Ha ez olyan egyszerű lenne, hogy ezt számodra csak úgy meg lehet világítani, akkor már rég az óvodai tananyag része lenne.Engem meg az is érdekel,hogy mi a bánatos köze van a fénysebességnek (ráadásul önmagával megszorozva önmagát) a tömegböl kinyerhető energiához??
A relativitási elméletek
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@Pezo (47671):
0 x
A relativitási elméletek
@mimindannyian (47672):
Skizofrén troll,te sem érted.
Tömeg = g/cm3
Sebesség = m/s
Nos a méter, a köbcentiméter, és a szekundum is önkényes mértékegység, lehetnének más paraméterüek is. Akkor hogy nézne ki a "híres" képlet? Sehogy?
Skizofrén troll,te sem érted.
Tömeg = g/cm3
Sebesség = m/s
Nos a méter, a köbcentiméter, és a szekundum is önkényes mértékegység, lehetnének más paraméterüek is. Akkor hogy nézne ki a "híres" képlet? Sehogy?
0 x
A relativitási elméletek
@repair (47674):
A képlet: E = mc2
A fénysebesség itt ugye m/s - ban értendő?
De hát a másodperc egy esetleges hosszúságú idő, ha nem a hatvanas számrendszert használnánk időmérésre,akkor bizonyára rövidebb lenne.És máris nincs ez az egyenlet!
A méter is esetleges, lehetne hosszabb vagy rövidebb is, pl ha a hatvanas számrendszert használnánk hosszmérésre, és nem a tizest. És szintén nincs ez az egyenlet!
Mivel a másodperc és a méter előbb lett definiálva, mint a képlet létrejött, ezért érthetetlen hogy mégis pontosan megfelelnek arra, hogy "kerek" legyen az egyenlet. Véletlen lenne? Nem, ekkora véletlen nincs.
A képlet: E = mc2
A fénysebesség itt ugye m/s - ban értendő?
De hát a másodperc egy esetleges hosszúságú idő, ha nem a hatvanas számrendszert használnánk időmérésre,akkor bizonyára rövidebb lenne.És máris nincs ez az egyenlet!
A méter is esetleges, lehetne hosszabb vagy rövidebb is, pl ha a hatvanas számrendszert használnánk hosszmérésre, és nem a tizest. És szintén nincs ez az egyenlet!
Mivel a másodperc és a méter előbb lett definiálva, mint a képlet létrejött, ezért érthetetlen hogy mégis pontosan megfelelnek arra, hogy "kerek" legyen az egyenlet. Véletlen lenne? Nem, ekkora véletlen nincs.
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@Pezo (47673):
Azt hiszed, hogyha nekiesel egy kiterjedt elmélet egy speciális esetét összefoglaló egyenletnek, és borzasztóan gondolkozol a betűk jelentésén, akkor majd megérted?! Tényleg, az internet csak még nagyobb hülyéket csinál a hülyékből, káprázat. Majd Gézoo elmagyarázza neked, ő piszkosul vágja a témát, Einstein hülyeségeit simán lepöcköli a látótérből.Skizofrén troll,te sem érted.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@mimindannyian (47680):
Mi nem világos?
Kristálytisztán vázoltam a problémát,csak az nem érti,aki kötekedni akar.
A másodperc hossza természeti álandó, vagy ember állapította meg önkényesen??
A méter hossza természeti állandó, vagy az ember állapitotta meg önkényesen?
Mi nem világos?
Kristálytisztán vázoltam a problémát,csak az nem érti,aki kötekedni akar.
A másodperc hossza természeti álandó, vagy ember állapította meg önkényesen??
A méter hossza természeti állandó, vagy az ember állapitotta meg önkényesen?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (47686): A tömeg az tömeg per térfogat, mi nem világos?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (47694):
Pedzem már a lényeget.
De az akkor is érthetetlen,hogy miért van köze a fénysebesség négyzetének a nukleáris energiához?
Pedzem már a lényeget.
De az akkor is érthetetlen,hogy miért van köze a fénysebesség négyzetének a nukleáris energiához?
0 x
A relativitási elméletek
@Pezo (47676):
Ezt már írtad valamikor, de ott még nem esett le nálam. Szerintem valahol igazad is van.
Ha figyelmen kívül hagyod, hogy a Föld nem egyenletesen forog talán lehetne mondani:
Állandó a keletkezése óta.
Ekkor a métert a Föld átmérőjéhez viszonyították.
Most figyeld a tendenciát!
A métert már a fénysebességből származtatják, a súlyt is fogják, – nem a legmegfelelőbb szó – centralizálni, egy elmélet miatt, aminek az alapja enyhén szólva is magyarázatra szorulna.
Igaz, szinte minden relatív, de akkor viszonyíthatom a Földhöz is.
Itt meg tele vagyunk mérhető " 0 " súlyú anyaggal, és maximális sebességgel.
A méréshez adat kell. Ez meg jelen esetben kétesélyes. Vagy jó vagy nem.
A Föld egy spec. eset a kvantummechanika meg egy másik spec. eset.
Míg a Földön az atomóra különbségen vitatkozunk, addig a természet / kvantummechanika / már eleve használja. A részecske detektálása. Ha az egyiket megméred a másik tud róla. Mi csak azon vitatkozhatunk ez most adatátvitel körében, vagy a sebesség körében tárgyaljuk.
