Szkeptikus Fórum

@Gézoo (20360):

Mert egyetlen töltéshordozóra sem hathatunk mással mint fotonokkal, mert minden hatást két tömeg között kizárólag fotonok közvetíthetnek, és nincs más ami közvetíthetné.

Aha, akkor az atommagokat is meg a csillagokat is a fotonok tartják össze?

@Szilágyi András (20649): "De igen, kimutatták.
A fotonok külön-külön jöttek, egyesével. Egymással tehát nem interferálhattak."

Na még egyszer: A foton SOHASEM interferál fotonnal.. Miután nem tudnak egymással találkozni.

A foton önmagával sem tud a sajátjától eltérő fázissal találkozni.. praktikusan azért nem, mert nem tud lemaradni önmagától és nem éri utol önmagát, mert csak egyetlen sebességű haladásra képes.

Ha ezt két nagyon nehezen megérthető sort megértetted és megjegyezted, akkor biztosan soha többé nem írsz le olyan butaságot, hogy foton önmagával vagy más fotonnal interferálna.

És az elektronfelhő hullámainak interferenciáját mérték, nem a fényét.. és nem a fotonokét..

Miután csak az elektronok mozgása jeleníti meg az interferenciát és minden elektromágneses tulajdonságot, ezért
kizárólag az elektronoknak van köze közvetlenül a jelenségekhez. A fotonoknak csak a hullámzó elektronok közvetítésével, azaz közvetve van köze a hullámjelenségekhez.

Ha sikeresen mindet megjegyezted, kérlek szólj!

@ge3lan (20651): Nos, igen. Legfeljebb az energia sűrűségük és impulzusuk szerint különféle névvel illetjük őket.. Mint például: foton, gluon, ..graviton, MEF, virtuális fotonok.. stb.

(http://hu.wikipedia.org/wiki/Elemi_r%C3%A9szecsk%C3%A9k)

@Gézoo (20652):

A foton SOHASEM interferál fotonnal.. Miután nem tudnak egymással találkozni.

Ja vagy úgy... tehát nincs is fényinterferencia, kitaláció az egész. Nincsenek interferenciás csíkok.

Az még hagyján, hogy azt gondolod, egy foton nem képes magával interferálni. Ezt nyugodtan gondolhatja egy laikus, lévén úgy gondolja, hogy a foton egy pontszerű részecske.

De ahhoz mennyire kell hülyének lennie valakinek, hogy több foton interferenciáját is tagadja?
A hülyeség mértékegysége lassan 1 Gézoo lesz...

A foton önmagával sem tud a sajátjától eltérő fázissal találkozni.. praktikusan azért nem, mert nem tud lemaradni önmagától és nem éri utol önmagát, mert csak egyetlen sebességű haladásra képes.

És mégis tud, no most szólj hozzá! Ezt mutatták ki a kísérletben. Furcsa? Igen, furcsa. De ez kvantumfizika. Itt a furcsaság a normális. Le tud maradni biza önmagától a foton, mivel több pályája lehet, melyeken meghatározott valószínűséggel halad végig. És amikor nem detektáljuk, akkor nincs definiálva, hol van. Ez a kvantumfizika. Pont ahogy egyetlen elektron is képes önmagával interferálni.

És az elektronfelhő hullámainak interferenciáját mérték, nem a fényét.. és nem a fotonokét..

De bizony a fotonokét. Olvasd el a cikket. Egy árva kukk nincs benne elektronfelhőről. Fotonokról van szó.

@Gézoo (20652):

A foton SOHASEM interferál fotonnal.. Miután nem tudnak egymással találkozni.

Igen ez igy van, ha egymas fele vilagitasz ket lampaval a fenyuk nem utkozik, hanem atmegy egymason es tovabbhalad. A fotonok nem talalkoznak, elmennek egymas mellett.

@Gézoo (20654):
Más ez energiasűrűségük? Miért mekkora egy pl 123 keV energiájú foton, gluon, graviton térfogata?
Akkor a foton, gluon és a graviton ugyanaz a részecske, csak más az energiájuk vagy a térfogatuk?

