A relativitási elméletek

[sötétvödör]

Te kérdezted, hogy miért nincs ezekre a törvényekre alternatíva.
Én mondtam, ha tudsz jobbat akkor add elő!
Nem Newtont kell tesztelni, hanem a törvényeit.

(Osamuka váltig állítja, hogy csillagképek igenis léteznek, és több ezós is ezekből vezetné le az életvitelét. Ha valami rossz máris nézik a csillagokat)
De ebbe nem akarok belemenni.



(úgy érzem valamiért elbeszélünk egymás mellett)

[repair]

@sötétvödör (41484):

(úgy érzem valamiért elbeszélünk egymás mellett)

Igen. én is úgy érzem. Szerinted miért?

[lorenz]

@repair (41487):

"(úgy érzem valamiért elbeszélünk egymás mellett)


Igen. én is úgy érzem. Szerinted miért?"


Mert sötétvödör ismeri azokat a törvényeket és elméleteket, amiről beszél.
Te pedig csak kritizálod őket.

[repair]

@lorenz (41488):

Mert sötétvödör ismeri azokat a törvényeket és elméleteket, amiről beszél.
Te pedig csak kritizálod őket.

Ez a saját szemszöged. Eddig rendben.
Másik szemszög. Csak azokat a törvényeket ismeri el amiről tudomása van.
Ptk. A törvény nem tudása nem mentesít a büntetés alól.
Létezhet más elmélet is? Igen létezhet/ és létezik is /
Az elméleteket csak kritizálni lehet de bizonyítani nem.

[lorenz]

@repair (41489):

Teljesen rossz.Meg sem próbálom a javítást.
Már a kiindulási alapod is téves.

[repair]

@lorenz (41490):

A wiki szerint a világűr olyan közeg, ahol a szemcse sürűség olyan kicsi. hogy nem is tudjuk a földön előállítani. / Csak én hasonlítom a vákuumhoz. / A hőmérséklet pedig 2,7K. /Kozmikus háttér sugárzás/
Eddig rendben van? Feltételezett, vagy kísérletileg megismételhetően bizonyított?

[sötétvödör]

Kimész a világűrbe és leteszteled.

[Gézoo]

@repair (41297):

Számodra biztos, hogy ez – csak - az idő ? Mi van ha a teret és az időt / legalábbis ebben az esetben / nem lehet különválasztani,

Nagyon jó felvetés!
A fény, még a forrásától is független sebességgel halad.. Azaz haladása közben eltéríthetjük, de a sebességét is tudhatjuk befolyásolni?
Ma úgy gondoljuk, hogy a sebessége állandó.. Akkor pedig az általa időegység alatt befutott útszakasz hossza -- , azaz az a térrész amit kijelöl a befutásával -- az időegység hosszának a függvénye.
Ennek két "eredménye" van. Egyfelől a térből, ezzel a kijelöléssel meghatározott térrészt tekintjük "méretnek". És miután mi a méretekkel is meghatározzuk a tér jellemzőit, természetesen elválaszthatatlanná tesszük az időt és az általa kijelölt tér-méret-egységet.
Azaz az így képzett téridő fogalmat.

Másik oldal (lévén, hogy a függvény s=c*t alakú, ) pedig az lehetne, hogy az időt figyelmen kívül hagyva, a teret leíró skálánkat a tárgyak mérete alapján felosztva, a fény sebességét úgy számoljuk, hogy megmérjük azon időegységek számát, amely időszakasz alatt a fény elhalad a méret alapjául szolgáló tárgy mellett.

A második megközelítés mind addig nem lesz hibás, amíg a megszámlálandó időegység hosszok mérete állandó. Na de ma már tudjuk, hogy az időegységek hossza nem csak a relatív sebességek, hanem a gravitáció és a többi energia mező hatására is megváltozik.
Azaz a második megközelítés alapfeltételét nem tudjuk teljesíteni.. Marad az első megközelítés.

A fény sebességének abszolút volta..

Einstein azt mondta a fénysebesség az abszolút.

