A nyelv alladoan fejlodik, egyebek kozott ugy is idegen eredetu szavak kerulnek bele.
Mondd magyarul a kovetkezoket: DNS, s slusszkulcs, az auto, a bickli, a cirkusz, likviditás, teokratikus, folklór, diegézis, mimézis, impulzív, agglomeráció, szenilis, autonómia, reziduális...
Honfoglalás előtti jövevényszavak:
iráni eredetű szavak: ezer, kard, nemez, tej, tíz, perzsa: vám, vásár, vár (főnév), alán: asszony, híd stb.
ótörök (bolgár-török és köztörök) eredetű szavak (kb. 300): kicsi, alma, sárga, iker, betű, bika, borjú, disznó, búza , árpa stb.
Honfoglalás utáni jövevényszavak:
török eredetű szavak: kun-besenyő: balta, csősz, kalauz, komondor; oszmán-török: zseb, papucs, bogrács, kávé, pite stb.
szláv eredetű szavak: kapál, kaszál, puszta, munka, barát, megye, paraszt, ebéd, asztal, vacsora stb.
német eredetű szavak: herceg, mozsár, páncél, zsinór, kastély, sógor, bejgli, cél stb.
latin eredetű szavak: angyal, kápolna, ceruza, iskola, kréta, kollégium, porta, tégla, rózsa, a hónapok nevei, stb.
lengyel eredetű szavak: galamb, cseresznye stb.
francia eredetű szavak: címer, furmint, kilincs, mécs, paraj, butik, garzon stb.
olasz eredetű szavak: lándzsa, pajzs, pálya, piac, egres, füge, mazsola, narancs, remete, banda, szalámi stb.
román eredetű szavak: áfonya, ficsúr, mokány, tokány stb.
angol eredetű szavak: futball, taccs, dzsip, busz, dzsentri, menedzser, klub, hobbi, keksz, notesz stb.
cigány eredetű szavak: ácsi, csaj, csávó, csór, csóró, dilinós, duma, gádzsó, góré ’főnök’, hóhányó, kajál, lóvé, manusz, séró, kéro, térd, szusz, bula, kula, zorall stb.
jiddis eredetű szavak: handlé, jampec, jatt, kóser, sóher, stika, balhé, haver, srác, szajré stb.
nemzetközi műveltségszavak:
vándorszavak: kömény, majom, maszlag, papagáj, tárkony, selyem, szablya, alabárd, borbély stb.
nemzetközi szavak: agronómus, akrobata, akusztika, automata, garázs, csekk, tröszt, algebra, szamovár, dzsungel stb.