@Gézoo (20654):

Nos, igen. Legfeljebb az energia sűrűségük és impulzusuk szerint különféle névvel illetjük őket.. Mint például: foton, gluon, ..graviton, MEF, virtuális fotonok

A tablazat, amit beidezel nem tamasztja ala velemenyedet.
Nem tunt fel?
Ho van benne MEF?
Hol van benne energia suruseg es impulzus?
Hol a virtualis foton?
Hol a gravitron?
Mitol beszelsz?

Vagy tevedesbol rossz abrat teszettel beidezni, vagy nem tudod olvasni, nem erted, ami a beidezett abradon szerepel?

Konyfacsaro fustszag van, Gezoo eg es a hab a tortan, hogy nem kepes felfogni, mennyire eg.

@Gézoo (20648):

Nos, nem mutatatták ki.. több száz fotont engedtek rá a detektorokra. Mindegyik foton belengette a fotokatódok elektronfelhőit, majd minden következő foton a hullámzó elektronfelhőbe érkezve, rezonanciába hozta az elektronfelhőket.

Érdemes lenne utánanézned néha, mert ezt a kísérletet elektronokkal is elvégezték. Nem meglepő módon az egyesével "kilőtt" elektronok is létrehozták az interferenciamintázatot.
Persze abban sem kételkedek, hogy megmagyarázod az elektronok cserébe a fotonfelhőket lengették be, vagy hozták rezonanciába, illetve blablabla...

Különböző fázisú hullámzások eredőjeként megjelent az interferencia.. ennyi. Nem egyetlen foton interferált önmagával.

A köznapinak nevezett logika az emberi léptékű jelenségekhez alkalmazkodott, nem igazán praktikus ráerőltetni más léptékű jelenségekre...

@Szilágyi András (20656): "tehát nincs is fényinterferencia, kitaláció az egész. Nincsenek interferenciás csíkok."
Ne keverd! Az elektronfelhőkben keletkező interferencia csíkok vannak. Viszont azt még soha senki sem tudta kimutatni, hogy elektronok nélkül fotonok interferálnának fotonokkal.

Ha fizikus lennél tudnád, hogy anyag nélkül soha, sehol sem mutattak ki interferenciát.

"De ahhoz mennyire kell hülyének lennie valakinek" Bunkó ne legyél!

A foton önmagával sem tud a sajátjától eltérő fázissal találkozni.. praktikusan azért nem, mert nem tud lemaradni önmagától és nem éri utol önmagát, mert csak egyetlen sebességű haladásra képes.

"És mégis tud, no most szólj hozzá! Ezt mutatták ki a kísérletben. Furcsa?" Furcsa lenne ha a kísérletben nem 250 db foton által keltett elektronfelhő hullámzást mutattak volna ki.
De mint a cikk írja, 250 foton keltette az elektronfelhőben a hullámzást, minden hullám indítást egy egy elektron kilépéssel regisztrált a foto elektron sokszorozó.

"De bizony a fotonokét. Olvasd el a cikket. " - Elolvastam. Elektronok hullámzását regisztrálták, amiket fotonok okoztak.

Na jó, de zárjuk le a vitát azzal, hogy mutatsz legalább egyetlen egy olyan fotót amelyen az interferencia létrejöttében nincs jelen anyag, csak és kizárólag fotonok!

Amíg ilyen fotó nem készülhet el, addig pedig nem állítod, hogy létezik a fotonok közötti interferencia!

@vaskalapos (20659):

A foton SOHASEM interferál fotonnal.. Miután nem tudnak egymással találkozni.

Igen ez igy van, ha egymas fele vilagitasz ket lampaval a fenyuk nem utkozik, hanem atmegy egymason es tovabbhalad. A fotonok nem talalkoznak, elmennek egymas mellett.

Ó, Gratulálok! Valóban így van! Foton-fotonnal történt interferenciáját eddig még sohasem mutatta ki senki sem.
Nocsak! Te titokban fizikus vagy? Mert ezt a kísérleti tapasztalatból származó tényszerű ismeretet te ismered, András pedig, az állítólag fizikus nem tudja..

@ge3lan (20662): Majdnem.. Más a csomag energia sűrűsége.
Más a térben és időbeli eloszlása-sűrűsége.

Lebegyev úgy fogalmazott: "Az egy fénycsomagra jutó térfogat." - ma úgy mondjuk, hogy az egy fotonra jutó térfogat. Olvasd el a Lebegyev féle levezetésről szóló írásomat az energia topicban.

