Szkeptikus Fórum

@pounderstibbons (63046):

Ha repair értelmezését fogadnánk el az auralátókra,..

Teljesen másról beszélsz.
Én nem értelmeztem az aura látást!
A tesztet kifogásolom, mert nem felel meg, a tudományosság feltételeinek.

Áltudományos.

Ha a továbbiakban azt mondod nem vagy ” képben ” most kivételesen megértem.
Az aura tárgyalása kezdetén bizonygattátok, hogy a szem becsapható.
Akkor is azt feltételeztem, hogy egy objektívet nem lehet becsapni. Inkább az a valószínű, hogy kép rögzítő – agy – képesség korlátai nem felelnek meg, a közvetített kép leképzésének.
Kvázi nem a szeme van becsapva az illetőnek, hanem mint ebben az esetben, az agy
sérülése/gyakorlatlansága okozza a rossz valótlan kép leképzését. Pontosabban a szemtől függetlenül, az agy képes olyan dolgokat vizuálni amit nem is az objektíven keresztül kap.

@repair (63063):

Tényleg következetes vagy, most sem érted amit írtam.

Persze, hogy a felperes a kezdeményező, hiszen a nevében is benne van. Ha közel ötven százalék az esélye a két félnek egy adott perben, a felperes ” hivatalból ” nagyobb előnyben van, mint az alperes. Tehát az alperes és felperes kérdés, csak a kezdeményező ”gyorsaságán ” múlik.
De erről nem áll szándékomban vitát folytatni.

Persze, hogy nem értem, ha egyszer értelmetlenségeket írsz (ráadásul offolsz, csak ez ebben a szobában nem olyan nagy gond).

Miért lenne előnyben egy felperes, és ez hogyan kapcsolódik az aura-teszthez?
Konkrét példával meg tudsz győzni, de fogalmam sincs, hogy mire gondolsz.

- Pl. tegyük fel én kölcsönadok neked 200.000 Forintot, amit nem adsz meg a határidőn belül. Én emiatt perelhetlek téged felperesként, de te hogyan perelhetnél engem? Milyen nagyobb előnyben lennék hozzád képest?

- De mondjuk vegyünk egy olyan pert, amit tényleg mindkét fél indíthat, mondjuk legyünk mindketten feltalálók, akik kölcsönösen azzal vádoljuk egymást, hogy jogosulatlanul használjuk a másik által szabadalmaztatott eljárást.
Tessék, te vagy a felperes, én az alperes. Mesélj, milyen előnyöd származik "hivatalból" szerinted ebből?
És ez hogyan hozható összefüggésbe az Aura-teszteléssel?

@repair (63063):

Én objektív bizonyítást szerettem volna kapni, hogy az auralátás nem létezik.
A teszt áltudományos, mert hamis állításon alapszik.
Ezt ugyanis, nem lehet bizonyítani!!! "AKKOR ennek alapján azt is látnia kell, hogy hol van az illető."
mert nincsenek megfigyelések, és nem is cáfolható, mert nem vethető össze a valósággal.

De talán Te megpróbálhatnád.

Hogyne lenne összevethető. PL. a látó többször azt állította, hogy A kabinban van az alany, de a valóságban B-ben, vagy C-ben volt, ergo az jött ki, hogy többszörösen a valóságtól eltérő állítást tett. Néha persze a valóssággal egyező állítást is tett a látó, de ennek gyakorisága nem volt jelentősen eltérő eredményű a vakon tippeléstől. Ennek alapján a vizsgált személy általa állítottan működő képességéről kimondhatjuk, hogy a valóságban nem működik (jobban mint a véletlenszerű tippelés).

@Question (63062):

Tegyük fel, hogy valaki látja az aurát.

Te most csak vitatkozni szeretnél?
Nem vagy tisztában az objektív tudomány fogalmával?
Ezt a feltételezést nem teheted fel ha tartod magad a tudományos szemlélethez!
Nincs megfigyelés, ami alapján ezt objektív módon feltételezd.
Dettó feltételezés: Tegyük fel Isten létezik akkor … jön a sárdagasztás.

