A relativitási elméletek
A relativitási elméletek
@vaskalapos (18994): Igazából a középiskolai anyagban a g állandónak van feltüntetve.. Az erőhatást állandóként F=m*g függvény szerint tanulták Einstein korában is..
Sőt! Az gravitációs energiát, a potenciált, és a gravitációs állandót is "állandó" értékűnek tanulták.
(Még ma is így tanítjuk az iskolákban.)
Hol írta? Többek között ott ahol az "l" magasságról érkező fény frekvencia változását nű'=nű*(1- g*l/c²) alakban határozta meg.
Schwarzschild téridőben már ügyesebben z=1/gyök(1-(2*G*M/(R*c²)) - 1 szerepel a frekvencia és ezzel az energia változás mértékére, mert magát a gravitációs állandót használta.. Így azt is mondhatjuk, hogy Schwarzschild már ügyesebb volt, a változó értékű g helyett a Schwarzschild sugár meghatározásakor is:
R= 2*G*M/c² szintén (ó, minő hasonlóság..) magát a gravitációs állandót használta a g helyett..
Sőt! Az gravitációs energiát, a potenciált, és a gravitációs állandót is "állandó" értékűnek tanulták.
(Még ma is így tanítjuk az iskolákban.)
Hol írta? Többek között ott ahol az "l" magasságról érkező fény frekvencia változását nű'=nű*(1- g*l/c²) alakban határozta meg.
Schwarzschild téridőben már ügyesebben z=1/gyök(1-(2*G*M/(R*c²)) - 1 szerepel a frekvencia és ezzel az energia változás mértékére, mert magát a gravitációs állandót használta.. Így azt is mondhatjuk, hogy Schwarzschild már ügyesebb volt, a változó értékű g helyett a Schwarzschild sugár meghatározásakor is:
R= 2*G*M/c² szintén (ó, minő hasonlóság..) magát a gravitációs állandót használta a g helyett..
0 x
-
- Hozzászólások: 4606
- Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51
A relativitási elméletek
@Gézoo (18999):
Es elfelejtettek hozzatenni, hogy ez csak homegen gravitacios terben igaz?Hol írta? Többek között ott ahol az "l" magasságról érkező fény frekvencia változását nű'=nű*(1- g*l/c²) alakban határozta meg.
Schwarzschild téridőben már ügyesebben z=1/gyök(1-(2*G*M/(R*c²)) - 1 szerepel a frekvencia és ezzel az energia változás mértékére, mert magát a gravitációs állandót használta.. Így azt is mondhatjuk, hogy Schwarzschild már ügyesebb volt, a változó értékű g helyett a Schwarzschild sugár meghatározásakor is:
R= 2*G*M/c² szintén (ó, minő hasonlóság..) magát a gravitációs állandót használta a g helyett..
0 x
-
- Hozzászólások: 4606
- Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51
A relativitási elméletek
@Gézoo (18999):
Te nem igy tanultad?
A fold felszinen a gravitacios vonzoero F=m*g, ez rendben van. ha felmaszok egy hegyre ott is F=m*g, sot a Holdon is annyi, csak g erteke mas es mas.
En ugy tanultam kozepiskolaban, g erteke a fold felszinen, temngerszint feletti magassagon ennyi es ennyi (kb 9.81m/s2), es a magassaggal valtozik.Igazából a középiskolai anyagban a g állandónak van feltüntetve.. Az erőhatást állandóként F=m*g függvény szerint tanulták Einstein korában is..
Te nem igy tanultad?
A fold felszinen a gravitacios vonzoero F=m*g, ez rendben van. ha felmaszok egy hegyre ott is F=m*g, sot a Holdon is annyi, csak g erteke mas es mas.
0 x
- Várhegyi Márton
- *
- Hozzászólások: 842
- Csatlakozott: 2010.08.23. 16:30
- Tartózkodási hely: Magyarország
A relativitási elméletek
@vaskalapos (19003):
Én is így tanultam. Az ingáknál külön írnak a tankönyvek arról is, hogy a lengés periódusideje hogyan függ g-től, és így az ingával hogyan lehet magasságot mérni.vaskalapos Gézoónak írta: En ugy tanultam kozepiskolaban, g erteke a fold felszinen, temngerszint feletti magassagon ennyi es ennyi (kb 9.81m/s2), es a magassaggal valtozik.
0 x
A relativitási elméletek
@vaskalapos (19003): Nos, nincs olyan, hogy homogén gravitációs mező.. Mondjuk, és kikötjük, hogy abban értendő, de nincs.. Se logikailag, se fizikailag.