Előzetesként annyit, hogy minden foton a neki megfeleltetett hullámhosszú haladási szakaszának egyetlen, számunkra végtelenül rövid rész-szakaszán adja át az energiáját becsapódáskor.
Ezzel két féle energia sűrűségi mutatóval jellemezhető.
1. a csomag energia sűrűsége E=h*f
2. a csomagok közötti távolság λ=c/f
ahol E energia, h a Planck állandó, c=299792458,108 m/s a fény sebessége (vákuumban a forrásához relatívan álló detektorral mérve, azaz c=1/gyök(ε*μ))

@Caspi (20664): "Érdemes lenne utánanézned néha, mert ezt a kísérletet elektronokkal is elvégezték." - Hamisan utalsz arra, hogy mást állítottam volna.

" Nem meglepő módon az egyesével "kilőtt" elektronok is létrehozták az interferenciamintázatot." - Így van! Egyesével dobott kavicsok is létrehozzák a vízen az interferencia mintázatot.

Az egyesével kilőtt fotonok, elektronok, sőt! az egyesével kilőtt fullerének "http://hu.wikipedia.org/wiki/Fuller%C3%A9n" szintén olyan hullámzásra kényszerítik az eltalált ernyő elektronjait, amely hullámok eredő hulláma, azaz az interferenciája csíkokat produkál.
Javaslom töltsd le, indítsd el, és állíts két csapot csöpögőre!
http://phet.colorado.edu/hu/simulation/ ... terference
Ha a távolságot és a hullámkeltés ütemét helyesen állítod be, akkor kapsz két olyan, egymással interferáló állóhullámot, amelyből azonnal megértheted, hogy

1. Álló interferencia csíkok létrejöttéhez 2 azaz KÉT darab állóhullám kell.
2. A két stabil állóhullám között fáziskülönbségnek kell lennie az álló interferencia létrejöttéhez.
3. Ehhez 2 azaz KETTŐ darab állóhullámot képző jelenségre van szükség!

Javaslom nézegesd! Ismerkedj először az állóhullám készítéssel, majd a két, különböző fázisú állóhullám képzésével, azaz az interferencia létrehozásával.

Okoskodni ráérsz azután is, ha ezeket az alapismereteket megszerezted!

@vaskalapos (20663): Ne legyél szánalmas! Az ábra jobb oldalán (kék színnel!) a bozonok: foton, gluon, Z bozon, W bozon
Tulajdonságaikban csak a szállított energiáik nagyságában van különbség, erről szólt a példa, ezért említettem őket, és ezért illesztettem be az ábrát.

@Gézoo (20676): Picinyem! Te tényleg azt képzeled, hogy az ernyő hullámzott? Vagy a fotoelektronsokszorozó hullámzott?
Miért nem mindjárt azt mondod, hogy a kutatók szeme hullámzott, amikor nézték a műszert? Vagy a kezük hullámzott, amikor írták a cikket?

A fotonokról alkotott képed sajnos leragadt Lebegyevnél. Szegény Lebegyev amikor élt, még nem is létezett kvantumfizika. Neked azért ma már több fogalmad lehetne a kvantumfizikáról, mint Lebegyevnek. Miért nem olvasol el legalább valami ismeretterjesztő könyvet. Pl. ott van Károlyházy Frigyes: Igaz varázslat c. könyve. Ez laikusok számára (mint te) is kiválóan, szemléletesen elmagyarázza a kvantumfizika alapjait. Ajánlom, szerezd be, olvasd el. Én magam is élvezettel olvastam gyerekkoromban.

Igen, a kísérletben természetesen sok fotont használtak. De egyszerre csak egyet. Mindig csak egyetlen foton tartózkodott a műszerben.

A kavicsos hasonlatod teljesen téves. Itt ugyanis nem a víz hullámzását mérték, hanem azt, hogy a kavicsok hová pottyannak a vízbe. A bepottyanások helyeinek eloszlása alakította ki az interferenciaképet. A víz hullámzásának a dologhoz semmi köze.

@Szilágyi András (20692): Nos, továbbra is áll:
Amíg nem mutatsz egy anyag mentes interferenciát, addig a levegőbe beszélsz amikor azt állítod, hogy nem az elektronfelhő állóhullámainak eredője az interferencia.

