Szkeptikus Fórum

http://penzcentrum.hu/cikk/1025987/1/ig ... honapokban

"• Nagyon sokan csak akkor fűtenek, ha otthon vannak, és egyébként leveszik a kazánt. Azért mielőtt levesszük a kazánt 15-17 fokra gondoljuk át, hogy egy hideg lakást sokkal több idő, és energia felmelegíteni 20-21 fokra, mint egy 18 fokosat. Tehát, ha egyszerre fűtünk sokat, nem spórolunk többet, mintha folyamatosan fix hőmérsékleten tartjuk hajlékunkat."

Konstans 21 fokon viszt nagyobb a hoveszteseg mint 15 fokon.
Szerintetek ez jo sporolasi tipp?

@finthus (7457):
Egyertelmuen erdemes alacsonyabbra venni a futest, ha par oranal tovabb nem vagy otthon.

Igazad van a lakas holeadasa a homerseklet(kulonbseg) fuggvenye. A felmelegitesre szant energia az a lakas lehulesekor csak olyan ertekben vesz el, ahogy a kornyezetbe tavozik, es ez a homersekletkulonbseg fuggvenye... azaz a felmelegitesre szant energiabol is kevesebb vesz el, ha alacsonyabb a homerseklet.

@finthus (7457):
„Tehát, ha egyszerre fűtünk sokat, nem spórolunk többet, mintha folyamatosan fix hőmérsékleten tartjuk hajlékunkat”
Szerintem rossz tipp. A hőátadás Newton-féle egyenletéből kiindulva egyértelmű, hogy a veszteséghők különbsége (Q₂₁-Q₁₅) folyamatosan növekszik az eltelt idővel egyenes arányban, míg a 15-ről 21 °C-ra történő visszamelegítés energiamennyisége időben konstans.
Másrészt a hősugárzásból eredő veszteség is nagyobb mert ez a hőmérséklet negyedik hatványával arányos, bár ez ilyen alacsony hőmérsékleten nem lehet jelentős különbség.

@Nsolt (7508):

Másrészt a hősugárzásból eredő veszteség is nagyobb mert ez a hőmérséklet negyedik hatványával arányos, bár ez ilyen alacsony hőmérsékleten nem lehet jelentős különbség.

Épületeknél nem csak sugárzási veszteség van. Általában sokkal jelentősebb a hővezetéssel (transzmissziós) és a szellőzéssel (filtrációs) veszteség.
Nem ellenőríztem ugyan, ezért a nyakamat nem tenném rá, de hallottam már olyan adatokat, hogy +1°C belső hőmérséklet növelésnek +3-5% energiaigénye van.

@Caspi (7516):
Igen, ezért írtam először a hőátadásról.

Meg kéne mérni, hogy pl 20 fokról mennyi idő alatt hűl le pl 15 fokosra a lakás pl 0 Celsius külső hőmérsékletnél, majd vissza kéne fűteni újra 20 fokosra. Meg kéne mérni, hogy a 15-ről 20 fokra való visszafűtés mennyi energiát igényel. Azután meg kéne mérni, hogy a lehűlés és a visszafűtés között eltelt időtartam alatt mennyi energiát igényelne a stabilan 20 fok tartása. Gázfűtésnél az óraállással ez könnyen mérhető.
Nem egyszerű kísérlet. A falak hőtehetetlenségét is bele kéne venni. Talán, ha a fűtőtesttől távol eső helyre tesszük a hőmérőt, akkor nagyobb súllyal esik latba a falak hőmérséklet változása is.

