A relativitási elméletek
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (46728):
Nem, sajnos ez rossz.
A hosszkontrakció és az idődilatáció a Lorentz-transzformációnak csak két szélső esete.
Hosszkontrakció akkor van, ha egy szakasz két végének helyét azonos időpontban mérjük.
Idődilatáció pedig akkor, ha egy időtartam két végét azonos helyen mérjük.
Jelen esetben egy tárgy elindul egy pontból (A esemény), majd megérkezik egy másik pontba (B esemény). Az A és a B esemény térben és időben is két külön koordinátán van. Ezért sem a hosszkontrakció, sem az idődilatáció képlete nem alkalmazható.
Ehelyett az általános Lorentz-transzformáció képletét kell alkalmazni:
Ezekkel számold ki a példádat.
Nem, sajnos ez rossz.
A hosszkontrakció és az idődilatáció a Lorentz-transzformációnak csak két szélső esete.
Hosszkontrakció akkor van, ha egy szakasz két végének helyét azonos időpontban mérjük.
Idődilatáció pedig akkor, ha egy időtartam két végét azonos helyen mérjük.
Jelen esetben egy tárgy elindul egy pontból (A esemény), majd megérkezik egy másik pontba (B esemény). Az A és a B esemény térben és időben is két külön koordinátán van. Ezért sem a hosszkontrakció, sem az idődilatáció képlete nem alkalmazható.
Ehelyett az általános Lorentz-transzformáció képletét kell alkalmazni:
Ezekkel számold ki a példádat.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (46785): András, vedd észre, hogy ha te mozogsz az énhozzám rendelt koordináta rendszerben v sebességgel, akkor én a Te koordináta rendszeredben v sebességgel mozgok szerinted.
Tudod én vagyok a vonat és te az alagút, robogok feléd. És te azon kezdenél aggódni, hogy beleférek-e mint vonat az alagútba, ha a nyugalmi hosszam 1/0,6 és a v=0,8c ..
Nyilván a koordináta számítás x'=(x-vt)/sin(arccos(v/c)) függvénye itt nem használható.
Éppen úgy nem használható az órámmal mért idő meghatározására az általad jelzett függvény sem:
t'= (t-vx/c²)*sin(arccos(v/c)) alakban, hiszen nincs x elmozdulás, se x távolság az óra leolvasásakor.
Egyszerű, használd ezeket:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Id%C5%91di ... A1ci%C3%B3
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hosszkontrakci%C3%B3
Bőven elegendőek a feladat megértéséhez.
Tudod én vagyok a vonat és te az alagút, robogok feléd. És te azon kezdenél aggódni, hogy beleférek-e mint vonat az alagútba, ha a nyugalmi hosszam 1/0,6 és a v=0,8c ..
Nyilván a koordináta számítás x'=(x-vt)/sin(arccos(v/c)) függvénye itt nem használható.
Éppen úgy nem használható az órámmal mért idő meghatározására az általad jelzett függvény sem:
t'= (t-vx/c²)*sin(arccos(v/c)) alakban, hiszen nincs x elmozdulás, se x távolság az óra leolvasásakor.
Egyszerű, használd ezeket:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Id%C5%91di ... A1ci%C3%B3
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hosszkontrakci%C3%B3
Bőven elegendőek a feladat megértéséhez.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (46786): Mint mondtam, ez rossz.
Használd a fenti képletet. Pont.
Használd a fenti képletet. Pont.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (46787): Értem én, hogy szerinted rossz..
Csak az a bibi, hogy se a képletedben szereplő x nincs megadva .. és nem is számolható, miután egyetlen időpontban értesülünk az óra állásáról.
Meg tudod adni az x koordináta értékét?
Csak az a bibi, hogy se a képletedben szereplő x nincs megadva .. és nem is számolható, miután egyetlen időpontban értesülünk az óra állásáról.
Meg tudod adni az x koordináta értékét?
0 x
A relativitási elméletek
Szia Pezo!
Látod, mi tudunk úgy is beszélgetni, hogy még akkor sem esünk egymás torkának ha szögesen más a véleményünk.
A többieknek ez nem nagyon megy..
Látod, mi tudunk úgy is beszélgetni, hogy még akkor sem esünk egymás torkának ha szögesen más a véleményünk.
A többieknek ez nem nagyon megy..
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (46789):
Nos igen.
Én azt nem értem,miért kell a másik felet - mint személyt - sértegetni? Tegyük fel,még ha butaságot ír is valaki,maximum az álláspontját lehet minősíteni, de őt magát nem. Ezt diktálja az etikett.
Persze itt is igaz a mondás: "Amilyen az adjonisten,olyan a fogadjisten." Azaz: a személyeskedést sohasem szabad KEZDEMÉNYEZNI, de ha már valaki "megtisztel" ezzel, akkor a válasz hasonló hangneme nem elitélendő.
Nos igen.
Én azt nem értem,miért kell a másik felet - mint személyt - sértegetni? Tegyük fel,még ha butaságot ír is valaki,maximum az álláspontját lehet minősíteni, de őt magát nem. Ezt diktálja az etikett.
Persze itt is igaz a mondás: "Amilyen az adjonisten,olyan a fogadjisten." Azaz: a személyeskedést sohasem szabad KEZDEMÉNYEZNI, de ha már valaki "megtisztel" ezzel, akkor a válasz hasonló hangneme nem elitélendő.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (46789):
Mi ez? A saját magad által kitalált feladatot képtelen vagy megfogalmazni? Vagy nem érted a képleteket sem?
Induljon a test a K rendszerből nézve az (x1,y1,z1) pontból a t1 időpontban (az egyszerűség kedvéért ez lehet az origó a 0 időpontban: (x1,y1,z1,t1)=(0,0,0,0). Érkezzen t2 időpontban az (x2,y2,z2) pontba: (x2,y2,z2,t2). Számold ki (x1,y1,z1) és (x2,y2,z2) közötti távolságot, ez lesz az s úthossz. Számold ki t2 és t1 közötti időtartamot, ez lesz az elmozduláshoz tartozó időtartam.
Majd a Lorentz-transzformáció képleteivel számold ki az (x1,y1,z1,t1) és az (x2,y2,z2,t2) vesszős változatait, ezek lesznek a mozgás két végének téridőkoordinái a K' rendszerben. Számold ki a vesszős téridőkoordinátákkal is az úthosszat és a hozzá tartozó időtartamot. Majd pedig nézd meg, teljesül-e az általad állított összefüggés.
Mi ez? A saját magad által kitalált feladatot képtelen vagy megfogalmazni? Vagy nem érted a képleteket sem?
Induljon a test a K rendszerből nézve az (x1,y1,z1) pontból a t1 időpontban (az egyszerűség kedvéért ez lehet az origó a 0 időpontban: (x1,y1,z1,t1)=(0,0,0,0). Érkezzen t2 időpontban az (x2,y2,z2) pontba: (x2,y2,z2,t2). Számold ki (x1,y1,z1) és (x2,y2,z2) közötti távolságot, ez lesz az s úthossz. Számold ki t2 és t1 közötti időtartamot, ez lesz az elmozduláshoz tartozó időtartam.
Majd a Lorentz-transzformáció képleteivel számold ki az (x1,y1,z1,t1) és az (x2,y2,z2,t2) vesszős változatait, ezek lesznek a mozgás két végének téridőkoordinái a K' rendszerben. Számold ki a vesszős téridőkoordinátákkal is az úthosszat és a hozzá tartozó időtartamot. Majd pedig nézd meg, teljesül-e az általad állított összefüggés.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (46791): Oké, s és t,
valamint s' és t'
t'=t/sin(arccos(v/c)) és s'=s*sin(arccos(v/c))
Oké.. ez kész.
Z=s*t =s'*t'= (azaz) =[t'= t/sin(arccos(v/c))] * [ s'=s*sin(arccos(v/c))]
Egyszerűsítve sin(arccos(v/c))/sin(arccos(v/c))=1
Így Z =s*t =s'*t' =s*t azaz tényleg igaz!
Z értéke invariáns! Köszi a segítséget!
valamint s' és t'
t'=t/sin(arccos(v/c)) és s'=s*sin(arccos(v/c))
Oké.. ez kész.
Z=s*t =s'*t'= (azaz) =[t'= t/sin(arccos(v/c))] * [ s'=s*sin(arccos(v/c))]
Egyszerűsítve sin(arccos(v/c))/sin(arccos(v/c))=1
Így Z =s*t =s'*t' =s*t azaz tényleg igaz!
Z értéke invariáns! Köszi a segítséget!
0 x
A relativitási elméletek
@Pezo (46790): Lehet, hogy csak a megszokás, de ha renitenskedik valaki akkor én inkább rászólok, de nem szívesen veszem át a rosszalkodását.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (46792):
Hibás, nem használtad a képleteket, nem helyettesítettél be. Csaltál. Ezért aztán rossz eredmény jött ki. Egyes, leülhetsz!
Hibás, nem használtad a képleteket, nem helyettesítettél be. Csaltál. Ezért aztán rossz eredmény jött ki. Egyes, leülhetsz!
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@Pezo (46790):
Súlyos rövidlátás. Implicite ugyanis azt tételezi fel, hogy az állítás tevője nincs kapcsolatban az álláspontjával, az valami tőle függetlenül létező entitás. Erről persze szó sincs. Ahogy ezt ízesen már rég megfogalmazták, bolond lyukból bolond szél fúj.Tegyük fel,még ha butaságot ír is valaki,maximum az álláspontját lehet minősíteni, de őt magát nem.
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
**MODERÁLVA** @Gézoo (46784): Az érvelésed a velejéig hibás. Nem neked írom, mert úgyse fogod fel, csak tanulságként másoknak.
És itt az a pont, ahol hirtelen magának ellentmond. Két út lehetséges ugyanis. Vagy rögzítjük, hogy az itt elhangzott bármiféle bizonyítatlan állítás csak vélemény, ekkor viszont a személyeskedés (mint az övé, mind az ő pedagógus mivoltát megkérdőjelező) nem személyeskedés a továbbiakban, csak egy, a tárgyól eltérő érvek helyszínén folytatott vita. Jogos vita, ugyanis a pedagógus mivoltnak vannak jól körülírható jegyei. Márpedig, ha valaki ezeket rendre megszegi, mi több, pont az ellentétüket valósítja meg, akkor bizony joggal kijelenthető, hogy vagy nem pedagógus, vagy kérdéses céllal bár, de meghasonlik saját magával, szégyent hozva mind önmagára, mint a feltételezett kollégáira.
A másik út viszont arra nyílik, hogy rendben, tekintsük véleménykifejezésnél többnek a hozzászólók személyiségéről, egyéb hátteréről tett kijelentéseket. Ekkor viszont el kellene ismernie, hogy a személyeskedés forrása ő maga, amikor a kijelentéseit tekintélyelvre alapozva próbálja menteni.