De, mint tudjuk KÉT állóhullám interakciója alkot interferenciát, ezért két állóhullámot kell egy időben fenntartani az interferencia képződéséhez.

Tudod mi az az állóhullám?

@Gézoo (20697): Amikor egy kavicsot dobsz a vízbe, a vízfelszínen állóhullám alakul ki? Gondolkodjál már, mielőtt megszólalsz.

@Gézoo (20697):

De, mint tudjuk KÉT állóhullám interakciója alkot interferenciát, ezért két állóhullámot kell egy időben fenntartani az interferencia képződéséhez.

Nem kell hozza allohullam.

Elegendo az, hogy a ket hullam talalkozzon. Egyetlen hullamhossznyi szinuszhullam is kepes interferenciara, ha egy masikkal talalkozik. Ha azonos a fazis, erositik, ha ellentetes, gyengitik, vagy akar kioljak egymast.

@Szilágyi András (20701): "Amikor egy kavicsot dobsz a vízbe, a vízfelszínen állóhullám alakul ki? Gondolkodjál már, mielőtt megszólalsz."

Nos, látod-látod! Két állóhullámhoz sok kavics kell. Ezt érted?

@Gézoo (20680):
E=h*f ez a részecske, a foton energiája, nem az energiasűrűsége. Ezt el kellene osztanod a térfogatával, hogy energiasűrűség legyen. De mekkora a térfogata egy fotonnak?

Tulajdonságaikban csak a szállított energiáik nagyságában van különbség, erről szólt a példa, ezért említettem őket, és ezért illesztettem be az ábrát.

Aha, akkor ezek szerint a gluonnak nincs is színtöltés, a W bozonnak meg nincs elektromos töltése.

@vaskalapos (20707):

Nem kell hozza allohullam.
Elegendo az, hogy a ket hullam talalkozzon. Egyetlen hullamhossznyi szinuszhullam is kepes interferenciara, ha egy masikkal talalkozik. Ha azonos a fazis, erositik, ha ellentetes, gyengitik, vagy akar kioljak egymast.

Haladó hullámok eredője is haladó eredő hullám. Ez alapismeret.
Álló interferencia azaz eredő hullám létrejöttéhez álló hullámok kellenek. Ez is alapismeret.

@Gézoo (20713):

Nem kell hozza allohullam.
Elegendo az, hogy a ket hullam talalkozzon. Egyetlen hullamhossznyi szinuszhullam is kepes interferenciara, ha egy masikkal talalkozik. Ha azonos a fazis, erositik, ha ellentetes, gyengitik, vagy akar kioljak egymast.

Haladó hullámok eredője is haladó eredő hullám. Ez alapismeret.
Álló interferencia azaz eredő hullám létrejöttéhez álló hullámok kellenek. Ez is alapismeret.

Korabban

KÉT állóhullám interakciója alkot interferenciát, ezért két állóhullámot kell egy időben fenntartani az interferencia képződéséhez

Tehat itt butasagot tetszettel mondani, es belattad, hogy:
Nem kell hozza allohullam.
Elegendo az, hogy a ket hullam talalkozzon.


http://zonalandeducation.com/mstm/physi ... ence1.html

@ge3lan (20711):

E=h*f ez a részecske, a foton energiája, nem az energiasűrűsége. Ezt el kellene osztanod a térfogatával, hogy energiasűrűség legyen.

Attól, hogy számunkra egy adag, a jeltovábbítási sebesség és a relatív sebesség arányában nem pillanatszerű, hanem pillanatszerű energia csomagok sorozata alkot egyetlen fotonnak nevezett energia csomagot.
A fotonok ismétlődési frekvenciája, monokromatikus, koherens, egyfotonos sorozat esetében azonos a Planck függvényben alkalmazott frekvenciával.

De mekkora a térfogata egy fotonnak?

A hivatkozott levezetésben leírtam.

"Aha, akkor ezek szerint a gluonnak nincs is színtöltés, a W bozonnak meg nincs elektromos töltése."

Nem ez a lényeg. Hanem az okozott hatás nagyságrendjének, a szállított energia nagyságrendjével való aránya.. ugyanis arról szólt a mondat!

@vaskalapos (20714): Ügyes! Saját hibás mondatodat idézed mintha én írásomat idézted volna.. :d Nagyon ügyes!

Jegyezd meg! Álló interferenciához két állóhullám interakciója kell.