A fényhez nem sok köze lehet, talán csak annyi, ha sötétben mérsz nem látod a műszert.
Nagyon érdekes gondolat.De hát a másodperc egy esetleges hosszúságú idő, ha nem a hatvanas számrendszert használnánk időmérésre,akkor bizonyára rövidebb lenne.
Ezt már írtad valamikor, de ott még nem esett le nálam. Szerintem valahol igazad is van.
Ez a kronológia szerint tény!Mivel a másodperc és a méter előbb lett definiálva …
Ha figyelmen kívül hagyod, hogy a Föld nem egyenletesen forog talán lehetne mondani:
Állandó a keletkezése óta.
Ekkor a métert a Föld átmérőjéhez viszonyították.
Most figyeld a tendenciát!
A métert már a fénysebességből származtatják, a súlyt is fogják, – nem a legmegfelelőbb szó – centralizálni, egy elmélet miatt, aminek az alapja enyhén szólva is magyarázatra szorulna.
Igaz, szinte minden relatív, de akkor viszonyíthatom a Földhöz is.
Itt meg tele vagyunk mérhető " 0 " súlyú anyaggal, és maximális sebességgel.
Gézoonak ebben igaza van.De az akkor is érthetetlen,hogy miért van köze a fénysebesség négyzetének a nukleáris energiához?
A méréshez adat kell. Ez meg jelen esetben kétesélyes. Vagy jó vagy nem.
A Föld egy spec. eset a kvantummechanika meg egy másik spec. eset.
Az én magyarázatom az idézet jogosságát illetően!"Engem igazán csak az érdekelt hogy mi az a nagy felhajtás az E = mc2 körül"
Míg a Földön az atomóra különbségen vitatkozunk, addig a természet / kvantummechanika / már eleve használja. A részecske detektálása. Ha az egyiket megméred a másik tud róla. Mi csak azon vitatkozhatunk ez most adatátvitel körében, vagy a sebesség körében tárgyaljuk.
A fényhez nem sok köze lehet, talán csak annyi, ha sötétben mérsz nem látod a műszert.
0 x
A relativitási elméletek
@repair (47699):
Nekem úgy tűnik, csak esetleges a kapcsolat az idézetek és a rá adott válaszaid között.
Vagy azok nem válaszok amiket az idézetek után írsz?
Komolyan érdekel, hogy van ez.
Nekem úgy tűnik, csak esetleges a kapcsolat az idézetek és a rá adott válaszaid között.
Vagy azok nem válaszok amiket az idézetek után írsz?
Komolyan érdekel, hogy van ez.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Pezo (47695):
A fénysebességnek nagyon sok mindenhez köze van. Például ha egy testet gyorsítasz, akkor ahogyan a sebessége közeledik a fénysebességhez, a relativisztikus tömege és ezzel az energiája a végtelenhez tart.
A fénysebességnek nagyon sok mindenhez köze van. Például ha egy testet gyorsítasz, akkor ahogyan a sebessége közeledik a fénysebességhez, a relativisztikus tömege és ezzel az energiája a végtelenhez tart.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (47703):
Mert így sem érte el a tömege a végtelent.
Pedig az új mérések helyességére letették a "nagyesküt".. azzal, hogy ezek a mérések már se kártya, se csatlakozó hibát nem tartalmaznak mégis fénysebességű müon neutrínókat mértek.
Persze csak akkor ha az a 2,5 eV és 170 keV közötti tömegű neutrínónak nem támad kedve elérni a fénysebességet, mint ahogyan a megismételt mérések szerint tette.A leptonbomlási folyamatok spektrumának alakjából – az energia- és lendülethiányból – következtethetünk a neutrínók tömegére, amelyekre a következő értékek adódnak m(\nu_{\tau}\,) < 3,2 MeV, m({\nu}_\mu\,) < 190 keV, m(\nu_e\,) < 2 eV. f [1] A későbbi kutatások során kiderült, hogy a direkt tömegméréseknél jobb eredményeket lehet kapni a neutrínóoszcillációs kísérletekkel.
Mert így sem érte el a tömege a végtelent.
Pedig az új mérések helyességére letették a "nagyesküt".. azzal, hogy ezek a mérések már se kártya, se csatlakozó hibát nem tartalmaznak mégis fénysebességű müon neutrínókat mértek.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (47704): Tömeggel rendelkező részecske tetszőleges mértékben megközelítheti a fénysebességet.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (47703):
"ha egy testet gyorsítasz,
akkor ahogyan a sebessége közeledik a
fénysebességhez, a relativisztikus tömege és
ezzel az energiája a végtelenhez tart."
Igen, ez a hipotézis köztudott dolog.
És a test gyorsitásához energia kell. Ám ez még nem magyarázza meg, a c2 alkalmazásának logikáját.
Két lehetőséget látok a E = mc2 - tel kapcsolatban:
1 A képlet helyes és alkalmazható, de a lényegét, miértjét nem lehet elmagyarázni.
2 A képlet nem pontos, ezért nem is lehet megérteni a benne szerplő tényezőket.
"ha egy testet gyorsítasz,
akkor ahogyan a sebessége közeledik a
fénysebességhez, a relativisztikus tömege és
ezzel az energiája a végtelenhez tart."