Igazából nem abszolút.. hiszen egy hányados eredménye. Csupán a hányados számlálójának a mérete függ a nevező méretétől, ezért az arányuk lehet állandó.
Az állandó arányt az abszolút értéktől az időegységek hosszának változása és az egymástól független testek mozgási sebességei különböztetik meg.
( Ha abszolút lenne, akkor ezzel indirekt módon összefüggőnek kiáltanánk ki az egymással kölcsönhatásban nem álló testek mozgását. Azaz egy nem létező kölcsönhatás létét állítanánk minden alap nélkül.)
Az állandó arány is csak akkor van-lenne, ha .. az arányítás valóban állandó értéket adhatna..

Viszont azt is tudjuk, hogy még az arány sem lehet állandó olyan esetben, amikor a fény útja közben olyan térrészeken haladhat át, ahol egymástól eltérő mértékű az időegységek hossza.
Ha pedig még azt is hozzá vesszük, hogy ezen időegység hosszok arányait nem ismerve, nem tudhatjuk a hatásaikat figyelembe venni, akkor nyilván belátható, hogy az arány sem lehet állandó értéket adó.

(Többek között éppen ezért lokális a fénysebesség értéke Einstein szerint is. )

[Gézoo]

@repair (41332):

csak találok ilyen adatokat.: a vákuumban lezajló energiafluktuáció tömegegyenértéke mintegy 10⁶¹, 10⁹³ gramm/cm3.
Akkor ez azt jelenti, hogy egyetlen cm³ vákuum tömege 5-38 nagyságrenddel meghaladja a világegyetem (jelenleg általunk belátható) összes anyagának a tömegét?
Melyik az igazi vagy mind a kettő?

Vegyünk 1 J energiát, és legyen 1 m³ teljesen üres térfogat, amelybe beletesszük ezt az 1 J-t.
Nagy kérdés az, hogy hogyan tesszük bele?

Ugyanis ha egyenletesen eloszlatva, 10-⁹⁹⁹⁹⁹ mm-es "rácsállandóval", akkor bár a teljes térfogatban benne van az összesen 1 J energia, mégsem találhatjuk nyomát akkor amikor belemerítjük a detektorainkat.
Hiszen jelenleg nincs olyan detektorunk, ami ilyen energia sűrűséget képes lenne kimutatni.

Ha még tetejében ezek a darabkák fénysebességgel is haladnak.., mondjuk össze-vissza, akkor
viszont véletlenszerűen- avagy statisztikai valószínűséggel megeshet az az állapot is, hogy mind az összes, egyenként 1/(10-⁹⁹⁹⁹⁹*10-⁹⁹⁹⁹⁹*10-⁹⁹⁹⁹⁹) energiájú "pontocskák" éppen egyetlen térfogatban legyenek.

Ha ezt az "összefutási" időpontot vizsgáljuk akkor azt láthatjuk, hogy minél kisebb időszakaszt választunk az összefutás időpontja köré, annál nagyobb energia sűrűséget kapunk..

Vagyis hiába lesz egy végtelenül kicsiny időpontban, egy végtelenül kicsiny térfogatba összefutott energia sűrűség gigászi nagyságú, akkor is csak összesen egyetlen Joule-nyi energia van abban a pontban.. hiszen az 1 m³ térfogatba, mi magunk tettük bele ezt az összesen 1 J energiát.

Na persze, ha például egy lavina fotodióda (vagy lavina elektron sokszorozó, ) egyetlen elektronjába "futnak össze" akkor az az elektron 1 J energiától hajtva elindíthatja a kimutatási folyamatot.. (E=U*e --> U=1 /1,6e-19, )
Hiszen ezzel ez az egyetlen elektron akkora adag energiát kapott mintha
U = 6 200 000 000 000 000 000 V-os potenciálú tér gyorsította volna ..
(Emlékeztetőként 100 000 V potenciáltól röntgen, 1000 000 V potenciáltól már gamma sugárzást bocsájt ki az elektron..

Összefoglalva, nem az energia adag abszolút értéke határozza meg azt, hogy minek-mekkorának hat, hanem az idő és a térbeli eloszlása.
Azaz mindig az energia téridőbeli sűrűsége határozza meg azt, hogy minek látszik, és mit tud elvégezni.. mennyit "ér"..

