András meggyőztél.
Értettem a célzást: a rot E ez esetben is az örvényszerűen záródó elektromos erővonalakra utal. De ez csak elmélet. A valóságban tötés szétválasztása történik, ami U feszültség formájában mérhetővé válik. Már jó néhány transzformátort tervezetem és építettem, de valahogy ehhez nem volt szükségem a Maxwell egyenletek "mondanivalójára".
Ezt pontosan hogyan gondolod?kovats írta:A valóságban töltés szétválasztása történik, ami U feszültség formájában mérhetővé válik.
Na ebből is látszik, mennyire nem ért a mérnök a fizikáhozkovats írta: Visszatérve az eredeti kérdésre, létezik-e mágneses monopólus (csak játszom a gondolatokkal):
- elméleti fizikus válasza: feltételezhető, miért ne lenne?
- kísérleti fizikus válasza: kutatjuk, de még nem találtuk meg (jól megélünk a kutatás finanszírozásából),
- mérnők válasza: értelmetlen kérdés, mert ha nem lenne elektromosság, nem lenne mágneses hatás sem.
Pl.: egy függőleges rúdantenna esetében, amint azt a térben terjedő elektromágneses hullámok elérik, és az antenna éppen vevőként működik.
Még mindig nem tudom megnyitni a rajzodat.kovats írta:Pl.: egy függőleges rúdantenna esetében, amint azt a térben terjedő elektromágneses hullámok elérik, és az antenna éppen vevőként működik.
A fémes szerkezet szabad elektronjai az éppen odaérkező mágneses (hullám hullámkomponens) térerő változása miatt keletkezett elektromos térerő hatására engedelmeskednek, és az antenna egyik végére húzódnak, vagyis ebben a pillanatban feszültség lenne mérhető az antenna két vége között.
(Hú, ezt nem tudtam egyszerűbben leírni.)
Ne értsetek félre, nem akarok tanárosdit játszani. Én így gondolom, így értettem meg, és szívesen veszem az észrevételeket.
Haha. Kivételek azért lehetnek.
Ezt nem értem. Az Előnézet képén látható. Ezek szerint nem tudom jól belinkelni a képet. A képet a Google Fotókra tettem föl. Segíts, hogyan kellene.
Egészen biztos vagyok benne, hogy minden típusú antennára igaz kell legyen. Az antennákkal nem foglalkoztam, tehát csak így elvileg értem a működésüket. Az EH antenna csupán egy erősen kicsinyített változat, és emiatt a magyarázat is kicsit bonyolultabb lenne. A lényeg az elektromágneses hullámok terjedésében van, azaz, hogyan "szállítódik" az elektromos energia a légüres térben.
Helyesbítés: Arra vigyáztunk, nehogy külön-külön fordítsuk meg mindkettő
Na csak azt akartam kihozni a kérdésemmel, hogy az elektromos térerősség ott van attól függetlenül, hogy van-e ott fém vezető, vagy nincsen, mert korábban mintha ez ellen vallottál volna.kovats írta:Pl.: egy függőleges rúdantenna esetében, amint azt a térben terjedő elektromágneses hullámok elérik, és az antenna éppen vevőként működik.
A fémes szerkezet szabad elektronjai az éppen odaérkező mágneses (hullám hullámkomponens) térerő változása miatt keletkezett elektromos térerő hatására engedelmeskednek, és az antenna egyik végére húzódnak, vagyis ebben a pillanatban feszültség lenne mérhető az antenna két vége között.
Igen, így írtam, mert az elméleti megfontolások helyett erősen gondoltam az antennában lejátszódó folyamtokra. A másik ok, pedig az volt, hogy leragadtam a magában álló (egy nemű) elektromos töltés erőterének ábrázolásánál, és azt mertem írni, hogy az erővonalak sosem záródnak. Ekkor nem volt szó a mágnes mező összeomlásakor keletkező elektromos térről, mely esetben valóban zárt hurokról beszélhetünk.
-laikus válasza:Nem létezik!-(és nem is kellett túl sokat játszani a gondolatokkal)
A gravitációt kell kutatni, mert nem értjük a létrejöttét. Ez a legsötétebb területe a tudománynak. Akkor mondhatjuk, hogy értünk hozzá, ha majd képesek lesszünk "ki-, és bekapcsolni".