Nyilván egyik út sem kényelmes, még az efféle tudatosított felszínrehozatalt elkerülve sem lenne, így mondhatni koherensen épül az hamis személyiség megformálása mellé ezen gondolatmenet megértés nélküli tagadása.
Tessék észrevenni, hogy amíg itt személytelenül, egymásról háttérinformációkat bizonyítottan nem tudva társalgunk, addig csak vélemények hangzanak el. Az is vélemény, hogy te tanár vagy, az is, hogy nem. Azt is fontos látni, hogy ezzel a fajta tekintélyelvű érveléssel te hozakodtál elő, a hibáidat kendőzendő ("Ha valaki elismert tanár, akkor biztos nem hibázik, tessék őt tisztelni"). Ez bizony személyeskedés: az érveknek nem azok saját tartalma, hanem a kijelentést tevő személy egyéb tulajdonságai szerint kellene elfogadásra kerülnie. Gézoo tehát személyeskedik. De persze neki csak az tűnik ki, ha az efféle személyeskedő érveit valaki kritizálja.Azt írhatod, hogy nem hiszed el. Mert az a te véleményed lenne, és ezt tiszteletben tarthatná mindenki így én is.
És itt az a pont, ahol hirtelen magának ellentmond. Két út lehetséges ugyanis. Vagy rögzítjük, hogy az itt elhangzott bármiféle bizonyítatlan állítás csak vélemény, ekkor viszont a személyeskedés (mint az övé, mind az ő pedagógus mivoltát megkérdőjelező) nem személyeskedés a továbbiakban, csak egy, a tárgyól eltérő érvek helyszínén folytatott vita. Jogos vita, ugyanis a pedagógus mivoltnak vannak jól körülírható jegyei. Márpedig, ha valaki ezeket rendre megszegi, mi több, pont az ellentétüket valósítja meg, akkor bizony joggal kijelenthető, hogy vagy nem pedagógus, vagy kérdéses céllal bár, de meghasonlik saját magával, szégyent hozva mind önmagára, mint a feltételezett kollégáira.
A másik út viszont arra nyílik, hogy rendben, tekintsük véleménykifejezésnél többnek a hozzászólók személyiségéről, egyéb hátteréről tett kijelentéseket. Ekkor viszont el kellene ismernie, hogy a személyeskedés forrása ő maga, amikor a kijelentéseit tekintélyelvre alapozva próbálja menteni.
Nyilván egyik út sem kényelmes, még az efféle tudatosított felszínrehozatalt elkerülve sem lenne, így mondhatni koherensen épül az hamis személyiség megformálása mellé ezen gondolatmenet megértés nélküli tagadása.
Lásd az előzőek. Ha amellett érvelsz, hogy az itt nem beazonosítható személyek saját tulajdonságaikról való párbeszéd személyeskedés, mely rágalmazást is maga után vonhat, akkor először is magad kellene türtőztetni, hogy ti ne személyeskedj (abban a pozitív értelemben se, hogy bizonyítatlanul, és az érvek hitelértékét megmásítandó célzattal emeled magad a katedra magaslatára). Ez megengedve ugyanis épp annyira el kellene tűrnöd, hogy valaki az ellenkezőjét állítja bizonyítatlanul, mint a saját bizonyítatlan kijelentéseid.De azt nem írhatod, hogy nem igaz, mert bizonyítani nem tudod, tehát alaptalanul állítottad, hogy nem igaz. Vagyis rágalmaztál.
Sokszor bizonyítást nyert már, hogy hazudtál, önmagadnak ellentmondtál, kijelentéseid a valóságnak ellentmondtak. Nem olyan nagy dolog ez, politikusok is gyakorta hazudnak, egy olyan kis ember is megteheti, mint te, ugyeh. Semmiből nem állna ugyanakkor, hogy rámutass, hogy az állításom téves (sőt, örülnék neki!). De ezt nem teszed. Ez sokatmondó.Hogy a rágalmazást tetézve hazugsággal vádoltál, szintén anélkül, hogy bizonyíthatnád, ez pedig nagyon csúnya dolog.
Kicsit szégyellem, hogy ilyen mellébeszélő, kamuzó, csúsztató, sosem a kérdésre reagáló alakokkal, mint te szóba állok . De az a jó szívem... mit van mit tennem...[/moder]Szégyeld magadat!
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (46812):
tessék, kiszámoltam helyetted, az összefüggés s*t és s'*t' között ez:
s't' = (st-vt2+(v2ts-s2v)/c2)/(1-v2/c2)
szóval még véletlenül sem invariáns.
tessék, kiszámoltam helyetted, az összefüggés s*t és s'*t' között ez:
s't' = (st-vt2+(v2ts-s2v)/c2)/(1-v2/c2)
szóval még véletlenül sem invariáns.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (46814): Oké, írtam: Ez a te véleményed. Szerintem hibás, de akkor is tiszteletben tartom!
Egyébként t=0, x=0 és t=1 azaz t=x/v-0 időszakasz és x=v*t-0 koordináta közötti s hosszon való mozgás transzformációjára alkalmazva:
Z= ((x-v*t)*ß )*((t-vx)/c²*ß)= ((v*t-v*t)*ß )*((x/v-vx)/c²*ß)=
Z= (0*ß )*((x/v-vx/c²) *ß)= // x/v - vx/c² esetén közös nevező v*c²
// valamint 0*ß=0
Z= 0* (x*(c²- v²))/v/c² *ß = 0 lenne amely eredmény egyébként szintén invariáns, bár hibás, de akkor is invariáns.
Egyébként t=0, x=0 és t=1 azaz t=x/v-0 időszakasz és x=v*t-0 koordináta közötti s hosszon való mozgás transzformációjára alkalmazva:
Z= ((x-v*t)*ß )*((t-vx)/c²*ß)= ((v*t-v*t)*ß )*((x/v-vx)/c²*ß)=
Z= (0*ß )*((x/v-vx/c²) *ß)= // x/v - vx/c² esetén közös nevező v*c²
// valamint 0*ß=0
Z= 0* (x*(c²- v²))/v/c² *ß = 0 lenne amely eredmény egyébként szintén invariáns, bár hibás, de akkor is invariáns.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
@Gézoo (46817):
Ez van, amikor nem gondolkodsz, csak betűket irkálsz. Bármilyen sebesség, az neked v.
A Lorentz-trafó képleteiben v a két rendszer egymáshoz viszonyított sebessége, a test sebességének nem kell v-nek lennie, az lehet más, mondjuk u.
Mi több, ha a test v-vel megy, akkor az egyik rendszerben állni látod, naná, hogy abban s=0 lesz.
Persze az invariancia ekkor sem teljesül, hiszen a másik rendszerben nem nulla.
Ez van, amikor nem gondolkodsz, csak betűket irkálsz. Bármilyen sebesség, az neked v.
A Lorentz-trafó képleteiben v a két rendszer egymáshoz viszonyított sebessége, a test sebességének nem kell v-nek lennie, az lehet más, mondjuk u.
Mi több, ha a test v-vel megy, akkor az egyik rendszerben állni látod, naná, hogy abban s=0 lesz.
Persze az invariancia ekkor sem teljesül, hiszen a másik rendszerben nem nulla.
0 x
A relativitási elméletek
@Szilágyi András (46819): Tiszteletben tartva a fizikáról alkotott véleményedet, a személyemről és a véleményemről alkotott kijelentéseidet pedig visszautasítva, köszönöm a beszélgetést!
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (46821):
Szerintem ez a megállapítás a fizikából származik:
Azt a kísérletet lehet elfogadni a gyakorlatban amit többször meg lehet ismételni és az eredménye ugyan az!
Lehetetlen kétszer ugyan azt az időt mérni. Ezt az időt nem a természet működteti, mint pl. a hőmérőt, ahol már van abszolút ” O ” fok.
Nem mondhatod, hogy Einstein ezzel nem volt tisztában. Nem véletlenül mondta:
” A múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak illúzió, még ha oly makacs is.”
Világos, hogy az időről mondta!
Egy másik példa az általam ” lovagolt ” kis hibákra.
SI mértékegységben O Cfok = 273,15 kelvinhez tartozik, és azt írja a wiki:
Ez – nagyjából- a víz olvadáspontja – normálállapotban -
- Csak - két tényező függvénye. / földi viszonylatban /
A cézium-133 ” alapritmus ” - ez sem időt mér csak szabályos a periódusa – pontossága meg nagyon függ az abszolút hőmérséklettől. / földi viszonylatban elég absztrakt /
És végül megint csak a wikit idézem:
SI meghatározás ” A mértékegységek definíciója nem változtatja meg jelentősen az értéküket, de megbízhatóbbá teszi a definíciójukat….”
” Ezek a változtatások az eddiginél nagyobb eltérést jelentenek majd a definíció és a valóságos mérés között.”
Szerintem világos az irány - az elmélet igazolása, a fontosabb, a valóság, a természeti tényezők csak másodlagos szempont.
Ha jól tudom ez is egy kritérium.
A fény sebessége nem változik, semmilyen mozgó tárgy sebességéhez viszonyítva.
Ezzel hogyan magyaráznád a tavalyi gyors hajtás fotómat?
Rendben. Te a görbületet a Bolyai féle ” k=? ” értelmezed?A relativitási elméletek #45576
Nos, pont a lényeg maradna el, és ebből adódna az a téves szemlélet, hogy bármi is áramolna a Föld középpontja felé.
Miért veszed hozzá a – sebességet-. Csak maga a – terjedésről - lenne szó.A fény izotrop terjedési sebességéhez a részecskét elérő foton irányának nem sok köze lehet.
Ez így pongyola fogalmazás. Az idő mihez képest lassul?Az idő lassul. Pont úgy ahogyan az áltrelben Einstein leírta
Az óra egy mechanikus szerkezet. Nincs dimenziója. Mi lenne az etalon?. Ezzel nem a tér, hanem a térben ott lévő megfigyelő órája és minden egyéb folyamata lassul.
Szerintem ez a megállapítás a fizikából származik:
Azt a kísérletet lehet elfogadni a gyakorlatban amit többször meg lehet ismételni és az eredménye ugyan az!
Lehetetlen kétszer ugyan azt az időt mérni. Ezt az időt nem a természet működteti, mint pl. a hőmérőt, ahol már van abszolút ” O ” fok.
Nem mondhatod, hogy Einstein ezzel nem volt tisztában. Nem véletlenül mondta:
” A múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak illúzió, még ha oly makacs is.”
Világos, hogy az időről mondta!
Egy másik példa az általam ” lovagolt ” kis hibákra.
SI mértékegységben O Cfok = 273,15 kelvinhez tartozik, és azt írja a wiki:
Ez – nagyjából- a víz olvadáspontja – normálállapotban -
- Csak - két tényező függvénye. / földi viszonylatban /
A cézium-133 ” alapritmus ” - ez sem időt mér csak szabályos a periódusa – pontossága meg nagyon függ az abszolút hőmérséklettől. / földi viszonylatban elég absztrakt /
És végül megint csak a wikit idézem:
SI meghatározás ” A mértékegységek definíciója nem változtatja meg jelentősen az értéküket, de megbízhatóbbá teszi a definíciójukat….”