[ennyi]

@Gézoo (41640):

Vegyünk 1 J energiát, és legyen 1 m3 teljesen üres térfogat, amelybe beletesszük ezt az 1 J-t.
Nagy kérdés az, hogy hogyan tesszük bele?

Ugyanis ha egyenletesen eloszlatva, 10-99999 mm-es "rácsállandóval", akkor bár a teljes térfogatban benne van az összesen 1 J energia, mégsem találhatjuk nyomát akkor amikor belemerítjük a detektorainkat.
Hiszen jelenleg nincs olyan detektorunk, ami ilyen energia sűrűséget képes lenne kimutatni.

Vegyünk 1 g vizet, és legyen 1 m3 teljesen üres térfogat, amelybe beletesszük ezt az 1 grammot.
Nagy kérdés az, hogy hogyan tesszük bele?

Ugyanis ha egyenletesen eloszlatva, molekulánként, akkor bár a teljes térfogatban benne van az összesen 1 g viz, mégsem találhatjuk nyomát akkor amikor a mérleget merítünk bele.
Hiszen jelenleg nincs olyan mérlegünk, ami egyedi vizmolekulák súlyát meg tudná mérni.

[Gézoo]

@ennyi (41683): Vicces, de talán nem annyira szemléletes mint az a példa amit írtam, miután egy-egy molekula sokkal nagyobb "sűrűségű" anyagcsomag, mint az emlegetett 10e-99999 rácsállandójú eloszlás..
A példa mondanivalóját megértetted? A Casimir effektust olyan nagyon kicsiny energiájú fotonok rezonancián alapuló sűrűsödései okozzák, amely fotonok energiája alatta van az egyesével érzékelhetőség határán.

[repair]

@Gézoo (41637):

A fény, még a forrásától is független sebességgel halad..

Igen mert ha az intenzitását növeled nem a sebessége csak sűrűsége változik.
Egyet még kérdeznék itt. Ha valaki, fény … sebességet mond, meghatározható a részecske melyik tulajdonságára gondol ?

Azaz haladása közben eltéríthetjük, de a sebességét is tudhatjuk befolyásolni?

Én viszont most itt a hullámtermészetére gondolok./ Közben András ilyen kijelentést tett:/

A kvantumtérelmélet és az általános relativitáselmélet teljesen eltérő módon tekint a vákuumra. A két elméletet egyelőre nem sikerült közös nevezőre hozni.

Tehát ez nem lehet egy közös alap./ vákuum / Ha az M.M. kísérletre gondolok, - és jól gondolom? - azt feltételezi. hogy nincs különbség, a két ” tér ” között.
Ha a héliumot közel arra a hőmérsékletre hűtik mint ami a világűrben uralkodik ” szuperfolyékony ” állapotba kerül,és benne különböző sebességű hullámok terjedhetnek, akkor az M.M. kísérlet viszont magyarázható, viszont van sebesség spektruma is. De mi csak az átlagot tudjuk érzékelni. Mint pl. hang, egy bizonyos határ alatt vagy tól.
Talán logikailag evvel is magyarázható – ha jól értelmeztem -

Azaz mindig az energia téridőbeli sűrűsége határozza meg azt, hogy minek látszik, és mit tud elvégezni.. mennyit "ér"..

Megjegyzem az írásod olyan mint a sakk tábla az első lépés után. olyan rendezettnek tűnik.

[repair]

@sötétvödör (41496):

Kimész a világűrbe és leteszteled.

Ha ez számodra nem világos, hogy ezt hívnák bizonyítéknak, akkor mondjad csak a tudomány imáját Hiszek a tudományban és a kvantumvilág, jelenleg magmagyarázhatatlan dolgaiban, mert X,Y megírta . . .
Csak ne ítéld el a másikat, ha ugyan ezt csinálja az ő nézőpontjából !

[Gézoo]

@repair (41734):

Egyet még kérdeznék itt. Ha valaki, fény … sebességet mond, meghatározható a részecske melyik tulajdonságára gondol ?

