@Török Zsolt (57923):
Adott egy bonyolult rendszer, melynek a kimenő jelekben megfigyelhető viselkedése függ egyrészt a belső állapotától (memória), és az aktuális ingerektől. Semmi probléma nincs azzal, hogy nem csak egy külső inger által mozdul a láb, hanem a belső állapotok is kiválthatják.Sebaj, folytatom: Ha pl. az agy stimulálásával megmozdul a láb, akkor normál körülmények között mi stimulál, mikor megmozdul a láb? És a stimulálást végző bármit mi indította el? És azt mi?
Talán a számítógépnél meglepődsz, ha olyankor íródik a képernyőre egy szó, amikor nem billentyűzöd be?... Nem, mert nyilvánvalóan megoldható, hogy a program diktálta belső állapotok szerint akkor íródjon ki, hogy szerda, amikor szerda van, ne akkor, amikor én szerdát gépelek. Ettől még külön beavatkozással kiírathatok szerdát csütörtökön is (ez a kívülről stimulált működésre példa), na és? Semmit nem változtat ez azon, hogy stimuláció nélkül is működhet.
Ha meg elkezded a mantrád, hogy "és azt mi? és azt mi?", akkor juss el bátran az ősrobbanásig, aztán a "miért ilyenek a fizikai törvények?" kérdésig. Innentől aztán remek vallásos és nem vallásos elképzeléseket kaphatsz a vizsgálhatatlan "idők előtti időkről, univerzumon kívüli helyekről, törvények feletti törvényekről".
Hát hogy a fenébe ne lenne lehetséges! Tudod mennyivel bonyolultabb az agy, mint a mai számítógépek? Nos, a szítógépek ennél sok nagyságrenddel gyorsabban kirakják. De követeljünk kevesebbet, vegyünk egy robotot, amelyiknek mozgatni is kell a fizikai kockát, melyben az emberi mozgást még bőven alulmúlják a műszaki megoldások. Így mondjuk 5 másodperc alatt kirakja a gép. Az inkább a jó kérdés, hogy miért ilyen csiga lassú az ember... Tehát a felvetésed öngól.Másik példa: Egy egyén tíz mp. alatt kirakja a Rubik kockát. Lehetséges azt a rengeteg anyagi reakciót tíz mp.- be sűríteni, amely az ez idő alatt szükséges pszichés teljesítménynek megfelel?
Ez sem az eddigiekből, se semmiből nem következik. Itt megint a "nem tudom elképzelni, tehát nem lehet" érvet vonultatod fel, jelesül az összetett rendszerre vonatkozóan. Egyszerű(?) kis természeti törvények, melyek ráadásul állandóak, hogyan képesek olyan bonyolult rendszert alkotni, mint az ember? Sehogy, nyilván, mert nem tudod elképzelni. Ez nem érv, ez csak a képzetlenséged és fantáziád hiányos mivoltának hangoztatása.Nem szaporítom tovább a szót, adódik a következtetés: A természeti törvények állandósságával szemben áll az öntudatunkból fakadó varibialitás.
Teljesen felesleges feltételezni olyat, melyre nincs bizonyíték és a hiányának feltételezése nem vezet ellentmondáshoz. Mindkét itt felhozott érved elbukott - ismét.Tehát sokkal ésszerűbb az agyat (és a testet) afféle hardvernek tekinteni melynek szoftvere a lélek.
Semmiféle határt nem toltunk el, pusztán egy mesét illesztettél oda, ahol elakadt az értelmi belátóképességed. Az egyéb logikus alternatíva pedig az, hogy nincs lélek, úgyhogy nem vagyunk vele híján.Persze ezzel sem oldjuk meg a végső kérdést, csak egy lépéssel kijjebb toljuk a határokat, viszont egyéb logikus alternativa hijján marad ez a lépés, ha zsákutcába kerülünk.
Hibás a mese, és nem is arról szól, amit konklúzióként megelőlegeztél:Végezetül egy rövid "tanmese" arról, hogy egy "hülyének" is lehet igaza:
Egyáltalán nem erről van szó, hiszen még millió és egy tesztelési módja lett volna, hogy döntsenek a két elmélet között (ti, hogy növekszenek-e a kavicsok, vagy nem). Valójában a gazda feladta a hülyeség elleni vitát és ez valóban nem ritka....
A gazda tudta, hogy vereséget szenvedett. Racionális érveit és remek bizonyítékait megdöntötték a racionális érvek és a zseniálisan felsorakoztatott bizonyítékok.