” Ezek a változtatások az eddiginél nagyobb eltérést jelentenek majd a definíció és a valóságos mérés között.”
Szerintem világos az irány - az elmélet igazolása, a fontosabb, a valóság, a természeti tényezők csak másodlagos szempont.
Ha jól tudom ez is egy kritérium.
A fény sebessége nem változik, semmilyen mozgó tárgy sebességéhez viszonyítva.
Ezzel hogyan magyaráznád a tavalyi gyors hajtás fotómat?
Az egyik írásomban hangsúlyoztam a vertikális szabad esést, itt viszont akkor horizontális esetben nincs eltérés. Szerintem itt nincs ellent mondás. Sőt!!!"Lehetséges, hogy akkor az interferométer két karja közt nem is ugyan azt a hullámot mérték?" Bár nem azonos, de nem ettől rossz a kísérlet.
0 x
A relativitási elméletek
@ennyi (45026):
Az egyiknek volt egy nagyon objektív megállapítása, erre a kijelentésre,
mi a helyzet akkor, ha valaki hajlandó elképzelni valamit.
” Ez a különbség a vallás és a tudomány között.
Míg a vallásnál a kezdet bizonyítása, a képzelet feltételezése nehezebb, - de a termék milliárdja a bizonyíték,- addig a tudománynál a kezdet elképzelése könnyebb - de a kiindulása - sok esetben - lehetetlenség. ”
Most volt időm gondolkozni sőt, szerencsémre az ismerőseimet is belerángattam egy vitába.Egy surlódásmentesen forgó test forgásásnak fenntartásához nincs szükség sem erőre, sem munkára.
Amíg ebben nem értünk egyet, addig a többivel ne foglalkozzunk.
Az egyiknek volt egy nagyon objektív megállapítása, erre a kijelentésre,
mi a helyzet akkor, ha valaki hajlandó elképzelni valamit.
” Ez a különbség a vallás és a tudomány között.
Míg a vallásnál a kezdet bizonyítása, a képzelet feltételezése nehezebb, - de a termék milliárdja a bizonyíték,- addig a tudománynál a kezdet elképzelése könnyebb - de a kiindulása - sok esetben - lehetetlenség. ”
0 x
A relativitási elméletek
@repair (47328):
Többször is elolvastam amit írtál.
Ennek ellenére nem találtam az idézet és a válaszod között kapcsolatot.
Te szerinted van?
Többször is elolvastam amit írtál.
Ennek ellenére nem találtam az idézet és a válaszod között kapcsolatot.
Te szerinted van?
0 x
A relativitási elméletek
@repair (47327): "Rendben. Te a görbületet a Bolyai féle ” k=? ” értelmezed?" Nem. Hanem a sugárzás sűrűsége alapján.
"Miért veszed hozzá a – sebességet-. Csak maga a – terjedésről - lenne szó." Mert a terjedés időegységre eső kiterjedésváltozást azaz definíció szerűen sebességet jelent.
"Ez így pongyola fogalmazás. Az idő mihez képest lassul?"
Az adott pontban mérhető időlassító hatás sűrűsége eltér a környező pontokban mérhető sűrűségétől.
"Az óra egy mechanikus szerkezet. Nincs dimenziója. Mi lenne az etalon?"
Talán ha az óra által mutatott skalárt nézzük, akkor adható hozzá dimenzió.
"Lehetetlen kétszer ugyan azt az időt mérni. "
” A múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak illúzió, még ha oly makacs is.”
Nem az abszolút, hanem a relatív időt mérjük. Ezért éppen az a különbség a lényeg, amiben eltér.
"A cézium-133 ” alapritmus ” - ez sem időt mér csak szabályos a periódusa – pontossága meg nagyon függ az abszolút hőmérséklettől. / földi viszonylatban elég absztrakt /"
Így van.
Némi önellentmondást írtál:"Szerintem világos az irány - az elmélet igazolása, a fontosabb, a valóság, a természeti tényezők csak másodlagos szempont."
"Ha jól tudom ez is egy kritérium.
A fény sebessége nem változik, semmilyen mozgó tárgy sebességéhez viszonyítva."
Így van, de kizárólag csak abban a specrelben amely helyére a szerzője az áltreben az időlassulás függő fénysebességet vezette be.
"Ezzel hogyan magyaráznád a tavalyi gyors hajtás fotómat?" - Sehogy.
"Az egyik írásomban hangsúlyoztam a vertikális szabad esést, itt viszont akkor horizontális esetben nincs eltérés. Szerintem itt nincs ellent mondás. Sőt!!!"
Nos, a törésvonalak kimutatása azon a tapasztalaton alapszik, hogy horizontális eloszlásban az egyes helyek között térerősség különbség van. Tehát méréssel igazoltan mindig van eltérés.
"Miért veszed hozzá a – sebességet-. Csak maga a – terjedésről - lenne szó." Mert a terjedés időegységre eső kiterjedésváltozást azaz definíció szerűen sebességet jelent.
"Ez így pongyola fogalmazás. Az idő mihez képest lassul?"
Az adott pontban mérhető időlassító hatás sűrűsége eltér a környező pontokban mérhető sűrűségétől.
"Az óra egy mechanikus szerkezet. Nincs dimenziója. Mi lenne az etalon?"
Talán ha az óra által mutatott skalárt nézzük, akkor adható hozzá dimenzió.
"Lehetetlen kétszer ugyan azt az időt mérni. "
” A múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak illúzió, még ha oly makacs is.”
Nem az abszolút, hanem a relatív időt mérjük. Ezért éppen az a különbség a lényeg, amiben eltér.
"A cézium-133 ” alapritmus ” - ez sem időt mér csak szabályos a periódusa – pontossága meg nagyon függ az abszolút hőmérséklettől. / földi viszonylatban elég absztrakt /"
Így van.
Némi önellentmondást írtál:"Szerintem világos az irány - az elmélet igazolása, a fontosabb, a valóság, a természeti tényezők csak másodlagos szempont."
"Ha jól tudom ez is egy kritérium.
A fény sebessége nem változik, semmilyen mozgó tárgy sebességéhez viszonyítva."
Így van, de kizárólag csak abban a specrelben amely helyére a szerzője az áltreben az időlassulás függő fénysebességet vezette be.
"Ezzel hogyan magyaráznád a tavalyi gyors hajtás fotómat?" - Sehogy.
"Az egyik írásomban hangsúlyoztam a vertikális szabad esést, itt viszont akkor horizontális esetben nincs eltérés. Szerintem itt nincs ellent mondás. Sőt!!!"
Nos, a törésvonalak kimutatása azon a tapasztalaton alapszik, hogy horizontális eloszlásban az egyes helyek között térerősség különbség van. Tehát méréssel igazoltan mindig van eltérés.
0 x
A relativitási elméletek
@Aku-Aku (47332):
Úgy gondolom ez volt az első reflexiód az írás olvasása után.
Nekem pedig az, nem a Te írásodra a válasz.
Természetesen, ez nem magyarázata az összefüggésnek.
Meggyőződésem, a természet nem elméleti alapon működik hanem a saját törvényei szerint, akár ismerjük őket akár nem. Ha kétségem van – a vele kapcsolatos - elmélet jóságát illetően a természetben, vagy a gyakorlatban keresek rá példát, ha egyáltalán létezik.
Szeretném magam számára kézzel foghatóvá tenni a mások magyarázatát.
A fenti írást egy feltételként kaptam .
Ilyen a valóságban nem létezik, tehát csak elképzelni lehet. Ezt viszont nem nehéz elképzelni, mert a gyakorlatban van ilyen - már ami a forgó mozgást illeti – csak a kettő együtt nem létezik.
Úgy gondolom ez volt az első reflexiód az írás olvasása után.
Nekem pedig az, nem a Te írásodra a válasz.
Természetesen, ez nem magyarázata az összefüggésnek.
Meggyőződésem, a természet nem elméleti alapon működik hanem a saját törvényei szerint, akár ismerjük őket akár nem. Ha kétségem van – a vele kapcsolatos - elmélet jóságát illetően a természetben, vagy a gyakorlatban keresek rá példát, ha egyáltalán létezik.
Szeretném magam számára kézzel foghatóvá tenni a mások magyarázatát.
A fenti írást egy feltételként kaptam .
Ilyen a valóságban nem létezik, tehát csak elképzelni lehet. Ezt viszont nem nehéz elképzelni, mert a gyakorlatban van ilyen - már ami a forgó mozgást illeti – csak a kettő együtt nem létezik.
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (47349):
Nagyon konkrét válaszokat kaptam. Köszi
Sajnos kell egy kis idő nekem, hogy összességében is tovább gondoljam majd.
Csak a pontosítás miatt kérdezem.
Doppler- hatás szemléltetése jut eszembe.
Wiki idézet:
” Az olyan hullámok esetében, mint a hanghullámok, amelyek valamilyen közegben terjednek, a megfigyelő és a forrás közeghez viszonyított sebességével kell számolni. A teljes Doppler-effektus a két mozgásból eredő hatásból származik. ”
Itt a két abszolútum viszonyának, magyarázata a kiindulás, ugye? / a fix pont= bizonyítás/ és egy érzésen alapuló példa.
Ez szerintem így nem igaz. A hullám nem ” tolható ” nem fér több hullám bele, azonos hosszúságú térbe, azonos hullámhosszból.
Régebben ugyan ezt a fent említett érzést, előidéztük egy székben ülve.
A magyarázata a következő. A frekvencia a forrás tulajdonsága és nem a hullámé. Elég volt a hullám – formát - változtatni / fűrészfog, szinuszgörbe, stb – amplitudó -/ ugyan az a hatás. Pedig egymáshoz képest mi nem mozogtunk.
Szintén itt hozzák fel példának a labda dobálást. / Szerintem ez egy nagy ” baki ” /
A ping pong labdás példád is ide tartozik.
A labda nem hullám, amely folyamatosan van kibocsátva, a hullámok között nincs hézag. A labdák is ha folyamatosan követnék egymást és érintkeznének, nem lehetne ezt megcsinálni ,mert taszítanák egymást és megnövekedne a sebesség, ha közelednél.
A freki egy szám ezen nincs mit elemezni az amplitúdója hordozza magában a hang tulajdonságait. Ezt lehet elemezni.
Szerintem ha ezt értelmezed rájöhetsz, ez az idő bevonása nélkül is tökéletes magyarázat.
Szerinted a specrel biztos esete az áltrelnek?
- Ha a feltételezésem jó – Te mire gondolnál, miért akarják a súly mértékegységet is egy fizikai állandóhoz kötni? Ez nem az elmélet alapján történne?
