Ha ez olyan egyszerű lenne, hogy ezt számodra csak úgy meg lehet világítani, akkor már rég az óvodai tananyag része lenne.Engem meg az is érdekel,hogy mi a bánatos köze van a fénysebességnek (ráadásul önmagával megszorozva önmagát) a tömegböl kinyerhető energiához??
Azt hiszed, hogyha nekiesel egy kiterjedt elmélet egy speciális esetét összefoglaló egyenletnek, és borzasztóan gondolkozol a betűk jelentésén, akkor majd megérted?! Tényleg, az internet csak még nagyobb hülyéket csinál a hülyékből, káprázat. Majd Gézoo elmagyarázza neked, ő piszkosul vágja a témát, Einstein hülyeségeit simán lepöcköli a látótérből.Skizofrén troll,te sem érted.
Nagyon érdekes gondolat.De hát a másodperc egy esetleges hosszúságú idő, ha nem a hatvanas számrendszert használnánk időmérésre,akkor bizonyára rövidebb lenne.
Ez a kronológia szerint tény!Mivel a másodperc és a méter előbb lett definiálva …
Gézoonak ebben igaza van.De az akkor is érthetetlen,hogy miért van köze a fénysebesség négyzetének a nukleáris energiához?
Az én magyarázatom az idézet jogosságát illetően!"Engem igazán csak az érdekelt hogy mi az a nagy felhajtás az E = mc2 körül"
Persze csak akkor ha az a 2,5 eV és 170 keV közötti tömegű neutrínónak nem támad kedve elérni a fénysebességet, mint ahogyan a megismételt mérések szerint tette.A leptonbomlási folyamatok spektrumának alakjából – az energia- és lendülethiányból – következtethetünk a neutrínók tömegére, amelyekre a következő értékek adódnak m(\nu_{\tau}\,) < 3,2 MeV, m({\nu}_\mu\,) < 190 keV, m(\nu_e\,) < 2 eV. f [1] A későbbi kutatások során kiderült, hogy a direkt tömegméréseknél jobb eredményeket lehet kapni a neutrínóoszcillációs kísérletekkel.
Állandó sebességű mozgáshoz szükséges energia!!!v sebességű távolításukhoz szükséges energia
Nagy a valószínűsége, hogy egy konkrét kérdésre, két nézőpontból adott válasz, nem tökéletesen fedi egymást.Nekem úgy tűnik, csak esetleges a kapcsolat az idézetek és a rá adott válaszaid között.
Ezt neked kell eldönteni.Vagy azok nem válaszok amiket az idézetek után írsz?
Miért kell az áltrelt. - minden esetben - szó szerint használni a speciális Föld esetében? Én csak egy indoklást tudok.Komolyan érdekel,….
GézooHozzászólás A relativitási elméletek #47587
@Gézoo (47492):
A gyorsulást okozó hatások keltik az atomok ciklusidejeinek lassulását. Ebben a gravitáció és a centripetális,- valamint az egyenes vonalú és a rezonáns gyorsulásokat okozó hatások éppen úgy beleértendők, mint a mágneses és az elektromos kölcsönhatások valamint a fotonok keltette gyorsulások hatása.Ennek a példának a Föld körüli repülőn lévő, és a földi atom óra különbség az alapja?
Természetesen a hangképzésbe beleszóló összes hatást értettem a példa alatt.Talán nem is a torkuk, hanem a rezonancia doboz,..
Megértelek. Én szerintem viszont az áltrel a jobb.Szerintem ezért nem, csak maga az áltrel ” elve ” a nem jó,
Alkalmazója válogatja. Van akinek a valóság, van akinek az elmélete az alap.Nem a valóság a kiindulás lényege, hanem az elmélet értelmezése,használhatósága.
Így van, mindig: Mihez képest?Megkockáztatom azt a kijelentést, a relatív - nálam a jelentése a mihez képest –
Így van.Különben ez nem Einstein ötlete. Időszámítás előtt már Arkhimédesz is mondta:
” adjatok egy fix pontot és én kifordítom sarkaiból a világot ”
Nem tudom.A kör kerület számolásánál, miért nem használják már a régebbi számítást?
d *O,785
És ezért Jós(nő)ként meggazdagodott.. Ja nem.A kvantummechanikai jelenségeket Einstein szinte szóról szóra megjósolta.
Talán akkor ha helyesebb a kérdés felvetés.Véleményed szerint, a tévedés elvi lehetősége melyik esetben kisebb?
Ezt nem tudom. Mit kérdeztél vele?Ha a vonatos példát áttenném az űrbe. Pl. egy űrséta esetében.
Ugyan ezt a hatást, ott indokolni.
Axióma az tuti, bizonyított, a posztulátum pedig feltételezett.mint egy foton 0 súlyának a feltételezése, sőt ez axióma.