A sebesség csalóka definiálása a helyváltoztatásnak, de kétségtelenül ez "nőtt" belénk..
Amikor a fénysebességet emlegetjük, akkor a fény terjedési sebességét értjük alatta.
Mégpedig olyan módon mérve, ahogyan azt a mellékelt mérési utasításban áll.. Mint például A és B pont közötti x távolság megtételéhez t időszakaszt rendelünk, akkor c=x/t hányadossal képezzük a fénysebességet.
Az egy teljesen más kérdés, hogy mennyire lehet egy ilyen meghatározás helyes.. Minden esetre ezt használjuk.. gondolom csak addig amíg egy helyesebb meghatározásra nem térünk át.

A kvantumtérelmélet és az általános relativitáselmélet teljesen eltérő módon tekint a vákuumra. A két elméletet egyelőre nem sikerült közös nevezőre hozni.

Eltérő megközelítések, eltérő következtetésekkel.. ez így természetes.
Én úgy vélem, hogy közös nevező helyett, majd lesz egy olyan megközelítés is, amelyben jól megfér mindkét modellel megállapított összes elv..

Valóban így van, a vákuum még önmagában nem jó közös alapnak.. Inkább szemléletmód váltás kellene.. talán..
Jó példa az MM. a helytelen szemlélet módra. A kísérleti készülék tükreire úgy tekint, mintha azok nem vennének részt a fény továbbításában elnyelő és sugárzó eszközökként..
Pedig részt vesznek. Ezzel teljesen más a fényút .. mint aminek "látszik".. ill. feltételezték.

A hullámok terjedése nem csak a hélium esetében mutat ilyen jelenségeket..
Az anyagi hullámok terjedési sebessége frekvencia függő.
például a levegőben az 1-2 Hz-es hullámok néhány m/s sebességgel, a pár kHz-esek pedig már 340 m/s sebességgel terjednek.
Ugyanez a víz felszíni hullámaival is megfigyelhető.. Keltünk egy 1 Hz-es hullámot, majd később egy pl. 50Hz-est, és az utóbbi megelőzi az elsőt a partra előbb kiérve..

A suliban csak az egyszerűség kedvéért tanítanak "általános" elveket.. Sajnos, sokan még ezeket sem értik meg.. Sokkal jobb pedagógiai módszerekre, eszközparkra lenne szükség ahhoz, hogy a valósághoz közelebb álló fizikát lehessen tanítani..

[Gábor]

@repair (41766): Te nem vagy tisztában a bizonyíték fogalmával. A világűr nem üres vákuum, mérhető, tanulmányozható az összetevője. Sőt szabad szemmel is látni lehet, hogy nem üres...

[repair]

@Gábor (41797):

Te nem vagy tisztában a bizonyíték fogalmával

Tudtommal leírtam már mi az én számomra vitatott esetben a bizonyíték.
” itt van fogd meg ” ez bizonyíték. Már ha látni kell akkor se konkrét / pl. festmény / nem egyformán értelmezik.
Van még a matematikai bizonyíték, de ott szinte kivétel nélkül van ellenpróba.

Mit jelent számodra üres vákuum?. Válaszd ki melyikről beszélsz

Elővákuum (vagy „durva vákuum”) 760 – 25 Torr 100 – 3 kPa
Középvákuum 25 – 1•10−3 Torr 3 kPa – 100 mPa
Nagyvákuum 1•10−3 – 1•10−9 Torr 100 mPa – 1 µPa
Ultranagy vákuum 1•10−9 – 1•10−12 Torr 100 nPa – 100 pPa
Extrém nagy vákuum <1•10−12 Torr <100 pPa
Világűr 1•10−6 – <3•10−17 Torr 100 µPa – < 3 fPa
Tökéletes vákuum 0 Torr 0 Pa

[Gézoo]

@repair (41877): Az a gyanúm, hogy Gábornak nem egészen erre vonatkozott a hozzászólása.. És bár ő egy tipikusan "morci" típusú hozzászóló, ( amire érzésem szerint semmi szükség, mert lehetne szépen, sértő mondatok nélkül is leírnia a gondolatait,) valahol a kettőtök vákuuma között van a valóság..
A szuper vákuumban lehet, hogy a nyomás nulla, de ha jobban megnézzük, akkor a fotonokat nem tudjuk minden tartományban kizárni belőle.. Azaz a bele kerülő sugárzások már magának az edényének a falában lévő atomokból "megtöltik". A Kintről érkező sugárzásokkal még tovább "töltődik"..

