@zsolt68 (11066):
A testi sejtekből nem lesznek ivarsejtek, azok már az egyedejlődés legelején elkülönülnek. Így hiába történik akár ezer mutáció az életed során mondjuk egy hámsejtben, az utódaidba egyik sem kerül be. Következésképp az evolúcióban nem oszt nem szoroz.
"Másrészt "megferőzik" a környezetüket (általam ismeretlen módon)"
Ez nem igaz.
"Ezen a téren eléggé hézagosak az ismereteim. Annyit tudok, hogy nem minden sejtből lehet Dolly-t klónozni. De tudomásom szerint a testsejtek is cserélődnek (valahol olvastam, hogy 7 évente).
De ha nem minden sejt képes osztódásra, akkor ez hogyan történhet?"
Vannak úgynevezett őssejtek, amik életünk végéig megőrzik osztódási képességüket. Amikor osztódnak, akkor a leánysejtek egy része őssejt marad más része elkezd differenciálódni. Ezek is tudnak még osztódni néhányat, de már csak véges számút, kb. 10-15 -öt. Ezek a sejtek épíik föl a testedet, az utánpótlásukról pedig a nagyon lassan osztódó őssejtek gondoskodnak.
"Ezt úgy tudom elképzelni, hogy egy sejt éppen reprodukálódik, de még a másolat teljes létrejötte előtt a sejt meghal. Ezáltal pedig egy torz fehérje molekula keletkezik.
Vélemény?"
A vírusoknak örökítőanyaga is van, nem elég, ha egy működésképtelen fehérje képződik annak valahogyan szaporodnia is kellene. Egyébként a vírusok ugyanúgy kialakulhatnak ugráló genetikai elemekből is.
http://criticalbiomass.freeblog.hu/arch ... _A_P-elem/
"Hogyan élik túl az oltásokat? "
Ha maradnak oltatlan egyedek, akkor bennük. Ha nem maradnak, akkor a vírus kipusztul. Mint például a feketehimlő.
"Na meg azt, hogy a megferőzött (és nem gyógyított) populáció kipusztul?""
Sehogy, kipusztul a gazdával együtt, vagy talál magának másik gazdát. Erre mondják a biológiában, hogy a kórokozó túlnyerte magát, olyan hatákonnyá vált, ami már a saját létét is veszélyezteti.
"Vannak rezisztens hordozók?"
Van olyan vírus, aminek vannak tünetmentes hordozói is. Ilyen például a herpeszvírus.
"Elbújnak a fákban, madarakban?"
Vannak olyan kórokozók is, amelyek valamilyen reservoire -ban lapulnak két járvány között. Például ilyen aveszettség, ami egy csomó emlőst megfertőzhet, nem csak emberről-emberre terjed. Sőt, főleg nem emberről emberre terjed, hanem állatharapással szokás megkapni.
"Szóval ha van egy 80 éves ember, annak egy csomó sejtje szintén 80 éves?"
Például egy csomó idegsejtje, mert azok csak nagyon ritkán ostódnak, egy csomó megvan születése óta. Ha nő, akkor pedig egy csomó petesejtje biztos megvan még, mert azok felnőttben már nem osztódnak.
"Kíváncsi lennék, hogyan lehet ezt bizonyítani kísérletileg."
Nehezen. Senkiben sem fognak sejteket megjelölni, hogy nyolcvan év múlva választ kapjanak a kérdésre. Viszont ha egy adott szövetből csinálsz ezer metszetet csecsemőtől nyolcvanéves öregig és egyikben sem látsz éppen osztódó sejtet, kijelentheted, hogy ha ezek a sejtek osztódnak is, olyan ritkán, hogy az elhanygaolható.
"Egy populációt akkor tekintek nem zártnak, ha más populációkkal keveredik. (Egészen addig, amíg a két eltérő populáció teljesen össze nem olvad.)"
Ennek semmi köze a termopdinamikához. Az általad is emlegetett törvény entrópiáról szól, ami egy fizikai mennyiség. Egy fizikai zárt rendszer olyan, ami sem anyagot sem energiát sem vesz fel a környezetéből. Egy élőlénypopuláció messze nem ilyen.
"Az eszkimóknak például (mikrokörnyezet, erősen zárt közösség)"
Az eszkimók például halat, fókát, jegesmedvét esznek, amit emésztés után kiürítenek, közben jelentősen növelve az entrópiáját, így energiát és anyagot visznek be a rendszerbe, nem alkothanak zárt rendszert.
"Figyelembe véve, hogy az emberi szervezet hasonló bonyolultságú (nagyságrendileg),"
Hogyan számoltad ki? Mi az a bonyolultság?
"De még így is, ha csak egy gént megváltoztatunk, nagyobb az esélye annak, hogy az káros lesz. Ez gyakorlati tapasztalat, a földi körülmények között ez így működik."
Valóban, de a hátrányos mutációk kipusztulnak, az előnyösök meg elszaporodnak. Kicsit sarkítva ha egy populációban történik egymillió káros mutáció, ezek mind szépen lassan kiszelektálódnak, egy idő múlva már egy egyed sem hordozza majd őket. Míg ha egyetlen előnyös mutáció történik, viszonylag hamar az összes egyed hordozhatja. Így tök mindegy, hogy tíz, ezer, vagy egymillió hátrányos mutációra jut egy előnyös, a folyamat eredője az lesz, hogy a átrányos változatok eltűnnek, mintha soha nem is lettek volna, míg az előnyösek megmaradnak.