@mimindannyian (41250):
"Ha még emlékszel..."
Persze, hogy emlékszem.Kb. egy hónapon keresztül tartó vita volt.
Azt is értem mi a végkövetkeztetésed, mindössze néhány kiegészítést tettem a hagyományos értelemben vett ikerparadoxonnal kapcsolatban.
A relativitási elméletek
A relativitási elméletek
@Gézoo (41246):
Jesszumpepi
Azt még rendesen fel sem fogtam.
Egész életemben csak a ” hagyományost ” vettem alapul és ahhoz képest kerestem csak a kapaszkodókat, most meg más lenne a viszonyítási alap, ehhez gondolom hozzá sem tudok szólni.
Én csak az általam feltételezett hibákat próbáltam a magam módján értelmezni, illetve a vélt hiba volt e már valamilyen ” újkori ” kísérlet tárgya és annak mi az eredménye.
Ha Te a Michelson-Morley- kísérletre azt mondod tökéletesen rendbe volt, és elfogadod az altrelt, úgy ahogy van, akkor nem tudom a válaszod valószínűleg megítélni.
Próbáljuk ezt megvitatni először. Csak logikai alapon.
Doppler elv:
Az olyan hullámok esetében, mint a hanghullámok, amelyek valamilyen közegben terjednek, a megfigyelő és a forrás közeghez viszonyított sebességével kell számolni.
Tehát a hang hullámot, álló emberhez viszonyítják – ÁLLSZ - ahhoz képest változik a hang – tulajdonsága - amikor az álló embert elhagyja. - Ismerem a magyarázatát-
De a ” mihezképest ” itt az álló. ember. Ez jó. Megvan a viszonyítási alap.
Miért kellett ez a magyarázat? Mert a kiindulás az, hogy a fényseb.. állandó, és nem mondhatod a sebességhez képest, pedig a sebesség itt is szerepet játszik. de mást viszonyítasz ehhez.
A fenti mondatod, miután önmagához van viszonyítva kellett egy szimmetria elv, ami azt az utat és időt megmagyarázza amit a vonat –míg – az álló emberig ér, meg megmagyarázza.
Tehát a Doppler elvnek van egy úgymond ” minuszos ” szakasza az álló emberig, majd egy plusszos szakasza az álló embertől távolodva. Így az egész cselekmény, és a változás érzékelése az álló ember helyzete, mert ahhoz képest változik – ez pedig két szakasz összege.
A fenti mondatodban nincs más tényező csak a sebesség, hogy lehet ezt csak realizálni logikailag? úgy, hogy azt mondod te is távolodsz tőle. Világos, a Te távolodásod az első példa szerint a mínuszos szakasz. Máris magyarázható, viszont a ” mihezképest ” belemostad a sebességbe.
A számolásnál nem lesz gond ugye? mert a mínuszos szakasz beépült a sebességbe. ezzel a reális mihezképest át tetted a sebességbe. De logika szerint, ez két különböző eset. és csak akkor lesz gömbölyű, ha a logikát elhagyod, és elfogadod a számítás ennek érdekében.
És szerintem ennek mi a kiindulási hibája? E=mc2
Az elméletben feltételezett abszolút sebességet, csak úgy lehet magyarázni, hogy külön van egy Doppler elv és külön van egy szimmetria elv, viszont ez logikailag már nem magyarázható, mert nem analóg. Kénytelen vagy a mihezképest minden alkalommal külön rögzíteni, mert különben az abszolút, nem lenne abszolút.
Találkoztál már a gyakorlatod során olyan egyszerű, három tagból álló egyenlettel aminek mind a három tagja egy adott elemből áll? Ez matematikailag csak akkor magyarázható ha az egyik tagról azt feltételezem, hogy nulla.
Tudod ezt a gyakorlatban hogy hívják ? Puffer. Minden vele kapcsolatos dolgot tárol.
Sajnos én még csak itt tartok.
Jesszumpepi
Azt még rendesen fel sem fogtam.
Egész életemben csak a ” hagyományost ” vettem alapul és ahhoz képest kerestem csak a kapaszkodókat, most meg más lenne a viszonyítási alap, ehhez gondolom hozzá sem tudok szólni.
Én csak az általam feltételezett hibákat próbáltam a magam módján értelmezni, illetve a vélt hiba volt e már valamilyen ” újkori ” kísérlet tárgya és annak mi az eredménye.
Ha Te a Michelson-Morley- kísérletre azt mondod tökéletesen rendbe volt, és elfogadod az altrelt, úgy ahogy van, akkor nem tudom a válaszod valószínűleg megítélni.
Látod, én ezt nem értem. A mihez képest? Feltudom fogni mit akarsz mondani, de érteni talán sosem fogom.Ha valami egy adott sebességgel távolodik tőled, akkor a szimmetria elve szerint te éppen ugyanazzal a sebességgel távolodsz tőle.
Próbáljuk ezt megvitatni először. Csak logikai alapon.
Doppler elv:
Az olyan hullámok esetében, mint a hanghullámok, amelyek valamilyen közegben terjednek, a megfigyelő és a forrás közeghez viszonyított sebességével kell számolni.
Tehát a hang hullámot, álló emberhez viszonyítják – ÁLLSZ - ahhoz képest változik a hang – tulajdonsága - amikor az álló embert elhagyja. - Ismerem a magyarázatát-
De a ” mihezképest ” itt az álló. ember. Ez jó. Megvan a viszonyítási alap.
Miért kellett ez a magyarázat? Mert a kiindulás az, hogy a fényseb.. állandó, és nem mondhatod a sebességhez képest, pedig a sebesség itt is szerepet játszik. de mást viszonyítasz ehhez.
A fenti mondatod, miután önmagához van viszonyítva kellett egy szimmetria elv, ami azt az utat és időt megmagyarázza amit a vonat –míg – az álló emberig ér, meg megmagyarázza.
Tehát a Doppler elvnek van egy úgymond ” minuszos ” szakasza az álló emberig, majd egy plusszos szakasza az álló embertől távolodva. Így az egész cselekmény, és a változás érzékelése az álló ember helyzete, mert ahhoz képest változik – ez pedig két szakasz összege.
A fenti mondatodban nincs más tényező csak a sebesség, hogy lehet ezt csak realizálni logikailag? úgy, hogy azt mondod te is távolodsz tőle. Világos, a Te távolodásod az első példa szerint a mínuszos szakasz. Máris magyarázható, viszont a ” mihezképest ” belemostad a sebességbe.
A számolásnál nem lesz gond ugye? mert a mínuszos szakasz beépült a sebességbe. ezzel a reális mihezképest át tetted a sebességbe. De logika szerint, ez két különböző eset. és csak akkor lesz gömbölyű, ha a logikát elhagyod, és elfogadod a számítás ennek érdekében.
És szerintem ennek mi a kiindulási hibája? E=mc2
Az elméletben feltételezett abszolút sebességet, csak úgy lehet magyarázni, hogy külön van egy Doppler elv és külön van egy szimmetria elv, viszont ez logikailag már nem magyarázható, mert nem analóg. Kénytelen vagy a mihezképest minden alkalommal külön rögzíteni, mert különben az abszolút, nem lenne abszolút.
Találkoztál már a gyakorlatod során olyan egyszerű, három tagból álló egyenlettel aminek mind a három tagja egy adott elemből áll? Ez matematikailag csak akkor magyarázható ha az egyik tagról azt feltételezem, hogy nulla.
Tudod ezt a gyakorlatban hogy hívják ? Puffer. Minden vele kapcsolatos dolgot tárol.
Sajnos én még csak itt tartok.
Ezzel kapcsolatban sport nyelven szólva szeretnék időt kérni. ha lehet !A forgásra, a rotációra visszatérve, a kérdésedre megfelelő választ kaptál?
0 x
A relativitási elméletek
@repair (41258): Az egy dolog, hogy az áltrel szuper, az egy másik, hogy itt-ott akadnak benne vitatható, vagy mondjuk úgy: kevésbé szerencsés megközelítések.
De a lényegét tekintve (persze csak ha helyesen értelmezzük, ) nagyon jól rátapintott vele Einstein a mozgások és az energiák kölcsönhatásainak eredményeire.
Az MM kísérlet.. Nos, csak az elve lett elrontva. Miután a tükrök működése során nyugvóak a forráshoz és az ernyőhöz viszonyítva, eleve nem adhatott más eredményt.
Ugyanis figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a fényvezető (félig áteresztő tükör ) is és a tükrök is, úgy működnek, hogy az elektronjaik elnyelik, majd kisugározzák a fotonokat. Ezzel garantálják a fotonok sebességének relativitását a legutóbbi kisugárzás és az elnyelés között.
Azaz csak akkor adhatna más eredményt a kísérlet ha erős és gyorsan változó gyorsulás hatna az eszközre.. Na de olyan gyorsan változó, amely gyorsabb, mint az az idő ami ahhoz kell amíg a karok között halad a fény.
A másik hiba az, hogy az interferencia vonalak helyét nem, csupán egymáshoz viszonyított helyzetét "rögzíti".. Azaz szintén csupán egy relatív értéket jelzett ki..
A Doppler..
Talán akkor a legszemléletesebb, ha két, egymástól adott időpontban bekövetkező kattanást vagy villanást nézünk..
(A hullámok vagy a frekvenciák/hullámhosszok ezekből levezethetők..)
Ugyanis ekkor időpontok megfigyelésére egyszerűsödik a Doppler vizsgálata.
