A relativitási elméletek

[ennyi]

@lorenz (43301):

Talán nem zavarna annyira, ha megértenéd, hogy a gravitációt maga a tér szövedéke közvetíti.

Bocs:
Jol hangzik, de ures szolam... " a tér szövedéke "
ilyen nincs is igazabol...
nem tudjuk, mi kozvetiti a gravitaciot
a "ter" egy teljesen elvont fogalom,aminek egyetlen tulajdonsaga, hogy "gorbul"

az elektromos ter, a magneses ter azok is absztrakciok, minden hely koordinatahoz hozzarendelt elektromos vagy magneses hatas erteke, nem mas

[alagi]

@Szilágyi András (43295):

Szerintem valamit elszamolhatott az urge. Eleg komolytalannak tunik a cikk, mert meg se emliti hogy van egy jol ismert eredmeny, ami az ovenek a fele, es nem igazan vilagos hogy ahhoz kepest mit csinal maskepp, vagy egyatalan maskepp csinal-e valamit. Az is mutat valamit hogy a jelek szerint nem ment at a referalas akadalyan.

Igy megy a szamolas: (Ugy vesszuk hogy a test egyenes palyan halad, es a palyan valo haladasa kozben felintegraljuk az oldairanyu sebessegvaltozast. Ha a palya elterese az egyenestol kicsi (marpedig nagyon kicsi), akkor ez jo kozelites lesz)

Haladjon a foton a nap kozepetol tavolsagra. A test aktualis helye es a palya naphoz legkozelebbi pontjahoz huzott egyenes kozotti szog legyen .

A gravitacios ero ekkor
ebbol a meroleges gyorsulas:

Ki kell meg szamolnunk az idot ameddig a gyorsulas hat: legyen x a palya menten mert tavolsag


Ebbol dt-t kifejezzuk, majd felirjuk a meroleges sebesseget:



Azaz az elhajlas szogere ez jon ki:

Mint mar fentebb emlitettem, az alt. rel.-bol jon ki, es ez egyezik a kiserletileg is kimert 1.7 szogmasodperccel.

[Szilágyi András]

@alagi (43306):
Schiff már 1959-ben megmutatta, hogy a specrelből is a jó érték jön ki:
http://www.personal.psu.edu/pjm11/AJPSchiff.pdf

[repair]

@ennyi (43304):

Inkább előbb megkérdezem.
Nem " zsenáns " számodra, ha erről tovább kérdezösködök?

Egy kb. 2m átmérőjű átlátszó gömb tele vízzel. Bele teszek egy kb. 50cm ármérőjű golyót, aminek a víz kiszorítása kicsit több mint a súlya /tömege/ Magyarul, szép lassan kezd süllyedni a vízben.

[ennyi]

@repair (43309):

Inkább előbb megkérdezem.
Nem " zsenáns " számodra, ha erről tovább kérdezösködök?


Idézet:
Egy kb. 2m átmérőjű átlátszó gömb tele vízzel. Bele teszek egy kb. 50cm ármérőjű golyót, aminek a víz kiszorítása kicsit több mint a súlya /tömege/ Magyarul, szép lassan kezd süllyedni a vízben.

Nyugodtan kérdezősködj, magánügyed, hogy jut eszedbe, hogy nekem " zsenáns " lenne?

Ha a vízbe egy olyan testet teszel, ami kicsit több vizet szorít ki, mint a súlya, akkor arra a tesre a kiszorított víz súlyával megegyező (tehát a saját súlyánal nagyobb) felhajtóerő hat, és az nem süllyed, hanem úszik a víz felszínén. Amikor csak részlegesen merül a vízbe, épp annyira, hogy a vízbe merülő része által kiszorírott viz súlya megegyezik a test súlyával, akkor van egyensúlyban, és úgy lebeg a víz felszínén.

[ennyi]

@repair (43309): Milyen a 4D forgás?

[alagi]

@Szilágyi András (43307):

Schiff már 1959-ben megmutatta, hogy a specrelből is a jó érték jön ki:

Aham, ez jonak tunik, erdekes.

(Persze ez nem valtoztat azon, hogy fentebb a newton elmelet vs. relat-rol volt szo es nem specrel vs. altrelrol.)

[repair]

@ennyi (43310):

Minden esetre köszi a hozzáállást.