Mindig csak nagy elhanyagolás mellett, azaz az elvének elhanyagolása mellett állandó a g és a G is.
Nos, azzal együtt, hogy valóban az is szóba kerül, hogy R-el változó a g értéke és azzal együtt is, hogy Márton is így tanulta, sőt még a magasság mérés ingás módszerét is .. Ami pedig az ingát illeti.. Eötvös Lóránd ingájával lehet magasságot mérni valós időn belül. A fizikai ingákkal is lehet.. elvileg.
Csak amire a különbség leolvasható lenne, az inga le szokott állni. De igaz, elvben ingával is lehet magasságot mérni.
Einstein állandó g értékkel számolt. http://library.du.ac.in/xmlui/bitstream ... sequence=1
Mindig csak nagy elhanyagolás mellett, azaz az elvének elhanyagolása mellett állandó a g és a G is.
Nos, azzal együtt, hogy valóban az is szóba kerül, hogy R-el változó a g értéke és azzal együtt is, hogy Márton is így tanulta, sőt még a magasság mérés ingás módszerét is .. Ami pedig az ingát illeti.. Eötvös Lóránd ingájával lehet magasságot mérni valós időn belül. A fizikai ingákkal is lehet.. elvileg.
Csak amire a különbség leolvasható lenne, az inga le szokott állni. De igaz, elvben ingával is lehet magasságot mérni.
Einstein állandó g értékkel számolt. http://library.du.ac.in/xmlui/bitstream ... sequence=1
0 x
-
- Hozzászólások: 4606
- Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51
A relativitási elméletek
@Gézoo (18999):
Ne tanitsd igy tovabb, kerlek!Sőt! Az gravitációs energiát, a potenciált, és a gravitációs állandót is "állandó" értékűnek tanulták.
(Még ma is így tanítjuk az iskolákban.)
0 x
-
- Hozzászólások: 4606
- Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51
A relativitási elméletek
@Gézoo (19005): Nincs olyan, hogy homogen gravitacios mezo. Nincs olyan sem, hogy egyenesvonalu egyenletes mozgas... nincs idealis gaz sem... nincs olyan, hogy egy testre egyetlen ero hat...
Konkretan oldalszammal add meg, mire gondolsz, hol szamolt Einstein allando g ertekkel? Nekem a referenciad egy egesz konyvet hoz be...
Konkretan oldalszammal add meg, mire gondolsz, hol szamolt Einstein allando g ertekkel? Nekem a referenciad egy egesz konyvet hoz be...
0 x
-
- Hozzászólások: 4606
- Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51
A relativitási elméletek
@Gézoo (19005):
nezd meg a 119. oldal (3) egyenletet - nekem ugy tunik, hogy g valtozo, nem konstans...in állandó g értékkel számolt. http://library.du.ac.in/xmlui/bitstream ... sequence=1
0 x
A relativitási elméletek
@vaskalapos (19010): AZ a rész előkészíti a 4D tenzorok Gauss féle koordináta rendszerbeli ábrázolásának bevezetését. A 200 valahanyadik oldal táján van a gravitáció-frekvencia függvény.
0 x
-
- Hozzászólások: 4606
- Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51
A relativitási elméletek
@Gézoo (19020): Tehat a 119. oldalon meg tudta, hogy g nem konstans, csak allitolag a 200-valahanyadikra (konkretan, melyikre baratom?) elfelejtette?
Ne komolytalankodj.
Ne komolytalankodj.
0 x
A relativitási elméletek
@vaskalapos (19033): Oké z=1/gyök(1-(2*G*M/(R*c²)) - 1 ezt a függvényt ki és miért így csinálta?
0 x
-
- Hozzászólások: 4606
- Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51
-
- Hozzászólások: 4606
- Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51
A relativitási elméletek
@Gézoo (19044): en keressem ki, hogy te honnan vettel egy kepletet es miert?
Nem ugyanaz irta, mint aki a
s=2/gyök(1+(2*h/N*(P/d²)) + 1 a függvényt ?
Ugye nem!
Nem ugyanaz irta, mint aki a
s=2/gyök(1+(2*h/N*(P/d²)) + 1 a függvényt ?
Ugye nem!
0 x
A relativitási elméletek
@vaskalapos (19070): Jaaa.. már értelek.. Ááá az a frekvencia változás függvénye a gravitációs mezőben Schwarzschild szerint..
de nem is értelek.. már írtam erről, hogy Schwarzschild mennyivel fifikásabb volt Einsteinnél amikor a MG/c²/r behelyettesítéssel eleve meg akarta kerülni a g változását.
de nem is értelek.. már írtam erről, hogy Schwarzschild mennyivel fifikásabb volt Einsteinnél amikor a MG/c²/r behelyettesítéssel eleve meg akarta kerülni a g változását.
