Nemadiabatikus Lorentz kontrakció és felhasználása

[WERNSDORFERFERENC]

Az alábbiakban a Lorentz elméletet vetem össze a speciális relativitáselmélettel és egy új felismerésemet is leírom.

Az első részben nem relativitáselméleti megfontolásokból kiindulva cáfolom a speciális relativitáselmélet alapvetéseit, a másodikban azt bizonyítom a két elmélet összehasonlításával, hogy a Lorentz elméletet kell elfogadni a spec. relativitáselmélettel szemben és adok egy új elméleti felismerést ami önállóan is hasznosítható, a harmadikban a Lorentz elméletben rejlő lehetőségek (nemadiabatikus Lorentz kontrakció/extrakció) kísérleti-gyakorlati felhasználásait javaslom és felhívom a figyelmet a nemadiabatikus Lorentz kontrakcióval magyarázható anomáliákra.


1.) a.)
Valaki egyszer az interferenciagép megépítésére tett javaslatot. Eszerint. ha egy antennát kis szögben két azonos amplitúdójú, azonos irányba (antennával párhuzamos irányú) polarizált, azonos fázisú elektromágneses hullámmal sugároznak be, akkor az antennát 2A amplitúdójú
elektromos hullám gerjeszti, ami értelemszerűen kétszeres energiát jelent a két sugárzó forrás együttes energiájához képest. Tehát ezen logika szerint elsőfajú perpétum mobile jönne létre.
Mégis tapasztaljuk az energiamegmaradást (nem létezik interferencia gép).
Hol a logikai hiba? A hivatalos magyarázat szerint azért nem adhatjuk össze a két elektromos hullám amplitúdóját, mert azokat két különböző mágneses hullám gerjeszti. Ez a magyarázat azért rossz mert ilyen logikával azt is lehet mondani, hogy két különböző ponttöltés elektromos erőtere vektoriálisan összeadva nem hathat egy harmadik ponttöltésre, hiszen a két különböző erőteret két különböző ponttöltés gerjeszti.
Ha abból indulunk ki, hogy van éter, akkor könnyen megoldható a feladat, ugyanis két hullámfüggvény találkozását két hullámegyenlettel írhatjuk fel, és kiadódik az (sqrt2)A megoldás az amplitúdóra (1,414A). Ebből a megoldásból arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az éter mégis létezik, tehát a Lorentz elméletet el kell fogadni és a speciális relativitáselméletet el kell vetni.


b.) Vannak olyan Wheeler kísérletek, amelyekből úgy tűnik, mintha a foton előre tudná, hogy melyik a rövidebb út a féligáteresztő hártya után, és arra megy és a közelebbi detektorba csapódik be, ill. érzékeli, hogy merre van a detektor, és arra megy, nem az ernyő felé. Erre a jelenségre ma sincs a matematika eszközével adott megoldás, ami felettébb gyanússá teszi a hivatalos magyarázatot. Az a sejtésem, hogy a matematikai eszközzel leírt megoldásnak a következő felismerésből kell kiindulnia: Az idő maga az ok-okozati viszony.
A foton detektoron való adszorpcióját talán egy konvolúciós integrállal lehet leírni (a foton hullám(csomag)függvény), és ez lesz az idő képlete. Az idő tehát nem modellezhető egy koordináta tengellyel. És tényleg, az idő sohasem fordul vissza! (Egy koordináta tengelyen oda-vissza mozgathatok anyagot tetszés szerint, de az "időtengelyen" ez nem megy.) Makroszkopikusan ugyanezt mondja a Fermat elv. A Fermat elv szerint a fény az időben legrövidebb úton megy két pont között (azaz a Snellius-Descartes törvény az időben legrövidebb utat jelöli ki). Ez viszont azt jelenti, hogy a fotonok az időmérés eszközei, Akkor, ha a Fermat elv szerint a fény nem az időben legrövidebb utat választaná más eszközünk lenne az idő mérésére nem a foton. A foton a legkisebb időmérő eszköz, tehát a foton adszorpciója maga az idő.
Ez a felismerés új elméleti levezetés szempontjából önállóan is felhasználható.


Ha tehát az időt nem modellezhetem egy koordináta tengellyel, akkor a téridő nem létezhet, tehát a speciális relativitáselméletet el kell vetni. Ebből következően a Lorentz elméletet kell elfogadni.


c.) A fizika tudománya az anyagok kölcsönhatásának tudománya. Ebből következik, hogy a fizika tudományában való haladás azt jelenti, hogy az anyagok kölcsönhatásának leírása területet kell hogy elvegyen minden más típusú leírástól, pl a geometriától. Ha nem ez történik, akkor fennáll a gyanú, hogy áltudományos fejlődésről van szó.
Ezen eszmefuttatás szerint a Lorentz elméletet kell elfogadnunk és a speciális relativitáselméletet el kell vetnünk.