Azaz létre kell hozni, két, egymástól fázisban eltérő állóhullámot ahhoz, hogy interferencia hullám is álló lehessen!

Ugye érted?!

@Gézoo (20719):

Álló interferenciához két állóhullám interakciója kell.

Nem igaz.

Kétrés-kísérlet:


Ezek nem állóhullámok. Az interferenciamintázat mégis áll. A hullámok haladnak, mégis mindig ugyanazokban az irányokban van erősítés, ill. kioltás.

@Gézoo (20718):
Attól? Attól mi van? Fejezd is be a gondolatot. De ez hogy válasz arra, hogy a h*f az nem energiasűrűség?

Értem én, hogy neked ez nem lényeg, de attól még a kérdés megmarad: akkor ezek szerint a gluonnak nincs is színtöltés, a W bozonnak meg nincs elektromos töltése?

@Szilágyi András (20722): "Nem igaz."

:D:D nagyon vicces vagy! Nem igaz? És a bizonyítására két haladó hullám haladó anyaghullám haladó interferenciáját illeszted be igazolásul..

Talán ha álló interferencia hullámhoz álló hullámok képét illesztenéd be..

Vagy bocs! Tudod mi a különbség?

Egyébként pedig hibás az ellenfázisa miatt az animáció.. Vedd észre!

@ge3lan (20728): Csak nem érted? Nem erről szólt a mondat! hanem arról, hogy más az energia szintjük.. az energiáik nagyságrendje..

@Gézoo (20730): Mi van, te logikából is kihívásokkal küszködsz?
Te ezt mondtad: "Álló interferenciához két állóhullám interakciója kell."

Én mutattam neked egy esetet, amikor álló interferencia alakul ki, és nem két állóhullám, hanem két haladó hullám lép interakcióba egymással.

Tehát álló interferenciához nem kell két állóhullám interakciója.

Vagyis amit állítottál, az nem igaz. Meg van cáfolva.

@Szilágyi András (20733): Nos, nem.. Haladó interferenciaképet mutattál..

Legalább azt ismernéd fel amit beillesztesz!

Így nem csoda ha mindenféle butaságok a téveszméid..

@Gézoo (20731):
Azt írtad, hogy CSAK az energiában van különbség. Én meg erre hoztam példát, hogy ez nem igaz.

@Gézoo (20734): Vak vagy? Az áll. Nem látod? A sötét csíkok mindig ugyanott vannak. Ha tanultál volna valaha fizikát, optikát, akkor még a képletet is fel tudnád írni, ami megadja a sötét csíkok irányát.

@ge3lan (20737): nagyon jó.. Talán akkor nem kellene beszélgetnünk, ha kötözködsz..
Majd szólj, ha beszélgetni is szeretnél!

@Szilágyi András (20738): Halad. Csak miután mindegyik szakasza fekete nem látod a haladását..

Ugyanis: Kerületi irányban képződik az interferencia.. És nem sugár irányban.. Mi van fizikus? Ezt sem tudod?

Jó kis fifikus vagy te.. de fizikus az semmi képpen sem lehetsz.

@Gézoo (20742): Ja értem. Tehát az álló interferenciakép az tulajdonképpen halad. Igen. Jó. Csakhogy ha így gondolkozol, akkor állóhullám sincs. A hullám mindig halad. Legfeljebb nem látod a haladását. Ugyebár.

Ragozhatod ezt, ameddig akarod. A lényeg, hogy hülyeségeket beszélsz. Folyamatosan.

@Gézoo (20740):
E=h*f ez a részecske, a foton energiája, nem az energiasűrűsége.

Továbbá ez meg nem igaz a bozonokra:

Tulajdonságaikban csak a szállított energiáik nagyságában van különbség, erről szólt a példa, ezért említettem őket, és ezért illesztettem be az ábrát.

Most ha szó nélkül hagyom, ahelyett, hogy rákérdezek arra, amit nem értek, akkor jobb lennék?

@Szilágyi András (20745): Nézd már meg az ábrádat! A hullámok sugár irányban haladnak!
Csak sugár irányban haladva HALADÓ HULLÁMOK kerület mentén képződő interferenciájuk SUGÁR IRÁNYBAN HALAD..

Ne legyél már ennyire beoltva a fizika ellen! Hova jártál te a hullámtan előadások helyett?