0 x
-
- Hozzászólások: 4606
- Csatlakozott: 2009.12.09. 17:51
A relativitási elméletek
@Várhegyi Márton (19004): Igazából az erő nagyságától függ. Szabadon eső inga nem leng.
A gravitációs tér energiájától az órák járási sebessége függ. És még erőhatás sem kell hozzá.
A gravitációs tér energiájától az órák járási sebessége függ. És még erőhatás sem kell hozzá.
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (19250):
persze, hogy nem leng, mert nem hat rá erő. inerciarendszer. innen az ekvivalenciaelv: szabadon eső testre gyorsulás nem hat.
persze, hogy nem leng, mert nem hat rá erő. inerciarendszer. innen az ekvivalenciaelv: szabadon eső testre gyorsulás nem hat.
0 x
A relativitási elméletek
@tomkahaw (19531):
De
1. gyorsul g=F/m=GM/R2
2. minden irányban más értékű Doppler eltolódás van a gravitációban szabadon eső rendszeren belül.
3. az óráinak járási sebessége szintén GM/c2 függvénynel arányos.
Többek között ezekért téves az ekvivalencia elv.
Ha így lenne nem gyorsulna. Na és a Doppler sem jelenne meg.persze, hogy nem leng, mert nem hat rá erő. inerciarendszer. innen az ekvivalenciaelv: szabadon eső testre gyorsulás nem hat
De
1. gyorsul g=F/m=GM/R2
2. minden irányban más értékű Doppler eltolódás van a gravitációban szabadon eső rendszeren belül.
3. az óráinak járási sebessége szintén GM/c2 függvénynel arányos.
Többek között ezekért téves az ekvivalencia elv.
0 x
- sajnos_kacat
- Hozzászólások: 680
- Csatlakozott: 2009.12.09. 21:43
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@tomkahaw (19531):
1. a gyorsulás az az adott test egyik tulajdonsága, az nem hat sehova.
2. Erőhatások hatnak, szabadon eső testre konkrétan a gravitációs erő.
3. gyorsuló rendszer nem inerciarendszer.
4. az ekvivalencia elv a súlyos és a tehetlen tömeg egyenlőségét mondja ki.
5. szabadon eső inga azért nem leng, mert minden pontjára ugyanaz az erőhatás hat, míg a rögzített ingánál forgatónyomaték lép fel az erőhatások különbsége miatt.
Ettől égnek állt a hajam.persze, hogy nem leng, mert nem hat rá erő. inerciarendszer. innen az ekvivalenciaelv: szabadon eső testre gyorsulás nem hat.
1. a gyorsulás az az adott test egyik tulajdonsága, az nem hat sehova.
2. Erőhatások hatnak, szabadon eső testre konkrétan a gravitációs erő.
3. gyorsuló rendszer nem inerciarendszer.
4. az ekvivalencia elv a súlyos és a tehetlen tömeg egyenlőségét mondja ki.
5. szabadon eső inga azért nem leng, mert minden pontjára ugyanaz az erőhatás hat, míg a rögzített ingánál forgatónyomaték lép fel az erőhatások különbsége miatt.
0 x
A relativitási elméletek
lol, már megint az agymenéseid. nem érted a problémát. a kvantummechanika topigban való ámokfutásodból tanulva meg sem kísérelem, hogy felvilágosítsalak, de elolvashatod, amit sajnoskacatnak írtam, talán feldreng majd valami.Gézoo írta:@tomkahaw (19531):Ha így lenne nem gyorsulna. Na és a Doppler sem jelenne meg.persze, hogy nem leng, mert nem hat rá erő. inerciarendszer. innen az ekvivalenciaelv: szabadon eső testre gyorsulás nem hat
De
1. gyorsul g=F/m=GM/R2
2. minden irányban más értékű Doppler eltolódás van a gravitációban szabadon eső rendszeren belül.
3. az óráinak járási sebessége szintén GM/c2 függvénynel arányos.
Többek között ezekért téves az ekvivalencia elv.
@sajnos_kacat (19533):
ez így is van, Newton szerint. de ez itt nem a relativitáselmélet topik? azaz:
1. a gyorsulás nem hat annyit jelent, nem gyorsul. nem gyorsul annyit jelent, nem hat rá erő.
2. szabadon eső testre NEM hat grav. erő = nem gyorsul.
