@énkérdezek (8241):
Szanszkrit nyelvű írásokról hallottál már? Ha nem volt még dolgod velük, nem lesz könnyű bevezetnem téged a tanulmányozásuk tudományába.
Itt van pl. egy szöveg:
caramah sad-visesánám aneko 'samyutah sadá
paramánuh sa vijńeyo nrnám aikya-bhramo yatah
Itt a magyar fordítása:
Az anyagi megnyilvánulás végső részecskéjét, amely oszthatatlan és nem alakul testté, atomnak nevezik. Láthatatlan azonosságként mindig létezik, még akkor is, amikor már minden forma feloszlott. Az anyagi test nem más, mint ezeknek az atomoknak a kombinációja, de a közönséges ember mindezt félreérti.
Aztán így folytatódik az alapok elmagyarázása az eredeti szövegben:
Az atomok a megnyilvánult univerzum legvégső szintjét jelentik. Amikor saját formájukban maradnak, s nem alkotnak különféle testeket, a határtalan egységnek nevezik őket. Kétségtelenül vannak különféle fizikai formában lévő testek, de maguk az atomok alkotják a teljes megnyilvánulást.
Nyilvánvalóan ez igen tömör, további részletekre van szükségünk, hogy a modern tudomány megállapításaihoz hasonló képet kapjunk mindarról, amit itt elmagyaráz egy tanár a diákjának. A részletek megismeréséhez a szanszkrit nyelv sajátosságát is ismerni kell. A szavaknak több jelentése van, és nem vagy-vagy alapon kapjuk meg egy szöveg értelmét, hanem is-is alapon. Bizonyos utalások jelzik, hogy melyik jelentést hogyan kell összekombinálni a többivel. Olyan, mint egy rejtvényfejtés. Mindegyik értelmezésnek önmagában is logikusnak kell lennie, és egymáshoz is illeszkedniük kell egy témakörön belül. A fenti kijelentéseket az univerzum megismerése témakörben találjuk, és néhány szövegrészlet azt állítja, hogy az univerzum "fraktál"-szerűen van felépítve. Azaz a legkisebb egységek alkotnak egy-egy nagyobb egységet, azok újabb kombinációja (azonos elvek alapján) alkot egy még nagyobb egységet, és végül megkapjuk a legnagyobb formákat, a csillagokat. De minden szinten ugyanaz az elv érvényesül, ugyanazok az arányok, stb. Izgalmas.
Kóstoljunk bele az idő fogalmának megértésébe:
Az időt a testek atomi kombinációja mozgásának mérésével lehet számítani. Az idő a mindenható Istenség energiája, aki minden fizikai mozgás irányítója, noha Ő Maga nem látható a fizikai világban.
Az atomi idő annak alapján mérhető, ahogyan az átszeli a teret. Azt az időt, amely az atomok megnyilvánulatlan összességén halad át, nagy időnek hívják.
No, ezt már értelmezés nélkül nehéz lenne megérteni. De ha kutatunk a témában, megtaláljuk azokat a kiegészítő információkat, ami segít képiesen is megérteni az atomok és az egész univerzum kapcsolatát. Ha megengeded, ezt most nem részletezem.
A durva idő felosztását a következőképpen számítják: két atom egy kettős atomot alkot, három kettős atom pedig egy hexatomot. Ez a hexatom látható a napfényben, amely az ablakhálón keresztül szűrődik be.
Hopp, itt egy kísérleti ellenőrzési lehetőség. Ne a napfényben megcsillanó porszemekre koncentrálj, Pormentes helyen, egy igen finom hálón beengedett fényben kell észrevenni a felfelé (!) haladó apró, csillámló részecskéket (hullámmozgást végeznek).
Azt az időtartamot, amely alatt három trasarenu egyesül, trutinak hívják. Száz truti alkot egy vedhát, három vedha pedig egy lavát tesz ki.
MAGYARÁZAT: A számítások szerint ha egy másodpercet 1687,5 részre osztunk, minden rész egy truti időtartamnak felel meg. Ennyi idő alatt egyesül tizenkét atomi részecske. Az anyagi időt az atomok különféle testekké egyesülése alapján mérik. A nap középpontot jelent a különféle időtartamok számításában.