Igen, ez a hipotézis köztudott dolog.
És a test gyorsitásához energia kell. Ám ez még nem magyarázza meg, a c2 alkalmazásának logikáját.
Két lehetőséget látok a E = mc2 - tel kapcsolatban:
1 A képlet helyes és alkalmazható, de a lényegét, miértjét nem lehet elmagyarázni.
2 A képlet nem pontos, ezért nem is lehet megérteni a benne szerplő tényezőket.
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@Pezo (47715): 3 A képlet helyes és alkalmazható, de az elmagyarázásához (levezetéséhez) komoly előismeretek szükségesek.
Noha a "miért elmagyarázása", ill. a válasz elfogadható mivolta filozófiai kérdés, nem fizika.
Noha a "miért elmagyarázása", ill. a válasz elfogadható mivolta filozófiai kérdés, nem fizika.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Pezo (47715):
A lényege az, hogy a tömeg és az energia ekvivalens egymással.
Pár soros levezetéssel megmutatható, hogy köztük az arányossági tényezőnek c2-nek kell lennie.
A lényege az, hogy a tömeg és az energia ekvivalens egymással.
Pár soros levezetéssel megmutatható, hogy köztük az arányossági tényezőnek c2-nek kell lennie.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (47721):
Ha volnál olyan kedves, az érdeklődő amatőrök, laikusok kedvéért megtehetnéd, hogy a néhány soros levezetést közreadod.
Nem biztos, hogy megértik, viszont lehet, hogy megbecsülnék a közreműködésedet.
Ha volnál olyan kedves, az érdeklődő amatőrök, laikusok kedvéért megtehetnéd, hogy a néhány soros levezetést közreadod.
Nem biztos, hogy megértik, viszont lehet, hogy megbecsülnék a közreműködésedet.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Aku-Aku (47732):
Ez csak egy példa, másképpen is lehet.
Tegyük fel, hogy E arányos m-mel, és az arányossági tényező b:
E=mb
Itt m a relativisztikus tömeg, ami v sebességgel haladó test esetén:
m=m0/gyök(1-v2/c2)
ahol m0 a nyugalmi tömeg. A mozgó test energiája tehát E=mb, a nyugvó test energiája E0=m0b. Nomármost, a mozgó test mozgási energiája a teljes energiája és a nyugalmi energiája közötti különbség:
Emozg=E-E0=mb-m0b=(m-m0)b=m0(1/gyök(1-v2/c2)-1)b.
Ugyanakkor tudjuk a newtoni mechanikából, hogy kis sebességeknél
Emozg=(1/2)m0v2,
tehát a relativisztikus képletnek kis sebességeknél ezt kell visszaadnia. Azonban kis sebességeknél (v<<c) az (1/gyök(1-v2/c2)-1) kifejezés közelíthető v2/2c2-tel, tehát a mozgási energia:
Emozg=m0(v2/2c2)b.
Innen már látszik, hogy ez csak akkor fog egybeesni (1/2)m0v2-tel, ha b=c2.
Ez csak egy példa, másképpen is lehet.
Tegyük fel, hogy E arányos m-mel, és az arányossági tényező b:
E=mb
Itt m a relativisztikus tömeg, ami v sebességgel haladó test esetén:
m=m0/gyök(1-v2/c2)
ahol m0 a nyugalmi tömeg. A mozgó test energiája tehát E=mb, a nyugvó test energiája E0=m0b. Nomármost, a mozgó test mozgási energiája a teljes energiája és a nyugalmi energiája közötti különbség:
Emozg=E-E0=mb-m0b=(m-m0)b=m0(1/gyök(1-v2/c2)-1)b.
Ugyanakkor tudjuk a newtoni mechanikából, hogy kis sebességeknél
Emozg=(1/2)m0v2,
tehát a relativisztikus képletnek kis sebességeknél ezt kell visszaadnia. Azonban kis sebességeknél (v<<c) az (1/gyök(1-v2/c2)-1) kifejezés közelíthető v2/2c2-tel, tehát a mozgási energia:
Emozg=m0(v2/2c2)b.
Innen már látszik, hogy ez csak akkor fog egybeesni (1/2)m0v2-tel, ha b=c2.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (47733): Hogy is van ez?
v sebességet, két db m0 tömeg között értelmezve a v sebességű távolításukhoz szükséges energia
összesen, ha balra halad v/2 sebességgel az egyik, jobbra v/2 sebességgel a másik:
E= 2*(1/2)*m*(v/2)² =m*v²/4 =
E = (1/2) * (1/2)*m*v²
Hogy is van ez?
v sebességet, két db m0 tömeg között értelmezve a v sebességű távolításukhoz szükséges energia
összesen, ha balra halad v/2 sebességgel az egyik, jobbra v/2 sebességgel a másik:
E= 2*(1/2)*m*(v/2)² =m*v²/4 =
E = (1/2) * (1/2)*m*v²
Hogy is van ez?
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (47766): Az energia az nem "szükséges", hanem annyi, amennyi, és függ a választott vonatkoztatási rendszertől.
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@Gézoo (47766):
Kezdj el foglalkozni a newtoni fizika forradalmi gondolataival!