3. szabadon eső rendzser nem gyorsuló rendzser
4. pontosan, de azért olvasd el az egész bekezdést http://hu.wikipedia.org/wiki/Általános_ ... táselmélet
5. lásd feljebb
0 x
A relativitási elméletek
@sajnos_kacat (19533):
Emiatt egy az esés irányára merőleges merev testtel párhuzamos fénysugár vége a szabadon eső szobában felfelé, a gravitációban alátámasztott szobában lefelé tér el az egyenestől..
Amit ha fordítva definiálunk, és azt mondjuk, hogy a fénysugár megy egyenesen, akkor a merev test vége szabadeséskor lefelé, alátámasztáskor felfelé görbült lenne.. De..
Miután a szabadon eséskor a merev test minden pontjára azonos erő hat, így az nem görbül el, ezért a hozzá relatívan elgörbült fény tekintendő elgörbültnek.
Ha pedig ez a merev test egy interferométer, akkor leolvasható a fényút elgörbülésének mértéke is.
Sőt! Egészen pontosan IR rendszerek sorozataként írható fel a gyorsuló mozgás.3. gyorsuló rendszer nem inerciarendszer.
Emiatt egy az esés irányára merőleges merev testtel párhuzamos fénysugár vége a szabadon eső szobában felfelé, a gravitációban alátámasztott szobában lefelé tér el az egyenestől..
Amit ha fordítva definiálunk, és azt mondjuk, hogy a fénysugár megy egyenesen, akkor a merev test vége szabadeséskor lefelé, alátámasztáskor felfelé görbült lenne.. De..
Miután a szabadon eséskor a merev test minden pontjára azonos erő hat, így az nem görbül el, ezért a hozzá relatívan elgörbült fény tekintendő elgörbültnek.
Ha pedig ez a merev test egy interferométer, akkor leolvasható a fényút elgörbülésének mértéke is.
0 x
A relativitási elméletek
@tomkahaw (19534):
Jó, tudom. Most jön az, hogy Sajnos_kacat is én vagyok
Így nem is esik.. hanem áll! Ügyes vagy.. Ekkora butaságot egyedül le tudtál írni, nagyon ügyes vagy! Másnak legalább két segítség is kell ekkora ökörségek leírásához, te egyedül megoldottad! Gratulálok!"1. a gyorsulás nem hat annyit jelent, nem gyorsul. nem gyorsul annyit jelent, nem hat rá erő."
Jó, tudom. Most jön az, hogy Sajnos_kacat is én vagyok
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (19536):
sajnoskacat nem te vagy, ő csak összekeverte newtont és einsteint, te viszont teljesen mellette vagy a dolgoknak. fogalmad sincs mi az hogy gyorsulás, sebesség, meg az ilyen alapvetéo dolgok, de ezt már bebizonyítottad a másik topikban. ekvivalenciaelv: a szabadon eső testre nem hat erő, inerciarendszer. a földön álló megfigyelő gyorsul. neked is ajánlom: http://hu.wikipedia.org/wiki/Általános_ ... táselmélet
sajnoskacat nem te vagy, ő csak összekeverte newtont és einsteint, te viszont teljesen mellette vagy a dolgoknak. fogalmad sincs mi az hogy gyorsulás, sebesség, meg az ilyen alapvetéo dolgok, de ezt már bebizonyítottad a másik topikban. ekvivalenciaelv: a szabadon eső testre nem hat erő, inerciarendszer. a földön álló megfigyelő gyorsul. neked is ajánlom: http://hu.wikipedia.org/wiki/Általános_ ... táselmélet
0 x
- sajnos_kacat
- Hozzászólások: 680
- Csatlakozott: 2009.12.09. 21:43
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@tomkahaw (19534):
Ezzel vitatkoznék. Elengedsz egy labdát az erkélyen kihajolva. Leesik. Szabadon. Picit bezavar a levegő, meg a Corilis erő, de azt most felejtsük el. Szóval miért nem gyorsul az a labda, ha a sebessége másodpercenként tíz méter per szekundummal növekszik? És miért nem hat rá gravitációs erő, amikor alig néhány méter távolságban van csak a földtől, és a rá ható erők eredője éppen emszergé?
2. szabadon eső testre NEM hat grav. erő = nem gyorsul.
Ezzel vitatkoznék. Elengedsz egy labdát az erkélyen kihajolva. Leesik. Szabadon. Picit bezavar a levegő, meg a Corilis erő, de azt most felejtsük el. Szóval miért nem gyorsul az a labda, ha a sebessége másodpercenként tíz méter per szekundummal növekszik? És miért nem hat rá gravitációs erő, amikor alig néhány méter távolságban van csak a földtől, és a rá ható erők eredője éppen emszergé?