A másik pedig a "bizonyíték" szó.. Erre allergiás.. Igazoló vagy elvető (esetleg kizáró) kísérleti eredményként szeret fogalmazni, mint sokan mások is.. A "bizonyíték" kifejezést a bíróságokon használatosnak utalva..

[Gábor]

@repair (41877): A vákuum nem üres, nincs tökéletesen üres vákuum.

[Gábor]

@Gézoo (41902): Mutatnál linekt erről a szupervákumról?

[Gézoo]

@Gábor (41909): Drága Gáborom! Minek?
Ahogy ismerlek, te minden link, ok vagy indok nélkül képes vagy a sértegetésre..
Spóroljuk meg ezt a kört és írd le nyugodtan azonnal azt, hogy szerinted senki sem ért semmihez sem.. és a többi szokásos sértő soraidat.. Így mindannyian "hamarabb szabadulunk"..

[repair]

@Gézoo (41902):


Ebben nagyon sok igazság van.
Pont ezt szeretném elkerülni a vákuummeghatározás felsorolásával ahol ki kellene választani konkrétan melyikre gondolt.
A globális vita számomra értelmetlen.

.. Azaz a bele kerülő sugárzások már magának az edényének a falában lévő atomokból "megtöltik".

Szerintem sincs tökéletes vákuum. De mit kezdjek akkor ezzel a kijelentéssel?
Fénysebesség a vákuumban. Ha jól rakom össze az írásaidat, akkor a majdnem tökéletes vákuum abban a pillanatban megváltozik amint egy foton oda ér.
Akkor az edény falában lévő inaktív részecskék, és nyomás , környezeti hő, többek között
mind befolyásolja a kialakult állapotot.

.. A "bizonyíték" kifejezést a bíróságokon használatosnak utalva..

Ez számomra teljesen érthető is. A bíróságon nem az egymáshoz képesti viszony, a döntő, hanem a kiindulás- hoz képest kell bizonyítani. És ha van kizáró ok azt is figyelembe veszik.

[Gézoo]

@repair (41911):

Ha jól rakom össze az írásaidat, akkor a majdnem tökéletes vákuum abban a pillanatban megváltozik amint egy foton oda ér.

Na ez az.. minden a szó legszorosabb értelmében relatív..
Hiszen minden energia hat annak a pontnak az idejére amelyen éppen áthalad..
Ezzel az ottani éppen aktuális téridő-görbületet éppen úgy megváltoztatja..
Vagyis igazából a relatív kölcsönhatások eredője képezi azt a világot amelyben élünk.
Különben pedig eléggé érdekes, hogy ezzel az ok-okozó és az okozat egymás függvényévé válik..
Sok okozó, sok okozattal és sok-sok kölcsönösen egymásra hatással kialakítja a maga idejét és ezzel ebben az időben a távolságok nagyságát .. azaz a téridő mércéinek osztásait éppen azok a részek hozzák létre amik hatnak - léteznek..
Szuper klassz! nekem tetszik!

[Gábor]

@Gézoo (41910): Tudsz linket mutatni, vagy csak a szokásos személyeskedés, trollkodás megy?

[Gézoo]

@Gábor (41917): Ez nem személyeskedés?

csak a szokásos személyeskedés, trollkodás megy?

Na jó.. linkek..Keresés Nagyjából 158 000 találat, válogass kedvedre:
http://www.google.hu/#sclient=psy&hl=hu ... 99&bih=691

[Gábor]

@Gézoo (41918): Van 158 000 találat, melyik az?