De kell, mert több elmélet is megjósolta a létezésüket, ezeket pedig tesztelni kell.
Egyelőre szükség van egy konzisztens elméletre is a mágneses monopólusokra, ugyanis még az sincs... Ez persze nem állítja meg a kísérleti fizikusokat az utána való kutatásban, mert jobban érdekli őket a finanszírozási lóvé, meg a Nobel-díj, és az azzal járó összeg, mint egy valóban jó elmélet felállítása, azt ugyanis a kitalálás folyamatában még nem finanszírozzák ellenben a kísérleti projektekkel.Szilágyi András írta:De kell, mert több elmélet is megjósolta a létezésüket, ezeket pedig tesztelni kell.
Ahogyan az elektromosságot, úgy a gravitációt is tudjuk ki- és bekapcsolni. Egyszerűen odavisszük vagy elszállítjuk a tömeget a kapcsolgatás környezetéből...kovats írta:A gravitációt kell kutatni, mert nem értjük a létrejöttét. Ez a legsötétebb területe a tudománynak. Akkor mondhatjuk, hogy értünk hozzá, ha majd képesek leszünk "ki-, és bekapcsolni".
Ahogyan a töltéseket is pl. az elektromágneses esetben. Vagy hasonló analógia.Egyszerűen elszállítjuk? Hová, meddig, hiszen a hatósugara végtelen nagy. A villamos áram szigeteléssel megakadályozható. Sem a gravitáció, sem a mágnesesség* szigeteléssel nem lokalizálható.szabiku írta: úgy a gravitációt is tudjuk ki- és bekapcsolni. Egyszerűen odavisszük vagy elszállítjuk a tömeget a kapcsolgatás környezetéből
Felsorolásodból egyedül az látszik biztosan, hogy neked ezekről a dolgokról sokkal inkább tanulnod kellene, mint kutatni....hogy ÉN például mit kutatnék?
Elég messzire ahhoz, hogy az adott helyen már jelentéktelen legyen a hatása. Az elektromágneses kölcsönhatásnak is éppen olyan végtelen a hatótávolsága, mint a gravitációnak. És ahogyan a gravitáció sem, úgy az elektromosság sem árnyékolható le.kovats írta:Egyszerűen elszállítjuk? Hová, meddig, hiszen a hatósugara végtelen nagy.
Sajnálom, hogy van, aki nem ért meg.
Nem tudom,de pl az http://www.kepfeltoltes.eu/ val biztosan megoldható.
Ennek így nincs gyakorlati haszna.
Ez így nem oké. Lásd árnyékolt vezetékek, Faraday kalitka!szabiku írta:úgy az elektromosság sem árnyékolható le
Ezt:
Tehát a fluxusképet egy terheletlen, mag típusú trafónál.Véleményed szerint miként "helyezkedik" el.Csak úgy kutyafuttából rajzoltam le a fluxusképet egy terheletlen, mag típusú trafónál. Ezzel kívánom megvilágítani, hogy a szórási fluxusokat hogyan kell elképzelni. A vonalak egyáltalán nem tükrözik arányosan az indukció (B) értékét a különböző helyeken. Indukcióvonalak valójában nincsenek, ezt csak a magyarázat megkönnyítésére szoktuk rajzolni:
https://photos.google.com/album/AF1QipM ... IPKy?pli=1
Most itt a hatótávolság értelmében és tekintetében gondoltam, és úgy értettem.kovats írta:Ez így nem oké. Lásd árnyékolt vezetékek, Faraday kalitka!szabiku írta:úgy az elektromosság sem árnyékolható le
Persze, hogy nincs. De a fizika elméletében nem is az a szempont.kovats írta:Ennek így nincs gyakorlati haszna.szabiku írta:hogy az adott helyen már jelentéktelen legyen a hatása
Régebben én már átolvastam ennek a fazonnak a fizikai tanulmányait. Egy hatalmas nagy marhaság az egész.kovats írta:Megjegyezném: Sarkadi Dezső érdekes gravitációs kísérleteket végzett, mely alapján új elméletet állított föl (röviden): két azonos tömegű test (égitest) között megszűnik a gravitációs vonzó hatás. Elgondolkodtató.
http://www.oocities.org/fhunman/dyngrav.pdf
A 15. oldalon a 6.3-s összefüggésben a két tömeg különbözete szerepel.