Érzésem szerint egy nagy hőtehetetlenségű (tégla, beton) ház jó szigeteléssel az, ahol a leginkább megéri nem kapcsolgatni a fűtést. Ha kicsi a hőtehetetlenség, (könnyűszerkezetes ház) akkor már érdemes kikapcsolni, hiszen nem a falakat kell felfűteni, csak a házban lévő levegőt. Ez meg elég gyorsan megy. Nagy hőtehetetlenség, rossz szigetelés, nos ez keményebb dió, ilyen az én lakásom is.
Én egy 0 szigetelésű önkormányzati tégla lakásban lakom, gázkonvektorral fűtök. Amikor elmegyek otthonról, bizony lecsavarom a fűtést őrlángra. Annyira nem tartja a meleget a lakás, hogy sztem pocsékolás az utcát fűteni, amikor senki sincs otthon.
Cserébe hidegek a falak.

@zenesz (7527):

Nem ertek egyet.
Nem kell meres.

Probald meg kiszamolni. A lakas akarmilyan fajhoju elemeinek a felmelegitesere forditott energiat visszzakapod, amikor lejjeb allitod a homersekletet es lakas elkezd hulni. Akkor az, mint egy futotest futi a lakst. Tehat ezzel nem is kell szamolni, ez nem vesz el. Csak a kulso hoveszteseggel. Kulso hoveszteseg pedig a laks gomerseklet es kinto homerseklet kozti kulonbsegtol fugg, tehat ha barmannyi idore is alacsonyabbra veszed a laks homersekletet, kevesebb energiat hasznalsz.

Az ember fiziológiáját kihagytátok a számításból.

A hőérzetet a falak adják, ugyanis ha hideg a határoló falszerkezet (bár bent már 30 C fok van), hidegnek érződik a szoba hőmérséklete.

Ilyen szempontból zenész válaszolt jól. Könnyűszerkezetes háznál mivel a falak kis tömegűek és jól hőszigeteltek, le lehet venni a termosztátot.

Nagy tömegű falazatnál ha lehűl napközben a szoba, nem lehet a falat gyorsan felfűteni. Cserébe sokáig tartja a hőmérsékletet. Itt csak módjával a termosztát tekergetéssel.

Ezek miatt amit építettem bioházat a saját célomra, a nappalit kör alakban veszik körül a hálószobák és a vizes helyiségek. Mivel a nappali fala soha nem hűl ki, alacsony hőmérsékletél sem tűnik hidegnek. A hő főként a kör kerületén, a hálószobák felé távozhat. Mivel a tető 50 cm talajjal borított, ezért jól szigetel. Érdemes a színekkel is operálni. A sárga szín melegebb hőérzetet ad.

@monolit (8714):

A hőérzetet a falak adják, ugyanis ha hideg a határoló falszerkezet (bár bent már 30 C fok van), hidegnek érződik a szoba hőmérséklete.

Ha hideg a határoló falszerkezet...
De mint volt róla szó, csak néhány fokos hőmérsékletcsökkentés került szóba, ami a határolószerkezet belső felületén is néhány fok csökkenést jelent. Cserébe kisebb a hőáram a határolószerkezet két oldala között, mivel kisebb a hőmérsékletkülönbség is.

Könnyűszerkezetes háznál mivel a falak kis tömegűek és jól hőszigeteltek, le lehet venni a termosztátot.

Elég nagy botorság lenne. A szabályzást nem véletlenül találták ki.

Nagy tömegű falazatnál ha lehűl napközben a szoba, nem lehet a falat gyorsan felfűteni. Cserébe sokáig tartja a hőmérsékletet. Itt csak módjával a termosztát tekergetéssel.

Az átlagos fűtőtest nem a falat melegíti és nem is a falhőmérsékletre szabályoz. (Pl.: radiátor + termosztatikus szelep; fan-coil + termosztatikus szelepfej, vagy szobatermosztát)...

Mivel a tető 50 cm talajjal borított, ezért jól szigetel.

Cserébe komoly probléma a megfelelő talajnedvesség elleni szigetelés, ha rossz akkor vizes és penészes lesz a fal. Ha pedig jó a talajnedvesség elleni szigetelés, akkor a megfelelő szellőzés kielekítása problémás, különben az általános emberi tevékenységgel (főzés, fürdés, lélegzés) felszabaduló vízpára a lakásban feldúsul, kicsapódik és ettől penészesednek a falak.
Egyébként tény, hogy nagyon jók tudnak lenni a "dombházak", de az a korrekt, ha elmeséled a hátulütőit is...