Döntsd el, áltudományos vitát akarsz, vagy tudományos alapon irkálunk?
Ha áltudományt képviseled én feladom, hiszen ezt ilyen alapon, közel kétezer éve nem sikerült még befejezni.

@repair (63075):
Legalább közelebb vagyunk a félreértés lényegéhez.

A tudományban ugyanúgy lehetségesek feltételezések. Bevett bizonyítási módszer, hogy feltesznek egy állítást, igaznak fogadják el, megnézik mi az, aminek következnie kell belőle. Aztán ha a következmény nem igaz, akkor az állítás sem.

Ott van ez is a linkelt oldalon: :

P implies Q, but Q is false, therefore P is false.

@repair (63063):

Én objektív bizonyítást szerettem volna kapni, hogy az auralátás nem létezik.

A teszt erre nem alkalmas. Az eredménye az, hogy ez a teszt sem bizonyítja, hogy auralátás létezne.

@Popula(c)tion (63078):

Én objektív bizonyítást szerettem volna kapni, hogy az auralátás nem létezik.

A teszt erre nem alkalmas. Az eredménye az, hogy ez a teszt sem bizonyítja, hogy auralátás létezne.

A teszt bizonyitotta, hogy az adott szemely ott es akkor nem latta az aurakat.

Megint ott tartunk, hogy elvileg lehet-e valaminek a nem letezeset objektiveb bizonyitani?
Nem lehet.

A peldanal maradva:
-lehet, hogy elozo nap, vagy jovore, vagy 100 ev mulva, vagy egy masik szobaban latta volna
-lehet, hogy valaki mas latta volna, csak ez az alany nem latta
-lehet, hogy valaki masoknak latta volna az aurajat

es igy tovabb.
Ezert mondjak sokan, hogy a bizonyitas terhe azon van, aki allit valamit.

Persze az, hogy eddig meg senkinek sem sikerult bemutatni, hogy latja az aurat, az megengedi, hogy altalanositsunk...

@ennyi (63080):
Akkor neked is: http://en.wikipedia.org/wiki/Evidence_of_absence

Ez most jutott eszembe: Ha igaz, hogy valaminek a létezését nem lehet bizonyítani, akkor ez azt jelenti, hogy nem létezik bizonyítás arra, hogy valami nem létezik. Kicsit ellentmondás szagú, nem?

Persze az, hogy eddig meg senkinek sem sikerult bemutatni, hogy latja az aurat, az megengedi, hogy altalanositsunk...

Valami ilyesmi a lényeg.

Ami a lényeg, hogy igenis vannak olyan dolgok, amiknek a nemlétezését lehet bizonyítani.

@Question (63081): Ott a pont. A deduktív okoskodás csodája.

Ha valaki egy filter coca tea helyett megiszik egyszerre 10-20-at akkor annak lehet olyan hatása, mintha felszívna egy csík kokaint?

Ugyanis rendeltem netről coca teát és ki fogom próbálni amint megjött! Nagyon kíváncsi vagyok!

Wikipédia szerint: http://en.wikipedia.org/wiki/Coca_tea
A cup of coca tea prepared from one gram of coca leaves (the typical contents of a tea bag) contains approximately 4.2 mg of organic coca alkaloid.[1] (In comparison, a line of cocaine contains between 20 and 30 milligrams.[2])

Ez azt jelenti, hogy ha mind a 100gramm teát lefőzöm, (annyi van egy dobozban) akkor az 100 * 4,2mg az 420mg alkoloid ! Az olyan mintha venne valaki 1 gramm kokot és 42%-os tisztaságú lenne. (42%ban tartalmazna kokaint.)

Jah és 1 coca tea filter 1gramm koka levelet tartalmaz. Abból kívánok egyszerre 10-20at lefőzni és meginni.

@Question (63081):

Ami a lényeg, hogy igenis vannak olyan dolgok, amiknek a nemlétezését lehet bizonyítani.

Pl.?
(Nem egy bizonyos eseményre, hanem általában egy dolog létére vonatkozóan kérném a bizonyítást.)

@Popula(c)tion (63085): ...dolog nemlétére...