Ezzel vizsgálhatjuk azt is, hogy a forrás éppen akkor hol volt a koordináta rendszerünkben amikor az egyik ill. a másik jelet kiküldte, és egyben azt is viszonyíthatjuk ezekhez a pontokhoz, hogy a detektor hol volt azokban az időpontokban amikor hozzá beérkeztek a jelek.
Ha feltételezzük, hogy a jelek mindegyike ugyanazon sebességgel távolodott a forrásához viszonyítva, akkor nem követünk el hibát, hiszen méréssel ugyanezt állapíthatjuk meg, azaz: A jelek forrásához viszonyítva nyugvó detektorokkal, a távolságuktól függetlenül, mindig ugyanazon jel haladási sebességet mérünk.
Sőt! Attól is függetlenül, hogy a forrás-detektor pároshoz viszonyítva mások milyen sebességekkel mozogtak..
Csupán azt a nagyon fontos feltételt kell teljesítenie a forrás-detektor párosa rendszerének, hogy ne hasson gyorsulást okozó hatás rá.
Ugyanis ekkor a kilépés és a beérkezés között megváltozna a rendszer sebessége a kilépéskor mért sebességhez viszonyítva..
Vagyis igazából nem lenne nyugvó a forrás és a detektor egymáshoz viszonyítva, a kilépés és a befogás időpontjait tekintve.
Na tehát, az ami a korrekt jeltovábbítási-jel haladási sebesség méréshez kell, az éppen arról szól, hogy csak a jel mozgási sebességét tudjuk megmérni.
Amint mozog a forrás és a befogó egymáshoz viszonyítva, megjelenik a méréssel igazolt jel haladási sebesség mellé a kettőjük között mérhető sebesség hatása is.
Azaz ekkor már két sebesség együttesen határozza meg a jelek beérkezése közötti időbeli távolságot.
Persze a szimmetria elvéből következően mindegy az, hogy a forrás mozog a detektorhoz viszonyítva, vagy a detektor a forráshoz viszonyítva egy akármekkora v sebességgel.. a szimmetria elve révén ugyanazon v sebességgel számolhatunk mindkét esetben.
(folyt. köv.)
De a lényegét tekintve (persze csak ha helyesen értelmezzük, ) nagyon jól rátapintott vele Einstein a mozgások és az energiák kölcsönhatásainak eredményeire.
Az MM kísérlet.. Nos, csak az elve lett elrontva. Miután a tükrök működése során nyugvóak a forráshoz és az ernyőhöz viszonyítva, eleve nem adhatott más eredményt.
Ugyanis figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a fényvezető (félig áteresztő tükör ) is és a tükrök is, úgy működnek, hogy az elektronjaik elnyelik, majd kisugározzák a fotonokat. Ezzel garantálják a fotonok sebességének relativitását a legutóbbi kisugárzás és az elnyelés között.
Azaz csak akkor adhatna más eredményt a kísérlet ha erős és gyorsan változó gyorsulás hatna az eszközre.. Na de olyan gyorsan változó, amely gyorsabb, mint az az idő ami ahhoz kell amíg a karok között halad a fény.
A másik hiba az, hogy az interferencia vonalak helyét nem, csupán egymáshoz viszonyított helyzetét "rögzíti".. Azaz szintén csupán egy relatív értéket jelzett ki..
A Doppler..
Talán akkor a legszemléletesebb, ha két, egymástól adott időpontban bekövetkező kattanást vagy villanást nézünk..
(A hullámok vagy a frekvenciák/hullámhosszok ezekből levezethetők..)
Ugyanis ekkor időpontok megfigyelésére egyszerűsödik a Doppler vizsgálata.
Ezzel vizsgálhatjuk azt is, hogy a forrás éppen akkor hol volt a koordináta rendszerünkben amikor az egyik ill. a másik jelet kiküldte, és egyben azt is viszonyíthatjuk ezekhez a pontokhoz, hogy a detektor hol volt azokban az időpontokban amikor hozzá beérkeztek a jelek.
Ha feltételezzük, hogy a jelek mindegyike ugyanazon sebességgel távolodott a forrásához viszonyítva, akkor nem követünk el hibát, hiszen méréssel ugyanezt állapíthatjuk meg, azaz: A jelek forrásához viszonyítva nyugvó detektorokkal, a távolságuktól függetlenül, mindig ugyanazon jel haladási sebességet mérünk.
Sőt! Attól is függetlenül, hogy a forrás-detektor pároshoz viszonyítva mások milyen sebességekkel mozogtak..
Csupán azt a nagyon fontos feltételt kell teljesítenie a forrás-detektor párosa rendszerének, hogy ne hasson gyorsulást okozó hatás rá.
Ugyanis ekkor a kilépés és a beérkezés között megváltozna a rendszer sebessége a kilépéskor mért sebességhez viszonyítva..
Vagyis igazából nem lenne nyugvó a forrás és a detektor egymáshoz viszonyítva, a kilépés és a befogás időpontjait tekintve.
Na tehát, az ami a korrekt jeltovábbítási-jel haladási sebesség méréshez kell, az éppen arról szól, hogy csak a jel mozgási sebességét tudjuk megmérni.
Amint mozog a forrás és a befogó egymáshoz viszonyítva, megjelenik a méréssel igazolt jel haladási sebesség mellé a kettőjük között mérhető sebesség hatása is.
Azaz ekkor már két sebesség együttesen határozza meg a jelek beérkezése közötti időbeli távolságot.
Persze a szimmetria elvéből következően mindegy az, hogy a forrás mozog a detektorhoz viszonyítva, vagy a detektor a forráshoz viszonyítva egy akármekkora v sebességgel.. a szimmetria elve révén ugyanazon v sebességgel számolhatunk mindkét esetben.
(folyt. köv.)
0 x
-
mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@repair (41258): (Folytatás.)
Tehát van két időpont amikor a két jel elindult, és ezzel van két távolság ahonnan a jelek elindultak. Gondolnánk..
Azaz az első jel az első távolságról folyamatosan halad a beérkezéséig a jeltovábbítás sebességével, a második jel pedig tulajdonképpen két sebességgel haladt ez alatt az idő alatt, első szakaszon a forrás "hozta" v sebességgel majd a folytatásban a jeltovábbítás c sebességével haladt a célig..
Azaz ha az első út x1 és az első idő t1 és c a haladási sebesség, akkor x1=c*t1
a két jel indításai közötti időszakasz t hosszú akkor x2 azaz a második útszakasz hossza
x2=x1-v*t azaz x2=c*t1-v*t ,
Ebből pedig az következne, hogy a második szakasz megtételéhez szükséges idő
t2 = x2/c ebből a beérkezés időpontja t3=t+t2 vagyis a beérkezések közötti idő
t3-t1= t+t2-t1 .. ill. t3-t1= t+x2/c-x1/c == t+ (x2-x1)/c
valamint, ha x2=c*t1-v*t , akkor ebből t1=(x2+v*t)/c , és
t2-t1=x2/c - (x2+v*t)/c akkor (t3=t+t2 felhasználásával)
t3-t1= t+x2/c - (x2+v*t)/c
t3-t1= t+(x2-(x2+v*t))/c
t3-t1= t+ (x2-x2-v*t)/c
t3-t1= t+ -v*t/c
t3-t1= c*t/c - v*t/c
t3-t1= (c*t-v*t)/c == t* (c-v)/c
Vagyis a t időkülönbséggel kisugárzott jelek, t* (c-v)/c időkülönbséggel érkeznének be a detektorba.. mint ahogyan a wiki írja:
és f=1/t összefüggést felhasználva t=1/f 1/tv= 1/t * (c/c-v) ill. 1/tv= (c/c-v)/t -->
tv=t/ (c/c-v) = t*(c-v)/c (== t3-t1)
Azaz a wiki szerinti függvény és a levezetéssel kapott függvény azonos alakú..
Csak ott a bibi, hogy v minél jobban megközelíti c értékét, annál jobban eltér a méréssel kapott eredmény a függvénnyel számított eredménytől..
Mi lehet az eltérés oka?
(folyt. köv.)
Tehát van két időpont amikor a két jel elindult, és ezzel van két távolság ahonnan a jelek elindultak. Gondolnánk..
Azaz az első jel az első távolságról folyamatosan halad a beérkezéséig a jeltovábbítás sebességével, a második jel pedig tulajdonképpen két sebességgel haladt ez alatt az idő alatt, első szakaszon a forrás "hozta" v sebességgel majd a folytatásban a jeltovábbítás c sebességével haladt a célig..
Azaz ha az első út x1 és az első idő t1 és c a haladási sebesség, akkor x1=c*t1
a két jel indításai közötti időszakasz t hosszú akkor x2 azaz a második útszakasz hossza
x2=x1-v*t azaz x2=c*t1-v*t ,
Ebből pedig az következne, hogy a második szakasz megtételéhez szükséges idő
t2 = x2/c ebből a beérkezés időpontja t3=t+t2 vagyis a beérkezések közötti idő
t3-t1= t+t2-t1 .. ill. t3-t1= t+x2/c-x1/c == t+ (x2-x1)/c
valamint, ha x2=c*t1-v*t , akkor ebből t1=(x2+v*t)/c , és
t2-t1=x2/c - (x2+v*t)/c akkor (t3=t+t2 felhasználásával)
t3-t1= t+x2/c - (x2+v*t)/c
t3-t1= t+(x2-(x2+v*t))/c
t3-t1= t+ (x2-x2-v*t)/c
t3-t1= t+ -v*t/c
t3-t1= c*t/c - v*t/c
t3-t1= (c*t-v*t)/c == t* (c-v)/c
Vagyis a t időkülönbséggel kisugárzott jelek, t* (c-v)/c időkülönbséggel érkeznének be a detektorba.. mint ahogyan a wiki írja:
és f=1/t összefüggést felhasználva t=1/f 1/tv= 1/t * (c/c-v) ill. 1/tv= (c/c-v)/t -->tv=t/ (c/c-v) = t*(c-v)/c (== t3-t1)
Azaz a wiki szerinti függvény és a levezetéssel kapott függvény azonos alakú..