Dehogy. Még mindig nem érted, pedig már el lett magyarázva.kovats írta: Itt van egy megfigyelés: két, azonos irányú elektromos áram egymásra kölcsönösen vonzó hatást mutat. A gondolkodó felteszi a kérdést, vajon miért?
Tovább lép, és azt is megállapítja, hogy két, egy irányban mozgó, azonos elektromos töltés egymásra vonzó hatást mutat, (ha nem mozognak, akkor taszítják egymást). Vajon miért?
Ja! Mert közben keletkezett egy monopólus? Ha erre folyik, akkor ilyen, ha arra folyik, akkor olyan. A monopólus elképzelése illogikus, ellentmond a megfigyeléseknek.
Most akkor ez hülyeség?? Erre nem reagált senki, pedig nem egy eget verő eszmefejtés. Kíváncsi lennék a cáfolatára.szabiku írta: https://en.wikipedia.org/wiki/Magnetic_ ... ormulation
Mert az utolsó tag:
Továbbá:
Ezek a matematikai formulák a specrelben még rendben vannak, de az áltrelben, és akkor már nincsenek rendben, azaz nem állnak. Viszont az elektrodinamika, vagyis a (rendes) Maxwell-egyenletek működnek az áltrelben is.
A másik probléma pedig az, hogy ez az egész tulajdonképpen a rendes elektrodinamika duplikációja, majd egy olyan látszólagos egyre redukálása, melyben a fizikailag komplementer "duális" egy matematikai duális képzéssel szinkronizálódni látszik, és így összeadhatónak látszik, mertaz
-hoz, és
a
-hoz adódik. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy akkor minden jogos, tehát hogy jogosan lett bevezetve egy másik elektrodinamikai
vektorpotenciál. Az elektromágneses potenciál ilyen duplikálása teljesen jogtalan, ugyanis még az
és
valamint a
és
hármasvektorok mind vegyesek ebből a szempontból, viszont az
energiasűrűség-áram poláris hármasvektor kell legyen, ami így általában nem teljesül. ERROR van! A Lorentz-transzformáció felől vizsgálva a dolgot az szintén ERROR-os.
Ez eddig világos.A kérdés még mindig ez:
Tehát ha csak a terheletlen szórásból indulok ki,akkor nem lehetne ekkora különbség. A hegesztőknél a pr. -sz. tekercsek járomzárója miatt pedig más a feszültség.Ez is oké.És csökken nem pedig emelkedik. Ha nagyon "széles" elrendezésben próbálnám ki akkor is ez a helyzet az N3-N4 tekercsel.Nyilván nem monopólus,de érdekes.kovats írta:
A primer tekercshez közelebb lévő járom-tekercs feszültsége nagyobb lesz, mint a távolabbié.
Javíts ki ha nem jól gondolom.Ezt feltételezve,ill ebből kiindulva a két érték különbségének meg kellene egyeznie.De nem.Vagyis.Ha a két "járom" tekercset megmérem szekunder terhelés nélkül ,akkor az egyenként 40V.Szembe kötve 0V ugye.Szekunder terheléssel a primerhez közelebbi tekercsen 36.5V míg a másikon 29V.Ha a primerhez közelebbi tekercs feszültsége a mérvadó,akkor abból ha kivonom a 29V-ot csak 7.5V lehetne az izzón mérhető feszültség. De valójában 16V mérhető rajta.Így akkor nemcsak különbség kivonás lehetne?Vagy mi.
Mivel nem ismerem a mérés körülményeit, így csak ötleteket adhatok.
Hogy mennyire bonyolult tud lenni egy egyszerűnek látszó eset, legyen itt egy példa:a.n.
"Ha nagyon "széles" elrendezésben próbálnám ki..."
Egy rendes trafó (rendes használatkor) ilyet nem produkálhat. (Ha csak nem valami marha induktív terhelést kötöttél rá, vagy egyszerűen mindkét oldalról kapja a szuflát, mert utóbbi esetben éppen ilyen jelenségnek kell lennie szerintem, tehát egyszerűen csalsz, és nem azt kötöd a szekunder részre, amit állítasz a videón...)Akkor ez a hír kacsa?Szilágyi András írta:Dehogy. Még mindig nem érted, pedig már el lett magyarázva.kovats írta: Itt van egy megfigyelés: két, azonos irányú elektromos áram egymásra kölcsönösen vonzó hatást mutat. A gondolkodó felteszi a kérdést, vajon miért?