@Popula(c)tion (63086):
-Nincs legnagyobb prímszám (keress rá, a gumiszobában is linkeltem már egyszer)
- XY-nak nincs Z képessége (lásd fentebb az aurás példa)
- nincs olyan betondarab, ami nem süllyed el, ha vízbe dobom

etc.

@Question (63087): Ez egyik sem bizonyítás, csak kijelentesz valamit.

Én ezt azért nagyon átgondolnám a helyedben, de leginkább sürgősen elfelejteném.

Egyrészt:
Drogok és veszélyeik: a kokain
Szerző: WEBBeteg - Dr. Dinya Zoltán

Szokásos adagja felszippantásnál 10-150 mg, vénás használatnál 50-500 mg, halálos adagja kb. 1200 mg. Hatása körülbelül egy óráig tart, erőssége a vérszint emelkedés gyorsaságától függ.

Az amfetaminszármazékokhoz hasonlóan gátolja a dopamin, noradrenalin, szerotonin lebomlását, így erős élénkítő, stimuláló hatása van.

Megemeli a vérnyomást, a pulzusszámot, a hangulat jelentősen emelkedik, elmúlik a fáradtság, eltűnik az étvágy, nő a szexuális vágy, nő a teljesítmény.

A kokain káros következményei

Nagyobb adagoknál szorongás, álmatlanság, agresszivitás, impotencia jelentkezhet. Tartós fogyasztása során paranoid reakciók, személyiségtorzulás alakul ki.

A kokain használata okozhat szívritmuszavart, szívrohamot, agyi érszűkületet, impotenciát, epilepsziás rosszulléteket, a rendszeres felszippantás során károsodhat az orrnyálkahártya. Terhes nőknél a kokain koraszülést, kromoszómakárosodást okozhat.

Fizikai függőség lényegében nem alakul ki, de igen erős a pszichés függőség, a sóvárgás az újabb adagok után.

Másrészt:

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Visszaélés kábítószerrel
282. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Visszaélés kábítószer-prekurzorral
283/A. § (1) Aki az Európai Unió jogi aktusában meghatározott engedély nélkül vagy engedély kereteit túllépve kábítószer-prekurzort tart, forgalomba hoz, az Európai Közösség vámterületére behoz, onnan kivisz, vagy kábítószer-prekurzorral közvetítő tevékenységet végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Nem büntethető, aki - mielőtt a kábítószer készítését elősegítő tevékenysége a hatóság tudomására jutott volna - a cselekményét a hatóság előtt felfedi, a birtokában lévő kábítószer-prekurzort a hatóságnak átadja, és lehetővé teszi a kábítószer készítésének elősegítésében részt vevő más személy kilétének megállapítását.

Tehát jogi eljárást, potenciálisan börtönbüntetést, függőséget és egészségügyi károsodást, valamint akár halált kockáztatsz némi élénkítő-stimuláló hatásért. Az évszázad üzletének tűnik, pláne így, hogy kidobolod az interneten, hátha rádakad egy rendőr és utánanéz az IP címednek.

@kokain (63083):

Ráadásul garantáltan lövésed se lesz felőle, hogy a 100 gramm teádban tényleg csak 420 mg hatóanyag van? Megmérte ezt szerinted ott valaki helyben? Mi van ha mondjuk pont a te adagodban kicsit több a hatóanyag (ugye a csomag alig 0,42%-ról van szó, itt nem egy olyan etwas akár néhányszoros eltérés), így egyrészt akár halálos adagot is felszippanthatsz, sőt a rendőrség se már egy piszlicsáré csekély mértékű droggal való visszaéléssel fog zargatni, mivel már 4-5-szörös eltérés azt jelenti, hogy felküzdötted magad a csekély mennyiségként elfogadható 2 gramm hatóanyag fölé.

