Kérdezném a szaktársakat, hogy jól látom-e, miszerint az ÉRTEM szerint az értelmes tervezettség bizonyítéka az, hogy egy teljesen felesleges hurkot ír le egy ideg, (egyes állatokban, akár több, mint egy méter hosszan is)
"Hiba van a teremtésben?
Egyes evolucionisták nem kevesebbet állítanak, minthogy idegrendszerünk bizonyos részletei megcáfolják a tervezettség lehetőségét. Lássuk a tényeket!
Vajon előre megtervezett, vagy véletlenek folytán formálódott az élőlények anatómiája olyanra, amilyen? Richard Dawkins oxfordi biológus szerint egyes fajok szervezetében „hibás” megoldásokat találunk, amelyek nem lehetnek tervezettek.
Azonban a konkrét anatómiai példák esetén az intelligens tervező kritikusa fontos tudnivalókat hallgat el. Továbbá olyan elhamarkodott következtetést hirdet, ami egyáltalán nem következik a tényekből.
Egy kis anatómia
„A legnagyobb mutatvány” című könyvében, illetve a Channel4 egyik televíziós sorozatában Dawkins professzor az idegrendszer egyik részletét, az alsó gégeideget hozta fel ateista álláspontja alátámasztása érdekében. Mit kell tudni erről a gégeidegről, és vajon miért gondolja úgy az istentagadó biológus, hogy ezen ideg pályája ellentmond a tervezettségnek?
Az alsó gégeideg az úgynevezett „bolygóideg” egyik nyúlványa (ide kattintva megtekinthető egy ábra a bolygóideg teljes pályájáról). Ez a sok állatfajban és az emberben is megtalálható bolygóideg – más néven X. agyideg, latinul nervus vagus – a tizenkét vastag agyideg egyike. A bolygóideg az agytörzsből indul lefelé, és leágazásai révén a test nyaki, mellkasi és hasi részén sok szerv beidegzéséről gondoskodik.
Az agytól lefelé futó bolygóidegből már a nyak tájékán több vékonyabb idegszál lép ki. Ezek közül az egyik, a felső gégeideg a lehető legrövidebb úton fut a gégéhez. Az alsó gégeideg azonban első látásra szokatlan utat fut be. A lefelé futó bolygóidegből a szív környékén egy elágazás lép ki, amely egy vastag szíveret megkerülve felfelé indul. A bolygóideg e vékonyabb, felfelé irányuló ágát nevezik alsó gégeidegnek, mert visszatér egészen a gége alsó részéig. (Az 1. ábrán kék szín jelzi az agyból induló bolygóideget, a nyak felső részén abból kiágazó felső gégeideget, illetve az aortaív alatt átforduló és onnan visszatérő alsó gégeideget.)
Richard Dawkins és más evolucionista gondolkodók azt állítják, hogy egy racionális tervező az alsó gégeideget is a lehető legrövidebb úton juttatná el a gégéhez, nem pedig ilyen hosszú „kerülő úton”. Dawkins és eszmetársai szerint a gégeideg így nem lehet tervezett, hanem csak „az evolúció barkácsolásának” eredménye.
Azonban ha alaposabban megismerjük a környező anatómiai struktúrákat, kiderül, hogy idegrendszerünk kanyarulatai nem cáfolják, hanem alátámasztják egy intelligens tervező létét. Kezdődjék hát az idegek játéka!
Elhallgatják a lényeget
Az oxfordi tudós arra építi érvelését, hogy az alsó gégeidegnek csak a gégénél van dolga, ezért az agyból kilépve közvetlenül a gége irányába kellene tartania. Mikor azonban jobban megnézzük az anatómia részleteket, kiderül, hogy útja során a gégeideg többféle feladatot is ellát. Ezt többek között az elismert Gray-féle anatómia tankönyv is leírja:
„Ahogy a visszaforduló ideg megkerüli a kulcscsont alatti artériát, illetve az aortát, számos rostot bocsát a plexus cardiacus (a szívhez menő idegfonat) mélyebb részébe. Amint pedig a nyakon belül felfelé halad, elágazásokat bocsát ki magából (többet a bal, mint a jobb oldalon) a nyelőcső izomborításához és nyálkahártyájához; továbbá a légcső izomrostjaihoz és nyálkahártyájához, valamint néhány további idegszálat az alsó garat-összeszorító izomhoz.”