0 x
A relativitási elméletek
@tomkahaw (19537):
Te szedsz valami tudat ellen? Nagyon hatásos!
sajnoskacat nem te vagy, ő csak összekeverte newtont és einsteint, te viszont teljesen mellette vagy a dolgoknak.
szabadon eső testre nem hat erő, inerciarendszer. a földön álló megfigyelő gyorsul
Te szedsz valami tudat ellen? Nagyon hatásos!
0 x
A relativitási elméletek
@sajnos_kacat (19538):
amit most leírtál, az mind oké. newton szerint. einstein szerint nem. erről szól az ekvivalencialev: nem a labda gyorsul grav. erő hatására. a labda inerciarendszer. a megfigyelő az, aki gyorsul "felfelé". a labda nem grav. erő hatására mozog, hanem a téridő görbülete miatt.
amit most leírtál, az mind oké. newton szerint. einstein szerint nem. erről szól az ekvivalencialev: nem a labda gyorsul grav. erő hatására. a labda inerciarendszer. a megfigyelő az, aki gyorsul "felfelé". a labda nem grav. erő hatására mozog, hanem a téridő görbülete miatt.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára tomkahaw 2011.06.22. 16:15-kor.
0 x
A relativitási elméletek
@sajnos_kacat (19538): És mivel nem hat rá erő, nem is gyorsul.. Ügyes! Megoldottad Newton gyorsulási problémáját!
Te jártál iskolába? De ugye nem olyanba ahol tanítás is volt?
Mondjuk faiskolába?
Te jártál iskolába? De ugye nem olyanba ahol tanítás is volt?
Mondjuk faiskolába?
0 x
- sajnos_kacat
- Hozzászólások: 680
- Csatlakozott: 2009.12.09. 21:43
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (19535):
emberi léptékű, lefele eső dolgok esetében nem éppen kimutatható ez a hatás, ez igaz, de attól még létezik.
Árapályról hallottál már? Az konkrétan amiatt van, hogy a hold nem azonos erővel vonzza a földet. a közelebbi pontokra nagyobb erő hat, mint a távolabbi pontokra.Miután a szabadon eséskor a merev test minden pontjára azonos erő hat, így az nem görbül el
emberi léptékű, lefele eső dolgok esetében nem éppen kimutatható ez a hatás, ez igaz, de attól még létezik.
0 x
A relativitási elméletek
@tomkahaw (19540):
Elárulod, hogy honnan veszel ekkora butaságokat? Ezeket még kitalálni sem lehet..
Elárulom, hogy a megfigyelő mindig áll a saját rendszerében.a megfigyelő az, aki gyorsul "felfelé"
Elárulod, hogy honnan veszel ekkora butaságokat? Ezeket még kitalálni sem lehet..
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (19543):
persze h megfiygelő áll saját magához képest, nem világos mit jelent a "gyorsuló rendszer kifejezés"? nézz akk utánna
tudom, hogy nem érted, általános iskolában és gimiben nem tanítják a ált. relativitáselméletet. ezeket a dolgokat einstein találta ki, nem én. keress rá a dolgokra, ha érdekel. azt írd be a keresőbe: általános relativitáselmélet. de inkább: general relativity.
persze h megfiygelő áll saját magához képest, nem világos mit jelent a "gyorsuló rendszer kifejezés"? nézz akk utánna
tudom, hogy nem érted, általános iskolában és gimiben nem tanítják a ált. relativitáselméletet. ezeket a dolgokat einstein találta ki, nem én. keress rá a dolgokra, ha érdekel. azt írd be a keresőbe: általános relativitáselmélet. de inkább: general relativity.
A hozzászólást 2 alkalommal szerkesztették, utoljára tomkahaw 2011.06.22. 16:25-kor.
0 x
A relativitási elméletek
@sajnos_kacat (19542): Kár lenne most áttérni az árapályra, de ne feledd el, hogy bár igaz, a távolsággal erősen változik az erőhatás, de az árapálynál maga a Föld is ellipszis pályán halad, ezáltal a víz "lötyög" mint amikor ellipszis pályán mozgatunk egy poharat .. és a löttyenés "púpjával" éppen szembeni oldalon ott a Hold és az is csinál egy "púpot" a tengereken az általad is említett gravitációjával.
Érdekességként elmesélem, hogy Galilei durván sértegette Keplert, mert Galilei szerint 24 óra alatt csak egy dagály lehetett miközben Kepler mint tengereken utazó, tudta amit az öreg matrózok: 2 dagály és 2 apály van minden nap.
Érdekességként elmesélem, hogy Galilei durván sértegette Keplert, mert Galilei szerint 24 óra alatt csak egy dagály lehetett miközben Kepler mint tengereken utazó, tudta amit az öreg matrózok: 2 dagály és 2 apály van minden nap.