A felhasznált energia csak az épület hőveszteségétől függ. Ezt kell pótolni a fűtéssel.
Ha alacsonyabb a belső hőmérséklet, (kisebb a külső-belső hőmérséklet különbsége) akkor kisebb a hőveszteség.
1 °C -kal magasabb belső hőmérséklet kb. 5 % -kal több energiafelhasználást jelent (Pl. : 0 °C külső hőmérséklet, 20 °C belső hőmérséklet esetén: dT = 20 K, 1/20 = 5%)
Az igaz hogy a komfortérzet rosszabb lehült tágyak esetén, ezért max 5 -6 °C kal érdemes alacsonyabb hőmérsékletre hűteni az épületet. máskülönben csak túlfűtéssel tudjuk elérni ugyanazt a komfortérzetet.

Talán azt is érdemes figyelemebe venni, hogy milyen a kazán.
Ha nem szabályozható teljesítményű, akkor az esetek többségében nagyobb teljesítménnyel fűt, mint kellene. Így sokszor ki-be kapcsol, hogy tartsa a beállított hőmérsékletet. Ez hatásfokban rosszabb, mint amelyik szabályozza magát és folyamatosan fűt. Kvantitatívan nem tudom mennyi az annyi, lehet, hogy ez nem olyan jelentős veszteség.

Amit nem említettetek a fűtéssel kapcsolatban az a levegő páratartalma. Minél szárazabb a levegő annál több melegítésre van szükség, a páratartalom növeli a meleg érzetet. ezért jó a párologtató használata -A túl sok pára pedig, azt az érzést kelti bennünk, hogy nincs elég levegő a helyiségben és túlságosan melegünk van.

@ge3lan (8748):
Én is pont ezt akartam említeni, sajnos a kazánok nem ugyanolyan hatásfokkal működnek, ha full kakaón mennek, vagy ha közepes teljesítménnyel.

Elméletileg megéri lentebb vennia fűtést, de a gyakorlatban több dolog is közrejátszik, többek között az emberi tényező is: a fűtés normális szintre visszaállítása után még (a kazán teljesítményétől, ház szerkezetétől függően) még jópár óráig a komfortosnál alacsonyabb a hőmértséklet.

Természetesen ezt minden háznál le lehet tesztelni, lekapcsoljuk/kisebbre állítjuk a fűtést, megvárjuk, amíg a hőmérséklet leesik az adott értékre, majd visszaállítjuk a normális fűtést, és megvárjuk, míg visszaáll az eredeti hőmérséklet. Ha az ezalatt felhasznált gáz mennyisége kisebb, mintha végig működött volna folyamatosan a kazán, akkor csak azt kell eldönteni, hogy ez a megtakarítás megéri-e a komfortérzet esetleges csökkenését.

A kondenzációs kazánok azok, amelyeknek alacsony teljesítményen jobb a hatásfoka. A hagyományos kazánoknak olyankor rosszabb.

@Caspi (8721):

Elég nagy botorság lenne. A szabályzást nem véletlenül találták ki.

A pongyola fogalmazásom visszaüt . Természetesen nem a fizikai leszerelésre értettem, hanem a leszabályozásra.

Az átlagos fűtőtest nem a falat melegíti és nem is a falhőmérsékletre szabályoz. (Pl.: radiátor + termosztatikus szelep; fan-coil + termosztatikus szelepfej, vagy szobatermosztát)...

Tudom én is, de a hőt elnyeli a falazat.