Nem emelkednie kene?
a kiszoritott viz sulya = felhajtoero tobb, mint a test sulya...
pongyolas fogalmazas, de igy is latszik, hogy teves

De igen,Teljesen igazad van. A kívánt eredményt csak szóban írtam le jól. Annak meghatározása valóban nem az.
Úgy kellett volna indokolnom kevesebb mint a felhajtó erő.
És csak akkor, a kívánt eredmény, hogy lassan süllyed.. Igazad van.

Mit jelent az , hogy 4D-vel forgatsz valamit?

Ez a kérdésed viszont jó.
Ugyanis gyakorlatban el sem tudom képzelni ezt másképp, csak ha három egymásra merőleges tengelyt képzelek el.
De ha elméletben próbálnám, az elején mindjárt / szerintem / egy paradoxon van.
Példa. Egy korong forgási tulajdonságait vizsgálom, ami szerintem síkforgásnak felel meg
és így is van értelmezve. Ez egy tengely körül forog, de azt mondjuk rá 2D-s forgás.
De,ha sík miértnem 1D-s forgás?
Ebben az esetben tökéletes meghatározása lenne a c.p és a c.f. erő, miért csak ellentétes,
értelmetlen volna az eredő erő(k) keresése.

[mimindannyian]

@repair (43313):

Példa. Egy korong forgási tulajdonságait vizsgálom, ami szerintem síkforgásnak felel meg
és így is van értelmezve. Ez egy tengely körül forog, de azt mondjuk rá 2D-s forgás.
De,ha sík miértnem 1D-s forgás?

Vajon te már éltél 3D-s térben?

[repair]

@mimindannyian (43314):

Bocsi!
Ez nem válasz a kérdésemre csak egy másik kérdés.
Tudnál válaszolni az előzőre?
Pont ezt szeretném eldönteni.

[mimindannyian]

@repair (43316): Nem aszerint nevezzük el a forgást, hogy micsoda forog, korong-e, vagy kiterjedt test, hanem, mint mindig, itt is arra törekszünk, hogy a legkevesebb adattal írjuk le azt az állandót, ami egyértelmű jellemzője a jelenségnek. 1D-ben ugye nincs forgás. Síkon pont körül lehet forogni. Térben, mely felfogható végtelen sík egymás melletti sokaságának, a síkbeli forgások középpontjai egy tengelyt képeznek. Házi feladat: 4D-ben milyen forgás lehetséges?

[lorenz]

@ennyi (43305):


"Jol hangzik, de ures szolam... " a tér szövedéke "
ilyen nincs is igazabol...
nem tudjuk, mi kozvetiti a gravitaciot"

Így van.Nem tudjuk.
Azt várod tőlem, hogy megmondjam mi a tér és miből áll?
Roppant hízelgő, hogy olyan kérdésekkel ostromolsz, amire még legnagyobb koponyáknak is csak feltételezéseik vannak(lásd húrelmélet), de többet én sem tudnék mondani erről a dologról,mint Einstein vagy Hawking.

[mimindannyian]

@ennyi (43305):

nem tudjuk, mi kozvetiti a gravitaciot

Nem is biztos, hogy közvetíteni kell.

[repair]

@mimindannyian (43317):

@repair (43316): Nem aszerint nevezzük el a forgást, hogy micsoda forog, korong-e, vagy kiterjedt test, hanem, mint mindig, itt is arra törekszünk, hogy a legkevesebb adattal írjuk le azt az állandót, ami egyértelmű jellemzője a jelenségnek. 1D-ben ugye nincs forgás. Síkon pont körül lehet forogni. Térben, mely felfogható végtelen sík egymás melletti sokaságának, a síkbeli forgások középpontjai egy tengelyt képeznek. Házi feladat: 4D-ben milyen forgás lehetséges?

Hát ez így szerintem értelmetlen, magyarázat gyanánt.
Ugyanis ha minél kevesebb adat leírása a kiinduló pont, akkor az volna az értelmesebb magyarázat, ha egy síkban lenne értelmezve, Ugyanis akkor az - eredő erő - szóba sem, és értelem szerűen sem jöhetne szóba.

1D-ben ugye nincs forgás.

De szerintem, és szerinted is van, ugyanis ezt írod

Síkon pont körül lehet forogni.

Itt álljunk meg! Akkor ez hány D-s forgás?

