@Popula(c)tion (64079):
A tudományban létezik egy eszköz, amit úgy hívnak, hogy (munka-)hipotézis.
Igen. Nem vitatom. Ad Hoc, hipotézis.
A tudományban létezik objektivitás, erről meg gőzöd sincs.
Ott vagy tévedésben az aurateszt kapcsán, hogy állításokkal hadakozol.
Ez nem tévedés.
Nem hadakozom, csak állítom, Te meg azon hadakozol, hogy bebizonyítsd minden áron, hogy nekem nem lehet igazam.
Vedd már észre, ennek már semmi köze, hogy az állításod
AKKOR ennek alapján azt is látnia kell, hogy hol van az illető.igaz e vagy sem.
Én egy gyakorlatban megvalósult kísérlet eredményéről állítom,hogy nem felel meg az objektív tudomány alapjainak. Csak nekem lehet akkor hipotézisem az állításommal kapcsolatban.
létezik objektív, nagyon is falszifikálható eszköze
Elfogadom.
A kérdésem, akkor miért nem azt használtátok???
Etimológiailag a falszifikálás cáfolatot jelent, - akkor mondjuk, hogy egy MEGFIGYELÉS FALSZIFIKÁLJA AZ ELMÉLETET, ha ellentmond neki, bebizonyítva azt, hogy az elmélet nem helyes.
Akkor tisztázzuk valamit . Azt szándékozod falszifikálni, amit nem verifikáltál?
Kinek az írása zagyva, bla-bla?
Erről a kísérletről, te már nem feltételezhetsz semmit, mert a falszifikáció( elmélet megcáfolása ) egy áltudományos kísérlet formájában megtörtént.
Aki a kísérletet, a tudomány szempontjait figyelembe véve felépítette, az már nem cáfolhatja a kísérlet eredményét Csak értékelheti!!!
Még azt sem feltételezheted, hogy a kísérlet rossz volt. Csak állíthatod, mert a megvalósult kísérlet tény.
Ezért. Én állítom, hogy a kísérlet rossz, és az objektív tudománynak megfelelően várom, hogy megcáfold az állításom.
Addig jogos az állításom, amíg nem ” verifikálod ” ezt az állításod.
AKKOR ennek alapján azt is látnia kell, hogy hol van az illető
Látod mekkora marhaságot írtál a falszifikálhatósággal ? Ez tudomány-filozófia.
Az megint csak nem érdekel téged, ez a fajta filozófia azt is megkövetelné, hogy logikai formája tegye lehetővé a negatív kiválasztást, tapasztalati ellenőrzések segítségével.
Én meg azt magyarázom, hogy egy tapasztalati-tudományos rendszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a tapasztalat megcáfolja.
Ez jelenti nálad a tudomány ismeretein alapuló vitát. Gratulálok!
Ezzel magadat nevetteted ki.
Az aura teszt vitáját nem lehet érdemben folytatni.
Mivel ez a teszt nem a gyakorlati megfigyelésen alapul, hanem egy szubjektív, a tudomány szempontjából megközelíthetetlen állításon alapul, ezért áltudományos.
Ha valaki felépít, egy másik tesztet, ami megfelel az objektív tudományos szemléletnek, újra tesztelni kell egy auralátót.
Nem kötelezhetek senkit, hogy az állításom elfogadja. Igazad van.
Én sem fogadom el.
Idézet Vágó István ” Vigyázat csalók „ című könyvéből :
Áltudomány, ha valaki olyan fogalmakkal érvel. melyeket előtte nem definiált, azaz nem határozta meg pontosan azok jelentését.
Addig a saját és a gyakorlati és tapasztalatok alapján, jogosan állítom, hogy auralátás létezik.
) 