Cserébe komoly probléma a megfelelő talajnedvesség elleni szigetelés, ha rossz akkor vizes és penészes lesz a fal. Ha pedig jó a talajnedvesség elleni szigetelés, akkor a megfelelő szellőzés kielekítása problémás, különben az általános emberi tevékenységgel (főzés, fürdés, lélegzés) felszabaduló vízpára a lakásban feldúsul, kicsapódik és ettől penészesednek a falak.
Egyébként tény, hogy nagyon jók tudnak lenni a "dombházak", de az a korrekt, ha elmeséled a hátulütőit is... [/b

Itt viszont te nem voltál figyelmes . A tető az ami talajjal borított (zöld-tető). A dombházak tetőszerkezete egyébként hő és vízzáró szigeteléssel ellátottak. Nem tud a pára feldúsulni és kicsapódni ha a lakás meleg. Itt nagy tömegű a falszerkezet, nem hűl ki a ház a harmatponthoz. A legtöbb esetben kandallót és padlófűtést alkalmaznak, amelyek nem járulnak hozzá a párásodás kialakulásához.

@monolit (8787):
Jártál már nyáron, trópusi növényeket tenyésztő üvegházban?
"Tudományosabban", az emberi komfortzónában (hőmérsékletre értve) a levegő páramegtartó képessége mindig korlátos, vagyis előbb-utóbb eljutsz egy olyan páramennyiségig, ahol annak egy része ki fog csapódni a levegőből. Ezért nem praktikus olyan mértékben körbeszigetelni egy épületet, hogy az épületszerkezeten keresztül a páradiffúziót megakadályozza. Egyébként ilyenek a "passzív házak", amikről általában azt nem mesélik el, hogy központi szellőztető rendszer nélkül nem működnek.
Ebbe a kategóriába tartozik a te házad is. Ha nincs nedvesedés, akkor a nyílászárókon, vagy szellőzőkürtőkön kell lennie akkora légcserének, ami biztosítja a páraelvezetést, de ebben az esetben a szellőztetési (filtrációs) hőveszteség, ami a téli hőveszteség jelentős része, az a te házadnál is ugyanúgy megvan.

A legtöbb esetben kandallót és padlófűtést alkalmaznak, amelyek nem járulnak hozzá a párásodás kialakulásához.

Párásodás szempontjából közömbös, hogy milyen hőtermelőt és hőleadót használsz. Kivétel, ha termál forrást vezetsz át nyílt csatornában az épületen, de ez nem túl gyakori eset.

@Caspi (8794):

Párásodás szempontjából közömbös, hogy milyen hőtermelőt és hőleadót használsz. Kivétel, ha termál forrást vezetsz át nyílt csatornában az épületen, de ez nem túl gyakori eset.

A hagyományos fűtőberendezések az égéshez sok levegőt igényelnek, amit biztosítani kell, emiatt a pára is távozik. Elvégzi a szükséges légcserét az épületben a kéményen keresztül. A padlófűtésnél a nagy felület "szárító" hatású. Kandallóhoz ha kicsi a filtráció, bevezetik a kandalló testbe a külső levegőt csőrendszeren keresztül, ami a padlóban vezethető.

Természetesen igazad van abban hogy a légcsere létrejön. Itt ketté is választanám a passzívházat a bioháztól már az elején. A passzívházban gépészetileg oldják meg, amit a bioházban hagyományos úton, légrésen keresztül. Egy bioház megépítésénél kerülik a műanyag nyílászárókat, mert az nem illik bele az összképbe. Mint köztudott a fa szerkezet hajlamos a vetemedésre, ezért nem zár olyan pontosan mint a műanyag. Ámbár már alkalmazzák a rés-szellőzést a műanyag nyílászáróknál mostanában a pára gondok miatt.

A nagy anyagtömeg jó szolgálatot tesz, amint a kör alakzat is. Kisebb a hőleadó felület ugyanazon alapterülethez, megnő a benapozás, a turbulens légmozgások csökkennek mivel nem sarkos, stb.-stb.

