@énkérdezek (10701):
Ja, térjünk vissza a bio táplálkozáshoz hektáronkénti 500 kg-os termésszinthez az 5.000 kg helyett (búza)
Csak egy példa a sok közül, hogy mennyire nincs fogalmad a tényekről, és mennyire a propaganda hatása alatt állsz:
A Bali szigeti vízi templom rendszer
Bali szigetének egyik vulkáni csúcsán található egy hatalmas templom, amit a
vizek Istennőjének Dewi Danu-nak építettek.
Úgy tartják, az Istennő a vulkán krátertavában lakik. A templomban 24 pap
él, akiket gyermekkorukban egy szűz papnő választott ki arra a feladatra,
hogy életfogytig szolgálják az istennőt.
A balinézek rizst termelnek, amihez teraszosították az egész szigetet. A
hegyekből az esőt néhány gyors folyó vezeti a tengerbe, melyeket elágazó
csatornarendszerrel tökéletesen szétterítenek a teraszokon. A meredek
hegyoldalba vájt hosszú csatornarendszer fenntartása nagyon nagy
összehangoltságot igényel.
A legkisebb szervezeti egységük a subak, amely azon emberekből áll akik
egyetlen végső csatorna elágazásból nyerik a vizet a közös teraszukhoz. Egy
subak mérete nagyjából megfelel egy vadász gyűjtögető csoporténak, és úgy is
működik. Közösen választanak vezetőt maguk közül, aki képviseli a subakot. A
subak legfontosabb tevékenysége az öntözőrendszerének fenntartása, utak és
gátak fenntartása, és a vízlopás megakadályozása.
A kráter tavi főtemplom alatt minden csatorna elágazásnál kisebb templomok
emelkednek. A legkisebb templomok ott állnak ahol a csatorna beleömlik egy
teraszba, ezeket csak egy subak használja.
A nagyobb templomokat csupán az év néhány nevezetes napján használják, és
mindegyiknek saját szentjei és istenei vannak. Minden csatorna elágazás az
ott álló templommal az alatta fekvő subakok gyülekező és érdekegyesítő
helye.
„A Pura Er Jeruk a legnagyobb templom a környéken. Ez alatt 24 subaknak 14
kisebb temploma áll. Ez a 24 subak egyesül Pura Er Jeruk templomában amikor
ott találkozunk. Minden döntés, minden szabály ami a vetésidőt és a
vízmunkákat illeti ilyenkor születik. A döntéshozatalt követően mindenki
hazamegy, majd összehívja a subakja minden tagját, és kihirdeti a
határozatot. Ennek megfelelően a vetés napra készen be van osztva a subakok
között, mivel a vizet ennek megfelelően szabályozzuk. Például 10 napig egyik
subak vet, a következő 10 napon a másik, és így tovább. Itt mindent az
időkényszer irányít, mert egyetlen nap csúszás felboríthatja az összhangot.
Ha sok a rágcsáló akkor mindannyian olyan terményt vetünk amit a rágcsálók
nem szeretnek.”
A nagyméretű monokultúra a kártevők melegágya. A kártevők ellen csak
összehangoltan lehet védekezni. A védekezés leghatásosabb módja, hogy adott
évben nagy összefüggő területen más terményt vetnek, és emelllett a kártevőt
még égetéssel vagy elárasztással is ritkítják.
A főpapot a Vízistennő földi képviselőjének tartják, aki mindig fehérben jár
és hosszú hajat visel. A főpap napközben áldozatot mutat be a parasztok
nevében, akik rizst termelnek. Éjszaka álmaiban az Istennőtől közvetlen
utasításokat kap. A főpapot a szegény gyerekek közül választják, de rangja
mégis felér egy királyéval.
Valójában a főtemplom is a vízrendszer összehangolását, és a béke
fenntartását szolgálja.
- Ha vita támad a vízelosztás során, azt a főtemplom papjai simítják el.
Ha egy csapat új teraszt kíván építeni, akkor a főtemplom papjai
megszemlélik a helyszínt, hogy annak létesítése nem károsítja-e a többi
subak vízbázisát.
Ha engedélyt adtak, akkor gyakorlati tanácsokkal is szolgálnak az
építkezéshez.
A főtemplom több ezer paraszt munkáját hangolja össze több 100 km2-en.
Amikor a Hollandok a 19. században gyarmatosították a szigetet, - akik azért
konyítanak a vízmérnöki munkákhoz - semmit nem tudtak hozzátenni a létező
rendszerhez azon túlmenően, hogy megadóztatták.
A zöld forradalom során egy amerikai mérnök azt mondta: „Ezeknek az
embereknek nem papokra, hanem mérnökökre és hidrológusokra van szükségük.”
A termésátlagok növelése céljából a parasztokat törvénnyel kötelezték a
modern fajták és kemikáliák alkalmazására.
Balin a zöld forradalom katasztrófális következményekkel járt.
A nagyhozamú fajták olyan kártevő létszámhoz vezettek amit a kemikáliák sem
tudtak ellensúlyozni. Az új fajták vízigényének nem felelt meg a több száz
éves öntözőrendszer, ami felborította a vízelosztást.
Ezután számítógéppel próbálták modellezni, hogy mi lehetne az optimális
megoldás, és a programok azt mutatták, hogy a hagyományos művelési mód a
vízelosztást és a kártevők szabályozását illetően nagyon közel van az
optimálishoz.
Az Ázsiai Fejlesztési Bank nyilatkozata:
„Ebben az esetben a modern technológia és bürokratikus szervezési mód
teljesen csődöt mondott, mert egyértelműen ez tehető felelőssé az 1982 és
1985 között tapasztalt nagyméretű terméskiesésért. Nagy árat fizettünk
azért, mert nem ismertük el a hagyományos módszerekben rejlő bölcsességet. A
projectnek az a tanulsága hogy a Bali rizsteraszok egy komlex mesterséges
ökoszisztémát képeznek melyet több évszázad tapasztalata hozott létre.”
…..a magyar fokgazdálkodás valaha ugyanezt jelentette.
A helyszűke, és a téma bősége miatt nem részletezem azokat a problémákat, amelyeket a "modern, nagyüzemi" mezőgazdaság okozott (háttérben a mohó cégtulajdonosokkal).
Szülessen meg mindenki, aki megfogant, éhségbe-betegségbe csöppenve
Ez durva. Ki vagy te, isten, hogy eldöntsd, kinek van joga az élethez, és kinek nem? Hány történet szól amellett, hogy nem a szegénység a legnagyobb baj az ember életében? Hogy a rossz sors jóra is fordulhat? Hogy... Ááááá, nagyon durva elképzelni is, hogy jogot formálsz mások életének megszakítására, amiért nem képesek védekezni.