@ge3lan (20749): Vagy előveszel egy fizika könyvet, vagy kérdezel, de nyilvánvalóan kötözködő, álkérdésekkel keress meg mást!

Egy egy foton energiája E=h*f egy egy foton ismétlődési üteme f=c/λ ha ezt megértetted, akkor szólj!

@Gézoo (20750): Ne zagyválj. A kísérletben egy ernyőt teszünk a hullámok útjába. Ezen rajzolódik ki az interferenciakép. Ami a jelen esetben állni fog.

Tehát nem igaz az állításod, miszerint álló interferenciaképet csak állóhullámok interakciója hozhat létre. Innentől kezdve pedig borul az egész hülyeséghalmaz, amit idehordtál.

@Szilágyi András (20752):

A kísérletben egy ernyőt teszünk a hullámok útjába.

Szóval még filmen sem láttad.. Akkor kérdezz olyat aki járt már fizika órán!

Ja, különben azt tudtad, hogy a feketén haladó fekete az láthatatlan?

Ezt rajzórán tanulhattad volna.. Persze így kiderült, hogy oda sem jártál be..

@Gézoo (20755): Na ez már a végső vergődésed, sarokba szorultál itt is. Fogadd el a vereséget!

@Gézoo (20751):
Megértettem-e? Most ezt kérdezed tőlem? Hát nem ugyanezt írtam le én is kb háromszor, hogy az energia=h*f?
Igen, a frekvenciát is értem, impulzust is, hovatovább az energiasűrűséget is.

@ge3lan (20757):

Igen, a frekvenciát is értem, impulzust is, hovatovább az energiasűrűséget is.

Ennek örülök. Akkor miért kérdezted?

"E=h*f ez a részecske, a foton energiája, nem az energiasűrűsége. Ezt el kellene osztanod a térfogatával, hogy energiasűrűség legyen. De mekkora a térfogata egy fotonnak?"

Mert ha tudod, hogy f=c/λ azaz λ=c/f és V=λ*A térfogat jut minden egyes E=h*f energiájú fotonra, akkor E/V adott..

Akkor értelmetlen a kérdést felvetned. Ha meg felvetetted, azzal azt mutatod, hogy nem tudod.. vagy azt, hogy csak kötözködsz.. Melyik legyen?

@Szilágyi András (20756): Vereséget? Neked senki sem mondta, hogy ez nem egy meccs? Itt nincs vereség, se győzelem.
Vagy megérted, hogy az ábrádon az interferencia a kerületek mentén alakul ki, és együtt halad a hullámokkal, vagy nem érted meg.
Ebben csak te lehetsz a vesztes, ha nem érted meg.. És tetejében nem is velem szemben, hanem önmagaddal szemben veszítesz, mert egy alapvető fizikai ismeretet nem sikerült megértened, elsajátítanod.

@Gézoo (20759):
Bocs, de ez tényleg vicces, szerinted mi az, hogy hullám? És mit értesz az alatt, hogy egy hullám áll vagy mozog?

@Gézoo (20759): Jó, úgy látom, ezt a példát képtelen vagy megérteni. Akkor vegyünk egy még egyszerűbbet. Vegyük magát az állóhullámot. Tudod, mi az az állóhullám? Úgy látom, nem. Nos, az állóhullám nem más, mint két, egymással szemben haladó hullám interferenciája. Ennél világosabb bizonyíték már nem is kell arra, hogy létezik olyan, álló interferenciakép, ami haladó hullámok interakciójával keletkezik. Az állóhullám maga is interferencia eredménye.

@Gézoo (20697):

Amíg nem mutatsz egy anyag mentes interferenciát, addig a levegőbe beszélsz amikor azt állítod, hogy nem az elektronfelhő állóhullámainak eredője az interferencia.

Micsoda kihívás.
Rádióhullámok, hogy ne kelljen messze sétálnom a példáért...

De, mint tudjuk KÉT állóhullám interakciója alkot interferenciát, ezért két állóhullámot kell egy időben fenntartani az interferencia képződéséhez.

LOL

@Caspi (20774):

Caspi írta:Rádióhullámok

Szvsz, ez ugyanaz az eset. Erre mondhatja újra, hogy honnan tudod, hogy a rádióhullámok interferálnak, lehet, hogy csak az antennabeli elektronfelhőben alakul ki olyan kép, amelyet ismerünk (a nem interferáló hullámok csak ott benne fejtik ki egyszerre a hatásukat).