0 x
A relativitási elméletek
@tomkahaw (19544): Pici szívem előbb az alapokat jegyezd meg! Mindig a megfigyelő rendszerében mozog minden!
Olyan ökörségeket írtál ma, hogy kicsordult a könnyem. a nevetéstőlA megfigyelő MINDIG NYUGVÓ (azaz ÁLL) a saját rendszerében!
0 x
A relativitási elméletek
@tomkahaw (19544):
Alapokat se érted, nem tudod a definíciókat, és utólag átírogatod a hozzászólásaidat..Ez csúnya csalás! Így nem leszünk jóban!persze h megfiygelő áll saját magához képest, nem világos mit jelent a "gyorsuló rendszer kifejezés"? nézz akk utánna
tudom, hogy nem érted, általános iskolában és gimiben nem tanítják a ált. relativitáselméletet. ezeket a dolgokat einstein találta ki, nem én. keress rá a dolgokra, ha érdekel. azt írd be a keresőbe: általános relativitáselmélet. de inkább: general relativity.
0 x
- sajnos_kacat
- Hozzászólások: 680
- Csatlakozott: 2009.12.09. 21:43
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@tomkahaw (19540):
De a két megfigyelő nincs ekvivalens rendszerben. A kettő közt nem lehet áttranszformálni a fizika törvényeit a Lorentz transzformációval.
Csak a gyorsulás (és gravitáció) mentes rendszerek tekinthetők inerciarendszernek.
Inerciarendszerek azok, amikben fényjelekkel szinkronizálni lehet az órákat.
A labda valóban a tér görbülete miatt fog leesni, sőt a föld is egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, csak az egyenes vonal esik éppen a nap körül egy geodetikus vonalra. Viszont ettől még a régi newtoni egyenlet igaz, konkrétan két test közötti gravitációs erőhatásra:
F=G m1m2/r2
Attól függ hova teszed a megfigyelőt. Ha a labdán ül akkor valóban azt látja, hogy ő áll, és a föld gyorsul feléje. Ha a földön áll, azt látja, hogy ő áll, és a labda gyorsul feléje.nem a labda gyorsul grav. erő hatására. a labda inerciarendszer. a megfigyelő az, aki gyorsul "felfelé". a labda nem grav. erő hatására mozog, hanem a téridő görbülete miatt.
De a két megfigyelő nincs ekvivalens rendszerben. A kettő közt nem lehet áttranszformálni a fizika törvényeit a Lorentz transzformációval.
Csak a gyorsulás (és gravitáció) mentes rendszerek tekinthetők inerciarendszernek.
Inerciarendszerek azok, amikben fényjelekkel szinkronizálni lehet az órákat.
A labda valóban a tér görbülete miatt fog leesni, sőt a föld is egyenesvonalú egyenletes mozgást végez, csak az egyenes vonal esik éppen a nap körül egy geodetikus vonalra. Viszont ettől még a régi newtoni egyenlet igaz, konkrétan két test közötti gravitációs erőhatásra:
F=G m1m2/r2
0 x
A relativitási elméletek
@tomkahaw (19549): Mondja az aki semmit sem tud Nagyon vicces pofika vagy!
0 x
A relativitási elméletek
@sajnos_kacat (19548):
pontosan, nincsenek ekvivalens rendszerben. a labda rendzsere inerciarendszer, a földi megfigyelőé gyorsuló. nem kell ide belekeverni a napot, meg a grav. törvényt, semmi köze ehhez.
arról van szó, ismétlem, hogy a labdára nem hat gyorsító erő. a földi megfigyelőre meg igen. nagyon egyszerű kísérlettel igazolható: fogjál egy rugós erőmérőt. a földön állva mutatni fog, mivel a rajta levő tömeg a tehetelenségénél fogva erővel hat rá, miközben gyorsul a megfigyelő. ha pedig szabadon esel, az erőmérő nem mutat.
pontosan, nincsenek ekvivalens rendszerben. a labda rendzsere inerciarendszer, a földi megfigyelőé gyorsuló. nem kell ide belekeverni a napot, meg a grav. törvényt, semmi köze ehhez.
arról van szó, ismétlem, hogy a labdára nem hat gyorsító erő. a földi megfigyelőre meg igen. nagyon egyszerű kísérlettel igazolható: fogjál egy rugós erőmérőt. a földön állva mutatni fog, mivel a rajta levő tömeg a tehetelenségénél fogva erővel hat rá, miközben gyorsul a megfigyelő. ha pedig szabadon esel, az erőmérő nem mutat.