Csak ott a bibi, hogy v minél jobban megközelíti c értékét, annál jobban eltér a méréssel kapott eredmény a függvénnyel számított eredménytől..
Mi lehet az eltérés oka?
(folyt. köv.)
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (41265):
Ha olyat olvasok ” szabályok ” az számomra annyit jelent min egy erős dupla fekete kávé.
Mert nagy valószínűséggel ezekben van a hiba / természetesen csak a saját felfogásom szerint/
Azok a fotonok amiket nem tudunk észlelni a ” virtuális fotonok, és amelyikek lassabbak, és az SM szerint feltételezett gravitonokat figyelembe veszi ez a szabály?
Nagyon nagy könnyebbség. nincs dimenziója. Einstein azt mondta a fénysebesség az abszolút. Ennek viszont van dimenziója. A fizika és matek első próbája a dimenziók ellenőrzése, nem jól tudom? . - Lásd Doppler esetet – A m/sec –ból az ” m ” ” megette ” a sebesség.
Szerintem ez Einsten elméletének legnagyobb kihívása, hogy - csak - a sebesség az abszolút.
Sem a tér sem az idő nincs elfogadhatóan magyarázva. Tegyük fel van.
Ennek viszont – értelem szerűen - az abszolút sebesség a magyarázata. És akkor visszaérkeztúnk a ” kályhához ” Pláne a kvatummechanikában, ott pedig a sebességet nem is tudjuk magyarázni, legalábbis az eredeti dimenzionálással.
Jönnek a plusz mínusz kitevők 10-50 hatványa,
Hasonló mint a számítógépes mértékek. – yotta – csak az óriási különbség mi ezt az alapról kezdtük, tudjuk mi az a byte
Próbálom összefüggésében olvasni az írásaidat. Mert sokat értek belőle sokat nem.Vegyük az ismert "szabályokat"! Egyenes vonalban terjedő foton max.(és min.) sebessége=c.
Ha olyat olvasok ” szabályok ” az számomra annyit jelent min egy erős dupla fekete kávé.
Mert nagy valószínűséggel ezekben van a hiba / természetesen csak a saját felfogásom szerint/
Azok a fotonok amiket nem tudunk észlelni a ” virtuális fotonok, és amelyikek lassabbak, és az SM szerint feltételezett gravitonokat figyelembe veszi ez a szabály?
Számodra biztos, hogy ez – csak - az idő ? Mi van ha a teret és az időt / legalábbis ebben az esetben / nem lehet különválasztani, Ne felejtsd. Newtonnak tér és az idő mint abszolút alap volt a kiindulásaHa pedig részecskékről, és fotonokról van szó, akkor az erő okozója maga az idő..
Nagyon nagy könnyebbség. nincs dimenziója. Einstein azt mondta a fénysebesség az abszolút. Ennek viszont van dimenziója. A fizika és matek első próbája a dimenziók ellenőrzése, nem jól tudom? . - Lásd Doppler esetet – A m/sec –ból az ” m ” ” megette ” a sebesség.
Szerintem ez Einsten elméletének legnagyobb kihívása, hogy - csak - a sebesség az abszolút.
Sem a tér sem az idő nincs elfogadhatóan magyarázva. Tegyük fel van.
Ennek viszont – értelem szerűen - az abszolút sebesség a magyarázata. És akkor visszaérkeztúnk a ” kályhához ” Pláne a kvatummechanikában, ott pedig a sebességet nem is tudjuk magyarázni, legalábbis az eredeti dimenzionálással.
Jönnek a plusz mínusz kitevők 10-50 hatványa,
Hasonló mint a számítógépes mértékek. – yotta – csak az óriási különbség mi ezt az alapról kezdtük, tudjuk mi az a byte
0 x
A relativitási elméletek
@repair (41297):
És ugye vannak a virtuális byte-ok, amelyek olyan kis energiájúak, hogy nem lehet kimutatni őket semmilyen módszerrel, de azokkal magyarázzuk a számítogép minden működését.tudjuk mi az a byte
0 x
A relativitási elméletek
@repair (41297):
"Szerintem ez Einsten elméletének legnagyobb kihívása, hogy - csak - a sebesség az abszolút.
Sem a tér sem az idő nincs elfogadhatóan magyarázva."
Ha a fénysebességre gondoltál, akkor igen.
A tér és az idő einsteini magyarázata a világ legelegánsabb és legszebb elmélete.
Hogy a gravitáció geometriai értelmezéséről már ne is beszéljek.
Nem tudom milyen lenne számodra az elfogadhatóbb magyarázat; mondjuk vázolhatnál pár szóban egy alternatív értelmezést, ugyanis az nem érv, hogy neked nem tetszik vagy nem elfogadható miközben nem állsz elő semmivel.
"Szerintem ez Einsten elméletének legnagyobb kihívása, hogy - csak - a sebesség az abszolút.
Sem a tér sem az idő nincs elfogadhatóan magyarázva."
Ha a fénysebességre gondoltál, akkor igen.
A tér és az idő einsteini magyarázata a világ legelegánsabb és legszebb elmélete.
Hogy a gravitáció geometriai értelmezéséről már ne is beszéljek.
Nem tudom milyen lenne számodra az elfogadhatóbb magyarázat; mondjuk vázolhatnál pár szóban egy alternatív értelmezést, ugyanis az nem érv, hogy neked nem tetszik vagy nem elfogadható miközben nem állsz elő semmivel.
0 x
A relativitási elméletek
@lorenz (41308):
Szerintem az eredményeket mindenki tudomásul veszi hisz az űrhajók célba juttatása, pályálya, kvantummechanika, stb ezt az alapot használja.
Az, hogy érv vagy nem érv azon lehetne vitatkozni .Főleg amikor már az ” újkori ” kísérletek, ha nem is bizonyítják, de minimum kérdésessé teszik az elmélet eredeti feltevéseit.
De ez maximálisan nem az én tetszésemen múlik.
Elsősorban - szerintem – az emberek hozzáállásán.
Amikor a CERN befejez egy kísérletet, többször is ellenőrzött eredményére egy amerikai egyetem prof.-ja azt mondja. ez nem lehet igaz, akkor én csak az embert hibáztathatom.
Pontosabban azt a felfogást ahogy ezt fogadja.
Miért tagadja az ember azt amit nem tud felfogni? Szerintem akkor sem logikus, ha ez egy tündérmese. Pláne ha a CERN -time-ja és a prof. között olyan nagy különbséget nem is lehet feltételezni
Szerinted ez nem azt jelent – hiszek - a tudományban? / A hiszek szót nem tudom magyarázni,/ viszont a vallásnak is a - hiszek – az alapja. Akkor mi a különbség a kettő között? Csak a bizonyíték? És akkor a prof? ott van bizonyíték !
Szerinted van különbség a Prof, és a vallásos ember között?
Mondjuk, Te hoztad fel
Én biztos vagyok benne, ebben az értelemben nem is ismeri a geometriát.
Nem akarom ” fényezni ” magam kis túlzással azért mondhatom közel fél évszázada a rögeszmém, / számomra legalább is / elképzelhetetlen pl, fénysebesség abszolút, sem az hogy valaminek ne legyen tömege, ami anyagból van.
Az biztos az elmélet nagyságához kétség sem férhet. De a ” hiszek ” szó azért túlzás.
Ráadásul üzenetet is hagyott az útókornak.
" Nem lehet megoldani a problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel csináltuk őket"
Csak kérdezem. Ebbe a vákuum pontos definíciója is bele tartozik?A tér és az idő einsteini magyarázata a világ legelegánsabb és legszebb elmélete.
Szerintem az eredményeket mindenki tudomásul veszi hisz az űrhajók célba juttatása, pályálya, kvantummechanika, stb ezt az alapot használja.
Az, hogy érv vagy nem érv azon lehetne vitatkozni .Főleg amikor már az ” újkori ” kísérletek, ha nem is bizonyítják, de minimum kérdésessé teszik az elmélet eredeti feltevéseit.
De ez maximálisan nem az én tetszésemen múlik.
Elsősorban - szerintem – az emberek hozzáállásán.
Amikor a CERN befejez egy kísérletet, többször is ellenőrzött eredményére egy amerikai egyetem prof.-ja azt mondja. ez nem lehet igaz, akkor én csak az embert hibáztathatom.
Pontosabban azt a felfogást ahogy ezt fogadja.
Miért tagadja az ember azt amit nem tud felfogni? Szerintem akkor sem logikus, ha ez egy tündérmese. Pláne ha a CERN -time-ja és a prof. között olyan nagy különbséget nem is lehet feltételezni
Szerinted ez nem azt jelent – hiszek - a tudományban? / A hiszek szót nem tudom magyarázni,/ viszont a vallásnak is a - hiszek – az alapja. Akkor mi a különbség a kettő között? Csak a bizonyíték? És akkor a prof? ott van bizonyíték !
Szerinted van különbség a Prof, és a vallásos ember között?
Mondjuk, Te hoztad fel
Szerinted a természet geometriailag gravitál? vagy a saját törvényei szerint.Hogy a gravitáció geometriai értelmezéséről már ne is beszéljek.
Én biztos vagyok benne, ebben az értelemben nem is ismeri a geometriát.
