra alkalmas, természetes állapotú vagy
feldolgozott növényi vagy állati termékekből állítják elő kizárólag fizikai módszerekkel, vagy
fermentációs eljárással. (A pörkölés fizikai eljárásnak minősül.)
A természetazonos aromaanyagot az aromanyersanyagokból kémiai eljárással különítik
el, vagy szintetikus úton állítják elő, és kémiailag azonos az emberi fogyasztásra szolgáló
anyagokban jelenlévő aromaanyaggal.
A mesterséges aromaanyag olyan kémiai anyag, amely az élelmiszerekben természetes
tartalomként nem fordul elő.

[Rétike]

@vaskalapos (30438):

Köszönöm.Pontosan leírtad az én gondolataimat,pontosan ezek jutottak ez eszembe nekem is.De bevallom,hogy nem jutottak volna az eszembe,ha nem lennék köztetek.Úgyhogy igen: ez az alapfokú szakemberek "tudománya",igen...Talán ha munkába állnak,apardon csapatmunkába,tehát mondjuk oétinél,akkor hamar helyrekerülhetnek dolgok idősebbektől,de egy klinikai munka esetén az ember egyedül van többnyire 600 osztállyal,a hasonbeosztású meg másik 600 osztállyal.Ahhoz mit szólsz,hogy az Új-diéta így dobja vissza a cikket,ha rossz a hivatkozás formátuma,de ez nem zavarja a szemüket:(az enyém igen,te mit szólsz?)

Vasutilizáció: a vas hasznosulását az egyidejűleg jelen lévő aszkorbinsav elősegíti azáltal, hogy meggyorsítja az Fe 2+ > Fe 3+ -ionátalakulást.

F: http://www.ujdieta.hu/indexd34a.html?content=209
Most én vagyok a hülye?Most komolyan...Ugye,hogy ez pont fordítva van?
Most mondjam,hogy Pécs...Ismerek onnan más dietetikust is.Vagyis csak ismertem,mert agyamra ment a "nyitottsága"...
A Semmelweis azért elég szigorú,de még ott is látod átjönnek ilyenek,mint ez a természetes-mesterséges kérdéskör.

[Rétike]

@solarboat (30439):

Nem.Nekem ppt.-m van.(előadásanyag)

[Rétike]

Á,most már az én fejemben van zanza...
Akkor most mi van?


Hu.Ez egy nagyon klassz anyag amúgy.Szétdobom a csajoknak.

[vaskalapos]

@Rétike (30444):
Valaki elszurta a ppt-t, csak kulcsszavakat irt bele, amik az eloadas nelkul ertelmetlen zagyvasagga allnak ossze, nem alkalmas tanulasra, a jegyzet elfogadhato, azt tanuld.

ott voltal az eloadason?

[Rétike]

@vaskalapos (30447):

Ott hát.Kedvenc tantárgyam egyike.Annyira,hogy eddig még semmi újat nem mondott,mert mindenre szóról szóra emlékeztem még két évvel ezelőttről.Csak át kell futnom.Ha nem szívat meg,akkor sikerülhet a zh...

[Rétike]

@Rétike (30448):

Erre is emlékeztem,valahol (fórumon) szerintem már kardoskodtam is vele...

[solarboat]

.

[kati35]

Sziasztok

Én is rákattantam az Antalvalis oldalra,egy ideig.Teljesen átlagos anyuka vagyok 4éves gyerkőccel.
Azért az orvosok is hibásak abban hogy az emberek az interneten keresnek megoldásokat a problémájukra.
Teljesen depressziós lettem azt hittem már teljesen megmérgeztem a gyerekem.Nagyon durva időszak volt.
De odáig sosem jutotttam el,hogy az interneten vegyek vitamint vagy ne adjam be az antibiotikumot (én felelőtlen)
Nálam az verete ki a biztosítékot,hogy valamelyik gyerek megette a "természetes"krémet és ott ennek mindenki örült
Azért az mellette szól ,hogy ha az ember kitudja szűrni ,lehet jó ötleteket találni az oldalon.

[mimindannyian]

@kati35 (31001):
OFF
"Azért az orvosok is hibásak abban hogy az emberek az interneten keresnek megoldásokat a problémájukra."
Nem, ez az internet nagyszerűsége, hogy minden információt onnan igyekszünk beszerezni.
/OFF Elnézést!