. . . végtelen sík egymás melletti sokaságának, a síkbeli forgások középpontjai egy tengelyt képeznek

Véleményem szerint ez értelmetlen kijelentés.
Vagy tengely vagy pont. Sok sík nem képezhet közös tengelyt.
Pontosabban, lehet, de az egy speciális görbe lesz és ezt hívják Pontnak.
Két pont elég egy egyenes meghatározására.A harmadik már nem lehet tetszőleges, amennyiben nem az egyenesen van már göbét kapsz.
Most hagyjuk el a ” végtelen sík ” kifejezést a szemléltetés érdekében jó?

Tehát ha egy sík jelentése = egy 10cm átmérőjű papír ” tárcsa ” és egyben ez a tengely hossza is. akkor
Ezt két féle képen rakhatod össze.
Szorosan párhuzamosan ” csak ” egy tengelyre akkor viszont 10cm hengert kapsz és nem gömb formát.

A másikat / most visszafele szemléltetem / ha a gömböt vékony papír tárcsa alakra szeleteled,
és minden szelet átmegy a gömb központján akkor, annak meg nem lesz forgás tengelye csak forgás pontja egyidejűleg.
Ha mindegyiket külön tengelyre képzeled akkor is a tengelyek csak egy ponton közösek.
Ha egyszerre szeretnéd forgatni ezt, csak a pont körül forgathatod.
Értelem szerűen külön, külön is forgatható, csak akkor minden tengelyforgás egy, egy síknak /dimenziónak / felel meg ezért csak egy X dimenziónak hívhatod.

[mimindannyian]

@repair (43322): Egek! Vegyük úgy, hogy meg sem szólaltam.

[ennyi]

@lorenz (43320):

"Jol hangzik, de ures szolam... " a tér szövedéke "
ilyen nincs is igazabol...
nem tudjuk, mi kozvetiti a gravitaciot"

Így van.Nem tudjuk.
Azt várod tőlem, hogy megmondjam mi a tér és miből áll?

Nem, természetesen nem várom. Csak arra akartam rámutatni, hogy szerintem a legegyszerűbb feltevés, hogy a tér az üres, nincs ott semmi.

[ennyi]

@repair (43313):

Ez a kérdésed viszont jó.
Ugyanis gyakorlatban el sem tudom képzelni ezt másképp, csak ha három egymásra merőleges tengelyt képzelek el.
De ha elméletben próbálnám, az elején mindjárt / szerintem / egy paradoxon van.
Példa. Egy korong forgási tulajdonságait vizsgálom, ami szerintem síkforgásnak felel meg
és így is van értelmezve. Ez egy tengely körül forog, de azt mondjuk rá 2D-s forgás.
De,ha sík miértnem 1D-s forgás?

Akkor egyszerűen írd azt, hogy mindhárom tegely korul forog.
Szerintem hibásan általanosítasz:
- a sik az 2 dimenzió két mérőszámmal (mondjuk x,y) leírható minden pontja, így ha sikban van egy alakzat, az 2 dimenzios. Ha forog akkor is, azaz a forgás időben zajlik, kell hozzá még egy mérőszám, az idő (t).

- a tér az 3 dimenzió, három mérőszámmal (mondjuk x,y,z) leírható minden pontja, így van egy alakzat a térben, az 3 dimenziós.
Akkor 3 dimenziósis, ha áll, akkor is ha egy tengely körül forog, akkor is ha kettő körül, akkor is ha mindhárom tengely körül forog.
Ha forog akkor is, azaz a forgás időben zajlik, kell hozzá még egy mérőszám, az idő (t).

Ebben az esetben tökéletes meghatározása lenne a c.p és a c.f. erő, miért csak ellentétes,
értelmetlen volna az eredő erő(k) keresése.

Ez hogy jött ide?
Nem volt elég világos, amit par napja próbáltam magyarazni e két erőről?
Egyforma a nagyságuk. Ellentétes iranyúak. Nem ugyanarra a dologra hatnak.
Síkban is, térben is.
F_cp az ami körpályán tartja a tömegpontot.
F_cf amit akkor tapasztalsz, ha együtt körözöl/forogsz a tömegponttal, ugy tapasztalod, hogy valami húzza kifelé, eőt kell kifejts, hogy a körpályán tarsd.

[Szilágyi András]

@alagi (43312): A kérdés az volt, hogy húzza-e a fényt a Nap, vagy görbül a tér.
Specrelben nem görbül a tér, és a Newton-törvény a gravitációs potenciál képében lett felhasználva.