Nem akarom ” fényezni ” magam kis túlzással azért mondhatom közel fél évszázada a rögeszmém, / számomra legalább is / elképzelhetetlen pl, fénysebesség abszolút, sem az hogy valaminek ne legyen tömege, ami anyagból van.
Az biztos az elmélet nagyságához kétség sem férhet. De a ” hiszek ” szó azért túlzás.
Ráadásul üzenetet is hagyott az útókornak.
" Nem lehet megoldani a problémákat ugyanazzal a gondolkodásmóddal, amivel csináltuk őket"
0 x
A relativitási elméletek
@repair (41328):
Kissé zavaros előttem az írásod, megpróbálok arra reagálni, aminek legalább a fizikához köze van.
"Szerinted a természet geometriailag gravitál? vagy a saját törvényei szerint.
Én biztos vagyok benne, ebben az értelemben nem is ismeri a geometriát."
Az a baj, hogy te fordítva gondolkozol és a természetet próbálod idomítani a saját értelmezésünkhöz.
A természet csak van és viselkedik miközben mi tudásunk szerint megpróbálunk szabályokat, összefüggéseket, modelleket és értelmezéseket gyártani ehhez a viselkedéshez.
Az Univerzumot kevéssé érdekli, hogy mi geometriának neveztünk el bizonyos térbeli szerkezeteket, és gravitációnak hívjuk a görbületét.
Tehát azt kell mondjam, hogy nem, a természet nem gravitál, csak van egy furcsa viselkedése, amit mi gravitációnak hívunk.
A speciális relativitás elmélet is csak egy értelmezés a tér és az idő egy számunkra kissé szokatlan megnyilvánulására.
Ha tudsz jobbat, akkor lássuk.
Mi a bajod a vákuummal?
Kissé zavaros előttem az írásod, megpróbálok arra reagálni, aminek legalább a fizikához köze van.
"Szerinted a természet geometriailag gravitál? vagy a saját törvényei szerint.
Én biztos vagyok benne, ebben az értelemben nem is ismeri a geometriát."
Az a baj, hogy te fordítva gondolkozol és a természetet próbálod idomítani a saját értelmezésünkhöz.
A természet csak van és viselkedik miközben mi tudásunk szerint megpróbálunk szabályokat, összefüggéseket, modelleket és értelmezéseket gyártani ehhez a viselkedéshez.
Az Univerzumot kevéssé érdekli, hogy mi geometriának neveztünk el bizonyos térbeli szerkezeteket, és gravitációnak hívjuk a görbületét.
Tehát azt kell mondjam, hogy nem, a természet nem gravitál, csak van egy furcsa viselkedése, amit mi gravitációnak hívunk.
A speciális relativitás elmélet is csak egy értelmezés a tér és az idő egy számunkra kissé szokatlan megnyilvánulására.
Ha tudsz jobbat, akkor lássuk.
Mi a bajod a vákuummal?
0 x
A relativitási elméletek
@lorenz (41329):
Ha csak egy magyarázat ezt készséggel el is fogadom
Főleg, ha nem mondod meg az eredeti definíciót.
csak találok ilyen adatokat.: a vákuumban lezajló energiafluktuáció tömegegyenértéke mintegy 1061, 1093 gramm/cm3.
Akkor ez azt jelenti, hogy egyetlen cm3vákuum tömege 5-38 nagyságrenddel meghaladja a világegyetem (jelenleg általunk belátható) összes anyagának a tömegét?
Melyik az igazi vagy mind a kettő?
Ez viszont tökéletes magyarázat.A speciális relativitás elmélet is csak egy értelmezés a tér és az idő egy számunkra kissé szokatlan megnyilvánulására.
Ha csak egy magyarázat ezt készséggel el is fogadom
Azt gondolom ez így értelmetlen. Habár ha a tönkretételt idomításnak veszed végeredményben igazad van.Az a baj, hogy te fordítva gondolkozol és a természetet próbálod idomítani a saját értelmezésünkhöz
Megint félre értesz. Én nem tudom bizonyítani se azt,hogy van se azt,hogy nincs.Mi a bajod a vákuummal?
Főleg, ha nem mondod meg az eredeti definíciót.
csak találok ilyen adatokat.: a vákuumban lezajló energiafluktuáció tömegegyenértéke mintegy 1061, 1093 gramm/cm3.
Akkor ez azt jelenti, hogy egyetlen cm3vákuum tömege 5-38 nagyságrenddel meghaladja a világegyetem (jelenleg általunk belátható) összes anyagának a tömegét?
Melyik az igazi vagy mind a kettő?
0 x
A relativitási elméletek
@repair (41334):
"Én nem ismerem. Te ismered?"
Tőle idézel és nem ismered?
Még csak át sem alakítottad a szórendet.
Én mostanáig nem hallottam róla.
Csak nem ő vagy személyesen?
"Én nem ismerem. Te ismered?"
Tőle idézel és nem ismered?
Még csak át sem alakítottad a szórendet.
Én mostanáig nem hallottam róla.
Csak nem ő vagy személyesen?
0 x
A relativitási elméletek
@lorenz (41335):
Csak egy kérdésem van. Azok az adatok igazak vagy sem.
Pontosabban: Idézd azt a forrást ami ezt konkrét adatokkal cáfolja.
Csak egy kérdésem van. Azok az adatok igazak vagy sem.
Pontosabban: Idézd azt a forrást ami ezt konkrét adatokkal cáfolja.
0 x
A relativitási elméletek
@repair (41339):
"Csak egy kérdésem van. Azok az adatok igazak vagy sem. "
Tehát, hogy a világegyetem tömegének a 1000000000000000000000000000000000000000-szerese van összezsúfolódva 1 köbcentiméternyi vákuumba?
Elárulnád, ez hogy jött ki neked?
Ezek szerint Benkő úrhoz van szerencsém?
"Csak egy kérdésem van. Azok az adatok igazak vagy sem. "
Tehát, hogy a világegyetem tömegének a 1000000000000000000000000000000000000000-szerese van összezsúfolódva 1 köbcentiméternyi vákuumba?
Elárulnád, ez hogy jött ki neked?
Ezek szerint Benkő úrhoz van szerencsém?
0 x
A relativitási elméletek
@repair (41339):
Úgy illene, hogy aki ilyen meglepő dolgot állít, az indokolja is. Nem az a módi, hogy bámit elhiszünk igaznak amíg adatokkal nem cáfolják, hanem csak akkor hisszük majd el, ha előbb adatokkal alátámasztjak.
Ha én azt írom, hogy a vákuumban lezajló energiafluktuáció tömegegyenértéke mintegy 0 (olvasd: nulla) gramm/cm3, akkor már van két egymást kizáró állításunk, és egyik sincs semmivel sem alátámasztva.
Hogyan választasz köztük?
Nem tudom, igazak-e, de nekem nagyon bizarrnak hangzik.Csak egy kérdésem van. Azok az adatok igazak vagy sem.
Pontosabban: Idézd azt a forrást ami ezt konkrét adatokkal cáfolja
Úgy illene, hogy aki ilyen meglepő dolgot állít, az indokolja is. Nem az a módi, hogy bámit elhiszünk igaznak amíg adatokkal nem cáfolják, hanem csak akkor hisszük majd el, ha előbb adatokkal alátámasztjak.
Ha én azt írom, hogy a vákuumban lezajló energiafluktuáció tömegegyenértéke mintegy 0 (olvasd: nulla) gramm/cm3, akkor már van két egymást kizáró állításunk, és egyik sincs semmivel sem alátámasztva.
Hogyan választasz köztük?
0 x
-
mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@ennyi (41345): Ha wikit fellapozzátok, vagy a modern fizika művelőivel beszéltek, van elég efféle hajmeresztő adat. Ez nem azt jelenti, hogy rossz a fizika, csak azt, hogy bőven van még mit megérteni, jobban interpretálni és kutatni - hála Istennek, nem kell még bezárni a fizika tanszéket 
"A kozmológiai konstans felső becsléséből kiindulva egy köbméter üres térben a vacuum energiára 10-9 ~ 10-11 Joule érték adódik. Azonban a kvantum elektrodinamikában és a sztochasztikus elektrodinamikában, a Lorentz-invarianciával konzisztens módon, ill. a Planck konstans értékéből azt várnánk, hogy ez egy sokkal nagyobb érték, jelesül 10113 Joule/m3 kell legyen."
"A kozmológiai konstans felső becsléséből kiindulva egy köbméter üres térben a vacuum energiára 10-9 ~ 10-11 Joule érték adódik. Azonban a kvantum elektrodinamikában és a sztochasztikus elektrodinamikában, a Lorentz-invarianciával konzisztens módon, ill. a Planck konstans értékéből azt várnánk, hogy ez egy sokkal nagyobb érték, jelesül 10113 Joule/m3 kell legyen."
0 x
A relativitási elméletek
@mimindannyian (41349):
Köszi.
Ez jól magyarázza, hogy a modern fizika művelői miért hajlamosak az ezotériára, és az ezoterikusok miért hivatkoznak gyakran a modern fizikára.
Egely professzor az aki erre az energiára alapozza a gépeit, ugye?
Végül is az energia az munkavégző képesség.
Köszi.
Ez jól magyarázza, hogy a modern fizika művelői miért hajlamosak az ezotériára, és az ezoterikusok miért hivatkoznak gyakran a modern fizikára.
Egely professzor az aki erre az energiára alapozza a gépeit, ugye?
Végül is az energia az munkavégző képesség.
0 x
-
mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@ennyi (41351): Én nem úgy vettem észre, hogy a mondern fizika művelői az ezotériára hajlamosak lennének. Kivéve, amikor halálra akarják röhögni magukat.