Én inkább azt mondanám, hogy ha tényleg semmi mód nem lenne / nincs rá, hogy nem anyagi méréssel igazoljuk a fény interferenciáját, akkor ekvivalens, ha úgy tekintjük, hogy az elnyelődéskor alakulnak ki interferenciaképek, vagy már maga az EM sugárzás interferál. Válasszuk hát azt a modellt, amelyik egyszerűbb. Ez pedig az EM sugárzás interferenciája.

@mimindannyian (20778):

Ez az erdoben kidolo fa problemaja: Ha senki sem hallgatja, ad-e hangot?

nem lehet a temakorben falszifikalhato allitast tenni, azaz felesleges ezen gondolkodni.
Egyebkent mar az anyag definicioja is hianyzik a tovabbgondolashoz: en peldaul a fotonokat is anyagnak definialnam, ebben az esetben anyag nelkul nem interferalnak a fotonok, az biztos.

Az hogy a feny interferal es nem a detektorban keletkezik a jelenseg az teljesen vilagos: ezer fele detektorral mertek mar feny interferenciat, es sosem attol fuggott hogy eppen melyik tipusu detektorral nezik. Ha a detektorban tortenne az esemeny akkor mar ket fotoelektron sokszorozo is mas kepet adna, ha mas gyartmanyrol (mas meretek, masik feszultseg, tobb lepcso, stb.) van szo, arrol nem is beszelve hogy van egy csomo mas elven mukodo detektor is (fenykep, fotodioda, CCD, stb), az nem lehetseges hogy ezek veletlenul mind pont ugyanazt a kepet adjak, hogyha a jelenseg maga a detektorban tortenik.

@alagi (20779):
jaja, szerintem egyetértünk. Hogy kár-e gondolkodni ilyenen, hát ízlés kérdése. Nekem az ilyenek leginkább az ontológiai vitákhoz hasonlítanak, a maga nemében szórakoztató szellemi maszturbáció tud lenni .
De ahogy mondod, az sem falszifikálja, hogy sokféle érzékelőben mindig ugyanazt tapasztaljuk. Mert ugye lehetséges, hogy két izmos bűnöző mindig együtt jár, ha találkoznak valakivel, akkor az egyik megveri, a másik kifosztja. Ha csak ilyen esetleírásaink vannak, akkor mondhatjuk, hogy igazából egyetlen szuperponált bűnözőről van szó, aki egyszerre megver és kifoszt. Hogy érdemes-e így modellezni a tapasztalatokat, azt esete válogatja.

@mimindannyian (20783):

De ahogy mondod, az sem falszifikálja, hogy sokféle érzékelőben mindig ugyanazt tapasztaljuk. Mert ugye lehetséges, hogy két izmos bűnöző mindig együtt jár, ha találkoznak valakivel, akkor az egyik megveri, a másik kifosztja. Ha csak ilyen esetleírásaink vannak, akkor mondhatjuk, hogy igazából egyetlen szuperponált bűnözőről van szó, aki egyszerre megver és kifoszt. Hogy érdemes-e így modellezni a tapasztalatokat, azt esete válogatja.

Ez nem kicsit mutat túl a természet- és mérnöki tudományok területén...
A modellek szükségszerűen mindig egyszerűbbek, mint a világ, de ezt gondolom nem is kell túlragozni. Praktikus szemszögből pedig egy természeti folyamat fekete doboz, és egy közelítő algoritmussal próbáljuk leírni, hogy mi történik a bemenet és a kimenet között. A fekete dobozban tényleg lehet két különböző bűnöző, akik munkamegosztásban verik meg és fosztják ki az embert, de értelmetlen lenn túlbonyolítanunk a dolgunkat, ha a jelenséget azzal is tökéletesen leírhatjuk, hogy egyetlen univerzális bűnöző ül a dobozban.
Az egyik praktikus szempont, hogy miért nem érdemes korlátlanul próbálkozni a másik iránnyal, gyakorlati dolog: mivel miért csak két bűnözőt feltételezzünk, ha lehet négyet is és így tovább a végtelenségig, amit már csak egy végtelen számítógéppel modellezhetünk, végtelen idő alatt...