[alagi]

@Szilágyi András (43330):

Lehet hogy jora gondoltal, de nem azt sikerult leirnod. Ha te csak ennyit irsz hogy

Le lehet írni Newton törvényével is a fényelhajlást

,

senki nem fog egy ilyen, relativitaselmeletet nagyon erosen hasznalo szamolasra gondolni, hanem arra a jol ismert szamolasra amit fentebb roviden bemutattam.

[ennyi]

@alagi (43339): Megerositelek, en pontosan ugy olvastam, ahogy te is ertelmezed.

[Szilágyi András]

@alagi (43339):
Hát akinek van egy kis esze, az rájön, hogy fénysebességgel mozgó dolgok esetén nem a newtoni mechanikát kell alkalmazni.
Ne keverjük kérem a Newton-féle gravitációs törvényt a newtoni mechanikával.

[ennyi]

@Szilágyi András (43341): Nekem nincs egy kis eszem, mert en a feny viselkedesenek leirasara a hagyomanyos optikat is egeszen jonak tartom... csak arra akarok ramutatni, hogy ezt a forumot mindefele buta emberek is olvassak.

[mimindannyian]

@ennyi (43343): A hagyományos optikában hol van szó gravitációról?

[alagi]

@Szilágyi András (43341):

Ez nem a kis eszrol szol, mindenki tudja hogy az alt. rel. a jelenlegi legjobb modellunk, itt a rosszabb modellekel hasonlitottuk ossze, am te egy masik rosszabb modellre gondoltal mint amelyiket a hozzaszolasodban megneveztel (de legalabbis egyatalan nem volt egyertelmu).

[Szilágyi András]

@alagi (43348): Én Newton gravitációs törvényét neveztem meg, ebből pedig nem következik az, hogy ezt mindenképpen a newtoni mechanika keretei között kell használni.

[alagi]

@Szilágyi András (43350):

viewtopic.php?p=43339#p43339

[ennyi]

@Szilágyi András (43350):

Miutan csak annyit irtal, amennyit, en googliztam, hogy tanitottad, es ezt talaltam:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Gravit%C3% ... %B3#Newton
F=g*m₁*m₂*d^-2

[Szilágyi András]

@ennyi (43352): Ügyes vagy, csak így tovább!

[ennyi]

@Szilágyi András (43353):

Le lehet írni Newton törvényével is a fényelhajlást.

Sajnos en nem tudok tovabblepni az elobb idezett newtoni torvenyt en nem tudom alkalmazni a fenyelhajlasra.
Egyszeruen elhiszem nektek, hogy lehet, illetve nem lehet.

A parbeszedetekbol ugy tunik, hogy kozvetlenul nem lehet, valamilyen relativitaselmelet is kell hozza.

[repair]

@ennyi (43329):

Az előző bekezdést is értem, ezt meg főleg azért köszönöm mert benne van az eredeti kérdésemre a válasz ami miatt az egész forgó mozgást firtattam.

a tér az 3 dimenzió, három mérőszámmal (mondjuk x,y,z) leírható minden pontja, így van egy alakzat a térben, az 3 dimenziós.
Akkor 3 dimenziósis, ha áll, akkor is ha egy tengely körül forog, akkor is ha kettő körül, akkor is ha mindhárom tengely körül forog.
Ha forog akkor is, azaz a forgás időben zajlik, kell hozzá még egy mérőszám, az idő (t).

Akkor ezért – csak - a statikus tömeg gravitácíója szigorúan tömeg arányos.
Én ugyan nem vagyok előbbre vele, de elsősorban számomra ez volt a legfontosabb a fix meghatározása a miértnek.

Ez hogy jött ide?

Ezt csak a saját feltételezésem bizonyításának szántam.

[repair]

@lorenz (43301):

Talán nem zavarna annyira, ha megértenéd, hogy a gravitációt maga a tér szövedéke közvetíti.

A tér szövedéke alatt mit értesz? Ez lehetne mondjuk a tér áramlása is?

Illetve azt akartad írni, hogy a sűrűsége nagyobb a víznél.Ugyanis ez a feltétele, hogy süllyedni kezdjen.

Igen ezt szerettem volna. Csak elakartam kerülni ezt a szót - sűrűség- mert ez nem kimondottan jellemző.
Jól írtam csak rosszul indokoltam meg.
Szerintem ha azt írom a víz kiszorítása egy kicsit kevesebb, ez pontosabb meghatározás lett volna.