Fordítva persze érthető, az ezoterikusok szeretnek ilyen adatokkal (is) dobálózni. Nem értik, de nem baj, mert akinek mondják pláne nem érti, és könnyű olyan képet festeni, mintha a fizika az ő teóriáikat támasztaná alá.
Fordítva persze érthető, az ezoterikusok szeretnek ilyen adatokkal (is) dobálózni. Nem értik, de nem baj, mert akinek mondják pláne nem érti, és könnyű olyan képet festeni, mintha a fizika az ő teóriáikat támasztaná alá.
0 x
A relativitási elméletek
@mimindannyian (41352):
Igazad van, talán nem a művelői, hanem az olyanok, akik jol ismerik, otthonosan mozognak benne.
Az okot abban latom, hogy olyan fogalomvilágban kell gondolkozzanak, ami semmi közvetlen kapcsolatban nincs a megfigyelhető valósággal, így hajlamosabbak elfogadni más, a valósággal kapcsolatban nem álló állításokat is.
Nincs reality check.
A vákumenergia egy jó példa erre.
Azt hiszem a véleményemet alátámasztó példákért nem kell messzire mennünk mindannyian szétnézhetünk, és találunk ilyet, nem is egyet.
Nem akarom a topik bezárását kockáztatni, ezért többet nem mondok.
Természetesen nem statisztika, csak ez az egyéni benyomásom, véleményem.
Igazad van, talán nem a művelői, hanem az olyanok, akik jol ismerik, otthonosan mozognak benne.
Az okot abban latom, hogy olyan fogalomvilágban kell gondolkozzanak, ami semmi közvetlen kapcsolatban nincs a megfigyelhető valósággal, így hajlamosabbak elfogadni más, a valósággal kapcsolatban nem álló állításokat is.
Nincs reality check.
A vákumenergia egy jó példa erre.
Azt hiszem a véleményemet alátámasztó példákért nem kell messzire mennünk mindannyian szétnézhetünk, és találunk ilyet, nem is egyet.
Nem akarom a topik bezárását kockáztatni, ezért többet nem mondok.
Természetesen nem statisztika, csak ez az egyéni benyomásom, véleményem.
0 x
-
mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@ennyi (41353): SZVSZ ez teljesen téves következtetés. A fizikusok mindig a valósággal foglalkoznak, akkor is, amikor képletekben és matamatikai struktúrákban keresik annak leírását.
Ha attól függne, hogy ki hajlamos az ezotériára, hogy ki mennyire tud mélyebb struktúrákba látni, és elvont összefüggésekben az igazságot keresni, akkor a matematikusok és filozófusok is afféle ezotéria szigetek lennének.
Nem, erről szó sincs. De sejtem mi mondatja veled ezt, egy masszív tévedés.
Ha attól függne, hogy ki hajlamos az ezotériára, hogy ki mennyire tud mélyebb struktúrákba látni, és elvont összefüggésekben az igazságot keresni, akkor a matematikusok és filozófusok is afféle ezotéria szigetek lennének.
Nem, erről szó sincs. De sejtem mi mondatja veled ezt, egy masszív tévedés.
0 x
A relativitási elméletek
@mimindannyian (41354):
csak néha elszállnak
10113 Joule/m3 energia a vákumban...
bizonyára van olyan elmélet, amiből ezt ki lehet számolni.
Jo lenne szerezni valahol egy köbméter vákumot, nem lenne többet gondom az energiaszámlákra.
Csak attól tartok, hogy az anyag - energia ekvivalencia alapján egy köbméter vákum tömegvonzása túl nagy lenne.
Lehet, hogy ezért nem lehet kiszedni belőle az energiát, ment a tömegvoznás visszahúzza?
Valamikor a jövőben tudni fogjuk.
És jövőbelátással (ami egy létező parapszichológiai jelenség) ma is megtudhatjuk a választ.
Meg kell kérni a kisérleti alanyt, hogy irja le, melyik képet fogjuk neki holnap megmutatni. A szakirodalom szerint ez a követendő protokoll.
ahaA fizikusok mindig a valósággal foglalkoznak
csak néha elszállnak
10113 Joule/m3 energia a vákumban...
bizonyára van olyan elmélet, amiből ezt ki lehet számolni.
Jo lenne szerezni valahol egy köbméter vákumot, nem lenne többet gondom az energiaszámlákra.
Csak attól tartok, hogy az anyag - energia ekvivalencia alapján egy köbméter vákum tömegvonzása túl nagy lenne.
Lehet, hogy ezért nem lehet kiszedni belőle az energiát, ment a tömegvoznás visszahúzza?
Valamikor a jövőben tudni fogjuk.
És jövőbelátással (ami egy létező parapszichológiai jelenség) ma is megtudhatjuk a választ.
Meg kell kérni a kisérleti alanyt, hogy irja le, melyik képet fogjuk neki holnap megmutatni. A szakirodalom szerint ez a követendő protokoll.
0 x
A relativitási elméletek
@ennyi (41355):
Igen, van ilyen elmelet. Ez az elmelet nyilvanvaloan hibas, hiszen amit josol, annak koze sincs a meresekhez (legalabbis ezen mennyisegre. Amugy vannak eleg jo joslatai). Nem ez az elso ilyen eset, hogy valamit nem ertunk, nem is ez lesz az utolso. Ebbol miert is kovetkezne, hogy a fizikusok ezoteriara hajlamosak?csak néha elszállnak
10113 Joule/m3 energia a vákumban...
bizonyára van olyan elmélet, amiből ezt ki lehet számolni.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára alagi 2012.02.18. 10:27-kor.
0 x
A relativitási elméletek
@lorenz (41340):
Nem haragszol ugye, ha megint csak ezt kérdezem.
Azok az adatok igazak vagy sem.
Addig ezt érdemben nem lehet folytatni.
Ha ezt megcáfolod. érdemben, és nem szóban, két lehetőség marad. vagy másik elméletet kell keresnem ami – csak - a vákuum jelenlegi értelmezését kérdésessé teszi, vagy megpróbálok kapcsolatot keresni az említett Úrral és magyarázatot kérni tőle.
Mégegyszer hangsúlyozom ez nem bizonyíték, és amíg nemtudunk olyan definícióról aminek konkrét alapja van, addig mindig is lesz egy másik elmélet, és mint ” lehetséges ” szóba jöhet.
Ez nem világos számodra?
Mondjuk Newton harmadik törvénye.
Két test kölcsönhatása…Miért nincs másik elmélet erre? Mert nincs mihez képest belekötni.
Sőt, az előző példának nem is a vákuum komplett bizonyítása a cél, hanem csak egyes részleteinek a kétségbe vonása. Itt még szó sincs az ebből eredő lehetőségek elemzésére. Lásd a példa.
Nem haragszol ugye, ha megint csak ezt kérdezem.
Azok az adatok igazak vagy sem.
Addig ezt érdemben nem lehet folytatni.
Ha ezt megcáfolod. érdemben, és nem szóban, két lehetőség marad. vagy másik elméletet kell keresnem ami – csak - a vákuum jelenlegi értelmezését kérdésessé teszi, vagy megpróbálok kapcsolatot keresni az említett Úrral és magyarázatot kérni tőle.
Mégegyszer hangsúlyozom ez nem bizonyíték, és amíg nemtudunk olyan definícióról aminek konkrét alapja van, addig mindig is lesz egy másik elmélet, és mint ” lehetséges ” szóba jöhet.
Ez nem világos számodra?
Mondjuk Newton harmadik törvénye.
Két test kölcsönhatása…Miért nincs másik elmélet erre? Mert nincs mihez képest belekötni.
Sőt, az előző példának nem is a vákuum komplett bizonyítása a cél, hanem csak egyes részleteinek a kétségbe vonása. Itt még szó sincs az ebből eredő lehetőségek elemzésére. Lásd a példa.
0 x
A relativitási elméletek
@lorenz (41358):
Ezt ugyan nem nekem címezted de elolvastam. Milyen apropóból idézted?
Egy dolog viszont bekerült a jegyzeteim közé.
Hraskó Gábor megállapítása:
” Hat-nyolc évvel ezelőtt azonban gyors egymásutánban sikerült.
néhány kiütéses vereséget elszenvednem ”.
Ugyan nem értem a konkrét értelmezését, de ha jól gondolom – és itt kapaszkodj meg – számomra ez a személyét illetően, kimondottan pozitív tulajdonságot jelent.
Ezt ugyan nem nekem címezted de elolvastam. Milyen apropóból idézted?
Egy dolog viszont bekerült a jegyzeteim közé.
Hraskó Gábor megállapítása:
” Hat-nyolc évvel ezelőtt azonban gyors egymásutánban sikerült.
néhány kiütéses vereséget elszenvednem ”.
Ugyan nem értem a konkrét értelmezését, de ha jól gondolom – és itt kapaszkodj meg – számomra ez a személyét illetően, kimondottan pozitív tulajdonságot jelent.
0 x
A relativitási elméletek
@repair (41361):
Belekotni bele lehetne, azert nincs masik elmelet, mert ez jol mukodik, es ezert senki sem keres masikat: nincs miert.
Hulyeseg. Nem erted hogy mukodik a tudomany.Mondjuk Newton harmadik törvénye.
Két test kölcsönhatása…Miért nincs másik elmélet erre? Mert nincs mihez képest belekötni.
Belekotni bele lehetne, azert nincs masik elmelet, mert ez jol mukodik, es ezert senki sem keres masikat: nincs miert.