2.) Jánossy Lajos volt a Lorentz elmélet nagy hirdetője (Relativitáselmélet a fizikai valóság alapján c. könyve) A Lorentz elmélet alapvetései szerint az éter létezik, az elektromágneses hullámok az éter sűrűsödései-ritkulásai, és a részecskék közti kölcsönhatások (nem csak az elektromos kölcsönhatás, hanem az összes!) úgy változnak meg az éterszél hatására, hogy létrejön a Lorentz kontrakció. A speciális relativitáselmélet alapvetései közismertek.
Hasonlítsuk össze a két elméletet egy gondolatkísérlettel!


Legyen egy motorvonatunk, ahol a motor a hátsó kerekeket hajtja. A hátsó kerék felfüggesztése pontosan a motorvonat legvégén (a motorvonat hátsó falával egy síkban) legyen, az első kerék felfüggesztése pedig a motorvonat első falával egy síkban legyen. A motorvonat belső terében a motorvonat első falához legyen rögzítve egy magas oszlop, melynek tömege legyen min. tízszer nagyobb, mint a motorvonat tömege. A motorvonat gyorsítás vektora a hátsó faltól az első fal irányába mutasson. A gyorsítás legyen olyan nagy, hogy ha az álló motorvonat hosszának öt százalékával egyenlő hosszon gyorsul a motorvonat hátsó fala, akkor a hátsó fal sebessége érje el a fénysebesség kilencven százalékát.


Nézzük,meg, hogy milyen képet látunk a speciális relativitáselmélet szerint: Ekkor - a Lorentz kontrakció miatt - az első falhoz rögzített oszlop a fénysebesség feletti sebességgel megy hátrafelé (a gyorsulás irányával ellentétesen). Ez ellentétben áll a spec. relativitáselmélet egy alapvetésével. Hibás az az érvelés, hogy a nagy tömegű oszlop meggátolja a fénysebesség kilencven százalékának elérését, hiszen az oszlop impulzusa negatív irányú lesz (az egész motorvonatra nézve a Lagrange függvény megváltozik)


Nézzük,meg, hogy milyen képet látunk a Lorentz elmélet szerint: A részecskék közti kölcsönhatások úgy változnak, meg hogy létrejön a kontrahálódás mindig a pillanatnyi tömegközéppont körül. Tehát a motorvonat eleje és vége biztosan máshol lesz a gyorsítás végén, mint a speciális relativitáselmélet esetében és nincs paradoxon.


Ebből a gondolatkísérletből látható, hogy a Lorentz elméletet kell elfogadni és a speciális relativitáselméletet el kell vetni.


3.) A Lorentz elméletből kiindulva végezzük el az alábbi gondolatkísérletet:
Legyen egy motorvonatunk, a két végén két oszloppal, melyek tömege egyenként nagyobb mint a csupasz motorvonatunk tömegének tízszerese. A motor gyorsítsa az oszlopokkal megrakott motorvonatot mindig az aktuális tömegközéppontjánál fogva különböző gyorsulásokkal.
azt fogjuk látni, hogy elég nagy gyorsulásoknál a részecskék közt képződő kontraháló erők már nem képesek összehúzni a motorvonatot a Lorentz kontrakciónak megfelelő értékre a szélső nagy tömegű oszlopok miatt. Ezt az állapotot nemadiabatius Lorentz kontrakciónak nevezzük.
Két tényezőt kell észrevennünk nemadiabatikus Lorentz kontrkció esetén:


a.) A Lagrange függvény megváltozik, mert a részecskék közti potenciális energia függ a gyorsulástól is. Tehát az energia képlete megváltozik és ha "szó szerint" nem is, de lényegében első fajú perpétum mobile jött létre (az energia képlete megváltozott).