[Gézoo]

@Gábor (41919): Kétlem, hogy nem tudod.. De oké. A "szupervákuum" egy összefoglaló fogalom, jelentése a lehető legjobban kiürített térrész..
Sok helyen, sokféle értelmezéssel-ragozással megtalálod, de a közös tartalmuk ennyi..

[Gábor]

@Gézoo (41920): És ezt a jelentést honnan szedted?

[Gézoo]

@Gábor (41921): te most ugratsz?

[Gábor]

@Gézoo (41922): Gezzo, nem tudsz mutatni egyetlen forrást sem. Ezt a szót "szupervákum" most találd ki.

[Gézoo]

@Gábor (41923): Jaj de nagyon ráérsz.. a 158 000 választható linkre azt mondtad, hogy sok.. most meg azt írod, hogy nem írtam választ.. Igazán eldönthetnéd, hogy mit akarsz!

[Gábor]

@Gézoo (41925): Gezzo, nem tudsz mutatni egyetlen forrást sem. Ezt a szót "szupervákum" most találd ki.

[repair]

@Gézoo (41915):

Na ez az.. minden a szó legszorosabb értelmében relatív..

Ez a legkedvesebb mondásom,- volt -
A sok sok év alatt meggyőztek, és javítanom kellett a - szinte minden relatív-ra -,
De így már szinte ” sicher ” a meghatározás.

[Gézoo]

@repair (41930): Szóval ez úgy van... Hogy gyakorlatilag minden "természeti állandó" -nak kikiáltott "állandó" konkrét értéke függ a helyi fénysebesség és a helyi idő értékétől..

Viszont sem az idő, sem a fénysebesség nem állandó.. Így egyetlen "állandónk" sem állandó értékű.. csak relatív..

[lorenz]

@Gábor (41926):

Most mit értetlenkedsz?
Biztosan erre gondolt.Rögtön ezt adja ki elsőnek a Google.

http://www.plasztikform.eoldal.hu/fenyk ... u--1-.html

[mimindannyian]

@lorenz (41951): Szaniterfizika.

[repair]

@Gézoo (41944):

Hiszen minden energia hat annak a pontnak az idejére amelyen éppen áthalad..

Volt egy általam nagyra becsült személy, úgy hívták Descartes. egy idézet rész tőle.
S mivel észrevettem, hogy ez az igazság: gondolkodom, tehát vagyok, olyan szilárd és olyan biztos, hogy a szkeptikusok legtúlzóbb felvetései sem képesek azt megingatni,

Sajnos én elég nehezen adom fel. Mi van akkor ha az illető ( 1/db ) foton elhagyja ezt a vákuumot?
Itt teljesen mindegy mi a pontos neve lényeg a jelenség, amit a belépésével okozott.

[repair]

@Gábor (41921):

Gábor !
Hangsúlyozom ennek az írásnak semmi köze - a kinek van, vagy nics igaza –hoz.
A felfogásról szól amiről már írtam is.

Gezoo mondása ami a bölcs mondások között is elférne:
Sohasem a kérdező teszi fel rosszul a kérdést. Legfeljebb a megkérdezett nem érti azt amire válaszolnia kellene.

Ha nem próbálod értelmezni a kérdést,/ választ / szinte törvényszerű, elöbb útobb félreéetés lesz belőle,még akkor is ha a vélemény majdnem azonos. Majd felteszed a szupervákuum ügy kardinális kérdését.

Honnan szedted?

Akkor a logika azt mondja, neked a lényeg az volt, hogy honnan szedte, hátha áltudományos az írás.
Hallottam olyan időről mikor egyes könyveket indexeltek, mi lett az eredmény? pillanatok alatt elfogytak ezek a könyvek.
Ezek emberi tulajdonságok, akár a vallásban, akár a mai felfogásban mert" a törvények azért vannak ,hogy meg lehessen kerülni őket. ”

Logikailag nem ez lett volna az első kérdés? Mi az a szupervákuum? Feltéve,hogy érdemben akarsz vitázni, és értelmezed a másik mondását.
Ha pedig én felsorolom a választékot nem is reflektálsz rá.