0 x
-
sötétvödör
- Hozzászólások: 1422
- Csatlakozott: 2011.08.11. 20:56
- Tartózkodási hely: Death Star
A relativitási elméletek
Írjál egy új törvényt és bizonyítsd!
Mindenki előtt ott a lehetőség!
Newton törvényei annyira egyszerűek, hogy nincs miért belekötni.
De itt az alkalom, köss bele, érvelj és bizonyíts!
Mindenki előtt ott a lehetőség!
Newton törvényei annyira egyszerűek, hogy nincs miért belekötni.
De itt az alkalom, köss bele, érvelj és bizonyíts!
0 x
-
mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@ennyi (41355):
Nem érted mit mondanak ezek az elméletek, ennek ellenére következtetsz, tévesen. Micsoda butaság ez már!Jo lenne szerezni valahol egy köbméter vákumot, nem lenne többet gondom az energiaszámlákra.
Csak attól tartok, hogy az anyag - energia ekvivalencia alapján egy köbméter vákum tömegvonzása túl nagy lenne.
0 x
A relativitási elméletek
@mimindannyian (41349):
Ritkán szoktam ennyire egyetérteni veled, de itt tökéletesen egyetértek.. Ez nem azt jelenti, hogy rossz a fizika, csak azt, hogy bőven van még mit megérteni, jobban interpretálni és kutatni - hála Istennek, nem kell még bezárni a fizika tanszéket
0 x
A relativitási elméletek
@alagi (41360):
Hol van az eredeti szkepticizmus?
Akkor miért van a tudomány? a szabadságot fogja bizonyítani? Ezt a természet, a tudomány nélkül is prezentálja. csak az az óriási különbség, ezt nem a szabadsága miatt teszi hanem a törvényei szerint..
Azért ez nagy különbség.
És, hogy ne csak szapuljam a tudományt, ezt valahol meg is értem. Mert ha egyszerre több probléma merül fel egy időben. képtelenség egyszerre prezentálni a bizonyítékokat. Ugye utaltam már rá a tudomány csak másodlagos, mert a gyakorlat az első?
Ha a tudomány struktúráját nézem, nem is tehet mást, mint hoz egy új ilyen vagy olyan
relációs-korrelációs kapcsolatot külön külön minden esetben, vagy talán / jobb esetben /az összevonható esetekre. / talán mégis értem hogyan működik a tudomány?/
Ha nem is pontos a példám: The Moor has done his duty, but the now stay
Csak a saját véleményem, és az én néző pontomból.Igen, van ilyen elmelet
Hol van az eredeti szkepticizmus?
Végtelen szabadsági fok ? legalább semmit nem kell bizonyítani legalábbis addig míg az eredmények konkrétan ezt nem cáfolják.…. by an infinite number of degrees of freedom, that is, fields and (in a condensed matter context) many-body systems ….
Akkor miért van a tudomány? a szabadságot fogja bizonyítani? Ezt a természet, a tudomány nélkül is prezentálja. csak az az óriási különbség, ezt nem a szabadsága miatt teszi hanem a törvényei szerint..
Azért ez nagy különbség.
És, hogy ne csak szapuljam a tudományt, ezt valahol meg is értem. Mert ha egyszerre több probléma merül fel egy időben. képtelenség egyszerre prezentálni a bizonyítékokat. Ugye utaltam már rá a tudomány csak másodlagos, mert a gyakorlat az első?
Ha a tudomány struktúráját nézem, nem is tehet mást, mint hoz egy új ilyen vagy olyan
relációs-korrelációs kapcsolatot külön külön minden esetben, vagy talán / jobb esetben /az összevonható esetekre. / talán mégis értem hogyan működik a tudomány?/
Ha nem is pontos a példám: The Moor has done his duty, but the now stay
0 x
A relativitási elméletek
@sötétvödör (41365):
Bocsi. először azt bizonyítsd be minden ezos egy síkban látja a csillagokat.De itt az alkalom, köss bele, érvelj és bizonyíts!
0 x
-
sötétvödör
- Hozzászólások: 1422
- Csatlakozott: 2011.08.11. 20:56
- Tartózkodási hely: Death Star
A relativitási elméletek
A csillagképek horoszkópként való értelmezése máris bebizonyította.
Azt nem mondtam, hogy minden ezós így látja, de az ezoterikus tanok mind erről szólnak (többek között)
Te viszont még mindig nem mutattál fel egy új elméletet két test kölcsönhatására.
Azt nem mondtam, hogy minden ezós így látja, de az ezoterikus tanok mind erről szólnak (többek között)
Te viszont még mindig nem mutattál fel egy új elméletet két test kölcsönhatására.
0 x
A relativitási elméletek
@repair (41361):
"Azok az adatok igazak vagy sem. "
Nálad tényleg az alapoknál kellene kezdeni.
Nem, nem igazak.Kíváncsi lettem volna, honnan vezetted le ezt az eszement baromságot, de nem vagy hajlandó válaszolni.
Tehát hogyan sikerült neked ilyen óriási tömeget tulajdonítani egyetlen köbcentiméternyi vákuumnak?
Minden tömeggel rendelkező testhez tartozik egy távolság-vagy hosszérték, aminél kisebb méreten az objektum fekete lyukká válik.
Ez az ún.Schwarzschild-sugár.
A Napot 3km sugarúvá összepréselve kapunk fekete lyukat, a Földnél ugyanez a határ a 18mm átmérő.
Tényleg nem értem, mit akarsz ezzel a vákuum dologgal.Ha jól tudom, a világűr vákuumja átlagosan, köbméterenként egy atomot tartalmaz.
Az meg végképp nem világos, hogy miért keresel Newton törvényére is alternatív magyarázatot.
Mert nem érted?
"Azok az adatok igazak vagy sem. "
Nálad tényleg az alapoknál kellene kezdeni.
Nem, nem igazak.Kíváncsi lettem volna, honnan vezetted le ezt az eszement baromságot, de nem vagy hajlandó válaszolni.
Tehát hogyan sikerült neked ilyen óriási tömeget tulajdonítani egyetlen köbcentiméternyi vákuumnak?
Minden tömeggel rendelkező testhez tartozik egy távolság-vagy hosszérték, aminél kisebb méreten az objektum fekete lyukká válik.
Ez az ún.Schwarzschild-sugár.
A Napot 3km sugarúvá összepréselve kapunk fekete lyukat, a Földnél ugyanez a határ a 18mm átmérő.
Tényleg nem értem, mit akarsz ezzel a vákuum dologgal.Ha jól tudom, a világűr vákuumja átlagosan, köbméterenként egy atomot tartalmaz.
Az meg végképp nem világos, hogy miért keresel Newton törvényére is alternatív magyarázatot.
Mert nem érted?
0 x
-
sötétvödör
- Hozzászólások: 1422
- Csatlakozott: 2011.08.11. 20:56
- Tartózkodási hely: Death Star
A relativitási elméletek
@lorenz (41378):
A kritikus gondolkodást kritizálja, vagyis miért fogadjuk el Newton törvényeit kritika nélkül.
repair:
Newtonnak nagyon sokszor kellett bizonyítania az elméleteit, mire elfogadást nyert!
Ezeket az elméleteket te is tesztelheted!
A kritikus gondolkodást kritizálja, vagyis miért fogadjuk el Newton törvényeit kritika nélkül.
repair:
Newtonnak nagyon sokszor kellett bizonyítania az elméleteit, mire elfogadást nyert!
Ezeket az elméleteket te is tesztelheted!
0 x
A relativitási elméletek
@repair (41374):
A fizika egyik legpontosabb merese, amit fentebb is beideztem, 12 jegyre pontos, azt is ezen elmelet szolgaltatja. Szo sincs arrol hogy "...addig míg az eredmények konkrétan ezt nem cáfolják." Egyebkent sem igy mukodik a tudomany, nem az cafolatlansag tesz valamit igazza.
Fogalmam sincs mire gondolsz. Azzal kapcsolatban kellene szkeptikusnak lenni, hogy van-e ilyen elmelet? En napi szinten foglalkozom vele, tehat azt hiszem kijelenthetem, hogy tudom hogy van egy ilyen elmelet.Igen, van ilyen elmeletCsak a saját véleményem, és az én néző pontomból.
Hol van az eredeti szkepticizmus?
repair, te a wikipedia cikk elso mondatanak elolvasasa utan szoktal megitelni egy egesz tudomanyagat?Végtelen szabadsági fok ? legalább semmit nem kell bizonyítani legalábbis addig míg az eredmények konkrétan ezt nem cáfolják.
Akkor miért van a tudomány? a szabadságot fogja bizonyítani? Ezt a természet, a tudomány nélkül is prezentálja. csak az az óriási különbség, ezt nem a szabadsága miatt teszi hanem a törvényei szerint..
Azért ez nagy különbség.
A fizika egyik legpontosabb merese, amit fentebb is beideztem, 12 jegyre pontos, azt is ezen elmelet szolgaltatja. Szo sincs arrol hogy "...addig míg az eredmények konkrétan ezt nem cáfolják." Egyebkent sem igy mukodik a tudomany, nem az cafolatlansag tesz valamit igazza.
0 x
-
Szilágyi András
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
A vákuum energiasűrűségéről egy jó összefoglalás: What's the energy density of the vacuum?
A lényeg:
A kvantumtérelmélet és az általános relativitáselmélet teljesen eltérő módon tekint a vákuumra. A két elméletet egyelőre nem sikerült közös nevezőre hozni.
Az általános relativitáselméletet elfogadva a vákuum energiasűrűsége az Univerzum tágulásával van összefüggésben, és mérhető. A mérések alapján a vákuum energiasűrűsége 6 × 10-10 J/m3, ami tömegre átszámítva köbméterenként 7 × 10-27 kilogramm. Tehát rendkívül kicsi, bár nem nulla.