@Popula(c)tion (63088):
A wikiről:

Tegyük fel, hogy a prímszámok darabszáma véges. Legyen ez a szám m. Szorozzuk össze mind az m darab prímet, majd adjunk hozzá egyet. A kapott szám egyik prímmel sem osztható a halmazunkból, hiszen bármelyikkel osztva egyes maradékot kapunk, az egy pedig egyik prímmel sem osztható. A szorzat tehát vagy maga is prím, vagy osztható egy olyan számmal, ami nincs benne a fenti véges halmazban. (Ez azért igaz mindig, mert minden 1-nél nagyobb egésznek van prímosztója. A bizonyítást lásd fentebb.) Mindkét esetben legalább m+1 darab prímszám létezik. A fenti érvelés viszont nem függ m értékétől, így (m+1)-re is ugyanígy felírható. Így tehát a prímszámok darabszáma nagyobb bármely adott véges számnál.

Megjegyzem, neked is ugyanennyi idő lett volna rákeresni........

@Question (63087):

- nincs olyan betondarab, ami nem süllyed el, ha vízbe dobom

De, vannak ilyen betonok. Az egyik a pórusbeton, a másik a hőszigetelő beton. A testsűrűség lehet akár 300kg/m³ alatt.

@pounderstibbons (63090):


Jogilag nem tiltott a tea fogyasztása sem a behozatala. Viszont pl Amerikába nem lehet bevinni. A teát nem egyszerre kívántam volna meginni, hanem pl először csak 5-10 filtert. Nem szippantottam, volna mivel a vizet nem lehet szippantani, hanem inni.

Sőt szoktak haza hozni teát magyarok is akik dél Amerikában jártak, meg van, hogy mennyit szabad haza hozni. limites. De az USÁBA PL nem szabad vinni egy db levelet sem!

@Solaris (63094):

A kozonseges beton sem sullyed el, ha megfelelo formaju.

http://en.wikipedia.org/wiki/Concrete_canoe

@pounderstibbons (63089):


Prekurzor olyan vegyület, amelyből bioKÉMIAI folyamatok során jelentős szerepű végtermék alakul.

Ez arra vonatkozna pl, ha valaki vegyszeres úton vonná ki a levelekből az koka alkaloidot. Amely por formájában koncentrálódik.

Ha lefőzöl egy pár filter teát annak nem sok köze van hozzá.

@kokain (63097): Ha már az a szándékod, hogy szeretnél egy kicsit elkábulni, akkor kérj magadnak bunkós narkózist. Alkalmas technikával magad is végrehajthatod, esetleg fejjel nekifutsz a betonfalnak. Ügyelj a becsapódási szögre, bár ha elvétenéd, sokat nem vesztünk a fajtáddal.

@ennyi (63098): Betondarabról volt szó, nem betonhajóról. Az acéldarab is elsüllyed, de hajóként vidáman úszik. (Nem is tudom, most hol tart a fémhabok technológiája?)

Nomen est omen, ugye T. Moderátorok?

Aki olyan hülye nevet választ magának, mint a legutóbbi tagunk, azt miért nem lehet kivágni a nevével és a kábítószer reklámjával együtt? Felcsapunk kábítószer ügynöknek, vagy mi?

@Question (63092): Matematikai konstrukciók eleve kiesnek, mert önkényesen felállított axiómák alapján, a saját rendszerükön belül működnek. A többi példád sem jó, mert nem bizonyítások, hanem kijelentések. Ráadásul konkrét szituációk, nem pedig egy dolognak az általános nemlétéről szólnak. Várok egy bizonyítást!

@kokain (63108):

A fogyasztási módod befolyásolhatja a hatóanyag felszívódás, így méginkább valószínűtlen, hogy eltaláld a veszélytelen, ám hatásos adagolást (már ha van ilyen). Az, hogy a tipikus kokaincsík hatóanyagtartalmához próbáltad igazítani a fogyasztandó mennyiséget, nekem nem arra utalt, hogy a (z akár kávéfogyasztáshoz mérhető károsságú) tradicionális fogyasztási kultúra érdekelne, hanem inkább valami, káros mellékhatásoktól se mentesíthető élménykeresés.

Az általad javasolt fogyasztási mód általam ismeretlen eséllyel garantálna bármiféle pozitív élményt, miközben a fogyasztás egészségügyi veszélyei továbbra is reálisak. Továbbra se javaslom.