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (19551):
na ne mondd.. nem is tudom, ki sült fel itt, meg még egyéb más fórumokon... te voltál. mindenhol leadtad a névjegyedet
na ne mondd.. nem is tudom, ki sült fel itt, meg még egyéb más fórumokon... te voltál. mindenhol leadtad a névjegyedet
0 x
A relativitási elméletek
@tomkahaw (19552): Hahó!
ha m a labda tömege és M a Föld tömege akkor:
glabda=G*m/R2 és gFöld=G*M/R2
A Földre ható erő F=M*glabda
a labdára ható erő F=m*gFöld
Akár a Föld áll rá a labdára tett mérlegre, akár a labda áll rá a Földre tett mérlegre mindkettő esetben a mérleg azt az erőt fogja mutatni hogy a másik mekkora erővel vonzza, azaz mekkora súlyerőt hoz létre rajta..
Ha most meg azzal jössz, hogy a mérleg miért nem mutat akkor kétszeres erőt, elárulom, hogy a mérleg nem mutatja azt az erőt amivel a Föld ill. fordított esetben a labda alátámasztja.
Mert a mérlegeket csak az ellenerő mentesen az erő kijelzésére kalibráljuk. Az ellenerőről abból tudjuk, hogy egyenlő nagyságú a megmért erővel, hogy a két erő eredője zéró, ezért a mérleg nyugalomban van.
Neked hiába mondjuk? Mindkettő gyorsuló a másik rendszerében!"pontosan, nincsenek ekvivalens rendszerben. a labda rendzsere inerciarendszer, a földi megfigyelőé gyorsuló."
Hahó! Mindkettőre hat gyorsulást okozó erő!arról van szó, ismétlem, hogy a labdára nem hat gyorsító erő. a földi megfigyelőre meg igen.
ha m a labda tömege és M a Föld tömege akkor:
glabda=G*m/R2 és gFöld=G*M/R2
A Földre ható erő F=M*glabda
a labdára ható erő F=m*gFöld
Akár a Föld áll rá a labdára tett mérlegre, akár a labda áll rá a Földre tett mérlegre mindkettő esetben a mérleg azt az erőt fogja mutatni hogy a másik mekkora erővel vonzza, azaz mekkora súlyerőt hoz létre rajta..
Ha most meg azzal jössz, hogy a mérleg miért nem mutat akkor kétszeres erőt, elárulom, hogy a mérleg nem mutatja azt az erőt amivel a Föld ill. fordított esetben a labda alátámasztja.
Mert a mérlegeket csak az ellenerő mentesen az erő kijelzésére kalibráljuk. Az ellenerőről abból tudjuk, hogy egyenlő nagyságú a megmért erővel, hogy a két erő eredője zéró, ezért a mérleg nyugalomban van.
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (19554):
te meg mit erőlködsz. mondtam, hogy járj egyetemre, tanulj relativitáselméletet, aztán váltsd meg a világot. mit a newtoni modellt szajkózod? nem fogod fel, hogy ez a relativitáselmélet topik?
te meg mit erőlködsz. mondtam, hogy járj egyetemre, tanulj relativitáselméletet, aztán váltsd meg a világot. mit a newtoni modellt szajkózod? nem fogod fel, hogy ez a relativitáselmélet topik?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@sajnos_kacat (19548): A szabadon eső rendszer inerciarendszer. Inerciarendszernek ugyanis azt nevezzük, amiben ha egy tárgyat elhelyezünk alátámasztás, felfüggesztés, vagy egyéb rögzítés nélkül, akkor ott marad lebegve, ahol van.
Tehát egy szabadon eső rendszer inerciarendszer. A szobád nem inerciarendszer, mivel abban az elengedett tárgyak gyorsulni kezdenek.
Tehát egy szabadon eső rendszer inerciarendszer. A szobád nem inerciarendszer, mivel abban az elengedett tárgyak gyorsulni kezdenek.
0 x
A relativitási elméletek
@tomkahaw (19553):
Persze ha azt hiszed, hogy attól, hogy ide írkálsz megérthetnéd a relativitás alapfogalmait, akkor tévedsz.
Attól, hogy néhány alaposan alulképzett igencsak szerény műveltségű emberke azt mondta, hogy "felsültem", még nem válik igazzá ez a buta és alaptalan kijelentés.na ne mondd.. nem is tudom, ki sült fel itt, meg még egyéb más fórumokon... te voltál. mindenhol leadtad a névjegyedet
Nos, jártam. Igaz, az elmúlt több mint harminc évben csak előadásokat tartani, de előtte hallgatóként is, Viszont úgy érzem nem sokat felejtettem az előadásaim anyagából.te meg mit erőlködsz. mondtam, hogy járj egyetemre, tanulj relativitáselméletet, aztán váltsd meg a világot. mit a newtoni modellt szajkózod? nem fogod fel, hogy ez a relativitáselmélet topik?