Állandó sebességű mozgáshoz szükséges energia!!!v sebességű távolításukhoz szükséges energia
Kezdj el foglalkozni a newtoni fizika forradalmi gondolataival!
0 x
A relativitási elméletek
@mimindannyian (47771): Hát igen, foghatod! A mozgás létrehozásához kell az energiát befektetni.
A fenntartásához csak akkor, ha a mozgást energia fogyasztó folyamatok megszüntetni igyekeznek: súrlódás, közegellenállás, örvényáram, gravitáció, pányva, stb.
A fenntartásához csak akkor, ha a mozgást energia fogyasztó folyamatok megszüntetni igyekeznek: súrlódás, közegellenállás, örvényáram, gravitáció, pányva, stb.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (47770): "Az energia az nem "szükséges", " A mozgás létrehozásához nem szükséges?
Miminél már leírtam a választ, olvasd el ott.
Miminél már leírtam a választ, olvasd el ott.
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@Gézoo (47780): A butaságod "fémjelzi", ha nem vagy képes felfogni a különbséget mozgásállapot változás és állandó sebességű mozgás között.
0 x
A relativitási elméletek
@Aku-Aku (47700):
Szerinted az űrben járt óra, és az itt maradt óra, miért különböző értéket mutat?
Hafele-Keating- kísérlet, négy órából mind a négy más értéket mutatott.
Úgy érzem az irány adott.16 órából 16 fog mást mutatni.
Az eltérések a GPS rendszerben is folyamatosan meg vannak.
Erre egy hasonlatot írtam a kvantummechanikából a részecskepár detektálását.
Ha szerinted nem illik ide a hasonlat, arra mindenképen jó, hogy megmutassa, a kvantummechanika nem ” földi ” eset.
Azért mert itt is van fény, és van sebesség.
Jelenlegi ismereteink szerint, egyetlen egy ilyen bolygó létezik mint a Föld. Értelem szerűen nem lehet mindenben általános.
Ugyan úgy világos, hogy rengeteg hasonlóság is van, itt is ott is ami egyező. Főleg ha egy egységből származtatod. De ez egy speciális, képződmény, - többek közt - légköre van, csak a Földre jellemző eredmény.
Nagy a valószínűsége, hogy egy konkrét kérdésre, két nézőpontból adott válasz, nem tökéletesen fedi egymást.Nekem úgy tűnik, csak esetleges a kapcsolat az idézetek és a rá adott válaszaid között.
Ezt neked kell eldönteni.Vagy azok nem válaszok amiket az idézetek után írsz?
Szerinted az űrben járt óra, és az itt maradt óra, miért különböző értéket mutat?
Hafele-Keating- kísérlet, négy órából mind a négy más értéket mutatott.
Úgy érzem az irány adott.16 órából 16 fog mást mutatni.
Az eltérések a GPS rendszerben is folyamatosan meg vannak.
Erre egy hasonlatot írtam a kvantummechanikából a részecskepár detektálását.
Ha szerinted nem illik ide a hasonlat, arra mindenképen jó, hogy megmutassa, a kvantummechanika nem ” földi ” eset.
Miért kell az áltrelt. - minden esetben - szó szerint használni a speciális Föld esetében? Én csak egy indoklást tudok.Komolyan érdekel,….
Azért mert itt is van fény, és van sebesség.
Jelenlegi ismereteink szerint, egyetlen egy ilyen bolygó létezik mint a Föld. Értelem szerűen nem lehet mindenben általános.
Ugyan úgy világos, hogy rengeteg hasonlóság is van, itt is ott is ami egyező. Főleg ha egy egységből származtatod. De ez egy speciális, képződmény, - többek közt - légköre van, csak a Földre jellemző eredmény.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (47770):
Gézoo már feltett egy pár kérdést ezzel a mondattal kapcsolatban.
Én is kérdeznék egyet.
Elismered, hogyha az energia annyi amennyi, akkor függ a vonatkoztatási rendszertől?
Gézoo már feltett egy pár kérdést ezzel a mondattal kapcsolatban.
Én is kérdeznék egyet.
Elismered, hogyha az energia annyi amennyi, akkor függ a vonatkoztatási rendszertől?
0 x
A relativitási elméletek
@repair (47587):
Ezt véletlenül maradt ki?
GézooHozzászólás A relativitási elméletek #47587
@Gézoo (47492):
Ezt véletlenül maradt ki?
0 x
A relativitási elméletek
@repair (47587): Bocs, pótlom:
Ezek együttesen okozták a repültetett órák lassulását.
Egyébként ide tartozik olyan "prózai" hatások sora is, mint a hőmérséklet, a nyomás, vagy akár a páratartalom, stb..
A gyorsulást okozó hatások keltik az atomok ciklusidejeinek lassulását. Ebben a gravitáció és a centripetális,- valamint az egyenes vonalú és a rezonáns gyorsulásokat okozó hatások éppen úgy beleértendők, mint a mágneses és az elektromos kölcsönhatások valamint a fotonok keltette gyorsulások hatása.Ennek a példának a Föld körüli repülőn lévő, és a földi atom óra különbség az alapja?
Ezek együttesen okozták a repültetett órák lassulását.