A kvantumtérelméletből, attól függően, hogy milyen egyszerűsítésekkel számolunk, kijöhet végtelen is, vagy egy óriási érték, pl. 1096 kg/m3.
Ezek azonban csak naiv becslések. A kvantumtérelmélet valójában csak az energiakülönbségekkel foglalkozik. A kiszámított energiákhoz tetszőleges konstansot hozzáadhatunk, a mérési eredményeken ez nem változtat. Akár úgy is definiálhatjuk a konstansot, hogy a vákuum energiasűrűsége nulla legyen. Így voltaképpen a kvantumtérelméletben a vákuum energiasűrűsége nem meghatározott.
Van még egy elmélet, amit a fenti cikk nem említ. Ez a sztochasztikus elektrodinamika. Ebből is hatalmas érték adódik a vákuum energiasűrűségére. Azonban ez az elmélet jóval gyengébb, mint a kvantumtérelmélet, egy csomó dolgot nem képes leírni, pl. nincs benne foton. Ezért egy eléggé sikertelen elméletnek lehet tekinteni, noha még ma is vannak, akik próbálják fejleszteni, a hibáit kiküszöbölni. Azok, akik abban hisznek, hogy a vákuum energiáját hasznosítani lehet, leginkább erre az elméletre támaszkodnak.
Összefoglalva, azoknak a becsléseknek, amelyek szerint a vákuumnak hatalmas energiasűrűsége van, nincs komoly elméleti alapjuk. Az általános relativitáselméleten alapuló mérés pedig nullához nagyon közeli eredményt ad.
A lényeg:
A kvantumtérelmélet és az általános relativitáselmélet teljesen eltérő módon tekint a vákuumra. A két elméletet egyelőre nem sikerült közös nevezőre hozni.
Az általános relativitáselméletet elfogadva a vákuum energiasűrűsége az Univerzum tágulásával van összefüggésben, és mérhető. A mérések alapján a vákuum energiasűrűsége 6 × 10-10 J/m3, ami tömegre átszámítva köbméterenként 7 × 10-27 kilogramm. Tehát rendkívül kicsi, bár nem nulla.
A kvantumtérelméletből, attól függően, hogy milyen egyszerűsítésekkel számolunk, kijöhet végtelen is, vagy egy óriási érték, pl. 1096 kg/m3.
Ezek azonban csak naiv becslések. A kvantumtérelmélet valójában csak az energiakülönbségekkel foglalkozik. A kiszámított energiákhoz tetszőleges konstansot hozzáadhatunk, a mérési eredményeken ez nem változtat. Akár úgy is definiálhatjuk a konstansot, hogy a vákuum energiasűrűsége nulla legyen. Így voltaképpen a kvantumtérelméletben a vákuum energiasűrűsége nem meghatározott.
Van még egy elmélet, amit a fenti cikk nem említ. Ez a sztochasztikus elektrodinamika. Ebből is hatalmas érték adódik a vákuum energiasűrűségére. Azonban ez az elmélet jóval gyengébb, mint a kvantumtérelmélet, egy csomó dolgot nem képes leírni, pl. nincs benne foton. Ezért egy eléggé sikertelen elméletnek lehet tekinteni, noha még ma is vannak, akik próbálják fejleszteni, a hibáit kiküszöbölni. Azok, akik abban hisznek, hogy a vákuum energiáját hasznosítani lehet, leginkább erre az elméletre támaszkodnak.
Összefoglalva, azoknak a becsléseknek, amelyek szerint a vákuumnak hatalmas energiasűrűsége van, nincs komoly elméleti alapjuk. Az általános relativitáselméleten alapuló mérés pedig nullához nagyon közeli eredményt ad.
0 x
A relativitási elméletek
Útmutató azoknak, akik nem értik a speciális és az általános relativitás elvét, nem tudják felfogni a gravitációt, esetleg Pitagorasz tételét sem:
"„Itt láthatják a táblán a nevezetes Schrödinger-féle hullámegyenletet. Ezt az egyenletet Önök persze nem értik. Én sem értem. Schrödinger úr sem értette, de ez ne zavarja Önöket. Én ezt majd minden óra elején felírom a táblára, és elmagyarázom, mire lehet használni. Önök pedig majd lassan hozzászoknak.”
Marx György, egyetemi tanár egyik előadásának kezdete.
"„Itt láthatják a táblán a nevezetes Schrödinger-féle hullámegyenletet. Ezt az egyenletet Önök persze nem értik. Én sem értem. Schrödinger úr sem értette, de ez ne zavarja Önöket. Én ezt majd minden óra elején felírom a táblára, és elmagyarázom, mire lehet használni. Önök pedig majd lassan hozzászoknak.”
Marx György, egyetemi tanár egyik előadásának kezdete.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (41384): Naiv kérdés: mi a vákuum?
Én úgy gondoltam eddig, hogy az térrész, ahol nincsen anyag.
Ha valahol van anyag (köbméterenként 7 × 10-27 kilogramm, vagy 1096 kg/m3), az nem vákuum.
Azt értem, hogy egy elméletből ez vagy az következik, ez számolható. De ez számomra azt mutatná, hogy ahol ezt a számolást vegzik, ott az elmélet nem érvényes, hanem téves, hamis.
Én úgy gondoltam eddig, hogy az térrész, ahol nincsen anyag.
Ha valahol van anyag (köbméterenként 7 × 10-27 kilogramm, vagy 1096 kg/m3), az nem vákuum.
Azt értem, hogy egy elméletből ez vagy az következik, ez számolható. De ez számomra azt mutatná, hogy ahol ezt a számolást vegzik, ott az elmélet nem érvényes, hanem téves, hamis.
0 x
-
Szilágyi András
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@ennyi (41406):
Általános relativitáselmélet: ha a téridőnek van görbülete üres tér esetén is, akkor ehhez egy energiasűrűség tartozik. Ezt mérték ki.
Kvantumtérelmélet: eszerint az üres térben is vannak fluktuációk, folyamatosan virtuális részecskék keletkeznek és tűnnek el, a fluktuációhoz pedig energiasűrűség tartozik. Erre is kísérleti bizonyítékok vannak.
Általános relativitáselmélet: ha a téridőnek van görbülete üres tér esetén is, akkor ehhez egy energiasűrűség tartozik. Ezt mérték ki.
Kvantumtérelmélet: eszerint az üres térben is vannak fluktuációk, folyamatosan virtuális részecskék keletkeznek és tűnnek el, a fluktuációhoz pedig energiasűrűség tartozik. Erre is kísérleti bizonyítékok vannak.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (41413): Szóval valami van ott ahol nincsen semmi.
Ebbe könnyen bele lehet golyózni.
Vagy vallásossá, ezoterikussá válni: mindenhol jelenlevő de kimutathatlan Létezőt kell feltételezni.
Ebbe könnyen bele lehet golyózni.
Vagy vallásossá, ezoterikussá válni: mindenhol jelenlevő de kimutathatlan Létezőt kell feltételezni.
0 x
-
Szilágyi András
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@ennyi (41415):
A hétköznapi személet számára már a relativitáselmélet is óriási kihívást jelent, a kvantummechanikáról pedig nem is beszélve, ahol már az okság szabályai sem működnek.
A hétköznapi személet számára már a relativitáselmélet is óriási kihívást jelent, a kvantummechanikáról pedig nem is beszélve, ahol már az okság szabályai sem működnek.
0 x
A relativitási elméletek
@alagi (41383):
Mát többször megfogadtam nem skatulyázok embereket felfogás szerint, ami ugyan sok esetben igaz, de nem törvényszerű!
Szinte bármit írok a válasz csak - miért mi van vele? – és ha valaki azt írja nem cáfolom és ráadásul visszakérdez elmegyek mellette és nem esik le.
Ez már azért leeshetett volna.
Csak akkor jöttem rá mikor válaszolni akartam miért nem olvastam tovább a szabadság fok kifejezés után.
Sajnos a valószínűség magyarázatát nem kimondottan tudományos megközelítésnek tartom már alapjában sem.
Azt akartam felhozni, hogy a hullám egy bizonyos sebesség után már csak valószínűsíthetően lehet meghatározni, mert mérni már nem lehet. Akkor esett le! Mi köze a vákuumnak a hullámterjedéshez.
Bocs . jogos volt a kérdésed..
A vákuum alatt én a világ űrt / éter /értettem.
Akkor ez azt jelenti, hogy egyetlen cm3 vákuum/ világűr / tömege 5-38 nagyságrenddel meghaladja a világegyetem (jelenleg általunk belátható) összes anyagának a tömegét.
De a cáfolhatatlansága egy - konkrét - esetnek. bizonyos háttér realitását is igazol.
Szerintem ezt követi a tudomány is. Csak az a baj ha a hátterek között lefedési hiányosság van, az előbb utóbb jelentkezni fog..
Mát többször megfogadtam nem skatulyázok embereket felfogás szerint, ami ugyan sok esetben igaz, de nem törvényszerű!
Szinte bármit írok a válasz csak - miért mi van vele? – és ha valaki azt írja nem cáfolom és ráadásul visszakérdez elmegyek mellette és nem esik le.
Ez már azért leeshetett volna.
Csak akkor jöttem rá mikor válaszolni akartam miért nem olvastam tovább a szabadság fok kifejezés után.
Sajnos a valószínűség magyarázatát nem kimondottan tudományos megközelítésnek tartom már alapjában sem.