Persze ha azt hiszed, hogy attól, hogy ide írkálsz megérthetnéd a relativitás alapfogalmait, akkor tévedsz.
0 x
A relativitási elméletek
Az Inercia Rendszer szükséges, de nem elégséges feltétele a rendszerben nyugvókra ható erőhatás kimutathatatlansága.
Ami nem teljesül gravitációs erőtérben szabadon eső testek esetében:
Szükséges, de nem elégséges feltétel: Az Inercia Rendszerben a fény minden irányban azonos sebességgel frekvencia változás nélkül terjed.
Szintén szükséges és nem elégséges feltétel: az Inercia Rendszer minden pontján egymással szinkron járó órák seregének elhelyezhetősége.
Az Inercia Rendszerhez rendelt koordináta rendszer végtelen kiterjedése, minden pontján azonos léptékű koordináta osztásokkal.
Ami nem teljesül gravitációs erőtérben szabadon eső testek esetében:
Szükséges, de nem elégséges feltétel: Az Inercia Rendszerben a fény minden irányban azonos sebességgel frekvencia változás nélkül terjed.
Szintén szükséges és nem elégséges feltétel: az Inercia Rendszer minden pontján egymással szinkron járó órák seregének elhelyezhetősége.
Az Inercia Rendszerhez rendelt koordináta rendszer végtelen kiterjedése, minden pontján azonos léptékű koordináta osztásokkal.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (19558): Ez csak specrelben van így. Áltrelben az inerciarendszer lokális.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (19559): Oké.. Lokális..
Lokálisan melyik feltételek nem teljesülnek az inercia rendszerre a téridő görbületben?
Fénysebesség állandósága? Órák járásának szinkronitása?
Mert ezek a feltételek nem teljesülnek a szabadon eső pontszerű, de végesen kicsiny testek esetében sem. Ja az Inercia Rendszerek relatív sebességének állandóságát kifelejtettem.
Lokálisan melyik feltételek nem teljesülnek az inercia rendszerre a téridő görbületben?
Fénysebesség állandósága? Órák járásának szinkronitása?
Mert ezek a feltételek nem teljesülnek a szabadon eső pontszerű, de végesen kicsiny testek esetében sem. Ja az Inercia Rendszerek relatív sebességének állandóságát kifelejtettem.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (19561): Jééé.. Majdnem. Már lokálisan sincsenek szinkron órák gravitációs mezőben, a Hafele–Keating kísérletben a fény frekvencia megváltozásával mutatták ki az idődilatációt. Egy szabadon eső órapár sem jár szinkronban.
Akkor tudnál olyan feltétel teljesüléséről beszámolni ami még a lokális IR létét nem zárná ki gravitációs erőtérben?
Akkor tudnál olyan feltétel teljesüléséről beszámolni ami még a lokális IR létét nem zárná ki gravitációs erőtérben?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (19562):
A Hafele-Keating kísérletben:
1. nem fényt használtak, hanem atomórákkal mérték az időt
2. nem volt lokális a kísérlet
3. nem volt szabadesés
Akkor mégis hogy jön ez ide?
A Hafele-Keating kísérletben:
1. nem fényt használtak, hanem atomórákkal mérték az időt
2. nem volt lokális a kísérlet
3. nem volt szabadesés
Akkor mégis hogy jön ez ide?
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (19564): Az az érzésem, hogy valamit nagyon félre olvastál. Az eredeti kísérletet egy hangszóróra erősített detektorral képzett rel.Doppler létrehozásával az egyetemi laborban végezték.
Amit a wikipédiában olvashatsz, az a kísérlet megismétlésére tett kísérlet volt.
És úgy jön ide, hogy nincs olyan kicsi pont ahol dh >0 estében
ne lenne szinkron eltérés az órák között.
Azaz nem létezik olyan kicsiny pontszerű lokalitás amelyre érvényes lehetne a lokális IR fogalma gravitációs erőtérben.
Amit a wikipédiában olvashatsz, az a kísérlet megismétlésére tett kísérlet volt.
És úgy jön ide, hogy nincs olyan kicsi pont ahol dh >0 estében
ne lenne szinkron eltérés az órák között.
Azaz nem létezik olyan kicsiny pontszerű lokalitás amelyre érvényes lehetne a lokális IR fogalma gravitációs erőtérben.
0 x