[kati35]

@mimindannyian (31004):

Nem csak nagyszerű de veszélyes is lehet.

[solarboat]

.

[mimindannyian]

@kati35 (31014):

Nem csak nagyszerű de veszélyes is lehet.

Minden nagyszerű dolog lehet veszélyes is. Ez másképp úgy hangzik, hogy aki mer, az nyer.

[jenny84]

Sziasztok,

már jó rég jártam itt,de azért hetente kb. egyszer bekukkantottam ide,h éppen mit veséztek ki.
Az aszkorbinsav-ról tök jó,h megint szó esett,de sajna én még mindig nem nagyon értem,h akkor ez most vmi hasznosulatlan szervetlen vitamin,vagy nem...de ez nem a Ti hibátok
Viszont amikor egy étrendkiegészítőn l-aszkorbinsav van feltüntetve,akkor az miben különbözik a sima aszkorbinsavtól?
Bocsi ha már nagyon lerágott csontot kérdezek,de tényleg nem tiszta,mármint elovastam a wiki-t meg minden,de akkor sem az.

És a másik kérdésem,ma pont voltam egy bio nagyker-ben és már többször szemezgettem ezzel az etritin nevű édesítővel,de nekem túl jól hangzik,h igaz legyen.
0 kalória,0 glikémiás index,de itt van róla egy leírás:

http://cukorhelyett.hu/cukorhelyett/eritritol-bovebben

Szerintetek?

[vaskalapos]

@jenny84 (31104):

Az aszkorbinsav-ról tök jó,h megint szó esett,de sajna én még mindig nem nagyon értem,h akkor ez most vmi hasznosulatlan szervetlen vitamin,vagy nem...de ez nem a Ti hibátok

Nem csoda, hogy nem erted, ez a " hasznosulatlan szervetlen vitamin" hulyeseg.
Az aszkorbinsav nevu vegyulet, pontosabban az l-aszkorbinsav maga a C vitamin, a novenyben, a husban, a tablettaban, az elelmiszer-adalekban... mindegy.
Az l-betu egyfajta szerkezeti valtozatot jelol, aszkorbinsav letezhet l es d formaban (a ket forma azonos kemiai osszetetelu, de tukorkepei egymasnak, es az egyik balra, a masik jobbra forgatja a fenyt). Csak az l-nek van biologiai hatasa, csak az a vitamin.
De ha nem irjak kulon ki, hogy l-aszkorbinsav, az nem jelenti automatikusan azt, hogy az d-aszkorbinsav, vagy d- es l- kevereke lenne, gyakran egyszeruen lehagyjak a betujelet.

És a másik kérdésem,ma pont voltam egy bio nagyker-ben és már többször szemezgettem ezzel az etritin nevű édesítővel,de nekem túl jól hangzik,h igaz legyen.

A lexikon (wiki) szerint nagyjabol igaz az amit a lapodon olvashatsz rola.

[kati35]

Sziasztok.

Szerintetek a rizstej vagy kölesital vagy tönkölybúza italt érdemes beépíteni az étrendbe,vagy azokat csak a tejallergiásoknak fontos kiegészítő?

[sötétvödör]

@kati35 (31122):

Egyszer ittam rizstejet,olyan az íze,mint az ázott papírnak...de attól még lehet egészséges...mindenesetre jó drága

[jenny84]

@vaskalapos (31107):
Köszönöm a választ.Mostmár kezdem érteni ezt az aszkorbin-savas dolgot.
Csak mindenki mást mond,aztán összezavarodik az ember.

Hát,ha ez az édesítő tényleg ennyire jó,mint ahogy írják,akkor szerintem legközelebb beruházok rá,csak baromi drága.
Valiéknak elvileg nagy kedvencüknek kéne,h legyen mert vmi fermentálással állítják elő

Lenne még egy kérdésem,most jönnek majd a "sötét" évszakok és azon gondolkodom,h lehet kéne szedni vmi D-vitamin étrendkiegészítőt,csak kicsit bizalmatlan vagyok,mert ugye tavaly is volt az a D-vitamin cseppes botrány.
Egyáltalán szükség van rá?