És a téma azért nincs innen kivágva, mert ha neked eszedbejutott, akkor másnak is fog.

Jogilag pedig inkább komolyabban utánanéznék a büntetőjogi szabályozásnak is, mert érhetnek meglepetések. Magam nem vagyok büntetőjogász de láttam már összetört életű fiatalt, egy olyan per után, amiben minimális mennyiségű anyag birtoklása miatti eljárásban végül felmentették, de ennek ellenére nem tűnt boldognak. Ahogy népes családja sem.

A kokalevél és a kokain tartalmú anyagok jelenleg is tiltottnak minősülnek nálunk is.
http://www.eekh.hu/jogszabalyok/2004_142.pdf

És maradnak is.
http://index.hu/belfold/2012/02/13/elke ... _jegyzeke/

De ha nem hiszed, nézd meg a kifejezetten a teára is kitérő alábbi fórumot:
http://www.utazas.com/utazas/forum/foru ... =948357518

@kokain (63108): Te ne osztogass nekem tanácsokat!

@pounderstibbons (63111):

A kokalevél és a kokain tartalmú anyagok jelenleg is tiltottnak minősülnek nálunk is.

Megnyugtató. Már csak a vámosoknak kell szólni, hogy a kokatea kokalevélből készül.

Ha képviselő lennék, benyújtanék egy törvényjavaslatot, amely legalább tízzel felszorozná a kábítószerrel kapcsolatos büntetési tételeket. Nem öt év, hanem ötven és nem börtönben, hanem kőbányában a szabad ég alatt, kényszermunkán.

@pounderstibbons (63111):

Köszi a tájékoztatást, utánaolvastam, és 2 gramm felett van komolyabb bünti, viszont én 100 filteres teát rendeltem, aminek filtere 4.2 mg-ot tartalmaz, tehát a 100 db 0.42 grammot összesen.

@kokain (63118):

Csak mondjuk ezt a hatóság nem hiszi el bemondásra, emiatt köteles kirendelni igazságügyi szakértőt, akinek a munkadíja olyan 200.000-nél indul, és akkor még nem is kaptál büntetést. És ne hidd, hogy ezalatt csak ejnyebejnye van. Számolja azzal is, hogy mennyiben használ neked egy büntetett előélet, családod mit szólna hozzá, stb.

@Solaris (63117):

Nah nah, akkor mit csinálnánk az alkoholistáinkkal? Dohányosokkal? Internetfüggőkkel?:D

@Solaris (63094):
Örülök, hogy látod a lényeget a mondanivalómban. Bravo!
Mondjuk érdekesnek érdekes, azt meg kell hagyni.

@Popula(c)tion (63107):
A matematikai konstrukciókkal kapcsolatos felvetésedet nem mondtad eddig. Azt mondtad, bizonyítsam valaminek a nemlétét. Tessék, itt van, bizonyítottam.
Amúgy az axiómák azért nem önkényesen vannak megválasztva, remekül összecsengenek a tapasztalati tényekkel.

A példáim közül egyik sem szituáció, nem is értem, ezt honnan veszed.
Fentebb egyébként te magad is azt bizonygattad repairnek, hogy be lehet látni, hogy nincs auralátó képessége valakinek.

Persze abban igazad van, hogy kellően homályosan definiált dolog nemlétét nem lehet bizonyítani, de ez más kérdés. Vannak jól definiált dolgok, melyek nemlétét lehet bizonyítani (adott feltételezésrendszerben), tehát általánosságban nem igaz, hogy valaminek a nemlétét ne lehetne bizonyítani.

Olvasd el a wiki-s linkemet is valahol fentebb, az is erről szól.

Vagy egy másik érvem, szintén másodjára:

Ez most jutott eszembe: Ha igaz, hogy valaminek a létezését nem lehet bizonyítani, akkor ez azt jelenti, hogy nem létezik bizonyítás arra, hogy valami nem létezik. Kicsit ellentmondás szagú, nem?

@Question (63122):

Question írta:@Solaris (63094):
Örülök, hogy látod a lényeget a mondanivalómban. Bravo!
Mondjuk érdekesnek érdekes, azt meg kell hagyni.