Saját véleményem:
Mondjuk keresnének inkább egy fizikai állandót, az abszolút sebesség meghatározásra.
Igaz ott a fény.
A modern fénysebesség mérés két vákuumbeli tényezőt tartalmaz.
1. A permeabilitás: egy anyagra jellemző állandó. Akkor ez azt jelenti, ebből mindjárt kettő van? / A hullám-részecske kettősség /
2 A permittivitás: annak a mértéke, hogy egy közeg mennyire áll ellen a rá ható elektromos térrel szemben.
Idézet:
” A gerjesztés, majd a mágneses térerősség hatására kialakuló mágneses indukció függ a térben lévő anyagoktól. ”
Ezt is pontosan ” tudjuk ” a közel abszolút 0 fokban a foton hogyan viselkedik, milyen közegen megy át mire eléri a Földet a - különbség - (kb 300K ) és itt detektáljuk.
Fizeau fogaskerekes mérését nem vitatom. A mérés mindkét pontja newton abszolút terében volt.
Michelson Wilson-hegyit, szintén nem.
És most jön az, hogy relatív !
Fizeau 313 000 km/s és Michelson 299 796 km/s mérését
egyszerűen ,csak a pontatlansággal elintézték. Mi volt a viszonyítási alap ? A mérés tárgya?
A relatív - a mindkettő mérési távolságát a mérés szempontját ugyan azon ponthoz viszonyítását - a Föld középpontjától, figyelmen kívül hagyták.
Szerinted a légnyomás ugyan az lenne a felszínen mint mondjuk a Wilson hegyen? Igaz Wilson hegy csak 1740 méter magas, de szerintem ennek nem sok köze lenne a pontatlansághoz.
Bocs itt még visszatérek a
Nem nagyon értek a koordináta rendszer forgatáshoz, tehát csak kérdezem.
Ez magába foglalja az attoszekundum időtartamat is? - Heisenberg-féle határozatlansági reláció – szerinti nagyon rövid idejű potenciál növekedést?
attoszekundum , a femtoszekundum ezredrésze ezt lehet műszerrel mérni?
Akkor az is lehet, hogy az aura is létezik , csak nem tudjuk mérni, vagy csak rosszul magyarázzuk(zom).
Végül mindenki tudja . Tökéletes vákuum nem létezik, és a vákuum egyáltalán vákuum-e?
Newton elmélete szinte tökéletes a földi viszonylatban. Mi az a fix pont amihez viszonyítanánk a
” szomszéd ” világűrt, azon kívül, hogy az egyik, a másik egyetlen
- jelenlegi ismereteink szerint - speciális eset következménye.
Bocs a ” kirohanásért ”, de én tényleg szkeptikus vagyok. Szerinted ebben, van valahol valami fix pont?
Ismétlem, ezek saját véleményeim, egy elméletnek, elméleti úton való igazolásának kísérlete.
Le is írják, a részecskét detektálni nem lehet, de a valószínűségszámítás majd kisegít, ….vagy itt vagyok, vagy itt, vagy itt./ úgy emlékszem ezt egy kvantummechanikai magyarázatban olvastam /
A radar is hullám csak más a frekije és a sebességet pont abból állapítja meg, hogy a két sebességet hasonlítja egymáshoz.
Nagyon konkrét válaszokat kaptam. Köszi
Sajnos kell egy kis idő nekem, hogy összességében is tovább gondoljam majd.
Csak a pontosítás miatt kérdezem.
Ezt hogy kellene értelmeznem? Akkor fenn áll a lehetőség, hogy egy adott pontban elvégzett két mérés eredménye különböző lesz?Az adott pontban mérhető időlassító hatás sűrűsége eltér a környező pontokban mérhető sűrűségétől.
Ha jól értem ez a hullámsűrűséget jelentené, ( de ha nem a következő írás önmagában is nagy kérdés számomra)…a sugárzás sűrűsége alapján.
Doppler- hatás szemléltetése jut eszembe.
Wiki idézet:
” Az olyan hullámok esetében, mint a hanghullámok, amelyek valamilyen közegben terjednek, a megfigyelő és a forrás közeghez viszonyított sebességével kell számolni. A teljes Doppler-effektus a két mozgásból eredő hatásból származik. ”
Itt a két abszolútum viszonyának, magyarázata a kiindulás, ugye? / a fix pont= bizonyítás/ és egy érzésen alapuló példa.
Ez szerintem így nem igaz. A hullám nem ” tolható ” nem fér több hullám bele, azonos hosszúságú térbe, azonos hullámhosszból.
Régebben ugyan ezt a fent említett érzést, előidéztük egy székben ülve.
A magyarázata a következő. A frekvencia a forrás tulajdonsága és nem a hullámé. Elég volt a hullám – formát - változtatni / fűrészfog, szinuszgörbe, stb – amplitudó -/ ugyan az a hatás. Pedig egymáshoz képest mi nem mozogtunk.
Szintén itt hozzák fel példának a labda dobálást. / Szerintem ez egy nagy ” baki ” /
A ping pong labdás példád is ide tartozik.
A labda nem hullám, amely folyamatosan van kibocsátva, a hullámok között nincs hézag. A labdák is ha folyamatosan követnék egymást és érintkeznének, nem lehetne ezt megcsinálni ,mert taszítanák egymást és megnövekedne a sebesség, ha közelednél.
A freki egy szám ezen nincs mit elemezni az amplitúdója hordozza magában a hang tulajdonságait. Ezt lehet elemezni.
Szerintem ha ezt értelmezed rájöhetsz, ez az idő bevonása nélkül is tökéletes magyarázat.
Szerinted a specrel biztos esete az áltrelnek?
Mire gondoltál? Magában a mondatban nincs ellentmondás, csak ha a véleményed szerinti iránya nem jó.Némi önellentmondást írtál:"Szerintem világos az irány - az elmélet igazolása, a fontosabb, a valóság, a természeti tényezők csak másodlagos szempont."
- Ha a feltételezésem jó – Te mire gondolnál, miért akarják a súly mértékegységet is egy fizikai állandóhoz kötni? Ez nem az elmélet alapján történne?
Saját véleményem:
Mondjuk keresnének inkább egy fizikai állandót, az abszolút sebesség meghatározásra.
Igaz ott a fény.
A modern fénysebesség mérés két vákuumbeli tényezőt tartalmaz.
1. A permeabilitás: egy anyagra jellemző állandó. Akkor ez azt jelenti, ebből mindjárt kettő van? / A hullám-részecske kettősség /
2 A permittivitás: annak a mértéke, hogy egy közeg mennyire áll ellen a rá ható elektromos térrel szemben.
Idézet:
” A gerjesztés, majd a mágneses térerősség hatására kialakuló mágneses indukció függ a térben lévő anyagoktól. ”
Ezt is pontosan ” tudjuk ” a közel abszolút 0 fokban a foton hogyan viselkedik, milyen közegen megy át mire eléri a Földet a - különbség - (kb 300K ) és itt detektáljuk.
Fizeau fogaskerekes mérését nem vitatom. A mérés mindkét pontja newton abszolút terében volt.
Michelson Wilson-hegyit, szintén nem.
És most jön az, hogy relatív !
Fizeau 313 000 km/s és Michelson 299 796 km/s mérését
egyszerűen ,csak a pontatlansággal elintézték. Mi volt a viszonyítási alap ? A mérés tárgya?
A relatív - a mindkettő mérési távolságát a mérés szempontját ugyan azon ponthoz viszonyítását - a Föld középpontjától, figyelmen kívül hagyták.
Szerinted a légnyomás ugyan az lenne a felszínen mint mondjuk a Wilson hegyen? Igaz Wilson hegy csak 1740 méter magas, de szerintem ennek nem sok köze lenne a pontatlansághoz.
Bocs itt még visszatérek a
mondathoz.Talán ha az óra által mutatott skalárt nézzük, akkor adható hozzá dimenzió.
Nem nagyon értek a koordináta rendszer forgatáshoz, tehát csak kérdezem.
Ez magába foglalja az attoszekundum időtartamat is? - Heisenberg-féle határozatlansági reláció – szerinti nagyon rövid idejű potenciál növekedést?
attoszekundum , a femtoszekundum ezredrésze ezt lehet műszerrel mérni?
Akkor az is lehet, hogy az aura is létezik , csak nem tudjuk mérni, vagy csak rosszul magyarázzuk(zom).
Végül mindenki tudja . Tökéletes vákuum nem létezik, és a vákuum egyáltalán vákuum-e?
Newton elmélete szinte tökéletes a földi viszonylatban. Mi az a fix pont amihez viszonyítanánk a
” szomszéd ” világűrt, azon kívül, hogy az egyik, a másik egyetlen
- jelenlegi ismereteink szerint - speciális eset következménye.
Bocs a ” kirohanásért ”, de én tényleg szkeptikus vagyok. Szerinted ebben, van valahol valami fix pont?
Ismétlem, ezek saját véleményeim, egy elméletnek, elméleti úton való igazolásának kísérlete.
Le is írják, a részecskét detektálni nem lehet, de a valószínűségszámítás majd kisegít, ….vagy itt vagyok, vagy itt, vagy itt./ úgy emlékszem ezt egy kvantummechanikai magyarázatban olvastam /
Én erre gondoltam, - ha igaz,- hogy a fény is elektromos hullám.Ezzel hogyan magyaráznád a tavalyi gyors hajtás fotómat
A radar is hullám csak más a frekije és a sebességet pont abból állapítja meg, hogy a két sebességet hasonlítja egymáshoz.
Szerinted ez a térerősség különbség, nem befolyásolhatta az M-M kísérletet?Nos, a törésvonalak kimutatása azon a tapasztalaton alapszik, hogy horizontális eloszlásban az egyes helyek között térerősség különbség van. Tehát méréssel igazoltan mindig van eltérés
0 x
A relativitási elméletek
@repair (47476):
Ha körbe-forgatjuk őket úgy, hogy az egyik mindig a ponton marad, akkor a pont környezetében érvényes lassultsághoz viszonyítva megkapjuk az adott pont lassultságának viszonyát a környezet lassultságaihoz.
Ezt tekintheted hullámok intenzitásának, vagy akár részecskék intenzitásának, térerősségnek, vagy aminek akarod.
A lényeg, hogy a hangsúly a hatás keltőjének az erősségén-sűrűségén van.
Nem mondanék itt olyat, hogy abszolút. Minden relatív. Akkor tálán egy sűrűség megítélése is rendszer függő. Azaz relatív.
Ha mint a víz hullámai, úgy a hullámok sokaságának a nagyobb amplitúdó az eredménye "szuperpozíciója".
Ha pedig elektromágneses "hullámok" akkor pedig koppanások sorozatának sűrűsége azaz intenzitás értelmű.