Egy ilyen szöveg megfejtése ugyanolyan szakmai kérdés, mint a biológusok, fizikusok, csillagászok által részletesen tanulmányozott téma. Jelen esetben az utolsó mondat egy kulcsmondat. A Nap univerzális mozgására utal, amit szabad szemmel is "mérni" lehet, s így az atomok méretének és a mozgásuk által meghatározott időintervallumok meghatározásának kulcsát alkothatja. Ha a részletek érdekelnek, egy ismerősöm e-mail címét megadhatom (az engedélyével), és ha sikerül rávenned, akkor elmondja, hogy ő hogyan fejti meg ezeket a szövegeket.
Az időintervallumok táblázatosan az alábbiakban tanulmányozhatók (innen is vissza lehet számolni a másodpercre átváltást):
100 truṭi = 1 vedha
3 vedha = 1 lava
3 lava = 1 nimeṣa
3 nimeṣa = 1 kṣaṇa
5 kṣaṇa = 1 kāṣṭā
15 kāṣṭā = 1 laghu
15 laghu = 1 nāḍikā
6 nāḍikā = 1 prahara, yāma
8 prahara = 1 ahanī (nap)
15 ahanī = 1 śukla/kṛṣṇa pakṣa (fehér/fekete félhónap)
1 śukla pakṣa + 1 kṛṣṇa pakṣa = 1 māsa (hónap)
12 māsa = 1 vatsara (év)
4320000 vatsara = 1 catur-yuga (négyes korszak)
1000 catur-yuga = 1 kalpa (év)
2 kalpa × 360 × 100 = 1 dviparārdha (az univerzum létezésének időtartama)
Az atomokról röviden:
A Bhāgavatam leírása szerint az anyagot ötféle végső összetevő alkotja: a tér, és négyféle atom. Az atomok (aṇu) az anyag végső és oszthatatlan részecskéi, melyek a következők: levegőatom, tűzatom, vízatom, és földatom.
A megnevezések értelmezése a téma tanulmányozása alapján derül ki, természetesen nem egy az egyben a mindennapi élet fogalmait takarják, hanem olyan jellegzetes tulajdonságok alapján kapták a nevüket, ami a mindennapi tapasztalatokkal is egyezik (pl. a levegő atom mindig mozgásban van, a tűzatom belülről ragyogó, a vízatom erős kapcsolódó képességgel rendelkezik, mindent "benedvesít" és így tovább).
A levegő- és tűzatomok párokba rendeződnek, nagyon hosszú atomláncolatot hozva létre. A láncolatok hosszai időtartamokat képviselnek. A legrövidebb időhossz a truṭi, ezt hat darab levegő-tűz atompár lánca testesíti meg.
A levegő atom folytonos mozgása, és a mozgás jellegzetessége segít majd az atomok láncolatának méretét is meghatározni, de ezt majd később tárgyaljuk.
Az 1 vedha időtartam tehát 6 × 100 levegő-tűz atompárlánc hosszával kapcsolhatjuk össze, az 1 lavát 6 × 100 × 3 levegő-tűz atompárral, és így tovább. Az 1 vedhával kezdődő, egyre nagyobb időtartamokat képviselő láncok külön-külön hullámvonulatok alakját veszik fel. Egy hullámvonulat hét hullámhossz hosszúságú, a félhullámok pedig félkör alakúak.
Ismét jelzem, hogy a magyarázat részleteit a szanszkrit nyelv sajátos természetéből lehet kiolvasni szakértelemmel.
A Bhāgavatam ezeket a levegő-tűz atompárokból létrejött hullámvonulatokat a fény részecskéinek (raśmi, gabhasti) tekinti. Transzverzális hullámok (a rezgésirányuk merőleges a terjedési irányra) és fénysebességgel végeznek haladó mozgást.
Ez egy fontos tényező, hiszen itt kapcsolódhat a modern fizika az ősi fizikához. A fényről van elég tapasztalatunk, mérési eredményünk, pl. a sebességét speciális elrendezéssel mérni tudjuk. Ám nem tudjuk, hogy a fény alapvetően milyen szerkezetű, hogy összetett jelenség, vagy un. egyszerű "fotonok" alkotják.
Megjegyzésem: az az állítás, hogy a levegő-tűz atompárok hullámvonulatot alkotnak, és ez a hullám "haladó" mozgást végez, érdekes lehetőséget teremt a fény kettős természetének a megértésére.
Ha mindez világos, akkor rátérhetünk a hosszmérték átszámítására.