Nem kívánok az akadémikus jellegű, számomra érdektelen vitátokba beavatkozni a nem létező bizonyíthatóságát illetően.

A víznél kisebb sűrűségű betonra vonatkozó közlésemet vedd hasznos műszaki információnak.

@pounderstibbons (63120): Az alkoholistákkal? Próbát tennék velük, mint Tiberius (gúnynevén Biberius - Iszákos) római császár Torquatus Novelliussal, aki egy hajtókára kiitta a három congius űrtartalmú, borral színig töltött serleget a császár egészségére és túl is élte. Egy congius 3,283 liter, tehát tudott a derék római vedelni. E teljesítményéért tüstént ki is nevezte őt Tiberius szenátorrá. Nálunk automatikusan bekerülnének a törvényhozásba. Fel sem tűnne. Gombot nyomni a hülye is tud. Aki nem állja ki a próbát, mehet a többiek mellé a kőbányába, ha életben marad.
A dohányos és a netfüggő elvileg beszámítható marad és nem oltja ki mások életét, pld. közlekedési balesetben, mint a narkósok, vagy az iszákosok. (Te mint jogász, bizonyosan tudsz arról, hogy anno Bulgáriában halálra ítéltek és kivégeztek egy ittas állapotban halálos balesetet okozó gépkocsivezetőt, mert a tettét széndékos emberölésnek minősítették. Sajna, nem lett belőle joggyakorlat sehol.) A dohánytermelést be lehetne szüntetni, mert ebből a bevétel és a kiadás állami szinten kb. ugyanannyi.
A netfüggés ellen rugós szék. Amikor delikvens már eleget ült a monitor előtt, egy ügyes automata kirúgja a székből, hogy csak úgy nyekken a padlón, és lekapcsolja 24 órára az internetelérést.

@Question (63123):
Ez volt a kiindulás:

@Question (63081):
Idézet:
Ami a lényeg, hogy igenis vannak olyan dolgok, amiknek a nemlétezését lehet bizonyítani.
Pl.?
(Nem egy bizonyos eseményre, hanem általában egy dolog nemlétére vonatkozóan kérném a bizonyítást.)

Ez volt a válaszod:

-Nincs legnagyobb prímszám (keress rá, a gumiszobában is linkeltem már egyszer)
- XY-nak nincs Z képessége (lásd fentebb az aurás példa)
- nincs olyan betondarab, ami nem süllyed el, ha vízbe dobom
etc.

A matematikával kapcsolatos kifogásom ez volt:

Matematikai konstrukciók eleve kiesnek, mert önkényesen felállított axiómák alapján, a saját rendszerükön belül működnek.

Az, hogy XY-nak nincs Z képessége, az egy esemény, olyan értelemben, mint ahogy a téridőben egy bizonyos helyet ÉS időt kijelölünk. Csak azt mondhatjuk ki, hogy ebben az időben, és helyen, ennek és ennek, ilyen és ilyen tulajdonságának a léte nem bizonyított. Ez egy bizonyos szituáció eredménye. Ezt írtam repairnek:

@repair (63063):
Idézet:
Én objektív bizonyítást szerettem volna kapni, hogy az auralátás nem létezik.
A teszt erre nem alkalmas. Az eredménye az, hogy ez a teszt sem bizonyítja, hogy auralátás létezne.

Ugyanígy, a betonos példád minek a nemlétét bizonyítaná? A betonét, a vízét, a süllyedését? (Ha akarom, értem, nyilván a süllyedés. ) Ennyi és Solaris hipp-hopp felvázoltak olyan szituációkat, amikben az állításod nem igaz.

@Popula(c)tion (63137):
Akkor a betonos meg a képességes dolog legyen felejtős, elismerem, rossz példák.

De ettől még áll minden, amit az előbb írtam:

A matematikai konstrukciókkal kapcsolatos felvetésedet nem mondtad eddig. Azt mondtad, bizonyítsam valaminek a nemlétét. Tessék, itt van, bizonyítottam.
Amúgy az axiómák azért nem önkényesen vannak megválasztva, remekül összecsengenek a tapasztalati tényekkel.