b.) Egy általános észrevételt kell tennünk: MINDEN KÖLCSÖNHATÁST ADIABATIKUS LORENTZ KONTRAKCIÓ/EXTRAKCIÓ ESETÉRE ÍRTAK FEL. NEM TUDJUK HOGYAN VÁLTOZIK A NÉGYFAJTA KÖLCSÖNHATÁS NEMADIABATIKUS LORENTZ KONTRAKCIÓ/EXTRAKCIÓ ESETÉN.
A négyfajta kölcsönhatást virtuális részecskék közvetítik. Amennyiben gyorsan ide-oda gyorsítunk egy tárgyat, egyre inkább nemadiabatikus típusú Lorentz kontrakciót kapunk . Nevezzük ezt az eredményt a nemadiabatikus Lorentz kontrakció rezonanciakatasztrófájának. Az a sejtésem, hogy nemadiabatikus Lorentz kontrakció/extrakció rezonanciakatasztrófája esetén a virtuális részecskék jellemzői megváltoznak, akár úgy, hogy az energiatartalmuk megváltozik, akár úgy, hogy az általuk közvetített kölcsönhatások lefutási görbéje megváltozik akár azonos energiatartalom mellett. Pl. a gyenge és az erős kölcsönhatás kiterjedtsége megnő azonos energiatartalom mellett (laposabb exponenciális görbe). Külön esetet jelent amikor a nemadiabatikus Lorentz kontrakció/extrakció rezonanciakatasztrófájának HIRTELEN, vágásszerűen véget vetünk,és ilyenkor egy rezgés indul be. Mivel ennek a rezgésnek le kell állnia ezért az energiáját vagy kisugározza - innentől energiamegmaradást feltételezve - vagy átadja a virtuális részecskéknek, lehet, hogy tulajdonságaikat - lefutási görbéiket, esetleg energiatartalmukat - erősen megváltoztatva.


Az általam eddig ismert anomáliák amik mögött a nemadiabatikus Lorentz kontrakció áll:


1.)Az a sejtésem, hogy az öngyorsító elektron hiánya nemadiabatikus Lorentz kontrakciónak köszönhető (itt egy minimális gyorsulás marad el).


2.) A Griggs féle kavitációs gépben a buborékok összeomlása olyan hőmérsékletet hoz létre, hogy az elektronok leszakadnak az atommagokról, és vagy ekkor vagy a lefékeződésükkor olyan nagyfrekvenciás sugárzást hoznak létre egy ideig, hogy létrejön a nemadiabatikus Lorentz kontrakció/extrakció. Ezért van az, hogy kavitációs gépeknél energiatöbbletet tapasztalnak.


Következtetés: NEM CSAK NAGY CSILLAGOKBAN ÉRDEMES KUTATNI A NEMADIABATIKUS LORENTZ KONTRAKCIÓ/EXTRAKCIÓ UTÁN.


Ezen gondolatmenet alapján az alábbi kísérleteket javaslom:


1.) Nagyfrekvenciás (lehetőleg háromszögjel alakú) mágneses tér és ennek hirtelen egyenáramúvá tétele ferrimágneses anyagok esetében (fontos, hogy erős szigetelő anyag legyen). Lehet reménykedni a kicserélődési integrál értékének megváltozásában. Azt nem tudom, hogy közvetlenül a spinre hogy hat a nemadiabatikus Lorentz kontrkció/extrakció rezonanciakatasztrófája és ennek hirtelen megszakítása (a spin a Lorentz elméletből jön ki). Az eredmény első fajú perpétum mobile lenne (olyan módon, hogy a Lagrange függvényben a potenciálfüggvény argumentumában a gyorsulás is megjelenik ).


2.) Van der Waals kötések megváltoztatása nagyfrekvenciás besugárzással és ennek hirtelen megszakításával: pl. szénszálak párhuzamos irányba állítása ami pl. napelemek szélessávú frekvencia hasznosítása esetében fontos.


3.) Gyenge és erős kölcsönhatás lefutási görbéinek megváltoztatása nagyfrekvenciás besugárzással és ennek hirtelen megszakításával ill. ugyanez mágneses térrel. Felhasználása pl. deutériumatomok fúziója esetében, uránatomok neutronbefogása esetében, lézeres gerjesztés esetében, különösen, ha hirtelen, vágásszerűen szűnik meg a lézeres gerjesztés (impulzustechnika).


Ennyi. Ezekről szeretnék vitát nyitni

[Kibuc]

Ennyi. Ezekről szeretnék vitát nyitni

Laikusként kérdezem: eddig milyen szakmai fórumokon nyitottál vitát a kérdésben, hol olvashatok szakértői véleményeket, érveket és ellenérveket az elképzeléseddel kapcsolatban?

[WERNSDORFERFERENC]

Ezeket a gondolataimat teljes egészében eddig nem tettem ki semmilyen fórumra. A nemadiabatikus Lorentz kontrakcióról szóló részt viszont megjelentettem az Infinite Energy Magazine-ban (Issue 110, 2013) A Lorentz elmélettel kapcsolatban Jánossy Lajos: Relativitáselmélet a fizikai valóság alapján c. könyvet tudom ajánlani. Jánossy Lajos ebben a könyvben a Lorentz elméletet fejti ki. Tudomásom szerint a Lorentz elmélettel kapcsolatban ez a legnívósabb szakirodalom, ráadásul magyar nyelven.

