@Robi (29895):
"A genetika nyelvén: a faj azoknak az egyedeknek az összessége, melyek közös génállománnyal (genommal) rendelkeznek."
Egy fajba tartozó egyedek nem rendelkeznek közös genommal. Ha már genetikai alapon akarod megközelíteni, egy fajba tartoznak azok az egyedek, amelyek genetikai anyagukat könnyen, gyorsan képesek kicserélni, ivaros szaporodással.
"A gyakorlatban azonban a biológus számára is körülményes ezeknek a kritériumoknak az alkalmazása,"
Ez a legeslegkönnyebben alkalmazható feltétel. Keresztezed a két jószágot és máris megtudod egy fajba tartoznak -e?
"az őslénytanban egyszerűen lehetetlen."
Ez teljesen igaz, de az őslénytanban a konkrét fajhatárok gyakorlatilag érdektelenek.
"A gyakorlatban a definíció: a faj az, amit egy elismert és gyakorlott taxonómus vagy szisztematikus annak nevez. A taxonómus pedig külső, alaki bélyegek, belső anatómia jellegek vagy viselkedési tulajdonságok alapján különbözteti meg az egyik fajt a másiktól, illetve sorolja a rokon fajokat nemzetségekbe, a rokon nemzetségeket családokba, majd tovább rendekbe, osztályokba és törzsekbe."
Azért ehhez hozzá kell tenni, hogy nem igaz. A fajhatárok a gyakorlatban is keresztezéssel határozzák meg, ahol erre idő és lehetőség adott. Nyilván senkinek sincs energiája arra, hogy a Földön élő milliónyi fajt keresztezgesse, ezen kívül egy csomó jószág fogságban egyáltalán nem szaporodik (Pl: a gubacsdarazsak tök közönséges, mindehol előforduló jószágok a szaporításuk mégsem megoldott), vagy olyan körülmények kellenek neki, amire senkinek sincs pénze (Pl: Kékbálnák). Ezekben az esetekben kb. megsaccolják a fajhatárokat. Ez nem változtat azon, hogy azokban a jószágokban, amiket valaha vizsgáltak, elég sokat tanulmányozták a fajhatárokat és a fajkeletkezést.
Mondjuk kérdés, hogy miért fontos, hol húzódnak a fajhatárok mondjuk a páncélosatkák között?
Az utóbbi évtizedekben teret nyert a DNS alapú rendszertan, ez könnyen, gyorsan használható, mivel egészen apró mennyiségű minta kell hozzá, olcsó és teljesen univerzális, minden állat DNSét egyformán lehet szekvenálni. Ezzel azonban csak azt lehet kimutatni, hogy két populáció keveredett -e, nem azt hogy elméletileg keveredhetnének -e? Ez a molekuláris rendszertan viszont tökéletesen független a szemlélőtől, egyáltalán nem áll rá, hogy "faj az, amit a taxonómus annak nevez".
"Hasonlóan a faj fogalmához, nincs pontos definíciója a tudománynak"
Természettudomány minden olyan vizsgálati módszer, amely a tudományos módszert alkalmazza. Magyarul "tudománynak" hívjuk a bölcselettudományt is, ennek valóban nincs semmilyen elfogadott meghatározása sem.
"és azt se tudjuk hol a határ élő és élettelen között mégis nap mint nap használjuk és hivatkozunk rá természettudományos vitákban. "
Mondjuk az élő és élettelen durva elválasztását éppen az ÉRTEM képviselői szorgalmazzák.
"A terméshit nem nyújt természettudományos információkat, viszont a krízishelyzetben segíti az orientációt, képes mértéket adni a cselekvéshez és végső védettséget közvetíteni ebben az áttekinthetetlenül nagy világmindenségben. (forrás:Hans Küng katolikus)"
Magyarán, ha elhiszel valami hülyeséget, abba kapaszkodhatsz, ha már nincs más reményed. Segíteni nem fog, de kapaszkodhatsz bele. A kisfiamnak van egy macija, az kb. ugyanezt tudja, csak valóban létezik.