Na persze gumikötél hullámok úgy is érthetők, ahogy szerinted nem lehet egy térrészbe tenni őket.. Pedig ha egy expander párhuzamos rugóit hullámoztatod, akkor éppen azt fogod látni, hogy sok hullám van ugyanazon térfogatban: vagyis éppen azt amiről azt mondod, hogy nem lehet..
Páros és páratlan felharmonikusok felfutó vagy lefutó háromszögeket, minden felharmonikus pedig négyszögeket képez.
Az egyes felharmonikusok amplitúdójának meghatározásával tetszőleges jelalak előidézhető.
Amikor egy kórus minden tagja ugyanazt az Á hangot énekli, akkor egyesével felvéve a hangjaikat, az egyedi hullámformákat éppen a torkuk egyedi (ujjlenyomat szerűen egyedi) geometriái határozzák meg.
Az alapfrekvenciájuk azonos, de az egyes felharmonikusaik aránya adja az egyediséget.
Másik példa én is tisztán el tudom énekel azokat a műveket amit Pavarotti vagy Bocelli. Csak az a baj, hogy az én felharmonikus arányom nagyon eltérő az övékétől, ezért inkább szenvedést okoz mint gyönyörűséget.
"A labda nem hullám, amely folyamatosan van kibocsátva, a hullámok között nincs hézag."
Nos, éppen nem régen írtam:
Nos egy foton tömeg kisugárzásakor sok jellemzője van a kisugárzásnak: Van időbelisége, ettől térbeli eloszlások. Egymáshoz viszonyított beérkezési helyek és időpontok. Ezeken a pontokon elindított anyaghullámzások amplitúdóval és terjedési sebességgel 3D-ben.
Szóval egyszerre amplitúdó és frekvencia és térbeli-időbeli eloszlás együtt.
"Szerinted a specrel biztos esete az áltrelnek?"
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy az áltrel a specrel helyesbített változata.
"Mire gondoltál? Magában a mondatban nincs ellentmondás"
Én úgy gondolom, hogy van a természet amit jól vagy rosszul megfigyelünk. Ez az elsődleges.
Az pedig csak másodlagos lehet, hogy milyen elméleteket, modelleket kreálunk a természet modellezésére.
"Saját véleményem:
Mondjuk keresnének inkább egy fizikai állandót, az abszolút sebesség meghatározásra."
Nem azzal van a gond. Hanem azzal, hogy a tér nincs bekarcolva.. Akár állunk, akár erőhatás mentesen mozgunk benne, nincs vele kölcsönhatásunk, ezért nem tudjuk megkülönböztetni a két állapotot. vagyis számunkra csak a relatív mozgás az értelmezhető, megmérhető.
"A modern fénysebesség mérés két vákuumbeli tényezőt tartalmaz."
Igen, mindkettő a mérőműszer lemezeiben lévő protonok és elektronok kölcsönhatása okozta alapérték. Semmi köze a vákuumhoz. Éppen így a belőlük képzett fénysebességnek sincs semmi köze a vákuumhoz.
Sokkal inkább a kisugárzó elektronjának a tehetetlenségéhez! Ugyanis azzal egyenesen arányos.
"Heisenberg-féle határozatlansági reláció – szerinti nagyon rövid idejű potenciál növekedést? "
Az már merült fel benned, hogy ha leírjuk valaminek a valószínűségét, akkor ehhez adatokat használunk fel?
Ha pedig adatokat használunk fel akkor ezen adatok helyességének is csak valószínűsége van.
Az adatok helyességét leíró valószínűségi függvények felírásához nincs adatunk, akkor mennyire lehet megalapozott a valószínűségi függvényekkel kapott végeredmény?
Jól hallom: Semennyire? Erre gondoltál? Érdekes! Én is!
"attoszekundum , a femtoszekundum ezredrésze ezt lehet műszerrel mérni?
Akkor az is lehet, hogy az aura is létezik , csak nem tudjuk mérni, vagy csak rosszul magyarázzuk(zom)."
Hááát ez az.. Vakok vagyunk mint a denevér, de egyesek állítják, hogy ami van azt meg tudjuk mérni..
Sem az aurát, sem az időt, de még az erőket sem tudjuk pl.: 10e-30 pontossággal mérni.
Persze zsebből jön a határozatlansági duma.. ami nem megalapozott. Sok mindenre jó, de nem kizárólagos.
"Szerinted ez a térerősség különbség, nem befolyásolhatta az M-M kísérletet?"
Igazából annyira "életlen"-pontatlan volt a mérés, hogy elvben befolyásolnia kellene egy pontos mérést, de amit MM-ék műveltek azt nem igazán..
Fogunk két atomórát. Egymás mellé téve az egyiket a kérdéses pontra illesztve vagy lassabb vagy gyorsabb lesz mint a másik."Az adott pontban mérhető időlassító hatás sűrűsége eltér a környező pontokban mérhető sűrűségétől."
Ezt hogy kellene értelmeznem? Akkor fenn áll a lehetőség, hogy egy adott pontban elvégzett két mérés eredménye különböző lesz?"
Ha körbe-forgatjuk őket úgy, hogy az egyik mindig a ponton marad, akkor a pont környezetében érvényes lassultsághoz viszonyítva megkapjuk az adott pont lassultságának viszonyát a környezet lassultságaihoz.
Mondjuk úgy inkább, hogy van egy hatás, aminek az okozója sűrűségétől függ a hatás mértéke."…a sugárzás sűrűsége alapján.
Ha jól értem ez a hullámsűrűséget jelentené, ( de ha nem a következő írás önmagában is nagy kérdés számomra)"
Ezt tekintheted hullámok intenzitásának, vagy akár részecskék intenzitásának, térerősségnek, vagy aminek akarod.
A lényeg, hogy a hangsúly a hatás keltőjének az erősségén-sűrűségén van.
Nem mondanék itt olyat, hogy abszolút. Minden relatív. Akkor tálán egy sűrűség megítélése is rendszer függő. Azaz relatív.
A hullám szemlélet kezelésével van némi gondod."Ez szerintem így nem igaz. A hullám nem ” tolható ” nem fér több hullám bele, azonos hosszúságú térbe, azonos hullámhosszból."
Ha mint a víz hullámai, úgy a hullámok sokaságának a nagyobb amplitúdó az eredménye "szuperpozíciója".
Ha pedig elektromágneses "hullámok" akkor pedig koppanások sorozatának sűrűsége azaz intenzitás értelmű.
Na persze gumikötél hullámok úgy is érthetők, ahogy szerinted nem lehet egy térrészbe tenni őket.. Pedig ha egy expander párhuzamos rugóit hullámoztatod, akkor éppen azt fogod látni, hogy sok hullám van ugyanazon térfogatban: vagyis éppen azt amiről azt mondod, hogy nem lehet..
A hullámformák. Az alapfrekvenciás szinusz mellé a felharmonikusait illesztve kapjuk a jelalakot."frekvencia a forrás tulajdonsága és nem a hullámé. Elég volt a hullám – formát - változtatni / fűrészfog, szinuszgörbe, stb – amplitudó -/ ugyan az a hatás."
Páros és páratlan felharmonikusok felfutó vagy lefutó háromszögeket, minden felharmonikus pedig négyszögeket képez.
Az egyes felharmonikusok amplitúdójának meghatározásával tetszőleges jelalak előidézhető.
Amikor egy kórus minden tagja ugyanazt az Á hangot énekli, akkor egyesével felvéve a hangjaikat, az egyedi hullámformákat éppen a torkuk egyedi (ujjlenyomat szerűen egyedi) geometriái határozzák meg.
Az alapfrekvenciájuk azonos, de az egyes felharmonikusaik aránya adja az egyediséget.
Másik példa én is tisztán el tudom énekel azokat a műveket amit Pavarotti vagy Bocelli. Csak az a baj, hogy az én felharmonikus arányom nagyon eltérő az övékétől, ezért inkább szenvedést okoz mint gyönyörűséget.
"A labda nem hullám, amely folyamatosan van kibocsátva, a hullámok között nincs hézag."
Nos, éppen nem régen írtam:
A beleférésről pedig ezt:"Na akkor mi a hullám hossz a fény esetében?
Amikor elcsípünk egy "zöld hullámot" a körúton, akkor lámpától lámpáig pont annyi idő alatt érünk el, mint a lámpák kapcsolási idejei. Ilyen értelemben az autók hullámainak hossza a lámpák közötti távolságokkal egyenlő. A fotonok hullámai is ilyen értelmezéssel követik egymást. És bár egyesével csak nulla hosszúak lehetnek, még akkor is ha fénysebesség alatti sebesség esetén x0 nagyon nagy hosszúság lenne. Ugyanis bármilyen nagy hosszúság nulla szorosa, nulla hosszúságot jelent. x0*0=0 Tehát amikor a fény hullámhosszát emlegetjük, még véletlenül sem szabad úgy értelmezni ezt az említést, mint például a víz, vagy a hang hullámait.
Itt álljunk meg egy pillanatra! Ne is nevezzük hullámoknak a fotonok egymást követő beérkezéseit!
Mondjuk nevezhetnénk ütemeknek, vagy akár sorozatoknak.Tehát ezzel a szóhasználattal folytatva:
Ezért amikor ezek a sorozatokban az ernyőre érkező fotonok interferencia képet hoznak létre, akkor nem a fotonok sorozatait, hanem csak az általuk keltett anyagi hullámok interferenciáit látjuk. Na de ha a fotonok sorozatok csupán, akkor mi az a valami ami hullámzik? Mert az interferenciához koppanások nem elegendőek! Az interferenciához folyamatos hullámzások kellenek.
Nos, mi lehet ami hullámzik az anyagból készült ernyőn? Talán az atomok és a molekulák? Vagy az elektronok? Nos igen! Ezek is, azok is, mert az egyik csak a másikkal együtt lehetséges.
Azaz máris elértünk odáig, hogy a foton sorozatoknak nincs kettős természete. Vagyis a fénynek nincs hullám És részecske természete, csak részecske természete van. És az is csak félig, mert nincs a fotonoknak vastagságuk a számunkra, a szokásos részecskéknek pedig van.
"A freki egy szám ezen nincs mit elemezni az amplitúdója hordozza magában a hang tulajdonságait. Ezt lehet elemezni.""Kis srácként a Lakihegyi szivar alakú adótoronytól nem messze egy diódával és egy méternyi zsinórral hallgattam a Kossuth rádió műsorát, amikor felmerült bennem a kérdés:
Hogyan fér bele az egy méteres "antennámba" az ötszáz méteres hosszúságú hullám?
Azt már akkor is tudtam, hogy egy rezgőkörnél elegendő az, ha a rezgőkör rezonancia frekvenciája egyezik az adó frekvenciájával, mert úgy is "lökdösheti" azaz rezgésbe hozhatja a rádió hullám, ha csak egy pontban, jó ütemben "lökdösi".. Na de amikor se rezgőkör, se hullámhosszú antenna nincs akkor hogyan?