Egyébként ide tartozik olyan "prózai" hatások sora is, mint a hőmérséklet, a nyomás, vagy akár a páratartalom, stb..
Természetesen a hangképzésbe beleszóló összes hatást értettem a példa alatt.Talán nem is a torkuk, hanem a rezonancia doboz,..
Megértelek. Én szerintem viszont az áltrel a jobb.Szerintem ezért nem, csak maga az áltrel ” elve ” a nem jó,
Alkalmazója válogatja. Van akinek a valóság, van akinek az elmélete az alap.Nem a valóság a kiindulás lényege, hanem az elmélet értelmezése,használhatósága.
Így van, mindig: Mihez képest?Megkockáztatom azt a kijelentést, a relatív - nálam a jelentése a mihez képest –
Így van.Különben ez nem Einstein ötlete. Időszámítás előtt már Arkhimédesz is mondta:
” adjatok egy fix pontot és én kifordítom sarkaiból a világot ”
Nem tudom.A kör kerület számolásánál, miért nem használják már a régebbi számítást?
d *O,785
És ezért Jós(nő)ként meggazdagodott.. Ja nem.A kvantummechanikai jelenségeket Einstein szinte szóról szóra megjósolta.
Talán akkor ha helyesebb a kérdés felvetés.Véleményed szerint, a tévedés elvi lehetősége melyik esetben kisebb?
Ezt nem tudom. Mit kérdeztél vele?Ha a vonatos példát áttenném az űrbe. Pl. egy űrséta esetében.
Ugyan ezt a hatást, ott indokolni.
Axióma az tuti, bizonyított, a posztulátum pedig feltételezett.mint egy foton 0 súlyának a feltételezése, sőt ez axióma.
A régi szép "cuproxidos" idők..Én még egy darab kvarc kristályt ” szurkáltam ” egy darab dróttal, hogy eltaláljam a frekit.
Igazából a két koppanás közötti időben nincs sugárzott jel/hullám azaz a semmi van, erre hoztam példának.Igazad van az SSB is amplitudó változtatás, de ezt modulációnak hívják, ezért van az, ha nagy a moduláció ott is torzítás lép fel.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (47733):
András nagyon köszönöm, hogy közreadtad, a többiek nevében is. Magamat is a laikusok közé sorolom.
András nagyon köszönöm, hogy közreadtad, a többiek nevében is. Magamat is a laikusok közé sorolom.
0 x
A relativitási elméletek
@repair (47786):
Ezekre nem reagálok, mert egy hozzászólásban túl sok téma van egyszerre felvetve, és megtárgyalásuk külön beszélgetés-szálat igényel. Úgy, abban a formában persze szívesen megteszem.
Csak annyit a végére, hogy a Komolyan érdekel... mondatom nem az ált.rel.-re vonatkozott, hanem arra, hogy miért válaszolgatsz ilyen furcsán, az én fogalmaim szerint.
Ez könnyen lehetséges. Viszont az idézet és a rá adott válaszod nem két válasz. Tehát értelmetlen és nem idetartozó a válaszod, véleményem szerint.Nagy a valószínűsége, hogy egy konkrét kérdésre, két nézőpontból adott válasz, nem tökéletesen fedi egymást.Idézet:
Nekem úgy tűnik, csak esetleges a kapcsolat az idézetek és a rá adott válaszaid között.
Te nem tudod eldönteni? Ha igen, miért nem írod le? Ha nem, miért nem tudod eldönteni? Persze lehet ide is egy kibúvót keresni.Ezt neked kell eldönteni.Vagy azok nem válaszok amiket az idézetek után írsz?
És még a válaszod maradék része...Szerinted az űrben járt óra, és az itt maradt óra, miért különböző értéket mutat?
Hafele-Keating- kísérlet, négy órából mind a négy más értéket mutatott.
Úgy érzem az irány adott.16 órából 16 fog mást mutatni.
Az eltérések a GPS rendszerben is folyamatosan meg vannak.
Erre egy hasonlatot írtam a kvantummechanikából a részecskepár detektálását.
Ha szerinted nem illik ide a hasonlat, arra mindenképen jó, hogy megmutassa, a kvantummechanika nem ” földi ” eset.
Ezekre nem reagálok, mert egy hozzászólásban túl sok téma van egyszerre felvetve, és megtárgyalásuk külön beszélgetés-szálat igényel. Úgy, abban a formában persze szívesen megteszem.
Csak annyit a végére, hogy a Komolyan érdekel... mondatom nem az ált.rel.-re vonatkozott, hanem arra, hogy miért válaszolgatsz ilyen furcsán, az én fogalmaim szerint.
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (47797):
Igen olvastam. Azért kérdezted mert elismertem, hogy laikus vagyok?
Azért legalább egy mondatot odaírhattál volna indoklásképpen.
Igen olvastam. Azért kérdezted mert elismertem, hogy laikus vagyok?
Azért legalább egy mondatot odaírhattál volna indoklásképpen.
0 x
A relativitási elméletek
@Aku-Aku (47795):
Hmmm.
Megadtam neked a lehetőséget, hogy eldöntsd, akkor visszakérdezel, az én fogalmaim szerint elég furcsán.
Megpróbálok válaszolni a mondatokra egymásután.
Ha ezt Te nem válasznak vetted az a szubjektív véleményed is lehet.