Tovább lép, és azt is megállapítja, hogy két, egy irányban mozgó, azonos elektromos töltés egymásra vonzó hatást mutat, (ha nem mozognak, akkor taszítják egymást). Vajon miért?
Ja! Mert közben keletkezett egy monopólus? Ha erre folyik, akkor ilyen, ha arra folyik, akkor olyan. A monopólus elképzelése illogikus, ellentmond a megfigyeléseknek.
A monopólust nem a meglévő megfigyelések magyarázataként feltételezik. Nincs olyan megfigyelés, amihez erre lenne szükség.
Azonban az elméletek nem zárják ki, sőt, éppenhogy azt jósolják, hogy van, létezhet olyan részecske, ami mágneses monopólus.
Ezért keresik, de eddig nem találtak ilyet.
Köszönöm az ötletet,megismétlem így is.kovats írta:
Ötlet: vigyél a mérővezeték közelébe (vagy a hurokba)(vagy a járom közelébe) egy nagyobb vas tárgyat (francia kulcsot), és nézd meg, lesz-e hatása.
Tisztelt Szabiku!szabiku írta: a.n. home videója:
Ebből következik, hogy a.n. műsora csalás. Egyszerűen nem lehet más. Ezért készítette a videót is, és dobta be ide, otthon meg röhög a haverjával, hogy sunyiban itt meghülyíti a szakikat is... Jó móka, de szabikut nem lehet ilyen átlátszó trükkökkel megszédíteni... valami marha induktív terhelést kötöttél rá, vagy egyszerűen mindkét oldalról kapja a szuflát,
Már ritkán vagyok sértődékeny.szabiku írta: Jól van, azért meg ne sértődj...
De áruld már el nekem, hogy ugye ahhoz, hogy akkora feszkülönbség alakuljon ki, mint amekkorát írtál és mértél (mittudomén vagy 30%), ahhoz akkor 30%-a a változó B térnek a két tekercs között ki kell lépjen a vasmagból. Nemde?? Na már most, ez van egy rendes trafónál?? Mert szerintem akkor az a kukába való.
Nem, de ez nem valódi monopólus, csak kvázirészecske szilárdtestben.
szabiku írta:A topik legelején belinkelt előadásban szereplő anyagon belül létrejövő "monopólus" kvázirészecske nem valódi részecske, és valójában nem is monopólus. Egy kicsit becsapós az, hogy egy speciális anyagszerkezet a háttér, és bár nincs kihangsúlyozva, de ez a háttér anyagszerkezet a mágneses erővonalak záródását magában rejti(!!). A becsapás segédje pedig az a dolog, hogy ezek a kvázirészecskék egymástól függetlenül képesek az anyagon belüli mozgásra. Ezt az előadó többször ki is hangsúlyozta, hogy hamisan erősítse a hallgatóban a "mono" szórész érvényességét. Csakhogy az a kvázirészecske nem a mágneses pólus szempontjából mono, hanem a részecskeszerűség szempontjából, és ez nagyon nem mindegy. (Csak egy költői kérdés: Miért kell a hamis nézetet erősíteni a fizikus (vagy nem fizikus) hallgatóságban?? Ez valami mai trend, szenzációhajhászás szerűség, vagy mi a fészkes fene?? Esetleg maga az előadó professzor sincs teljesen tisztában a dolgok igazi lényegével?? Nem az lenne a cél, hogy a helyes látásmódot hirdessük, főleg egy eltén??)
Szerintem meg egy rendes 50 Hertz-es trafónál szoros a csatolás. Amiről te beszélsz az nagyfrekvenciás köröknél szokott úgy lenni.a.n írta:Csatolási tényező.Laza a csatolás akkor ha a primer és a szekunder tekercs nincs egymással szoros fedésben.Szoros akkor lenne ha a két tekercs egymás felett-alatt lenne és úgy helyezkedne el egy mag oszlopon.Vagy bifillárisan egy oszlopon.
Úgy látom a "mit mutat a voltmérő" kérdés fölvetése nem sokakat indított meg, pedig pontosan jó példa arra, miként válaszolna rá egy elméleti fizikus és egy mérnök (aki állítólag nem ért a fizikához).