Persze abban igazad van, hogy kellően homályosan definiált dolog nemlétét nem lehet bizonyítani, de ez más kérdés. Vannak jól definiált dolgok, melyek nemlétét lehet bizonyítani (adott feltételezésrendszerben), tehát általánosságban nem igaz, hogy valaminek a nemlétét ne lehetne bizonyítani.

Olvasd el a wiki-s linkemet is valahol fentebb, az is erről szól.

Vagy egy másik érvem, szintén másodjára:

Idézet:
Ez most jutott eszembe: Ha igaz, hogy valaminek a létezését nem lehet bizonyítani, akkor ez azt jelenti, hogy nem létezik bizonyítás arra, hogy valami nem létezik. Kicsit ellentmondás szagú, nem?

@Question (63138):

Amúgy az axiómák azért nem önkényesen vannak megválasztva, remekül összecsengenek a tapasztalati tényekkel.

Bármennyi tapasztalat sem bizonyíték arra, hogy mindig, mindenhol ugyanazt fogjuk tapasztalni.

Ha igaz, hogy valaminek a létezését nem lehet bizonyítani, akkor ez azt jelenti, hogy nem létezik bizonyítás arra, hogy valami nem létezik. Kicsit ellentmondás szagú, nem?

Ha igaz,...akkor...
Én nem állítottam, hogy valaminek a létezését nem lehet bizonyítani.
Azt állítom, hogy a nemlétezést nem lehet bizonyítani. (Nem mint egy konkrét eseménynek, szituációnak, hanem mint általánosságban valamilyen dolognak a nemlétét.)

@Popula(c)tion (63140):

Bármennyi tapasztalat sem bizonyíték arra, hogy mindig, mindenhol ugyanazt fogjuk tapasztalni.

De azért az önkényestől messze van...

Ha igaz,...akkor...
Én nem állítottam, hogy valaminek a létezését nem lehet bizonyítani.
Azt állítom, hogy a nemlétezést nem lehet bizonyítani. (Nem mint egy konkrét eseménynek, szituációnak, hanem mint általánosságban valamilyen dolognak a nemlétét.)

Kimaradt egy nem szó abból, amit írni akartam, helyesen:
Ha igaz, hogy valaminek a nemlétezését nem lehet bizonyítani, akkor ez azt jelenti, hogy nem létezik bizonyítás arra, hogy valami nem létezik. Kicsit ellentmondás szagú, nem?

@Question (63141):

Ha igaz, hogy valaminek a nemlétezését nem lehet bizonyítani, akkor ez azt jelenti, hogy nem létezik bizonyítás arra, hogy valami nem létezik. Kicsit ellentmondás szagú, nem?

Akkor viszont helyesen:
Ha igaz az, hogy valaminek a nemlétezését nem lehet bizonyítani, akkor ez azt jelenti, hogy az erre az állításra vonatkozó bizonyíték nemlétét sem lehet bizonyítani. Nem, így már nem ellentmondás szagú.

@Popula(c)tion (63142): Szalmabáb érv. Ha mondasz egy másik állítást, ami nem ellentmondásos, azzal nem küszöbölted ki a fentebbi ellentmondását.

@Popula(c)tion (63140):

Én nem állítottam, hogy valaminek a létezését nem lehet bizonyítani.
Azt állítom, hogy a nemlétezést nem lehet bizonyítani. (Nem mint egy konkrét eseménynek, szituációnak, hanem mint általánosságban valamilyen dolognak a nemlétét.)

Azt gondolom értem amit írsz, de ez csak egy elmélet, és a gyakorlatban így nem alkalmazható.
Az objektív tudomány különbséget tesz aközött, hogy valami nem lehetséges, vagy lehetséges, de utalnak/nem utalnak tények a létezésére.
Amikor általánosítasz összemosod ezeket.

Ha azt mondjuk valamire, hogy nem lehetséges, az csak konkrétum lehet. Ezt nem lehet általánosítani.