De semmi esetre sem lehet - szerintem - ezt a kérdést feltenni, miért nem írom le. Ha valamit nem csinálok azt hogyan lehet értelmezni, vagy olvasni?
– az én értelmezésem szerint – azt, ez válasz vagy nem.
Na de eldöntöttem mert le volt írva.
Az én ” fogalmaim szerint ” ezt egy rövid mondattal érthetően kifejeztem volna.
" Szerintem ez nem válasz! "
Azért mert túl bonyolítod nem lesz tudományosabb.
Valaminek az értelmezésekor, nem szoktak kibúvót keresni. Nem én magyarázom az áltrelt.
/ max. nem érteni, de az inkább tagadás. / Ugyanis – szerintem - magyarázat alól lehet csak, kibúvót keresni esetleg, félre magyarázni.
Mint például a köznyelvben használatos mondások: Meg mértem a 0 sulyát, vagy a víz szintje egyenes.
Valószínű, a félreértésnek ez az alapja.
/nincs kérdőjel valóban / A fórum témáját figyelembe véve először is a ” szakmai ” dologra értettem, eszembe se jutott, stílus elemzésre vonatkozik. De szerintem ez nem befolyásolhatta a bonyolult kérdés feltevését.
Hmmm.
Megadtam neked a lehetőséget, hogy eldöntsd, akkor visszakérdezel, az én fogalmaim szerint elég furcsán.
Megpróbálok válaszolni a mondatokra egymásután.
Én rákattintottam a fórúm lapján a válasz ikonra, ezek szerint akkor válaszoltam.Te nem tudod eldönteni?
Ezt, hogyan kellene értelmeznem? elolvastad nem? Tehát le volt írva, ha nem írok semmit azt nem lehet olvasni.Ha igen, miért nem írod le?
Ha ezt Te nem válasznak vetted az a szubjektív véleményed is lehet.
De semmi esetre sem lehet - szerintem - ezt a kérdést feltenni, miért nem írom le. Ha valamit nem csinálok azt hogyan lehet értelmezni, vagy olvasni?
Mit nem tudok eldönteni?Ha nem, miért nem tudod eldönteni?
– az én értelmezésem szerint – azt, ez válasz vagy nem.
Na de eldöntöttem mert le volt írva.
Az én ” fogalmaim szerint ” ezt egy rövid mondattal érthetően kifejeztem volna.
" Szerintem ez nem válasz! "
Azért mert túl bonyolítod nem lesz tudományosabb.
Persze lehet ide is egy kibúvót keresni.
Valaminek az értelmezésekor, nem szoktak kibúvót keresni. Nem én magyarázom az áltrelt.
/ max. nem érteni, de az inkább tagadás. / Ugyanis – szerintem - magyarázat alól lehet csak, kibúvót keresni esetleg, félre magyarázni.
Mint például a köznyelvben használatos mondások: Meg mértem a 0 sulyát, vagy a víz szintje egyenes.
Valószínű, a félreértésnek ez az alapja.
Az előtte lévő két mondat után ezt kérdő mondatnak értelmeztem.Komolyan érdekel, hogy van ez.
/nincs kérdőjel valóban / A fórum témáját figyelembe véve először is a ” szakmai ” dologra értettem, eszembe se jutott, stílus elemzésre vonatkozik. De szerintem ez nem befolyásolhatta a bonyolult kérdés feltevését.
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (47789):
Csak nem mindegy melyik hány százalékban.
Ha a kiindulásom az, mi lehet ami alapvetően különbözik / más / a két viszonyítás között
– a Föld, és azon kivűl – egyben biztos lehetek. a hőmérséklet.
Biztos hallottál már a T.E.S műszerről. Számomra itt a legfontosabb, ez is abszolút 0 fok körül üzemel.
Összefügg a szupravezetés elvével. A földi műszerekhez képest / csak a hőmérséklet miatt???/ hihetetlen pontos méréseket lehet vele végezni.
Ha ebből indulok ki az áltrel-t lehet ” általános ” jelzővel illetni. / hőmérséklet /
Ha a szupravezetés létezik, miért kizárható a szuperfolyékonyság?
Gondolok a szintén abszolút 0 fok körüli hélium tulajdonságára. kísérteties a hasonlóság a feltételezett vákuum viselkedése és a hélium - ezen a hőmérsékleten elért – tulajdonsága között.
Nagyon fontos: A földi körülmények között ez a nemesgázra egyáltalán nem jellemző. Sőt!
Ebből a megközelítésből, egy fontos tényező, a kölcsönhatás értelmét vesztené. / talán sok más is /
Szerinted ez is általános eset?
Akkor talán nem is tévedek, ha ezt iróniának veszem.
Az abszolút pontosnak nem nevezhető pi-t csak egyszer használom, akárhány művelet van még vele csak az egyszeri ” pontatlanság ” ismétlődik.
Bocs magán ügy nem is ez a téma.
Földi példa: Magyarázat, a vonat okozta hangmagasság növekedés érzékelése, az észlelő szempontjából.
Ha ez a helyszín az űrben van?
Ugyan ezt a hatást, hogyan lehet ott indokolni?
Ha a két szó valamelyikére épül egy magyarázat ezek szerint visszavezethető erre a kiindulásra.
