@tgr (18542):
Az egészet roppant nehéz máshogy magyarázni, minthogy a hullámfüggvény összeomlása egy objektív fizikai folyamat, ami akkor következik be, amikor egy tudatos megfigyelő észleli a rendszert.
Ezt te hol latod a delayed eraser kiserletben?
Mert en mast olvasok benne: (
http://arxiv.org/pdf/quant-ph/9903047)
Az, hogy lesz-e interferencia vagy nem, nem az hatarozza meg, hogy a tudos bacsi ranez-e vagy nem a meromuszerre, hanem hogy egy masik reszecske (Az EPR par masik tagja) melyik detektorban kattan. (A cikkben: D_1 es D_2 eseten lesz interferencia, D_3 es D_4 eseten nem.) Fuggetlenul attol, hogy egy tudatos megfigyelo jelen van-e vagy nem.
Az egészet roppant nehéz máshogy magyarázni, minthogy a hullámfüggvény összeomlása egy objektív fizikai folyamat, ami akkor következik be, amikor egy tudatos megfigyelő észleli a rendszert.
Ezt mar azert sem mondanam, mert ugye ez azzal az allitassal ekvivalens, hogy a koppenhagai interpretacion kivul az osszes tobbi megbukott (merthogy nem tudja ezt a kiserletet megmagyarazni). Ha pedig igy mondom, akkor gyanus lesz Neked is, hogy ez valoszinu nem igaz.
De egyebkent igen, a koppenhagai interpretacio az tenyleg ezt mondja* (bar valamelyest regimodi, es nekem szemely szerint sem kedvencem
), de azert ne felejtsuk el megemliteni, hogy van meg egy csomo masik interpretacio is, peldaul olyan is, ahol a hullamfuggveny soha nem omlik ossze, csak a dekoherencia miatt az osszefonodasok megszunnek.
http://en.wikipedia.org/wiki/Interpreta ... _mechanics
@Várhegyi Márton:
"De a mérés megtörtént és a lehetséges kvantumállapotok közül valamelyik megvalósult még az előtt, hogy bárki megnézte volna az eredményt."
Pont ez az, ami nem biztos, errol szol a Schrodinger macskaja gondolatkiserlet.
@Vaskalapos:
"Az, hogy valamirol nem tudjuk a pontos allapotat , az nem jelenti azt, hogy nem letezik pontos allapota.
Az, hogy nem tudjuk, el-e a macska, nem jelenti azt, hogy el is meg nem is."
Hat ha ilyen egyszeru lenne, nem panaszkodna senki, hogy milyen furcsa a kvantummechanika.
Bell levezetett egy egyenlotlenseget ket egyszeru felvetesbol:
http://en.wikipedia.org/wiki/Bell_inequality
1. Egy rendszer megmerese soran a meres egy olyan eredmenyt szolgaltat, ami mar a meres elott is meghatarozott jellemzoje a rendszernek.
2. Egy meres lokalis esemeny, azaz semmilyen hatasa nem lehet egy tavoli meres eredmenyere (mielott a fenysebessegel halado jel odaer)
Ezt az egyenlotlenseget a kvantummechanika megserti (es kiserletileg a kvantummechanika teljesul), azaz vagy letezik valamilyen furcsa nem lokalis kolcsolnhatas, vagy a macska el is meg nem is.
@Popula(c)tion
"Azon kaptam fel a vizet, hogy a gondolat befolyásolná a valóságot. Nem!"
A gondolat igenis befolyasolja a vilagot. Pl. ha valaki a fejedhez fog egy pisztolyt, es aztan arra gondol hogy: "na, most meghuzom a ravaszt", es a gondolat hatasara ingeruletek futnak a keze fele, akkor pl. a Te szempontotbol ez a gondolat eleg jelentos mertekben befolyasolja a vilagot.
Abban persze egyetertunk, hogy a vonzas torvenye meg hasonlo dolgok azok hulyesegek. osamunkanak, aki ugy tesz mintha o batoritgathatna masokat, nyilvanvaloan nincs meg az esze hozza, hogy akar azt megertse miert gondolhatjak megis egyesek hogy igaz.
*Marmint azt, hogy a hullamfuggveny osszeomlik. A tudat nem feltetlenul resze az osszeomlasnak a koppenhagai interpretacioban sem. Azt hogy a tudat omlaszt, azt inkabb csak mint vicces feltetelezest szoktak inkabb emlegetni.