Ha jobban megnézzük az 1. ábrát, ott is láthatjuk, hogy az alsó gégeidegből tényleg kilépnek olyan idegrostok, amelyek a légcső és a nyelőcső felé tartanak. Vagyis az alsó gégeideg nem csak egy feladatot tölt be (a gége alsó részének beidegzését), hanem több szervről is gondoskodik!
Mindezek alapján a szűklátókörű evolucionista érv olyan mulatságossá válik, mintha valaki azon háborogna, hogy a városi vízvezeték nem közvetlenül az ő házához jön, hanem előbb összevissza kanyarog a környéken. Ahogy tudjuk, a vízvezeték azért kanyarog a városban, mert nem csak nekünk, hanem másoknak is szükségük van vízre. A gégeideg pedig azért megy le a szívig, majd tart onnan felfelé, mert elágazásainak nem csak a gégénél, hanem a szívben, a légcsőnél és a nyelőcsőnél is feladata vannak. Dawkins és szimpatizánsai csupán az alsó gégeideg végcélját veszik figyelembe. A valóságban azonban ez az ideg több szerv idegellátásában játszik szerepet. E feladatok összessége pedig teljesen indokolttá és érthetővé teszi az alsó gégeideg útvonalát.
Ennek alátámasztását tekinthetjük meg közelebbről a 2. anatómiai ábrán is. A kép szélén sárgával jelölve láthatjuk a felülről érkező bolygóideget, amelyből (a legnagyobb verőerünk, az aorta alatt) kilép a visszaforduló alsó gégeideg (amit a képen narancssárga szín jelöl). Látható, hogy a felfelé haladó gégeidegből kisebb idegszálak lépnek ki a nyelőcső és a légcső irányába.
Richard Dawkins saját szakmai hitelét kockáztatva eltitkolja a gégeideg ezen egyáltalán nem mellékes elágazásait és funkcióit – ugyanis csak így tudja fenntartani látszólagos következtetését a gégeideg „hibás tervezéséről”.
Sutyiban radíroznak
Érdemes megfigyelni, hogy az evolúciós megközelítés egyes támogatói nem csupán a szöveges leírásokból „felejtik ki” a gégeideg további funkcióit, hanem a rajzaikról is lefelejtik ezeket.
Nézzük meg a 3. ábrát! A bal oldali ábrán látjuk a bolygóideg (az 1. ábráról már ismert) felső szakaszát és az alsó gégeideget, amelyből a légcső és a nyelőcső felé is indulnak elágazások (lásd a pirossal keretezett területet). Egy ehhez nagyon hasonló kép szerepel a jobb oldalon, amely egy evolucionista honlapon látható. Fedezzük fel a két kép közötti különbségeket! Érdekes módon, az evolúciópárti rajzon a gégeidegnek nincsenek kiágazásai a nyelő- és a légcső felé! „Nem szabad” ilyen elágazásoknak lenniük, hiszen ez felborítaná az érvelésüket. Mit számít a biológia valós világa? Fő, hogy mindenáron, akár elhagyással, akár retusálással védelmezzék a szakállas elméletet… Amikor azonban az ateista érzületűek csak úgy tudják az álláspontjukat védelmezni, hogy elhagyják, kiradírozzák a valóság fontos részeit, azzal voltaképpen a saját felfogásuk erőtlenségét illusztrálják.
Egy frappáns megoldás
Szerveink beidegzésére azért van szükség, hogy az agy információkhoz juthasson a szervek állapotáról, és befolyásolni tudja a működésüket. Az idegrendszer formájában tehát egy rendkívül szellemes szabályozórendszer működik a testünkben, amelynek középpontjában a gerincvelő és az agy áll. Ezek a központi szervek az idegek közvetítésével állnak kapcsolatban az érzékszervekkel és a végrehajtó szervekkel.