Édesapám elmosolyodott és azt mondta, hogy dehogy kell beleférnie. Az a hullám nem olyan mint a víz hulláma. Csak annyi kell, hogy a drótban lévő elektronokat képes legyen ütemesen meglökdösni. Így sok évvel később visszaemlékezve erre, azon tűnődöm, hogy milyen sok fizikus ismerősöm ezt nem tudja.
Amikor egy olyan kísérletet végeztem, hogy két hullám között kikapcsoltam az antenna áramát és ennek ellenére az átvitelen semmi változás nem történt. Azaz a két hullám közötti időben semmi sem ment ki az antennámból mégis szólt a rádióvevő, egy hozzáértő megjegyezte, hogy valahol csaltam, mert szerinte a kikapcsolás közben is mennie kellett a hullámnak.
Ennek az üzemmódnak a neve SSB. "
Nos egy foton tömeg kisugárzásakor sok jellemzője van a kisugárzásnak: Van időbelisége, ettől térbeli eloszlások. Egymáshoz viszonyított beérkezési helyek és időpontok. Ezeken a pontokon elindított anyaghullámzások amplitúdóval és terjedési sebességgel 3D-ben.
Szóval egyszerre amplitúdó és frekvencia és térbeli-időbeli eloszlás együtt.
"Szerinted a specrel biztos esete az áltrelnek?"
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy az áltrel a specrel helyesbített változata.
"Mire gondoltál? Magában a mondatban nincs ellentmondás"
Én úgy gondolom, hogy van a természet amit jól vagy rosszul megfigyelünk. Ez az elsődleges.
Az pedig csak másodlagos lehet, hogy milyen elméleteket, modelleket kreálunk a természet modellezésére.
"Saját véleményem:
Mondjuk keresnének inkább egy fizikai állandót, az abszolút sebesség meghatározásra."
Nem azzal van a gond. Hanem azzal, hogy a tér nincs bekarcolva.. Akár állunk, akár erőhatás mentesen mozgunk benne, nincs vele kölcsönhatásunk, ezért nem tudjuk megkülönböztetni a két állapotot. vagyis számunkra csak a relatív mozgás az értelmezhető, megmérhető.
"A modern fénysebesség mérés két vákuumbeli tényezőt tartalmaz."
Igen, mindkettő a mérőműszer lemezeiben lévő protonok és elektronok kölcsönhatása okozta alapérték. Semmi köze a vákuumhoz. Éppen így a belőlük képzett fénysebességnek sincs semmi köze a vákuumhoz.
Sokkal inkább a kisugárzó elektronjának a tehetetlenségéhez! Ugyanis azzal egyenesen arányos.
"Heisenberg-féle határozatlansági reláció – szerinti nagyon rövid idejű potenciál növekedést? "
Az már merült fel benned, hogy ha leírjuk valaminek a valószínűségét, akkor ehhez adatokat használunk fel?
Ha pedig adatokat használunk fel akkor ezen adatok helyességének is csak valószínűsége van.
Az adatok helyességét leíró valószínűségi függvények felírásához nincs adatunk, akkor mennyire lehet megalapozott a valószínűségi függvényekkel kapott végeredmény?
Jól hallom: Semennyire? Erre gondoltál? Érdekes! Én is!
"attoszekundum , a femtoszekundum ezredrésze ezt lehet műszerrel mérni?
Akkor az is lehet, hogy az aura is létezik , csak nem tudjuk mérni, vagy csak rosszul magyarázzuk(zom)."
Hááát ez az.. Vakok vagyunk mint a denevér, de egyesek állítják, hogy ami van azt meg tudjuk mérni..
Sem az aurát, sem az időt, de még az erőket sem tudjuk pl.: 10e-30 pontossággal mérni.
Persze zsebből jön a határozatlansági duma.. ami nem megalapozott. Sok mindenre jó, de nem kizárólagos.
"Szerinted ez a térerősség különbség, nem befolyásolhatta az M-M kísérletet?"
Igazából annyira "életlen"-pontatlan volt a mérés, hogy elvben befolyásolnia kellene egy pontos mérést, de amit MM-ék műveltek azt nem igazán..
0 x
A relativitási elméletek
Szia én teljesen amatőr vagyok de szeretnék beszélgetni a relativitáselméletről hogy mire jo és még mire lehet használni.Szerintem direkt arra nyomozta ki ezt Einstein mert rájött hogy hasithato az atommag és tudni szerette volna mekkora energia szabadul fel belöle.Mire jo még ez a Relativitáselmélet ?
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@Sipirla (47577): Nem egészen. De google a te barátod is.
http://cosmo.supernova.hu/relat.htm
http://www.lilli.hu/news/news/60/teller ... melet.html
http://cosmo.supernova.hu/relat.htm
http://www.lilli.hu/news/news/60/teller ... melet.html
0 x
A relativitási elméletek
@Sipirla (47577): Vicces vagy, nem tudod mi az a relem, de (hibásan) megmagyarázod miért, mire alkotta meg Einstein. Viccet félre téve, mire jó? Például, hogy a GPS-ed megfelelően működjön.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Gábor 2012.05.22. 11:20-kor.
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (47492):
Megjegyzem:
Amikor először értelmeztem ezt a kifejezést, úgy kódoltam magamnak mint a két paklis römi kártyajátékban a jolly jokert. ” Speciális ” leosztás, a két partnernél kint van a 8 darab 4-es.
Nálam kőr sorozat van természetesen a 4-es nélkül. Mégis használhatom a sort. Nekem lett handrömim. Statisztikailag lehetetlen, 9db 4-es, viszont a szabály az szabály! / bocs a triviális példáért /
Nem vonom kétségbe a szuperpozíció elvet. főleg nem a kvantummechanikában, de azt nem értem:
a vonatos példánál miért kellene alkalmazni. Azért mert megfelel egy lineáris egyenletekkel leírható fizikai rendszernek? Két egyenlet, egy közös konstans, és egy változó.
Én mint érzékelő, vagyok a konstans?
Ez már ugyan nem az én ” asztalom ” itt a mottóm csak az – a kibicnek semmi sem drága -
Káoszelmélet. A légkör bonyolultsága. Te is, én is irtunk már róla.
Ha egy közeg egyenletesen mozog, bármilyen irányban, ehhez viszonyítva a másik mozgás sebessége függ az egyezés irányától ill. arra merőleges iránytól.
Úgy gondolom ezt akár axiómának is vehetjük.
Kiindulásom: a légköri nyomás, egy állandó sebesség eredménye, nem pedig a felette lévő levegő oszlop tömegének súlya.
A hang színére, lehetne használni a szuperpozíció elvet. Ugyanis ez a felharmonikus hangok összessége, egy jellemző ” speciális ” hangzásegyüttes. Ezért más a hangszín a 440 kamarahang, és az orgona 440 hangja között. Viszont akkor ez speciális eset.... Csak egy hangszerre jellemző.
A felharmonikus rezonanciák ” szuperpozíciója ” adja az illető hangszer jellegét, ezt használják fel a szintetizátor gyártásnál. Manapság olyan szintetizátorokat készítenek aminek szinte ugyan olyan hanghatása van mint az akusztikusnak, de ha jó füled van megtudod különböztetni egymástól, hiába egyezik a két hangszín burkoló görbéje.
Szerintem ezért nem, csak maga az áltrel ” elve ” a nem jó, hanem a relatív –kiválasztása- használata is hibás.
Ez a fenti példa nagyon jó.
Mondjuk az orgona hanghatása, / szuperpozíció / amit természetes körülmények között hallunk, hasonlítunk egy mesterségesen elő állított /ugyancsak ezen az elven működő- digitális jellé alakított hanghatással.
…….. sajnos más.
Első sorban, az eredmény szubjektív. Másodsorban, a felhasznált szuperpozíció elv, ezek szerint is csak hasonló mint a természetben./ eredeti templomi orgona /
Végeredményben igazad van. Adat kell hozzá!
De szerintem, így soha nem lesz ” reversibilis. ”
Nem tudtam még összeszámolni a wiki-ben leírt mondatokat, aminek az a jelentés – nem szó szerint - ….ennek bevezetésére azért van szükség, hogy könnyebb legyen értelmezni és számolni, az elméleti műveletek során.
Nem a valóság a kiindulás lényege, hanem az elmélet értelmezése,használhatósága.
Megkockáztatom azt a kijelentést, a relatív - nálam a jelentése a mihez képest – szót, régebben használom mint ahogy Einstein két elmélete a köztudatba került, de főleg - szerintem – pontosabban.
Különben ez nem Einstein ötlete. Időszámítás előtt már Arkhimédesz is mondta:
” adjatok egy fix pontot és én kifordítom sarkaiból a világot ”
Gondolkoztál e már azon, ennek a vizsgálata a speciális vagy az általános tárgykörbe tartozna?
Szerintem, szinte minden eset a speciális eset tárgykörébe tartozik. De nem mindegy, hogy magát az esemény vizsgálatát melyik elv alapján kezdem.
Az eredmény döntené csak el hova tartozik.
Megint a véleményed kérem, és számodra nem biztos, hogy kapcsolódik ehhez a témához.
A kör kerület számolásánál, miért nem használják már a régebbi számítást?
d *O,785
A kvantummechanikai jelenségeket Einstein szinte szóról szóra megjósolta.
Biztos vagy a sorrendben - a vonat - esetében? előbb általánosítom és vizsgálom, vagy
- nemáltalánosított Newton elmélete alapján –vizsgálom,- mint speciális eset - és döntöm el speciális vagy általános eset.
Véleményed szerint, a tévedés elvi lehetősége melyik esetben kisebb?
És még egy vélemény kérés!
Lehet, hogy nagy hülyeség, és nincs is megfelelő adat hozzá.
Ha a vonatos példát áttenném az űrbe. Pl. egy űrséta esetében.
Ugyan ezt a hatást, ott indokolni.
Az űrruhát és a sisakot a hallás szempontjából ne hozd fel, mert ha én süket vagyok, a földi magyarázat akkor is magyarázat, csak az érzékelés lesz feltételes.
Én nem olvastam még ilyenről. Az intuícióm azt súgja nagyobb a lehetősége a - valósághoz való viszonya – mint egy foton 0 súlyának a feltételezése, sőt ez axióma.
De ezt lehetne , vagy nem, összefüggésbe hozni a foton súlyával azt nem tudom.
Én még egy darab kvarc kristályt ” szurkáltam ” egy darab dróttal, hogy eltaláljam a frekit.
Igazad van az SSB is amplitudó változtatás, de ezt modulációnak hívják, ezért van az, ha nagy a moduláció ott is torzítás lép fel.
Próbálj egy kamarahang hullámformát a szkópon lassan megváltoztatni, zörej lesz belőle.
Itt egy vivő jelre van ” ráültetve ” az információ, csak a hordozót elnyomják. Ez keveréses eljárás.