Ha azt mondjuk lehetséges, de nem utalnak tények a létezésére,az megint csak konkrétum, és szintén nem lehet általánosítani.

Ha azt mondjuk lehetséges, mert utalnak tények a létezésére, az megint csak konkrétum.
Csak az lesz a kérdés áltudományos, vagy objektív tudomány szempontból vizsgálódnak.
Amikor az ” általánosságban” szót használod az a tudomány szempontjából már megközelíthetetlen lesz, mert hiszen nem egyértelmű, melyikről van szó.

@pounderstibbons (63073):

a látó többször azt állította,

Ezt hogyan értelmezted? Elfogadtad állításnak?

@Question (63077):

P implies Q, but Q is false, therefore P is false.

Egy adott axióma rendszerben feltétlen igaz amit írtál.
Akkor le is modellezheted a következő kérdésem, és helyettesítsd be.
Mi történik, ha egy megállíthatatlan ágyúgolyó találkozik egy mozdíthatatlan fallal.

@Popula(c)tion (63078):

A teszt erre nem alkalmas. Az eredménye az, hogy ez a teszt sem bizonyítja, hogy auralátás létezne.

Na végre, azért néha egyezik a véleményünk. Ez a teszt nem bizonyíték, hogy az aura látás létezne, és arra sem, hogy nem létezik, és az is kijelenthető, ez a teszt semmit nem bizonyít, mert szubjektív áltudományos állításon alapszik.

A tudományosság egyik alapköve a cáfolhatóság. Ezt viszont sem cáfolni, sem bizonyítani nem lehet, mert nincs megfigyelés, ami igazolná ezt az állítást, ergo a tudomány szempontjából megközelíthetetlen. Áltudományos az állítás. Csak sárdagasztás.

AKKOR ennek alapján azt is látnia kell, hogy hol van az illető.

A teszt egymásnak ellentmondó feltételezéseket rögzít. Hiszen mind a húsz esetben
feltételezi/állítja, hogy látta az aurát. Csak a hamis, nem cáfolható, nem bizonyítható mondat, dönt a teszt értelmezéséről. Úgy is jellemezhető,maximálisan szubjektív a kiindulása.

Gondolkoztál már azon, ha egy sorozatban, nincs egyik kabinban sem ” látni való ” szinte egyértelművé válhatna a teszt?

Hogyan képzeled el az érdemi párbeszédet/vitát, ha képtelen vagy az általad állított törvényszerűséget igazolni?
Próbáld meg az axiómát bizonyítani,akkor elfogom ismerni, hogy igazad van.
Addig viszont állíthatom: A teszt áltudományos bizonyítás, mert nem teljesíti a tudományosság feltételeit.

@ennyi (63080):

Ezert mondjak sokan, hogy a bizonyitas terhe azon van, aki allit valamit.

A teszt bizonyitotta, hogy az adott szemely ott es akkor nem latta az aurakat.

Én most félre értlek téged?
Én azt kérem, hogy – aki állítja - bizonyítsa be, a teszt premisszájában rejlő törvényszerűséget: AKKOR ennek alapján azt is látnia kell, hogy hol van az illető.

Gyakorlatilag ezt is követelhetné a teszt? Akkor azt is látni kell, hogy nő vagy férfi áll a kabinban.
Ez a törvényszerűség tudományosan nem igazolható, mert nem figyeltünk meg olyan jelenséget ami ezt indokolná, erre nincs tapasztalati megfigyelés. Ez csak egy szubjektív állítás!
De akkor minek az alapján bizonyíték, hogy nem látható az aura?

Hiszen az a premissza. Legalább is az egyik fél részére.

@repair (63149):

Ezt hogyan értelmezted? Elfogadtad állításnak?

Igen, pont olyan állításnak, mint ahogy egy vakságát tagadó vak ember (lásd: Anton–Babiński szindróma) is képes azt állítani, hogy lát és el is tudja mondani, hogy mit lát. De ettől még ugyanúgy vak, mint más vakok, akik elismerik ezen hiányosságukat, mert az általa elmondottak nem fognak annyira egyezni a valósággal, mint amennyire ezt egy látótól várnánk.