Igen, igazad van.pl. ha nem lenne a fülkék előtt függöny, csak egy hangszigetelt üveg, akkor a teszttel meg tudnánk különböztetni a látókat az Anton-Babinski szindrómás vakoktól, vagy ha lenne függöny, de fütyörészne a tesztalany, ki tudnánk deríteni, hogy ki süket a vizsgált személyek közül és ki nem.
És igaz, a viszonyítási alapod is! Elismerem.Miközben valódi bizonyítottan létező érzékelési módok esetén nyilvánvalóan..
De ez hiányzik az auralátás esetében?
Hogy a valódi bizonyítottan létező módok, a jelenleg nem létező érzékelési módokkal, bizonyítottan analóg legyen? Igen, ez hiányzik!
Ne érts félre, én nem állítom, hogy ez nem lehetséges. De Te sem állíthatod,
( bizonyítás nélkül ) hogy biztosan analóg.
Anton-Babinski szindrómáról, már 1885-ben készült hivatalos tünet elemzés.
Teljesen jogosan használod a vakság esetén.
/ Ennek ellenére, én spec. nem állítanám, hogy hazudik./
Ha pedig mégis állítod az analógia létezését, az aura esetében, illene bizonyítani is, vagy kezdhetnénk előröl, az egész magyarázkodást.
Gondolkoz(zatok) el ,a következő utolsó magyarázatomon!!!Sokan mások furcsábbat is mondanak, mások meg valamivel hihetőbb dolgokat…
Most egyértelmű akkor a következtetés! A furcsább- valamivel, hihetőbb, nem bizonyítható állítást, a teszt összehasonlítja, a tesztet ” készítő ” / legalább is eddig, / szintén, nem bizonyított állításával.
Mielőtt elkezdenék a tesztet, azért valakinek illene bizonyítani valamit, de legalábbis, tudományos, ( nem analóg ) gyakorlati tapasztalatokra hivatkozni, az auralátással kapcsolatban.
Mivel a teszt a tudomány égisze alatt érvel, akkor, neki illene az axiómáját, a teszt megkezdése előtt igazolni.
De az is igaz. Én is bizonyíthatnám az enyémet.
Én, a sok gyakorlati megfigyelés egyetlen egy kis alkotórészét képviselem, mikor állítom, hogy X-nek indigókék Y-nak fehér az aurája. Én a kötelességemnek eleget tettem. Képviselem a sok gyakorlati tények, egyetlen szegmensét.
Akkor, hogyan tovább? A többi már a tudományra tartozik.
Ha a teszt axiómája nem bizonyított, akkor annak lesz igaza, ( aura ügyben )akinek a nem bizonyítható állításához viszonyítják, az aura látás feltételét. Szerintem ez logikus is, és így is van. A teszt igazolja a szubjektív állítás igazát.
Modellezd le fordítva:
Az eredeti: AKKOR ennek alapján azt is látnia kell, hogy hol van az illető. helyett
Az én SZUBJEKTÍV állításom: Aki felismeri az aurát, annak látnia is kell azt.
Világos, egyértelmű, akkor most te fogod vitatni a pozíció találat kérdését.
Figyelj!!!
Ugyan arról a tesztről beszélünk, én a SZUBJEKTÍV válaszomra támaszkodva, ugyan annak a tesztnek most a harmadik oszlopára hivatkozok. Ahol az auralátó látta.
Mind a húsz eset igazolja a … SZUBJEKTÍV állításom.
NAGYON FONTOS! Figyelem! ATTENZIONE! ATTENTION!
Még csak nem is feltételezem, hogy az aura lát/nem lát kérdés lezárható emiatt.
EZ KIZÁRÓLAG A TESZT ” HASZNÁLHATÓSÁGÁNAK ” A BIZONYÍTÉKA .
Ez a teszt protokoll annak ad igazat, akinek az előre nem bizonyított, állításához viszonyítják.
Az elvi döntés ” a sok lúd disznót győz ” elve alapján bizonyítható.
Ha nem is elsődleges szempont ez, de ezért ( minimum ) nem tudományos.
Hasonlítsd össze az érme feldobással.
Az elvileg három esélyes,mert van egy éle is.
De a gyakorlati tapasztalatok alapján bizonyítható, ennek nagyon kicsi az esélye.
Ezért a matematika nem is veszi ezt figyelembe,mikor úgy számol, a dobásoknak lesz egy egy nem negatív valószínűsége, és a gyakorlat pedig igazolja,
hogy ez jó közelítéssel 1/2, 1/2.
De ha nem fogadom el, hogy 1/10000 az esélye az érvénytelen dobásnak, és 49.995% eséllyel fej/írás, akkor nekiláthat(nék), és ellenőrizhet(ném) és akár használhat(nám), azt is.
Ezt az aura kísérletet, nem lehet gyakorlati példával alátámasztani, ugyanis nincs gyakorlati tapasztalatunk az aura látás ” gyakorlatában”
Szerinted akkor mitől tudományos, ha nincs gyakorlati tapasztalat amire épülne?
Ezért kellett a protokollba beépíteni az áltudományos szubjektív állítást.A MIHEZKÉPEST!
Így minden szubjektív bizonyítatlan állítást( feltételezést ) igazol!
Folyt. köv.