Az énekes vagy hangszernél csak egy adott freki van, de a hangnál csak az a kérdés milyen jó a füled, ha egy felharmonikus amplitúdóját megváltoztatod elveszti a tisztaságát /intonálás /.
Ennek a példának a Föld körüli repülőn lévő, és a földi atom óra különbség az alapja?Fogunk két atomórát. Egymás mellé téve az egyiket a kérdéses pontra illesztve vagy lassabb vagy gyorsabb lesz mint a másik.
Rendben van.A lényeg, hogy a hangsúly a hatás keltőjének az erősségén-sűrűségén van.
Ez mint szuperpozíció elv rendben van.Ha mint a víz hullámai, úgy a hullámok sokaságának a nagyobb amplitúdó az eredménye
Megjegyzem:
Amikor először értelmeztem ezt a kifejezést, úgy kódoltam magamnak mint a két paklis römi kártyajátékban a jolly jokert. ” Speciális ” leosztás, a két partnernél kint van a 8 darab 4-es.
Nálam kőr sorozat van természetesen a 4-es nélkül. Mégis használhatom a sort. Nekem lett handrömim. Statisztikailag lehetetlen, 9db 4-es, viszont a szabály az szabály! / bocs a triviális példáért /
Nem vonom kétségbe a szuperpozíció elvet. főleg nem a kvantummechanikában, de azt nem értem:
a vonatos példánál miért kellene alkalmazni. Azért mert megfelel egy lineáris egyenletekkel leírható fizikai rendszernek? Két egyenlet, egy közös konstans, és egy változó.
Én mint érzékelő, vagyok a konstans?
Ez már ugyan nem az én ” asztalom ” itt a mottóm csak az – a kibicnek semmi sem drága -
Káoszelmélet. A légkör bonyolultsága. Te is, én is irtunk már róla.
Ha egy közeg egyenletesen mozog, bármilyen irányban, ehhez viszonyítva a másik mozgás sebessége függ az egyezés irányától ill. arra merőleges iránytól.
Úgy gondolom ezt akár axiómának is vehetjük.
Kiindulásom: a légköri nyomás, egy állandó sebesség eredménye, nem pedig a felette lévő levegő oszlop tömegének súlya.
Talán nem is a torkuk, hanem a rezonancia doboz, a mellkas a levegő oszlop, ami a hangot alátámasztja. Simándy, Gregor, Caruso, de valóban jellemző.,… az egyedi hullámformákat éppen a torkuk
A hang színére, lehetne használni a szuperpozíció elvet. Ugyanis ez a felharmonikus hangok összessége, egy jellemző ” speciális ” hangzásegyüttes. Ezért más a hangszín a 440 kamarahang, és az orgona 440 hangja között. Viszont akkor ez speciális eset.... Csak egy hangszerre jellemző.
A felharmonikus rezonanciák ” szuperpozíciója ” adja az illető hangszer jellegét, ezt használják fel a szintetizátor gyártásnál. Manapság olyan szintetizátorokat készítenek aminek szinte ugyan olyan hanghatása van mint az akusztikusnak, de ha jó füled van megtudod különböztetni egymástól, hiába egyezik a két hangszín burkoló görbéje.
Szerintem ezért nem, csak maga az áltrel ” elve ” a nem jó, hanem a relatív –kiválasztása- használata is hibás.
Ez a fenti példa nagyon jó.
Mondjuk az orgona hanghatása, / szuperpozíció / amit természetes körülmények között hallunk, hasonlítunk egy mesterségesen elő állított /ugyancsak ezen az elven működő- digitális jellé alakított hanghatással.
…….. sajnos más.
Első sorban, az eredmény szubjektív. Másodsorban, a felhasznált szuperpozíció elv, ezek szerint is csak hasonló mint a természetben./ eredeti templomi orgona /
Végeredményben igazad van. Adat kell hozzá!
De szerintem, így soha nem lesz ” reversibilis. ”
Nem tudtam még összeszámolni a wiki-ben leírt mondatokat, aminek az a jelentés – nem szó szerint - ….ennek bevezetésére azért van szükség, hogy könnyebb legyen értelmezni és számolni, az elméleti műveletek során.
Nem a valóság a kiindulás lényege, hanem az elmélet értelmezése,használhatósága.
Megkockáztatom azt a kijelentést, a relatív - nálam a jelentése a mihez képest – szót, régebben használom mint ahogy Einstein két elmélete a köztudatba került, de főleg - szerintem – pontosabban.
Különben ez nem Einstein ötlete. Időszámítás előtt már Arkhimédesz is mondta:
” adjatok egy fix pontot és én kifordítom sarkaiból a világot ”
Gondolkoztál e már azon, ennek a vizsgálata a speciális vagy az általános tárgykörbe tartozna?
Szerintem, szinte minden eset a speciális eset tárgykörébe tartozik. De nem mindegy, hogy magát az esemény vizsgálatát melyik elv alapján kezdem.
Az eredmény döntené csak el hova tartozik.
Megint a véleményed kérem, és számodra nem biztos, hogy kapcsolódik ehhez a témához.
A kör kerület számolásánál, miért nem használják már a régebbi számítást?
d *O,785
A kvantummechanikai jelenségeket Einstein szinte szóról szóra megjósolta.
Biztos vagy a sorrendben - a vonat - esetében? előbb általánosítom és vizsgálom, vagy
- nemáltalánosított Newton elmélete alapján –vizsgálom,- mint speciális eset - és döntöm el speciális vagy általános eset.
Véleményed szerint, a tévedés elvi lehetősége melyik esetben kisebb?
És még egy vélemény kérés!
Lehet, hogy nagy hülyeség, és nincs is megfelelő adat hozzá.
Ha a vonatos példát áttenném az űrbe. Pl. egy űrséta esetében.
Ugyan ezt a hatást, ott indokolni.
Az űrruhát és a sisakot a hallás szempontjából ne hozd fel, mert ha én süket vagyok, a földi magyarázat akkor is magyarázat, csak az érzékelés lesz feltételes.
Érdekes gondolat.Itt álljunk meg egy pillanatra! Ne is nevezzük hullámoknak a fotonok egymást követő beérkezéseit! Mondjuk nevezhetnénk ütemeknek, vagy akár sorozatoknak.
Én nem olvastam még ilyenről. Az intuícióm azt súgja nagyobb a lehetősége a - valósághoz való viszonya – mint egy foton 0 súlyának a feltételezése, sőt ez axióma.
De ezt lehetne , vagy nem, összefüggésbe hozni a foton súlyával azt nem tudom.
Én még egy darab kvarc kristályt ” szurkáltam ” egy darab dróttal, hogy eltaláljam a frekit.
Igazad van az SSB is amplitudó változtatás, de ezt modulációnak hívják, ezért van az, ha nagy a moduláció ott is torzítás lép fel.
Próbálj egy kamarahang hullámformát a szkópon lassan megváltoztatni, zörej lesz belőle.
Itt egy vivő jelre van ” ráültetve ” az információ, csak a hordozót elnyomják. Ez keveréses eljárás.
Az énekes vagy hangszernél csak egy adott freki van, de a hangnál csak az a kérdés milyen jó a füled, ha egy felharmonikus amplitúdóját megváltoztatod elveszti a tisztaságát /intonálás /.
0 x
A relativitási elméletek
@Sipirla (47577):
Szia
Én nagyon szívesen ” beszélgetnék ” az áltrel-ről.
Miután egy komplett elmélettel nem rendelkezem ami ezt cáfolhatná, szeretném előljáróban leírni mi az tárgykör amin nem érdemes vitáznom
Talán csak az E=m*c négyzetről, amiből –szerintem- az áltrel levezethető.
Az idézeted számomra is egyértelmű, úgy a törekvése, és az ahhoz kapcsolódó levezetések is.
Itt csak azt kérdezném mi köze ennek az áltrel hez.
Szerintem ez egy speciális természeti törvény.
Apropó! Egyetértesz a relatív szó szorosabb értelmezésével, ami nálam azt jelenti
-mihez képest? -
Az élet minden területén kötelezővé tenném – mielőtt válaszolna, vagy kérdezne – ennek a viszonynak a lefixálását.
Az írásod után ” mimi ” közölte ezt a linket
http://cosmo.supernova.hu/relat.htm
A fenti javaslatomnak megfelelően, lehetne ez a kérdezéseim viszonyának a kiindulása?
Szia
Én nagyon szívesen ” beszélgetnék ” az áltrel-ről.
Miután egy komplett elmélettel nem rendelkezem ami ezt cáfolhatná, szeretném előljáróban leírni mi az tárgykör amin nem érdemes vitáznom
Elsősorban a kvantummechanikáról és az azt bizonyító egyenletekről, és levezetéseiről.Szerintem direkt arra nyomozta ki ezt Einstein mert rájött hogy hasithato az atommag és tudni szerette volna mekkora energia szabadul fel belöle
Talán csak az E=m*c négyzetről, amiből –szerintem- az áltrel levezethető.
Az idézeted számomra is egyértelmű, úgy a törekvése, és az ahhoz kapcsolódó levezetések is.
Itt csak azt kérdezném mi köze ennek az áltrel hez.
Szerintem ez egy speciális természeti törvény.
Apropó! Egyetértesz a relatív szó szorosabb értelmezésével, ami nálam azt jelenti
-mihez képest? -
Az élet minden területén kötelezővé tenném – mielőtt válaszolna, vagy kérdezne – ennek a viszonynak a lefixálását.
Az írásod után ” mimi ” közölte ezt a linket
http://cosmo.supernova.hu/relat.htm
A fenti javaslatomnak megfelelően, lehetne ez a kérdezéseim viszonyának a kiindulása?
0 x
-
- Hozzászólások: 2081
- Csatlakozott: 2009.12.11. 17:47
A relativitási elméletek
@Gábor (47589):
Off
Akartam tanácsolni Repairnak(-nek), hogy a többi sületlenségére is bátran nyomjon X-et, de úgy látom, hogy egymásra találnak Sipirlaval, ami különleges csemegének ígérkezik, nehogy elijesszük őket!
(Nagy elmék, ha összecsapnak......nyám-nyám.... )
Off off
Off
Akartam tanácsolni Repairnak(-nek), hogy a többi sületlenségére is bátran nyomjon X-et, de úgy látom, hogy egymásra találnak Sipirlaval, ami különleges csemegének ígérkezik, nehogy elijesszük őket!
(Nagy elmék, ha összecsapnak......nyám-nyám.... )
Off off
0 x
A relativitási elméletek
Szóval E = m * c * c Egy test összes energiája, Einstein híres egyenlete szerint, így számolható ki:
E=mc2 Szóval minek akarta kiszámolni valaminek az öszes energiályát ? Azért mert tudta hogy megtudja hasitani az atommagot és kitudta aztán számolni mekora energia fog keletkezni.És tudta hogy minnél nehezebb az atommag annál nagyobb energia fog felszabadulni.Ez igy apszolut relativ lett hogy kitudta ezzel a képlettel számolni egy test összes energilyát mert a c ( a fénysebesség sebessége konstns állando minden körülmények között.Igy lett ez az egyenlet kikezthetetlen apszolut relativ.ÉS ezt sokmindenhez lehet alkalmazni . a GPS navigátornak meg nemtudom miköze ehhez Gábor. esetleg ahhoz leet köze hogy a müholdról oda vissza küldött jelek fénysebességel történnek amik állandok .