Úgy vélem nem igazán vagy az ilyen jellegű építkezés híve. Nos, jelenleg a nappaliban 26 C fok van, a hálókban 20,8-22.2 C fok.... külső hőmérséklet:+ 4.9 C fok mellett. Jelenleg még csak a kandalló fűt! Nagyobb hidegben sem volt alacsonyabb a hőmérséklet, a hó a tetőn kiválóan szigetelt. Mivel a kandalló győzi a hőtermelést, még nem kellett beindítanom a faelgázosító kazánom. Ha süt a nap az ablakfelületeken létrejövő benapozás, valamint a déli nagy üvegfelületek enyhébb téli napokon elegek az épület kifűtéséhez.

A barátaimat meggyőzte ez az építkezési mód.

@monolit (8801): Tudnál egy fényképet is mutatni a házadról, hogy el tudjuk képzelni hogyan is néz ki?

@Gábor (8814):

Privát ment.

Következőt látom, zöld tetős ház (és nem dobház). Légcsere (biztosan van): nagy ablakok, üvegajtó, tetőablak! Három kéményt látok, tehát nem csak egy kandalló van. A falfűtésről annyit, hogy laktam ilyen házba és kevesebb gázt igényelt a felfűtése (egyedi fűtés volt), a fal mégsem volt még csak langyos se, a lakásban meg 26 fok volt, szellőzés volt.

@Gábor (8853):

Az ablakok 100*130-as méretűek 1.4-es thermoplán üvegezéssel, a nagy ablakfelületek (közte az üvegajtó) délre lett tájolva. A télikert funkciót látta volna el, de azt nem alakítottam ki, bár pár növény azért van . Főként ez fűti fel a házat télen, ha van napsugárzás.

A nappali feletti kupola (tetőablak) az 4 rétegű polikarbonát. Valóban három kémény van, ebből egy a faelgázosító kazáné a fűtőhelyiségben, egy a nappaliban (kandalló) és egy a konyhában (sparhelt). Mivel a nappali és a konyha közös légterű, a szellőzés biztosított a kémény köpenyen át. A kémények előregyártott hátulról szellőztetett Prespor kémények (szlovák). Csak egy kandallóm van!

A fűtés. Mindenhol van padlófűtés,minden helyiség kövezett. A hálószobákban és a fürdőkben radiátor is van, az átmeneti időszakban (ősszel-tavasszal) amikor kisebb hőmennyiség is elég, a teljes ház fűtése nélkül is komfortossá tehetők a szobák. A keleti oldalon levő két háló és a fürdő kivételével a kandalló ez idáig ellátta szerepét, most jelenleg azt az oldalt is fűtöm mert 26,2 C fok van a nappaliban a digitális órán levő hőmérő szerint.

Nemrég lettünk kész az építkezéssel, rengeteg problémát okozott a kazán választás. Manapság nehéz viszonylag olcsó és egyben megbízható kazánt találni. Aki kazán cserére vagy kazán vásárlásra szánná el magát a következő oldalt ajánlom figyelmébe:
MODERÁLVA
A fórum továbbra se ingyenes reklámfelület.

Egy vályogházat vásároltunk, de pár évig nem költöztünk be.

Szerintetek téli időszakban, tartós fagy esetén, milyen mértékben tud hatvan centis fal teljesen átfagyni?

Ferry írta: ↑

2019.10.30. 08:43

Szerintetek téli időszakban, tartós fagy esetén, milyen mértékben tud hatvan centis fal teljesen átfagyni?

Teljes mértékben.

Ha hosszú időn keresztül az egyetlen hőforrás a talaj hője, akkor az átfagyás nagyban függ a nyílászárók hőszigetelő képességétől is. De a vízrendszert én nem kockáztatnám, azt érdemes leereszteni.

Igen.
Vízvezeték egyelőre csak a kerti csapig van, ahonnan természetesen leengedtük a vizet.
Havonta lejárunk körbenézni, tenni-venni, és majd infra hőmérővel leteszteljük a helységeket, falakat.

Köszönöm.