Hozzászólás
Szerző: Pasinszki József » 2011.01.03. 00:14
Vigyázat, csalók!
Vannak esetek, amikor a szakértőnek erkölcsi kötelessége szólni. Figyelmeztetnie kell a laikusokat, hogy csalók pályáznak a pénzükre.
Az utóbbi napokban több telefonhívást kaptam, melyekben afelől érdeklődtek, hogy vajha gázzal fűtök-e. Részbeni igenlő válaszomra (merthogy van egy jó öreg cserépkályhám is) olyan ígéretek hangzottak el, hogy ők le tudják csökkenteni a gázszámlámat 20 – 30 %-kal. (A szolgáltatást most, a sors kivételes kegyéből lehet igénybevenni.) Az első kérdés ilyenkor az, hogy mi ennek a tudományos alapja. (Végtére is mérnökember volnék.) Mindegyik esetben ugyanaz az igen érdekes válasz hangzott el: a gáz porlasztásának javítása. Ennek hallatán rögtön bevillant: mintha a telefonáló hölgyek elfelejtettek volna bemutatkozni. A technikai részletekbe se nagyon akartak beavatni. Sebaj! Ott az internet. A Google kereső ki is dob egynehány találatot a „gázporlasztás” keresőszóra. Így aztán megtudtam: a gázvezetékre épített állandó mágnes hatására a gáz molekulái közti kohézió (gyengébbek kedvéért el is magyarázzák, hogy ez a molekulák közt fellépő összetartó erő) lecsökken, ennek következtében az égés során több hő keletkezik. Persze ne gondoljuk, hogy egy filléres ajtó-, vagy hangszórómágnes jó ilyesmire, ahhoz csak az felel meg, amit a névtelenek árulnak! Merthogy a fantasztikus szerkezetet forgalmazó cég az interneten is titkolja kilétét, „alacsonygazszamla.hu” című honlapján a „Kapcsolat” link alatt csak egy e-mail-címet és egy rádiótelefon-számot lehet találni.
Racionálisan gondolkodó embernek rögtön a Le Chatelier – Braun-elv jut eszébe. Eszerint egy kémiai folyamat reakcióhője csak a kezdeti és a végállapottól függ. A tüzelésre használt földgáz kezdeti állapota a mágnes előtti állapot, a levegő pedig keresztül sem megy a mágnesen, miként a füst sem. Tehát a mágnes a metán + levegő reakciónak sem a kezdeti, sem a végállapotát nem változtathatja meg, a reakcióhő ezért nem változhat. Persze valamelyik leírásban olyasmit találni, hogy a berendezés az égés hatásfokán javít. Az égés hatásfoka a metán szén-dioxiddá és vízzé történő átalakulásának mértéke. Egy jól beállított fűtőberendezésben ez az átalakulás nagyjából 999 ezrelékes, vagy még nagyobb, vagyis itt már nemigen lehet javítani. Mondanivalómat ezzel brevi manu le is zárhatnám. Ám, ha már gondolkodunk a „javított gázporlasztáson”, vizsgáljuk meg, miféle képtelenségeket állít az anonimitásba burkolózó innovátor!
Az ígért 20 – 30 %-nyi „hatásfokjavulás” alapja a „gázporlasztás” javítása lenne az által, hogy a fölszerelt berendezés a molekulák közti kohéziót lecsökkenti. Merthogy az innovátor állítása szerint a gázokban fellépő kohézió hihetetlen mértékben gátolja azok keveredését. Nos, gondoljuk meg, hogy a folyadékokban mennyivel nagyobb kohéziós erők működnek, mint a gázokban! A folyadékoknak ugyanis a nyomástól csaknem független a térfogata. Mégis, aki hígított már vörösbort vízzel, az tapasztalhatta, hogy milyen kevés keverés elegendő ahhoz, hogy pillanatok alatt homogén eleggyé váljon a két folyadék, de ha ügyesek vagyunk, fölrétegezhetjük a bort a vízre. Ám hiába nem keverjük, nem kell sok idő, hogy elegyedjenek. Diffúzióval. Merthogy az anyagok rendezetlenségre törekednek. (Ez úgy hangzik, mint egy Murphy-törvény, de nem az, hanem a termodinamika második főtétele.) Egy homogén keverék pedig rendezetlenebb, mint két különálló komponens. Nem kell tehát hókuszpókusz, varázsvessző, működik a diffúzió, ha akarjuk, ha nem!