Természetesen elméletileg többféle megoldás is elképzelhető, ahogy a testszerveket idegekkel lehetne „behuzalozni”. Annyit azonban minden bizonnyal elmondhatunk, hogy az idegrendszer jelenlegi felépítése egy lehetséges, és remekül működő megoldás erre a célra. Bár elméletileg másféleképpen is meg lehetne oldani a szervek idegellátást, ebből egyáltalán nem következik, hogy jelenlegi verzió ne lenne tervezett.
Ha egyes evolucionista gondolkodók szerint a gége alsó részének beidegzése nem megfelelő, akkor állításukat azzal támaszthatnák alá, hogy átoperáltatják magukat, hogy az alsó gégeidegüket az agyuktól a lehető legrövidebb úton a gégéjükhöz vezessék. (Ezzel egy időben persze meg kellene oldaniuk valahogyan a szívük, a légcsövük és a nyelőcsövük megfelelő részeinek beidegzését – amit jelenleg szintén az alsó gégeideg végez –, máskülönben elég súlyos gondokkal kellene megküzdeniük.)
Valójában nehezen hihető, hogy a jelenleginél jobb megoldással tudnának előrukkolni. Ha a szív érintett részéhez, valamint a légcsőhöz és nyelőcsőhöz teljesen különálló idegek futnának, az összességében hosszabb idegeket igényelne, mint a jelenlegi megoldás. A szívközelbe érkező, majd közvetlenül a légcső mellett felfutó alsó gégeideg rövid elágazásai remekül, takarékos módon biztosítják a szóban forgó szervek idegellátás. Tehát miközben Dawkins és követői megpróbálják újratervezni az emberi anatómiát, rá kell ébredniük, hogy ha ennyi feladatot kell egy idegnek ellátnia, akkor éppen a jelenlegi útvonal nyújtja a legpraktikusabb megoldást.
A vizsga során hamar kiderülne tehát, hogy a kritikus evolucionisták valójában nem tudnak a jelenleginél célszerűbb, minden szerv beidegzését lehetővé tevő megoldást ajánlani. Mondhatnánk, hogy csupán a szájuk jár – és az is csak azért képes erre, mert remekül tervezett idegrendszerük lehetővé teszi, hogy lélegezhessenek és a gégéjük segítségével hangokat képezzenek. Vagyis az intelligens tervező létét olyan szervek segítségével tagadják, amelyeket minden bizonnyal éppen ez a tervező álmodott meg.
Na és a zsiráf…?
A tervezés kritikusai a zsiráfot hozzák fel „legerősebb érvként”, amelynek bolygóidege az állat nyakának teljes hosszán lefut először a szívéig, majd a visszaforduló alsó gégeideg visszatér onnan a gégéjéig. A Channel4 műsorában Dawkins professzor részt vett egy zsiráf boncolásán, miközben ismét azt hirdette, hogy egy intelligens tervező nem hozna létre ilyen hosszú ideget. Persze már nem lepődünk meg azon, hogy a tévés feldolgozásban sem említették meg, hogy a gégeideg elágazásainak a szívnél, illetve a lég- és a nyelőcsőnél is feladata van…
Valójában pofonegyszerű tervezési magyarázat kínálkozik a zsiráf gégeidegére is. Az emlősállatok testfelépítése sok szempontból hasonló alapszabást követ, így a bolygó-, illetve gégeidegük is hasonló útvonalat fut be. Egy hosszú nyakú állat esetén a bolygóideg felső szakaszának, valamint a szív tájékától a gégéig futó alsó gégeidegnek értelemszerűen hosszabbnak kell lennie, mint egy rövid nyakú állat esetén.
A zsiráfnak persze a légcsöve, a nyelőcsöve és minden más nyaki berendezése is hosszabb, mint a tömzsibb nyakú állatoké. Olyan ez, mint egy egyemeletes és egy hatemeletes ház építésénél használt emelőrendszer különbsége. A hatemeletes épületnél nyilvánvalóan magasabb lesz az állvány, és hosszabb a felhasznált kötél is. A világ már csak ilyen: nagyobb távolságok összekötéséhez hosszabb madzag kell.