[Szilágyi András]

@ennyi (43354):
A lényeg, hogy a gravitációs fényelhajlás magyarázatához nem kell görbült teret feltételezni, az lapos térben is leírható bizonyos feltételezések mellett.
Ez ahhoz a kérdéshez vezet el, hogy hogyan tesztelhetjük az általános relativitáselméletet, vagyis hogy az jobb leírását adja a jelenségeknek, mint a speciális.
Schiff megmutatta, hogy a fényelhajlás ehhez nem elég. Ennél bonyolultabb jelenségeket kell ahhoz megfigyelni, hogy kimondhassuk, hogy a görbült téren alapuló leírás jobban leírja a dolgokat, mint a lapos téren alapuló. Schiff szerint a bolygók pályájának a precesszióját kell ehhez megfigyelni.
De ez se biztos, mert Kurucz idézett cikkében a pályaprecessziót is levezeti specrelből, feltételezve, hogy egy mozgó tömeg által keltett gravitációs mező ugyanúgy viselkedik, mint egy mozgó töltés által keltett elektromos mező.

[ennyi]

@Szilágyi András (43365):

A lényeg, hogy a gravitációs fényelhajlás magyarázatához nem kell görbült teret feltételezni, az lapos térben is leírható bizonyos feltételezések mellett.

Lehet tudni, hogy mit kell hozzá feltételezni?

[ennyi]

@repair (43362):

A tér szövedéke alatt mit értesz? Ez lehetne mondjuk a tér áramlása is?

Miért ne lehetne. Sőt a tér rezgése is lehet, a rezgés az egy jó szó...

[repair]

@ennyi (43377):

ha egyszeruen forgatod, akkor a viznel kisebb fajsulyu targyak a gom kozepere usznak, a viznel nagyobb fajsulyu targyak meg a gomb palastjahoz usznak.
Felteve, hogya forgas joval tobb mint 1g centrifugalis gyorsulast okoz, illetve ha a kiserletet sulytalansagban vegzed...
1g alatti centrifugasi gyorsulasnal a gravitacios es centrifugalis ero eredoje szamit.

Azt írtam az előző két írásodra, világos. Nos ez annyira sötét.
Ez egy saját elképzelés ugye?
Nem értem mitjelent, - az egyszerű forgás – pláne egy gömb esetébe

Miért ne lehetne. Sőt a tér rezgése is lehet, a rezgés az egy jó szó...

Azt kérdezném? Nálad mi a kiindulási válasz alapja szigorúan az Áltrel vagy a saját feltételezésed is benne van?

[ennyi]

@repair (43378):

Nos először probald meg modellezni (elképzelni) síkban.

Van egy vékony lapos korongod, ami belül üres.

Tekints el a gravitaciótól (vagy a súlytalanság) allapotában végezd a gondolatkisérletet, vagy a földön a korong legyen pontosan vizszintesen elhelyezve).

Beleteszel egy targyat. Megforgatod a korongot, a tárgy a korong kulső peremére gurul, és ott marad.
Eddig OK?

Akkor most megtoltod a korongot vizzel.
a. a tárgy fajsúlya nagyobb, mint a víz fajsúlya. Ugyanaz történik, mint az üres korong esetén.
b. a tárgy könyebb mint a víz, kisebb a fajsulya. Ebben az esetben a megforgatott korong közepére vándorol, ott lesz egyensúlyi helyzetben.
Ez is OK?

Akkor most adj a síkbeli korongnak kiterjedest, felfelé és lefelé, egészítsd ki gömbbé, és forgasd meg az eddigi forgásra merőleges tengely körül is. Ez szerintem már elegendő ahhoz, hogy a tárgy a gömb palástjához, vagy közepére vándoroljon, fajsúlytól függően.
Végül megforgathatod a harmadik tengely körül is...

[ennyi]

@repair (43378):

A tér szövedéke alatt mit értesz? Ez lehetne mondjuk a tér áramlása is?

Miért ne lehetne. Sőt a tér rezgése is lehet, a rezgés az egy jó szó...

Azt kérdezném? Nálad mi a kiindulási válasz alapja ...?

szatíra

[repair]

@ennyi (43390):

OK. Köszi !

[Gézoo]

@Szilágyi András (43365): Hogyan is alakul a téridő görbületben az órák járási sebességeinek eloszlása?

[Pezo]

Mi a 'tér',hogy görbülhet meg? Egy másik térben? Mert ugye ami görbe,az valamihez képest görbe.