Az áltrel fényre vonatkozó definicíója melyik szót használja?
Ha más szóval szeretném kifejezni mondhatom pulzál?
Értem.Ezek együttesen okozták a repültetett órák lassulását.
Csak nem mindegy melyik hány százalékban.
Ha a kiindulásom az, mi lehet ami alapvetően különbözik / más / a két viszonyítás között
– a Föld, és azon kivűl – egyben biztos lehetek. a hőmérséklet.
Biztos hallottál már a T.E.S műszerről. Számomra itt a legfontosabb, ez is abszolút 0 fok körül üzemel.
Összefügg a szupravezetés elvével. A földi műszerekhez képest / csak a hőmérséklet miatt???/ hihetetlen pontos méréseket lehet vele végezni.
Ha ebből indulok ki az áltrel-t lehet ” általános ” jelzővel illetni. / hőmérséklet /
Ha a szupravezetés létezik, miért kizárható a szuperfolyékonyság?
Gondolok a szintén abszolút 0 fok körüli hélium tulajdonságára. kísérteties a hasonlóság a feltételezett vákuum viselkedése és a hélium - ezen a hőmérsékleten elért – tulajdonsága között.
Nagyon fontos: A földi körülmények között ez a nemesgázra egyáltalán nem jellemző. Sőt!
Ebből a megközelítésből, egy fontos tényező, a kölcsönhatás értelmét vesztené. / talán sok más is /
Szerinted ez is általános eset?
Akkor talán nem is tévedek, ha ezt iróniának veszem.
Nem a valóság a kiindulás lényege, hanem az elmélet értelmezése,használhatósága.
Itt arra gondoltam a sorozat mérés eredményeinek összeadásánál nagyobb a tévedés lehetősége,mint az egész, egyszeri mérése.A kör kerület számolásánál, miért nem használják már a régebbi számítást?
Az abszolút pontosnak nem nevezhető pi-t csak egyszer használom, akárhány művelet van még vele csak az egyszeri ” pontatlanság ” ismétlődik.
Bocs magán ügy nem is ez a téma.
Pedig nagyon szeretném ha erről írnál véleményt. / ha egyáltalán lehet /Ha a vonatos példát áttenném az űrbe. Pl. egy űrséta esetében. Ugyan ezt a hatást, ott indokolni.
Ezt nem tudom. Mit kérdeztél vele?
Földi példa: Magyarázat, a vonat okozta hangmagasság növekedés érzékelése, az észlelő szempontjából.
Ha ez a helyszín az űrben van?
Ugyan ezt a hatást, hogyan lehet ott indokolni?
Világos.Axióma az tuti, bizonyított, a posztulátum pedig feltételezett.
Ha a két szó valamelyikére épül egy magyarázat ezek szerint visszavezethető erre a kiindulásra.
Az áltrel fényre vonatkozó definicíója melyik szót használja?
Értem.Igazából a két koppanás közötti időben nincs sugárzott jel/hullám azaz a semmi van, erre hoztam példának.
Ha más szóval szeretném kifejezni mondhatom pulzál?
0 x
A relativitási elméletek
A relativitáselméletből adódó időanomáliák szerintem baromságok.
Ja, hogy mérésekkel bizonyították: van,hogy az idő lassabban vagy gyorsabban telik? Én úgy értelmezem ezt, hogy az időnek nevezett valami minden körülmények között egyformán telik, csak a mérésére használt eszköz működése változik meg esetleg.
Egy gondolatmenet:
A Földtől nagy sebességel távolodó,majd visszatérő atomóra kevesebb eltelt időt fog mutatni mint a Földön maradt párja. De úgy is tekinthetjük, hogy az űrbeli órához képest a másik mozgott nagy sebességgel, tehát ez az "idődilatációs" agymenés nem más, mint paradoxon.
Egy lexikonban ez a magyarázat olvasható:
"Bebizonyítható,hogy az az óra fog hosszabb időtartamot mutatni, amelyik többet haladt egyenletes mozgással, az pedig kevesebbet, amelyik többet gyorsult."
Világos, mint a vakablak.
Ja, hogy mérésekkel bizonyították: van,hogy az idő lassabban vagy gyorsabban telik? Én úgy értelmezem ezt, hogy az időnek nevezett valami minden körülmények között egyformán telik, csak a mérésére használt eszköz működése változik meg esetleg.
Egy gondolatmenet:
A Földtől nagy sebességel távolodó,majd visszatérő atomóra kevesebb eltelt időt fog mutatni mint a Földön maradt párja. De úgy is tekinthetjük, hogy az űrbeli órához képest a másik mozgott nagy sebességgel, tehát ez az "idődilatációs" agymenés nem más, mint paradoxon.
Egy lexikonban ez a magyarázat olvasható:
"Bebizonyítható,hogy az az óra fog hosszabb időtartamot mutatni, amelyik többet haladt egyenletes mozgással, az pedig kevesebbet, amelyik többet gyorsult."
Világos, mint a vakablak.
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@Pezo (47811): Szép példáját hoztad megint annak az érvelésnek, hogy "nem értem, tehát nem lehet igaz!". Köszönjük.