A régi szép "cuproxidos" idők..Én még egy darab kvarc kristályt ” szurkáltam ” egy darab dróttal, hogy eltaláljam a frekit.
Igazából a két koppanás közötti időben nincs sugárzott jel/hullám azaz a semmi van, erre hoztam példának.Igazad van az SSB is amplitudó változtatás, de ezt modulációnak hívják, ezért van az, ha nagy a moduláció ott is torzítás lép fel.
Ez könnyen lehetséges. Viszont az idézet és a rá adott válaszod nem két válasz. Tehát értelmetlen és nem idetartozó a válaszod, véleményem szerint.Nagy a valószínűsége, hogy egy konkrét kérdésre, két nézőpontból adott válasz, nem tökéletesen fedi egymást.Idézet:
Nekem úgy tűnik, csak esetleges a kapcsolat az idézetek és a rá adott válaszaid között.
Te nem tudod eldönteni? Ha igen, miért nem írod le? Ha nem, miért nem tudod eldönteni? Persze lehet ide is egy kibúvót keresni.Ezt neked kell eldönteni.Vagy azok nem válaszok amiket az idézetek után írsz?
És még a válaszod maradék része...Szerinted az űrben járt óra, és az itt maradt óra, miért különböző értéket mutat?
Hafele-Keating- kísérlet, négy órából mind a négy más értéket mutatott.
Úgy érzem az irány adott.16 órából 16 fog mást mutatni.
Az eltérések a GPS rendszerben is folyamatosan meg vannak.
Erre egy hasonlatot írtam a kvantummechanikából a részecskepár detektálását.
Ha szerinted nem illik ide a hasonlat, arra mindenképen jó, hogy megmutassa, a kvantummechanika nem ” földi ” eset.
Én rákattintottam a fórúm lapján a válasz ikonra, ezek szerint akkor válaszoltam.Te nem tudod eldönteni?
Ezt, hogyan kellene értelmeznem? elolvastad nem? Tehát le volt írva, ha nem írok semmit azt nem lehet olvasni.Ha igen, miért nem írod le?
Mit nem tudok eldönteni?Ha nem, miért nem tudod eldönteni?
Persze lehet ide is egy kibúvót keresni.
Az előtte lévő két mondat után ezt kérdő mondatnak értelmeztem.Komolyan érdekel, hogy van ez.
Értem.Ezek együttesen okozták a repültetett órák lassulását.
Nem a valóság a kiindulás lényege, hanem az elmélet értelmezése,használhatósága.
Itt arra gondoltam a sorozat mérés eredményeinek összeadásánál nagyobb a tévedés lehetősége,mint az egész, egyszeri mérése.A kör kerület számolásánál, miért nem használják már a régebbi számítást?
Pedig nagyon szeretném ha erről írnál véleményt. / ha egyáltalán lehet /Ha a vonatos példát áttenném az űrbe. Pl. egy űrséta esetében. Ugyan ezt a hatást, ott indokolni.
Ezt nem tudom. Mit kérdeztél vele?
Világos.Axióma az tuti, bizonyított, a posztulátum pedig feltételezett.
Értem.Igazából a két koppanás közötti időben nincs sugárzott jel/hullám azaz a semmi van, erre hoztam példának.
Pontosan erről van szó. A mérésre használt atomok megváltoznak. Mindegyik ugyanolyan mértékben, ráadásul attól függetlenül, hogy a méréshez atomórát, emberi testet, vagy valami teljesen más dolgot használunk. Ilyenkor az egyszerűség kedvéért azzal a szóhasználattal élünk hogy az idő lelassult.Ja, hogy mérésekkel bizonyították: van,hogy az idő lassabban vagy gyorsabban telik? Én úgy értelmezem ezt, hogy az időnek nevezett valami minden körülmények között egyformán telik, csak a mérésére használt eszköz működése változik meg esetleg.
Nem, a helyzet nem szimmetrikus, mert az egyik rendszert gyorsítottuk, a másikat nem.A Földtől nagy sebességel távolodó,majd visszatérő atomóra kevesebb eltelt időt fog mutatni mint a Földön maradt párja. De úgy is tekinthetjük, hogy az űrbeli órához képest a másik mozgott nagy sebességgel, tehát ez az "idődilatációs" agymenés nem más, mint paradoxon.
Így van, ez világos. Az űrhajósok felszálláskor belepréselődnek az ülésükbe, te viszont nem préselődsz bele a székedbe csak azért mert egy űrhajó felszáll a Földről. A helyzet tehát nem szimmetrikus."Bebizonyítható,hogy az az óra fog hosszabb időtartamot mutatni, amelyik többet haladt egyenletes mozgással, az pedig kevesebbet, amelyik többet gyorsult."
Világos, mint a vakablak.
