@Török Zsolt (59346): Hadd ne soroljam mindet.. De néhány:
Molekuláris biológia, Genetikai kód, Egyedfejlődés, stb,
Ezen témákban pedig bizton találsz olyan kimerítően mély tanulmányokat, melyek rég túl vannak a felfogóképességeden. És ez nem a te elmarasztalásodról akar itt szólni (bár szólhatna), hanem e témakörök kidolgozottságáról.
Na persze, ha úgy állsz hozzá a meg nem értett ismeretekhez, hogy annak megértése "nem a földi lét feladata", akkor te magad teszed olyanná a látásmódodat, amiről másutt azt mondod, hogy elkerülhetetlenül erre jut a nyílt gondolkodó.
Olyat várnál el tehát a nevezett keresések eredményétől, ami szerinted kizárt. Bravó.
Ha a mai tudomános kritériumokat veszem, akkor nem tudományos ez a része a mondandómnak.
Viszont logikus, és egyező a szintén "tudománytalan" mendemondákkal.
1) Mindig belecsempészel egy kiskaput... Ráadásul teljesen objektív felhanggal, amit joggal lehetne megvitatni. Mi az, hogy a "mai tudományos kritériumok"? Akkor tehát szerinted azért nem arra a válaszra jut a "mai tudomány", mint te, mert annak kritériumrendszere hibás? Nos, mi a hiba benne?
2) Az, hogy tudománytalan mendemondák egybehangzóak, a kb. semmire sem érv. Vannak hosszú mesék is, ettől még nem igazak. Ráadásul pont, hogy nem szoktak egybehangzóak lenni. Mindenkinek egy lelke van, vagy több? Más élőlénynek is van lelke, vagy csak az embernek? Csak élőlényeknek van lelke? Csak az földi életünk során van velünk, vagy örökkévaló? Földi léte reinkarnálódik, vagy csak egyszer teljesít szolgálatot? Az értelmi fogyatékosoknak a lelke hibás, vagy csak a teste, mely tudósítana a lélek makulátlan gondolatairól? stb...
Messze nem egybehangzóak az ezen kérdésekre adott válaszok.
Már miért kellene egyetérteni? Csak az a miénk, amiért megdolgozunk, ergo nem feladatom senkire semmit rátukmálni.
Szereted ezt az érvet, jóllehet már többször rámutattam, tavaly is, hogy hamis. Nem rátukmálásról van szó, nem agresszív meggyőzésről, hanem
nyitott emberek párbeszédéről. Legalábbis ami a szkeptikus oldalt illeti, ott teljes a nyitottság. A retorikában ez pont fordítva szokott felhánytorgatva lenni, pedig erről van szó. Látod itt is, a szkeptikusok kérdeznek, szeretnék megérteni a világképed, és azt megemészteni "megdolgozni érte". Én is írtam már sokszor, hogy igencsak örülnék a helyes érveidnek, melyek végre kiszabadítanak a "szűklátókörű tudományosság csapdájából". Ám úgy fest, ilyen érveid nincsenek. Teszel olyan végső objektívnek ható állításokat, minthogy "lélek van és kész", majd amikor ezen közel sem nyilvánvaló tényt(?) indokolni kellene, akkor néhány hibás érv után visszahúzódsz a "csak szubjektív vélemény, nem tudomány, nem akarok meggyőzni senkit" védőfal/kifogás mögé. Mondtál valamit, de mégse.
Ha ez a tevékenységed tudatos, akkor nem más, mint puszta provokáció, az újdonságra befogadó emberek hergelése. Ha nem tudatos, akkor meg egyszerűen a hitrendszered megmentésére tett ügyefogyott kísérlet.
Hát összevissza. Ahoz képest, hogy már rég befejeztem ezt a témát, elég szorgalmasan írok róla.
Már egy esztendeje is végleg befejezted. Izgat téged ez a téma, ami egyáltalán nem meglepő. A világból szerzett tapasztalataid és a hitrendszered közötti szakadék keltette kontrasztot jó lenne eltüntetni, ez egy egészséges lelki mechanizmus. Az már más kérdés, hogy ki miképp birkózik meg e feladattal, vagy nem, s folytat végeláthatatlan harcot hol a saját hol a mások meggyőzése érdekében.