0 x
A relativitási elméletek
@Pezo (47811):
Pontosan erről van szó. A mérésre használt atomok megváltoznak. Mindegyik ugyanolyan mértékben, ráadásul attól függetlenül, hogy a méréshez atomórát, emberi testet, vagy valami teljesen más dolgot használunk. Ilyenkor az egyszerűség kedvéért azzal a szóhasználattal élünk hogy az idő lelassult.Ja, hogy mérésekkel bizonyították: van,hogy az idő lassabban vagy gyorsabban telik? Én úgy értelmezem ezt, hogy az időnek nevezett valami minden körülmények között egyformán telik, csak a mérésére használt eszköz működése változik meg esetleg.
Nem, a helyzet nem szimmetrikus, mert az egyik rendszert gyorsítottuk, a másikat nem.A Földtől nagy sebességel távolodó,majd visszatérő atomóra kevesebb eltelt időt fog mutatni mint a Földön maradt párja. De úgy is tekinthetjük, hogy az űrbeli órához képest a másik mozgott nagy sebességgel, tehát ez az "idődilatációs" agymenés nem más, mint paradoxon.
Így van, ez világos. Az űrhajósok felszálláskor belepréselődnek az ülésükbe, te viszont nem préselődsz bele a székedbe csak azért mert egy űrhajó felszáll a Földről. A helyzet tehát nem szimmetrikus."Bebizonyítható,hogy az az óra fog hosszabb időtartamot mutatni, amelyik többet haladt egyenletes mozgással, az pedig kevesebbet, amelyik többet gyorsult."
Világos, mint a vakablak.
0 x
A relativitási elméletek
@repair (47805):
Köszönöm, hogy megpróbáltad megvilágítani a hozzászólásaid értelmét, hátterét.
Köszönöm, hogy megpróbáltad megvilágítani a hozzászólásaid értelmét, hátterét.
0 x
A relativitási elméletek
@Máté (47815):
Értem a magyarázatodat, logikus is, de a magyarázat felvet újabb kérdéseket, amelyek szintén magyarázatra várnak.
Értem a magyarázatodat, logikus is, de a magyarázat felvet újabb kérdéseket, amelyek szintén magyarázatra várnak.
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@Pezo (47829): Így is meg lehet fogalmazni a fokozott tudatlanságot, ez tény.
0 x
A relativitási elméletek
@Máté (47815):
Bocs hogy ” belekérdezek ”
Pont arról írtatok amit már szerettem volna valakitől megkérdezni.
Miért kell a GPS órákat naponta egyeztetni? Miért van az univerzális idő?
Az írásod szerint elég volna egyszer, hiszen csak egy fellővés - gyorsítás - történt egy adott műholdnál?
Igaz, kétszer gyorsabban halad mint a Föld, De ” fent ” már nem gyorsul a A Földhöz képest sem.
Bocs hogy ” belekérdezek ”
Pont arról írtatok amit már szerettem volna valakitől megkérdezni.
Miért kell a GPS órákat naponta egyeztetni? Miért van az univerzális idő?
Az írásod szerint elég volna egyszer, hiszen csak egy fellővés - gyorsítás - történt egy adott műholdnál?
Igaz, kétszer gyorsabban halad mint a Föld, De ” fent ” már nem gyorsul a A Földhöz képest sem.
0 x
A relativitási elméletek
@repair (47837):
Tulajdonképpen a műholdakat éri egy másik hatás is, - pontosabban éppen hogy nem éri olyan mértékben- kisebb gravitáció hat rájuk, ez is befolyásolja az órájukat, valamint folyamatosan gyorsulnak mert körpályán mozognak, de nem ez a lényeg. A fenti kommentem félreérthető volt, valójában nem kívántam cáfolni hogy nagy sebességek esetén idődilatáció ép fel, csupán az asszimetriára kívántam felhívni a figyelmet.
Szóval a rövid válasz az hogy nem tudom, remélem majd jön egy nálam okosabb és elmagyarázza.
Tulajdonképpen a műholdakat éri egy másik hatás is, - pontosabban éppen hogy nem éri olyan mértékben- kisebb gravitáció hat rájuk, ez is befolyásolja az órájukat, valamint folyamatosan gyorsulnak mert körpályán mozognak, de nem ez a lényeg. A fenti kommentem félreérthető volt, valójában nem kívántam cáfolni hogy nagy sebességek esetén idődilatáció ép fel, csupán az asszimetriára kívántam felhívni a figyelmet.
Szóval a rövid válasz az hogy nem tudom, remélem majd jön egy nálam okosabb és elmagyarázza.
0 x
A relativitási elméletek
@mimindannyian (47832):
Ne kóstolgass már oké?
A viselkedésed alapján egy újabb betegséget lehetne törzskönyvezni: FRUSZTRÁCIÓINDUKÁLT VERBÁLSZADIZMUS.
Ezért neked is jobb volna, ha a hozzászólásaid legfőbb célja nem a másik fél válogatott módon történő sértegetése lenne.
Ne kóstolgass már oké?
A viselkedésed alapján egy újabb betegséget lehetne törzskönyvezni: FRUSZTRÁCIÓINDUKÁLT VERBÁLSZADIZMUS.
Ezért neked is jobb volna, ha a hozzászólásaid legfőbb célja nem a másik fél válogatott módon történő sértegetése lenne.
0 x