E=mc2 Szóval minek akarta kiszámolni valaminek az öszes energiályát ? Azért mert tudta hogy megtudja hasitani az atommagot és kitudta aztán számolni mekora energia fog keletkezni.És tudta hogy minnél nehezebb az atommag annál nagyobb energia fog felszabadulni.Ez igy apszolut relativ lett hogy kitudta ezzel a képlettel számolni egy test összes energilyát mert a c ( a fénysebesség sebessége konstns állando minden körülmények között.Igy lett ez az egyenlet kikezthetetlen apszolut relativ.ÉS ezt sokmindenhez lehet alkalmazni . a GPS navigátornak meg nemtudom miköze ehhez Gábor. esetleg ahhoz leet köze hogy a müholdról oda vissza küldött jelek fénysebességel történnek amik állandok .
0 x
A relativitási elméletek
@Sipirla (47595):
Igen, az tény hogy ha tudod konkrét esetben mik a bemeneti meg a kimeneti részecskék és ismered a tömegüket, akkor könnyen kiszámíthatod az előállított energiát.
Eddig ok, innentől kezdve viszont van egy olyan érzésem, hogy a "mit csinált Einstein" vagy "mikor csinálta Einstein" "mire használjuk ma" kérdésekre könnyebb a válasz mint a "mi minden járt Einstein fejében akkor" vagy a "mi lehetett a szándéka ezzel" kérdésekre (gyanítom mondjuk hogy különösebb hátsó szándék nélkül "azért mászta meg a hegyeket mert ott voltak"), de hátha akad olyan képzett tudománytörténész itt aki ilyen mélységekig jutott az Einstein ismeretben.
Igen, az tény hogy ha tudod konkrét esetben mik a bemeneti meg a kimeneti részecskék és ismered a tömegüket, akkor könnyen kiszámíthatod az előállított energiát.
Eddig ok, innentől kezdve viszont van egy olyan érzésem, hogy a "mit csinált Einstein" vagy "mikor csinálta Einstein" "mire használjuk ma" kérdésekre könnyebb a válasz mint a "mi minden járt Einstein fejében akkor" vagy a "mi lehetett a szándéka ezzel" kérdésekre (gyanítom mondjuk hogy különösebb hátsó szándék nélkül "azért mászta meg a hegyeket mert ott voltak"), de hátha akad olyan képzett tudománytörténész itt aki ilyen mélységekig jutott az Einstein ismeretben.
0 x
-
- *
- Hozzászólások: 6521
- Csatlakozott: 2009.12.05. 09:31
- Tartózkodási hely: Budapest
A relativitási elméletek
A tömeg-energia ekvivalencia a speciális relativitáselmélet egyik következménye, mely szerint a test nyugalmi energiája (E) megegyezik a tömeg (m) és a fénysebesség (c) négyzetének szorzatával:
E = mc2,
azaz a tömeg és az energia arányosak egymással.
A tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is energiájuk van, ún. „nyugalmi energiája”, mely különbözik a mozgási és a helyzeti energiától. Gondolom ezt az energiát akarta felszabaditani .Az urán maghasadáskor felszabaduló energia kiszámolható, ha tudjuk az urán atommagjának tömegét és a keletkező atommagokét: a kettő különbségének megfelelő energia meghatározható E = mc2 képletből, ez lesz a felszabaduló energia.
E = mc2,
azaz a tömeg és az energia arányosak egymással.
A tömeggel rendelkező részecskéknek nyugalomban is energiájuk van, ún. „nyugalmi energiája”, mely különbözik a mozgási és a helyzeti energiától. Gondolom ezt az energiát akarta felszabaditani .Az urán maghasadáskor felszabaduló energia kiszámolható, ha tudjuk az urán atommagjának tömegét és a keletkező atommagokét: a kettő különbségének megfelelő energia meghatározható E = mc2 képletből, ez lesz a felszabaduló energia.
0 x
A relativitási elméletek
“Azt nem tudom, hogy a Harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztosan botokkal és kövekkel.” (Albert Einstein)
0 x
A relativitási elméletek
@Sipirla (47601):
Az E=mc^2 képlet 1905-ös
Azt hogy pl. radioaktív sugárzás hogy működik, még nem is nagyon tudták (atommagot pl 1911ben fedezték fel), így hirtelen energia felszabadításban is max. csak reménykedhettek, de az ilyen álmodozásokat a tudósok nem szokták publikálni - ráadásul ehhez ez a képlet nem sok segítséget nyújt:
pl. az hogy csinálsz egy lézeres magasságmérőt még nem oldja meg a kérdést hogy hogyan építhetsz 5000m-es tornyot, vagy nem teszi hirtelen sokkal reálisabbá az ötletet
Ha valaki csinál egy általános eszközt nem biztos hogy minden sci-fibe illő felhasználására eleve gondol:
Egy írónál viszont nincs ilyen képzeletet visszafogó akadály sőt pont ezzel ellentétes irányú motivációi is lehetnek lásd. H.G. Wells The World Set Free című 1914-es regényét
Ezt nehéz megmondani, de tippem van, nem ez volt a célja.ezt az energiát akarta felszabaditani
Az E=mc^2 képlet 1905-ös
Azt hogy pl. radioaktív sugárzás hogy működik, még nem is nagyon tudták (atommagot pl 1911ben fedezték fel), így hirtelen energia felszabadításban is max. csak reménykedhettek, de az ilyen álmodozásokat a tudósok nem szokták publikálni - ráadásul ehhez ez a képlet nem sok segítséget nyújt:
pl. az hogy csinálsz egy lézeres magasságmérőt még nem oldja meg a kérdést hogy hogyan építhetsz 5000m-es tornyot, vagy nem teszi hirtelen sokkal reálisabbá az ötletet
Ha valaki csinál egy általános eszközt nem biztos hogy minden sci-fibe illő felhasználására eleve gondol:
Egy írónál viszont nincs ilyen képzeletet visszafogó akadály sőt pont ezzel ellentétes irányú motivációi is lehetnek lásd. H.G. Wells The World Set Free című 1914-es regényét
0 x
A relativitási elméletek
@szemet (47604):
Lebegyev publikációját olvasta Einstein és a levezetést jónak vélte és átvette a függvényt, majd ő maga egy másik, szintén hibás úton történő levezetéssel sajátjaként tálalta.
A levezetést és a helyesbítését az energia topic elején megtalálod.
Helyesbítsünk! 1902-ben publikálta Lebegyev.Az E=mc^2 képlet 1905-ös
Lebegyev publikációját olvasta Einstein és a levezetést jónak vélte és átvette a függvényt, majd ő maga egy másik, szintén hibás úton történő levezetéssel sajátjaként tálalta.
A levezetést és a helyesbítését az energia topic elején megtalálod.
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@Gézoo (47608): Jaj Gézoo, tudjuk, te pedig 1901-ben már felismerted, tőled lopta Lebegyev. Ráadásul nem is igaz, mert a lendület átkonvertálható perdületbe!
0 x
A relativitási elméletek
@Gézoo (47608):
Ez érdekelne. Hol van ez pontosan leírva és bebizonyítva?Helyesbítsünk! 1902-ben publikálta Lebegyev.
0 x
-
- Hozzászólások: 2081
- Csatlakozott: 2009.12.11. 17:47
A relativitási elméletek
@Sipirla (47611):
Pl. nem az E=mc2 ért kapta a Nobelt, hanem ezért:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fotoeffektus
A specrel. és áltrel. sem igazán erről szól.
(Ha már Einstein....)
Pl. nem az E=mc2 ért kapta a Nobelt, hanem ezért:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fotoeffektus
A specrel. és áltrel. sem igazán erről szól.
(Ha már Einstein....)
0 x
A relativitási elméletek
Engem igazán csak az érdekelt hogy mi az a nagy felhajtás az E = mc2 körül meg a relativitás elmélet körül de ahogy levettem ez a nagytudásu fizikusonak mond inkább valamit akik már a fotonokat meg a kvantumot vizsgálgatják ezek már okos embereknek valo témák.
0 x
A relativitási elméletek
@Popula(c)tion (47626): Na és sem az áltrelért, sem a specrelért nem kapott Nobel díjat.
Lehet, hogy a kapillárisok vizsgálatáért, ami a molekula elv felvetésével járt és a fotoelektromos hatás vizsgálatáért kapta?
Lehet, hogy a kapillárisok vizsgálatáért, ami a molekula elv felvetésével járt és a fotoelektromos hatás vizsgálatáért kapta?
0 x
A relativitási elméletek
@Sipirla (47654): Talán neked is mondhatna sok mindent.
Persze csak akkor ha érdekelne, hogy miért tudnak lefotózni gyorshajtásért, vagy a GPS-ed hogy az ördögben tudja azt, hogy rossz felé kanyarodtál.
Így ha egy "újratervezést" alkalmaznál, lehet, hogy érdemes lenne az ajánlott linkek szintjéig megismerned ezeket a dolgokat. Szerintem megéri.
Persze csak akkor ha érdekelne, hogy miért tudnak lefotózni gyorshajtásért, vagy a GPS-ed hogy az ördögben tudja azt, hogy rossz felé kanyarodtál.
Így ha egy "újratervezést" alkalmaznál, lehet, hogy érdemes lenne az ajánlott linkek szintjéig megismerned ezeket a dolgokat. Szerintem megéri.
0 x
- mimindannyian
- *
- Hozzászólások: 7917
- Csatlakozott: 2011.04.23. 16:20
- Tartózkodási hely: Szoboszló
A relativitási elméletek
@Aku-Aku (47624): Nem tud semmi forrást mutatni. Szokásos módon kamuzik a levegőbe. Ugyan a perdületmegmaradást nem sikerült felfognia, de Einstent riválisának érzi, ezért szapulja, ha mód nyílik rá
0 x
A relativitási elméletek
@Sipirla (47654):
"Engem igazán csak az érdekelt hogy mi az a
nagy felhajtás az E = mc2 körül"
Engem meg az is érdekel,hogy mi a bánatos köze van a fénysebességnek (ráadásul önmagával megszorozva önmagát) a tömegböl kinyerhető energiához??
"Engem igazán csak az érdekelt hogy mi az a
nagy felhajtás az E = mc2 körül"
Engem meg az is érdekel,hogy mi a bánatos köze van a fénysebességnek (ráadásul önmagával megszorozva önmagát) a tömegböl kinyerhető energiához??
0 x