Detto ugyan az az eset mint ami velem és lorenz között történt.
Neki is csak az eredmény volt a fontos de nem az, hogy mit jelent a szó, szoros jelentése
- megmérni -

Szerintem ez ebben a formában már a valláshoz hasonlít. Csak a saját magyarázat , a másikat nem is próbálod értelmezni mert eleve nem lehet jó.
Ha a másik, részben igazat is adna vagy egyetértene dolgokkal, eleve kizárod a lehetőségét, mert nem azokat a szavakat használja amit Te elvárnál.
Bocs, ez nem magyarázat ez ige hirdetés.

[mimindannyian]

@repair (41957):

Sohasem a kérdező teszi fel rosszul a kérdést. Legfeljebb a megkérdezett nem érti azt amire válaszolnia kellene.

Ez hülyeség. A "mindig a vevőnek van igaza" elv egy átformálása. Annak is erős korlátai vannak, ennek is.

Vagy szerinted mit csinál a szél, ha nem fúj? Vagy hány sarka van a négyszögletű kerek erdőnek? Miért hosszabb a krokodil, mint zöld?

[Gézoo]

@repair (41955): Jó kérdés!
A belépésekor lassult az idő, majd a kilépésével megszűnik a lassító hatása..

az más kérdés, hogy ha a vákuumban nem marad olyan aminek a viselkedésén érzékelhetnénk ezt a visszagyorsulást..

Még kész szerencse, hogy az univerzumban nincs egyetlen olyan pont sem amelyről elmondható lenne, hogy nincsenek a környezetében minden pillanatban fotonok milliárdjai..

Gáborra ne haragudj.. Ő már csak ilyen.. Szeret kötözködni.. Aztán előbb vagy utóbb megunja..

[repair]

@Gézoo (41980):

Én csak két dologért nem szoktam se megsértődni. se megharagudni.
Egyszer ha valakinek igaza van – akkor miért? -
Egyszer meg ha nincs igaza –akkor meg miért?

[Gézoo]

@repair (41982): Helyes! Egészen jó megközelítés! Tetszik!

[mimindannyian]

@repair (41982):

És ráadásul te is csak kétszer iszol egy évben, ugye?
- akkor, amikor szülinapod van,
- és akkor, amikor nincs.

[repair]

@Gézoo (41980):

A belépésekor lassult az idő, majd a kilépésével megszűnik a lassító hatása..

az más kérdés, hogy ha a vákuumban nem marad olyan aminek a viselkedésén érzékelhetnénk ezt a visszagyorsulást..

Ez a két kijelentés nem tartalmaz semmiféle ellent mondást. Eddig rendben.

Itt beszéltünk ki- be lépésről.

Lehet azt mondani?
A ” bent ” a Föld középpontjától egy bizonyos magasságban lévő távolság, / gömb /
- teljesen mindegy mennyi, csak mindig ugyan az legyen a viszonyításoknál -
A ” kint ” az ami, a közép ponttól ennél távolabb van.

Ebből az is következik, ha X számú részecske belép, ugyan abban az pillanatban szintén X számú részecske távozik is. / konstans / Tehát beszélhetünk csak 1/db részecskéről is.
Ez akár magyarázat lehet a ” minden rezeg a Földön ” feltételezésére is.

Pl. a moziban látható küllős kerék forgása, csak a zár sebességétől függ, merre forog illetve mikor látjuk állónak a küllőket. Ez a szem képalkotási mechanizmusának felel meg.
Ha most hozzávesszük a fizika által magyarázott kép alkotást, tehát a kisgyerekeknél fordított kép észlelése. amit később az agy automatikusan korrigál, ez sokkal érthetőbb lesz ebben az esetben.
Az állandó egyforma amplitúdói rezgést az agy álló képnek fogja fel./ szokja meg /
Sajnos ez a rossz szokásom megvan. Egy logikailag összefüggő magyarázatot átteszek más témakörbe, ahol az egyik tényező már bizonyított /fordított képalkotás korrigálása / ez pedig biztosítja az analógiát.
Eddig rendben?