A Lorentz elmélet egy alig ismert elmélet. Ezért nem tudok szakmai fórumokat ajánlani ezzel kapcsolatban. Félő, hogy ha van is ilyen fórum, az hiányosan tárgyalja a Lorentz elméletet, beleértve az Einstein féle speciális relativitáselmélettel való összehasonlítást is. Ezen a szakmai fórumon szeretnék vitát nyitni, ősztől élőszóban is a klubrendezvényeken.

Üdv, Wernsdörfer Ferenc

[Kibuc]

Ezeket a gondolataimat teljes egészében eddig nem tettem ki semmilyen fórumra. A nemadiabatikus Lorentz kontrakcióról szóló részt viszont megjelentettem az Infinite Energy Magazine-ban (Issue 110, 2013) A Lorentz elmélettel kapcsolatban Jánossy Lajos: Relativitáselmélet a fizikai valóság alapján c. könyvet tudom ajánlani. Jánossy Lajos ebben a könyvben a Lorentz elméletet fejti ki. Tudomásom szerint a Lorentz elmélettel kapcsolatban ez a legnívósabb szakirodalom, ráadásul magyar nyelven.

A Lorentz elmélet egy alig ismert elmélet. Ezért nem tudok szakmai fórumokat ajánlani ezzel kapcsolatban. Félő, hogy ha van is ilyen fórum, az hiányosan tárgyalja a Lorentz elméletet, beleértve az Einstein féle speciális relativitáselmélettel való összehasonlítást is. Ezen a szakmai fórumon szeretnék vitát nyitni, ősztől élőszóban is a klubrendezvényeken.

Bocs, akkor azt hiszem, hogy eltévedtél. Ez egy a tudományos szkepticizmus kérdéseivel foglalkozó fórum, aminek ha egyáltalán van valami köze egy szakmához, akkor az a tudományos kutatás lehet. Annak pedig egyik sarkalatos pontja éppen az, hogy tudományos kérdésekben az érintett szakág prominens képviselőivel kell "vitát nyitni", nem pedig laikusokat győzködni gondolataid igazáról. Ez utóbbiva lugyanis azt kockáztatod, hogy "célközönséged" nem tud majd megkülönböztetni a kóklerek és hőbörödöttek tömegétől, akik bevett szokás szerint csak az elképzeléseiket alátámasztó érveket terjesztik elő, a szakemberek által jól ismert ellenérvekről viszont következetesen hallgatnak. Lorentz és Jánossy értelmezésével kapcsolatban is nyilván vannak ilen ellenérvek, ezt a magamfajta "indián" is megítélheti abból a tényből, hogy a publikált kutatási eredmények és gyakorlati alkalmazások tömegei továbbra is az einsteini értelmezésen alapulnak. "Alig ismertnek" sem nevezném, hiszen Jánossyn kívül E. Szabó László vagy Székely László tudományos igényű munkáiból az Infinite Energy Magazine-t nem igazán mértékadó forrásnak tartó;) fizikus szakmai közösség is képet kaphatott a témáról.

[WERNSDORFERFERENC]

Úgy gondolom, hogy a fizika tudományával kapcsolatos fórumon - szkeptikus fórumon is - meg kell jelenniük fizikusoknak is. Kicsit furcsán hangzana, hogy pont a szakirányú tudomány képviselői hiányoznának a fórumról. A Szkeptikus Társaság színvonalát színvonalát vinné le a megfelelő szakemberek teljes hiánya. Valahogy nem tudom elhinni, hogy nincsenek a Szkeptikus Társaság tagjai közt fizikusok.

Üdv, Wernsdörfer Ferenc

[Solaris]

WERNSDORFERFERENC,

Újabb zsenit üdvözülhetünk a személyedben, aki a relativitáselméletet éppen itt, a Szkeptikus fórumon óhajtja megcáfolni.Sok sikert kívánok hozzá!

[Szilágyi András]

A Szkeptikus Társaság színvonalát színvonalát vinné le a megfelelő szakemberek teljes hiánya. Valahogy nem tudom elhinni, hogy nincsenek a Szkeptikus Társaság tagjai közt fizikusok.

Ez egy nyilvános fórum, nem az a célja, hogy a Szkeptikus Társaság tagjai reagáljanak a hozzászólásokra.
Egyébként vannak a Szkeptikus Társaság tagjai között fizikusok, de nemigen járnak errefelé. Én épp kivétel vagyok, fizikus is vagyok, épp jártam is erre, de nincs időm ezzel foglalkozni, meg nem is a szakterületem.
Ahogy látod, a fórum eléggé kihalt, manapság az emberek inkább a facebookon vitatkoznak. Így szerintem nem sok esély van rá, hogy érdemben foglalkozni fog valaki a felvetéseddel, de azért a lehetőség megvan.