De ha már fölvetődött a kohéziós erő, vizsgáljuk meg, milyen hatása van ennek a gázokra!
A termodinamikának van egy sajátos fogalma, a tökéletes gáz. A tökéletes gáz molekulái végtelenül kicsinyek és köztük csak mechanikai kölcsönhatás (rugalmas ütközés) létezik, kohéziós erő a tökéletes gázban nincs. A tökéletes gázok állapotváltozásait az általános gáztörvény írja le. Eszerint PV/T = konstans (P a gáz nyomása, V a térfogata, T pedig a hőmérséklete /értelemszerűen K-ben/). A tökéletes gáz térfogata 0 K-en zérus. Ebből sejthető, hogy nincs tökéletes gáz, a reális gázok ettől a hipotetikus állapottól többé-kevésbé eltérnek, hiszen a molekulák saját térfogata nem 0, és persze hat köztük némi van der Waals-erő is. A levegő, vagy a metán (földgáz) 1 atmoszféra körüli nyomáson és szobahőmérséklet környékén kb. fél %-kal tér el az egyetemes gáztörvény szerinti viselkedéstől. Ha tehát föltesszük, hogy ezen lehet változtatni, nagy hatást nem várhatunk. Ám a változtatáshoz energiát kellene befektetni, hiszen egy egymást vonzó tagokból álló halmazt kellene szétugrasztani. Állandó mágnessel pedig biztosan nem lehet energiát bevinni áramló rendszerbe. (Ugye, ami potenciális energia átadódik a bejövő oldalon, annyit be kell fektetni a kimenő oldalon, vagy fordítva.)
Az innovátor azt állítja, hogy a kohézió a mágneses tér hatására megszűnik (és persze nem is alakul ki újra, miután a gáz kilép a mágneses térből). Nos, a mágneses tulajdonságoknak anyagszerkezeti okai vannak. Attól függően, hogy egy anyagnak milyen az elektronszerkezete, lehet diamágneses, vagy paramágneses. Különleges kristályszerkezet esetén ferromágnesesség is jelentkezik. A diamágneses anyagokat taszítja, a para- és ferromágneses anyagokat vonzza a mágneses tér. Mágneses tér tartós anyagszerkezeti változást csak a ferromágneses anyagokban tud előidézni, ferromágnesesség pedig csak szilárd állapotban létezik. Ezt nagyjából 100 éve tudjuk, mióta az atomok, molekulák szerkezetét, a kémiai kötések természetét ismerjük. A mágnes fölfedezése azonban sokkal régebb keletű, és mivel erejének okára sokáig nem volt magyarázat, számtalan babona kapcsolódik hozzá. Ezek a babonák a mai napig élnek. Ezért lehet mágneses karkötőket, ágybetéteket és egyéb hókuszpókuszokat drága pénzért árulni.
Azt tanácsolom tehát mindenkinek, ne hallgassanak a szirénhangokra. Ha spórolni szeretnének a fűtésen, a ház hőszigetelését kell javítani. (De ne Hübele Balázs módjára, mert csúnyán el lehet azt is rontani!)
Pasinszki József
igazságügyi vegyész- és környezetvédelmi szakértő
0 x
A mágnes-vasreszelékkel való példálózás azért remek, mert még a laikus is emlékezik az általános iskolai fizikaórára, és azt hiszi, hogy érti. Ugyanezt eljátsszák az üzemanyag csővel, a vízzel, térdizület, stb.