[Gézoo]

@Pezo (43627): Nem a tér görbül, hanem csak ezt a félreérthető "rövidítést" használjuk amikor utalunk a metrika változására.
A korrektebb kifejezés az lenne, ha a megfigyelők óráinak járási sebességeit és az ezeknek a járási sebességek az eltéréseiből adódó "mérce osztás távolság" változásokat emlegetnénk.

[Pezo]

@Gézoo (43628):
Az a bizonyos ''óraparadoxon''.
Egy óra járását nem befolyásolhatja a relativ mozgási sebessége. Miért is befolyásolná?
Aztán van egy alapvető kérdés: Mi korlátozza a fény sebességét? Mi akadályozza meg a fotont abban,hogy elérje pl. az 500000 km/s-t? Ezt ne firtassuk?
Mivel az ''idő'' és a ''tér csak fogalmak és nem tárgyak,ezért nem léphetnek kölcsönhatásba semmivel,,és nem is változtathatja meg semmi azokat.
Akkor meg mi értelme van az egész ''relativitás'' hokuszpókusznak?

[lorenz]

@Pezo (43673):

A ter es az ido miota nincs kolcsonhatasban az anyaggal?

[Pezo]

@lorenz (43676):
Honan tudjam mióta?
Szerinted nyelvtani és köznapi értelemben az 'idő' és a 'tér' fogalom vagy tárgy?

[Pezo]

Nikola Tesla ezt nyilatkozta a relativitáselméletről:

''Nagyszerű matematikai
öltözékbe bújtatott hulladék,
amely elkápráztatja, meghökkenti
és elvakítja az olvasót a benne
rejlő logikai hibák felismerésében.
Az elmélet egy koldushoz
hasonlítható, akit rózsaszínű
ruhájában a tájékozatlan és buta
emberek királlyá koronáztak.”
(New York Times, July 11, 1935, p23,
c.8),

Egyetértek vele.

[mimindannyian]

@Pezo (43683): Ez a matematikai hulladék ad a világunkról csillagászati méretekben és nagyon nagy sebességek esetén eleddig legpontosabb előrejelzéseket.
Nem csodálkozom, hogy egyetértesz Tesla tévedésével, hiszen nem ismered a témát, és így mintegy felmentést is érzel a megértése alól. És mint tudjuk, a hülyék azt kritizálják, amit nem ismernek.

[Pezo]

@mimindannyian (43687):
''És mint tudjuk,
a hülyék azt kritizálják, amit nem
ismernek.''

Remek öngól. Ugyanis a kritikákon és sértéseken kívűl nem sok kreativitást igénylő mondatot írsz le.

''Ez a matematikai
hulladék ad a világunkról csillagászati
méretekben és nagyon nagy
sebességek esetén eleddig
legpontosabb előrejelzéseket.''

Biztos vagy benne? Az nem tűnt fel neked,hogy máig nem adtak ezért Einsteinnek legalább egy postumus Nobel-dijat?

[Várhegyi Márton]

@Pezo (43691):

Az nem tűnt fel neked,hogy máig nem adtak ezért Einsteinnek legalább egy postumus Nobel-dijat?

Nem létezik posztumusz Nobel-díj.

[mimindannyian]

@Pezo (43691): Örülök, ha sértésnek veszed az általánosan megfogalmazott összefüggést, ami általában a hülyékre igyekezett egy meglátást közölni, így implicite coming out-olsz.
A relativitáselméletet elítélő kritikád pedig egy másik önfeltárás: hozzá sem tudsz szagolni, nem értesz belőle egy kukkot se, azt se, hogy hol és mire használják, és egyáltalán minek megmagyarázására született meg. Végtelen ostobaság, nagy hangon hirdetve, brávó. Csatlakozz Gézoo iskolájához, egy tudattal rendelkező örökmozgóval nagyot szakítanátok. De nem magyarázni kell, megcsinálni!

[lorenz]

@Pezo (43677):

Pezo, ha ennyire gondot jelent neked a fogalom vagy a targy jelentesenek ertelmezese, akkor miert kinlodsz a relativitas elmeletevel?
Probalj a realis tudasszintednek megfelelo feladatokat megcelozni;a negy alapmuvelet ismerete nelkul ne merulj bele az algebra rejtelmeibe.

Ezt tenyleg baratilag tanacsolom.Nem szukseges osamuka nivojara lesullyedned.