Azt jelentené ez, hogy a hatemeletes ház építéséhez felállított csörlőrendszer kevésbé tervezett, csupán azért, mert ehhez hosszabb kötelet használnak…?
Kövessük a sikeresebb kutatási programot!
A bolygóideggel kapcsolatos hamis evolucionista érvelés felveti azt a kérdést is, hogy melyik tekinthető a sikeresebb tudományos kutatási programnak: az evolucionisták, vagy az intelligens tervezettséget feltételezők programja?
Az evolúciópártiak azt feltételezik, hogy véletlen mutációk és a természetes kiválogatódás formálták az élővilágot. Szerintük ez a tudatos irányítást nélkülöző folyamat „toldozott-foldozott” fajokat hozott létre, amelyekben ötletes és idétlen megoldások egyaránt előfordulnak. A hibásnak tartott anatómiai jelenségekre rálegyintenek, mint az evolúció ügyetlen fércműveire. (Sőt, ahogy jelen esetben, egyes biológiai részleteket még el is hallgatnak, hogy ezt a benyomást erősítsék.) Ezzel az érdektelenséggel és elfogultsággal az evolucionizmus a tudományos kutatás kerékkötőjévé válik (science stopper), mert követői bizonyos pontokon egyszerűen feladják a törekvést, hogy megértsék a dolgok miértjét.
Az intelligens tervezettség szemléletmódja ezzel szemben azt állítja, hogy az élőlények meglepő testi jellegzetességei esetén is érdemes racionális okok után kutatnunk, mert ezek felépítési módja egy szuperintelligens terv eredménye. A tervezéselmélet követője tehát nem adja fel a törekvést, hogy rendületlenül keresse – és ahogy látjuk, jelen esetben meg is találja – a racionális választ olyan jelenségek okaira, amelyeknél egy ateista evolucionista csak a vállát vonogatja, és az evolúció értelmetlenségére hivatkozik.
Paul Nelson tudományfilozófus így foglalja össze, hogy miért gyümölcsözőbb az intelligens tervezést elfogadó tudományos kutatás:
„Meggyőző elképzelés, hogy az univerzum racionális és megismerhető, és egy magasabb értelem látta el a kézjegyével, azt akarva, hogy megértsük a világot. Ez a szemlélet bátorítja a tudományos kutatást, mivel így azt remélhetjük, hogy a világ értelmes egésszé fog összeállni előttünk. Ha az egész világ csak egy kaotikus halmaz lenne, akkor felesleges lenne racionalitást keresni benne. Ha azonban valóban egy elme terméke, akkor érdemes a vizsgálatával foglalkozni. A tudomány így egy hatalmas és gyönyörű kirakójátékká válik, ahol már a legalapvetőbb dolgok esetén is arra számíthatunk, hogy a világ racionális, szép és megismerhető.”
A gégeidegről szóló hibás evolucionista spekulációk leleplezése azonban valószínűleg nem fogja meggátolni Dawkins iskolájának tagjait, hogy újabb és újabb félrevezető példákkal álljanak elő, és ismét megpróbálják megtéveszteni a biológiában járatlanabb, ártatlan laikusokat.
Ezen akár bosszankodhatnánk is – de szerencsére erősek az idegeink.
Amennyire értem, az adott idegnek több végződése van, és ezeknek mindegyike fontos, de az ÉRTEM mozgalmat legkevésbé se zavarja, hogy ezek némelyikét sokkal hosszabb útvonalon éri el az ideg, mint ami a legcélszerűbb lenne. Sőt szerintük ez maga a célszerűség netovábbja.
Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy mielőtt felmennek a második emeleti lakásukba, az ID-sek csupán célszerűségből fellifteznek a hatodikra, majd vissza...
!!
))
(ezeket a kérdéseket ugyanis módszeresen kerüli, vagy ködösít több évtizedes önmegtartóztatás után fellépő közvetlen megtapasztalásokkal 
)
, vagy, hogy komplett szimfonikus zenekar lenne a fejünkben, ha (mondjuk) Mahlert hallgatunk......, de akár jivátmá, vagy hónalj vörös hétfejű sárkány (esetleg Chubacca) is lehet az, ami működteti 
.