Azt akartam felhozni, hogy a hullám egy bizonyos sebesség után már csak valószínűsíthetően lehet meghatározni, mert mérni már nem lehet. Akkor esett le! Mi köze a vákuumnak a hullámterjedéshez.
Bocs . jogos volt a kérdésed..
A vákuum alatt én a világ űrt / éter /értettem.
Akkor ez azt jelenti, hogy egyetlen cm3 vákuum/ világűr / tömege 5-38 nagyságrenddel meghaladja a világegyetem (jelenleg általunk belátható) összes anyagának a tömegét.
Akkor ez tárgytalan.A fizika egyik legpontosabb merese, amit fentebb is beideztem, 12 jegyre pontos, azt is ezen elmelet
Ezt már leírtam, szerintem mi a tudomány struktúrája. Ez világos.Egyebkent sem igy mukodik a tudomany, nem az cafolatlansag tesz valamit igazza.
De a cáfolhatatlansága egy - konkrét - esetnek. bizonyos háttér realitását is igazol.
Szerintem ezt követi a tudomány is. Csak az a baj ha a hátterek között lefedési hiányosság van, az előbb utóbb jelentkezni fog..
0 x
A relativitási elméletek
@ennyi (41351):
Én több helyen többször elolvastam a szkeptikus szó magyarázatát. aminek jelentése: hitetlenkedő, kételkedő. /De nem a tagadás /Ebben semmi érthetetlen nincs és teljesen természetes számomra is.
Csak unos-untalan vannak Amerikai prof. vélemények kontra CERN eredmények. ez viszont nem szkepticizmus ez már a vallás tárgy köre.
Miután én nem egy eredmény- eredményét szeretném elsősorban cáfolni – mert minél távolabb vagyok ez eredeti /feltételezett /hibától annál nehezebb értelmezni azt – hanem lehetőleg az első tévedést keresném. Lás: Michelson-Morley- kísérlet, a vákuum tévedés első feltételezett hibája, foton teleportálás, és a neutrínó feltételezett sebessége,aura.
Csak itt van a legnagyobb bibi: A létezését is tagadják. Ez viszont átvitt értelemben ateista szemlélet.
Itt egy link a feltételezett ” mikró ” energiára. és magyarázva is van
http://www.youtube.com/watch?v=0WMDzPv0XyM
Csak miután a ” a makróvilágban ” ennek mérésére vannak mérőműszerek, de a kvantum világban egy sokadik mínuszos műszer kellene, ráadásul, működése nem is feltétlen hasonlít az előző világra, gond van. Mit lehet tenni? Kizárom mert nem tudom magyarázni, és ha nemtudom, akkor nem is létezik. / homok és strucc /
Ezt meg ne is említsd itt. ez vörös posztó.Egely professzor az aki erre az energiára alapozza a gépeit, ugye?
Végül is az energia az munkavégző képesség
Én több helyen többször elolvastam a szkeptikus szó magyarázatát. aminek jelentése: hitetlenkedő, kételkedő. /De nem a tagadás /Ebben semmi érthetetlen nincs és teljesen természetes számomra is.
Csak unos-untalan vannak Amerikai prof. vélemények kontra CERN eredmények. ez viszont nem szkepticizmus ez már a vallás tárgy köre.
Miután én nem egy eredmény- eredményét szeretném elsősorban cáfolni – mert minél távolabb vagyok ez eredeti /feltételezett /hibától annál nehezebb értelmezni azt – hanem lehetőleg az első tévedést keresném. Lás: Michelson-Morley- kísérlet, a vákuum tévedés első feltételezett hibája, foton teleportálás, és a neutrínó feltételezett sebessége,aura.
Csak itt van a legnagyobb bibi: A létezését is tagadják. Ez viszont átvitt értelemben ateista szemlélet.
Itt egy link a feltételezett ” mikró ” energiára. és magyarázva is van
http://www.youtube.com/watch?v=0WMDzPv0XyM
Igen, ez egy jó észrevétel.Végül is az energia az munkavégző képesség.
Csak miután a ” a makróvilágban ” ennek mérésére vannak mérőműszerek, de a kvantum világban egy sokadik mínuszos műszer kellene, ráadásul, működése nem is feltétlen hasonlít az előző világra, gond van. Mit lehet tenni? Kizárom mert nem tudom magyarázni, és ha nemtudom, akkor nem is létezik. / homok és strucc /
0 x
A relativitási elméletek
@sötétvödör (41376):
Tegyük fel én ezosnak mondom magam, és kikérném magamnak azt hogy ilyet feltételezzenek rólam, - egy síkban az összes csillag XXIsz.- hogyan tudnál disztingválni? Vagy nem is akarsz.?
Mert aki egy piramis csoport elhelyezkedését képes egy csillagképhez hasonlítani, az már számodra, ezost és horoszkópot jelent? Megtudnád mondani miköze a - horoszkóp szónak - csillagkép és egy épület együttes hasonlóság esetén?
Te még nem jártál úgy, mikor magad mögött becsuktad az ajtót rácsuktad az egódra.?
Azt, hogy kit mennyire nézel le az a magánügyed, de egy bekezdés részt ne lehessen értelmezni az számomra megfoghatatlan.
Első sorban azt írod
Ez nálam már " overflow "
Azt nem mondtam, hogy minden ezós így látja
Azt valóban nem írtad le szószerint – minden ezos így látja -, de ha a két mondat nem ugyan azt jelenti, válaszolj a következőre.Azért kérdem, mert az ezók mindig azt hiszik a csillagképek valós képek, pedig csak a Földről látszódnak egymás mellettieknek
Tegyük fel én ezosnak mondom magam, és kikérném magamnak azt hogy ilyet feltételezzenek rólam, - egy síkban az összes csillag XXIsz.- hogyan tudnál disztingválni? Vagy nem is akarsz.?
Mert aki egy piramis csoport elhelyezkedését képes egy csillagképhez hasonlítani, az már számodra, ezost és horoszkópot jelent? Megtudnád mondani miköze a - horoszkóp szónak - csillagkép és egy épület együttes hasonlóság esetén?
Te még nem jártál úgy, mikor magad mögött becsuktad az ajtót rácsuktad az egódra.?
Azt, hogy kit mennyire nézel le az a magánügyed, de egy bekezdés részt ne lehessen értelmezni az számomra megfoghatatlan.
Első sorban azt írod
Honnan és mire válasz ez? Egyetlen törvényt hoztam fel, példának, mégpedig előre megfontolt szándékkal, a legegyszerűbbet a harmadikat, gondolván, ebbe aztán sehogysem lehet belekötni mert annyira világos és érthető. Erre meg nekem támadsz hogy cáfoljam meg.Newtonnak nagyon sokszor kellett bizonyítania az elméleteit, mire elfogadást nyert!
Ez nálam már " overflow "
Ha a Newton félére gondolsz várom az elérhetőség címét.Ezeket az elméleteket te is tesztelheted!
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára repair 2012.02.19. 09:37-kor.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (41423):
Akkor számodra logikus az a tudományos struktúra, - csak – egymáshoz képest bizonyított dolgokat fogadnak el ?
Akkor számodra logikus az a tudományos struktúra, - csak – egymáshoz képest bizonyított dolgokat fogadnak el ?
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (40858):
Nagyon nagy könnyebbség. nincs dimenziója. Einstein azt mondta a fénysebesség az abszolút. Ennek viszont van dimenziója. A fizika és matek első próbája a dimenziók ellenőrzése, nem jól tudom? . - Lásd Doppler esetet – A m/sec –ból az ” m ” ” megette ” a sebesség.
Szerintem ez Einsten elméletének legnagyobb kihívása, hogy - csak - a sebesség az abszolút.
Sem a tér sem az idő nincs elfogadhatóan magyarázva. Tegyük fel ha van.
Ennek viszont – értelem szerűen - az abszolút sebesség a magyarázata. És akkor visszaérkeztúnk a ” kályhához ” Pláne a kvatummechanikában, ott pedig a sebességet nem tudjuk magyarázni, legalábbis az eredeti dimenzionálással.
Jönnek a plusz mínusz kitevők 10-50 hatványa,
Hasonló mint a számítógépes mértékek. – yotta – csak az óriási különbség mi ezt az alapról kezdtük, tudjuk mi az a byte
Számodra biztos, hogy ez – csak - az idő ? Mi van ha a teret és az időt / legalábbis ebben az esetben / nem lehet különválasztani, Ne felejtsd. Newtonnak tér és az idő mint abszolút alap volt a kiindulásaHa pedig részecskékről, és fotonokról van szó, akkor az erő okozója maga az idő..
Nagyon nagy könnyebbség. nincs dimenziója. Einstein azt mondta a fénysebesség az abszolút. Ennek viszont van dimenziója. A fizika és matek első próbája a dimenziók ellenőrzése, nem jól tudom? . - Lásd Doppler esetet – A m/sec –ból az ” m ” ” megette ” a sebesség.
Szerintem ez Einsten elméletének legnagyobb kihívása, hogy - csak - a sebesség az abszolút.
Sem a tér sem az idő nincs elfogadhatóan magyarázva. Tegyük fel ha van.
Ennek viszont – értelem szerűen - az abszolút sebesség a magyarázata. És akkor visszaérkeztúnk a ” kályhához ” Pláne a kvatummechanikában, ott pedig a sebességet nem tudjuk magyarázni, legalábbis az eredeti dimenzionálással.
Jönnek a plusz mínusz kitevők 10-50 hatványa,
Hasonló mint a számítógépes mértékek. – yotta – csak az óriási különbség mi ezt az alapról kezdtük, tudjuk mi az a byte
0 x