[pounderstibbons]

http://news.sciencemag.org/scienceinsid ... aster.html

"it appears that the faster-than-light neutrino results, announced last September by the OPERA collaboration in Italy, was due to a mistake after all. A bad connection between a GPS unit and a computer may be to blame.
Physicists had detected neutrinos travelling from the CERN laboratory in Geneva to the Gran Sasso laboratory near L'Aquila that appeared to make the trip in about 60 nanoseconds less than light speed. Many other physicists suspected that the result was due to some kind of error, given that it seems at odds with Einstein's special theory of relativity, which says nothing can travel faster than the speed of light. That theory has been vindicated by many experiments over the decades.
According to sources familiar with the experiment, the 60 nanoseconds discrepancy appears to come from a bad connection between a fiber optic cable that connects to the GPS receiver used to correct the timing of the neutrinos' flight and an electronic card in a computer. After tightening the connection and then measuring the time it takes data to travel the length of the fiber, researchers found that the data arrive 60 nanoseconds earlier than assumed. Since this time is subtracted from the overall time of flight, it appears to explain the early arrival of the neutrinos. New data, however, will be needed to confirm this hypothesis. "

Csak laikusként kérdezem, hogy ha ez így van, akkor ez hogyan nem derült ki korábban? Neutrínókon kívül nem mértek másfajta részecskéket ezzel az eszközzel? Ott nem jött ki/nem volt jelentős a 60 nanoszekundumos eltérés?

OFF
Ezért itt most mintha kicsit sikerült volna a Csupasz pisztoly szintjét utolérni, ahol emlékeim szerint a felrobbanás előtt álló atomfegyvert úgy sikerült hatástalanítani, hogy véletlenül kihúzták a konnektorból...
/OFF Elnézést!

[repair]

@pounderstibbons (42024):

Szerinted jól értelmeztem az írást?

Egy optikai kábel ” lazasága ” okozta azt a közölt eredményt, ami azt állította 60ns –al gyorsabb volt a neutrinó sebessége mint az általunk ismert fénysebesség.
Ha jól emlékszem ez a kísérlet 2008 –ban volt.

[mimindannyian]

@pounderstibbons (42024):
Breaking!

Kód: Egész kijelölése

A Paradigmaváltás c. műsor technikai okok miatt sajnos ezúttal elmarad. Helyette az optikai kábelek PC-hez illesztéséről tekinthetnek meg egy ismeretterjesztő filmet. Megértésüket köszönjük.

[alagi]

@pounderstibbons (42024):

Neutrínókon kívül nem mértek másfajta részecskéket ezzel az eszközzel? Ott nem jött ki/nem volt jelentős a 60 nanoszekundumos eltérés?

Nincs masik olyan reszecske amit a CERN-bol at lehet loni a foldon at a Gran-Sassoban levo detektorig. A neutrino nagyon gyengen hat kolcson akarmivel, azert az atmegy, minden mast megallitana a kozte levo fold.

Ezzel egyutt ez igy is nagyon nagy blamazs, legeloszor azt kellet volna ellenorizni, hogy a jeltovabbitasra hasznalt kabelek kesleltetese tenyleg annyi-e mint amit a cimkeje mutat. A jo hir hogy akkor ugy latszik a GPS megiscsak pontosan mukodik.

[Szilágyi András]

@alagi (42037):
És akkor most mi van azokkal az emberekkel, akik oly meggyőzően levezették, hogy a GPS műholdak relativisztikus mozgásából ered a hiba? Abból is pont kijött a 60 ns.
Most már kezd egy kicsit túl sok magyarázatunk lenni a hibára, így most már 120 ns-ot tudunk megmagyarázni.

[alagi]

@Szilágyi András (42040):

Errol en csak annyit hallottam hogy volt aki ezt okolta, de konkret szamolasrol, plane olyanrol ahol 60 ns jott ki, nem hallottam. Tudsz rola referenciat adni?

[Gézoo]

@Szilágyi András (42040): Nos, legalább van bőven tartalék..
még két-három ilyen levezetés és kiderül, hogy az LHC nem is Svájc-ban van.. és az éveken át végzett közel kétezer mérés mind-mind csak a véletlen műve.. "Minden napra egy véletlen!" ..